Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Elkészült az első tíz camion Győrben A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár 100 camiont gyárt ebben az évben. A 38 tonna súlyú, 215 lóerős RÁBA-MAN motorral működő 18 méter hosszú nehéztehergépkocsikból az első 10 elkészült a Hungarocamion Vállalat megrendelésére, (MTI foto — KS) Újból napirenden a zöldség-gyümölcs ellátás Mit és mennyiért vásárolhattunk a télen és most tavasszal? A MEK igazgatósága a napokban tárgyalta megyénk lakossága zöldség-, gyümölcsellátásának helyzetét, Mivel ez a téma sok embert foglalkoztat mostanában, megkértük Polgári István MÉK-főosztályvezetőt, adjon választ munkatársunk kérdéseire, hogy a télen és most, tavasszal mit, menynyiért vásárolhattak a háziasszonyok a piacon és a zöldségesből tokban ? — A vásárlók szóvá tették, hogy a zöldség, a gyökér, a sárgarépa és sok esetben az alma is a „romlás jegyeit” mutatta. — Komoly gondot okozott a lakosság téli ellátásához szükséges burgonya, zöldség és gyümölcs tárolása, mert a korán beköszöntött, hűvös, esős idő miatt a szokásosnál nagyobb arányú volt a romlás a hűtőházakban tárolt sárgarépánál, almánál, gyökérnél. E gond ellenére sikerült a lakosság téli ellátásához — még az év elején is — hétszáz vagon árut tárolni. Sőt! Elértük, amit az utóbbi évtizedben eddig nem sikerült, hogy hazai termésből megfelelő választékkal tudtuk burgonyából ellátni a megye lakosságát. — A hűtőházakban, raktárakban lévő áru kitart az újig? — Vöröshagymából, gyökérből, sárgarépából, fokhagymából, teljes egészében biztosítani tudjuk a lakosság igényeit. Ha készleteink erre nem elegendők, úgy más megyéből is szerzünk be árut. Káposztából készleteink kifogyóban vannak, viszont a savanyú káposzta elegendő lesz az új termésig. A gyümölcsellátás is jobbnak mondható, mint az elmúlt év hasonló időszakában, amit bizonyít az a tény is, hogy tavaly május 10-ig 35 vagon almát értékesítettünk, ez évben ekkorra a 73 vagon almánk egy szemig elfogyott, sőt, újabb 30 vagonnal kellett beszerezni. S h-3 most nincs is megfelelő választék, de az elmúlt évhez képest jóval alacsonyabb áron adjuk az almát. — S mi a helyzet a primőrökkel? — Nemcsak keresik a vásárlók, de meg is találják standjainkon, üzleteinkben. Uborkából már több mint 20 mázsát, zöldpaprikából 75 ezer darabot, sóskából 35 mázsát, zöldhagymából, retekből közel 100 ezer csomót, salátából pedig félmillió fej körül adtunk el. Szerződést kötöttünk a szentesi és vésztői termelőszövetkezetekkel is, ahonnan másfél millió darab zöldpaprikát, 630 ezer fej salátát, 585 má- lísa primőr paradicsomot ‘Wpunk, s igen jelentős mennyiségű zöldhagymát, retket és karalábét. A melegházi árukból a szabadföldi primőr megjelenéséig folyamatosan tudjuk az ellátást biztosítani, s bár számítunk némi késésre — a rendkívüli időjárás miatt —, remélhetőleg a háziasszonyok aggodalma nem válik valóra, s nem késnek a szántóföldi zöldségek két-három hetet. — Arról már tájékozódhattunk, hogy menynyi áru szolgálta a lakosság téli, tavaszi ellátását, de a vásárlókat az is érdekli, hogy többet, vagy kevesebbet kellett-e fizetni a zöldségért, gyümölcsért? — Ez év első negyedében a lakosság több mint tízmillió forintot adott ki zöldségért, gyümölcsért. Több mint egymillió forinttal nagyobb összeget, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ami lényeges: ezért az összegért jóval több árut vehettek, mint tavaly, hiszen a fokhagyma kilónként hét forinttal volt olcsóbb, a sárgarépát egyharmadáért vásárolhatták a tavalyi árnak, a gyökeret feléért. Az alma ára is 47,6 százaléka volt csak ez év májusában a tavalyinak. A saláta, zöldhagyma, retek, zöldpaprika nagyjából tartotta a tavalyi árat, a burgonya néhány fillérrel olcsóbb most, viszont a vöröshagyma ára emelkedett — A továbbiakban is árcsökkenés várható burgonyánál, almánál, gyökérnél, sárgarépánál, sőt egyes primőr áruknál is. A lakosság megnyugtatására szeretném elmondani, hogy az ellátás — különösen a zöldségfélékből — az elkövetkezendő időben minőségben és választékban egyaránt javulni fog —, ezzel a biztató hírrel fejezte be nyilatkozatát Polgári István főosztályvezető. k. e, A brigád lánya Amikor a szocialista brigádverseny vállalásait vitatták meg, felmerült az ötlet: mi lenne, ha gondoskodnának egy kislányról, akinek szűkös anyagi lehetőségei miatt szüksége lenne gyámo- lításra? A brigád elfogadta a javaslatot, bevették a felajánlásaik sorába. A Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet központja pénzügyi osztályának Zrínyi Ilona szocialista brigádja, amely már a zöld koszorús jelvény birtokosa, így kereste fel a városi gyámhatóságot, ahol szívesen siettek segítségükre. Az I. számú Általános Iskola tanulóját, Juhász Máriát választották ki a rászorulták sorából. A tíztagú szocialista brigád mindennel ellátta a kislányt, amire szüksége volt ahhoz, hogy iskolába járhasson úgy, mint a többi társa. Még az osztályba is ellátogatott a brigád, beszélgetett a kislány nevelőjével is. Segíteni akarnak a tanulásban ugyanúgy, ahogy a különböző ünnepeken is éreztetni akarják a kislánnyal, hogy a nagy család: a szocialista brigád törődik vele, szeretettel veszi körül, gondoskodnak róla. így lett a kis Juhász Mária valósággal a brigád lánya. Van egy feleslege» koncepciója ? Nem vagyok maradi. Esküszöm! Nem esküszöm arra. hogy minden rossz, ami új. Mégis most olyan dolog miatt panaszkodom és tiltakozom, ami bár még új, de máris szaporodik, mint a csicsóka, terjed mint a gyom és kapát nem nagyon látott sehol Amit én szóvá tennék, az az, hogy „van egy gondolatom”. Félreértést tisztáznék: nem nekem van gondolatom, hanem mindenkinek, aki tárgyal, aki vitatkozik, mindenkinek van, aki így kezdi szavait: „Van egy gondolatom”. Aztán az ember várja, hogy hallja is ezt a gondolatot, ha már dicsekszenek vele — vagy csak elszólta magát!? — várja, várja, és a gondolat nincs sehol. Helyette van szóvirág, közhely, semmitmondót- frazeológia, zsargon, idézet Kanttól, Marxtól és a bibiiá ■ bál, jóslás, fenntartás és észrevétel, aztán van még minden, csak gondolat nincs, csak a gondolat hiány zik. És amikor már hatodszor, hetedszer mondja semmit mondó, de legalább hosszú szónoklatában, hogy „és végül még egy gondolatot”, akkor már azt hiszem, jogos a közbekiálltásom: máshol is pazarolja ezt a gondolat, gazdagságot, ne öntse csak ránk azt a gondolafbőségei. vigye, szórja, terjessze, adja át és ápolják máshol is ezt a vadul burjánzó gondolatmezőt. Igen — mondom — ápolják máshol is. Hogy ne jC. rathassa le ezt a szép és nemes szót — gondolat. Mert van koncepció! Van neki, neked, őneki és őnekik, van mindannak, aki ezt a divatos szót ma míveli. Olyan divat ez most bizonyos helyeken, mint annak ide jén a mindenhol dívott és tárolt „valami van”. Igen, valami van. És ez a koncepció. Csak éppen nem ott vau. nem ott használják vagy alkalmazzák, ahol ezt kellene. A koncepció — e koncepció miatt — elvesztette fontosságát, jelentőségét, értelmét. No, de legalábbb van — koncepció. Mert koncepció nélkül nem lehetünk meg. Még a gondolat is elrémiszt, mi lesz ha egyszer Tahi Lászlónak „Pardon egy percre” kell szóvá tennie: nincs koncepció. Már ez sincs? De nem is baj, ha koncepció runes, csak legyen használatos helyette a felfogásmód, a nézőpont, a meglátás, az elgondolás, vagy az ötlet. Mert- jó ha ez van koncepció helyett. Esküszöm, nem vagyok maradi. Nem esküszök arra. hogy minden rossz, ami új, mert nem vagyok konzervatív, Hogy ezt a két jelentéktelennek tűnő dolgot mégis szóvá tettem, annak az az oka, hogy nekem is lehet felfogásmódom — tudniillik, jobb az, ha magyarul beszélünk, fejezzük ki gondolatainkat, és nem játsszuk meg magunkat olyan idegen szavak használatával, amelyeknek az értelmét nem mindig ismerjük. (papp) Közeleg az iskolákban az év vége, fokozódik a vizsgák előtti izgalom. A napokban az egri Finomszerel- vénygyár 24-es üzemében olyan fiatalemberrel 'találkoztam, aki már mosolyogva szemlélheti osztálytársai vizsga előtti izgalmát... Soós László harmadéves ipari tanuló. A szakma kiváló tanulója országos versenyben kitűnő eredménnyel végzett, s ezért a tanév befejezése előtt felszabadult és már mint szerszámkészítő dolgozhat az üzemben. A Heves megyéből induló lakatos és szerszám- készítő ipari tanulók közül az országos versenyben a harmadik helyezést érte el ez a A LEHETŐSÉG és a megvalósíthatóság, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konfliktusokhoz, esetleg neuraszténiához vezet — még kevésbé alkalmazható elv ha országok jövőjét tervezik. Az igények természetesen itt sem kevésbé nyomasztóak, mint a személyes életvitelben; a gazdagabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a vendégségben tapasztalt jólét vonzereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. A gazdaságfejlesztés célrendszereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a nálunk jobbmódú országok fokozatos utolérésére, elmaradottságunk felszámolására ösztönöznek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások távlati programjait hiba lenne valamiféle légüres térbe helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a növekedési grafikonon, nem számolva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan tanulmányozni a gazdaságfejlesztésben előttünk járók tapasztalatait, és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a növekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. Volt idő, emlékszünk rá, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorultak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőz- hetőknek tűntek — akikoriA realitások rangja ban próbáltunk gyapotot termeszteni, guminövényt meghonosítani egy jelszó alapján, amely szerint: az objektív akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket. TERMÉSZETESEN sem a gyapottermést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszóhoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehetőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, mérlegelve a körülmények keretezte mozgásteret, s a pontokat, ahol e tér határai reálisan tágíthatok. Pontos és tömör elvi összegezését adja e problémának Nyers Rezső a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulságait ösz- szegezve rámutat:... „A szocialista forradalomnak és a szocialista építőmunkának is megvannak az általános alapelvei, amelyektől eltérni nem szabad és megvannak a nemzeti sajátosságai, melyek szem elől tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosszabb és a veszélyesebb, az első vagy a második hiba. Az első — letérés a szocializmus tudományos-eszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét valóságtóLI Mindez arra mutat, hogy elvi szempontból ma már nem keverjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől ihletetett óhajokkal. Az országos gazdaságpolitika gyakorlatában is mind határozottabban érvényesül ez az elv. Jól szemlélteti ezt a negyedik ötéves terv napjainkban folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányelvek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító téziseire épül. Ilyen például az a törekvés, hogy a gazdaságszerkezetet a legnagyobb előnyök elve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intenzíven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagokról a szénhidrogénekre; hogy kiválasztunk néhány, a fejlesztésre különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. TÜLZÁS LENNE azonban azt állítani, hogy a lehetőségeket, sajátosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését korántsem kíséri megfelelő ütemben a vállalati gyártmányszerkezet átalakítása. S bármily elvontnak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi- eszmei megfogalmazása és a vállalati gyártmányszerkezet között, a valóságban rendkívül szoros az összefüggés. Az a vállalat például, amely úgy szervezi exportját, hogy nagy tömegben szállít külföldre különösen anyagigényes és csekély szellemi munkát sűrítő termékeket, akkor is megsérti a sajátosságainkhoz való igazodás elvét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül importigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátosságunk! —. a sok anyagot tartalmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső soron rontja külkereskedelmi méri egünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás ellenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jelenti, ha olyan gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyet olcsóbban, előnyösebben hozhatnánk be külföldről. Nem mind arany, ami importot takarít meg — mondhatnánk az ismert közmondás variálásával, mert végső soron ez is a termelés anyagszükségletét, s benne sok importanyag keresletét növeli, holott talán kedvezőbb a készterméket behozni. PRÖZAI, köznapi tényezőkhöz jutottunk a magas elvi kiindulópontról —, de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában öltenek alakot. Ilyen értelemben sok haszonnal járhat, ha a vállalati gazdálkodás tervezői is gondolkodnak a nemzeti sajátosságok, a realitások érvényesítésének elveiről! Tábori András szolid tekintetű, csendes fiú. akinek a szülei, a testvére: is a bervai gyárban dolgoznak. — Mit szóltak osztálytársaid ahhoz, hogy megrövidítetted a tanévet? — Mondták, jő már nekem, de nekik is ugyanolyan jó lehetne, rajtuk múlott ... — Kedvenc szórakozása? — A sport. Osztálytársai újságolják: — Ö az a Soós László is, aki a Székesfehérvárott megrendezett országos, vidéki ifjúsági birkózóversenyen. 2. helyezést ért el. — Mivel töltőd szabaé idődet, amíg osztálytársaid a vizsgákra készülnek? — Segítek nekik a felkészülésben és magam is ké1 szülök: felvételizem a gépipari technikumba — válaszolta az egri Finomsze- relvénygyár legifjabb szakmunkása. —- s imán — Hatalmas sóleloheH Bulgáriában Provadija bulgáriai város közelében a geológusok 3900 méter mélységben nagy kiterjedésű sólelőhelyre bukkantak. Előzetes számítások szerint az új sóbányák sok évtizedre teljes 'mértékben kielégítik az ország szükségleteit. május Áki megrövidítette a tanévet...
