Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
Merre tovább, fiatalok? Interjú a beiskolázás tapasztalatairól Az apci Qualität már exportál is A közelmúltban befejeződött a Qualitál Könnyűfém- ipari Feldolgozó Vállalat apói, központi gyártelepének 120 millió forintos fejlesztése. Ami örvendetesebb: a tervezett beruházásoknak mindez csupán egy része — kisebb hányada —, ám a létesítmények máris valóságos nagyüzem benyomását keltik. S hogy ez utóbbi észrevétel mennyire igaz — Korbéli Lajos beszédes számadatokkal is bizonygatta látogatásunk alkalmával. Szilváiból — többi között —kiderült, hogy az apciak a soroksári kis gyáregységgel együtt az idén már 430 milliós értéket termelnek. Évi 16 ezer tonna úgynevezett öntészeti tömb. 1300 tonna különböző présöntvény, másfél ezer tonna kokillaönt- vény és 800 ezer tonna sínhegesztő por készítésére képesek. Mindezekből: december végéig kereken 30 milliós nyereséget várnak. | „Érik a gyümölcs” Korábban — kellő gyakorlat híján — többnyire még csetlettek-botlottak az apciak, idő kellett ahhoz, hogy a környéken újnak számító szakmát megtanulják. Az ügyesebbek, a szorgalmasabbak már egyre jobban „belejönnek” a munkába, mind kevesebb velük a gond. Segítenek ebben a vállalatnál indított különböző tanfolyamok is, amelyek elvégzésével állandóan gyarapodik a képzett targoncavezetők, da- rúkezelők, öntők, művezetők tábora. Mind többet számíthatnak már a százhat ifjú szakmunkásnövendékre is, akik közül harmincán éppen a közeli hetekben szereznek segédlevelet. Remélhetően, valamennyien a törzsgárdát erősítik majd a jövőben, tudásukat a Zagyva-parti gyárban kamatoztatják. Sokat erősödött a műszaki állomány: nemrég — az „indulásnál” — mindössze három felsőfokú végzettségű embere volt a vállalatnak, ma pedig már harmincket- ten vannak! Hozzáértő, kép zeit „vezérkar” irányítja a közös munkát — amelyen kétségkívül érezhetők a változások. Meglehetősen biztató, hogy — elég hosszú idő után — ismét tervteljesítést emlegetnek. Sikeres volt az első negyedév, bizonyos fokig feledtette a tavalyi „kisiklást”, a kudarcot, s felcsillantotta annak a reményét, hogy talán a folytatás is hasonló lehet. Érdemcü iparkodni S ezért a folytatásért — mint hallottuk — érdemes Apcon is lelkesedni, hiszen a hazai alumíniumprogramból egyre jelentősebb szerepet kapnak. Egyebek mellett •részelnek a járműgyártásból, miután a győni MAN-koope- rációlios Diesel-motorok több alkatrészét öntik, s néhány héten belül — 7 szerszámmal — megkezdik a FIAT gépkocsik tartozékainak készítését is. Az idén Svájcba és as NDK-ba exportálnak, s a hazai megrendelések teljesítésével egyidejűleg a külföldiek további igényeinek kielégítésére készülődnek. Még alighogy befejeződött az emlegetett nagy beruházás, már újabb megkezdéséről is beszélnek Apcon: a második „lépcső” további 360 millió forintos fejlesztést jelent. Üj homoköntőde létesül, korszerű energiabázist teremtenek — tüzelőberendezéseiket már a gázfűtésre is alkalmassá teszik — Huszonöt év távlatából Egy miniszteri biztos emlékezik Közei egy hónapja, hogy megszülettek a felvételi döntések, s a posta több ezer címre kézbesítette az örömöt vagy gondot jelentő értesítést. Mivel nem kevés a csalódottak, a tanácstalanok száma, érdemes összegezni a felvételűi, a beiskolázás ta- Ijasztalatait. E célból kereste fel lapunk munkatársa Kruppa Lászlót, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét. Sláger — a szakközépiskola — Melyik iskolatípust ost- sxonolták legtöbben? — A tanév végén 5583 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait. Közülük 4950-en jelentkeztek továbbtanulni. 2126 fiatal középiskolában, 2649 pedig szakmunkásképző-intézetben szerette volna tanulmányait folytatni. Nem mindenkinek sikerült, mert egyes iskolatípusokat valósággal megro- liamoztak. Legélénkebb érdeklődés — s ez már évék óta így van —, a szakközép- ■iskolák, iránt mutatkozott, mert az itt érettségizők szakmai képzettséget is szereznek. Egészségügyi, és kereskedelmi tagozaton 172 férőhelyre 325-en pályáztak. Közel kétszeres volt a túljelentkezés a közgazdasági és ipari jellegű szakközépiskolákba is. így érthető, hogy sok kérelmet kellett helyhiányra hivatkozva elutasítani. A gimnáziumok iránt viszont észrevehetően csökken az érdeklődés. Itt 960 férőhely várt gazdára, mégis csak 303 fiatal pályázott, ezek zöme is a tagozatos osztályokba. Elgondolkodtató az is, hogy bizonyos építőipari szakmák valósággal riasztják a tanulóitat. Erre panaszkodtak a szakmunkásképző- intézetek igazgatói. Sok esetben téveszmék vezetik félre mind a szülőket, mind a f iatalokat. Erre csalt egy példát: évek óta valósággal fetisizálják a kémia—biológia tagozatot. Szülők, tanulók egyaránt azt hiszik, hogy az itt szerzett érettségi biztos ajánló- tévéi orvosi egyetemre, mérnökkarra stb. Ez korántsem igaz. Érdéi«», hogy bizonyos tagozatoktól — ilyen a matematika—fizika — viszont idegenkednek, holott az itt elsajátított plusz ismeretek legalább annyira hasznosíthatók, mint a kémia—biológia tagozaton szerzettek. Objektív elbírálás? — Többen kifogásolják a jelenlegi felvételi rendszert, s vitatva objektivitását, protekciós szempontok érvényesüléséről beszélnek. Mi erről az osztály véleménye? — Ügy érezzük: a jelenlegi felvételi rendszer kellő precizitással kidolgozott, s biztosítja az objektív elbírálást. örvendetes, hogy az általános iskoláktól konkrét, valóban jó jellemzések érkeznek a középiskolák igazgatóihoz. Ezek alapján meg lehet ismerni a felvételre jelentkező tanuló egyéniségéinek főbb vonósait. Helyesnek tartjuk, hogy a tanulmányi eredmény, az iskolai jellemzés és szociális körülmények mérlegelése alapján születik. elsősorban a döntés. Igaz, ahol legalább kétszeres a túljelentkezés, ott felvételi beszélgetéseket tartanak, tulajdonképpen csak tájékozódó, s nem vizsga jelleggel. Véleményem szerint túl sok támpontot nem adnak ezek a beszélgetések, mert az esetek többségében — s ez személyes tapasztalatom is —, indiszponált p tanuló. Emiatt aztán hamis kép formálódhat egyéniségéről. Helytelennek tartom, hogy egy-két középiskolában túlzottan fontosnak tartották, túlértékelték ezeket a beszélgetéseket, s ami még ennél is helytelenebb: „álcázott" felvételi vizsgákat rendeztek beszélgetés, tájékozódás ürügyén. A közeljövőben osztályunk megvizsgálja ezeket a kóros jelenségeket, s intézkedik kiiktatásukról. Igaz, a felvételi döntés joga a rendelkezések szerint az igazgatóé, ám a legtöbb helyütt igényelték az igazgatók a párt, a szakszervezeti titkárok és az ifjúsági szervezet képviselőjének javaslatait, így végeredményben objektív, testületi jellegű döntések születtek. — Tapasztalataink szerint ennek ellenére is előfordul, hogy akadnak olyan igazgatók, akik túlzottan hallgatnak az illegális felkérésekre, telefonhívásokra, s babérra ■nem jogosultakat juttatnak be a „kiskapun”. — Jó érzéssel mondhatom, hogy igazgatóink legtöbbje nem ilyen. Ezek inkább egyedi esetek. Ha ilyen előfordult, s a jogtalanul bejutottak miatt felvételre sokkal érdemesebbek kaptak elutasító levelet, az ő problémájuk is rendeződik, mert a fellebbezések elbírálása során a maximális objektivitásra törekszünk. Osztályunk mérlegel ' minden lényeges körülményt, s csak az arra méltókat részesíti megkésett „babérban”. Akiknek nem sikerült? — Sokan kaptak elutasító értesítést, sokan tanácstalanok. Mi lesz az ő sorsuk? — Gondoltunk rájuk is. A fellebbezések elbírálása után az elutasítottakat értesítjük arról, hogy milyen lehetőségek közt válogathatnak még. Gondoltunk azokra is, akik nekikeseredetten nem felle- beztek. A munkaügyi osztállyal együttműködve próbálunk négy- és hatórás munkalehetőséget biztosítani számukra. Így keresethez is jutnak, s a dolgozók középiskolájában esti tagozaton folytathatják tanulmányaikat. Erről mindannyiukat értesítjük majd. Ügy hiszem, ha ez nem is oldja meg minden gondjukat, mégis csökkenti a tanácstalanság, az elkeseredés érzését. Hit ígér a következő év ? — Lényegében lezajlott a beiskolázás. Hogyan összegezné a legfontosabb tapasztalatokat? — A jövő tanévben pályázóknak ajánlanék mindenekelőtt néhány gyakorlati hasznú tanácsot. Felvételi kérelmükben ne jelöljenek mindkét helyre szakközépiskolát, mert az azonos időben történő elbírálás esélyeiket minimálisra csökkenti. A kétszeres elutasítás után már hiába kopogtatnak a gimnáziumok .kapuin. Úgyszintén nem szerencsés másik helyként tagozatos osztályt jelölni. Ha erre is gondolnának a fiatalok, úgy kevesebb lenne a nekikeseredett, a csalódott.. Az objektív elbírálást segíti majd elő az is, hogy osztályunk arra inspirálja az igazgatókat, hogy a felvételi döntéseket tegyék „testületibb” jellegűvé; s vegyék még inkább figyelembe az általános iskolai jellemzéseket. A következő évben jobban figyelemmel kísérjük a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek támogatását, mert ezt a szempontot egy-két esetben — a felvételi statisztikák jelzik — nem vették kellőképp figyelembe. Egyszóval még igazságosabb, még körültekintőbb felvételi gyakorlatot akarunk biztosítani. Pécsi István Gyöngyöst Néplap. Í943. május 13.: „Ha kezedbe veszed, elvtárs, pártunk központi lapját, a „Szabad Nép”-et, és elolvasod annak cikkeit.... megállapíthatod, hogy visszhangzik hasábjairól a földosztás dicsősége, a fölötte való meg. elégedés, valamint annak nagy jelentősége Ezeknek a harcos időknek volt cselekvő részese Gyöngyösön Petrik László, mint a földosztást irányító, ellenőrző miniszteri biztos. Negyedszázados emelékek. Ki hipné, hogy ez a fiatalos külsejű férfi két és fél évtizeddel ezelőtt aktív részese, mondhatni végrehajtója volt a 600-as rendeletnek ? — Szép idők voltak. Tele szaladó munkával. Mai szemmel nézve hihetetlenül hangzik, hogy gyalog jártuk a járást. — Mégis csinálták... — Szív, lelkesedés és akarat kellett hozzá. Ezt azok érthetik meg' igazán, akik végigcsinálták. 1945. februárjában esett szó először közöttünk a földosztásról. Igaz, elekor már a kommunista párt plakátjai hirdették a gondolatot. Én együtt rend- őrösködtem Czakó Sándor bácsival, a 19-es veteránnak Ismertük a gyöngyösi parasztságot, tudtuk, hogy föl det kíván. — Hol kezdték? A felső részen. Tálán, mert Sanyi bácsi is arrafelé lakott. Létrehoztuk a földreform-bizottságot, amely listára vette az igénylőket. — A tagjaira emlékszik még? — Hogyne! Orbán István, Hegedűs János, Baranyi József, Sípos János. Az adminisztrációs és a szervező munkát rám bízták. :— Persze, özönlöttek a jelentkezők __ — Eleinte kevesen. Féltek az emberek! A németek még az országban voltak, meg az egyes pártok is többet ártottak, mint használtak. Gyöngyösi Néplap, 1943. április 27.: „A Kommunista Párt helyi szervezete minden nélkülözhető mun- liaerejét re ndelkezésünkre bocsátja, akik ennek a nagy feladatnak tudatában teljes komolysággal és felkészült seggel vesznek részt a munkában. A többi párt részvétele már majdnem az érdektelenség határát éri el" — mondotta Losonczi János, a Parasztpart titkánövelik a szerazámüzem. a présüzem kapacitását, még ogy tömbösítő csarnokot építenek. Számítanak a tűrzsgárdára A kétségkívül biztató start ellenére sem elégedettek még Apcon. Még mindig nem elegendő a tudás, a rutin, nem mindenki használja ki képességei, ereje szerint a munkaidőt, számottevő a vándorlás — alacsony a termelékenység. A helyzet javítására ugyan több intézkedés is született, a várt eredmények még" késlekednek. Szeretnék egy kicsit siettetni a megnyugtató változásokat. Megpróbálnak gátakat állítani a csellengők, az üzemek, gyárak, vállalatok között vándorlók elé. Töreicsze- nek a törzsgárda megtartására. Javítják a szociális körülményeket, törekszenek az igazságosabb bérezés megvalósítására, a minden tekintetben vonzóbb munkahelyek kialakítására. Akitől kapnak. — annak adnak is, s minél többet. Hozzáfogtak már a lakásgondok enyhítéséhez is. Hatvanban elkészült 18 la kás, másik tizennyolc építéséhez nemrég kezdtek. Az „R”-alapból további öt dolgozónak juttatnak összesen 110 ezer forintos hosszú le járatú, kamatmentes köU csont kislakásépítéshez. Apcon is úgy vélik, hogy a munkához kedv kell. S ha ezt a kedvet megadják a Qualitál embereinek — bizonyára sikerülnek mind az évek, valósággá válnak a ter vek, Apcon megteremthetik, a magyar aluminium feldolgozó ipar tekintélyes bázisát. Gyón! Gyula — Mi történt ezután? A földreform-bizottság egy nagygyűlésen átalakult, a tulajdonképpeni földigénylő bizottsággá. Tagjai voltak: Czakó Sándor, Majzik Sándor, Bágyi Ferenc, Maticsek Ferenc. Itt kell megemlítenem, hogy az összes adminisztrációs munkát elekor Krupánszki Mária és Bratis Ölga végezték. Március elején pedig már földet osztottunk. — Mikor kapták meg a miniszteri biztosi megbízólevelet? — Úgy március közepe körül. Hárman. Mégpedig: Losonczi Jáno6, Fülöp Ernő és én. Ellenőriztük a földosztást a városban és a járás községeiben. — Ment minden simán? — Kisebb-nagyobb zökkenőkkel hiszen nem születtünk miniszter! biztosnak. Eleinte, mivel kevés volt az igénylő es hogy fogyjon a föld, többet osztottunk. így később több helyen vissza kellett venni a földet és megaprózni. Markaaon, Do- moszlón, Karáesondon, Gyöngyöspatán pedig népgyűlésen kellett leleplezni a földosztást akadályozó reakciót. .— És mikor talált gazdám az első birtoklevél? — Pontosan hűsvét vasárnapján osztottuk lei. Egyébként májusban már a járás minden községében működtek a földigénylő bizottságok. Szerény ember Petrik László. Olyan ember, aki az elmúlt 25 év alatt is a munka élvonalában dolgozott, amit a négy kiválpdolgozó- oklevél is bizonyít. Jól ismerik üzemében, a gyön- gyösoroszi ércbányánál, ahol 10 éve szocialista brigádve- zelő és a szakszervezetben is aktívan tevékenykedik. Laczik János 197«, május 16,, -zxrmba* üVEB-dossizié Magas a tervezési díj — kevés a társulás Két évre, 1968-ra és 1968re terjedt ki a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, amelynek során azt igyekeztek feltárni, hogyan használták fel a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az állami támogatás ösztönző hatásait. A riszgálat huszonnégy termelőüzemre terjedt ki. a levont következtetések tehát alkalmasak arra, hogy tendenciájában tárják fel a valóságot. Igen örvendetes az a tény, hogy megyénk mezőgazdasági vezérkara az alap- és járulékos beruházások megvalósításában messzernenően gondosan, és a távlati szempontokból is tervszerűen járt el. A termelőüzemek vezetői — jelentős részben termelés- fejlesztési terv alapján — egy-két, népgazdaságilag is fontos ágazat kifejlesztésére koncentrálták az erőforrásokat. Az új beruházások előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban a gazdaságok viszonylag könnyen és gyorsan vehették igénybe az állami támogatásokat. Az új beruházások gazdaságosak Ezekben a létesítményekben csökkent a termékek előállítási költsége, fokozódott a gazdasági hatékonyság és 'avult a munkaerő-gazdálkodás. Az új létesítmények szakszerű és folyamatos üzemeltetéséhez a megfelelő képzettségű munkaerőt és a (WÉnika feltételeket egy eset kivételével mindenütt biztosítottak. A komplex beruházások mellett a gazdaságok egyelőre szerény keretek között igyekeznek gondot fordítani a hiányzó egészségügyi és szociális létesítmények megvalósítására is. A népi ellenőrzési bizottság megállapítása szerint a beruházások nagy része még mindig pótló, szinten tartó jellegű. A korszerű beruházások egyelőre még csak helyettesítik a régi, elavult termelő egységek munkáját. Az új létesítmények általában a tervezett időben készültek el, az esetleges határidő-eltolódások leggyakoribb oka az építőanyag-hiány volt. ezen belül is elsősorban a cementhiány. Negatívumként említették meg, hogy a tervezési költségek magasak, különösen magas a szőlő- és gyümölcsültetvények tervezési díja. Helyes gyakorlat az, hogy a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek hitelkérelmét nem versenyeztetik együtt a jo és közepes gazdaságok kérelmével, részükre külön hitelkeretet biztosítanak. Ez a keret azonban meglehetősen behatárolt. A megvizsgált termelőszövetkezetek jelentős hányadára jellemző, hogy a nagy fejlesztési terv időszakában a: mennyiségi növelésre fordították a1 fő hangsúlyt, és még alárendelt szerepet játszott a minőségi változások olyan követelménye, mint például az épületek optimális nagysága, a termőtelepek kiépítettsége, a kedvező belső szerkezeti arányok kialakítása. Ezek a kérdések a legújabb létesítményeknél elsődleges problémaként kerülnek szóba. A 1 termelőszövetkezetek egymás közti, illetve más vállalatokkal kötött társulásáról megállapították, hogy nem fejlődnek a kívánt mértékben. Kevés az élelmiszer- feldolgozó, és egyáltalán uiucs építőipari társulás létrehozására törekvő kezde- ményezes. A társulási kedv gátló tényezőjeként elsősorban a kellő anyagi eszközök hiányát említettek, valamint a hiteligények kielégítetlensé- gét. Tovább bonyolítja a helyzetet a társulásokkal kapcsolatos pénzügyi es jogszabályok rendezetlensége. A népi ellenőrzési bizottság túlságosan rövidnek találta a négy-öt évre szóló hitel- kedvezményt. Szakosított telepeknél, vagy az élelmiszer- ipari tevékenységnél a beruházás megtérülése még meg sem kezdődik, mire a hitelt vissza keli fizetni. Ezeknek a hiteleknek a legkedvezőbb visszafizetési ideje nyolc, vagy tíz év lenne. Az állami vállalatok — monopolhelyzetükből kiindulva — több esetben olyan feltételeket diktáltak a termelőszövetkezeteknek, amelyek sértették a közös gazdaságok érdekeit, de a több- csatornás értékesítés korlátozott lehetőségei 'miatt azt kénytelenek voltak elfogadni. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglalóban megállapitettu. hogy a közgazdasági szabályozók az elmúlt évben összességében hatékonyan segítették a gazdálkodás színvonalának további javulását, nőtt a termelékenység, javult a költségszint, szélesedett a gazdasagok kiegészítő tevékenysé- Se. __ L Sü, A.
