Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Hobby vagy tudomány A filmográfus nem szakma, de hivatás „Rókavadászok. — Dehogy hobby... Nem, nem is tudomány. Kétségte­len, valahol a kettő körött van — tiltakozik és magya­ráz Murai JáilOs Gyöngyö­sön, akinek a nevével több ízben találkozhattak márta­nunk olvasói érdekes, gazdag tényanyagot szolgáltató és a film Világából szóló cikkei alatt. De hát végtére is: mi az, hogy filmográfus? A kérdés­re természetesen Mufai Já­nos az illetékes válaszolni, aki leamaszköra még valóban hobbyjától eljutott egy sa­játosan érdekes, a tudomány számáfa válóban nélkülözhe­tetlen gyűjtőmunkáig. A film történetének tényanyagait gyűjti, neveket, adatokat, pla­kátokat, ölmfötókat, egyszó­val a fiímtudómány számára n élkülözhetetten „konkrétu­mokat”, amelyek nemcsak egy adott kor, de például egy adott filmművészeti irányzat jobb inegértéoét, tényékre alapuld eredményes feldolgo­zását SBbigálja. Murai János szinte egy ko­pó szivéetógával nyomoz, levelez a világ másik részé­be is, fiímföfgalmazéfei vál- iálatoktól kér plakátot, az öt kontinens ki tudja hány vá­rosában élő egykori magyar fi imm űvészelkkel levelez, adatokat, fotókat kér. Az utóbbi levelezés adott alkal­mat arra, hogy „Magyarok a külföldi filmgyártásban'' cím­mel állítson össze egy érde­kes monográfiát, amelyből még nyilvánvalóbbá válik az egyébként tó tudott tény, hogy úgyszólván minden nagy nemzeti filmgyártás egykori megteremtésében, sőt felvirágoztatás ában ott bó- báéfiácídtak a magyarok. Hogy estét á Korda testvérek, vagy Kertész Mihály nevét említ­sük! A monográfia azonban VIK • "**»!’ _f Farkas őrnagy nagy ‘bfttT- műveletet, szervezett. Ötven munkásőrt kértek meg a kiserdő teljes megszállására. Természetesen az akciót úgy kellett lebonyolítani, hogy a ssatíft ne riasszák el. A résztvevők eligazítása ezért úgy festett, mintha egy jel­mezbálra készülődnének. Voltak, akik az erdészek jellegzetes zöld egyenruhá­ját viselték, mások munkás- overállba bújtak. A rendőr­ség két gépírónője — aki­ket ezúttal „csali”-nak ne­veztek — a lehető legdekol- táltabb ruhájában pompá; zott Többen URH-adót rej­lettek kabátjuk alá. Egyenként távoztak a rend­őrségről és egy félórán be­lül, úgy eltűntek az erdő­ben, mintha a föld nyelte volna el Őkét Csak néhány erdészt lehetett látni, akik fontosságuk teljes tudatában szemlélgették, méricskélték » fákat nem egy esetben olyanokat, amelyeknek a te­tején egy URH-adóval fel­szerelt munkásőr kuksolt. A két lány: Gizi és Piri külön- ktttön sétálgattak az úton, időnként leültek egy fatönk­re. olvasgattak, majd újra tovább ballagtak. Csendes volt az erdő. Az akcióban részt vevő hetven ember Idegeit, a moccanat­lan csend a lassan cammogó •1». iiíi.j­életrajzi adatait ismerteti, de például azoknak a filmeknek az adatait is, amelyekben szerepeitek, vagy amelyeket rendeztek, avagy amelyekhez zenét szereztek. Több mint félezer névről van itt szó, többek között például a már nagyon öreg, de még mindig aktív Székely Mihályé, a Hyppolit a lakáj című híres magyar filmvíg­játék rendezőjéé, akivel ma is közvetlen és állandó leve­lező kapcsolatban áll Murai János. Több gyűjtését adta már át a Filmtudományi Intézet­nek, legutóbb azt a íilmka- talógust, amely tételesen só­iéi ja fel mindazokat a játék­filmekét, amelyeket 1945-t61 1903-lg mutattak be Magyar- országon. Ugyancsak a Film- tudományi Intézet birtoká­ban van már az az összeál­lítás, amely azokat a filme­ket mutatja be, bárhol is forgatták és tűzték műsófra a világon, amelyek klasszi­kus írók alkotásait dolgozták át a kameráik nyelvére. Ké­szített tanulmányt Murai ..helytörténeti” meggondolá­sokból tó. „Huszonöt eszten­dő a gyöngyösi mozik törté­netében” című monográfiá­ja, pontosabban filmográflá- ja Gyöngyös negyedszázados film- és mozikultúráját mu> tatja be érdekes és tanulsá­gos formában. • Jelenleg a Medicina Könyvkiadó részére egy ér­dekes és sajátos munkán dol­gozik, ideiglenes címe a gyűjtésnek „Sportcsillagök filmcsillagok” —) és ismert, neves színészek sportkapcso­latait mutatja be. Megtud­hatjuk például, hogy Bárdi György teniszezőiként is meg­állta á helyét, hogy Bujtór István kitűnően kézilabdázik, hogy Halász Jutka verseny- lovasként sem vallana szé* idő egyre jobban feszítette. Farkas őrnagy és Kovács az erdő melletti kisvendég­lőben telepedtek le. Sípos az URH adó-VeVŐvel a kocsma raktárhelyiségében ücsörgött. Nem történt semmi. Este csalódottan vonult be a társaság. Másnap újra­kezdték, A harmadik nappn elkapta őket egy kiadós má; jusi eső, és az akció részt­vevői nem tudták azonosíta­ni magukat a népi bölcses­séggel, mely szerint a máju­si eső minden cseppje ara­nyat ér. Közben nagy elhatározá­sok születtek az egyetem kollégiumában is. Zsoldos. Géza — talán em­lékszünk még rá: az ő menyasszonyát, Kiss Annát támadta meg a szatír és az­óta is kórházban feküdt idegösszeroppanéssal —, te­hát ez a Zsoldos beszélt: — Fiúk! A rendőrök ke­vesen vannak. A város nyug­talan, Javaslom, hogy indít­sunk egy akciót. A legszebb lányokat kivisszük az erdő­be. Bikiniben ki fekszenek egy pokrócra. Ha például Sári heverészik ott a bok­rok között, nem egy szatír, de én is kísértésbe esem. Mi pedig elrejtőzünk és a lépre^ ment gazembert elfogjuk. Mondanom sem kell, hogy a javaslatot egyhangúan el­fogadták és kinevezték Zsol­dost az akció parancsnoká­én k. > Közben a szatír nem höl- ’ - i ott magáról. A munkás­őrök már kezdték unni a dolgot. Előfont, ^ hogy gyent, vagy hogy K.oóe Já­nos a DVTK igazolt, aktív labdarúgója volt. Jellemző Murai János han­gyaszorgalmára, hogy 2200 filmből van fotója —, mint­egy 15 ezer darab, filmpla­kátok százai egészen 1917-tŐl és több tízezer karton a világ filmtermésének eddig megszerzett adataival. Leg­utóbb a japán filmforgalma­zást cégekkel lépett levelező kapcsolatba, s máris érkez­nek e távoli országból a filmfotók, plakátok, bulleti­nek, hogy gyarapítsák Mufai János gyűjteményét. Hobby? Tudomány? Akár ez, akár az, minden­képpen hasznos időtöltés egy ember és figyelemre méltó tevékenység a filmtudomány számára is. A Megyei Művelődési Köz­pont szervezésében május 5- én és 6-án rendezik meg Egerben a megye függetle­nített népművelőinek hagyo­mányos továbbképzését, A tanácskozásnak aktualitást fed az országos népművelési kon­ferencia időpontjának közel­sége. A résztvevők kedden dél­előtt ismerkednek meg — re­ferátum formájában — a konferencia téziseivel, majd megvitatják az érdekesebb kérdéseket, koncentrálva el­sősorban a megyei népmű­velés valós gondjaira, meg­oldásra váró problémáira. A tanácskozás során a füg­getlenített népművelők meg­ismerkednek a családi és báltak, sőt az egyik URH-s lemászott a fáról és megtá­madta Pirit, aki a sípjába fújt, mire összeszaladt az er­dő. Ilyen fegyelmezetlensé­gek miatt 10 embert elküld­ték a brigádból. Egyik délután Sípos vevő­je megszólalt. Az egyik mun­kásőr jelentkezett egy fa tetejéről: — Hallo. Hatos, jelentke­zem. Alattam egy fiú meg­szólított egy lányt,.. Leül­tek egy bokor alá... A fiú,.. Hűha! Jelentem ez egy női szatír. Szegény fiú még vé­dekezik, de egyre gyengébb az ellenállása! — Adást befejezni! Nem a mi profilunk — adta ki a parancsot Sipós. Kóbor Saci, az egyetem legcsinosabb lánya szívesen vállalta a feladatot. Ügy fe­küdt egy bokor tövében, mint egy filmsztár riviérai ma­gánstrandján, Mellette a föl­dön színes képeslapok, és _ szétdobált ruhái. ^ Farkas őrnagy, aM meg­unta a kisvendéglőben való ücsörgést, megtorpant a cso­dálkozástól. A lány nem kö­zülük való. Ki lehet? Csak nem igaz a vicc, amit a vé- í rosban terjesztenek, hogy | egy csomó asszony az eldo­bó jár, hátha találkozik a szatírraL Egy ideig messziről nézte a lányt E vizsgálódás­ban nem tudni mi volt az erősebb szempont, a férfié, vagy a nyomozóé. Ne is ku­tassuk. Lényeg az, hogy győ­zött a nyomozó, akinek ter­Nera kell a elmét a azó szoros értelmében érteni. A falon elhelyezett oklevelek­ről olvastam Gyöngyösön az MHSZ Thorez Rádióklubjá- ban. Mert láthat itt a szem­lélődő oklevelet bőven, első, második és harmadik helye­zésekről. Ez azt jelenti, hogy nem működik rosszul a klub, meg... meg tagságunk is van bőven —, szerénykedik Kő- rács Rezső klubtitkár. — 82 fiatal talál itt rendszeres foglalkozást, szórakozást. — Foglalkozásra nézve .. ? — Akad itt minden. Főleg azonban bányászfiatalok, vagy bányászok hozzátarto­zói. Ez talán abból adódik, hogy fő patremánsunk a vl- sontai Thorez Külfejtése® Bányaüzem, Ettől függetlenül mindenkit szívesen látunk, üzemre és foglalkozásra való tekintet nélkül. Néhány adat még a klub­ról. A Bajcsy-Zsilinszky út egyik pincéjében kaptak he­tórsadulmi ünnepék rendezé­sének módszertani kérdései­vel. E témakörben a tatabá­nyai Családi Intézet Vezető­je tart tájékoztatót, A kétna­pos rendezvénysorozat érde­kessége a gyakorlatiközelség. A résztvevők ugyanis nem­csak elméleti kérdésekkel is­merkednek meg, hímem az egri házasságkötő teremben rendezett bemutatók kereté­ben mindenkor és minde­nütt hasznosítható tippeket kapnak a családi és társadal­mi ünnepek stílusos rende­zéséhez. A bemutatók részt­vevői: a Megyei Színpad, az Egri Szimfonikus Zenekar és a Gárdonyi Géza Gimnázi­um és Szakiközépiskola ka- mgrakórusának tagjai. veiben ez a lány nem szere­pelt Elindult felé. Lassan ment nehogy megijessze. A lány felnézett. Szeme se rebbent. Sőt, mintha egy kicsit el­mosolyodott volna. Legalább­is Farkas így látta. Aztán felemelte a fejét és várako­zón nézett rá. Az őrnagy mellé lépett: — Mit keres itt a któasz- szony? — kérdezte, de a mondatot be sem fejezte, amikor érezte, hogy a lábát megrántja valami és elesik. A következő másodpercben a szomszédos bozótból há­rom markos egyetemista ug­rott elő. — Szóval, te vagy az? — kérdezte az egyik. — Az anyád — folytatta a másik és ütni akart, de lein- tették * — Vári! Szólni kell Zsol­dosnak! Ö a parancsnok! Síp harsant. Közben az egyetemisták összekötötték a kezét is. A sípszóra futva közeledett Zoltán. És mögötte néhány munkásőr. Egy másik irány­ból — szintén a sípszóra, Csontos, és két, erdésznek öltözött rendőr. Zsoldos ért oda elsőnek. — A szentségét! — mond­ta, amikor megismerte Far­kast. — Milyen voltam — büsz­kélkedett Saci. — Ml történt, őrnagy elv­társ? — kérdezte ijedten Csontos. — Ka kioldoznak, elmon­dom — mondta Farkas. Majd kezeit rázva: — Ki engedte meg maguk­nak ezt a marhaságot? — Elhatároztuk, hogy se­gítünk maguknak — mondta Zsoldos, — Most azonnal összeszedi az embereit és bemennek a kollégiumba. — Az erdő a mienk. Ott vagyok, ahol akarok — pat­togott Saci, aki úgy látszik: fájlalta, hogy az izgalmas feladatnak vége lett. — Nem a maga menyaaz- szonyával történt.:, ami megtörtént — mondta Zsol­dos. — Mosf ne vitatkozzunk. A segítséget elfogadjuk, jde iy#t. Nem valami ideális környezet, de legalább van helyiség bőségesen. És ahogy láttam, most próbálnak be­rendezkedni még otthonosab­ban, A bejárat után récsozott fülkébe Ütközik a látogató. Üj adóhelyiség lesz Itt. Az­után társalgó következik, majd a szerelőműhely. A másik oldalon előadóterem padokkal, szemléltető eszkö­zökkel. Látogatásunkkor a kora délután ellenére már 15—20 fiatal tevékenykedett a helyiségekben, — Tekintve a rádiózás ma­gasabb képzettséget igénylő munkáját, milyen végzettség szükséges a tagsághoz? Kovács Rezső furcsa ért- hetetienséggel néz rám. — Miért kellene fde vég­zettség? A kiképzést, illetve az oktatást teljesén az alap­fogalmaknál kezdjük három­éves tematikával. A klubélet két részre oszlik: kiképzés és a sport. Sikeres vizsga esetén a klubtagok bizonyítványt kapnak a KPM IV. postafő-, osztályától. Egyébként a vizs­gáztatást Is Ők végzik.,, — Ahogy értesültem, négy szakosztály működik. Melyik a legnépszerűbb? — A rókavadász.;; — Röviden erről,.« Minden nyelvünket ismerő előtt világos, hogy mit je­lentenek a szavak: tudatos, képes, olajos. De azt is tud­juk, ml a jelentése a belő­lük elvonható főneveknek: a tudatnak, a képnek, az olaj­nak. Hasonlóan érthető szá­munkra a „kacifántos” kife­jezés Is, dé azt már nem tud­juk, hogy mi lehet az a ka- cifánt, amihez ez esetben csatlakozott az „os” képző. nem partizán módra. Holnap este a városi tanács kultúr­termében leszünk, hívja el a társait. Ott, mindent megbe­szélünk. Ebben maradtak. Farkas bevonta az embereit. Már úgyis akkora zajt és felfor­dulást csináltak, hogy nem lett volna értelme tovább kintmaradni. Ezalatt a vasútállomáson egy vagonban három férfi dolgozott Ládákat feszeget­tek fel. Mindegyikből érté­kes műszerek kerültek elő. — Ezeknek darabja leg­alább egy ezres — suttogta elégedetten az egyik. Egyszerre éles hang har­sant a vagon mögött: — Fogják meg... Fogják meg... Segítség.... A három fickó ijedten dobta el a száj rét. — Háromfelé fussunk — mondta egyikük és kiugrál­tak a vagonból. A restiből és a váróterem­ből kirohantak az emberek. Valaki felkiáltott: — Ott fut vgjaki! A vagonok között a sötét­ben jól látható volt egy ro­hanó alak. — Segítség! Fogják meg! — hallatszott egy női sikoly. — Utána! — adta ki vala­ki a jelszót. Mindenki a sö­tétbe vesző alak után ro­hant. Senkinek sem tűnt fel, hogy velük szemben nyugod­tan jön egy fiatalember, egyetemista külsejű, aki lát­va, hogy a tömeg üldöz va­lakit, maga is beállt közé­jük és hangosan irányította őket. El is kapták a fáradt­ságtól már csak vánszorogni tudó menekülőket, Csak aztán kezdték keres­ni a sikoltozó nőt Ott talál­ták meg a vagonsor mögött, a töltésen, összetépett ruhá­ban, vérző orral, hisztériá­sán zokogva. Mi történt? , — A szatír..; MegfiSma­&>&::• — Ne féljen, Elfogtuk, ott viszik be az állomásfőnök irodájába. A nőt is odakísértéCt — Ez nem az az emberi;. ■— mondta és elájult — Központ.) helyek bemé­rik az adót. Ezt keil azután megkeresni egy 10—15 kilo­méteres átmérőjű körben. Ha megtalálják, akkor egy lapot kell aláíratni az adónál... — ügy tudom, ebben az évben sokasodik a munka.,. — Több száz fiatallal kell majd foglalkozni,., — A jelenlegi időszakban mennyi fiatal fordul itt meg naponta? — Ügy 80—80.,,, zömében a 80-as lakótelepiek. — Milyen versenyre ké­szülnek most? — Május elején lesz a me­gyei iránymérő (rókavadász) verseny. Ezen szeretnénk jól szerepelni. A fiúk is szorgal­masan készülnek. Nem olcsó sport ez, de sze­retik a fiatalok. Sajnos, csak egy üzem, a visontal bánya támogatja. Pedig helyes len­ne a támogatás más válla­latok részéről is, mert a klub sikeres működése nem öncé­lú, A támogatásnál pedig nem kell csillagászati összeg­re gondolni. De egy kis pénz és néhány bútordarab kelle­ne, hogy a rideg pincehelyi­ségeket barátságosabbá te­gyék. Szerények a klub ve­zetői, Nem fordulnak segít­ségért sehová. De köszönet­tel fogadnák a támogatást. Laczik János Nos, a Nyelvtudományi Inté­zet úgy magyarázza ezt a kü­lönös alakulatot, hogy a ka­cifántos kifejezés szóveg.vü- lés eredménye és összetevői a „köckiás”, valamint a „baka- fántos”. (A szóvegyülés né­hány más példája: csokor-f- bokréta*=csokréta, ordít és kiabál, azaz ordibál, a zavar és kerget vegyüléke a zar- gat, ilyesféle a grapet fruit helyett ajánlott cltrancs, az ucsora, amely késő délutáni étkezést jelöl, a mopresszó, a libressrö, a moped és a maszek.) A kencefice is érthető szá­munkra. Azt is tudjuk, hogy mi az a kence. A szó második része, a „fioe” annál külö­nösebb. Ha azonban fölla­pozzuk az értelmező szótár­ban a kenceficéi szót, s meg­keressük az ott megadott je­lentését, az rögtön útbaiga­zít. Így szól ugyanis: ken­ceficéi, vagyis „kenőccsel, szépítőszerei ken-fen, kene- get.” Nos, a kencefice a ken- fen ikerszó származéka, s eredetileg kence-fencének hangzott. Ha viszont a kó- tyavetye szó összetevőit ven­nénk górcső alá, bizony kép­telenek lennénk azokat va­lamilyen magyar szóra visz- szarezetni. Ez a szó ugyan­is egy komplett szláv mon­datot tisztelhet őseként. A mondat így hangzik: „ko oce vece” ami szerb-horvát nyel­ven azt jelenti, hogy ki akár többet (tudniillik adni)? A górcsőt említettük. En­nék a „gór” összetevője is magyarázatra szorul. A gór­cső nyelvújítási szó, Bugát Pál alkotta, felhasználva a régies, népnyelvi gór kifeje­zést, amely „nagy, hosszú” jelentésű volt, amíg használ­ták. A nyelvújítás korában kísérleteztek a górüveg el­nevezéssel is, de ezt kiszorí­totta a nagyítóüveg, mint ahogy a kenguru szó helyett sem gyökeredzett meg nyel­vünkben a nyelvújítás ide­jén ajánlott górugrány (!) ki­fejezés ... S végül még egy nagyon „cikomyás” szóról is essék szó, — magáról a cikornyá- ról. Ez eredetileg a sallangos levelű cikóriát jelentette, eb­ből származott a „cikomyás”, ami annyit Jelent, hogy „sal­langos levelekkel díszített”, valamint a „cikomyáz”, vagyis „bonyolult rajzokkal díszít”, ezekből pedig elvonó- dott a „ciikomya” főnév, amely azonban már nem a cikória növényt jelentette, ha­nem azt, hogy „kacskarin­gás díszítés”. S hogy a kacs­karingéről is pletykáljunk: ez meg szóvegyülés a javá­ból: a kacsa és a keringő „törvénytelen” leszármazotlfe ia-U • nemcsak e filmművészek- — *nnniniVvywvYtjmjVTAftn<VUVj~jT-n--vn r - ­egyik fáról a másikra átkia­Gyurkó Géza Függetlenített népnevelők kétnapos tanácskozása Egerben A mindennapok eredményesebb munkájáért Mi is az a kacifánt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom