Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

.•\OSSUTH 8.20 Verbunkosok 8.58 Hangos levél 8.08 Donizetti: Lucrezia Borgia. Kétíelvonásos opera 11.45 Bartók: Négy népdal 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.40 Riport 14.00 Sciiubert: Esz-dór trio 14.43 Népdalok 15.10 A pénz hatalma ... .... 10.05 A Rádióegyetem antologi-ja 17.15 Operaesillagok, opera­slágerek 17.45 A tanácsokról 18.13 Magnósok, figyelem! 10.25 Kritikusok fóruma 10.35 Hangverseny- közvetitós 21.30 visszhang . •. 22.20 Zenésjátékrészletek 22.50 Biport 23.10 Verbunkosok 0.10 Operaáriák PETŐFI 8.05 A budapesti zenei ver­senyek történetéból 9.20 Könnyűzenei híradó 9.50 Magánvélemény, közügyekben 12.00 Barokk muzsika 13.03 Pécsi stúdió 13.20 Áriák 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig ... 18.10 Irodalmi rejtvénymúsor 18.40 Brahms: G-dúr szonáta 19.06 Népi zene 19.30 Riport 20.58 Vendégségben 21.18 Muzsikáról, fiataloknak 21.45 Beruházási politikánk 22.00 Nóták 22.27 Kamarazene 23.15 Két szimfónia MAGVAR ».00 ITV 18.03 Hírek 18.10 Expedíció 18.50 Esti mese 19.00 Dokumentumműsor . 19.35 Tér a papíron. (Magyar kisfilm) 20.00 Tv-híradó 20.20 A rózsák háborúja. 5. A félős király 21.10 A tv zenei újságja 21.55 Tv-híradó POZSONYI 9.35 Visszatérés. (Tv-játék) 10.20 Ravel: Bolero. (Balett) 15.00 Kosárlabla VB 19.00 és 22.35 Tv-híradó 20.05 Dalok 21.10 A gyászhuszár. (Cseh film) dFÍUtn I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. O, az a csodálatos háború Színes angol film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete; fél 6 és fél 8 órakor. Brúnó, a vasárnapi gyerek Színes francia—belga film EGRI KERT: A előadás kezdete: fél 8 órakor. Milliárdokat érő ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: Arc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Helga FÜZESABONY: Krebsz az isten ÜGYEIÉT Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek , részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) LEGJOBB. /hírverés Ecsédről Mumm Az ecsédi külfejtéses bá­nyaüzemnél naponta három­szor fordulnak meg a mun­kásokat szállító autóbuszok. 18 kilométeres körzetben lé­vő községekből, települések­ről. majdnem 1500-an dol­goznak itt, a lignitmezőn. Minden évben derekasan ki­vették részüket a munkából, hogy biztosítsák a szenet Feladataik az idén sem ki­sebbek. Éves gazdasági ter­vük több mint 1 200 000 ton­na lignit kitermelését irá­nyozza elő, közel 150 millió forint árbevétel mellett. Eb­ben az évben hatmillió fo­rint nyereségre számítanak. A kitűzött feladatot többek között az önköltség csökken­tésével kívánják elérni, az idén egy tonna lignit kiter­melésének árát 95,75 forintra kívánják csökkenteni. Üj módszert dolgoztak ki anyag-, energia- és üzem­anyag-takarékosságra, a gé- p'ek hatékonyabb kihasználá­sára, a szén minőségének ja­vítására. A prémiumrend­szert úgy dolgozták ki, hogy a műszaki vezetők prémiuma attól függ, ahogyan ezeket a feladatokat teljesítik. Min­den negyedévben szigorúan ellenőrzik a tényleges ered­ményeket. Az első negyedéves gazda­sági tervet teljesítették a külfejtéses bányaüzemnél, 36 ezer tormával több lignitet szállítottak. Az üzemi ered­mény több mint kétmillió forint. Dobrocsi Pál Visontáról A Thorez Külfejtéses Bá­nyaüzem beruházási prog­ramjában több millió forint értékű importgép beszerzé­se szerepel. A legtöbbet a Német Demokratikus Köz­társaságból szállítják, majd a Szovjetunió következik épí­tőipari gépekkel. Csehszlo­vákiából villamos gépeket, Romániából kisebb kotrógé­peket rendeltek. A visontai program* végrehajtását segíti, hogy a gépeket mindig ha­táridőre leszállítják a szocia­lista országokból. Több nyu­gati országból is rendeltek már gépeket, elsősorban Nyugat-Németország, Anglia és Franciaország szállít. Je­lenleg a gépészeti osztály a MOGÜRT-ön keresztül finn és svéd partnerekkel tár­gyalt egy 60 tonnás trailerré, és egy 300 lóerős vontató szállítására. A nagy teljesít­ményű gépekre a nagy gé­pek szállításánál van szük­ség a külfejtésen. Tóth Lajos Hatvanból Hatvan város és a tanács irányítása alá tartozó Heréd, Nagykökényes és Boldog községek termelőszövetkeze­ti elnökei, párt- és KISZ- titkárai és a tanácsok vb- elnökei közösen beszélték meg az elmúlt év tapaszta­lataiból kiindulva az idei nyári mezőgazdasági mun­kákra való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozásra Heréd község­ben került sor, a vitaindító előadást Kovács Imre, a Hatvani Városi Tanács vb- elnökhelyettese tartotta. Ké­pes Lajos osztályvezető kép­viselte a tanácskozáson a hatvani városi pártbizottsá­got. A községi vezetők fel­szólalásaiból kicsendült, hogy széles körű önállóságuk mel­lett a jövőben is igénylik a. párt és a tanács irányító, {se­gítő munkáját. Javasolták, hogy negyedévenként tart­sanak hasonló megbeszélése­ket a soron következő fel­adatokról. Foglalkoztak a tanácskozáson a háztáji ál­lattenyésztés fejlesztésével és a szerződtetésekkel kap­csolatos munkával. Szűcs Ferenc Hevesről Egri látogatói voltak a na­pokban a Hevesi Háziipari Szövetekezetoek. Az egri vá­rosi nőtanács tagjai jöttek el, hogy megismerkedjenek a megye egyik híres hám- ipari szövetkezetének mun­kájával. A vendégeket Tom­pa Béláné, a szövetkezet el­nöke tájékoztatta a munkák­ról. az itt dolgozó nők éle­téről. Szabados Lajos, a köz­ségi pártbizottság titkára a község 25 éves fejlődéséről tájékoztatta a látogatókat. A vendégek beszélgettek a szö­vetkezetben dolgozó asszo­nyokkal, érdeklődéssel kí­sérték végig, hogyan készül a szőttes. Nagy tetszést arat­tak a yarrórészlegnél ké­szülő ruhák. Megnézték a fa­ragott bútorokat, azt, hogyan lehet a régi hagyományok felújításával modemet és újat alkotni. A látogatás során szó ke­rült arról is, hogyan lehetne erősíteni a kapcsolatot az egri és hevesi asszonyok kö­zött. Tóth Mária A Nap hatásfoka A Taskent! Műszaki Fi­zikai Intézet geofizikai osz­tályvezetőjének, Gijász Uma- rovnak asztalán is külön­féle gyújtőtükrök élet- nagyságú makettjei állnak. Hatalmas mértékben nő az energiaszükséglet a Föl­dön — kezdte ismertetését Gijász Umarov. Az utóbbi húsz évben annyi energiát használt fel az emberiség, mint ezt meg­előző történelme során ösz- szesen. A statisztikák szerint a földgolyón kitermelt elektro­mos energia 80—90 százalé­kát különféle energiahordo­zók elégetése útján nyerik és csak az elektromos ener­gia mintegy 15 százalékát szolgáltatják a vízi erőmű­vek. Eljöhet az az idő, ami­kor már fogytán lesznek a Föld „méhében” felhalmo- zott természetes energiahor­dozók. Lehet, hogy ez nem a ma vagy a holnap prob­lémája, de előbb-utóbb, akár néhány ezer év múl­va meg kell majd oldani. A Föld nem feneketlen hordó, készletei korlátozottak. Éppen ezért foglalkoztatja a jövőben várható „energia- éhség” már ma 'is a tudé­A földi élet különféle megnyilvánulásai során a kisugárzott napenergiának csak jelentéktelen részét (0,015 százalék) hasznosítják a növények. Még kevesebbet használ fel ebből a kis mennyiségből az ember fű­tésre, illetve táplálkozásra (0,002 százalék). A Nap gigantikus méretű termonukleáris reaktor, amelynek mélyén önszabá­lyozású radioaktív reakciók mennék végbe kolosszálisán magas hőmérsékleten és nyomáson. A természetes termonukleáris reaktor tel­jesítményét mintegy 500 ezer trillió lóerőben lehetne ki­fejezni. A Nap hatalmas mennyiségű energiát sugá­roz ki. Másodpercenként 4200 tonna anyag alakul át a Napban hővé és fénysuga­rakká, amelynek következté­ben a Nap tömege huszon­négy óra alatt majdnem 400 milliárd tonnával csökken. Földünk annyi ikisugár- zott napenergiát kap má­sodpercenként, amennyit há­rommillió tonna (50 ezer tartálykocsi) szuperbenzin elégetésével fejlődne. Ez a mennyiség többszöröse az összes földi erőmű energia- termelésének. Ha a Földet elérő nap­energia legalább egy száza­lékát elektromos energiává tudnánk alakítani, mintegy 170 milliárd kilowatt telje­sítményt nyernénk. Hatalmas tükrök a Nap energiájának felfogására. A Nap energetikai vizsgá­latával foglalkozó Üzbegisz­tán! tudósok sok érdekes és népgazdasági szempontból is fontos kutatást végezték. Ki­dolgozták néhány naperőmű terveit is. A geofizikai részleg munkatársai olyan napener­giával működő melegítőket ajánlottak otthoni haszná­latra, amelyek egyszerre a tetőszerkezet és a központi fűtés funkcióit is ellátnák. Nyáron, amikor a lakóknak csak meleg vízre van szük­ségük, ki lehet iktatni a fű­tőrendszert. A „tető” 60 fok­ra melegítené az egy síkban elhelyezett speciális radiáto­rokban cirkuláló vizet, majd kiosztaná az egy lakásra ju­tó, átlag 300 liter forró vi­zet. Felhasználják a napener­giát fémek olvasztására és hegesztésére is. Mégpedig a napsugár jóval gyorsabban és tisztábban hegeszt, mint a közönséges gázhegesztő ké­szülék. Mindez azért lehet­séges, mert a koncentrált napsugár a fémet közvetle­nül levegőn, vagy a kívánt gőzkörnyezetben, előmelegí­tés nélkül, gyorsan fel tud­ja . olvasztani. Napjainkban már tekinté­lyes számú műszaki beren­dezés működik napenergiá­val. Nagy mélységből eme­lik ki a vizet a napenergi­,XXX^XXVX>XVXXXXVXXXXXXXXXXXV^>X>»«*«XXX]«XX^XXX»;»ttX«XXVaKXXXXXX VXXV>^Y\XXX\XXXXXXXXXXXXXVXXXXX'XXXXXV,XVvXXXXXXXXXX'«.XX%xxx^,^^>v^„,.,...r'.-----w........... f érfi —, alig győzte fordí­tani az elra­gadtatott nyi­latkozatokat. Az üzem megtekintése után a dele­gáció és a tag­ság hajnalig tartó evés- ivászatot ren­dezett a ma­gyar—hondu- rasí barátság elmélyítése ér­dekében. C s a kjt e m reggel volt már, mire a delegáció visz­szaérkezett Budapestre. A város szélén betértek egy korán nyitó kocsmába. A tolmács rendelt öt fél­deci cseresznyét, majd ezt a szózatot intézte a delegá­tusokhoz, ékes magyar nyel­ven: — Remekeltetek, srácok! Ugye megmondtam, hogy ha Csongrádi Csongorra hall­gattok, nem jártok rosszul! Megvan a három ezresünk, és tetejébe még az a feje­delmi lakoma! És ez csuk a kezdet, ezt a produkció még szériában játszhatjuk. Hol nap Kocsonyáson, he :p- után Taub er eken lépünk jel. Az Első Magyar Hajtű és Vasvilla Ktsz elnöke fárad­tan, kedvetlenül hallgatta az alacsony, kissé kövérkés, kreolos arcú férfit, aki teát- rális mozdulatokkal kísérve adta elő mondókáját, emi- gyen: — Van szerencsém^felkí­nálni öniiek Csongrádi Cson­gor — ez én vagyok, szíves engedelmével —, és négyta­gú társulatának másfél órás, falrengetően mulatságos mű­sorát. Szünetekkel, tapsok­kal, újrázásokkal együtt ez három órai garantáltan kitű­nő szórakozás. Potom há­romezerért! És micsoda szín­vonal, uram! Direkte úgy van összeválogatva, hogy ju- talomműsornak is alkalmas a jól dolgozó szövetkezeti tagok számára ... Az elnök dühösen legyin­tett. — Jutalomműsor, ezek­nek?! A műhelyek piszko­sak, rendetlenek, ha a lel­kem kiteszem, akkor sem tu­dom elérni, hogy kitakarít­sanak. Épp most küldte ki a KÖJÁL a harmadik bünte­tést emiatt. A nyélgömbölyí­tő részleg húrom héttel le­maradt az exportterv telje­sítésében, és úgy látom, semmi remény arra, hogy ezt még behozhassák. A smuccolóműhelyben felhábo­rító pocsékolás folyik, má­zsaszám dobálják a hulla­dékba az értékes import­anyagot ... És dóit, dőlt a panasz a szegény nekikeseredett el­nökből. Csongrádi Csongor megpróbálta néhányszor lat­ba vetni még rábeszélő ké­pességét, de belátta, hogy hasztalan. Sűrű hajlongások közepette elköszönt hát az elnöktől. A portán azonban eszébe villant valami és gyors lép­tekkel visszasietett az elnöki szobába... ★ Másnap rendkívüli köz­gyűlésen közölte az elnök az Első Magyar Hajtű és Vas­villa tagságával, hogy három hét múlva egy hondurasi de­legáció látogatja meg az üze­met. A szenzációs hír felvil­lanyozta az embereket, és a következő napokban olyan lázas sürgés-forgás volt min­denütt, amilyet a szövetke­zet fennállása óta sohasem tapasztaltak. A látogatás napjára min­den műhely ragyogott a tisz­taságtól, minden gép virág­gal, valamint magyar és hon­durasi zászlócskákkal volt feldíszítve. A nyélgömbölyí- tők nemcsak az elmaradást pótolták addigra, hanem ter­ven felül még 319 villanyelet gömbölyítettek, kimondottan hondurasi exportra. A smuc- colóműhely KISZ-istái pedig 120 000 babahajtűt készítet­tek társadalmi munkában, természetesen hulladék­anyagból. A négytagú delegáció rop­pant elégedett volt a látot­takkal, a kíséretükben levő tolmács — alacsony, kissé kövérkés, kreolos arcbőrű A szerepkör azonos, csak a jelmezek változnak: Kocso­nyáson hong-kongiak, Tuz­bereken marokkóiak leszünk. Három nap múlva nyugati újságírók egy csoportjaként a dobzselászlófalvai téesz cu­korrépaföldjeire látogatunk, a répaszedés meggyorsítása érdekében. Idejében gondos- jatok megfelelő szerelék­szemüveg, pipa, fényké- p őgép mindenkinél le­gyen. .. Csirió! Hadványi Barna ával hajtott szivattyúk, sőt már speciális vízsótalanftó berendezések is működnék napenergiával. Hogy gazda­ságilag mennyire kifizetődő a hasonló berendezésék al­kalmazása, ékesen bizonyít­ja a következő tény: egy köbméter ivóvíz, amelyet re­pülőn szállítanak Kelet- Türkménia olajkútjaihoz, több mint 100 rubelba ke­rül. A szovjet gyártmányú só- talanító berendezések felhasz­nálásával azonban csak 2 ru­belbe kerül a sivatagi és félsivatagi területeken egy köbméter ivóvíz előállítása. A Szovjetunió ivóvízben szegény 800 .ezer négyzetki­lométernyi, élettelen homok­pusztáin is elő lehet terem­teni napenergia segítségével a szükséges vizet az óceá­nokból, tengerekből és a mé­lyen fekvő talajvizekből. Szokatlan világítóbólyák jelentek meg nemrég a tagonrogi kikötőöbölben. A napelemekben felhalmozott napenergiát éjjel elektro­mos fényforrások táplálásá­ra fordítják ezek a szerke­zetek, amelyek évéken ke­resztül képesek működni emberi kéz érintése nélkül. Nagy szolgálatot tesz a Nap az űrben is. így például a szputnyikokon, a bolygó­közi űrállomásokon már széles körben használnak napelemeket, amelyek bizto­sítják a fedélzeti berendezé­sek energiaellátását. A nap­elemek szerepe a jövőben még jelentősebb lesz. Elég bonyolult feladatot jelente­ne a jövő nagy űrállomásai­nak összeszereléséhez szük­séges elektromos és gáz­hegesztő berendezések meg­felelő pályára juttatása, — nem beszélve a hagyomá­nyos módszerekkel folytatott űrhegesztés bonyolult és költséges voltáról. Sokkal megbízhatóbban és könnyeb­ben leilet majd felhasználni e célra az egyszerű felépíté­sű, könnyű „napkemencé­ket”. A Hold felszínen létrehozott naperőműveket nem fogják zavarni a különböző földi ter­mészeti jelenségek: felhők, eső, viharos erejű szél, hó­esés stb. A Holdon, nincse­nek felhők és a holdbéli nap időtartama 14-szer hosz- szabb, mint a földi, amely­nek jelentősége a holdfel­szín egy négyzetméterére eső nagy mennyiségű napenergia miatt nyilvánvaló. Ha például sikerülnek az egész holdfelszint félvezető fűtőelemekkel beborítani, ak­kor az elemek által ter­melt elektromos energiát akkumulálva, egy irányított sugárnyalábban el lehetne juttatni azt a Földre. így a Hold földünk sajátos, több trillió kilowatt teljesítményű elektromos erőművévé vál­na. M. Rcbrov mérnök APN 1970, május 21., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom