Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

Mit jelent a lenini örökség?

Nemzetközi tudományos ülésszak a főiskolán

Az egri Ho S5 Minh Tanárképző Főiskola csütörtökön délelőtt — hazánk fel- szabadulásának negyedszázados és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére — nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett. A rendezvényen meghívottként részt vett az erfurti dr. Theodor Neubauer Pedagógiai Főiskola két professzora, s vendégként jelentek meg a nyíregyházi, szegedi és pécsi főiskolák küldöttei is. Szűcs László főiskolai főigazgató megnyitója utón dr. Zombor Zoltán tanszékvezető főiskolai tanár tartott előadást Lenin személyisége és a szocialista embereszmény címmel. Az előadó nemcsak szemléletes Lenin-portrét villantott fel, hanem összegezte a század szellemóriásának pedagógiai vonatkozású — ma is aktuális, ma is megszívlelendő — gondolatait.

Lakatos Imre főiskolai adjunktus referátuma után C. Juckenburg professzor tartott előadást arról, hogy miként érvényesülnek Lenin külpolitikai elvei az NDK politikájában. Hangsúlyozta.

hogy a lenini tanítások ma is alapjait képezik a német békeállam külpolitikájának.

H. Fischer professzor Lenin néhány gondolata a dialektikáról és azok alkalmazása a pedagógiai kutatásban címmel tartott érdekes előadást, melynek során beszámolt arról, hogy az erfurti főiskolán már négy éve folytatnak kutatásokat azért, hogy az eddiginél is hatékonyabbá tegyék a biológia oktatását, mert e tárgy egyik lényeges fundamentuma a marxista világnézet elsajátításának.

Mindkét vendég profesz- szor, valamint a többi előadó is hangsúlyozta, hogy a lenini tanítások napjainkban is csorbítatlan. tényleges hatóerőt jelentenek.

A nemzetközi tudományos ülésszak többi referátuma a felszabadulás óta eltelt negyedszázad bizonyos vonatkozásait taglalta. Nagy Sándor főiskolai adjunktus a Magyar Kommunista Párt ifjúsági politikájának főbb vonásairól tájékoztatta a hallgatóságot. Dr. Király Gyula főiskolai adjunktus arról beszélt, hogy a magyar kommunista ifjúsági mozgalom milyen szerepet tölt be a neveléselmélet és az iskolai nevelőmunka színvonalának fejlődésében. Dr. Bihari József tanszékvezető főiskolai tanár Eger orosz és szovjet útleírások tükrében címmel tartott előadást A nemzetközi tudományos ülésszakot dr. Nagy Sándor főiskolai adjunktus előadás» zárfa.

. . i „,l .: .' V? &

Muzsikáról röviden

Szereti Bartókot? (10.)

Irta: Gál György Sándor

A határozott tagadó válasz egyre ritkább. Gyakoribb a bizonytalankodó félelet: „Nem is tudom... Egyikmásik művét tán még kedvelem is, de a többi — bizonyára az én hibáimból — idegen nekem”. És hát ne szépítsük a dolgot, a legritkább az efféle határozott kijelentés: Szeretem Bartókot! Persze legszívesebben ez utóbbiakkal beszélgetnénk el, de hát nem az a célunk, hogy Bartók híveit megerősítsük hitükben, hanem hogy azokat, akik vélekedésükben ingadoznak, vagy eljutottak a teljes elutasításig, némileg közelebb hozzuk Bartók világához. A kor, amelyben élt, s amelyben kibontakozott lángelméje, a magyar művészet és művelődés egyik fény« kora. A palettát olyan mesterek kezelik, mint Szinnyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Rippl Rónai József — és Derkovits Gyula. A költők sorát Ady Endrével kezdhetnék el és József Attilával fejezhetnénk be. Móricz Zsig- mond robusztus ereje a magyar szépprózát, s ezzel együtt az író és olvasó látásmódját forradalmasítja: a

modern ember, a gondolkodó és az európai színvonalú művész szemével nézi a magyar világot. Ezek a művészek valamennyien európaiak és magyarok. Álhazafiság nélkül. Nemzetiszín pántlika, csikós-gulyás-délitoábos kellékek nélkül. Nos. Bartók is e halhatatlan magyar művészek soraiból való, s mivel nyelvezete a zene nemzetközi, ezért az 5 világsikere megelőzte valamennyi kor- társának sikerét. A legnagyobb karmesterek, a legkiválóbb szólisták szólaltatják meg műveit, a zenetudomány kiemelkedő egyéniségei elemzik művészetét, magatartását, kapcsolatát a kisebb magyar glóbussal — és az egyetemes művészettel. Mi hát ennek a •világsikernek a titka? Sztravinszkij szavait idézzük: „A jó művész mindig felmutatja útlevelét: Oroszországból jött, vagy Itáliából, Magyar- országról, vagy Németországból ... Nemzeti hovatartozás nélkül a művész nem lehet a nagyvilágé!” Nos, Bartók „útlevelén” a legékesebb betűkkel áll a felírás: nemzetisége magyar! Ehhez azonban a dallamok egész új világát kellett feltárnia. Ezek a melódiák a magyar nép legősibb művészetéből származnak, vagy legalább is abban gyökereznek. Ezeket a paraszti dallamokat (később egészen önálló melódiákat) új hangzatköntösbe kellett öltöztetnie, mert a harmóniák régi kincstára ehhez már szűkös volt és javarészt teljesen idegen. Ebből származnak azok az új, merész akkordok, amelyeket — hangsúlyozom — a gyakorlatlan fül disszonánsnak, magyarán: hamisnak ítél. Nos, ehhez az új dallam- és összhangkincshez Bartók merész, modern szemlélete párosul. Látta jól a sötét árnyakat, melyek Európát, közelebbről Magyarországot fenyegetik. Csalhatatlanul felismerte, hogy országa, népe szakadék felé rohan. Ez a felzaklatott nemegyszer tragikus látásmód egyeseknek idegen volt csupán, de egy jókora rétegnek, mely a hatalom birtokosa volt, egyenesen ellenséges és fenyegető. Megindult hát a

céltudatosan vezetett hajsz«; mely ugyanúgy tagadta Bartók magyarságát, mint ahogy ezt hajdanán elvitatták Ady Endrétől és József Attilától. A Bartók elleni hajtóvadászat egyre erősödött, hangom sodott Bartók világraszóló sikereivel egyidejűleg. Persze hiába imánk le hősies magatartását, s hiába idéznénk az európai művészet és gondolkodás legnagyobbjait, akik meghajolnak mind Bartók zsenije előtt. Szép szavakkal senkit sem lehet meghódítani egy zenemű, jelen esetben egy egész életmű számára. Legfeljebb csak meg lehet szívlelni a jó tanácsot: hallgassuk őt gyakran, elkezdve a Gyermekeknek tündérkertjével, folytatva a Román táncok varázslatos ritmus- és dallamjátékával. Ismerkedjünk meg a Mikrokozmosz- szal és csak aztán lépjünk közelebb a nagy terjedelmű, korszakos művekhez. Fáradságos munka ez? Majdnem biztos, hogy csak a kezdet legkezdetén, mert aztán a géniusz szárnyára kap bennünket és visz magával. Ez az ismerkedés azért is lényeges, mert bevezet bennünket a modem zene világába. Márpedig enélkül az igazi zenebarát, az igazi zenekedvelő nem lehet meg, mert nem elég, ha a 200 vagy 100 év előtti emberiség problémáinak zenei visszhangját hallgatjuk, meg kell ismernünk a mát is, hiszen ezzel önmagunkat ismerjük meg, olyan mélyen, amilyen mélységekbe a magunk szerény erejéből sohasem juthattunk volna el.

Jete«*« 0 v aMomife* itoá iv-riliBthff,

Taar Fereiw;

Nap a város felett {

. (.Kedd* 2030 DokfittűeiítunTjáték Se imp- rovizáeió két részben,

Az etaiútt év dktőbeíébeú mutatta be a debreceni társulat a'darabot, amit a szerző a város felkérésére írt A darab mondanivalójában és jelentőséglébe« túlnő egy város felszabadulásáiók ünnepi megemllékeKésén, a kétarcú Debrecen bemutatásával tár- s adaton* méretű leUciismeret- ■"izsgalatot -végez az író az elméit 25 «év jegyében. A íőbb szerepéket Sárközy Zoí- tán, Sáresdy Rezső, Novak István, Swraor Ottó, Ol- savsZky Éva, ÜJvárossy Kati es Arial Imre alakítják. Az előadás előtt dr. Váráéi György az íróval és Ruszt József rendezővel beszélget.

PttitattSR így íbíá lakosságát egy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt náci tiszt kegyelmi mentesítésének kérdésében. E tiszt ugyanis a háború alatt a falu lakosságának nagy részéi végeztette ki. Az írónő azt kutatja, hogy egy ember meddig és milyen mértékben tehető felelőssé a múltjáért és „meddig alkatunk nyugodtan a fel nem robbantott aknáikkal a párnánk alatt?” A főszereplő ugyanis, a darabban Marzábotto polgármestere, Udoliní, a háborúban árulóvá vált, a most a szavazáskor kénytelen szembenézni azokkal a bizonyos fel nem robbant aknákkal. A szembenézés szükségszerű. Az eltemetett múlt feltámad... A főszerepet Páger Antal alakítja.

Költégzet napjai

Kuprin ?

A szent hazugság

ICsütörtök, 20.50 Az írd elbeszéléséből feszített film az anya iránt érzett fiúi szeretettől szól. Az édesanya az öregek otthonában él, ás fia sorsáról csak annak látogatásakor, elbeszéléseiből értesül. A fiá sikkasztás gyanújába keveredik és állását veszti, bár a sikkasztásból egy szó sem igaz. Édesanyjának természetesen nem aruíja. el ezt, s így <— egzisztenciáját vesztve — néha arra kényszerül, hogy kölcsönkért ruhában menjen a látogatásra, hogy anyja semmit ne sejthessen meg. Ez a helyzet azonban nem húzíható sokáig) s már mindketten tudják az igazságot, de még egymás előtt sem leplezik le magukat, megpróbálják valóságnak felfogni a látszatot, a hazugságot.

Szántó Erika:

Beismerő vallomás J irr - ..

(

Péntek, 21.10)

A fiatal Írónő drámája alapjául hiteles történelmi eseményt választott: néhány éve Olaszországban megsza. jm április 3*. Jwattét

(Szombat, 12.55)

Ä Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar író- szövetség ünnepi műsora a Nemzeti Galériában. Minden t-vben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját, A televízió az ünnepi műsoron kívül a héten gazdag lírai műsort sugároz, ám érthetetlen az, hogy miért olyan lírai riportokat, amelyeket az elmúlt vagy még előző évben már hallgattunk. így Weöres Sándorral, Garai Gáborral, Vas Istvánnal és Nagy Lászlóval találkozhatunk ismét, s ez bármennyire vonzó —, jobban szerettük volna, ha új felvételekkel örvendeztetett volna meg bennünket a televízió»

Tom Sawyer* |

kalandjai |

(Vasárnap, 19.00 Elsősorban a fiatalabb korosztály számára ajánlhatjuk a kétrészes — egyenként harmincperces — filmet, amelyet az angol televíziósok a világhírű Mark Twain-re- gényből készítettek. Mindemellett aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a felnőttek közül is sokan élvezik majd a csintalan Tűm kalandjait, hisz nekünk is egyik legked vesebb olvasmányunk volt a regény néhány éve, vagy néhány, évtizede),

■

...... I 90S

w

.w. i.ui ■■Hl ni is min' iUiH.i ' i—f mi i • vrrirswirwwmsMAvv.-.vvi«

Miközben engedelmeskedett, valószínűtlennek érezte az egészet. Hiába látta a cellájában a veréstől vastagra dagadt társakat. hiába szenvedte el tegnap a tenyerére mért ütéseket, nan akarta elhinni, hogy rá is egyenlő mértékkel sújtja a megpróbáltatást a kegyetlenség. Iszonyú szégyen kínozta gyávasága miatt, nem tudta felfogni, miért félhet jobban a kínzástól, mint a törékeny Stelczer Lajos, a félszegnek látszó és ugyancsak vékony dongája Német László János, vagy a nagyon halk, öazfcúő. Juhász Lajos, meg a többiek, egytől egyig, mind a tízen, az ő kivételével.

Rettegiett, hogy mindjárt az első ütések szétzúzzák az akaratát.

Mégsem Dobrait választotta Demeter főhadnagy a gumíbotozó szerepre. Ezt a jogot megtartotta magának. Intésére hárman ugrottak a hason fekvő Bogdanovra, Dobra! István őrmester Gó- lem súlyával a fogoly lapockáira térdelt, medvemancsaival pedig Bogdanov karjait szorította a padlóhoz. A fogoly két lábához egy-egy csendőr jutott. Csiba törzs- őrmester balról, Bede zászlós jobbról térdelt a combjára, alsó lábszárait pedig függő-j leges helyzetbe kényszer!tették, erősen markolták bokáját, hogy talpát el na ránthassa majd az ütések alól. Faragó a pórázt tartotta. míg kutyája Bogdanov fejéhez hasalt,

A precíz előkészülete® «tán feljebb igazította zub- bonyujjait Demeter és gumibotjával hatalmas ütést mért a fogoly bal talpára.

Borzalmas erő fobbaní Bogdanovba a fájdalomtól, felezőkként, messzire szórva magáról a csendőröket az ütést követő pillanatban. Elsőnek a kutya ugrott neki, majd a csendőrök. Faragó gyorsan megfékezte farkaskutyáját. de Dobra!. Csiba és Bede annál dühödtebben öklözték a foglyot. Bogdanov elalélt az ütésektől, köny- nyűszerre! tepertők le kabátjára, újra a veréshez szükséges pózba rángatták tagjait. Demeter pedig folytatta a talpalást a gumibottal.

Aléltságáböl az ütések riasztották eszméletre Bog- danovot. Ahányszor talpára zuhant a gumibot, annyiszor tört ki belőle a borzalmas üvöltés. Demeter megállt kifújni magút.

— Van már hangulatod a beszédhez?

— Semmit nem tudok.. 3

— Nono. Kár elhamarkodni. Bennem még pislákol a remény. Na, folytatjuk.

Es mintha csak babot csépelt volna, szenvtelen egyhangúsággal verte a fogoly talpát. Cseppet sem zavarta a fogoly hajmeresztő üvöltözése, a kutya dühödt ugatása. Faragó alig tudta fé- kentartáni az egyre őrjön- gőbb farkaskutyát; maga tanította be árra, hogy támadjon, ha a vallatott üvöltött a fájdalomtól.

— Beszélek!.,. Beszélek! •— kiabálta Bogdanov.

Csapzottan, szemébe rázó- dott hajjal szakította félbe Demeter a verést Szinte álmosnak látszott a fáradtságtól.

—; Akkor most vegyük elő a. szeretet szavát Állj fel szépen.

Bogdanov engedelmeskedett. de nyomban össze is csuklott Nem tudott a talpára állni. Erre Dobrai őrmester a hajába markolt roppant erejével egyenes tartásra kényszerítette.

— Eljöhetsz velem séféiül!, de nehogy bizalmaskodj! —• viccelt a csendőr, mire a többiek felröhögtek.

Azt hitte Bogdanov1; Szilánkokra hullik a lába, ha még egyet lép. Talpába késhegyek hatoltak, lába mintha csőnkké nyomorult volna, a késhegyek a talpán át egyenesen a térdébe szóródtak. Á kínok kínjával szenvedett meg minden lépesért.

— örömmel hallgatlak — mondta dallamos hangon Demeter.

Ködös kábulat ülte meg Bogdanov agyát. Mennyi Idő lehet még hátra a kínzásból? — próbálta fölmérni. Negy- ven-ötven perc jutott egy- egy kihallgatásra, így is alig fért bele a nap huszonnégy órájába a tizenegy József A1- tilá-s kétszeri golgotajáráaa. Bogdanov sem kételkedett abban, hogy tagadása esetén ma még újra felvezetik a tizes szobába és annál is súlyosabb kínvallatásnak vetik alá, mint amilyen a mostani. Inkább a halált vállalta volna.

— Én véstem a klisét — szólalt meg rekedten. Torkát szárazság fojtogatta.

Jámbor évődés látszott Demeter nevető szemén.

— Ennyire semmibe veszed az akasztófát?

— Arra kíváncsiak, hogy ki készítette a klisét.

— Arra is.

— Én voltam ; T:

— Az lehetetlen —• morfondírozott szelíden a főhadnagy. — Nincs neked akkora kézügyességed. Találj ki valami okosabbat. Például az igazat. Adok rá kereken harminc másodpercet. Ha előfordulna az a sajnálatos eset, hogy megint rosszul hazudsz, akkor... akkor bizony tovább talpalunk. Máris figyelem ezt a fürge kis szarkalábat a karórámon, öt másodperc... tíz másodperc. Ejnye, milyen gyorsan repül az idő.

Balogh Mihály!;? Juhász Lajos... Balogh Mihály... Juhász Lajos, milyen egyszerű lenne kimondani — és Bogdanov azon kapta rajta magát, hogy hangosan akar gondolkodni. A nyelvére harapott.

— Vajból van az "ón szívem — mondta Demeter.— Több mint egy perce várok.

Bogdanov úr, kegyeskedjék hasrafeküdni.

Nem volt képes engedelmeskedni az állati félelemtől. Gáncsot vetettek neki, ellökték, rárohantak, lefogták. Faragó unta már pórázon tartani a kutyát, ezért Bogdanov zokniját a fogoly szájába tömte.

Folytatódott az őrülethozó talpalás, Sokáig tartott. Bogdanov rég elvesztette azt a képességét, hogy számlálni tudja az ütéseket. A kin önkívületében ordítozott:

Kitépték szájából a rongyot. Hárman térdeltek a fejéhez, cibálták a haját.

— Mit kiabálsz?! Valakinek a nevét mondtad?!

Igen, Juhász Lajos és Balogh Mihály nevét kiabálta, de a rongytól csak hörgő, artikulátlan hangok szakadtak fel vonagló melléből.

Most, hogy érthetően beszélhetett volna, néma maradt. Hasztalan verték padlóhoz a fejét, nem nyitotta ki a száját.

— Jöhet a csárdás! — ve-; Kényeit Demeter.

Alig derengett valami gyér öntudat Bogdanov eltompult agyában. A két név hunyorgott benne, meg az a bizonytalan emlékezés, hogy negyven-ötven percnél nem tarthat tovább a kihallgatás. A kínzás perceit ezerszer hosszabbnak érezte, mint a korábbi teljes életét. Rögeszméién kapaszkodott a bizonyosságba, hogy tovább nem üthetik Mert ha ütni fogják, világgá üvölti azt a két nevet és vége lesz a szenvedésnek, társai jótékonyam megölik a cellában . 1; _

Dobrai talpra állította a hajánál fogva. Nem engedte összecsuklak, fejét tekergetve beszélt hozzá:

— Ismered a csárdást? Kettőt jobbra, kettőt balra. Mintha a búcsúban lennél. Nem érted?

Bogdanov nem szólt, nem mozdult. Térdei remegtoK, talpai szélén próbált megállni. Émelygett a gyomra, belülről is dülöngélt, s ez a lengő rosszullét az ájulás széléről érkezett újra és újra vissza ködülte tudatába.

— Tessék táncolni — kérte udvariasan Demeter,

Szétroncsolt talpizmaira engedte testsúlyát. Vonyítva- üvöltve emelte verejtékes arcát a mennyezet felé,

(Folytatjuk^