Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

A valceikiiály Amerikai-osztrák film Országos íolkorfesztivá! 1970: Lehet-e teljes önkormányzat? Egyetemi, főiskolai kollégiumi titkárok tanácskozása A füet ©Éra»® romanTikaa életregénye nem először sze­repel filmen. Az édeskés, kophatatlan bécsi melódia­világ egybeolvadt ennek a két zenésznek a nevével. Ezért van az, hogy amikor egy keringő 'megszólal, va­lahogy mindig a Strauss-ok- hoz mérjük hangulatát, bár ját és eleganciáját. Ez alkalommal Í3 a aene a főszereplője a filmhistóri­ának. A mozilátogató innen* onnan húsz-harminc eszten­deje ismeri ezeket a megfil­mesített karrier-históriákat, ahol mindig akad valaki go­nosz, aki nem akarja, hogy magasba törjön a tehetség. Jelen esetben éppen az apa. Szerencsére, csali annyit kar punk ebből aa „apa-fiú’’ nemzedéki küzdelemből és féltékenységből, amennyiből a sovány mese kitelik: ki­alakul az a keret, amelybe el lehet helyezni a mdódiá­öuűjji Bíksefheaű nagy ünnepi periódust a televízió rmotok negyedévi műsorá- óan « Eenin-centenórium je­lenti, amelytől május végéig szinte minden műfajban tnegenüékEsmeík, — tájétooK- catta Pécsi Ferenc eänötehe- «yettes bétflön a televízió szekházábön a faajtó nwnka- társait. A tweteűSv M»fSs K® helyszíni közvetítést tervez­nék ipató nagyüzemekből, folytatják a közkedvelt oép- gazdasági sorozatokat A kultúrpolitikai műsoküJi néeöfct emlékeznék meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság megalakulásáról, a felszabadulás után. megújult magyar színházi élet eredmé­nyeiről. Változatos témáikat; rMgoz üä az új évnegyed­ben az „Irőkj JcSmyweik, kn- tükusok" MegemiSoaffe a feSfftfeaeí napjánál, bemutatja az Esz­tétikai Idstexfioont és külön­féle népművelésS témákkal is 1‘ogialkotók. Érdekes tesz az áprilisi sportműsor és nem kevésbé változatos a május: közvetítenek bajnoki és válogatott labdarúgó-mér­kőzéseket, ezenkívül kézilab­da-, vívó-, ökölvívó-, tenisz-, kosárlabda-méritozéseket.. s torna versenyeket, közvetítik a BEK-döntőt is. Júniusban minden valószínűség szerint sor kerül a labdarúgó-vb legérdekesebb mérkőzéseinek közvetítésére. Ugyancsak szerepelnek a programban a súlyemelő EB és 27—28-án az atlétika Lengyelország— Csehszlovákia—Magyaror­szág versenyei (Varsóból). A rendkívül gazdag zenei műsor-választékiban. a Car­ment filmről, az Álarcosbált és a Manón Lescaut operákat magyar előadásban felvétel­ről mutatják be. A ..Kompozíció 70’"’ és « Tv Galériája, továbbá A ka­JiW, aprdior 8,, sm* kát, amelyekért ezt a filmet is megnézi a közönség. A filmet" valóban siker és érdeklődés kíséri. Főképp az idősebb korosztály hallgatja szívesen az egykori operett­divat és zenei nyelv áradó dallamait. De a zenét szí­nes, gazdag koreográfia is övezL Steve Previn, a darab rendezője mindenütt, ahol csak lehet, táncot iktat be. a zenét állandóan az emberi mozgás ritmusa kíséri, akár az utcán, egy meghitt zugban próbál az ifjabb Strauss ze­nekara, akár bálteremben, vagy éppen színházban mu­zsikál a temperamentumos bécsi karmester. S az sem véletlen, hogy a Strauss-kar- rier eléggé vázlatosan és ön­kényesen összehozott törté­netfű zérót a rendező a leg­nagyobb Strauss-s ikerrel, A denevérrel zárja, mert a lát­ványos balettforgatag a ze­iáteítúra melleit % néhány egyedi képzőművészeti film is képernyőre kerül. A ne­gyedévre három kabarémű- sort terveznek, ismét_ jelent­kezik majd a Szabálytalan nyelvtanóra és a Mit terme to? című műsor. Martán Luther King meg­gyilkolásáról szól „A 0416-os szökevény” című, magyar ké­szítésű filmsorozat. Nagy száimú játékfilmet mutatnak tej kiemelkedik ebból a BBC televízió által készített tA rózsák háború­ja'» című 11 részes sorozat, amelyet a Royal. Shakes­peare Színház előadásából John Barton dolgozott át te­levízióra. Üjra jelentkezik a nézők által oly közkedvelt Flinstone-sorozat, szombat esti adásait a vasárnap dél­utáni órákban ismétlik. Hat budapesti és három vidéki színházból közvetíte­nek előadást a negyedév fo­lyamán, s több mint tíz tv- játékot sugároznak. A költészet napjaim rend­szeresen jelentkeznek a vers- műsorokkal. „Üzenet az új nemzedéknek” címmel Lenin életéről, munkásságáról ké­szítenek dokumentumfilmet. A magyar nyelvhelyességi hót alkalmából „Széphalom - tól Pest-Budáig” címmel ad­nak műsort, megemlékeznek Zrínyi születésének 350. és Mikszáth Kálmán halálának 60. évfordulójáról. Gazdag választékot kínálnak az ifjú­sági- és gyermekműsorok tervei is. Az ismeretterjesztő műso­rok sorában az Integrál meg­emlékezik a magyar tudo­mány 25 évéről, a Tudomá­nyos Akadémia történetéről. Folytatódik Az orvosi gon­dolkodás története, indul egy belga természettilm-sorozat, amely az egyenlítői őserdők növény- és állatvilágát is­merteti meg a nézőkkel. A tv előfizetőinek száma az 1970. februári adat sze­rint, 1 647 676. Az elmúlt év novemberéhez viszonyítva csaknem 80 ezer a növeke­dés. néveí együtt kápráztatja el a nézőt. Színes szappanbuborékok­nak tekintenénk az egymást követő jeleneteket, amelyek alig maradnának meg az emlékezetünkben, ha ebben a túlrózsaszínűre festett Vi­lágban nem akadna egy bá­jos nőj arc, egy egyéniség, aki az egész filmet kedvessé, a rutinostól eltérővé, többé teszt Senta Berger játssza az ifjabb Strauss feleségét Senta Berger nemcsak ro­konszenves és sztárszerűen szép, hanem egyéniség is, aki az események során „úgy jön fel’* a néző látóha­tárára, hogy a végén a leg- magától értetődőbb, hogy nélküle Strauss nem írhatta volna meg A denevért és nélküle nem aratott volna sikert sem, mert az 6 Rosa- lindája kellett ehhez a csí­pős. bohémes operetthez és a világsikerhez. A két Strauss szerepében Brian Aherne és Kenőin Matthews nyújtanák jó tel­jesítményt. Gunther Anders képei a habkönnyű keringő­muzsika varázslatát idézik, A film szórakoztat és mu­zsikával ébresztget egy szá­zad végi romantikát, amely annyira sajátja volt Bécs- nek és a Monarchiának. (farkas) St. — Köpök az egeszre. Még az éjjel agyardövetem mind a tizenegy fickót. Sokkal egyszerűbb, mint a kimerü­lésig csépelni őket. — Azt mondtam, szedd össze magad — tanácsolta nyersen a csendőr főhadnagy. — Szükségünk van az ügy törvényes lefolytatására! Weinhoffer mérge röhö­gésbe fordult. — Ha jól értem, most kö­vetkezik az, amit Prinz őr­nagy szerint el kellene ma­gyaráznod. , A többiek még hangosabb lélegzetvétellel sem mertek beleszólni a két főnök vitá­jába. Demeter Zoltán annál nagyobbat, sóhajtott, mint­egy türtőztetve elhatalmaso­dó idegességét. — Jól érted. Csak azt nem érted jól, hogy miért kelt mellőznünk a te kedvenc módszeredet. — Csak tudnám, hogy miért éppen a kommunisták a kivételek. Azzal a jellegzetesen gú­nyos-udvarias tekintettel mérte végig Demeter a pol­gári felderítés parancsnokát, ahogy a foglyokat szokta a második kihallgatás elején. — Végtére is politikai nyomozók lennénk. Ebből pedig az következik, hogy el­várható némi politikai érzék. Azért nem bunkózhatjuk le ezt a tizenegy fickót csak úgy egyszerűen, mert a va­Hétfőn délután az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la Leányka úti kollégiu­mának. klubszobájában a felsőoktatási intézmények országos folklórfesztiválján megjelent egyetemi, főisko­la kollégiumi titkárok vitat­ták meg, hogy mit jelent gyakorlatilag a diákönkor­mányzat. Vitaindító referátumot tar­tott Nagy Imre, a Debreceni Tanítóképző Intézet küldöt­te. A beszámoló eleinte álta­lánosságokat említett, olyan gondokra „célzott” amelyek nem jelentenek sehol sem különösebb problémát. An­nál érdekesebb volt a záró­mondatok után felvett utol­só kérdés: „Meg lehet-e valósítani a teljes önkormányzatot? Nem máról holnapra gondoltam, hanem legáláob tizenöt éves perspektívában”. Erre élet villant a tekinte­tekben, s szót kértek egyre- másra. A témától messze indul­tak, s mégis közelebb kerül­tek hozzá a vártnál is. A Nagykanizsai Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum kül­dötte kezdte a közelítést: — Az önkormányzat kétol­dalú dolog: nekünk be kell bizonyítanunk, hogy alkal­masait vagyunk vezetésre. Szeptembertől javasolt a di­ákbizottság egy akciót: aki fél évre nem éri el a három egészes átlagot, azt távolít­sák el az intézet kollégiu­mából. Eleinte majd min­denki háborgott, mégis ami­kor a javaslatból helyi „tör­vény’* lett, mindenki elfo­gadta. S ez nemcsak sablon igenlés volt, mert hat hónap múltán a a kollégium tanul­mányi átlaga 2,5-ről 3,5-re emelkedett, Ezen az úton akarunk továbbmenni, mert hisszük, nem mindegy, hogy a mezőgazdaság milyen kép­zettségű embereket kap majd. Idézte:» ez? a megnyilat­kozást, mert jellemző volt a részvevők alapállására: úgy vitáztak, úgy kértek, hogy ígérték, sőt tényekkel bizo­nyították: adni is tudnak, gongyárban tizenegyezer munkás dolgozik. Vagyis mindegyikükre pontosan, ezer szaki jut. Demonstrálni illik a szigorú törvényessé­get, elvégre jogállamban élünk. Méginkább illik vi­gyázni a munkások hangu­latára, elvégre fontosabb a háborús termelés, mint a te rövidített eljái-ásod. Erről ennyit. Most pedig kéretem Balogh Mihály elvtársat. Bede Antal zászlós sző nélkül indult, a fogolyért az alagsorba. Weinhoffer előké­születe annyiból állt, hogy kiadósat húzott a demizson- jábői míg Faragó az áram- fejlesztő gépet igazította ke- zeügyébe a padlóra. A fogoly Bede Antal zász­lós és Dobrai István őrmes­ter között lépett a szobába. Alig állt meg a szoba köze­pén, Weinhoffer ökölcsapá­sa reccsent az orrán. Nyom­ban elöntötte a vér, de nem esett össze. — Ne vérezd össze a pad­lót! — üvöltött rá Dobrai és ö is a fogoly arcába sújtott. Balogh Mihály ettől már a padlóra omlott. Dobrai me­netrendszerűen nyúlt a vi­zeskannáért eszméletre lo­csolta az ájult férfit, — Alkalmasnak érzed ma­gad a kihallgatásra? — kér­dezte tőle Demeter. Kabátujjával itatta fel a vért az arcáról Balogh Mi­hály. Csontos alkatú, erős izomzatú fiatalember volt, érdes, nyugodt vonásai is ar­azt, amit kell, amit várnak tőlük. Meddig terjed az önkor­mányzat? Hol kezdődik az állami irányítás hatásköre? Mikor lehet és kell szót emelni a diákbizottságnak a KISZ vb-nek? Erről folyt a vita, az igazi vita, olyan nyílt, olyan őszinte, amilyet felnőttek körében ritkán le­het tapasztalni. Nem kertelt senki, különösen azután, amikor a KISZ kb képvise­lője — Raub János — jó ér­zékkel „felerősítette” az alaphangot. Érdemes idézni — mintegy érzékeltetőként a hozzászólásokból: — Nálunk hat kollégum van, ezek közül kettő önkor­mányzati, s itt éppen úgy megy rendjén minden, mint a többiben. (Orvostudományi Egyetem, Budapest.) — Mi magunk döntünk ar­ról, hogy kit veszünk fel a kollégiumba. (Állatorvostu­dományi Egyetem, Buda­pest.) — Nálunk az igazgató nyolcvan százalékban fenn­tartja magának a jogot. (A referátumtartó Debreceni Tanítóképző Intézet képvise­lői.) — A felvételről dönteni csak egy — bár nem lé­nyegtelen motívuma az ön- kormányzatnak. Miért nem beszélünk a többiről is? (Kertészeti Egyetem, Buda­pest.) Erre aztán megindult a még nyíltabb problémafelve­tés. Maguk a kérdések is ér­dekesek voltak, már azért is, mert lakkozásmentesen vettek fel minden helyi gon­dol, de úgy, hogy keresték mögöttük a mindenütt meg­lévő általános problémát. Az újságíró, aki egyetemi évei alatt kollégiumban töltött el öt évet, kellemes meglepe­téssel konstatálta azt a nyílt­ságot, ami a tanácskozást — nevezhetnénk inkább intim beszélgetésnek — jellemezte. Jóleső volt észlelni a fiatal­ság tudatának fejlődését, azt az egészségesen kritikus szel­lemet, ami évekkel ezelőtt hiányzott. Még jólesőbb volt hallani, hogy emögött nem a rideg, a passzív kritikus fensőbbsége, hanem a hői­ről vallottak, hogy a tűrni tu­dók fajtájához tartozik. Dél­előtt már borzalmasan meg­kínozták, szeme körül duz­zanatok sötétlettek, szája fe­szesre püffedt a lila daga­natoktól. Válasz nélkül hagyta A kérdést. Demeter ráérősen beszélt hozzá. — Minden jel szerint te gyártottad Ácson a röpcédu­lákat. Ez annyira biztos, hogy már csak a te becsü­letszavad hiányzik hozzá. Ré­szemről akár azonnal befeje­zettnek tekinthető a tárgya­lás, ha aláírod a jegyzőköny­vet. Tessék, tiéd a kezdemé­nyezés joga. Idősebb is, gyengébb is volt Juhász Lajos, a klisé ké­szítője, mégis hallgatni tu­dott. Balogh Mihály semmi­képp nem akarta értelmet­lenné tenni az őszülő barát Önfeláldozását. — Nincs mit aláírnom. Demeter lehorgasztott fe­je a gondterheltség látszatát keltette. — Pedig tudom, hogy alá fogod írni. Sőt őrjöngve kö­nyörögsz majd, hogy adjunk gyorsan tollat a kezedbe. Mert amit kaptál, az gyen­géd kis szúnyogcsípós ahhoz képest, ami a közeli percek­ben vár rád. Elhamarkodott­sággal igazán nem vádol­hatsz. Még egyszer megkér­dezem: te gyártottad a röp­cédulákat? — Nem én gyártotta*. napjainkért való aktív aggó­dás indulata rejlik. Voltak — kár lenne tagad­ni — „meredek” kérdések is, de ezeket is az előbb jelzett szimpatikus indulat produ­kálta. (Miért a KISZ, miéi t a diákbizottság csináljon meg mindent, még azt is, amit az állami vezetés gond­ja lenne rendezni? Építünk kétszemélyes szobákkal „fel­szerelt”, új kollégiumokat, de miért hiányzik ezekből a klubhelyiség, a közös foglal­kozásra alkalmas terem? Mi nem akarunk eltölteni, há- rom-négy-öt évet úgy egy­más mellett, hogy a két eme­lettel lentebb lakókat ne is ismernénk!! Mit kell tenni, ha az álami vezetés nem tel­jesítheti feladatát?) Mindezekhez konkrét pél­dákat említettek a szót kérő kollégiumi titkárok és a KISZ-vb-k képviselői. A KISZ-kb jelenlévő képvise­lője pózmentesen, nyíltan válaszolt a kérdésekre, a hangsúlyozta, hogy a diák- bizottságok és KlSZ-szerve- zetek feladata, nem minden gond átvállalása, hanem a hibák észrevétele, s az a bátorság, hogy ezeket szóvá is tegyék bármikor, bármi áron is. ' Igaz: nem dőlt el ezen a megbeszélésen, hogy mikor és miként lehet megvalósí­tani a teljes diákönkor­mányzatot; az azonban tény — s ez a tanácskozás, a két­órás vita legfőbb erénye —, hogy a gondolat, a tapasztat latcsere mind korrektebb, mind egészségesebb állásfog­lalást szül. Ezért megérte eszmecse­rét tartani... A felsőoktatási intézmé­nyek országos folklórteszti- váljának második napján to­vább folytak a bemutatók és a szakmai tanácskozások. A napi program — ez a részt vevő csoportok képvi­selőinek kérése volt — az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán rendezett fesztivál- bállal öt véget. Pécsi István —- Engem kizárólag a ha­zugság képes felbosszantana Remélem, sikerült tartósa» megjegyezned, hogy müvei* vagyok, ha elfog a méreg. Szóval, nem te gyártottad a röpcédulákat? — Nem. Sajnálkozva vonta meg a vállát a csendőrtiszt. — Na jó, akkor másképp kérdezünk. Vetkőzz le szé­pen, tetőtől talpig. Meztelen­re. Igaz, a pucérságod meg­viseli majd a szeméremér­zetünket, de mi ezt is ki­bírjuk. Nézd, édes fiam, amíg levetkőzöl, addig szépen ki­készítem ide az asztalra a jegyzőkönyvet, a tollat, meg a tintát. Majd meg fogsz ró­la győződni, hogy mennyire indokolt az előrelátásom. Balogh Mihály úgy visel­kedett, mintha egyedül len­ne a szobában. Csak ezzel tudott védekezni a megszé­gyenítés ellen. Felöltőjét ön­kéntelenül a közeli szákra tette, mire Weinhoffer ráor­dított: — A padlóra hányd a ron­gyaidat! Ha egyáltalán voltak fo­kozatai Balogh Mihály gyű­löletének, akkor Weinhoffer« gyűlölte a legjobban. Nap­közben ritkán avatkozott a vallatásba a polgári felderí­tés megyei parancsnoka, an­nál buzgóbban tette pokollá a foglyok éjszakáit. Kísértei- járásai éjfél után kezdődtek, részeg üvöltözéssel csörtetett az alagsorba, folyosóra te­relte a letartóztatottakat és megszállottan ütlegelte őket órákon át. Különösen a Jó­zsef Attila Kör tagjait sze­rette gyötörni, addig gumi- botokta, rugdalta a kínzá­soktól eltompult fiatalembe­reket, amíg erőt nem vett rajta az álmosság és a kime­rültség. (Folytatjuk) Külpolitikai, fórom — Labdarúgó-vb Ui sorozatok — Stajlöíá)ékoztató a televízió második negyedévi műsortervéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom