Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
Ríá&fKOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok S.40 Népi zene 8.50 Az ENSZ-ről 9.10 Két versenymű 10.05 Áriák 10.37 Kamarazene 11.01 Rádiójáték 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Tánczene 13.50 Jegyzet 14.00 Kóruspódium 11.07 Gitárzene 11 10 Kis magyar néprajz 14.25 t)j Zenei Üjság 15.20 Csak fiataloknak: 16.09 Zenekari muzsika 17.05 Versek 17.35 Közvetítés a Magyarország —Svédország válogatott labdarúgó-mérkőzésről 20.20 Irodalmi műsor 21.19 Hallgassuk együtt! 22.30 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Liszt-művek 9.10 Daljátékrészlctek 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 11.50 Könyvszemle 12.00 Operarészletek 13.03 Riport 13.30 Madrigálok 14.00 Napraforgó 15.00 Hangverseny 15.45 Latin-amerikai históriák 16.05 Füvőszene 16.20 Orvosok a mikrofonnál 16.25 Népzenei magazin 17.05 Egy rádiós naplójából 17.50 Az élő népdal 18.10 Kíváncsiak klubja 19.00 Hegedűmuzsika 19.30 Dzsesszfesztivál 21.30 Alkotóműhelyben 21.45 Zenésjátékrészletek 22.06 Lemezgyüitőknelt 22.26 Mozart: Vespre solennes ... MAGYAR 9.00 Riportfilm ».25 On is halandó, felség. (Nyugatnémet film) 10.40 Rígiörtfilm íi.oo Twírtntabolt 15.38 A muzsika ifjú követei 10.25 A természet arca a művészetben. II. rész 16.45 Kisfilmek kedvelőinek 17.15 Hírek 17.20 Magyarország—Svédország labdarugó-mérkőzés közvetítése 10.20 A tv-jelenti 19.50 Cicavízió 20.00 Tv-hlradó 20.20 Frédi és Béni. 6. Zugzsuga .—■ : 20.45 Pesti kabaré, ni. rész 22.40 Tv-híradó POZSONYI 15.00 A Szovjetunió—USA férfi kosárlabda VB közvetítése 17.30 Kisfilmek 19.00 Tv-híradó 21.05 Ha kém volnék (Francia kémfilm) 22.05 Tv-híradó 22.45 Zenét kérek EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Utazás a Nap túlsó oldalára Színes angol film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. N. N. a halál angyala Színes magyar film EGRI KERT: Az előadás kezdete: fél 8 órakor. Kalandorok GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hétszer hét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: . Kis titkok HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A csendőr nősül HATVANI KOSSUTH: A halott gyanús FÜZESABONY: Gyöng y vi rá g tó l, lombhullásig PETERVASARA: A varázsló Egerben, délután 3 órakor: TIZENKÉT SZÉK (Déryné-bérlet) este 7 órakor: (TIZENKÉT SZÉK (Berleíö£ünet) Ki számít hivatalos személynek? Az Igazságügy-minisztérium sajtótájékoztatója Az utóbbi időben emelkedett a hivatalos személyek ellen elkövetett bűntettek száma. Ezzel kapcsolatban az Igazságügy :minisztériumban tájékoztatták a sajtót, hogy kik tekinthetők hivatalos személyeknek és milyen rendelkezések szolgálják büntetőjogi védelmüket. — A Büntető Törvénykönyv szerint hivatalos személy az államhatalmi szerv tagja, a bíró, az ügyész, a társadalmi bíróság tagja, továbbá az államhatalmi vagv államigazgatási szervnél, a bíróságnál, az ügyészségnél szolgálatot teljesítő személy. akinek a tevékenysége az alkalmazó szerv rendeltetés- szerű működéséhez tartozik. Ezért például a bíi-ósági jegyzőkönyvvezető, sőt a bírósági kézbesítő is hivatalos személy, tevékenységük ugyanis a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik, annak szerves része. S hivatalos személy a törvény meghatározása szerint a íegy- veres erőknél, a társadalmi szervezetnél, a gazdasági vagy más szerveknél államigazgatási feladatot ellátó személy, valamint a munkásőr és az önkéntes rendőr is. Viszont például a termelőszövetkezeti elnök, az állami gazdasági igazgató általában nem hivatalos személy, kivételesen mégis annak tekintendő, ha fegyelmi jogkörben jár el, mert ekkor hatósági feladatot lát el. A hivatalos személyeket — akik közfunkciót gyakorolnak, államhatalmi vagy államigazgatási feladatok teljesítése érdekében működnek — fokozott büntetőjogi felelősség terheli. Méltányos tehát, hogy fokozottabb büntetőjogi védelemben is részesüljön. Vannak azután olyan közérdekű funkcióik, amelyek ugyan jellegüknél fogva az eljáró személyek fokozott büntetőjogi felelősségét nem indokolnák, mégis szükségessé teszik a fokozott büntetőjogi védelmét. Ezért mondta ki a Büntető Törvény- könyv, hogy a közforgalmú közlekedési vállalatok végrehajtó szolgálatát — a vasúti, autóbusz- és villamos- kalauzt, vezetőt — a távközlési vállalatok végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket. a büntető eljárásban a védőt és — az orvosi rendtartásban meghatározott körben — az orvost is a hivatalos személy elleni erőszak szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem“ illeti meg, mint a hivatalos személyeket. A bíróságok közfeladatot ellátó polgári őröknek tekintik — és ennek megfelelően fokozott büntetőjogi védelemben részesítik — többek között a termelőszövetkezetek mezőőreit, az erdészeket, az üzemi rendészeti osztály tagjait és azokat a gyári portásokat, akiket ellenőrzési, rendészeti teendőkkel is megbíztak. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettét az követi el, aki a hivatalos személyt hivatalos kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy a hivatalos eljárása alatt, illetve amiatt tettleg bántalmazza. E bűntett elkövetője három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Még súlyosabb lehet a büntetés._ ha e bűntettet felfegyverkezve követik el, vagy ha az elkövető visszaeső. Uj folyóirat — a Műgyűjtő Üj, gazdagon illusztrált folyóirat, a Műgyűjtő új száma jelent meg a napokban. A műbarátok és a műkereskedelem lapja tájékoztatni kívánja olvasóit jelenkori hazai képzőművészeti életünkről, kiállításokról és bemutatóra készülő művészekről. Sorra veszi a lap a Képcsarnok bemutatótermeit — először a budapesti Csók Galériában, mostani számában a Mednyánszky-terem- be és a miskolci Szőnyi Ist- ván-terembe kalauzolt. Állandó rovatot szentel — Emberek, művek, gyűjtemények címmel — a műbarátok bemutatásának. Riportban, interjúban keres választ arra, hogy lesz valaki a képek, szobrok szerelmese, miért, hogyan. kezd gyűjteni. A Művészet és ofthon rovat tárgyalja a műtárgy szerepét, a lakásban. A Nemzetközi Képmagazin tájékoztat a közeljövő nagy külföldi tárlatairól, főleg azokról, amelyeknek magyar vonatkozása is van. Minden szám ismertet néhány külföldi galériát, egy-egy új művészeti irányzatot és képÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilínszky utcai rendelőben. (Telefon: U-10). Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Baj- csy-Zsilinszky utca). Hétfőn 10 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a lles számú kórházban (Jókai utca. telefon: 16-36, 16-44). Gyermekorvosi ügyelet vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36. 16-44). Hatvanban: szombaton 12 óráI tól hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. viselőit, bepillantást nyújt valamely ország képzőművészeti életébe. Már gyermekkoromban is mindig szerettein volna hires ember lenni. A dicsérő és elismerő szavak értékesebbek voltak számomra, mint a cukrozott gyümölcs. Hétéves koromban Burian Vlasta komikust, nyolcéves koromban Futurista Ferencet tudtam utánozni. Tizenhárom S éves voltam — amikor mutált a hangom — Greta Garbót utánoztam. De aztán hirtelen mindennek vége lett. A csodagyerekek tipikus esete voltam, a vágyakozásom azonban a dicsőség és a siker után, változatlanul megmaradt, és a szerencsés, híres embereket nagyon irigyeltem. Láttam, hogy amikor Effa Karel végigsétált az utcán, az emberek megfordultak utána. „Láttad?” — súgták egymásnak. ,,E ff a!..De ha velem találkoztak, rám sem hederítettek, egyik se fordult meg és nem kiáltott fel: „Látod, ő Pontius Vaclav, szaladjunk át a mellékutcába, hogy még egyszer találkozzunk véle...” A Severin étterem pincére se törődött velem, mert éppen Petra urat szolgálta ki és hallanom kellett, amint így szólt: „Petra úr, kérem. Kitűnő borjúhúst tudnék ajánlani.. ., vagy mit szólna egy pisztránghoz?” Ha rám került a sor, csak fasírozottat ajánlott, káposztával. Irigység emésztett. Azon fáradoztam. hogy mint zeneszerző jussak el a dicsőséghez. ■. Hogy ezt hogyan kezdi az ember, — azt mindenki tudja. Csak külföldi adásokat hallgattam; itt egy fél hanggal süllyesztettem, amott néhány keresztet jegyeztem be. de nem voltam elég gyors. Mielőtt a szerzeményt átírhattam vol- na, már sláger volt. Próbáltam modern történeteket írni, amelyeket senki nem ért meg... mégis mindenki nevet rajtuk, nehogy azt higyOroszlán vixtt „Ha férfi vagy, ölj oroszlánt!” így szólítják fel belső Afrikában a maszai fiatal fiúkat az idősebbek, hogy ezzel is bizonyítsak erejüket. S aztán csatárláncot alkotva, késekkel és lándzsákkal támadnak a kiszemelt oroszlánra. Kutatók megfigyelték, hogy ilyenkor az oroszlán támadói közül mindig a leggyengébbre veti magát. Gyáva, vagy bátor? Képesek-e kívülről kapott információkat mérlegelni a vadállatok? — A vadállatnak nincsenek az emberhez hasonló tulajdonságai — mondja dr. Szederjei Ákos, az állatkert főigazgatója —, az állatokat csak a mi fogalmaink szerint minősítjük és nevezzük gyáva nyúlnak, vagy bátor oroszlánnak. — Gyáva tehát a gyáva nyúl, és bátor-e a bátor oroszlán? Erről mesélik, hogy mennyire önkényesen adományozzuk ezeket a titulusokat. Sokszor megfigyelték, hogy a nyúl, amikor váratlanul elébe bukkan egy nálánál kisebb testű állat, harciasán, sok esetben támadóan lép fel, két lábával mintegy rutinos bokszoló pofozza áldozatát. De előfordult már az is — nem is ritkán —, hogyha körülkerítik, még a vadászkutyának is nekirohan. Elsősorban tehát akkor támad, ha már a támadója túllépte az úgynevezett menekülési távolságot. — Még az állatkertben Is megvan a veszélyes távolság — mondja a főigazgató — Ez azt jelenti, hogy azon túl már nem ajánlatos megközelíteni a vadállatot, mert ha az érzi a sarolcbaszorítottságot, nem bátorságból, hanem rettegésből támad. Egyetlen csapással A legtöbb vadállat jelzi, ha támadni készül. Általában azonban elkerüli a támadást, inkább menekül. Ha megtámadják, vagy megsebesül, majdnem biztosra vehető, hogy ő is támad. — Az oroszlán támadása különösen jellegzetes. Saját szememmel is láttam afrikai utazásom idején — teszi hozzá dr. Szederjei Ákos. — Lelapul, rángatózik a bajusza, farkával csapkodja a földet. Sörényét csuklyaszerűen felvágja — felborzolja. Majd rövid dobogásszerű, dübörgő vágtába kezd, kitátja a száját és ordít. Az utolsó lépések előtt teljes testét megfeszíti és szinte repül az áldozat felé. Fogaival és karmaival egyszerre vág az áldozatába. Az oroszlán hatalmas erejére jellemző, hogy mancsának egyetlen csapásával képes leteríteni egy jól fejlett szarvast. — Mégsem az oroszlán a legveszélyesebb, mert például a viszonylag szelídnek elkönyvelt bivaly sohasem jelzi, ha támadni készül. Apró, sunyi szemével, mintha máshová nézne, s egyszer csak hirtelen letíporja kiszemelt áldozatát. Hihetetlen, hogy testéhez képest parányi szemével majd olyan tökéletesen lát mint a sas. — Mikor esznek az állatok embert? — Az oroszlán általában akkor lesz emberevő, ha elöregszik, ha elpuhuínak az izmai, ha már ugrásai elvétik a kiszemelt áldozatot, ha már lábái nem viszik olyan sebesen, hogy utolérjen egy egészséges szarvast. Előszóra sérült állatokat támadja meg az ilyen oroszlán, aztán a szürkületben mozgó gyenge embert. Ha megkóstolja az embervért, azt mondják, általában már emberevő is marad. A fekete párduc például a legritkább esetben támad emberre. A tigris akkor merészkedik embert ölni, ha a préda állatok elfogynak, hiába vadászik, nem lel zsákmányra, akkor éhségében felfalja az embert is. — Lehet-e barátkozni vadállatokkal ? — Lehet, csak nem mindenkinek — erre a kérdésre már Huszár Sándor, az állatkert egyik legtapasztaltabb vadállatápolója felel. — Azokban, akik a vadállatok kai foglalkoznak, évek során megfelelő érzék alakul ki, amely szinte riasztóberendezésként működik. A vadállatnál éppúgy különféle hangulatváltozások tapasztalhatók, mint az emberben. Ilyenkor nem jó a barátságot erőltetni —, teszi hozzá tréfásan. — A ketrecben viszont, mivel nagyon kicsi a hely, mindig könnyedén és nagyon lassan szabad csak mozogni. Nagyon óvakodni kell, minden hirtelen mozdulattól, gesztustól, hangos beszédtől, de még így sem veszélytelen egy oroszlán vizit. 32 éves tapasztalat Komoly barátságot alakított ki Huszár Sándor 32 évi állatkerti szolgálata alatt több oroszlángenerációval. Szinte érzelmi szálak fűzték Lédához, a nőstényoroszlánhoz. — Egyetlen egyszer sértődött csak meg, akkor bizony csöppet nekem is melegem lett — emlékezik vissza. — Éppen kölykei voltak. Azt hittem, ilyenkor még engem sem enged közel magához, de a sokéves ismeretség eredményeként, ugyanolyan barátságos maradt, mint a szülés előtt. Egy tv-közvetítés- kor azonban megkértek, hogy hozzam ki egyenként a kis kölyköket a ketrecből. Az elsőnél még csak morgott, a másodiknál már üvöltött, s amire nem volt még példa, félém csapott félelmetes mancsaival. Aztán két kiló friss hússal bocsánatot kértem. — Mikor válik vérengzővé a vadállat? Amikor nemcsak tápláléka megszerzéséért öl. Rendkívül vérengző állata menyét. Sókkal több állatot öl meg, mint amennyit elfogyaszt. Ha nyájat támad meg, akkor vérengző a tigris is, és a párduc is, mert megrésze- gül a kiömlő vér szagától és néha iszonyatos pusztítás marad támadása nyomán. Regös István Jiri Melisek: Hogyan lettem hires ? gyék, hogy a jpoént nem értette meg. Munkám azonban valószínűleg nem volt elég érthetetlen... Lesújtva ténferegtem a Mala Strana romantikus utcácskáin. Mit tegyek? A toronyóra éjfélt ütött, amikor a Károly-hid közepén jártam. Valaki meglökött. — Bocsánat ... — szóltam. — Mi az, hogy bocsánat? — hallottam, és egy pofont kaptam. ,>— Kérj bocsánatot! Fiatal su- hancok csoportja vett körül és mielőtt szólhattam volna, megragadták kezemet, lábamat, és... Soha nem hittem, hogy ilyen sokáig tart, amíg az ember a hídról a vízbe ér. Megpróbáltam úszni, de rettenetesen fáztam. Hogy a mentőcsónak hogyan talált rám a sötétben, — ma is rejtély előttem. A parton sokan ácsorogtak, a rendőrség éppen azzal volt elfoglalva, hogy a tetteseket autóba tuszkolja. Másnap a kórházban tértem magamhoz. Egy nővér állt az ágyam mellett. — Tudja, hogy ugyanott dobták a vízbe, ahoi Nepornuki Jánost? — kérdezte. — Kint várja egy újságíró... Beengedhetem? Bólintottam. Másnap „Fejesugrás negyven méterről” cím alatt olvashattam az újságból a huligánokról, azzal a tanulsággal kibővítve, hogy milyen jó, ha valaki ruhában is tud úszni. Nevem szinte kiabált a sorokból. A mellettem fekvő betegtárs megirigyelt. — Én egy kutyában botlottam meg és három bordám tört el. De ilyesmit meg se említenek! A látogatási napon az ágyam ki se látszott a rengeteg virág közül. Ismerősök, ismeretlenek halmoztak el kérdéseikkel. — Hogy érezte magát, amikor repült? — Ledobott mér téged 'valaki a hídról? — Fejre, vagy hasra estél? Még egy úszóklub edzője is meglátogatott. — Mint tiszteletbeli tagot vettük fel önt a szövetségünkbe, — mondta és megszorította a kezemet. A nővérek minden látogatási napon kiemeltek a virágtengerből és az injekciókhoz, amiket kaptam, a legvékonyabb tűket választották ki. Csak most tudtam meg igazán, mit jelent híres embernek lenni! Vágyam teljesült. Verset Írtam „Fejesugrás a hídról” címmel és a főorvos feleségének ajánlottam. Hálából almásrétest küldött nekem. Amikor a kórházat elhagytam, a nővérek pitye- regtek. Első ebédre a Bárokéba indultam. — Valami könnyűt.., — mondtam a főárnak. — Én vagyok az, akit a hídról ledobtak. A főúr szeme felragyogott. — Mi lesz a fácánommal? — hallottam a szomszéd asztaltól. — Egy pillanat, Stuchal úr... — válaszolt a'főúr jelentőségteljesen, — ezt as urat szolgálom ki... bizonyára ismeri az ügyet a hídról és a huligánokról ..? Ügy éreztem, mintha dicsfény övezné a homlokomat. És még ma is hálával gondolok azokra a huligánokra, szegénykék ... egy-egy évet kaptak... (Fordította: Antalfy István) 1910. május 16„ szumbif
