Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

*'**politikai kommentánmb Az iskolabombázás miatt Kairó a BT-hez fordul - Numeiri nyilatkozata Kairó hivatalosai?, tájékoz­tatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Ta­nácsén az El Sarkia-kor- mányzáeág-beli iskolabombá­zásról. A hír hamar bejárta a világot és egy eddig isme­retien egyiptomi falu, Bahr e! Bákr neve a világlapok eiaő oldalára került. Még há­ború« körülmények között is a lehető legszomorúbb okból : a gyermekek halála, illetve megrokkanása miatt. Kairói források, majd a, TASZSZ jelentése alapján az történt, hogy az izraeli légierő ameri­kai gyártmányú Phan­tom-repülőgépei a fenti falu iskolája felett oldot­ták ki hombaterhüket ' és a támadás következménye harminc halálos és több sú­lyosan sebesült áldozat volt. Mint az EAK rádiójának kommentátora hangsúlyozza, az eset szerves folytatása an­nak a stratégiának, amelyet az Abu Zabal-i fémmű ha- *onló jellegű bombázása ve­zetett be és amellyel — mint a kommentár hangsúlyozta — Washington egyetért. Oajan izraeli hadügymi­niszter a történték ellenére azt állította, hogy a Phanto- mok katonai tábort bombáz­tak és a támadás elrendeíöi „nem gyaníthatták”, hogy gyermekek tartózkodnak ott. Ugyanakkor a térség közigaz­gatási vezetője, El Sarkia kormányzóság főnöke, Fuad Mohiddin egyértelműen ki­jelentette, hogy még a közelben sincs semmiféle katonai eél- Dont. A . tény az, hogy ártatlan gyermekek estek áldozatul egy olyan krízisnek, amely addig nem szűnik meg, amíg izraeli részről nem teljesítik a Biztonsági Tanács határo­zatát. A nemzetközi közvéle­ményt továbbra is foglalkoz­tatja a minap levert szudáni reakciós zendülés. Mint Nu­meiri államfő a kairói A«1 Ahram című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, a lázadókat az USA, a® NSZK és Izrael támogat­ta. Céljuk a szokásos volt: csa­pást mérni az arab országok­ban hatalmon levő haladó rendszerekre. Amit hozzátehetünk: a szudáni kísérlet nemcsak a támogatok, a célok, hanem az eredmény szempontjából is tipikus. A hazai és nemzet­közi reakciónak sikerült ne­hézségeket okoznia egy arab progresszív kormányzatnak, de magát a kormányzatot ezúttal sem sikerült megdön- tenie. Bnftjrt nyomán komolyan szó voit arról, hogy a két német állam szakszervezeti szövetségének képviselői is találkozzanak egymással. Az FDGB, az NDK szövetsége csak azt kérte, hogy az NSZK-delegáció ne Nyugat- Berlin érintésével érkezzék Berlinbe, vagy egy másik vá­rosban kerüljön sor a tanács­kozásra. A nyugatnémet saaksaer­vezeti szövetség mindkét javaslatot elutasította. A megoldás, ami megfelelt az ország kormányának, nem felel meg a szakszervezeti vezetőknek. Ez az az eset, amikor valaki pápább akar lenni a pápánál«.. Magyar kulturális napok a Szovjetunióban STOCKHOLM: A csütörtök reggeli lapok közül a Svcnsba Daglbadet közli, bogy Nilsson külügy- arimszter hirtelen megbete­gedése programváltozást tett szükségessé, s így Péter Já­nos külügyminiszterünk, a magyar vendégek délelőtt Uppsalát tekintették meg, délután pedig város nézésen voltak Stockholmban. A programváltozásról a svéd rádió is beszámolt hír­adásaiban, Csütörtökön dél­előtti program: látogatás volt az Eriecson híradástechnikai gyárban, este pedig nagykö­vetünk adott fogadást. PÁRIZS. A Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet csütörtö­kön megtartott 62. ülése az előzőkhöz hasonlóan ered- • ménytelen maradt, (MTI) SAIGON Az AP amerikai hírügy­nökség tudósítását „a Viet­nam—kambodzsai határon vezető útról” keltezte. A tu­dósító elmondja, hogy csü­törtökön délelőtt szemtanú­ja volt, amint dél-vietnami csapatok amerikai tanács­adók kíséretében átlépték a vietnami—kambodszai ha­tárt és állásokat építettek ki kambodzsai területen. Kér­déseire azt válaszolták, hogy az akció célja a kambodzsai határőrség megerősítése. (MTI) MOSZKVA: A KGST Végrehajtó Bi­zottságának 46. ülésszakán résztvevő miniszterelnök-he­lyettesek — hazánk képvise­letében Apró Antal a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese — csü­törtökön koszorút helyeztek el a Lenin-maűzoleumban. (TASZSZ) BUDAPEST. Budapestre érkezett a Lengyel Nemzeti Egység­front háromtagú delegációja. A küldöttséget Andrzej Bo- vodzik, a Lengyel Nemzeti Egységfront varsói bizottsá­gának elnöke, a lengyel SZEJM tagja vezeti. A de­legáció egy hétig tartózko­dik Magyarországon, tanul­mányozza egyebek közt a magyar népfrontmozgalom és a tanácsszervek kapcsolatát, valamint az ifjúság körében folytatott népfrontmunkát. (MTI) DAMASZKUSZ: Hivatalos jelentés szerint Szíriában befejeződött «' földreform keretében végzett földosztás. Körülbelül 52 600 parasztcsalád között összesen 1,5 millió hektárnyi földet osztottak szét. A parasztok a földet örökös tulajdonba kapták. (MTI) BRAZZAVILLE. Nyilvánosságra hozták Ma­rien Ngouabinak, a Kongói Népi Köztársaság elnökének határozatát, amelynek értei-- mében a köztársaság terü­letén államosítják a magán- tulajdonban levő épületeket, a repülőtereket, hidakat, kompokat és a benzinkutakat. (TASZSZ) BUDAPEST: A Magyar Pedagógiai Tár­saság csütörtökön a MOM Szakosíts Árpád Művelődéin Házában tartotta meg ünnepi közgyűlését, amelyen LugosSy Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes is résztvett. (MTI) PHNOM PENH: Kambodzsa területén, a dél-vietnami határtól 25 ki­lométernyire összetűzés volt kambodzsai kormánycsapatok és partizánok között — kö­zölték kambodzsai hivatalos körök. (MTI) SAIGON Az amerikai katonai pa­rancsnokság közleménye sze­rint a szabadságharcosok szerdáról csütörtökre virradó éjszaka 16 amerikai és dél­vietnami állást ágyúztak. (MTI) KENNEDY-FOK Hírügynökségi jelentések szerint minden jel arra mu­tat, hogy kihagynak egy űr­hajóst az Apodlo 13, eredeti­leg kijelölt utasai közül. Mint már beszámoltunk ró­la, az orvosi vizsgálatok ki­mutatták, hogy Thomas Mat- tinglyn az űrutazás alatt kitörhet a rubeola, mert vé­rében nincs kellő immuni­tást biztosító ellenanyag. Lovell, az űrhajó parancs­noka hírek szerint eleinte ragaszkodott ahhoz, hogy má­jus 5-re módosítsák az Apol­lo 13. felbocsátásának idő­pontját Döntés várhatóan ma, pénteken születik. (AP) TEL AVTV Miközben Egyiptom a% iz­raeliek által megölt 30 isko­lás gyermeket gyászolja, csü­törtök este izraeli repülőgé­pek ismét bombáztak egyip­tomi célpontokatz A táma­dás közép-európai idő sze­rint 18 óra 30 perckor kez­dődött és mintegy fél órá­ig tartott. Az izraeli gépek a Szuezi-csatoma középső és déli térségeire szórták bom­báikat. Március 25-től április 6- ig zajlottak le a Szovjet­unióban a magyar kulturá­lis napok. Ezzel kapcsolat­ban Nyikoláj Juffov, azAPN munkatársa az alábbi inter­jút készítette Nyikoláj Mo- hovval, a Szovjetunió mű­velődési miniszterhelyettese- veL — Hogyan értékeli a ma­gyar kulturális napok je­lentőségét a. szovjet—magyar kapcsolatok további fejlődé­se szempontjából? Először is kiemelném, hogy a magyar kulturális napok a Lenin-centenárium küszöbén zajlottak le. Má­sodszor: e rendezvénysorozat idején ünnepelték meg ná­lunk Magyarország felszaba­dulásának 25. évfordulóját. Egyébként az ünnepi meg­nyitót a Kreml kongresszusi palotájában tartották az Ál­lami Népi Együttes fellépté­vel. Az együttes szerepelt még több nagyvárosban is. Leningrádban a magyar Nemzeti Színház bemutatta az Ember tragédiáját, továb­bá Gyurkó László Szerel­mem, Elektra című darab­ját Beloruszia fővárosában, Minszkben március 25-én megnyílt a magyar iparmű­vészeti kiállítás, Moszkvá­ban pedig a látogatók meg­ismerkedhettek a Ferenczy- család képzőművészeti alko­tásaival. Moszkvában, Novo- szibirszkben és Alma-Atá- ban magyar filmfesztivált tartottak. Megjegyzem, hogy ezekben a napokban számos magyar filmet vetítettek a különböző köztársaságok fő­városaiban. Moszkvában március 27-én magyar iro­dalmi kiállítás nyílt. meg. Hangsúlyozni kívánom, hogy a magyar kulturális napok keretében szovjet mű­vészek is felléptek. Moszkyá- : bán, Lenih’grádban és rhás nagy va rosbart1' magyar szer­zők müveit adták elő szovjet zenekarok, illetve szólisták. Tambovban, Jaroszlavban és Gorkijban előadták Heltai Jenő Néma leventéjét. Sok városban forró hangulatú barátsági esteket rendeztek, továbbá találkozókat szovjet és magyar zeneszerzők, írók. festőművészek, tudósok, fil­mesek közt. Szeretném kiemelni, hogy az ilyen kulturális rendez­vények országaink között, politikai és művészi jelentő­ségüket és arányaikat tekint­ve különleges helyet foglal­nak el a két testvémép kul­turális életében. Állíthatom, hogy nélkülük már el sem képzelhető a két ország kul­turális együttműködése. Ezek a rendezvények alkotó- mó­don gazdagítják mindkét or­szág kultúráját, erősítik egy üttmüködését. — Hallhatnánk • néhány' szót a szovjet—magyar kul­turális kapcsolatok jelenlegi állásáról? — Először is rá kell mu­tatnom, hogy: a Szovjetunió és Magyarország közötti kulturális együttműködés a testvéri, kölcsönös megér­tés szellemében fejlődik. Kulturális kapcsolataink fej­lődésének elemzése azt mu­tatja, hogy kontaktusunk egyre mélyül. Sor került jő nevű művészi együttesek, neves előadóművészek, to­vábbá nagyszabású kiállítá­sok cseréjére. Csak a leg­utóbbi 10 évben nagy siker­rel szerepeltek Magyarorszá­gon olyan hírneves 'szovjet kollektívák, mint a Moszk­vai Akadémiai Művészszín­ház, a Nagyszínház balettje, az Alekszandrov- és a Moj- szejev-együttes. Nagy siker­rel vendégszerepelt Magyar- országon az örmény, az üz- bég, a dagesztáni táncegyüt­tes, a grúzba lett és az uk­rán balett. Gyakran gyö­nyörködtetik a magyar kö­zönséget olyan világhírű művészek, mint Richter, Ojsztrah, Gllelsz, Rosztropo- vics, Arhipova, Visnyevszká- ja és mások. Magyar barátaink is el­küldik hozzánk kultúrájuk legjobb képviselőit. A szov­jet nézők már megismerked­tek a Madách Színház, az Fővárosi Operettszinház, az Állami Szimfonikus Zene­kar, és a Budapesti Opera- .• ház balettkarának .művésze-• tévéi: Az utóbbi években t»bb> mint négy ven;-, magyar művészegyüttes, valamint sok jeles magyar művész ■ ven­dégszerepeit a Szovjetunió­ban; az utóbbiak közül meg­említjük Ferencsik Jánost, Házy Erzsébetet, Kun Zsu­zsát, Lakatos Gabriellát Kapcsolataink természete­sen nem korlátozódnak csu­pán művészegyüttesek cse­réjére. Élénk a kontaktus az irodalom, a festészet, a film­művészet és a kiadói tevé­kenység területén is. — Még egy kérdést: mi­ben látja a szovjet—magyar kulturális kapcsolatok fejlő­désének fó irányát- d legkö­zelebbi evekre? — Véleményem a szovjet—magyar’ kulturális együttműködés új szaka^aba lépett. Jellemző sajátossága országaink «kulturális "kap­csolatainak elmélyülése. Két évvel ezelőtt kormánya; nk határozatai alapján létrejött a szovjet—magyar '' kulturá­lis együttműködési' bizottság. Feladata nemcsak együttmű­ködésünket elmélyítő' «konk­rét intézkedések ■ Rtdölgózá- sg, hanem a kulturális Cse­rében reszt vevő állami es társadalmi «szervezetek tevé­kenységének . égy béna rigolá- sa- Ez a bizottság jttdoígozza továbbá az együttműliödé-J távlati fejlesztésének ‘főirá­nyait, elemzi az .együttinű- ködés egyes területeinek munkáját és javaslatokat tesz a két ország kormányai­nak.. ................... A távlatokról szólva első­sorban arra szerelnék rá­mutatni, hogy a hagyomá­nyos formák (pl. ‘ művészi együttesek és kiáfiiVasok cseréje) mellett nagy - jelen­tőségei tulajdonítunk,' olyan együttműködési módok'. „ 'fej- le,színsének, mint fesztiválok rendezése, az országaink kü­lönböző kulturális intézmé­nyei közti közvetlen érint­kezés fejlesztésé,, közös sze­mináriumok ‘és szimpőzio- nok szervezése értelmisé­günket érdeklő problémák­ról. Ezenkívül a hivatása* művészi együttesek mellett tevékenyebben bevonjuk a kulturális cserébe a Szov­jetunió és M.agyárorszúg leg­jobb önteyqkegy mifyeszeti égy (Ütéseit ‘is" 1 Végezetül hadd idézzem Lenin szavait: A szocializmus feladata, az, vhogy,, a. kultúra minden vívmányát a dolgo­zók érdekeinek szolgálatába állítsa. E feladat megoldásá­ban látjuk legfőbb célunkat. E cél valóra, válását, segítik elő az egyre fejlődő1' szovjet —magyar kulturális kapcso­latok. (APN) JMf. április 10«, péntek Feltehetően gázszívárgás következeiében hatalmas robbanás történt Oszakában, egy aluljáró építkezésénél. Eddig 92 halottról és 210 se­besültről számolnak be a je­lentések. (Telefoto; — AP—MTI—KS) Brandt és vezérkara Washingtonban Csütörtökön kezdődtek meg Washingtonban Brandt kancellár tárgyalásai. ^ A megbeszéléseken szereplő té­máik olyanok, hogy látvá­nyos és határozott döntések-/ re nem igen lehet számíta­ni. Brandt kormányának ma­gatartásán lehet majd le­mérni: az NSZK első szo­ciáldemokrata kancellárja milyen irányú és milyen ere­jű politikai nyomás alá ke­rült Washingtonban. Egyébként hiba lenne a nyugatnémet—amerikai tár­gyalásokat egy Nixon— Brandt eszmecsere kereteire redukálni, hiszen a kancel­lár egész vezérkarát magá­val vitte. Ott van a tárgya­lásokon — legalább is egy ideig — Scheel külügyminisz­ter. Részt vesz a megbeszé­léseken Helmuth Schmidt nyugatnémet hadügyminisz­ter, Möller pénzügyminis z- ter, valamint a kancellári hi­vatalnak és a külügyminisz­tériumnak az a két vezető embere (Bahr és Dukwitzh akik a közelmúltban Moszk­vában, illetve Varsóban foly­tattak megbeszéléseket. Az első következtetés magától kínálkozik: Brandt és vezér­kara Washingtonban széles körben egyezteti politikáját és ennek az egyeztetésnek középpontjában az úgyneve­zett „keleti politika” áll. Nyílt titok, hogy minden hi­vatalos amerikai nyilatkozat ellenére, Washingtonban az alkalmazott taktikai modsze­rek és az előrehala«dás üteme szempontjából nem minden aggodalom nélkül szemlélik a Brandt-féle „űj keleti po­litika” lépéseit. A nyugatné­met kancellárnak a maga részéről (különös tekintettel csekély parlamenti többségé­re) feltétlenül szüksége van ebben a vonatkozásban az Egyesült Államok támogatá­sára, hogy saját jobboldali ellenzékével szemben „lefe­dezze a hátát”. Az egyeztetésnek ez a ré­sze érinti leginkább az ösz- szes európai népek érdekeit. S az egyeztetés eredményéről nem a hivatalos közlemény általánosságokban maradó szavai, hanem a tettek valla­nak majd. Egész pontosan az, hogy Kasselban, a második Brandt—Stoph találkozón milyen magatartást tanúsít majd Brandt kancellár; mennyire hajlandó határozot­tan előrehaladni az európai realitások felismerésének útján. Fontossági sorrendben a megbeszélések második napi­rendi pontja a Közös Piac és az Egyesült Államok viszo-, nyával kapcsolatos. Az Egyesült. Államok már a ki- szivárgott első hírek, szerint is erőteljesen felvetette kifo­gásait a Közös Piac diszkri minációs politikájával szem­ben. A piac közös mezőgaz­dasági politikája nehezíti a Nyugat-Európába irányuló amerikai exportot, s ha Aagjaa. Datua és Norvégia csatlakozása megvalósul, az amerikai exportlehetőségek még inkább romlanak. Brandt ezért a washingtoni megbeszéléseken úgy lép fel, mint az Egyesült Államok és a Közös Piac közötti „békü- lékeny kompromisszum” szószólója. (Ez a magyaráza­ta annak, hogy Scheel kül­ügyminiszter1 Washingtonba vezető útján megállt Rómá­ban és egyeztette az űj olasz kormánnyal a Közös Piacra vonatkozó véleményeket.) Az információk szerint Brandt ezt a napirendi pontot az egyik legfontosabbnak minő­sítette és azt szeretné elér­ni, hogy állandó közvetítő szfervet hozzanak létre, amely rendszeresen megtár­gyalja a Közös Piac és az Egyesült. Államok közötti vi­tás kérdéseket. Végül, de nem utolsó sor­ban: a tárgyalások harma­dik napirendi pontja kato­nai -pénzügyi jellegű. Ameny- nyire a megbeszélésekről nyújtót) hiányos hivatalos információkból következtetni lehet a szemben álló felek álláspontja a következő: az • Egyesült Államokban az új Nixon-cloktrína hivatalos po­litikává tette azt a követe­lést, hegy az atlanti blokk . európai tagállamai az eddi­ginél erőteljesebben járulja­nak hozzá a fegyverkezési költségekhez. A Pentagon és a kormány a szenátus részé­ről erőteljes nyomás alatt, áll. E nyomás célja az, hc*y jövő év nyarától kezdve,bi­zonyos, másodlagos ‘fontossá­gú amerikai csapattesteket vonjanak ki Nyugat-Német- országból,. s .ilymódőn kény­szerítsék a nyugatnémeteket a fegyverkezési költségek to­vábbi fokozására. A tárgya­lásokon a nyugatnémetek próbálták „kivédeni” ezt az amerikai törekvést. Nyugat- Németország természetesen az eddigi szinten tovább folytatja a maga fegyverke­zési politikáját, a Brartdt- kormány azonban érthető módon, el akarja kerülni, hogy nagyobb arányú fegy­verkezési terheket vállaljon, mint az előző, keresztényde­mokrata vezetés alatt álló kormányok. A vitákban a je­lek szerint ezt nemcsak pénz­ügyi érvekkel támasztották alá. Schmidt hadügyminiszter azzal érvelt, hogy az esetle­ges amerikai csapatkivonások előtt a Pentagonnak és a NATO-nak látványos és új „stratégiai garanciákat” kell nyújtania. . . Mindebből természetesen az is kiderül, hogy Nixonnal és tanácsadóival szemben nem egy gyökeresen meg­változott nyugatnémet poli­tika képviselői ülnek! A Brandt-kormány továbbra is elsősorban . a washingtoni szándékokat tekinti iránymu­tatónak és minden-.mozdula­tát az atlanti blokk-általános érdekeihez igazítja. A nagy kérdés, az, hogy ilyen, -meg­lehetősen szűk korlátok kö­zött milyen messzire mehet el Bonn — és szem elvesen Brandt — az NDK-hoz fű­ződő viszonyának politikai és jogi rendezésében, az euró­pai realitásokból fakadó kon­zekvenciák levonásában. , —íe.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom