Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Feladói az egri Finomszerelvénygyár Hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodást, és betartani a szocialista bérezés elvét Iaterjú K<ei> Imrével, az egri Finom szerel vénygyár vezérigazgatójával Heves megye élelmiszer-kereskedelmének gondjai és feladatai „Értük vagy ellenük T' Akik figyelemmel kísérték az idézett címmel lapunkban he­teken át folyó vitát, bizonyá­ra emlékeznek még, hogy a vita tulajdonképpen azzal a finomszerelvénygyári kez­deményezésre összehívott, bervai tanácskozással kez­dődött, amelyen Eger váro6 ipari üzemeinek, vállalatai­nak vezetői abban próbáltak közös nevezőre jutni, hogy mit kellene tenni az egész­ségtelen munkaerő-vándorlás ellen, a termelés, a termelé­kenység növeléséért, a törzs­gárda tagjainak megbecsülé­séért? Bár a vitáiban több pro és kontra vélemény is elhang­zott, tulajdonképpen az „Ér­tük vagy ellenük?” kérdésé­re már az említett tanácsko­záson megszületett a válasz. Mert azzal már a próbálko­zás kezdetén is egyetértet­tek a vállalatvezetők; hogy: valamennyiünkért, társadal­munkért, a becsületes embe­rek, politikai, gazdasági cél­jaink érdekében kell csele­kedni. És hogy a módszerekben is közelebb kerüljenek egy­máshoz az üzemek, az egri Finomszerelvénygyár ismét felajánlotta segítségét: a gyárban már „törvényerőre” ás emelkedtek azok a belső intézkedések, amelyek gátat állítanak a káros munkaerő - vándorlás elé, elősegítik a termelés, a termelékenység növekedését és megkülönböz­tetett erkölcsi, anyagi meg­becsülést biztosítanak a rá­szolgáló törzsgárda tagjainak. Az említett bervai próbál­kozásokról, intézkedésekről — amelyeket „Vállalati aján­lás” név alatt a gyár Eger város, Heves megye vala­mennyi üzemének ezúttal is felajánl — kértünk interjút Kócza Imrétől, az egri Fi­nomszerelvénygyár vezérigaz­gatójától. — Hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodást, megbecsülni a törzsgárdát és betartani a szocialista bérezés elvét. Tu­lajdonképpen ez a lényegük azoknak az elképzeléseknek, amelyeket vállalatunknál már be is vezettünk. Az egri Finomszerelvénygyár ez év­ben jelentős lépéseket tett a munkaerő-hullámzás csök­kentése. a hatékonyabb gaz­dálkodás, dolgozóink anyagi, erkölcsi megbecsülése érde­kében. Többek között a gyár­tás- és gyártmányfejlesztés­re alapozva nem kevesebb. Lenin, utoljára 1922 végén a Komintern IV. kongresszu­sán és a Moszkvai Szovjet plénumán mondott beszédet — hosszú szünet után — a nyilvánosság előtt. Nagyon izgatott volt. A IV. kongresz- szuson „Az oroszországi for­radalom öt esztendeje” cím­mel németül mondta el be­szédét. Elöljáróban bejelen­tette, hogy nem érzi jól ma­gát, ezért nem tarthat nagy beszédet. Lélegzetvisszafojtva figyelték szavai*; a kommu­nista- és munkáspártok kép­viselői. Minden tekintet Le­nin sápadt arcára tapadt, fi­gyelték minden szavát. Arról a gyakorlati munkáról be­szélt, amelyet a bolsevik párt rendkívül nehéz körül­mények között végzett, arra hívott fel, hogy összegezzék ezeket a tapasztalatokat és elemezzék az elkövetett hi­bákat. Beszéde céltudatos, optimista hangvételű volt. November 19-én a Moszk­vai Szovjet plénumán mon­dotta Vlagrimte TÜ les jövő­be látó szavait: -A NKP Oroszországából szocialista Oroszország lesz”. Az utolsó hónapokban a titkárság munkatársai perc­mint 229 ezer normaóra- megtakarítást terveztünk. Csökkentjük az improduktív dolgozók számát, kidolgoztuk azokat a belső intézkedése­ket is, amelyek megvalósítá­sával biztosítani tudjuk, hogy 1970. évben a termelé­kenység hányada elérje a 74 százalékos szintet. A szak­munkásutánpótlás biztosításá­ra nagy számban kötöttünk szerződést, s adtunk tanul­mányi ösztöndijat ipari tanu­lóknak. Mindent elkövetünk a törzsgárda tagjainak az ed­diginél is jobb anyagi, erköl­csi megbecsüléséért. Ennek érdekében mintegy kétszere­sére emeltük az év végi ré­szesedésből a törzsgárda-tag­ságra eső összeget, másrészt az 1970. évi bérfejlesztés vég­rehajtásánál is megkülönböz­tetett figyelmet, jelentős pluszt kaptak kitartó dolgo­zóink. Mindezek a tervek, próbálkozások, intézkedések azonban csak akkor töltik be hivatásukat, vezetnek eredményre, ha nemcsak az egri Finomszerelvénygyár, hanem valamennyi egri, Eger környéki, illetve Heves megyei üzem mérlegére te­szi az 1969-as esztendő rossz­ízű munkaerő-gazdálkodását, és anyagilag, erkölcsileg is helyére teszi a szocialista munkabérezés elvét. Ennek érdekében javasoljuk, hogy az üzemek, a vállalatok fo­gadják el ajánlásunkat és a helyi adottságokat, profilokat figyelembe véve valósítsák meg. A „Vállalási ajánlási­unkat egyébként az MSZMP Heves megyei, Eger városi bizottságának ipari osztálya is Jónak tartja. Alapjaira va­lamennyi üzem kidolgozhatja „stratégiáját”. J — Illusztrálásképpen né­hány érdekesebb „paragra­fust” az ajánlásból. — 1. Az ugyanolyan kép­zettséggel, gyakorlati idővel rendelkező és azonos mun­kakörű régi dolgozótól az új belépő nem kaphat ma­gasabb alapbért. 2. A bér- kategória alsó határánál alacsonyabb munkabért sem lehet megállapítani. 3. Válla­latunk elősegíti azoknak a dolgozóknak az elhelyezke­dését, akiket szakképzettsé­güknek megfelelő munka­körben nem tudunk foglal­koztatni. 4. Az ' a dolgozó, akinek előző munkaviszonya „kilépett” munkakönyvi be­jegyzéssel szűnt meg, vagya felvételé előtti évben áthe­lyezést kivéve kétszer, vagy nyi pontossággal vezették naplójukat Lenin tevékeny­ségéről. Néhány feljegyzés november 25-rői: „Vlagyimir Iljics beteg, csak 5 percet töltött dolgozószobájában, te­lefonon lediktált 3 levelet, amelyekre választ akart kér­ni ... ... 6 órakor bejött. Néhány percig telefonált. Fél 7-től fél 8-ig volt nála A. D. Cju- rupa. ... fél 9-től háromnegyed 9-ig telefonált. Gorbunov kérte, hogy ad­ják át neki a trösztökkel és a pénzügyi finanszírozással foglalkozó összes anyago­kat ... mivel Vlagyimir Iljics kérte, hogy ismertesse azokat Cjurupával”. A Lenin dolgozószobáját felkereső látogatók figyelmét rendszerint felkelti az író­asztallal szemben, a falon le­vő óra. Ma is azt az időpon­tot mutatja, amikor Lenin utoljára elhagyta irodáját Ligyija Fotyijeva, a Népbiz­tosok Tanácsának titkárnője így írja le Lenin utolsó mun­kanapját itt az irodában: többször változtatott munka­helyet, egy évig célprémi­um és jutalom fizetését csak rendkívül indokolt esetben engedélyezünk. 5. A nem a vállalatunknál tanult kezdő szakmunkásokat csak akkor alkalmazzuk, ha ehhez a képzésben résztvevő vállalat hozzájárul. 6. Szabad kapa­citás esetén más üzemeknek is képzünk szakmunkáso­kat. 7. Az év végi nyereség- részesedésre a „munkaviszo­nya megszűnt” munkaköny­vi bejegyzéssel a vállalathoz belépett dolgozók közül csak azok jogosultak, akik a tárgyé vdecember 31-ig leg­alább 9 hónapi szolgálati idővel rendelkeznek a válla­latnál. — Tételezzük fel — remél­jük is —, hogy a vállalatok elfogadják a bervai aján­lást. De mi a garancia arra, hogy amíg az egri Finom­szerelvénygyár a dolgozók jogainak maximális tiszte­letben tartása mellett csök­kenti a munkaerővándör- lást, jelentős erőket fordít a belső tartalékok feltárására, növeli a termelési, a terme­lékenységet, milliókat áldoz a dolgozók szociális, egész­ségügyi, kulturális helyzeté­nek javítására, addig né­hány vállalat talán majd éppen az egri Finomszerel- vénygyárból „szipkáé” el egy mérnököt, közgazdászt, egy tucatnyi lakatost, esz­tergályost. — Mi nem tudunk, de nem is akarunk retorziókat al­kalmazni a tisztességtelenül konkurráló üzemekkel szem­ben. Hogy akkor mégis mi az ajánlásunk kölcsönös tisz­teletben tartásának garan­ciája? Csak a tisztesség, a becsület. A szocialista bére­zés betartása, illetve betar­tatása. Az üzemekben, a műhely-, az igazgatói iro­dákban egyaránt. Elvégre közös ügyről, társadalmunk­ról, valamennyiünkről van szó. Ügy kell tehát csele­kednünk, hogy előbbre jus­sunk. És ne essen folt a szo­cialista erkölcsön, a tisztes­ségen, a becsületen sem, ugyanakkor tovább gazda­gítsuk az egyén, a társada­lom anyagi, erkölcsi, politi­kai javait, kincseit. Koós József „December 12-én délelőtt 11 órakor érkezett meg Gorkij­ból és 11 óra 15 perckor be­ment dolgozószobájába. Rö­vid időt töltött ott, majd ha­zament. 12 órakor ismét visz- szatért, és 2 óráig a Népbiz­tosok Tanácsában,, valamint a Munka és Védelmi Bizott­ságban dolgozó helyetteseivel tárgyalt. Ezután hazament, semmi utasítást sem adott azonban estére. Délután 5 óra 30 perckor megjelent dolgozószobájában, néhány percig telefonált. Utasítást adott arra, hogy küldjük el a korábban már francia nyelven előkészített levelet Constantin Lazzari olasz szo­cialistának. A levél a Ko­mintern III. kongresszusának ülésén felvetődött feladattal, az olasz forradalmárok egye­sítésével foglalkozik. Este 6 óra 45 perckor megérkezett Leninhez F. E. Dzerzsinsakij. 7 óra 45 perekor Vlagvimir Iljics fogadta az OSZSZK berlini kereskedelmi kiren­deltségének vezetőjét, a kül­kereskedelemről és a kiren­deltség munkájáról beszélték. A legutóbbi háború, a fel- szabadulás óta — egyebek mellett — meglehetősen jól táplált nemzet lettünk... A korábbi időszakhoz képest hazánkban például meghá­romszorozódott az egy sze­mélyre jutó átlagos cukor- és déligyümölcs-fogyasztás, gyümölcsléből 85, húsból 64, zsiradékból 61, tejből, tej­termékből pedig 16 száza­lékkal fogyasztunk többet, mint azelőtt. S ami talán még szintén említésre mél­tó, érdekes: sörből is tizen­hétszer annyit iszunk, mint jó negyedszázaddal ezelőtt! Élelmiszer-fogyasztásunk­ban valamikor a kenyér és a liszt jelentette a fő tételeket — ám, mint az előbbiek is sejtetik: rég megváltoztak az arányok, étlapunk ma már sokkal gazdagabb, vál­tozatosabb. Mindezek kétségkívül je­lentős fejlődést bizony itattak, s talán furcsán hangzik, ha élelmiszer-ellátásunk színvo­nalával még huszonöt év után sem vagyunk teljesen elégedettek. Megyei tapasz­talataink sem túlságosa,, kedvezőek. Mint a hét vé­gén Egerben tartott keres­kedelmi ankéton is kitűnt: többek között baj van még a V. I. Lenin este 8 óra 15 perckor ment haza Itt véget ér a feljegyzés. Az egykori dolgozószoba azonban ma is tanúskodik. kenyér és a péksütemények mennyiségével. választéká­val, minőségével — jóllehet, a több szektorú termelés az utóbbi időkben egészséges konkurenciát, versenyt te­remtve kedvezően javította a helyzetet. Csakhogy ez még korántsem elegendő! Sokkal jobban kellene iga­zodni a vásárlók igényeihez, s ezek kielégítésére olykor az eddigieknél nagyobb koc­kázatot is szükséges vállal­niuk a pékeknek, kereske­dőknek, szigorúbb ellenőr­zésre, tökéletesebb üzleti kapcsolatokra illene töre­kedni. „Hústermelésünk” — a szembetűnően emelkedő fo­gyasztás ellenére — még mindig nem fedezi rendsze­resen a lakosság szükségle­tét, az egyenlőtlen elosztás pedig társadalmi feszültsé­geket okoz. Köztudott, hogy máról holnapra képtelenség lényeges javulásokat várni, de — mint ezt már elég régóta szorgalmazzák — az úgynevezett „húspótló” cik­kekkel, főleg baromfival, hallal számottevően lehetne enyhíteni az állapotokat. Ez utóbbiaknak azonban sajnos, meglehetősen kicsi még a propagandája, több üzletből hiányzanak az árusítás alap­vető feltételei — a hűtőgé­pek, akváriumok — másutt pedig az ötletekben szüköl­A nagyról, a legnsgyobbról: Leninről. És a műről, ame­lyet alkotott. (VEGE) ködnek. A vásárlók közül nem túlságosan sokan isme­rik még a különféle húskon­zerveket, hidegkonyhai ké­szítményeket. s ha tudnak is róluk, ha kedvelik is — kü­lönösen ez utóbbiakhoz ritkán juthatnak hozzá, jóformán csak a városokban. A korszerű táplálkozás fontos tényezője — s bizo­nyos fokig pótolhatná a húsféleségeket is — a tej, a különféle tejtermék, a tojás is. Különösen faluhelyen azonban mégis idegenkednek még a szükséges mennyiség fogyasztásától, vagy éppen nem jutnak hozzá, de a tej, tejtermék hiányzik még a legtöbb városi vendéglő ét­lapjáról is, s gyakran utol­érhetetlen az egyszerű rán­totta. Ilyen és ehhez hasonló gondok foglalkoztatták az egri ankét részvevőit a hét végén, s ezek a problémák kísérik napjainkat is. Ezek után — hangsúlyoz^ ni sem kell, hogy — jólesett hallani a kereskedelem egyik-másik képviselőjének biztatását, örvendetes, hogy éldául a Heves megyei lelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben — a ko­rábbi évhez képest — már tavaly 00 százalékkal több vágott baromfit értékesített, s idei elképzeléseivel akár meg is duplázhatja a bázis- mennyiséget. Ma már vala­mennyi erre alkalmas üzle­tében foglalkoznak a ba­romfihús forgalmazásával, több helyütt grill-sütők fel­szerelésével fokozták a fo­gyasztás Iránti kedvet, nö­velték a választékot. Ebben az évben Egerben és Gyön­gyösön további 3—3 grill­sütőt „helyeznek üzembe”, a Mátra aljl városban pedig önálló baromfiszakboltot Is nyitnak. Ezenkívül foglal­koznak egy saját hidegkony­ha létrehozásával, Polipack- tej' forgalmazásával akarják javítani az iskolások ellátását. Szakboltot nyit Egerben a Baromfiipari Országos Vál­lalat törökszentmiklósi gyá­ra is, s Gyöngyösön hason­ló gondolatok foglalkoztat­ják már jó ideje o helyi fo­gyasztási szövetkezetei. Ez utóbbi — elképzelései sze­rint — a friss tőkehúsok és házi húskészítmények bolt­ját rendezi be a piactéren, míg a Kossuth Lajos utcá­ban vágottbaromfi-üzletet létesít, ötletesen még a ha­gyományos módszerekhez ragaszkodókra is gondol: egy ügyes gép vásárlásával a másik helyiségben kiválasz­tott élő baromfit a helyszí­nen — levágja, megkoppaszt- ja, leforrázza — konyhakész állapotba hozza, csomagolja a vevő kívánságára. Mind­emellett pedig — pipishegyi éttermében — a meglevő ka­pacitás kihasználására, a második műszakban hideg- konyhai készítményeket is termel, üzletei eddiginél jobb ellátására. A Halértékesítő Vállalat Heves megyei fiókjainak — gyöngyösi, hatvani boltjai­nak — további korszerűsíté­sét ígéri, újabb halsütő pa­vilonokat nyit, S hasonlóképpen sorolhat­nánk még a kétségkivüli tenni akarás, igyekezet bizo­nyítékait, az ankéton el­hangzott sok ötlet, javaslat leírására azonban e cikk ter­jedelme nem ad módot. S megvalljuk: az újságírónak nem is az a célja, hogy ígé­retekkel hitegesse olvasóit, sokkal jobban szeretne be­számolni a széles körben tapasztalt javulásról, az ál­talános elégedettségről. Re­méljük azonban, hogy erre is sor kerülhet! Gvóni Gyula 1970. április 19„ vásár na# Lucernakísérletek Kompokon több mint fél évszázada álla­mi növényne- mesítö telep kezdte meg működését. Utóda, a mai Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet az utóbbi időkben újabb épületeket és korszerű be­rendezéseket kapott. A MÉM most a lucer­nák nemesíté­sét és a velük folyó kísérlete­ket erre az in­tézetre profilí­rozta. Vizsgá­lataikban a vi- *11 lág szinte va­lamennyi faj­táját felhasz­nálják itt, hogy megőrizzék és tovább vigyék a magyar lucerna világhírnevét. Képünkön: vegetativ úton szaporított lucernák az üvegházban. (MTI foto Kunkovács László felvétele) Ljudmilla Kunyeckaja: Lenin dolgozószobájában 12. Az utolsó munkanap Utoljára 1922 végén mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom