Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

KOSSUTH 8J» Lányok, asszonyok. 8.90 Britten: Menyegzői kantáta. 9.00 Műszaki könyvespolc. 9.10 Fall: Pompadour. Bészl. 10 04 Barokk versenyművek. 11.00 Hangjáték Kisfaludy Károlyról 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 Jegyzet. 14.00 Népi zene. 14-20 Kis magyar néprajs. 17.25 Oj Zenei Újság. 15.20 Csak fiataloknak! 16.05 Novellafflzér Asztalon István műveiből. 16.36 Szombat délután. 17.54 Brahms: Hegedűverseny. 18.35 Operettrészletek. 13.25 Népi zene. 13.55 Autóstop. Egyfelvt, színjáték. 20.54 Made in Hungary. 21.24 Operaházi emlékek. 22.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Fúvóspolkák. 8.15 Az élő nép dM. 8.25 Ignaz Friedmann zongorázik. 9.00 Egy rádiós naplójából. 9.45 válaszolunk hallgatóinknak 11.50 Könyvszemle. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Iskolai kirándulás. 13-30 Rossini: Otelló — részi. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Nótacsokor. 15.15 Riport. 15.30 Közv. a bajnoki labda- rúgó-mérk—ről. .15.50 Operettdalok. 16.03 Csajkovszkij: Csipkerózsika. 16.30 Hangversenynaptán. 17.02 Húszas stúdió. 18.40 Nóták. 18.35 Beetboven-zongoraverseny. 21.13 Nép*i muzsika. 21.43 Riport. 22.00 A mi előadóink. 23.15 Händel: Julius Caesar. Részletek. Lapszemle negyedszázad múltán: Miről írt as Igazság? MAGYAR 9.30 Elveszett illúziók. (V. rész.) 10.25 Nótaszó. 10.50 Kisfilmek. 14.38 Ki tud rá megoldást? 14.55 Videoton—U. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérk. 16.53 Hírek. 17.00 Mondd a neved. (Tv-film.) 18.15 Tízezer lépés. az Ómega-együttes műsora. 18.45 A Tv Jelenti 19.30 Cicavízió. 19.45 Weörös: Fszyehé — részlet. 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Tabi László ötperce. 20.25 Rémület a színpadon. (Magyarul besz. amerikai film.) 22.10 Tv-hiradó. 22.20 Kézilabda VB. 23.35 A Mézga család .. j 8. Agy-gyanta. POZSONYI 10.30 A spessarti aranyidőik. (Nyugatnémet film.) 14.25 Slovan Bratislava— Sparta Praha L o. labda­rúgó-mérk. 16.55 Slbemutató. 19.00 és 23.00 Tv-híradó. 19.50 A Lambarende-expedíeió. 20.10 Esztrádműsor. 21.30 Műkorcsolya VB, 23.10 Kézilabda VB. . \Fifn* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6, és 8 órakor. Krebsz az isten EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6, és fél 8 oromkor. Zorba a görög GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az előadás kezdete: fél 6 órakor. A bábu (Dupla helydrak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Gyöngyvirágtól lombhullásig HATVANI VÖRÖS CSILLAG: (A Vörösmarty Művelődési Ház nagytermében) Rákóczi hadnagya fÉvfordulói filmhetek) HATVANI KOSSUTH: Heroin ' HEVES: Délután: Tizedes meg a többiek FÜZESABONY: Ködös éjszaka PÉT ÉRV AS ARA: Szégyen íügcrben, délután 3 órákor AMERIKAI ELEKTRA {Bérletszünet.) 7 órakor AMERIKAI ELEKTRA «A®*» 4 A német hadigépezet egyre inkább gyengül. Minden frontszakaszon általános a visszavonulás. Erről ír a lap 1945. márc. 4-i száma: ... Felvonulóban vannak a Frankfurttól délre eső vona­lon Zsukov tábornok nagy erői, mely minden jel sze­rint egy Berlin ellen irányu­ló frontális támadást készít elő. A szovjet tüzérség a tá­madást bevezető pergőtűzet is megnyitotta. A berlini ve­szély oly nagy, hogy Himm­ler, aki katona . soha nem volt, maga vette át a front- parancsnokságot, mert meg­bízható tábornokot már nem találtak... S mintegy kommentálás­ként ugyané lapszámban ve­zércikk is jelenik meg a fő- szerkesztő tollából: Most vagy soha elmen. Az írás méltatja a szovjet erők fel­szabadító tevékenységét, vér­áldozatát, s arra sürget, hogy a szervezendő új hadsereg kérjen részt a harcok utolsó fázisában. A publicista fi­gyelmeztet is: „Ennek a hadseregnek azonban nem szabad magába fogadnia egy fasiszta, német­bérenc vagy nyilas árulót sémimért a magyarság sza­badságharca győztesen csak akkor fejeződhet be, ha va­lóban egy demokratikus, né­pi, friss erőkből alakított hadsereg kel harcra az eu­rópai kultúrát fenyegető, de ma már teljesen megsemmi­sített náci pogányság ellen”. A lap sosem feledkezik meg a kisember szemével látni, a kisember szemléle­tével bírálni az ébredő új rend néha nem is kis ellent­mondásait. A március 4-i szám második oldalán terje­delmes riport jelent meg; az újság egyik munkatársa be­szélgetett él egy kétkezi munkással mindennapi életé­nek gondjairól, örömeiről. Először új helyzetét értékeli a riportalany: „Többévtizede» elnyomás után — mondja — végre sza­badon szervezkedhet, szaba­don élhet a munkás. Az az érzése, hogy nincs a hátunk mögött a kardlap és a csend­őrszurony, eltörpíti a jelen-' nek minden baját.” A bevezető után a bajok­ról esik szó, mint kiderül, nem kevés akad. Érdemes ezekből idézni ízelítőnek: „.. .megfizethetetlenül ma­gas élelmiszerárak. Hiába emelték a munkabéreket, ha az élelmiszerárak magasan a fizetések színvonala felett állnak és a munkás egyórai munkájáért egy kiló burgo­nyát kap és egyheti munka­bére sem elegendő, hogy — természetesén feketén — egy kiló culyot vásárolhasson. Az illetéke# hatóságoknak leg­fontosabb tennivalója lenne a piaci árak szabályozása és azok túllépői ellen a rendőr­ségnek a legerélyesebben kellene eljárnia”. S, hogy a gondok mennyire égető problémák, azt igazol­ja a lap következő — már­cius 8-i számának — szer­kesztőségi cikke is. Címzet­tek: az egri városi polgár- mester, a rendőrkapitány és az alispán. A hangnem nem túl. udvarias, inkább követe­lőén kemény: ...a kirendelt munkások ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10), Ciyermeko.-vosi ügyelet szom­baton 16 ófától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától. 17.30 óráig a?. Egészségház utcai ren­delőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Baj- csy-zslllnszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinsíky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a Il-es számú kórházban (Jókai utca, telelőn: 16-36. 16-44). Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt lo órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44). Hatvanban: szombaton 18 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben, (Telefon: )0-04). Béndeiés gyermekek részére is. ne utcasarkakon állva beszél­gessenek és ne sétálgassanak és ácsorogjanak csoportokban a napnak olyan időszakában, mikor minden kéznek dol­goznia kell. Ne lehessen ezt látni addig, írtig szeméttel telt utcákat, törmeléktől piszkos városrészeket lehet találni.” S jön, jön a jogos panasz­lista: „Eger környékén az erdőik és a mezők állati hullákkal vannak tele... Tud-e az al­ispán úr arról, hogy Gyön­gyös és Hatvan konyákén nagy számban hevernek álla­ti hullák és a felbukkanó tavasza nap a fertőző beteg­ségek sorozatát idézi fel.” Az aggódás hangja érzik egy másik írásból is, mely az igazoló bizottságok mun­káját szeretné eredményeseb­bé tenni: „Nem társaságban kell vá­daskodni és követelni az igazolás erőteljesebb folyta­tását, hanem bátran, magya­rokhoz illően meg kell je­lenni az igazoló bizottság előtt és támogatni azt fele­lősségteljes munkájában... Az igazolási eljárás és nép- bíróság nemcsak büntetés, hanem védelem is. A ma­gyarság önvédelmében köte­lessége mindenkinek részt- venni.” A hibákat, a múlt embe­reinek visszahúzó tevékeny­ségét ostorozzák az olvasók is, méghozzá név szerint je­lentkezve Mácsajr Tivadar írja a Tűik Frigyes utca 34 es szám alól. „Kedves Szerkesztő Űr Ma, amikor az ország nagy része romokba hever, még mindig vannak emberek, akik szabotálni mernék.. Nagy megdöbbenésünkre az érseki téglagyárban egyetlen ember sem dolgozik. Miért nem dolgoznák? ... Kérném az illetékesek figyelmét fel hívni a gyár üzembehelye zésére... Ha az érseki ura' dalomnak nincs megfelelő embere, hogy a gyár meg tudjon indulni, hát ki kell sajátítani a városnak és a gyárat azonnal üzembe kell helyezni.” Aki írta, építőmunkás volt, s határozott javaslatra a munkanélküliség sarkallta. Az egriek számára 1945. március negyediké emléke­zetes esemény volt, a kom­munista párt nagygyűlést hirdetett. Az országos párt­vezetőség képviseletében a nagygyűlésen megjelent Kál lay Gyula. A március 8-i lapszámban öles címek eme lik ki a rendezvény lényeges gondolatait. Megéri idézni a főcímet és az alcímeket: „Föld — Kenyér — Sza­badság!... jegyében 3500 ember részvételével folyt le a Kommunista Párt nagy­gyűlése ... A vasárnapi nagygyűlés a földreform azonnali végrehajtását, a fa­siszta és reakciós elemek el­leni erőteljesebb fellépést követelte”. (pécsi) |, 4* V “ x J t? //"a; K Pplfi hit": Í'% ' ' liuÄW Vívott ''V'dS&teUA.- • ' ' ■: • Hajnalország (III.) Rizsaratás előtt Épülő , csigalépcső. (MTI főto — Fényes Tamas felv.) Kilenc szarvasmarhával és tíz szekérrel kezdte el a kö­zös gazdálkodást egy évvel a fegyverszünet megkötése után ötven paraszt család Hva Szong Riban. Az ő fej­lődésük is gyors volt, bár a mi fogalmaink szerinti gaz­dagságtói még elég messze vannak. — Nyomorultul kezdtük, de Kim ír Szén elvtárs irá­nyításával meggazdagodtunk — mondta büszkén látoga­tásomkor Kim Csi Dzsun, a közös gazdaság elnöke. *■ — Most már több mint kétezer tagunk van, és parasztjaink­nak szép a jövedelme. Ta­valy tagonként ötven mázsa gabonát és 1400 vont (egy von kb. 9 forint) osztottunk, az idén pedig hetven mázsa gabonát és 1700 vont szeret­nénk személyenként kioszta­ni. Koreai „melegpadló" A házak a faluban min­denütt újak. Erre a legbüsz­kébbek, és mindenki meg­említi, hogy a háború előtt itt csak szalmatetős viskók álltak, valamennyi épületet a közös gazdálkodás megin­dulása után építették. Álta­lában minden családnak kü­lön háza van, ezek egysze­rűek és tiszták. Nagyjából valamennyi ház egyforma. Kívülről is, és — úgy tűnik — belülről is. Egy lakószo­ba, egy konyha és egy rak­tárhelyiség. (A városi laká­sok - is körülbelül ilyen el­rendezésűek.) ősi koreai szór kás szerint az egész épületet egy, a konyhában álló ke­mencével fűtik be, a füstve­zetékek a padló alatt viszik a meleget a lakás különböző részeibe. Ezzel a régi szo­kással függ össze, hogy nem használnak Koreában ágyat. Egyszerűen leterítenek a földre egy gyékényt, és azon alszanak, hiszen a padló me­leg. A lakások berendezésé­ből a szék is hiányzik, a ko­reaiak pihenni is guggolva szoktak. A családi étkezések is úgy zajlanak, hogy körül­guggolják a rövid lábú asz­talt, s órák hosszat képesek így maradni. (Phenjanban is van guggolóvendéglő.) így a lakások bútorzata a mi fo­galmaink szerint elég hiá­nyos, az említett asztalon kí­vül egy sublótféle szekrény a leggyakoribb bútordarab, másra nincs szükségük. A bútorok hiánya egyszerűen hagyomány. Minden lakásban ott a ve­zetékes rádió. Televíziós ké­szülékek általában még nin­csenek a lakásokban, de már minden brigád kapott Egy hipoc hondervallomásai Gn nem tudhatja, mit érez egy hipochonder ilyen vál­ságos időben, amikor az in­fluenzajárvány már szúnő- ben van. Felrémlik előttem a teljesen bizonytalan jövő. Hétköznapian csak úgy tud­nám magam kifejezni, kezd­hetem elölről az életet. Mondanom is felesleges, hogy én, a hipochonder, úgy éreztem magam abban az influenzás^ világban, mint hal a vízben. Nem kellett azon törnöm a fejem, hogy mitől féljek. Mindenki tudta, hogy az influenza itt lóg a leve­gőben, a fejünk felett, az or­runkon, Ha azt mondtam va­lakinek: na hál’ istennek, engem is elkapott, már zsib­badnak a tagjaim és hőm van ezt mindenki elhitte. Influenzajárvány idején a hipónak hitele. van. Szűkö­sebb időkben ugyanis hiába mondorK, hogy fáj a vakbe­lem. Lehet, hogy hiszik, le­het, hogy nem. Vakbéljár­vány ugyanis nem létezik. Akinek fáj a vakbele, az ves­sen magára. Az influenza azonban nem vicc. Megértik tehát,, ha én is úgy döntöttem, hogy védeke­zem. Orvostól természetesen nem kértem tanácsot. Minek zavarjam, mikor úgyis beteg­beteg hátán. Aztán pedig mit ért az orvos az influenzá­hoz? En értek. Beszereztem egy fSl kiló istopirint, 25 deka kano n - Suit, 12 dobos C-Vitamint, a szövődményekre is gondolva, halmoztam némi vegacilint és tetránt, néhány fertőtlenítőt, egy tartalék hőmérőt, és egy tucat leértékelt zsebkendőt. Mást nem. És minthogy egy igazi hipó nem a vakvilágba, hanem -módszeresen dolgozik/ elké­szítettem önmagam gyógy­szeres betáplálásának ter­vét. Bár tudtam, hogy az in­fluenzát úgyis megkapom, mégis olyan pontosan mű­ködtem, mint egy komputer. Vagyis szigorúan betartottam saját előírásaimat. A vekke­rem éjszaka kétóránként csengett. Minden hipó tudja ugyanis, hogy elég kétórán­ként cserélni a priznicet, amikor az ember még nem influenzás. Ettől eltekintve éjszakáim nyugodtan teltek. Szóval Aliig gyógySzeirel- ten vártam, hogy rámtör az influenza. Többször tüsszen­tettem, voltak borzongásaim, egyik délután már szédültem és mellkasi nyomás is je­lentkezett. Gyorsan hozattam egy liter forralt bort, nafa- zolint és egy kiló citromot, a sálat az utcán az arcom köré csavartam, nehogy másokat is megfertőzzek. Boldogan le­feküdtem és hónom alatt a hőmérővel vártam az éjsza­kai fejleményeket. Már éjfél is elmúlt és még mindig semmi. A higany 36,4-et mu­tatott, kezdtem idegeskedni. Kiugrottam az ágybői és csi­náltam tíz fckvótámaszL & pulzusom alig kilencven. A paplant kicseréltem egy vé­kony pokróccal, lábam ki­dugtam, fejemről ledobtam a hálósapkát. Reggelre aztán teljesen gyanússá vált a hely­zet. Kiderült ugyanis, hogy ez sem, használt. Ahogy öltözés közben vizsgáltam magam, valósággal környékezett a rosszullét — be kellett valla­nom önmagomnak, hogy itt a járvány vége és velem az á szégyenletes dolog történt, hogy még mindig nem kap­tam meg az influenzát. Egy becsületes hipochonder természetesen ebben nem nyugodhat meg, miközben köfülötte már százezrek ágy­nak dőlnek. Egyik óráról a másikra elhagytam a gyógy­szereket és a priznicet. Erre szédüléseim és mellkasi szo­rongásaim is elmúltak. Már As újságok is írták, hogy szűnőbeii az influenzajár­vány. Be kellett látnom, hogy ezt a csatát elvesztettem. Ahogy mondtam, kezdhetem elölről az életet. Majd örül­hetek annak, ha jön egy kis frontátvonülás. Még szeren­csém, hogy ez az egész cir­kusz megviselte az idegei­met. Pillanatnyilag idegnyug­tatókat szedek. Es, hogy fit­ten és pihenten álljak ké­szen a következő küzdelem­re, esténként bevessek eay- két szem tar állt. Higgyék el nekem, ha az ember nem tud aludni, az rosszabb, mint MB bem**~* «0 i egy közös tévét. Elengedhe­tetlen tartozéka a koreai háztartásnak — még váro­son is — az a hatalmas agyagkorsó, amelyben leg­népszerűbb ennivalójukat, a kimcsit készítik és tárolják. A kímcsi különleges fűsze- rezésű savanyított káposzta, egész éven át savanyúság­ként fogyasztják sze-*- Ko­reában. , Kilenc ökörrel... Kim Csi Dzsun elnök a felszabadulás óta itt éi a faluban. Mindenről tud, ami itt azóta történt. A beszél­getést a kezdeti nagy nehéz­ségek felsorolásával kezdi. A szövetkezed mozgalmat ter­mészetesen a szegényparasz­tokkal indították el. Minden járásban először egy szövet­kezetét szerveztek, hogy ezek példát adjanak a többi köz­ségnek. („Csak hát kilenc ökörrel nem könnyű példát mutatni” — sóhajt közbe.) Sokáig idegenkedtek a pa­rasztok, de lassan sikerült ezeket a mintaszövetkezete­ket megerősíteni, és bevon­ni a mozgalomba szinte az egész falusi lakosságot. Hva Szong Riban az öntö­zőrendszer kiépítése volt a legfontosabb. Ezen a terüle­ten a japán megszállás alatt egyáltalán nem ismerték az öntözést, ki voltak szolgál­tatva az időjárás szeszélyei­nek. Most hat szivattyúhaz emeli ki a vizet a Tedong-1 bői, 1200 hektárt öntöznek, és nem ismerik az aszályt. Azután a gépek következ­tek. — Amikor megkaptuk az első traktort, 1957-ben, nagy­gyűlést tartottunk a falu­ban — meséli az elnök. — Nem lehet kifejezni, hogy mekkora volt a parasztot? öröme. Sokan sírtak a bol­dogságtól, voltak, akik ak­kor láttak először traktort. Most ötven traktoruk van — hazai gyártmány — hét teherautójuk, és ezernyi egyéb gép. az aggregátorok­tól a műtrágyaszóróig. A munkák nehezebbjét gépesí­tették, és erőteljesen megin­dult a kemizálás. Gverekek és mikroszkópok Leginkább a gyümölcsösük érdekelt, hiszen a főváros­ban már megkóstolhattam a termést. Almát, körtét, őszi­barackot, szilvát termesztő­nek, az íze mindegyiknek más, mint a magyar gyü­mölcsöké. Kísérleteznek a szőlővel is, de még nincse­nek olyan fajtáik, amelyek kibírnák a monszun hatal­mas mennyiségű csapadékát az érési időszak előtt Éppen ott-tartózkodásomkor tár­gyaltak magyar szakembe­rekkel nekik való alanyok kitenyésztéséről. Készséggel ’ vittek el a termelőszövetke­zet vezetői a gyümölcsös egy részébe. Az egész terü­let bejárásához több napfa lett volna szükségem. Be­láthatatlan területen fekszik például az almáskert. Az 1960-as párthatározat óta (a gyümölcstermesztés fellendí­téséről) telepítették az egé­szet, most kézd csak terem­ni. Látogatásunk befejezése­kor almával kínáltak ben­nünket koreai barátaink. A hatalrpas tálakon hatalmas almák ékeskedtek. Pirösak, mint a mi jonatánunk. A legérdekesebb mégis az volt ebben a faluban, amit az iskolákban, a gyerekek között tapasztaltam. Azt mondják, a felszabadulás előtt három gyerek járt eb­ből a községből iskolába, birtokosok gyerekei. A sze­gényebbek között százszáza­lékos volt az analfabétizmus Ma természetesen mindenki elvégzi a kilencosztályos ál­talános iskolát. (Közbovető- leg: a községben jelenleg 60 mezőgazdasági mérnök és technikus doteo-o’k, «■ három­százan já-nak l»vel sző ir*- zőgazdesár: technikumba J rinlogh Elem* < 1*72. éaíárrtiíí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom