Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-14 / 86. szám
u r _ MŰSOROKKUSS Ulti *,20 Népi zene. 9.00 Harsan a kürtszó: 9,35 Áriák, mos Kortársaink. 10.« Kórusművek. 11.00 Iskolarádió. 11- 35 Két versenymű. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.47 Törvénykönyv. 14.02 Pol-beaí. . 14.12 Csili-csala csodái. 15.11 Járdányi: Fantázia15.25 Rádióískola. 16.05 Amerika népzenéje. 16.18 25 év gazdaságtörténet 16.2* Áriák. 17.05 Ázsia munkásmozgalma17.20 Mendelssohn: VHI. hegedűverseny. 17.4* A jövő iskolája. 18.08 Könnyűzenei híradó. 18.38 Lemezmúzeum. 19-25 A Szabó család. 19.35 Zenekari muzsika. 22.20 Riport. 22.30 Népdalok. 22.58 A vaduzi ügynök. Rádiódráma. 0.10 FilmzenePETŐFI 8.OS Szlmf. költemények. 9.00 Fúvószene. 9.11 Nőtaszóból, szállóige. 11.45 Előadás. 12- 00 Schub ért-mű vek. 13.03 Verdi: Rigoletto. Részi. Randevú kettőtől — hatig .. - 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Könnyűzene20.44 Csiky Gergely: Az arckép. Rádióváltozat. 21,24 D’Albert: A hegyek alján. Kétfelv. opera. MAGYAR 8.05 Iskola-W. 17.58 Hírek. 18.05 Óvodásoknak. (KlsfUmeik.) 18.30 Norvégia, észak országa. (Kisfiún ek.) 19.10 Esti mese. 19.25 Nők félóráj». 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Adam: Ha én király lennék. (Vígopera.) 22.00 Parabola. 22.20 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Fiú születik. <Tv-játÖk.) 10.50 Beethoven.: Apasekxnataszonáta. 15.SS Dukla Praha—JecLnola Tr énein labdarúgó ügamérk. 19.00 és 22.25 Tv-híradó. 20.45 A 13. tárna. (Cseh fllrvO 32.45 Szórakoztató zenés műsor. EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Valcerkirály Színes amerikai—osztrák film. EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-9 7) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban NSZK-film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Harc Rómáért (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Viharos alkonyat (Évfordulói filmhetek) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A fehér apácák titka HATVANI KOSSUTH: Estély habfürdővel HEVES: Célpont a híd FÜZESABONY: Szemtől szembe ÜGYEIÉT Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinczky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Sjwjúm«* A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben figyelemre méltó újítást vezettek be. A jövő tanítói ipari televízió segítségével figyelhetik a bemutató tanítást. A felszerelt négy tv- kamera különböző részeit mutatja az osztálynak, így pontosan nyomon követhetik a hallgatók az óra lefolyását, a bemutató tanár előadását és az egyes gyermekek viselkedését. A televízióhoz egy képmagnót is csatlakoztattak, így az érdekesebb órák egyes részeit rögzíthetik és vissza tudják játszani. (MTI foto — Kovács Sándor felv.) Eger belvárosának egyik közismert, jelentős útvonalán, a Csiky Sándor utcában nagy munka kezdődött: az Orgonás térnél gépek vágtak bele a domboldalba, régi falakat bontanak, hihető, hogy ott majd komoly építkezések lesznek. Az egriek pedig igen nagy érdeklődéssel, örömmel nézik mindezt és várják a mielőbbi megvalósulást! Valóban: örülnek az egriek, de azért ilyenkor felvillan előttük valahogyan a múlt is, a sok év, amidőn a mai Csiky Sándor utcának még „Speciális utca” volt a megtisztelő neve... Kétségtelenül érdekes dolgok ezek, vessünk tehát búcsúzóul egy rövid pillantást az itt elmúlt időkre, mielőtt a régi „maradványok” véglegesen eltűnnének és ezzel A hatvani MÁT-csomóponton Vastagabb 2600 boríték Újsághír: Kormányhatározat született az utazó- és fórdu lószolgálatot teljesítő vasúti dolgozók túlóradija- zásának, a murivá*, és egyéto forgalmi állományú dolgozók munkaköri herének, éjjeli pótlékának rendelkezéséről* Minden évben javul a vasút munkája. Korszerűsített pályákon villamos és Diesel-mozdonyok vontatják a szerelvényeket. A növekvő áruforgalom mellett a MÁV egyre több gondot fordíthat a személyszállításra; kényelmes, kulturált, menet- rendszerű utazást biztosít, a sebesség növelésével már az utazási idő csökkentésére törekednek ... A szándékot azonban nagyon gyakran keresztülhúzza a MÁV-nál krónikusan jelentkező munkaerőhiány. amelynek legtöbbet emlegetett oka a bérezés. Megyénk „vasútvárosá- ban”, a MÁV hatvani csomópontján a kormányhatározat vérgehajtásáról folytattunk beszélgetést az illetékes vezetőkkel. — Kik kaptak új besorolást, bérráépítést? A válasz egy mondatban! a vezetői munkakörök kivételével szinte valamennyi dolgozót érint kisebb-na-, gyobb mértékben a bér-, illetve az éjjeli pótlék díjazásának rendezése. Az elv az volt, azok kapjanak több pénzt, akiken nagyobb a felelősség, idegmunkát végeznek. A közvetlen végrehajtó szolgálat díjazásán változtattak a hatvani vasúti csomópont négy főnökségénél. A forgalmi szolgálat utazó és nem utazó személyzete 70 ezer forint ráépítést kapott, egy évben 800 ezer forinttal kap többet háromszáz vasúti dolgozó... Az állomási szolgálat nyolcvan százalékát érinti a rendezés, közel félezer embert. A lű- tőház kilencszáz dolgozója szintén érintett. A hatvani MÁV-csomóponton 2600 vasutas fizetési borítékja lesz vastagább. — Mennyiben változik a személyes jövedelem? — A munkaköri bérráépítés egy-egy dolgozónál általában 100—150 forint Jelentősebb a változás a túlóradíjazásnál. A nem utazó szolgálatnál eddig hat forint volt az éjszakai pótlék, ezután húsz forintot kapnak. A kötelező tíz éjszakai szolgálat esetében már érezteti hatását a havi fizetésnél. Az utazóknál eddig nyolcvan fillér volt az éjszakai szolgálat túlóradíja, most 2,50 forint Éjszakánként húszforintos átalánnyal lehet számolni. A fizikai dolgozóknál 80—90 filléres az órabér növekedése. A pályamunkásoknál a legmagasabb a „ráemelés”. A fűtőháznál a mozdonyvezetők átlagosan 103 forinttal, a villamos mozdonyok vezetői és a mozdonyfűtők 100—100 forinttal kapnak többet. — Mit jelent ez összesen? — Éves kihatása mintegy harmincmillió forint — csali Hatvanban. — Mikor fizetik a megemelt bért? — Az új besorolás és bérráépítés befejeződött erről minden dolgozó megkapta az értesítést. Azután a bérszámfejtők dolgoztak vele. A legközelebbi fizetés ma lesz, ekkor már annál a 2600 vasúti dolgozónál, akit érint az új kormányrendelet vastagabb lesz a boríték. Hatvanban úgy tudják, hogy a vasúti dolgozók munkájának anyagi megbecsülése még nem teljes. Ez volt az első lépcső, a kővetkező a vasárnapi és a fizetett ünnepnapokon teljesített szolgálat nagyobb elismerése. *. S.Í (pilisy) minden a feledés homályába merülne! + + + ' A XVIII. század első felében a mai Városfal, Csiky Sándor, Beloiannisz, Bródy Sándor utcák közötti terület is mindössze egy, az akkor még meglevő városfalakon kívüli kis szőlőhegyrész volt. Ilyen körülmények között az addig beépítetlen „hegyen” csupán néhány — elsősorban gazdasági rendeltetésű — ház állott. Hasonló volt a mostani Csiky Sándor—Beloiannisz utcák sarkán levő és 1967-ben jórészt összedőlt érdekes épület is. A ház — amint ezt a még meglevő romok mutatják — elsősorban valamelyik szőlősgazda céljait szolgálhatta, mint borospince és lakás. És ez valóban nem is volt másként. Az első írásbeli adat az épületről 1778-ból ismert. Ez pedig kétségtelenné teszi, hogy a ház tulajdonosa ekkor Speciális Mihály gazd- uram völt, akinek az ingatlana, a mai Beloiannisz utca és Csiky Sándor utca északkeleti sarkán terjeszkedett. És kétségtelen az is, hogy a jelenlegi Csiky Sándor utcát a bizonyos közbe- csülésben állott szőlősgazdáról hívták több mint egy évszázadon át „Speciális utca” néven. Ez az elnevezés csak 1885-ben változott meg, amidőn az útvonal hivatalosan is Csiky Sándor utca lett, Eger XIX. századi derék fiára emlékeztetve, akinek a háza a fenti, Speciális Mihály-féle házzal szemben volt. (Később Ko- valkovics-ház.) A környék helyzete a XVIII. század hatvanas éveiben kezdett módosulni, amidőn a mindjobban növekvő település igényeinek megfelelően az egri völgy nyugati domboldalán új városrész alakult ki: az akkori püs- pök-földesúrról elnevezve „Üj Károly-város” vagy latinul „Nova Civitas Carolina”. A régi, középkori beépítésre jellemző fezük, kanyargós utcáktól eltérően itt most már széles, egyenes utcák keletkeztek, csinos polgárházak soraival körülvéve. Hanem érdekes, hogy a bennünket jelenleg érdeklő lakótömbnek jóformán csak a déli oldalán, a mai Bród.v Sándor utcánál építettek komolyabb házakat, ahol egy jellegzetes kis „művésztelep” is kialakult, mint híres fertők, szobrászok, kovácsmes- terek otthona. A tömb többi részére pedig alig néhány kisebb házikó, borház vagy pince került. A gyorsan futó évek a következő XIX. században sem hoztak lényeges változást területünk életében. A domboldalt — azt amit ké; sőbb már „Orgonás tér’-nek neveztek el és ma is hivatalosan ez a címe —, az 1800-áas. évek vége felé általában „Kispart” vagy „Kis- pást” néven emlegették', így alakult ki a szomszédos partok sora: a mostani Bródy Sándor utcánál húzódott a „Kacsapart”, és az Orgonás tértől északra jelenleg is megvan a „Tündérpart”. (A „Kacsapart5’ cím hihetőleg az ottani „Kacsakocsma” szülötte, de hogy a „Tündérpart” miért kapta ezt a nevet, nem derült ki, talán egy csillogó tündér lakhatott ottan?) Az Orgonás teret időben megelőző „Kispart” több mint száz éven át játszótere volt a közeli házakban lakó fiúgyermekeknek: ez volt az akkori labdajátékok: a „nagyméták” színhelye, itt folytak a nagy csaták a kisparti és tündérparti diákok között. Végül is a „Tündérek” győztek, a Kispart pedig — legalábbis a neve — eltűnt. íme, csak ennyit a „Speciális utca” és környékének múltjából! + + 4 Most pedig remélhetőleg hamarosan elérkezik a szép alkotásokat hozó jövő. Mert azt várjuk itt is: kedves, nagyszabású épületeket, új lakásokat, amelyeket azután nehogy elcsúfítsanak, megrontsanak továbbra is az ottani közeli, oda nem való üzenlek, láda- halmok, vagy a déli szomszédságból néha idáig terjengő kellemetlen káposztaillat .: Heves? Sándor rs/sssjssssssssssjsssssssssffssssssssssssssss'jssssssr,ss/'ss?s/ysssssssjív.fsssssssssmssjj'SSSS/ss/ssssssssssssssssmyrssssssssj-sssssssssssssssssssssssssrssssssssrssjTsssssj'ssssmyssirssssj'SSSSssssss/ssssssssssssssrssss Gallovics ment a fogadás-' ra, amelyet a tröszt adott. A főnökének ideje sem volt, kedve sem volt, neki adta a meghívót. A főnök becsületes fickó volt, nem játszotta meg magát nem mondta, hogy vegye kitüntetésnek. Ez jói esett, mert tudta, hogy ez valóban megtiszteltetés. Any- nyi osztályvezető van az országban, hát még a vállalatnál és pont ő? Na jó. Nem kell ezen morfondírozni, intette le magát és még halványan, jólesően felderengett agyában, biztos kedveli őt a főnök. Az igazgató csak annyit mondott, vigyázzon, kartársam, sok lesz ott a nagy fej és a külföldi. Az ilyen helyen tartania kell az embernek magát. Ravasz dolog a vodka és a whisky és a magyar Lánchíd konyak sem kutya. A felesége is örült. Azonnal kikészítette a fehér inget, a sötét ruháját, előszedte a nyakkendőjét és a cipőiét. Amikor közölte vele, hogy őt nem viszi, az asz- szony arca egy kissé megnyúlt, de azért mosolygott. — Puszi, puszi, majd meséiéit, milyen volt. Kocsival ment, azt is odaadta az igazgató. A fényes teremben sokan voltak, mindenki ünnepiben állt és beszélt. Kettőt sem lépett, orra elé tálcát tartottak, leemelt egyet a temérdek sok pohárból, megitta, whisky volt. Kezet fogott vagy tízhúsz emberrel, mert ilyen helyen még nem volt és nem tudta, mi illik. Aztán észrevette az arcokon, hogy marhaságokat csinál, de azért jólesett, hogy senki sem kérdi, hol az igazgatója? Később félreállt egy tükrös oszlop mellé, hogy jobban megbámulhassa a termet, az embereket. Orra elé tálcát tartottak. Ivott. Kétszer kiment, s az ajtónál kifelé is, befelé is, itallal kínálták. Mindahányszor ivott, mert úgy gondolta, így illik. Kereste a régi helyét, ment egyenesen a tükrös oszlop felé, s akkor saját tükörképét valami idegennek, vélte, nem akart ösz- szeütközni vele, ezért barátságosan félreállt: — Tessék, parancsolni! — Aztán elszégyellte magát, amikor látta, hogy saját képmásával udvarias. Hogy szégyenét lemossa, ivott egy pohárka pezsgőt is, mert már azt is bontottak. Ettől még vidámabb lett. Odament egy kövér, joviális külsejű emberhez. — Jól élnek az igazgatók, jól éltek —, mondta és barátságosan hátba vágta a megszólított embert. Az továbbment. Zavarában ismét ivott. És fájt is a finom sértés, ezért tovább kötözkö- ám. ? —■ Hát fi, így éltek, baráfocském ? — röhögött egy ismeretlen ember arcába. — Was? — kérdezte a német külkereskedő. — Menj a fenébe, kamerád. Mit hülyéskedsz itt, mit játszod meg magad, beszélj csak szépen magyarul, ne szégyélld az anyanyelvedet. Továbbment, orra elé ismét tálcát tartottak. Pohárért nyúlt, felborult az egész tálca. — Nicsevo! — rikkantotta. — Kicsi ország vagyunk, de sokat iszunk. Van ott még, ahol ez volt. Nem az igazgatók gürcölnek ezért a pálinkáért, hanem mi, a kisemberek. Miközben monológját mondta, ráhágott két férfi iá- bára, aztán ismét megbotlott egy pincérben, s akkor egy nő pofon vágta, mert estében elég rossz helyen kapaszkodott a nőbe. A pofon, a fájdalom és a szégyen nehezen jutott el tudatáig, még kitérni sem volt ideje, orra elé megint tálcát tartottak. Ivott, valami édes löttyvolt. Az ajtó felé igyekezett. Ott egy nő és egy férfi beszélgetett, elállva az utat. Elővette cigarettatárcáját és ! megkínálta őket, de azok ' nem fogadták el. Ez már egy kicsit sok volt neki. — Hát akkor — mondta megfontoltan, némi csuklás kíséretében —, hát akkor ön egy tróger, a kedves kis- nagyságos pedig egy nagy ... A férfi intett valakinek, ketten is hóna alá nyúltak és bár diszkréten, de határozottan kirakták a folyosóra. Ott a sofőrje Is segített és bevágták a kocsiba. Másnap reggel a felesége megkérdezte, hogy a miniszterrel találkozott-e ? „Nem, remélem, hogy nem.” — gondolta magában, de hangosan csak annyit mondott: — Természetesen, koccintottunk és pertut is ittunk. Bement, balsejtelmek gyötörték, nagyon csendes volt. Némi lelkitusa után fölhívta a sofőrt, beszéljen, mi történt. — Él tetszett ázni, Gallovics kartárs. És botrány volt. Megpofozták a Gallovics kartársat. Később két kartárs kidobta onnét. Megkínálta a beszélőt cigarettával, feketét főzetett, faggatta még egy darabig, de a sofőr nem tudott többet mondani. Némi gondolkodás után fölhívta a főosztályvezetőjét. — Kérlek, gyere fel, szívesen látlak — mondta az, és ő felment mindent elmondani. A főosztályvezető eddig semmiről sem hallott, de most jót röhögött az egészen. — Marhaság! — mondta—, azonnal közbelépek, nem hagylak kicsinálni! Légy nyugodt, megmentelek, öregem. Azonnal szólok a dirinek és kész! Az ügy le van zárva! Vedd úgy, hogy meg sem történt. Megnyugodva visszament a szobájába. A főosztályvezető fölment az igazgatóhoz. Az 'igazgató sem hallott eddig egy árva szót sem, de most, hogy végighallgatta, ő nem röhögött. Gondolkodott, mit is csináljon? Valóban meg kéne menteni ezt a szerencsétlen ördögöt, de hát ez a minisztertől függ. A bankettet a tröszt rendezte, a tröszt pedig közvetlenül a minisztériumi főhatóság alá tartozik. — Tudod, kérlek, tönkre akarják tenni ezt a szerencsétlen flótást, és nekünk nem szabad engednünk. Mint tudod, a szesz az agy legintellektuálisabb funkcióját, az emlékezést kapcsolja ki. És ez a kis emberke oly ritkán iszik. — ezéket és ehhez hasonló dolgokat mondott még a főosztályvezető és a duruzsolását el kellett fogadni. — 116-9... Minisztérium? Kovács főosztályvezető elvtársat kérem. Te vagy, Pistám? Itt én beszélek... Tudod, olyan rendes fiú, meg kéne menteni őt. Nem szabad az embereket tönkretenni ... A főosztályvezető sem hallott eleddig az ügyről. De azonnal döntött. — Nézd, öregem, ez miránk nem tartozik, mi nem döntünk ilyen ügyekben, különben sem akarok ujjat húzni a tröszttel. És jobb, ha te is... — De főosztályvezető elvtársam. A tárca becsülete, egyébként is rendes ember ez a Gallovics. Jól végzi a munkáját. És családos. — öregem, mind mondtam volt, a döntést rád bízom. Az igazgató tudomásul vette a hallottakat és azonnal döntött. Gallovics osztályvezető kártársat alacsonyabb munkakörbe helyezte. Az indoklás a következő volt: Gallovics egy antiszociális lény, aki megsértette a szocialista együttélés szabályait, mert felelőtlenül össze-vissza fecsegett a tröszt által rendezett bankettről, ezáltal pecsét esett a vállalat, a tröszt, valamint a tárca becsületén. Suha Andor 1970. április 14., kedd Építkezz sk a — „Speciális utca" - mentén
