Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
Feladói az egri Finomszerelvénygyár Hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodást, és betartani a szocialista bérezés elvét Iaterjú K<ei> Imrével, az egri Finom szerel vénygyár vezérigazgatójával Heves megye élelmiszer-kereskedelmének gondjai és feladatai „Értük vagy ellenük T' Akik figyelemmel kísérték az idézett címmel lapunkban heteken át folyó vitát, bizonyára emlékeznek még, hogy a vita tulajdonképpen azzal a finomszerelvénygyári kezdeményezésre összehívott, bervai tanácskozással kezdődött, amelyen Eger váro6 ipari üzemeinek, vállalatainak vezetői abban próbáltak közös nevezőre jutni, hogy mit kellene tenni az egészségtelen munkaerő-vándorlás ellen, a termelés, a termelékenység növeléséért, a törzsgárda tagjainak megbecsüléséért? Bár a vitáiban több pro és kontra vélemény is elhangzott, tulajdonképpen az „Értük vagy ellenük?” kérdésére már az említett tanácskozáson megszületett a válasz. Mert azzal már a próbálkozás kezdetén is egyetértettek a vállalatvezetők; hogy: valamennyiünkért, társadalmunkért, a becsületes emberek, politikai, gazdasági céljaink érdekében kell cselekedni. És hogy a módszerekben is közelebb kerüljenek egymáshoz az üzemek, az egri Finomszerelvénygyár ismét felajánlotta segítségét: a gyárban már „törvényerőre” ás emelkedtek azok a belső intézkedések, amelyek gátat állítanak a káros munkaerő - vándorlás elé, elősegítik a termelés, a termelékenység növekedését és megkülönböztetett erkölcsi, anyagi megbecsülést biztosítanak a rászolgáló törzsgárda tagjainak. Az említett bervai próbálkozásokról, intézkedésekről — amelyeket „Vállalati ajánlás” név alatt a gyár Eger város, Heves megye valamennyi üzemének ezúttal is felajánl — kértünk interjút Kócza Imrétől, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatójától. — Hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodást, megbecsülni a törzsgárdát és betartani a szocialista bérezés elvét. Tulajdonképpen ez a lényegük azoknak az elképzeléseknek, amelyeket vállalatunknál már be is vezettünk. Az egri Finomszerelvénygyár ez évben jelentős lépéseket tett a munkaerő-hullámzás csökkentése. a hatékonyabb gazdálkodás, dolgozóink anyagi, erkölcsi megbecsülése érdekében. Többek között a gyártás- és gyártmányfejlesztésre alapozva nem kevesebb. Lenin, utoljára 1922 végén a Komintern IV. kongresszusán és a Moszkvai Szovjet plénumán mondott beszédet — hosszú szünet után — a nyilvánosság előtt. Nagyon izgatott volt. A IV. kongresz- szuson „Az oroszországi forradalom öt esztendeje” címmel németül mondta el beszédét. Elöljáróban bejelentette, hogy nem érzi jól magát, ezért nem tarthat nagy beszédet. Lélegzetvisszafojtva figyelték szavai*; a kommunista- és munkáspártok képviselői. Minden tekintet Lenin sápadt arcára tapadt, figyelték minden szavát. Arról a gyakorlati munkáról beszélt, amelyet a bolsevik párt rendkívül nehéz körülmények között végzett, arra hívott fel, hogy összegezzék ezeket a tapasztalatokat és elemezzék az elkövetett hibákat. Beszéde céltudatos, optimista hangvételű volt. November 19-én a Moszkvai Szovjet plénumán mondotta Vlagrimte TÜ les jövőbe látó szavait: -A NKP Oroszországából szocialista Oroszország lesz”. Az utolsó hónapokban a titkárság munkatársai percmint 229 ezer normaóra- megtakarítást terveztünk. Csökkentjük az improduktív dolgozók számát, kidolgoztuk azokat a belső intézkedéseket is, amelyek megvalósításával biztosítani tudjuk, hogy 1970. évben a termelékenység hányada elérje a 74 százalékos szintet. A szakmunkásutánpótlás biztosítására nagy számban kötöttünk szerződést, s adtunk tanulmányi ösztöndijat ipari tanulóknak. Mindent elkövetünk a törzsgárda tagjainak az eddiginél is jobb anyagi, erkölcsi megbecsüléséért. Ennek érdekében mintegy kétszeresére emeltük az év végi részesedésből a törzsgárda-tagságra eső összeget, másrészt az 1970. évi bérfejlesztés végrehajtásánál is megkülönböztetett figyelmet, jelentős pluszt kaptak kitartó dolgozóink. Mindezek a tervek, próbálkozások, intézkedések azonban csak akkor töltik be hivatásukat, vezetnek eredményre, ha nemcsak az egri Finomszerelvénygyár, hanem valamennyi egri, Eger környéki, illetve Heves megyei üzem mérlegére teszi az 1969-as esztendő rosszízű munkaerő-gazdálkodását, és anyagilag, erkölcsileg is helyére teszi a szocialista munkabérezés elvét. Ennek érdekében javasoljuk, hogy az üzemek, a vállalatok fogadják el ajánlásunkat és a helyi adottságokat, profilokat figyelembe véve valósítsák meg. A „Vállalási ajánlásiunkat egyébként az MSZMP Heves megyei, Eger városi bizottságának ipari osztálya is Jónak tartja. Alapjaira valamennyi üzem kidolgozhatja „stratégiáját”. J — Illusztrálásképpen néhány érdekesebb „paragrafust” az ajánlásból. — 1. Az ugyanolyan képzettséggel, gyakorlati idővel rendelkező és azonos munkakörű régi dolgozótól az új belépő nem kaphat magasabb alapbért. 2. A bér- kategória alsó határánál alacsonyabb munkabért sem lehet megállapítani. 3. Vállalatunk elősegíti azoknak a dolgozóknak az elhelyezkedését, akiket szakképzettségüknek megfelelő munkakörben nem tudunk foglalkoztatni. 4. Az ' a dolgozó, akinek előző munkaviszonya „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg, vagya felvételé előtti évben áthelyezést kivéve kétszer, vagy nyi pontossággal vezették naplójukat Lenin tevékenységéről. Néhány feljegyzés november 25-rői: „Vlagyimir Iljics beteg, csak 5 percet töltött dolgozószobájában, telefonon lediktált 3 levelet, amelyekre választ akart kérni ... ... 6 órakor bejött. Néhány percig telefonált. Fél 7-től fél 8-ig volt nála A. D. Cju- rupa. ... fél 9-től háromnegyed 9-ig telefonált. Gorbunov kérte, hogy adják át neki a trösztökkel és a pénzügyi finanszírozással foglalkozó összes anyagokat ... mivel Vlagyimir Iljics kérte, hogy ismertesse azokat Cjurupával”. A Lenin dolgozószobáját felkereső látogatók figyelmét rendszerint felkelti az íróasztallal szemben, a falon levő óra. Ma is azt az időpontot mutatja, amikor Lenin utoljára elhagyta irodáját Ligyija Fotyijeva, a Népbiztosok Tanácsának titkárnője így írja le Lenin utolsó munkanapját itt az irodában: többször változtatott munkahelyet, egy évig célprémium és jutalom fizetését csak rendkívül indokolt esetben engedélyezünk. 5. A nem a vállalatunknál tanult kezdő szakmunkásokat csak akkor alkalmazzuk, ha ehhez a képzésben résztvevő vállalat hozzájárul. 6. Szabad kapacitás esetén más üzemeknek is képzünk szakmunkásokat. 7. Az év végi nyereség- részesedésre a „munkaviszonya megszűnt” munkakönyvi bejegyzéssel a vállalathoz belépett dolgozók közül csak azok jogosultak, akik a tárgyé vdecember 31-ig legalább 9 hónapi szolgálati idővel rendelkeznek a vállalatnál. — Tételezzük fel — reméljük is —, hogy a vállalatok elfogadják a bervai ajánlást. De mi a garancia arra, hogy amíg az egri Finomszerelvénygyár a dolgozók jogainak maximális tiszteletben tartása mellett csökkenti a munkaerővándör- lást, jelentős erőket fordít a belső tartalékok feltárására, növeli a termelési, a termelékenységet, milliókat áldoz a dolgozók szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének javítására, addig néhány vállalat talán majd éppen az egri Finomszerel- vénygyárból „szipkáé” el egy mérnököt, közgazdászt, egy tucatnyi lakatost, esztergályost. — Mi nem tudunk, de nem is akarunk retorziókat alkalmazni a tisztességtelenül konkurráló üzemekkel szemben. Hogy akkor mégis mi az ajánlásunk kölcsönös tiszteletben tartásának garanciája? Csak a tisztesség, a becsület. A szocialista bérezés betartása, illetve betartatása. Az üzemekben, a műhely-, az igazgatói irodákban egyaránt. Elvégre közös ügyről, társadalmunkról, valamennyiünkről van szó. Ügy kell tehát cselekednünk, hogy előbbre jussunk. És ne essen folt a szocialista erkölcsön, a tisztességen, a becsületen sem, ugyanakkor tovább gazdagítsuk az egyén, a társadalom anyagi, erkölcsi, politikai javait, kincseit. Koós József „December 12-én délelőtt 11 órakor érkezett meg Gorkijból és 11 óra 15 perckor bement dolgozószobájába. Rövid időt töltött ott, majd hazament. 12 órakor ismét visz- szatért, és 2 óráig a Népbiztosok Tanácsában,, valamint a Munka és Védelmi Bizottságban dolgozó helyetteseivel tárgyalt. Ezután hazament, semmi utasítást sem adott azonban estére. Délután 5 óra 30 perckor megjelent dolgozószobájában, néhány percig telefonált. Utasítást adott arra, hogy küldjük el a korábban már francia nyelven előkészített levelet Constantin Lazzari olasz szocialistának. A levél a Komintern III. kongresszusának ülésén felvetődött feladattal, az olasz forradalmárok egyesítésével foglalkozik. Este 6 óra 45 perckor megérkezett Leninhez F. E. Dzerzsinsakij. 7 óra 45 perekor Vlagvimir Iljics fogadta az OSZSZK berlini kereskedelmi kirendeltségének vezetőjét, a külkereskedelemről és a kirendeltség munkájáról beszélték. A legutóbbi háború, a fel- szabadulás óta — egyebek mellett — meglehetősen jól táplált nemzet lettünk... A korábbi időszakhoz képest hazánkban például megháromszorozódott az egy személyre jutó átlagos cukor- és déligyümölcs-fogyasztás, gyümölcsléből 85, húsból 64, zsiradékból 61, tejből, tejtermékből pedig 16 százalékkal fogyasztunk többet, mint azelőtt. S ami talán még szintén említésre méltó, érdekes: sörből is tizenhétszer annyit iszunk, mint jó negyedszázaddal ezelőtt! Élelmiszer-fogyasztásunkban valamikor a kenyér és a liszt jelentette a fő tételeket — ám, mint az előbbiek is sejtetik: rég megváltoztak az arányok, étlapunk ma már sokkal gazdagabb, változatosabb. Mindezek kétségkívül jelentős fejlődést bizony itattak, s talán furcsán hangzik, ha élelmiszer-ellátásunk színvonalával még huszonöt év után sem vagyunk teljesen elégedettek. Megyei tapasztalataink sem túlságosa,, kedvezőek. Mint a hét végén Egerben tartott kereskedelmi ankéton is kitűnt: többek között baj van még a V. I. Lenin este 8 óra 15 perckor ment haza Itt véget ér a feljegyzés. Az egykori dolgozószoba azonban ma is tanúskodik. kenyér és a péksütemények mennyiségével. választékával, minőségével — jóllehet, a több szektorú termelés az utóbbi időkben egészséges konkurenciát, versenyt teremtve kedvezően javította a helyzetet. Csakhogy ez még korántsem elegendő! Sokkal jobban kellene igazodni a vásárlók igényeihez, s ezek kielégítésére olykor az eddigieknél nagyobb kockázatot is szükséges vállalniuk a pékeknek, kereskedőknek, szigorúbb ellenőrzésre, tökéletesebb üzleti kapcsolatokra illene törekedni. „Hústermelésünk” — a szembetűnően emelkedő fogyasztás ellenére — még mindig nem fedezi rendszeresen a lakosság szükségletét, az egyenlőtlen elosztás pedig társadalmi feszültségeket okoz. Köztudott, hogy máról holnapra képtelenség lényeges javulásokat várni, de — mint ezt már elég régóta szorgalmazzák — az úgynevezett „húspótló” cikkekkel, főleg baromfival, hallal számottevően lehetne enyhíteni az állapotokat. Ez utóbbiaknak azonban sajnos, meglehetősen kicsi még a propagandája, több üzletből hiányzanak az árusítás alapvető feltételei — a hűtőgépek, akváriumok — másutt pedig az ötletekben szükölA nagyról, a legnsgyobbról: Leninről. És a műről, amelyet alkotott. (VEGE) ködnek. A vásárlók közül nem túlságosan sokan ismerik még a különféle húskonzerveket, hidegkonyhai készítményeket. s ha tudnak is róluk, ha kedvelik is — különösen ez utóbbiakhoz ritkán juthatnak hozzá, jóformán csak a városokban. A korszerű táplálkozás fontos tényezője — s bizonyos fokig pótolhatná a húsféleségeket is — a tej, a különféle tejtermék, a tojás is. Különösen faluhelyen azonban mégis idegenkednek még a szükséges mennyiség fogyasztásától, vagy éppen nem jutnak hozzá, de a tej, tejtermék hiányzik még a legtöbb városi vendéglő étlapjáról is, s gyakran utolérhetetlen az egyszerű rántotta. Ilyen és ehhez hasonló gondok foglalkoztatták az egri ankét részvevőit a hét végén, s ezek a problémák kísérik napjainkat is. Ezek után — hangsúlyoz^ ni sem kell, hogy — jólesett hallani a kereskedelem egyik-másik képviselőjének biztatását, örvendetes, hogy éldául a Heves megyei lelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben — a korábbi évhez képest — már tavaly 00 százalékkal több vágott baromfit értékesített, s idei elképzeléseivel akár meg is duplázhatja a bázis- mennyiséget. Ma már valamennyi erre alkalmas üzletében foglalkoznak a baromfihús forgalmazásával, több helyütt grill-sütők felszerelésével fokozták a fogyasztás Iránti kedvet, növelték a választékot. Ebben az évben Egerben és Gyöngyösön további 3—3 grillsütőt „helyeznek üzembe”, a Mátra aljl városban pedig önálló baromfiszakboltot Is nyitnak. Ezenkívül foglalkoznak egy saját hidegkonyha létrehozásával, Polipack- tej' forgalmazásával akarják javítani az iskolások ellátását. Szakboltot nyit Egerben a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyára is, s Gyöngyösön hasonló gondolatok foglalkoztatják már jó ideje o helyi fogyasztási szövetkezetei. Ez utóbbi — elképzelései szerint — a friss tőkehúsok és házi húskészítmények boltját rendezi be a piactéren, míg a Kossuth Lajos utcában vágottbaromfi-üzletet létesít, ötletesen még a hagyományos módszerekhez ragaszkodókra is gondol: egy ügyes gép vásárlásával a másik helyiségben kiválasztott élő baromfit a helyszínen — levágja, megkoppaszt- ja, leforrázza — konyhakész állapotba hozza, csomagolja a vevő kívánságára. Mindemellett pedig — pipishegyi éttermében — a meglevő kapacitás kihasználására, a második műszakban hideg- konyhai készítményeket is termel, üzletei eddiginél jobb ellátására. A Halértékesítő Vállalat Heves megyei fiókjainak — gyöngyösi, hatvani boltjainak — további korszerűsítését ígéri, újabb halsütő pavilonokat nyit, S hasonlóképpen sorolhatnánk még a kétségkivüli tenni akarás, igyekezet bizonyítékait, az ankéton elhangzott sok ötlet, javaslat leírására azonban e cikk terjedelme nem ad módot. S megvalljuk: az újságírónak nem is az a célja, hogy ígéretekkel hitegesse olvasóit, sokkal jobban szeretne beszámolni a széles körben tapasztalt javulásról, az általános elégedettségről. Reméljük azonban, hogy erre is sor kerülhet! Gvóni Gyula 1970. április 19„ vásár na# Lucernakísérletek Kompokon több mint fél évszázada állami növényne- mesítö telep kezdte meg működését. Utóda, a mai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet az utóbbi időkben újabb épületeket és korszerű berendezéseket kapott. A MÉM most a lucernák nemesítését és a velük folyó kísérleteket erre az intézetre profilírozta. Vizsgálataikban a vi- *11 lág szinte valamennyi fajtáját felhasználják itt, hogy megőrizzék és tovább vigyék a magyar lucerna világhírnevét. Képünkön: vegetativ úton szaporított lucernák az üvegházban. (MTI foto Kunkovács László felvétele) Ljudmilla Kunyeckaja: Lenin dolgozószobájában 12. Az utolsó munkanap Utoljára 1922 végén mondott beszédet.
