Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
R&lfr KOSSUTH 8.25 Donizetti: Szerelmi bájital. Kétfelvonásos opera. 8.39 Miért szép? U.OO Hol történt? 11;10 Haydn: C-dür szimf. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk halls sióinknak! 14.03 Horusitzky: Négy balettkép. 14-32 Az élő népdal. 14.42 Dávid: Vonósnégyes. 15.11 Kantáta. 15.20 Magyar századok. 16.05 Muzsikáról — fiataloknak. 16.30 Elbeszélés. 16.38 Majakovszkij: Lenin. 17.20 Áriák. 17.40 12 hónap története. 18.05 Beethoven: G-dúr szonáta. 18.18 Népzenei magazin. 19.25 Mozart: Simlonla concertante. 20.00 Egy óra Kovács Katival. 21.03 Operettdalok. 21.20 Gondolat. 22.15 Riport. 22.25 Hangverseny az Akadémián. 0.10 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Schütz-kórusmövek. 8.15 Könnyűzenei híradó. 8.45 Ázsia munkásmozgalma. 9.00 Nóták. 9.30 ABC meseáruház. 11.56 Néhány perc tudomány. 12.01 Velencei mesterek é* i tanítványok. 13.03 Chopin-művek. Kettőtől — hatig ... 17.00 Közvetítés a Vasas—Admira KK-mérk. II. félidejéről, 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Operarészletek. 18.30 Dók.-műsor. 19.00 Az ifjúsági kamarazenefesztivál műsorából. 19-32 Juhász Ferenc: A mindem - ség szerelme. Itészl. 20.38 Beethoven zongorás triói. 22.13 Népi zene. 23.15 A cigánybáró. Részi, MAGYAR 9.00 Szájkosár. (Tv-játék.) 10.25 Nők félórája. 10.55 Dagasztani tavasz. 11.20 Kertbarátok. 17.58 Hírek. 18.03 A SAIMA-csatoma. 18.20 A munkaerő-vándortásröl.., 18.50 Vietnami szolidaritási nap. 19.20 Esti mese. 19.30 20 éves az MR.T Énekkara. 20.00 Tv-biradő. 20.20 Halló! . . . 21.20 Riportfilm. 22.15 Tv-hiradö. .£í |ij^ POZSONYI 19.00 és 21.30 Tv-hiradó. 30.00 Sz. Jermolinszüdj: Az első csata. / (Tv-játék.) Holdon innen. Holdon túl A Föld körüli űrállomásról és a bolygóközi utazásokról egyre több szó esik. A tervek megvalósításához szükséges új rakétajárművek és rakétahajtómüvek fejlesztését évekkel ezelőtt megkezdték — gyakorlati alkalmazásukra rövidesen sor kerül. ALIGHOGY ELHAGYTA bölcsőjét, a Földet, alighogy az első idegen égi testre, a Holdra tette lábát, még nagyobb vállalkozásokra készül az ember. A hetvenes években Föld körüli űrállomások létesítésére, az évtized végére, a nyolcvanas évekre pedig bolygóközi utazásokra, a Mars, a Venus elérésére. A merész lépések és a még merészebb tervek reális alapja a rakétatechnika fejlődése, az új feladatoknak megfelelő hajtóművek és üzemanyagok kidolgozása. A tervezett űrállomások személyzete rendszeresen váltja majd egymást, utánpótlást kap stb. Ehhez ismételten startra kész, sokszor felhasználható rakétákra — űrrepülőgépekre — lesz szükség, amelyeknek Föld körüli repülését a légi közlekedéshez hasonlóan menetrendszerűvé kell tenni. A bolygóközi utak csak a mainál nagyobb sebességű rakétákkal képzelhetők el. Olyan energiában gazdagabb / üzemanyaggal, amely a mainál nagyobb sebességgel áramlik ki a rakétából és ezzel nagyobb végsebességet hoz létre. Föld körüli pályára két fokozattal juttatható rakéta. A másodikat kell olyanra kialakítani, hogy visszatérhessen a Földre. A léghíjas térben csak rakéta hajthatja, de nem lehet az isiéért, hagyományos szerkezet, hiszen nemcsak az utasfülkének, hanem az egész hajtóműrendszernek épségben kell visszatérnie az űrrepülőtérre. A különleges alakú, szárny nélküli, rakétahajtómüvekkél felszerelt repülőszerkezethez, az űrállomások utánpótlást szállító „űrdongóhoz” hosszas áramlástani vizsgálatok vezettek el. A SZÁRNY ÉS EJTŐERNYŐ nélküli leszállás megoldása után a pályára álláshoz szükséges sebesség elérése a következő lépés. Kísérleteket végeznek nukleáris és villamos rakétahajtóművek kifejlesztésére. A nukleáris hajtómű egyik nagy feladatát • már kijelölték: asztronautákat kell majd szállítania a Marsra és vissza. A villamos hajtómű, amellyel feltehetően eljuthatunk majd a naprendszer határára, még gyermekcipőben jár. A nukleáris rakétahajtómű sok tervezett változata közül a fűtőreaktoros változat került megépítésre. Folyékony hidrogén felhasználásával nukleáris energiát alakit át hővé. Az elérhető hőmérséklet, vagyis a felfűtött hidrogén energiatartalma jóval nagyobb, mint a ma használatos vegyi hajtóanyagoké. A folyékony hidrogént szivattyú nyomja az üzemanyagtankból a hajtóműbe. A hideg hidrogén a fúvóka és a hajtómű falában áramlik visszafelé, a reaktortérbe vezető nyílásokhoz. Eközben hűti a fúvóka és reaktor falát, védi a túlmele- gedéstől, míg saját maga előmelegszik. (Ezt az elvet a mai vegyi rakéták is felhasználják.) A meleg hidrogén egy része „félúton” kilép a hűtő-előmelegítő körből és a szivattyút hajtó turbinának szolgáltat üzemanyagot. A turbinából' kilépve, a repülési irányt szabályozó fúvőkáken át távozik. A reaktormagot reflektor veszi körül, amely szabályozza a maghasadási reakció sebességét és ezzel a reaktor hőmérsékletét. Az üzemanyagtartályt és a vezérlő- fülkét sugárzást árnyékoló pajzs védi. A hidrogén a reaktormag hosszanti csatornáin áramlik végig a realctortérben és eközben nagy hőmérsékletre melegszik fel. A fúvokán kilépve az üzemanyag hőenergiája mozgási energiává alakul át és így gyorsítja az űrhajót. A NASA és az Amerikai Atomenergia Bizottság közös programjában készülő NERVA nukleáris raikétahaj- tómű az ismertetett elvet fel használva, túljutott az előkí »érieteken, megkezdték az első kísérleti repülő példány végső tervezését és építését. A vegyi rakéták esetében megszoktuk, hogy az összehasonlításuk alapján a tolóerő. Az azonos energiafajtát hasznosító rakéták között ez helytálló, de a lényeg a nagy végsebesség elérése. Nagy távolságú űrrepülés esetében nemi baj, ha kis gyorsulással, hosszabb idő alatt érik el a végsebességet, hiszen a megteendő útnak még így is csak kis részén működik a hajtóerő. Ezért a nagyobb hatású energiafajtákkal dolgozó hajtóművek tolóereje egyre kisebb. De míg a kémiai rakétahajtóművek elérhető kiáramlási sebessége kb. 3 fcm/s, a nukleáris hajtóműből 8—9 km/s sebességgel lép ki az üzemanyag. A NERVA nukleáris hajtómű tolóerejét kfo. 34 tonnára tervezték. Föld körüli pályáról indul majd célja felé, ide hagyományos módon juttatják majd fel. A NAPRENDSZER TÁVOLABBI tájainak elérésére tervezett villamos hajtóművekkel elvileg minden eddiginél nagyobb kiáramlásig sebességet (10—100 000 km/s) lehet elérni. A kísérletek még „csupán” 30--100 km/s-nél tartanak és az eddigi villamos hajtóművek tolóereje is rendkívül kicsi, mindössze néhány milligramm. Üzemanyaguk könnyen ionizálható anyag, pl( cézium vagy higany. A tartályból vékony csövön jut a gőzölögte- tőbe, majd az ionizáló kamrába s ott a gőzrészecskék villamos kisüléssel pozitív atommagokra (ionokra) és negatív elektronokra hasadnak szét. Az elektronok felfutnak az anódra, a pozitív ionok pedig a gyorsítórács villamos terében egyre növekvő sebességgel haladva, a gyorsítórács nyílásain át kirohannák a szabadba. A pozitív részecskék taszítják egymást. Ezért, hogy a hajtóműben együtt gyorsuljanak és ne ütközzenek a falakba, mágneses térrel tartják együtt őket. Ha csak pozitív részecskék hagynák el a hajtóművet, az űrhajó negatív villamossággal töltődne fel, ami önmagában sem kívánatos. de vonzásával le is fékezné a pozitív töltésű kilépő üzemanyagot és az űrhajó nem gyorsulna. Ezért a kilépésnél elektronokat kibocsátó semlegesítő egységet helyeztek el, amely állandóan elektronokat bocsát ki. Minthogy tömegük néhány ezerszer kisebb a pozitív ionókénál, a kiárámló felgyorsított ionnyaiáb magával ragadja az elektronokat. Az űrhajó tehát nem töltődik fel és a hajtóműből kilépő üzemanyagnyaláhb is sémié, ges lesz. Ez év elején a NASA fejlesztésében készült egyik vil- iamos hajtóműtípus két példányát műholdra szerelve Föld körüli pályára juttatták. A SERT II. műhold két kísérleti hajtóművének higany az üzemanyaga. Kiáramlási sebessége kb. 35 km/s, a hajtómű tolóereje pedig mindössze 3 milligramm. A hajtóművek működéséhez szükséges 1,5 kW villamos energiát napelemek szolgáltatják. AZ ELSŐ LÉPÉSEKET MÁR próbálgatjuk, de hosz- szú még az út, amíg eljutunk a Marson túli repülésekhez szükséges villamos hajtóműrendszerekhez. — IFJÚ KÖLTÖK TARNALELESZEN — SZOVJET TURISTÁK SZIHALMON — KISZ-VETÉLKEDÖ TARNABODON — FÜZESABONYI SZÁRÍTOTT HAGYMA JAPÁNNAK — TÁRSADALMI MUNKA ZARÁNKON — KOMMUNISTA VASÁRNAP VIETNAMIAKKAL Jubileumi ünnepségek, Le- nin-centenárium, kommunista vasárnap, költészet napja — rkind-mind megannyi ünnepi alkalom megyénk községeiben ... Talán ennek köszönhető, hogy olvasóink, levelezőink a szokásosnál is több eseményről számoltak be e héten. ★ Nagy József levelezőnk arról számolt be, hogy a tar- naleleszi művelődési házban nagyszámú közönség gyűlt össze az idei'költészet napja megünneplésére. Különösen sokan voltak idősebbek és fiatalok Bükkszenterzsé- bet községből, ugyanis Kovács István és Kiss Benedek mellett Utassy József bükk- szenterzsébeti születésű költő volt a meghívott költővendégek harmadik tagja. A három fiatal költő tagja az úgynevezett „Kilencek”-nek, amely fiatal, új törekvésekkel induló költőkből áll. A költők az Elérhetetlen föld című, nemrég megjelent antológiájukból, valamint a még kiadatlan verseikből olvastak fel. Érthetően a legtöbb kérdést Utassy Józsefnek tették fel a jelenlevők, de a másik két fiatal költőt is többen kérdezték munkásságukról. ★ A község lakossága vasárnap szovjet turistákkal közösen emlékezett meg Lenin születésének 100. évfordulójáról — írja levelében Joó Sándor Szihalomról. — A megemlékezést Lukács Sándor tartotta, mélyet az óvodások műsora követett. A termelőszövetkezet vendégül látta a szovjet turistákat, akik Volgográd városból érkeztek hazánkba. A szövetkezet — a szokásokhoz híven — frissen sült kenyérrel ajándékozta meg a kedves vendégeket, akik Lenin mellszobrával és számos, a várost jelképező ajándékkal viszonozták a vendéglátók kedvességét A rövid találkozó alatt is hosszú időre szóló barátságok kötődtek: sokan cseréltek kölcsönösen címeket is... ★ Az elmúlt napokban Tctr- nabod község KlSZ-alapszer- vezete jól sikerült vetélkedőt rendezett a Lenin-centenárium jegyében — üja Szűcs Ferenc hatvani tudósítónk. A verseny győztes csapatai tárgyjutalomban részesültek, valamint Cseplye Mária, a község KlSZ-alapszer- vezetének titkára a múlt évben jó munkát végzett tagoknak jelvényeket adott ál, továbbá ismertette a KISZ központi, valamint Heves megyei bizottságának a kommunista vasárnappal kapcsolatos felhívását. Ennek nyomán 10 fiatal jelentkezett a Tisza II. vízlépcső építéséhez, a többi fiatal pedig a község parkosításában, szépítésében vállalt társadalmi-munkát. ★ Szigetváry József Füzesabonyból beszámol a Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központ füzesabonyi kirendeltségénél megtartott ünnepi termelési tanácskozásról Molnár Ernő, a füzesabonyi üzem vezetője elmondta — olvasható a levélben —, hogy az üzem dolgozói a múlt évben dolgoztak a legjobb eredménnyel. A Herbá- ria üzemei közül a füzesabonyi a legkorszerűbb üzemek közé tartozik. Évente 50—60 féle gyógynövényt dolgoznak fel, illetve csomagolnak. Nagy kapacitással készítik a szárított hagymát is, amelynek 90 százalékát Japánba exportálják. A Füzesabonyból kikerülő kamilla jelentős része pedig az NSZK-ba és Olaszországba kerül. A Herbária országos központjának képviselője az ünnepség végén kitüntetéseket és pénzjutalmakat nyújtott át. Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült Villan- gó Istvánná. Elismerő oklevelet kapott Bocsi István, Szabó Sándorné és Veres Lajos. ★ Április 12-en a Thorez Külfejtései Bányaüzem es a gépszerelő üzem KlSZ-fia* taljai párttagok részvételét vei kómmunista vasárnapot tartottak — erről számol be levelében Tóth Lajos olvasónk. A munkából kivették részüket a Gyöngyösön tartózkodó vietnami fiatalok is. A gépszerelő üzem fiataljai szalagszerelést végeztek. /////////////////íz////, ’SSSSSSSrSSSSrXfjrSfMrSf///ffSS/fS//S/SSSSSSSSSSS/S/SSSSSS*SSSSSSSSSSSSSStSSSSSSSSSSSSSmSSSf/SSSSSSS/SSS?S/SSSSSSSSJSSfJSSSfSSSSfS**MSS/SSSSSSSJ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon i 23-33) l JU előadások kezdete; fél 6 és S arakor. Vdlcerkirály Színes amerikai—osztrák film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fel 8 órakor. Vudászfelénetck Alsa-Uajororszáyban NSZK-film. EGRI BÉKE: .-Le örökös GYÖNGYÖSI PUSKIN: Harc Rámáért (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Viharos alkonyat (Évfordulói filmhetek) HATVANI KOSSUTH: Estély habfürdővel Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinczky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. ü | Wte T-"yyv -yy t így hallottam, így adom tovább. Autó suhant a betonon. Magdi könnyedén vezette a kocsit, s a sebességmérő mutatója, mintha odaszegezték volna, úgy állt a 80-on. — Szép Időnk van — pillantott Lacira, aki türelmetlenül fészkelődön mellette. — Nem érzed jól magad? Elvégre te akartad, hogy jöjjünk! — Szeretem, ha igazat beszélsz — mordult fel Laci és kidobta a csikket. Magdi idegesen visszakapta a fejét és most mar csak az utat nézte. A sebességmutató a gázon nyugvó piros szandál ideges rezdülésére elmozdult a 80- as számról és alig észrevehetően felfelé kúszott. — Tenni kell valamit, Lacikám! Ezt igazán meg kell értened. Itt a nyár, nincs fürdőruhám, a gyereknek cipő kell, és itt állunk fillér nélkül. Nyakig vagyunk a kölcsönökkel is. — Ezt előre megmondtam, de te bölcs és csalhatatlan vagy! — Ismerem- ezt a mesét, de * értsd meg, hogy cselekedni kall! Elvégre a mama szívesen segít. Véget ért a beton és útjelző mutatta az irányt: Váralja tizenhét kilométer. Magdi lelassított és az út szélén megállt. — Itt már vacak. Vezess te! — és kiszállt a volán mellől. Lassan, szinte csak lépésben mentek tovább. Szántóföldek, rétek következtek, de néhány kilométerrel odébb már a hegyek húzódtak. A hegyek, a hegyek között a falu, ahol Laci született. Amint közeledtek, Lacit mindinkább meglepték a régi emlékek. Orrát megcsapta a frissen száradó széna illata, a boglyázó legényekről eszébe jutott ifjúsága. A patakparti mocsárban gólya sétált, éppolyan méltóságteljesen, mint régen, amikor még fürödni jártak errefelé. Néhány perc múlva feltűntek a falucska házai. A kocsi befordult a mellékutcába, aztán megállt egy kapu előtt. Magdi ugrott ki elsőnek. — Anyuka, drága! Gondoltuk, leszaladunk Váraljára, olyan isteni ma az idő. — És Lacika? Lacikát hol hagytátok? — Lacika a másik nagymamánál van — magyarázkodott Magdi, amíg férje beállt az udvarra a kocsival. A délelőtt főzéssel telt el. Magdi tulajdonképpen nem szerette a főzőcskélést, de így a mama mellett kedvére kuktálkodhatott. — Nézzétek! Ezt a két kendermagost rántom ki — hozta be a mama a szobába ölében a két csirkét. — A combját, máját a zúzát, majd Lacikának viszitek haza, ha már nem hoztátok el szegényt. Laci ebéd alatt rosszkedvű és lehangolt volt, pedig Magdi iparkodott a kedvében járni. — Valami bajod van? — simult közelebb hozzá, de 6 rosszkedvűen rázta a fejét és egymás után szívta a cigarettát. — Egy kis gyümölcsöt, egy kis friss gyümölcsöt hozok a kertből, meg egy kis jó bort a szomszédból. Attól megjön mindjárt a kedved — sajnálkozott édesanyja is. Alighogy a mama becsukta maga mögött az ajtót, Laci felcsattant : — Ezt a játékot pedig nem csinálom tovább! Elvégre, ha van is néhány forintja szegény anyámnak, nem osztogathatja szét. Egyedül van, ebben a néhány összékupor- gatott forintban vari minden biztonsága. — Csacsiságot beszélsz, Lacikám. Hát nem vesszük el mi a mamától a pénzt, csak kölcsönkérjük. Gondom lesz rá, hogy minden hónapban pontosan megkapja majd a részleteket. — De egyáltalán minek ez a cirkusz? Minek vettünk autót, ha nem tudunk spórolni, másról lemondani ? Autó, flanc, szórakozás, egyszerre nem mehet, még a íőmémökéknél sem! Magdi szeme élesen villant és összeharapott ajakkal kapott cigarettája után. v — No nézzétek csak, itt is vagyok a cseresznyével. De előbb egy pohárka bort, Lacikám — jött vissza a mama és maga töltötte meg a három poharat. Laci délután is rosszkedvűen sétált a kertben. Lehe- veredett a ribizlibokrok alá, mint valamikor diákkorában és eltűnődve eszegette a vérpiros bogyókat. Magdi a konyhában Lacikának csirkecombot, meg palacsintát csomagolt. Amikor végeztek, a mama megkérdezte: — Mondd csak, Magdikéin! Mi baja mégis ennek a gyereknek? Ismerem én a fiamat, most valami fúrja a lelkét. — A... Semmiség az egész! Szót sem érdemel, kedves mama. Csak egy kis pénzügy. Az öregasszony elsápadt és összetette a kezét. — Uramisten, csak nem valami hivatalos pénz? — Nem, nem, mama. Csak tetszik tudni, a kocsi meg a városi élet sokba kerül. Ott mindenért piacra kell szaladgálni. Lacika is nő már, neki is több kell, mint tavaly, ötezer forint egyenesbe hozná a dolgokat. Pontosan fizetnénk a havi részletet... Az öregasszony 'figyelmesen végighallgatta Magdit, megértőén bólintott, majd becsoszogott a tiszta szobába. Kinyitotta az almáriumot, kibontotta a szalaggal átkötött papirdobozt és leolvasta belőle az ötven darab százast. — Nesze, Magdikám! A nyugdíjból megspórolt pénzem. Gondoltam, ha történne velem valami, ne legyen rám sok kdadástolc De fizessétek ki az adósságokat, aztán a gyereknek, az unokámnak is legyen meg mindene. Amíg vissza nem kapom, majd várok a halállal. Hazafelé Magdi vezetett. A nap eltűnőben volt már és hűvös levegő jött be a lehúzott ablakon. Lacin nyoma sem volt a rosszkedvnek. Viccelődött, bolondos nótákat fütyült és örült, hogy a felesége bölcsen, mégis csak lemondott tervéről. Mindenki aludt már, amikor Magdi nesztelenül felkelt az ágyból és újra végigszámolta az ötven darab százast. Amint kész volt, becsúsztatta a kötegel a ruhás- szekrénybe, az ágyneműk alá. — A nehezén túl vagyunk, sóhajtott — és Laci jutott eszébe, ez a gyámoltalan, szentimentális kölyök, aki még arra is képtelen, hogy kölcsönkérjen az anyjától ötezer forintot... Szalay István ?§?«, április 15., szerda
