Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
Áriák. Szép magyar novella. Filmmusical-rcszletek. Zenekari muzsika. A Szabó család. Ki nyer ma? Tánczene. Népi zene. Válaszolunk hallgatóinknak! Bemutatjuk a „Critics’* együttest. Könnyűzene. Mai témák, mai dalok. Magyar századok. Operettdalok, Kassák Lajos: Ünnep. Muzsikáról fiataloknak. Beethoven: d-moll szonáta. Hírünk a viIában. Orff: Carmina Burana. Egy rádiós naplójából. Népzene! magazin. Gondolat. Könnyűzene Operettrészl etek. Könnyűzene, Kamarakórus. PETŐFI S.or Nóták. 8-20 Tánczene. 9.00 Szinti, költemény. 9Jh) ABtJ Meáeáruház. IL56 Néhány perc tudomány. 12 00 Népdalmösor. 12.1* Lortzing: A fegyverkovács- Réssalctek. >s, 13 »Ö3 Kórusmüvek. 13.la A megszegett fegyverszünet, Kettőtől — b&tlg. •. 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Népi muzsika. 18.30 Mikro/6n*m. 19.03 Nagy mua»l*cusofc ifjú évei. 19.25 Az én kön' vtöxam. 20.25 Massenet: Mauert. Négyfeivonásom opera. 8.22 9.02 9.20 10.05 11.30 12.20 12.30 13.15 13.45 14.00 14.18 15.10 15.19 16.05 16.16 16-36 17.20 17.43 17.58 19.25 20.10 20-53 21.32 22.20 23.00 0.10 w m f'4 ff ' / % 5 ■ötfewflc r * $ á 'v „Utasó99 pillanatok —- avagy a potyautas kamera MAGYAR 9.00 Képek Örményországról. 9.20 Szerencsés álmokat 1 (Tv-film.) 10.25 Dzsesszpódium. 10.45 Akit nagyon szeretnek. (Magyarul besz. francia film.) 17.58 Hírek. 18.05 Szerkesztik a nézők.** 18.40 Nótaszó. 19.05 Esti mese. 19.15 Esti tanfolyam. (Magyarul besz. francia film.) 19.45 Felszabadult melódiák. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Zenés film. 20.50 A Csehszlovákia—* Szovjetunió jégkorong VB-mérik.22.00 Tv-híradó. POZSONYI 19.00 és 21.45 Tv-híradó. 19.30 A Csehszlovákia— Szovjetunió jégkorong- mérk. kózv-e. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Maga tetszik nekem EGRI BRODY; ' (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Kötéltánc EGRI BEKE: Három óra magánélet GYÖNGYÖSI PUSKIN: Katonák szoknyában GYÖNGYÖSI SZADADSAG: Serafino HATVANI KOSSUTH: Egy őrült éjszaka iT'ia S0J ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Rendelés gyermekek részére is. í-A. A A II. A. A. A. A. A. J Az új felszállók, jegyeit kérem Két lány, egy újság — sok hír. kezelésre átnyújtani.. A mama kedvenc*. Dolgos pillanatok. (Fotoi Kiss Béla) Szovjet—francia űrkutatási együttműködés TTYWTTVYt 1966. június 30-án illák alá a szovjet—francia űrkutatási kooperációs szerződést. De Gaulle tábornok 1969-es távozása után egyes nyugati lapokban olyan értelmű közlések láttak napvilágot, amelyek szerint az az együttműködés a továbbiakban le fog lassulni. A jelek szerint azonban a technikai program az előre lefektetett tervek szerint halad tovább a hetvenes évtizedben. 1969. novemberében egy szovjet—francia műszaki csoport rádiócsillagászati mérés- sorozat beindításának élőké*- születőit kezdte meg. A francia és szovjet műszereket részben a földi állomásokra, másrészt szovjet rakétákkal a Holdra telepítik majd. A rádiócsillagászati mérések első lépcsőjében a méréseket a franciaországi nancay-i rádiócsillagász állomásiról végzik a francia és a szovjet szakemberek. A franciák az elmúlt hónapban leszállították azt a saját gyártmányú lázerref- lektort, amelyet 1970 első félévében egy szovjet automatikus űrszonda fog kihelyezni a Holdra. A tervek szerint a sima leszállás helye a Hold egyenlítőjének a körynékén lesz. 1969. decemberében kezdték el a közös SRET-prog- ram előkészítését. Ennek során egy autonom hajtóművel ellátott, tehát navigációképes nagyméretű szovjet űrhajó kisméretű francia gyártmányú mesterséges holdakat szór ki majd a világűrben. A mesterséges holdak különféle kutató programot hajtanak majd végre. 1971-ben szovjet gyártmányú rakétával lövik fel azt a .nagyméretű mesterséges holdat, amely keringés közben szórja ki magából a kis mesterséges holdakat. A hetvenes évek elején Kerguelen francia rakétabá- zison francia—szovjet optikai megfigyelő állomást létesítenek, a világűrben keringő különféle mesterséges testek megfigyelésére. (Kerguelen- szigetek az Indiai-óceánban találhatók). 1969. decemberében írtak alá egy olyan értelmű szerződést, amely szerint 1970 tavaszán egy Archangelszk környéki szovjet meteorológiai bázisról kutató léggömböket bocsátanak fel, részben szovjet, részben francia gyártmányú műszerekkel. A ■ kísérlettel párhuzamosan Kerguelen—Párizs— Moszkva—Archangelszk között kettős hírközlő összeköttetést létesítenek. A közös meteorológiai kutatás részleteit egyébként 1969. decemberében Moszkvában dolgozták ki. Érdekesnek ígérkezik az a világűrből végzendő felhővonulási- megfigyelési program, amelyet szovjet mesterséges holdak és francia magaslégkör- kutató ballonokról végeznek. Magaslégkör-kutatást, sarki- fény-méréseket, ionoszféra- kutatást is végeznek 1971— 72-ben,. részben MR 12. típusú szovjet meteorológiai rakéták segítségével, másrészt , Dragon II. B. francia gyártmányú rakétákkal. A közös „ARCADE” programot Kozmosz típusú mesterséges holdakkal hajtják végre a hetvenes éveli elején, Ez a program a sarki fény kis energiájú részecskéinek mérését szolgálja, V E. I. Hozzászólás a Furcsa takarékossághoz... Vigyázzunk egy kicsit városunkra... Mikor kapható? Válaszol az illetékes a „Postánknak” E heti leveleink egyik írója, T. Endréné' Egerből „Furcsa takarékosság” című cikkünk olvasása után fogott tollat Nem vagyok levelező típus — írja többek között —, de úgy érzem, Egerben is sokan vagyunk sorstársak a cikkben szereplő petőfibányai gondozónőkkel. A különbség csak az, hogy ők a „Mátrai Szénbányák” mostohagyermekei, mi pedig talán a városi tanács egészségügyi osztályáé. Az egri bölcsődékben dolgozó gondozónők fizetése is alacsony, 1000—1300 forint még a nyugdíjkorhatárnál is. A mostani fizetésrendezé- «seknél egy kicsit keserű maradt a szájízünk, mert a mi fizetésünk nem emelkedett. Nálunk nincs nyereség, hiszen nem dolgozunk termelő üzemben. Jutalmazás egyszer egy évben van 400—600 forint. Ez is csak mostanában ennyi, mióta valamilyen címen valami különválás történt az osztályon belül. Nem könnyű a gondozónő munkája. Dada és óvónő egy személyben, hiszen a gyermekeket gondozni kell, és tanítani is, enni, járni, beszélni. Arról nem is szólva, hogy a bölcsődei létszám általában jóval több, mint a rendes létszám lenne. S ha egy vagy két dolgozó beteg lesz,, vagy megkezdődnek a szabadságolások, erről beszélni sem jó. Igaz, hogy a munkánkhoz hivatástudat is kell — szoktak is rá hivatkozni. De épp a hivatástudatunkat bizonyítja hogy ott dolgozunk, hiszen nagyon sok fiatal odébbáll a bölcsődékből, mert látja, hogy a fizetés nem emelkedik. Vajon mit csináljunk? Álljunk odébb a nagyobb pénzért, ahogy áz most sok embernél divatos? ★ Nem ismerjük a bérezési lehetőségeket, de minden bizonnyal sok igazság van a levélben. S most, amikor rendeződik az egészségügyi dolgozók bére, vajon miért maradt valóban mostoha ez az egészségügyhöz tartozó munkakör? Hiszen végzéséhez szintén szakiskolai végzettségre van szükség. Másik levelünk írója szintén egri — Barta János —, aki szivén viseli városunk tisztaságát. Két-három esztendővel ezelőtt — írja — sokszor foglalkozott az újság is a város tisztaságával. Szerintem nagyon hasznos volt. Azt hi-, szem, nem ártana ismét gyakrabban felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy vigyázzunk jobban városunk tisztaságára. És jólenne, ha az illetékesek szigorúan fellépnének a szemetetek ellen, ha kell, pénzbírságolással is. Különösen a .XXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXV<WW,XXXVkXSXXX**CÄXXXXX-'f^XSW.>^.\XXXXXXX\XWVC^XXNXXXXXXXXXXXXXXXX>^TOXX*\ \\\\\\m\\WW»\\VL\\\\\V,\\\\\W\\\W.\\\\\\\\\\\\\W\\\X\\\V,\' A dolmányos sarmantyúk nevében — Pardon, szerkesztő úr, ha nem zavarom —, billent be egy ök- lömnyi madár a szobámba és félretartott fejjel pislogott rám: zavár-e, vagy sem. Miután megszoktam már, hogy madarak, elefántok és skorpiók nap mint nap megfordulnak a szerkesztőségi szobámban ügyesbajos dolgaikkal, sőt egyszer egy kővágó küsz. nevezetű halféleség is felkeresett, mondom, miután mindezt megszoktam, természetes egyszerűséggel válaszoltam tehát: — Parancsoljon, izé, uram ..., hölgyem ... — Hím vagyok, kérem. Dolmányos Sar- mantyú! — Micsoda? — Mondom, Dolmányos Sarmantyú... Ez a nevem — csivitelte kissé indignálódva a madár, aztán felröppent a karosszékbe, majd e szavakkal fordult hozzám.*. — Kedves szerkesztő úr... Ön bizonyára hallott róla, hogy az ugrálok rendjébe és a bogyón élők családjába tartozó dolmányos sarmantyúk, vándormadarak ... — Ö, hogyne ... Természetesen. Több ízben is — biztosítottam a dolmányos ízét mindarról, amiről szerinte nekem fogalmamnak kellene lennie, de nem volt természetesen. — Ám miért fontos ez, kedves uram? — folytattam e jogos kérdéssel a megkezdett beszélgetést. — Hogy miért? Mert a dolmányos sarmantyúk ugyan vándormadarak, de nem vándormadarak ... , Ne vágjon, uram, értetlen arcot. Mi nem vagyunk vándormadarak, mint ahogyan ezt az emberek között nevezik. Mi, kérem, nem kapunk magasabb órabért, mert elvándorlunk egy melegebb égtáj felé, legfeljebb nem fagyunk meg itt... Bennünket nem várnak tárt karokkal sehol, legfelaz esztergának, nem kapjuk meg a háromszoros bogyómennyiségét csak azért, mert vándormadarak vagyunk ... Érti már, szerkesztő úr? jebb lépvesszővel, sö- 'rétes puskával, avagy macskával... Világos? Na, ugye. Mert mi hiába megyünk el egy termelőszövetkezetbe csúcsesztergálni, még- nincs is csúcsa annak — Érteni értem, csak nem tudom, miért fordult hozzám? — Nagyon egyszerű. Legyen olyan kedves és írja meg, hogy az állatvilág minden tagja megértse és megtudja, hogy mi nem úgy vagyunk vándormadarak, ahogyan az emberek vándormadarak. Mi becsületes, fészekhez és bogyóhoz hű dolmányos sarmantyúk vagyunk, akik nem nyereségrészesedésért, vagy magasabb bérért pusztítjuk a bogarakat is, hanem sar- mantyúi öntudatból és létünk lényegéből fakadóan. Ha ön ezt megírja, szerkesztő úr, nagy szolgálatot tesz a dolmányos sarmantyúk számottevő rétegének és talán még a dol- mánytalan, ugyancsak két lábon járó emberek is tanulhatnak belőle valamit... Megírja? — Feltétlenül... — Köszövöm ... Parancsoljon, Itt a névjegyem, nehogy elfelejtse — billentett egyet udvariasan és távozott. A névjegyét valóban itt hagyta. Illetőleg ott. A karósszékben. (egri) buszmegállóknál halmozódik nap mint nap a szemét, papírhulladék, napraforgóhéj. Nem elegendő a város tisztán tartásához csak a sepre- getés. Vigyáznunk kell rá nekünk, a város lakosainak is. Olyan büszkék vagyunk városunkra, igazán tehetnének érte többet ezen a téren is. Horváth Kálmánné bosszúságai miatt ragadott tollat Mint írja levelében, már hetek óta keres a megye két nagy városában, Egerben és Gyöngyösön könnyű, lapos sarkú, nyitott női papucsot amely olcsó is. A szaküzletekben a Centrum Áruház cipőosztályán sajnálkozva közük vele, nincs, nem érkezett, nem kapható, nem gyárt az ipar, mert ezzel a cikkel nem lehet keresni. Ügy vélem — írja és joggal —, hogy a kereskedelemnek is, az iparnak is sokkal nagyobb gondot kellene fordítania arra, hogy a fogyasztók az olcsóbb árucikkekből is nagyobb választékot találjanak. Levele másik részében az AKÖV illetékeseinek teszi fel a kérdést mi az oka annak, hogy az eger—andornaktályai járat egyik kocsija a reggeli órákban rendszeresen késik. Különösen azzal van problérha,. amelynek 6 óra 45 perckor kellene beérkeznie a főiskolához. Sajnos, a rendszeres késés miatt nem a munkahelyre, csupán a buszmegállóhoz érkeznek meg az utasok a hét órai munkakezdésre. Nem lehetne ezen segíteni? És még egy kérdés: a város többi helyi járatai, ha ritkítva, de vasárnap is közlekednék. Ezen az útvonalon nem lehetne legalább négy-öt járatot vasárnap is közlekedtetni? Nem indult egy helyi járat — panaszolták olvasóink, a panaszukat március 6-i számunkban közöltük is. A panaszt kivizsgálta az AKÖV, s megállapították, hogy a szóban forgó járatra olyan műszaki hibával érkezett a busz az egri pályaudvarra, hogy azonnal ki kellett vonni a forgalomból. A forgalmi szolgálat tartalék autóbusszal nem rendelkezett. A forgalmi szolgálattevőnek ugyan módjában lett volna 25—30 perces késéssel indítani a járatot, ezt azonban elmulasztotta. Ezért felelősségre vonták. Hasonló esetek elkerülése érdekében a pályaudvari irányító személyzetet kioktatták. 1970. március 18,, szerda. *
