Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

ttLÄfä «»"»<■»» FT 4 Rí Ä1 !W3YES©?>.níTRR ■ A1 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 103. szám ARA: 80 FILLÉR 1970. május 5., kedd Vietnam és Laosz melBeftt a háború längfa átterjedt m semleges BCambodzsa terílietere is... Kosziéin sajtónyilatkozata tóra és szuverenitása, terü­letének sérthetetlensége. Ámde nemzetközi szempont­ból ez a politika a legdur­vább önkény és ezt határo­zottan el kell ítélni. Mindenki előtt világos, hogy az Egyesült Államok indokínai agressziójának ki- terjesztésével egyáltalán nem csökken az amerikai katonák életét fenyegető veszély. Mi­nél mélyebben bonyolódik az Egyesült Államok Icatonai kalandokba Vietnam föld­jén, Laoszban, most pedig Kambodzsában, annál na­gyobb számban veszítik el hozzátartozóikat az amerikai családok. Ha az Egyesült Államok kormányának va­lóban arra lenne gondja, hogy megmentse a pusztulás­tól amerikaiak tíz- és száz­ezreit, erre meg volt és meg van az egyszerű megoldás: ne küldjön amerikai katoná­kat sem Vietnamba, sem Kambodzsába, sem Laoszba, az ott levőket pedig vigye haza. Mint az amerikai elnök nyilatkozatából kitűnik, az agyait ürüggyel leplezzék is ezt az intervenciót, egy vilá­gos: a világ e térségében követett amerikai külpoliti­ka alapja továbbra is az in­dokínai népek azon elidege­níthetetlen jogának cinikus semmibe vevése, hogy ők le­gyenek az urak saját hazá­jukban. Nem kétséges, hogy 03 Egyesült Államok a délkelet­ázsiai agressziójának kiter­jesztése még határozottabb és hatékonyabb visszautasítás­ra talál az imperialista tá­madás célpontjává vált né­pek, s mindazok részéről, akik szívükön viselik a béke és a népek szabadságának ér­dekeit. Ahhoz a súlyos fele­lősséghez, amely az Egye­sült Államokra hárul a vi­etnami nép elleni háborúért, hozzájárul az Egyesült Álla­mok felelőssége a Kambod­zsa népe ellen elkövetett ag­resszióért. A szovjet kormány a maga politikája számára természetesen levonja a kel­lő következtetéseket az Egye­sült Államok délkelet-ázsiai lépéseiből. MOSZKVA: Az amerikai csapatok* kambodzsai behatolásával kapcsolatban hétfőn megtar­tott moszkvai sajtóértekezle­ten Alekszej Koszigin, a mi­nisztertanács elnöke, a szov­jet kormány nevében nyilat­kozatot tett. Az Egyesült Államok Kam xxizsa elleni agresszív cse­lekményei következtében ko­molyan kiéleződött délkelet­ázsiai helyzettel kapcsolat­ban a szovjet kormány szük­ségesnek tartja kijelenteni: Richard Nixonnak. az Egyesült Államok elnökének parancsára április 30-ról má­jas 1-re virradó éjszaka ame­rikai jegyveres erők, törtek be a semleges Kambodzsa területére. Ezt az amerikai elnök rádió- és televíziós beszédében jelentette be. Az amerikai parancsnokság ezen agresszív műveletek lebonyo­lítására jelentős számban használja fel a dél-vietnami oábrendszer csapatait is. Vi­etnam és Laosz mellett a háború lángja átterjedt Kam­bodzsára is. A hadműveleteket kitér- esztve az indokínai félsziget még egy államára, az Egye­sült Államok elnöke nyilat- kozatában megfenyegette azokat az országokat, ame­lyek az amerikai agresszió áldozatainak támogatása ér­dekében lépnének fel. Washingtonban fennhéjázó- an úgy vélekednek, hogy ele­gendő, ha az Egyesült Álla­mok erőszakot alkalmaz ott, ahol kívánatosnak tartja a számára kedvezőtlen kormá­nyok eltávolítását és saját diktatúrájának bevezetését. Ez az irányvonal, amelyet a múltban is követtek, kudar­cot hozott és hoz jelenleg is az amerikai külpolitikában. Ez jól ismert, egyik példa erre a vietnami nép elleni háború. Nixon elnök voltaképpen semmivé tette elődjének, Johnson elnöknek azt a dön­tését, amely szerint 1968. no­vemberétől kezdve beszün­tették a bombázásokat és mindazokat az egyéb akció­kat, amelyek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elle­ni erőszak alkalmazásával voltak kapcsolatosak. Az Egyesült Államok elnö­kének fent említett nyilat­kozatában kísérlet történt a Kambodzsa elleni akció iga­zolására. E célból olyan ver­ziót röppentettek fel, amely­nek célja a világ, s az Egye­sült Államok közvéleményé­nek: a félrevezetése. A Kambodzsában történt fegyveres behatolásra vo­natkozó döntést Washington­ban azzal próbálják indokol­ni, hogy erre állítólag a Dél- Vietnamban állomásozó ame­rikai katonák életének meg­mentése érdekében volt szük­ség. Ez igen furcsa logika. Az agresszor, aki kezdetben betört egy ország területére, kijelenti, hogy katonáinak — vagyis a külföldi beavatko­zóiknak — életét valaki fe­nyegeti, s ez — az agresszor álláspontja szerint — elegen­dő ürügy ahhoz, hogy be­törjön még egy, az előbbivel azomszédos ország területé­re. Ennek során az Egyesült Államok s~/: mára elveszti jelentős’íj 1 az államok ha­Zsukov marsall emlékirataiból (2. oldalon) Egri piaci helyzetkép (3. oldalon) Gyöngyösi iiímográtus (4. oldalon) Atlétáink seregszemléje (6. oldalon) A tavaszi munkák során nemcsak a vetés, a növényápolás, hanem a növényvédelem is fontos. A Füzesabonyi Állami Gazdaságban Kocsis Mihály Hungária L—2-es növényvédő szert szór Rapidtox gépével a százholdas cukorrépatáblára. (A tavaszi munkákról szóló riportunk lapunk 3. oldalán.) (Foto: Kiss Béla) * ^''ÁMAöAöAA/WNMAAAA/Á/WVWvVVWWVWWVVVVVWVV'VVVVWWWWV' A SZOT Elnökségének nap'rendjén: Egészség ügyi beruliázíSsok Közlekedési dolgozók túlórái Nyugciij-jogi kérdések A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdéssel foglal­kozott. Az Egészségügyi Mi­nisztérium előterjesztése megállapítja, hogy az egészségügynél a be­ruházások viszonylag las­sabban haladnak, mint a népgazdaság más terü­letein. A kórházak egy részének építésére az el­múlt években jelentősen elhúzódott. Bár vannak követendő pél­dák, mint például a ceglédi és a váci kórházak határidő előtti átadása, ezek sajnos, nem általánosak. Az ajkai kórház, a módosított szerző­dés szerint csak 1972 köze­pére készül el. Bár a harma­dik ötéves terv időszakára tervezett egészségügyi beru­házások nem valósulnak meg teljes egészében, az ágyak számának növekedésében nem várható lényeges lema­radás. Az elnökség elemezte az elmaradások okait, majd egyetértőén tudomásul vette a helyzet megjavítását szol­gáló javaslatokat, tervezett intézkedéseket. Az egészség­ügyi beruházásokat az eddi­ginél körültekintőbben, meg­bízhatóbban kell előkészíte­ni, növelni kell az ilyen be­ruházásokat szolgáló építő- kapacitást. Szükséges az is, hogy az országos kórházfej­lesztési terveket a tanácsok saját területükre adaptálják, ezzel is elősegítve a tanácsi döntések gyorsítását, a jobb műszaki-gazdasági előkészí­tést. Indokolt, hogy a kor­mányszervek számoltassák be a tanácsokat az egészség- ügyi beruházások előkészü­leteiről, s ha a tanácsi szer­vek felkészültsége nem meg­felelő, úgy a feladatokkal megfelelő apparátussal ren­delkező szervet, például va­lamely tervező vállalatot kell megbízni. Helyes lenne az is, ha az NDK-ban tájéko­zódnának az ott bevált elő­regyártott szerkezetek kór- házépítéséről, illetve azok terveinek átvételéről. Az elnökség ezután a fő­városi tanács negyedik öt­éves tervének irányelveiről tárgyalt Egyesült Államok egész dél- ’ kelet-ázsiai politikájának tényleges célja, hogy felszá­molják e térség országainak haladó rendszereit, elfojtsák a nemzeti felszabadító moz­galmat, megakadályozzák a népek társadalmi haladását és gyarmatosító módszerek­kel az Egyesült Államok katonai-stratégiai érdekeinek rendeljék alá az indokínai félsziget államainak kül- és belpolitikáját, bevonják eze­ket az államokat az ameri­kaiak katonai tömbjeibe. Hangsúlyozta: A Kambodzsában történt amerikai fegyveres behatolás felháborodást kelt a Föld minden békeszerető lakosá­ban. A szovjet kormány úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok indokínai agresszió­jának kiterjesztése még pa- rancsolóbban szükségessé teszi minden szocialista, antiimpe- rialista és békeszerető erő összefogását és fokozott ösz- szetartását az agresszió elle­ni harcban. A Szovjetunió mindig tisz­teletben tartotta és tartja ma is Kambodzsa semlegességét és függetlenségét, szuvereni­tását és területi sérthetetlen­ségét, határait Éppen ezért ítéljük el határozottan az amerikaiak kambodzsai in­tervencióját Bármilyen ki­Csökken a külterületi népesség Nagyobb lakások épülnek A népszámlálás első részletes kiadványa Nyomdában van az 1970. évi népszámlálás kiadványso­rozatának első kötete — kö­zölték a Központi Statiszti­kai Hivatalban. A kiadvány a korábban nyilvánosságra hozott országos, megyei, já­rási és városi eredmények mellett a községi összeírás előzetes adatait is tartal­mazza majd, s több vonat­kozásban kiegészíti az eddi­gi közzétett statisztikákat. A népesség kül- és belte­rületek szerinti összehasonlí­tásából például kitűnik, hogy a külterületeken lakók szá­ma az utóbbi tíz évben va­lamennyi megyében —orszá­gosan pedig 23,3 százalékkal — csökkent. Jelenleg hazánk népességének nem egészen 9 százaléka él külterületen, ez a létszám több mint 14 000 különféle lakott helyen osz­lik meg. A külterületeken la­kók egynegyede a városok­hoz, háromnegyede a közsé­gekhez tartozó körzetekben él. Számarányuk Bács-Kis- kum megyében a k^maga­sabb —, 28,7 százalék, Csong­rádiján 27,6 százalék, Bé­kés megyében 15,7 százalék. A leggyérebben lakottak a borsodi, a vasi és a hevesi külterületek, az itteni lakos­ság aránya csupán 2—4 szá­zalék. A korábbinál részletesebb adatokat tartalmaz a kiad­vány a lakásállomány alaku­lásáról is. A lakásviszonyok javulását mutatja, hogy a tíz év előttihez képest jelentő­sen növekedett a nagyobb la­kások száma és aránya. 1970. január 1-én országosan a csa­ládi otthonok 47 százaléka egyszobás, 43 százaléka két­szobás és 10 százaléka há­rom- vagy többszobás volt. A két népszámlálás közöt­ti időszak legfontosabb vál­tozása, hogy a kétszobás la­kások száma 877 000-rcH, 1 359 000-re nőtt, az ösz- szes lakásokhoz viszonyított részarányuk pedig — az 1960-as egyharmaddal szem­ben —, jelenleg meghaladja a 43 százalékot. Ugyanebben az időszakban az egyszobás lakások aránya — a bontá­sok és a lakásmegszűnések, valamint a bővítések követ­keztében —, 12 százalékkal csökkent. A fejlődés főleg az új építkezések eredménye, ugyanis az 1960-tól épült új lakásoknak már 61 százaléka kétszobás, hat százaléka há­rom- vagy ötszobás, és csak 33 százaléka egyszobás. A lakásnagyság növekedé­sével méginkább ■ javultak a lakáskörülmények. Például becsült adatok szerint 1960. és 1970. között a száz szobá­ra jutó népesség száma 20 százalékkal csökkent. Figye­lemre méltó továbbá, hogy a szobák száma jelenleg orszá­gosan meghaladja az 5 200 000-et, ami 28 száza­lékkal több a tíz év előtti-1 nél. A lakásállomány egyéb­ként a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mérték­ben — tíz év alatt több mint egynegyedére! —, Budapes­ten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék. 1971. és 1975. között leg­alább 85 ezer lakást kell építeni Budapesten, de törekedni kell arra, hogy akár 95 ezer 100 ezer lakás épüljön. Az elnökség a vasutasok és a közlekedési dolgozók mun- kaidőcsökkentésénsk helyze­tével is foglalkozott. Megál­lapította, hogy a gépkocsivezetők, egyéb járművezetők, hajósok, kalauzok, s más forgal­mi dolgozók a törvényes havi 210 óránál általában többet dolgoznak. A túlórák teljes felszámolá­sára a közlekedésben tovább­ra sem lesz lehetőség, azt azonban biztosítani kell, hogy a túlzottan nagyarányú túl­órázás, a szabadnapi elvonás megszűnjön, s a negyedik ötéves terv időszakában a 210 órás munkidőt is csök­kenteni kell. A KPM terve­zetet készített a túlmunka­idő leszorítására. Ehhez ál­lami támogatásra is szükség lesz, a többi között különfé­le anyagi problémákat is meg kell oldani. A helyzet javítására a szabályozó- rendszer bizonyos módosítá­sát is javasolják. A SZOT elnöksége a to­vábbiakban megtárgyalta a családtagok és nyugdíjasok kórházi ápolási időtartamá­nak módosításával és az öt­éves megszakításhoz fűződő nyugdíj-jogi hátrányok eny­hítésével kapcsolatos javas­latokat. Mindkét javaslatot a kormány elé terjesztik. A magyar kultúra napjai ftralikóiian Krakkóban hétfőn „A ma­gyar—lengyel történelmi kapcsolatok ezer éve” című kiállítás megnyitásával meg­kezdődtek a magyar kultúra napjai. — A ma megnyíló kiállítás nemcsak sajátságos, hanem impozáns is, bizonyos, hogy hasonló méretű vállalkozás nemigen ismeretes. Két nép történetének közös vonásait ragadja meg. Bemutatja ha­ladó történelmi és kulturális kapcsolatainkat, népeink egy­másra hatását a kultúra, a gazdasági élet, de a minden’ napi szokások területén is. Képünkön a kambodzsai Chi Peu térségében a saigoni rezsim katonái lányokat és asszonyokat fognak el. (Telefoto — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom