Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

f (PoítfUUás az 1. olialtől) lett elméleti és tudományoa- ■ieervezó tevékenységéért; Háy Lászlót, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelezd tagját, nyugalmazott egyete­mi tanért, a közgazdaságtu­domány területén a felszaba­dulás óta kifejtett elméleti és oktató tevékenységéért; Mülner Tivadar Kossufch- dijas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Mű­szaki Fizikai Kutató Intézete tudományos főmunkatársát, a wolframfém-izzószál fontos alapkutatási problémáinak megoldásáért és az eredmé­nyeik gyakorlatba való átül­tetése terén végzett életmű­véért; dr. Mócsy János Kossuth- dijas akadémikust, nyugal­mazott egyetemi tanárt, élete munkásságáért, az állatorvosi belgyógyászatban, a hazai állatorvos-tudomány nemzet­közi tekintélyének tovább­fejlesztésében és az állatar - vosképzésben elért eredmé­nyeiért; dr, Szentágothai János Kossuth-díjas akadémikust, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Anatómiai Inté­zete egyetemi tanárát, az idegrendszer funkcionális struktúrakutatásában élért eredményeiért; dr. Burgert Róbertét, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatóját; Erdélyi Miklóst, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgató- helyettesét; dr. Szabó Jenő állatorvost, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét; Tóth Janos agrármérnököt, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, a hibrid- baromfi - tartás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításában elterjesztésé­ben, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztésé­ben elért eredményeikért; dr. Bajusz Sándor, a ké­miai tudományok kandidátu­sát, a Gyógyszerkutató Inté­zet tudományos főmunkatár­sát; ár. Medzihradszky Kál­mánt, a kémiai tudományok doktarát, az Eötvös Lóránt! Tudományegyetem egyetemi tanárát; dr. Kisfaludy Lajost, a ké­miai tudományok kandidátu­sát, a Kőbányai Gyógyszer- arugyar kutatólaboratóriuma vezetőjét, a mellékvesék mű­ködését serkentő emberi hor­mon (ACTH) első szintézisé­nek megvalósításáért. ae Állami Díj II. fokozatával tünteti ki Dr. Barát Irént, az Orszá­gos Korányi TBC-Intézet tu­dományos osztályvezető fő­orvosát, közel fél évszázados gyógyító tevékenységéért, példamutatóan etikus maga­tartásáért és társadalmi te- v ókenységéért; dr. Bognár Józsefet, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagját, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Afroázsiai Kutatóközpontja igazgatóját, a közgazdaságtu­domány területén kifejtett elméleti és tudományos-szer­vező tevékenységéért, külö­nösen a fejlődő országokkal kapcsolatos közgazdasági kutatásaiért; Borovszky Ambrust, a Du­nai Vasmű vezérigazgatóját, a Dunai Vasmű építése, üzembe helyezése, új gyárt­mányok bevezetése, valamint Dunaújváros felépítése terén végzett ég 20 éven át vezetői tisztségben kifejtett munkás­ságáért; dr. Soszörményi Miklóst, az orvostudományok doktorát, az Országos Korányi TBC-Inté- zet igazgató főorvosát, a gti- mőkór elleni küzdelemben ki­fejtett eredményes munkájá­ért; dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkárt, a közgazdaságtu­dományok doktorát, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökét, a szocialista árpoliti­ka terén végzett tudományos és gyakorlati tevékenységé­ért; Ö» ierül* 2. seűtörtök Csordás Ttbai, « “férve* zéefejlesztési és Típusterve*» Intézet Ybl-díjaa építészmér­nök irodavezetőjét, a blokkos és panelos technológiájú la­kóépületek tipizálásában, új, változatos városképi együtte­sek kialakításában, gazdasá­gos és építészetileg is magas értékű lakások termelési fel­tételeinek megteremtésében elért eredményeiért; Gyergyai Albertet, az iro­dalomtudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi ta­nárt, tudományos életművé­ért, valamint a világirodalom és a magyar irodalom alko­tóiról szóló tanüLmányadért; dr. Hajdú Elemért, a mű­szaki tudományok kandidátu­sát, a Magyar Villamos Mű­vek nyugalmazott termelési igazgatóját, élete munkássá­gáért, a vülamosenergia-ipar fejlesztése, az együttműködő v i llamosenergia - rendszer ma­gyarországi megvalósítása te­rén végzett több évtizedes szervező ég irányító tevé­kenységéért; dr. Hajdú Gyulát, az ál­lam- és jogtudományok dok­torát nyugalmazott egyetemi tanárt, a szocialista nemzet­közi jog fejlesztése terén ki­fejtett munkásságáért; dr. Hajdú Tibort, a törté­nelmi tudományok kandidá­tusát, a Párttórténeti Intézet tudományos főműn ka társát, az 1918—1919-es forradalmak történetének feltárásában el­ért tudományos eredményei­ért; Holló Imrét, az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gép­gyár főmérnökét, a vákuum­technikai gépek, gépsorok és gyárak létrehozásában kifej­tett munkájáért; dr. Imre Lajost, a kémiai tudományok doktorát, a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem egyetemi tanárát, több mint négy évtizedes tudomá­nyos életművéért, a hazai magkémiai kutatás és okta­tás terén végzett alapvető munkásságáért, radioaktív izotópok előállítása terén el­ért eredményeiért; dr. Kádas Kálmánt, a mű­szaki tudományok kandidátu­sát, a Budapesti Műszáléi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanárát, a közlekedési és gazdasági mérnökképzés alkotó továbbfejlesztéséért, a közlekedésfejlesztés terén ki­fejtett tudományos tevékeny­ségéért; Kerpel Róbert okleveles gépészmérnököt, a Magyar Rádió és Televízió műszaki igazgatóját, a Magyar Rádió és Televízió műsorszolgálatá- nak alapfeltételét jelentő műszaki bázis létrehozásában és fejlesztésében végzett munkásságáért; Lőrincze Lajost, a nyelv­tudományok kandidátusát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Inté­zetének tudományos osztály­vezetőjét, az anyanyelvi mű­veltség terjesztése és a ma­gyar nyelvművelés terén végzett több mint két évti­zedes ismeretterjesztő mun­kájáért; Nagy Elemért, a fizikai tu­dományok doktorát, az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­tem tanszékvezető egyetemi tanárát, a kísérleti fémfizika területén, különösen az öt­vözetek rendeződés) folya­matának vizsgálatában elért eredményeiért; Dr. Péter Rózsát, a mate­matikai tudományok dokto­rát, az Egyetemi Számító­központ Kossuth-díjas tudo­mányos főmunkatársát, cím­zetes egyetemi tanárt, a re­kurzív függvények elméleté­nek alkotó továbbfejleszté­séért, valamint a matemati­ka népszerűsítése terén elért eredményeiért; Dr. Simonovits Istvánt, az orvostudományok kandidátu­sát, az Országos Vértranszfú­ziós Szolgálat Központi Ku­tató Intézete főigazgatóját, az egészségügyi szervezéstudo­mány területén kifejtett szer­vező és oktató munkájáért, Tőkei Ferencet, az iroda­lomtudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Filozófiai Intézete igaz­gatóját, tudományos munkás­ságáért, különös tekintettel „Az ázsiai termelési mód kérdéséhez” című könyvéért; Trencsényi-'W aldapfel Im­re akadémikust, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi ta­nárát, a klasszika-filológia marxista irodalmát jelentő­sen gazdagító irodalomtörté­neti áf v#Uájitö£téneti man­kawSeSg*, oktatói tevékeny­ségéért, tudományos é'. véért; Gémes Pétert, a tatabányai szénbányák XI. A. aknaüze­me csoportvezető frontmeste­rét; If). Németh József, a ta­tabányai szénbányák XI. A. aknaüzeme szakvezető vá­járát; Mticsl Józsefet, a tatabá­nyai szénbányák XI. A ak­naüzeme szakvezető vájárát, a páncélkaparós frontfejlesz­tési mód üzemszerű alkalma­zása, valamint a széles hamiokú zsákgátas iszapolá- sos frontfejtés bevezetése te­rén végzett munkásságukért; Szrogh Györgyöt, az Ipar- művészeti Főiskola Ybl-díjas tánárát; Finta Józsefet, a Lakótér v Ybl-díjas tervezőépítészét; Magyar Gézát, a Lakóterv Ybl-díjas tervezőépítészét, Salgótarján városközpont-re­konstrukciójáért; Vermes Lásziónét, a Bőr­ipari Vállalat igazgató fő­mérnökét; Vajda Györgyöt, a Bőripa­ri Vállalat vezérigazgatóját; Barabás Bálintot, a Minő­ségi Cipőgyár vezérigazgató­ját, a nagyipari cipőgyártás megszervezése, a cipó- és bőripar fejlesztése terén ki­fejtett kezdeményező, veze­tői tevékenységükért; dr. Kovács Istvánt, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusát, a Magyar Tu­dományos Akadémia Mező­gazdasági Kutató Intézete tu­dományos osztályvezetőjét; dr. Berzsenyi J. Lászlót, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola nyugalmazott tudományos osztályvezetőjét; Biacsi Imre agrármérnököt, a Magyar Tudományos Aka­démia Mezőgazdasági Kutató Intézete igazgatóhelyettesét; Csetneki András agrármér­nököt, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársát; dr. Fehér Károlyt, a mező­gazdasági tudományok kandi- • dátusát. a Dél-alföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetőjét; dr. Rajki Sándort, a bioló­giai tudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadé- mai Mezőgazdasági Kutató Intézete igazgatóját; Somlyó Ferencet, az Álla­mi Gazdaságok Főigazgató­sága nyugalmazott főosztály- vezetőjét, a hibrid kukorica előállításéiban és elterjeszté­sében elért eredményeikért; Ág Istvánt, a sasadi me­zőgazdasági termelőszövetke­zet elnökét; Takács Imrét, a sasadS me­zőgazdasági termelőszövetke­zet csúcsvezetésé© pérttitká- rát; Nyitral Mihálynét, a sasadi mezőgazdasági termelőszö­vetkezet főkönyvelőjét; Czinczok Györgyöt, a sasa­dd mezőgazdasági termelőszö­vetkezet elnökhelyettes fő­mezőgazdászát. a közös gaz­daság megszervezése, gazda­ság megalapozása és töret­len fejlődése érdekében vég­zett vezetői tevékenységü­kért; Báli Zoltánt, a bátaszéki Bú­zakalász Tsz elnökét; Maul Jánost, a bataszéki Búzakalász Tsz főmezőgaz­dászát; Kállai Józsefet, a bátaszéki Búzakalász Tsz főkönyvelő­jét. a modem nagyüzemi gazdaság kialakításában, a termelőszövetkezeti mozga­lom feladatainak példamuta­tó megoldásában, kifejtett munkájukért; dr. Csibi Sándort, a mű­szaki tudományok kandidá­tusát, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosz­tályvezetőjét; Erdélyi Jánost, a műszaki tudományok kandidátusát, az Egyesült Izzó főkonstruktő­rét; Battisztig Györgyöt, a Táv­közlési Kutató Intézet tudo­mányos főosztályvezetőjét, a mikrohullámú rádióösszekőt- tetések kutatása, fejlesztése és gyártása terén végzett tu­dományos és műszaki mun­kásságukért; dr. Mészáros Zoltán ve- grésanaánöfo*. * Cbútom Gyógyszer és Vegyészeti Ter­mékek Gyára termelési fő­mérnökét; dr. Szentmiklósi Péter ve­gyészmérnököt és gyógysze­részt, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára orvostudományi főosztálya vezetőjét, a gyógyszeriparban a kutatástól a gyártás megvalósításáig mindenre ki­terjedő, több mint tízéves al­kotó tevékenységükért, görcs­oldó hatású új izokinolin származék kidolgozásáért. Az Állami Díj III. fokozatával tünteti ki Bozsik Kálmánt, a Diós­győri Gépgyár szerelő laka­tosát, három évtizedes, újító és fejlesztői munkásságáért; Csiszár Bélát, a Derecskéi Általános Iskola tanárát, me­gyei vezető sízakfel ügyelőt, kiváló nevelői, szakfelügyelői és metodikai tevékenységé­ért; Fónay Tibort, a Tapolcai Járási Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya vezetőjét, négy évtizedes elméleti ég gyakorlati pedagógiai mun­kásságáért, a pedagógiai köz­élet szervezéséért ; dr. Gáspár Albertet, Vértes község körzeti orvo­sát, több évtizeden át végzett kiemelkedően, lelkiismere­tes és korszerű körzeti orvosi tevékenységéért; Hajnál Andrást, a matema­tikai tudományok doktorát, a Magyar Tudományos Aka­démia tanszéki tudományos főmunkatársát, a halmazel­méletben, a matematikai lo­gikában, a gráfelméletben el­ért tudományos eredményei­ért; Javkovich Nándort, a Győ­ri Pamutszövő és Műbőrgyár igazgatóját, a műbőrgyártás fejlesztésében elért eredmé­nyeiért, magas színvonalú ruházati és műszaki műbőr- termelés kialakításáért; Kardos Györgyöt, a műsza­ki tudományok kandidátusát, a Magyar Kábelmuvek mű­szaki főosztályvezetőjét, a kábelgyártás fejlesztésében végzett munkásságáért; dr. Körössy Lászlót, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusát, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt geológusát, a magyar Alföld földtani szerkezetének és fia­tal üledékeinek a szénhidro­gén-kutatás szempontjából alapvető fontosságú részletei megismerése terén elért eredményeiért; dr; Marschek Zoltánt, az Ajkai Timföldgyár és Alumi- mumkohó igazgatóját, a tim­föld- és alumíniumiparban a felszabadulás óta kifejtett gazdasági-szervező és műsza­ki fejlesztést elősegítő tevé­kenységéért, különösen a szovjet—magyar alumínium­egyezmény végrehajtásában kifejtett munkájáért; Nagy G. Pált, a 31. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat szo­cialista brigádvezetőjét, a nagyipari beruházások kivi­telezésének meggyorsításá­ért. új kivitelezési technoló­giaik, különösen a csúszózsa- lus rendszer munkahelyi feltételeinek megteremtésé­ért; Nyisztor Györgyöt, Elek község művelődési háza igaz­gatóját, több mint két évti­zedes példamutató népműve­lői tevékenységéért; Peterdi Edét, a Fővárosi Nevelőotthon (Bicske) igaz­gatóját, az állami gondozott fiatalok érdekében végzett pedagógiai munkájáért, vala­mint a nevelőotthonok ve­zetőinek és nevelőinek to­vábbképzésében 20 éven át kifejtett tevékenységéért; Plrisi Jánosáét, a Sziget­vári Általános Iskola tanító­nőjét. vezető szakfelügyelői. kiváló nevelői, szakfelügyelői tevékenységéért, valamint pedagógiai dokumentumok létrehozásában kifejtett érté­kes közreműködéséért; Reich Nándort, a Csepel Erőmű és Szolgáltató Üze­mek villanyszerelőjét, a vil­lamos karbantartás terén 25 éven át végzett kiemelkedő, tartósan példamutató munká­jáért; (Folytatás # J. oldalon.) Napi külpolitikai kommentárunk „Törvény és ren<F ítélet Long Binh-ben Két per Athénben Tömegvérengzés Kambodzsában Törvény és rend — ez volt annak idején Nixon vá­lasztási kampányának egyik fő jelszava. Az amerikai bű­nözési hullám növekedése és az USA városi közbiztonsá­gának katasztrofális ziláltsá­ga miatt érthetően kedvező visszhangra talált ez a jel­mondat. S minthogy Nixon- nál bevált, a jobboldal kép­viselői egyre-másra felkapják másutt is. Például az angol konzervatívok, akik — köze­ledvén a választások — most még az Angliában ugyan­csak növekvő bűnhullámot is a munkáspárti kormány nya­kába akarják varrni. Ám ha közelebbről meg­nézzük ezt az egyébként tet­szetős „Law and order”, azaz törvény és rend-jelszót, azt látjuk, hogy sok esetben nagyonis egyértelműen felfogott osztály-törvény alkalmazásáról van szó. Itt van például a minap Long Binh-ben (Dél-Viet- nam) hozott ítéletet. Egy vi­etnami fogoly amerikai gyil­kosát, Duffy hadnagyot az amerikai bíróság mindössze hathavi börtönre .ítélte (s pénzzel ez is megváltható.) Joggal írja a londoni Mor­ning Star, hogy ez a hadbi- rósági ítélet voltaképpen ar­ról értesíti az amerikai ka­tonákat, hogy szabadon meg­ölhetik a fegyvertelen viet­nami foglyokat, mert nagyon enyhén megússzák. S mind­ez épp most, a My Lai-i tö­megvérengzés ügyében le­folytatandó per előtt. De nézzük meg az USA egyik csatlósának, a fasiszta Görögországnak „törvényét és rendjét”. Athénben egyszerre két nagy politikai per is fo­lyik most —, hazafiak, demokraták ellen. A Guardian című liberális an­gol napilap közöl egy athéni börtönből kicsempészett le­velet, írója valamennyi vád­lott nevében tárja fel az igaz­ságot; a katonai rendőrség tisztjei felajánlották a fog­lyoknak, szabadon bocsátják őket tárgyalás előtt még, ha hajlandók a titkosszolgálat ügynökei lenni és fizetett ' gyilkosként működni. Mint­hogy ezt a vádlottak elutasí­tották, kegyetlen kínzásokat alkalmaztak ellenük minden kihallgatásukkor. S íme, a jobboldali fordu­lat Kambodzsában — amely­ben jócskán vállalt titkos sze­repet az amerikai ClA-ügy- nökség — ott is meghozta már az első tömegvérengzést. Egy amerikai újságíró, Jack Walsh számolt be arról a tömcgmészárlás- ról, amelyet az új Pnom Penh-i kormány csapatai hajtottak végre vasárnap és hétfőn, J'a- keo tartományban. A kormánycsapatok több, mint kétszáz polgári személyt lőttek itt agyon. Ám a „törvény és rend” jelszavát oly fennkölten han­goztató washingtoni kor­mánynak ez az új kambod­zsai rezsim, amely működé­sét tömegvérengzésekkel kezdi, tökéletesen megfelel. '.Szerdán' folytatódott, az. idegek harca a'Bóding-^72'?-es repülőgép japán eltérítői és a dél-koreai hatóságok között. A gép fedélzetén a rablók­kal együtt 115 személy tar­tózkodik, s a merénylők ki­jelentették, hogy ha nem en­gedélyezik a repülőgép fel­szállását, a gépet felrob­bantják. A diákok által kiszabott határidő lejárt, de a gép még mindig a szöuli repülő­Karl von Spreti, az NSZK • guatemalai nagykövete. (Telefoto — AP—MTI—KS) téren vesztegel.’" A rnefény- r'-tóK'-ismét kijeíerttétté'k, hogy egy dárabig várnak, de ha 'akkor sem engedik meg a ■ gép felszállását, akikor; a Boeing—727-est felrobbant­ják. A dél-koreai hadügymi­niszter szerda reggel újság­íróknak kijelentette: „meg­próbáljuk a merénylőiket arra bírni, hogy engedjék szabadon az utasokat. Ha viszont az utasok biztonsá­gát komoly veszély fenvege- _ti, engedélyezni fogjuk, hogy a gép valamennyi uta­sával együtt felszálljon”. Á Reuter szerint az egyik legsúlyosabb gond a Boeing—727 utasainak táplá­lása. Kedden csak egyszer étkezhették, és éjszakára csupán vizet kaptak. A szö­uli hatóságok ugyan felaján­lották, hogy kívülről élelmi­szert szállítanak a gépre, de a merénylők ezt a javasla­tot elutasították, attól tart­va, hogy az élelmiszerbe ká­bítószert keverhetnek. + A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság hivatalos hírügynöksége, a KCNA be­jelentette, hogy a KNDK hajlandó szavatolni a japán repülőgép utasainak és sze­mélyzetének biztonságát, al­tól kezdve, hogy a gép a de­mokratikus Korea légi terébe érkezik. (MTI) B 84. nyereménybetétkönyv- sorselás nyertesei Az Országos Takarékpénz­tár szerdán délután Újpes­ten tartotta a nyeremény­betétkönyvek 1970. első ne­gyedévi sorsolását. A húzá­son a március 23-ig váltott és a sorsolás napján érvé­nyes nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a be­tétkönyvek, amelyek sorszá­mának utolsó bárom szám­jegye (számvégződése) meg­egyezik az alábbi számok­kal, az első negyedévi át­lagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalé­kát nyerték; Szám­Nyere­vég­mény zédtfS száza­lék 031 25 070 25 080 200 090 25 103 25 138 25 246 25 251 25 253 100 274 . 25 359 25 364 25 409 50 Szám­Nyere­vég­mény zodes száza­lék 481 25 528 25 620 25 690 25 741 25 767 25 780 25 809 25 877 50 887 25 903 25 932 25 A nyereményeket a betét­könyvet kiállító OTP-fiók, vagy postahivatal április Iá­tól fizeti ki. (MTI) Folyik az alkudozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom