Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
Változatlanul Egerben marad az észak-magyarországi szénhidrogénkutatás központja Aü észak-magyarországi szénhidrogén-bányászat régi múltra tekint vissza. A hazai olajipar születését ugyan az ipar krónikásai 1937. novembertől számítják, mert a dél- zalai mezőkön ekkor sikerült ipari méretekben is jelentős termelést elérni, ám az alföldi szénhidrogén-bányászat első produktív lépése Bükkszéken történt 1936—37-ben, lényegében amazzal azonos időben, csak kisebb eredményekkel. Azóta is kiterjedt borsodi ss Heves megyei kutatások eredményeként több ipari jelentőségű olajmezőn indult termelés. A 60-as évek kedvező kutatási perspektívája azonban az utóbbi években kissé megtorpant. Az egri és nezőkere-sztesi mezők olajtermelése fokozatosan csökken, s az újonnan feltárt mezők, Vagy mezőrészek sem mérséklik a csökkenő tendenciát. Az egri szénhidrogénmező egyébként az aföldi kutatások krónikájában arról is híres, hogy 02 itteni. kedvezd eredmények döntötték el a későbbi egész alföldi kutatás sorsát. Ez az első eredmény győzte meg az alföldi kutatás korábbi ellenzőit is álláspontjuk helytelenségéről. Ha akkor nem „jön be” az egri olajmező, ma nem tartana itt a hazai szénhidrogén-bányászat alföldi bázisa és az energia- struktúra változtatására sem lenne lehetőség ilyen hazai erőforrásokból. És ezt nem szabad elfelejteni! Az elmúlt években hazai szinten még most is nagyra értékelhető termelési eredményeket produkált az egri és a mezőkeresztes! mező. A termelés megindulásától napjainkig az egri üzem 860 ezer tonna kőolajat és 213 millió köbméter földgázt adott a népgazdaságnak Eger város gázellátása is az üzemben termelt 11 ezer kai óriás földgáznak köszönhető. Ma ifjár a fedémesi gázmező beiÜkpcsolásaval a város gázellátásának biztonsági tartaléka is létrejött, de szükség esetén a hajdúszo- boszlói földgáz is bekapcsol- aatói Szakgárdát neveltek A fúrási és termelési izem jelenleg 800 embernek ad munkát Elsősorban a vidéknek azt a munkaerő-feleslegét szívta fel, amelyet a termelőszövetkezetek és a Heves megyei ipari üzemek már nem tudnak foglalkoztatni. Külön érdeme az egri üzemnek, hogy kinevelte azt a gárdát is, amelynek egy része a szegedi új üzem törzse lett. Az új szénhidrogénmező termelése is a volt egri üzemvezető, Juratovics Aladár olajmémök irányításával indult meg. Az egri mezőről Szegedre átirányított olajbányász-technikusok és szakmunkások most a csongrádi új „olajosok” betanítását végzik. Sok szakembert nevelt az iparnak az egri fúrási üzemegység is. Korábbi üzemvezetőjük, Rumpf Pál most olajbányász-technikus, az alföldi olajipari pártbizottság titkára. Akkor az Eger környéki kutatásoknak volt kitartó úttörője, most a kommunista olajbányászok vezetője, irányítója. De innen indult Pozsonyi Ferenc is, aki most Szolnokon a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakszervezeti titkára. Ma már a mezőkeresztesi fúrások volt fúrómesterei alkotják az egész alföldi kutatási tevékenység főfúrómesteri törzskarát. Közülük Vad János főfúrómester most kapott Állami Díjat. Szihalmon rekord mennyiséget fúrnak A kedvezőtlenül alakuló kutatási eredmények hatása mindkét üzem belső hangulatán meg« .ződik. Különösen észrevehető ez a fúrási üzemegységnél, de a termelési üzem is tudja, hogy a termeléscsökkenés akkor indul meg erősebben, aroikbr a terűiétől „eltűnnek” a fúrótornyok. Nos, átmeneti időszakra ez történt most itt is. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat újabb fúrások lemélyítésére nem adott megrendelést, így a fúróberendezéseket átmenetileg Battonyán és Mezőhegyesen kell foglalkoztatni. Érdeklődésünkre Mezősi József, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem igazgatója elmondotta, hogy az időszakos áttelepítés csak a harmadik negyedévig tart. Ez alatt a két kutatási területen hét olyan mélységű fúrást mélyítenek le, amelyekre az egri berendezések különösen alkalmasak. A kihelyezett dolgozókat 9+3 napos munkarendben foglalkoztatják és a rendszeres szállításukat üzemi autóbusszal oldják meg. Az üzem ezen túlmenően is mindent meg fog tenni, hogy az időleges átcsoportosítás személyi gondjait enyhítse. Az üzem főgeolőgusa. dr. Vándorfi Róbert, ma is reményteljes Kutatási területnek tartja a Bükk peremvidékét, hiszen az egri mezőnek is tekintélyes kezdet: földtani szénhidrogén vagyona volt. A harmadik negyedévben visszakerülő fúróberendezéseit ezért folytatják a kutatást Ostoros környékén és az Andornaktályától délre eső területen, ahol az egri mezőhöz hasonló szerkezetű, de mélyebben elhelyezkedő szénhidrogén telepekre még lehet számítani. Nagyobb kutatási perspektíva céljából telepítenek Szólalom környékére is egy Urál- mas-fúróberendezést, amely 2000 méteres talpmélységgel az észak-alföldi fúrások re-, kordmélységct fogja elérni és tisztázza a terület mélyszinti kutatási lehetőséget. Ez azonban már a jövő évre nyúlik át. Fekete Imre Vessprém ben a Lovassy László Szakközépiskola és Gimnáziumban három éve vezették be a speciális matematikai tagozatot. A diákok felemelt szintű matematikai képzést kapnak. Heti 12 matematikaóra közül 2 órában a modern számítógépekkel foglalkoznak. (MTI-foto — Kovács Sándor felvétele) Szclgáltatásban is utol kell érnünk az országos átlagot! Az életszínvonal emelkedésével köztudottan együtt növekednek a különféle igények is, érthetően nagyobb szükség van a szolgáltatásokra. Furcsa, elgondolkodtató, s egyszersmind bosszantó, hogy ennek ellenére nem tapasztaltunk különösebb alkalmazkodást a változó körülményekhez, sőt egyik-másik területen stagnálást, vagy éppenséggel visszaesést kell tudomásul vennünk. Ami pedig még szomorúbb: olykor még a javulással sem lehetünk elégedettek! Ez utóbbira a közelmúltban tartott vizsgálatok soMegjelent a jelenkor áprilisi száma A Pecsétt szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat bővített különszáma teljes egészében a felszabadulás 25. évfordulóját köszönti. A gazdag ünnepi összeállításban helyet kapott a folyóiratnak szinte teljes pécsi és baranyai írótábora. A lírai rovatban többek között Arató Károly, Csorba Győző, Fodor József és Pá- kolitz István verseit, illetve műfordítóiéit Olvashatjuk. A prózai írások sorában Antal Gábor, Bertha Bulcsu, Mar- tyn Ferenc és Syposs Zoltán műveit közli a folyóirat. Külön összeállítása mutatja be a pécs-baranyai felszabadulási művészeti pályázat anyagát. Galambost László költeményét, továbbá Hal- lama Erzsébet, Kende Sándor, Pál Rita és Thiery Árpád pályaművének részleteit találjuk ébben az összeállításban. Az irodalmi tanulmányok sorában Czine Mihály a felszabadulás utáni magyar irodalomról szóló összefoglalását, Pomogáts Béla Radnóti- tanulmányát és Kolta Ferencnek az. ív című, 1945-ben Pécsett megjelent folyóiratról szóló elemzését olvashatjuk. — Mennyi volt a keresete? — Nem tudom kérem, régen volt már. — Mégis? — Nem emlékszem. — Volt valami földje? , — Negyvenkilencben kaptam egy hold juttatott földet. — Mikor lépett be a ísz- be? —r Én nem vagyok ísz- tag, csak a feleségem. — Milyen munkakörben van? — Én? Gépkocsin vagyok rakodó, de nyaranként szoktam kombájnozfti. — Ha mindent összevetünk, havi átlagban menynyire jön ki a keresete? . — Ü gy kétezer-kétezer- kétszáz. — Itt laknak Szántón? — Igen. Van egy házunk. Hatvannégyben építettük, két szoba spajz, meg fürdőszoba van benne. — Mire gyűjtik most a pénzt a ház után? — Hát az még sokat elvisz, kerítés is kell az utca felé, de a fiamnak, ha most leszerel, veszünk egy motor- kerékpárt. •— Túlórákkal és helyettesítéssel együtt felmegy ötezren felülre. — Mióta tanítanak? Jakab Józsefné elgondolkozik. — A férjem 54-től én 56- tól tanítok. — Ügy hallottam, maguk építik azt az egyemeletes épületet a főutcán. — Igen. Kaptunk száznegyvenezer forint pedagó- guskölcsönt, a telket mi vettük. — Azt hiszem, elégedettek lehetnek. — Nézze, kérem. A múlt héten a férjem Hatvanból hazahozta az egyik tanít/á- nyát. Ha azt mondom, hogy nem valarhi fényes tanuló volt, enyhén fogalmazok. Szóval, ez a fiú most kétezer- háromszáz-kétezer-öt- százat keres Apcon, a Qualitálban szakmunkás. Alig két éve végzett. A férjem halálosan fáradt a túlmunkáktól, így össze tud szedni háromezret. — Ki keres legjobban a faluban? — Volt itt egv párttitkár, az sokat keresett nagyon. . — Miből vették az új Wartburgot? Az asszony feláll a füzetek'mellől, hellyel kínál. — Spóroltunk. —. Pedagógusfizetésből gyerekek mellett? — Ne gondolja, hogy köny- nyű volt. A férjem is pedagógus. én igazgatóhelyettes vagyok. — Mennyi kettőjüknek a jjßvedelrae? Csak a pultnál állnak, az asztaloknál senki, a székek üresek. Simon János beledob két cukrot a kávéba. Rám néz. — Hallom, beszélt Szász- szál? — Igen, a gépkocsirakodóval. A keresetéről érdeklődtem. — Mit mondott, mennyi? — Úgy kétezer körül. — Annyiért itt se maradim, Tudom, bérszámfejtő vagyok a tsz-ben. Megkeresi a kétezer-hatot. Én a bérszámfejtésen kettőezer- hétszázat kapok. Ebben minden benne van. A termelőszövetkezet és a község párttitkára vagyok, kötetlenül hosszú munkaidővel az irodai munka után, és kötetlenül sok gonddal. — Hogy keresnek a tsz- tagok? — Az egy tízórás munkanapra eső bér több mint száz forint. Nagyon megerősödött a termelőszövetkezet. Sokszor elgondolkozom, hogy lenne helyes mondani: jó tsz — jó elnök, vagy jó elnök — jó tsz. — Mire költik az emberek a pénzt? — Nézzen végig a falun. Mind új, kényelmes, nagy lakás, alig akad egy pár öreg épület. Tudja, hogy körülbelül hatvan háznál maszek központi íű‘ ís van. Ruhára' költenek, szeretnek jól öltözni, van, aki kocsit vesz. A háztájiba is befektetnek valami pénzt. Földre nem költhetik, hát magukra költik. Munkaalkalom van bőven. Körül vagyunk véve gyárakkal és mégsem vándorolnak el a tsz-ből. Fontos a tsz, és még ott milyen fontos, ahol nincs más munkaalkalom. — Ki keres a legjobban? — Azt hiszem, az elnök. Hat évig ugyan a törvényes keretek által megszabott határ alatt kanta a fizetését, de most rendezték, négyezer- kilencszáz a fizetése. — Sok az öreg a tsz-ben? — Vannak. Apósom is most ment nyugdíjba, fogatos volt, ezernégyszáz a nyugdíja. A presszó lassan kiürül, leemelem a 'fogasról a kabátom. A presszó mindenese, a kiszolgálónő elviszi a kávéspoharat, az asztalon hagyja az odakészített aprót. A pultnál megállók egy pillanatra. — Milyen a forgalom? Felnéz a poharak rendezgetése közben. — Elég jó volt ebben a hónapban. — Mennyit tud megkeresni? — Ezer az alapom, most gondolom, hozzájön úgy ötszáz forint a forgalom után. — Idevalósi? — Igen, a férjemmel lakunk itt. — ó hol dolgozik? — A zöldségboltban. Neki is ezer az alapja, meg a százalék. Elég jól megvagyunk. Kilépek a teraszra. Az áprilisi eső újra nekilendül. Délután még hétágra sütött a nap. Gyorsan változik az idő. Egy fiatal fiú a kerékpárnak támaszkodva, esernyő alatt komolykodva fújja a füstöt a kislány haja köré. Tüzet kérek. Hanyag mozdulattal íelkattintja 1 a gázöngyújtót. — Köszönöm. — Kérem. — Meg tudná neuem mondani, hogv ki a faluban a leggazdagabb ember? — Hogy ki keres a legtöbbet a munkahelyén? Nem is tudom, nem is érdekel. Várion. Vagy az orvos, vagy a párttitkár. De az is lehet, hogy a tsz-elnök. Nem tudom. ^ztgetiiy András rán találtak megyénkben is számos példát. Talán hihetetlen, de így van: szembetűnően növekedett ugyan a textiltisztítás mértéke, ám az országos átlagtól még messze elmarad. Amíg tavaly hazánkban egy lakos átlagosan 1,17 kilogramm textilt mosat hatott tavaly, Hevesben mindössze 20 dekagrammot említhetünk. S a vegy tiszti tás részaránya sem éri el az országos átlag felét! Sajnos nem szívderítőbbek a gépkocsijavításokról szerzett tapasztalatok sem f— mivel az ilyen szolgáltatásért személyenként fizetett országos vidéki átlag 10,2 forint, ugyanakkor a Heves megyei mindössze négy forint. A háztartási gépek és elektroakusztikai cikkek javítását tekintve az igények 86 százalékos kielégítése lenne elfogadható, de nálunk csúpán ötvenről beszélhetünk. S, hogy teljesebb legyen a sor: a lakóházjavítások mértéke sem elegendő! Sajnos, egyidejűleg panaszkodhatunk még a kereskedelmi jellegű szolgáltatásokra is. A kölcsönözhető cikkek készletállománya. mennyiségileg és minőségileg egyaránt kifogásolható, karbantartásukra, felújításukra, pótlásukra nem fordítanak kellő gondot. Boltjaink ugyan hirdetik az élelmiszerek házhozszállítását — ám kellő szervezettségről. megoldásról ma sem szólhatunk. Az AKÖV-nek kevés a gépkocssa és rakodómunkása — csakis partnerek segítségével tudna jobban megbirkózni naponta jelentkező feladataival. Szerencse, hogy az idén fokozottabban fuvaroz már — boltjaiból — a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is, s a két évvel ezelőttihez képest legalább 10 százalékkal nő a népszerűségnek örvendő — vásárlásokat is elvállaló — magánfuvarosok száma, ám még ez sem elég. Országosan, kormány-szinten már régóta keresik az utat a szolgáltatások észrevehetőbb fejlődéséhez. Határozat született a helyzet javítására, s a megyei tanács is ennek szellemében próbál mind hathatósabban segíteni abban, hogy a lakossági panaszok csökkenjenek. A kormányhatározat alapján bevezetett új gazdasági szabályozók a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatoknak módot adnak adó- és hitelkedvezményekre a munkát végző dől-, gozókat anyagilag a korábbinál érdekeltebbé teszik a feladatok teljesítésében. Mindezek már most is éreztetik kedvező hatásukat, s — mint a megyei taná - végrehajtó bizottságán*-' napokban tartott ülésén el hangzott — további pozitív változásokra számíthatunk Sokat csökkenthet a gondokon az AFIT rövidesen nyitó új, egri szervize, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat ugyancsak e városban épülő, illetve ar Autó és Motorkerékpár Javító Szövetkezet Gyöngyösön létesülő korszerű üzeme Vagy a Hatvanban, Hevesen nyitandó hasonló javítóműhely. Hatvanban nyitás előtt áll a gyöngyösihez hasonló modem Patyolat-szalon, s a hírek szerint a megyeszékhelyen májusban hozzákezdenek az új, nagy teljesítményű mosóüzem kivitelezéséhez. Jelentős fejlesztést ígér a GELKA, igyekeznek az ipari szövetkezetek is: javulás várható a háztartási kisgépek és az elektroakusztikai berendezésekkel kapcsolatos szolgáltatásóknál. S‘zó van arról, hogy az Ingatlankezelő Vállalat, vagy éppen a tanácsi költségvetési üzem a korábbinál nagyobb kapacitással dolgozzon, esetleg magánosok részére is végezhessen lakér karbantartási munkákat. S felvetődött a vb-, ülésen annak gondolata is, hogy talán a különféle termelő vállalatok tmk-részle- gei is besegíthetnének a lakossági javítási igények kielégítésébe — amikor a biztonságos üzemvitel ezt megengedi. Készülnek már a szolgáltatások fejlesztésének IV. ötéves tervei, amelyek a későbbiekben még kedvezőbben változtatnak a jelenlegi helyzeten. Ám amikor e terveket emelegetjük, a szolgáltatási tevékenység szüntelen javítását sürgetjük — talán helyénvaló az a megjegyzés is, hogy: ugyanekkor a termelőüzemek, a kereskedők is segíthetnének a gondok csökken- télében, a maguk módján. Ha fokoro^abb gonddal végeznék a minőségi vizsgálatokat, az üzletekben ugyan ilyen szigorral vennék át az érkezett árukat, bizonyára kevesebb dolga akadna a javítóműhelyekben dolgozóknak. S egy-egy javításra kevesebb ideig kellene várni — ha a szervizekben, szolgáltatóházakban a legújabb típusok szerkezetével, ismeretanyagával is mindenkor tisztában lennének az ott dolgozók.., Ha az árutermelők, s kereskedők, a javítók jobban azonosulnak a lakossággal. belátják, hogy kellő érzékkel a szolgáltatás is biztosíthat' nagyobb jövedelmet — bizonyára teljesebb lesz mindannyiunk elégedettsége. Gyóni Gyula 1970. apriliä 1&, 1
