Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
IBM nmutTJiWAi, Bonsvunmi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXL évfolyam, 92. szám ARA 80 FILLÉR 1970. április 21., kedd Leninre akkor emlékezünk méltóan, ha tetteink egybeesnek a szavakkal Felavatták az új Lenin-szobrot Politikai nagygyűlés Egerben Szovjet vendégművészek nagy sikerű műsora Már az április 19-ét megelőző napokban érezhető volt á készülődés, az ünnepi hangulat a megyeszékhelyen: a p laka tőle, a feliratok a középületeken, a széllengette piros, nemzetiszínű és kék zászlók — mind a jubileumra emlékeztettek, Lenin születésének századik évfordulójára, A politikai nagygyűlés színhelyéhez, a Gárdonyi térhez vezető útvonalakon vasárnap délelőtt már kilenc óra előtt szünetelt a forgalom. Itt gyülekeztek a város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozói, hogy háromnegyed tízkor zárt rendben, zászlókkal, és transzparensekkel vonuljanak a térre, ahol az első, igazán meleg tavaszi napsütésben (— egyelőre még fehér lepelbe takarva —) ott állt a város és a megye új büszkesége, az új Lenin- szobor. A politikai nagygyűlés elnöksége — amelyikek tagjai között ott láttuk Pullai Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Garamvölgyi Józsefet, a Központi Bizottság helyettes osztályvezetőjét, J. V. Ponomarjovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosát, Szalay Istvánt, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, Makrisz Agamemnon világhírű szobrászművészt, a Lenin-szobor alkotóját és feleségét, Makrisz Zizi grafikus- művészt is — tíz órakor foglalta él helyét, majd felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. MajakovsnMJ Leninről írott versét Virágh Tibor mondta el, majd, Pelyhe Szilárd, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepség mintegy húszezer részvevőjét A politikai nagygyűlés szónoka Oláh György, ács MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára VOlt - -JiatELi fc .»i. Oláh György ünnepi megemlékezése A nagygyűlésen megjelent Pullai Árpád elvtárs (a kép jobb szélén), az MSZMP KB titkára, mellette Oláh György, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, a KB tagja, és Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság első i titkára, (Foto: Kiss Béla) Ezekben a napokban az egész haladó emberiség emlékezik. A népek haladásáért, a dolgozók jogaiért, az emberibb életéit, a kultúráért és a békéért küzdő emberek gondolatai egy évfordulóban összpontosulnak: április 22- én lesz 100 éve annak, hogy az akkori cári Oroszország Szimbirszfc nevű városkájában született Vlagyimir Iljics Uljanov, akit Lenin néven ismert meg nemcsak Oroszország, hanem az egész világ, áld az emberi történelem legnagyobb alakjai között is a legkiemelkedőbb helyet foglalja el. önmagában az a tény is jól érzékelteti Lenin nagyságát, hogy nemcsak a Szovjetunió népei, hanem velük együtt az egész haladó világ emlékezik rá a halhatatlannak, a géniusznak kijáró tisztelettel. Lenin az orosz föld szülötte, Oroszország zseniális fia, eszméi azonban, amelyek továbbfejlesztették Marx és Engels, a tudományos szocializmus elmélete megalapítóinak tanításait, túlnőttek Oroszország, a Szovjetunió határain, a nemzetközi munkásmozgalom egyetemleges kincsévé váltak. Gyakorlati tevékenysége, amellyel előkészítette és vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megalapozta a szocialista gazdaságot, az emberiség történetének sorsfordulójává vélt, amellyel megkezdődött az emberiség igazi történelme. Nemcsak az elméletben, hanem a mindennapos gyakorlatban is megkezdődött és azóta is folytatódik a szocializmus térhódítása a világon. Lenint így jellemzik az SZKP Központi Bizottságának Lenin születése 100. évfordulójára kiadott tézisei: „Lenin a proletárforradalmár legkiválóbb vonásait testesítette meg: lenyűgöző elme, mindent legyűrő akarat, a rabság és elnyomás izzó gyűlölete, forradalmi szenvedély, következetes internacionalizmus, határtalan hit a tömegek alkotó erejében, szervező géniusz.” Lenint a burzsoá gondolkodók becsületesebb része is elismeri, bár nem érti. Például Stephan Thomas Possoni, az egyesült államokbeli Stanford egyetem professzora az alábbiakat írja Leninről: „Lenin gondolkodó, politikus és stratéga volt. A Lenin-típusú ember intellektuális hozzájárulását a világ szellemi gazdagodásához, sikereinek okait még mindig nehéz lenne megmagyarázni.” Lenin olyan időszakban kezdte tevékenységét, amikor a munkásmozgalom már rendelkezett a szocializmusért folytatott harc tudományos elméletével, Marx és Engels tanításaival, de a nemzetközi munkásmozgalomban az opportunizmus uralkodott, amely szavakban hirdette a szocializmust, a gyakorlatban azonban lemondott a forradalmi harcról, a társadalom gyökeres átalakításáról, megelégedett reformokkal. A II. Internacionálé pártjai részben elhallgatták Marx és Engels tanításait, részben pedig tudatosan félremagyarázták meghamisították azokat. Lenin érdeme mindenekelőtt abban áll, hogy megismervén Marx és Engels, az emberiség e két magasan kiemelkedő gondolkodójának tanításait, harcba szállt értük, sikeresen védelmezte azokat a tudatos ferdítőkkel szemben, elősegítette, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egyre szélesebb méretekben, a maga valóságában és igazságában ismerje meg a tudományos szocializmus elméletét. Ha Lenin nem tett volna többet, mint ezt, neve akkor is századokon át fennmaradt volna. Lenin azonban nemcsak megtisztította a marxizmust a torzításoktól, hanem felismerte annak forradalmi lényegét, képesnek bizonyult arra, hogy ennek az elméletnek forradalmi törvényszerűségeit a megváltozott helyzetre, kora viszonyaira a cselekvés vezérfonalaként alkalmazza. Lenin — tanulmányozva kora gazdasági és politikai viszonyait — felismerte, hogy a kapitalizmus fejlődésének új szakaszába lépett, az imperializmus korszakába, amikor az osztályharc alapvető törvényei nem változnak ugyan, de az osztályharc proletariátus szempontjából sikeres megvívásának körülményed, feltételei jelentősen módosultak Ezzel együtt felismerte azt is, hogy korunk a proletár» forradalmak korszaka, a történelem olyan időszaki, amikor a proletariátus önálló erőként harcba lép a hatalomért, az új, az emberibb társadalomért. Leniin — mint igazi forradalmár — nem tudott és nem is akart megbékélni a nemzetközi munkásmozgalomban akkor eluralkodott opportunizmussal. Világosan felismerte, hogy olyan típusú pártra van szükség, amelyet a marxizmus elvei vezérelnek, amely a társadalom gyökeres' megváltoztatását tűzi ki célul, amely a hatalmat forradalmi változás eredményeként a munkásosztály kezébe adja, amely párt szervezi, mozgósítja a tömegeket a burzsoá rend, a tőke hatalmának megdöntésére. Lenin Oroszországban a forradalmárt jellemző szívóssággal és céltudatossággal létrehozta ezt az új típusú pártot. Ezzel a forradalmi elmélet mellé a proletáriátus kezébe adta azt az erőt, amely képes a tömegeket megszervezni és vezetni. Ha Lenin tevékenysége csak odáig tartott volna, neve akkor is mindörökké az emberiség legnagyobbjai között, a legnagyobb forradalmárok 'között maradt volna fenn. Az emberiség szerencséjére és boldogságára Leninnek megadatott, hogy betetőzze a nagy művét. Tanításaival és vezetésével a bolsevik párt képesnek bizonyult arra, hogy a föld legnagyobb országában, amely az adott időszakban az imperializmus leggyengébb láncszemének bizonyult — a cári Oroszországban —, megszervezze és sikerre vezesse a proletariátust, végig vigye a történelem első szocialista forradalmát, létrehozza a világ első proletár hatalmát, megalapítsa a szocialista köztársaságok szövetségét. Lenin elévülhetetlen érdeme marad, hogy 1917. hovember 7-től létezik és a világ dolgozóira egyre nagyobb hatást gyakorol a Szovjetunió, amelynek segítségével kialakult és sikeresen fejlődik a szocialista világrendszer. A leninizmus az eleven, élő marxizmus Lenin életében és még in ább halála óta a burzsoázia ' a munkásmozgalom reng, (Folytatás a 3. oldalait 1970. április 19.: Lenin-szobor avató centenáriumi nagygyűlés Egerben. (Foto: Kiss Béla,
