Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
Rtktiií KOSSUTH SJM Fúvós»*» s.23 Verdi: Ernám. Opera 11.00 Iskolarádió ll.M Rubinstein zooKoráEik 12.30 Tánezane 13.15 N épdal csokor 14-30 K erein * hegytető» 14.00 Gyermekrádió 14.25 Iskolarádió 15.1« A munkásoké a jövó^»4 15.30 Mozart-müvek 10.05 Falusi délután 17.20 temessek közt válogatva. 17.50 Mikrofórum 18.08 Ml is voltunk fiatalok 19.35 Beothoven-zongoraverseny 21.SS Nóták 22.20 Bach: Magnificat 23.00 Operettréezletek 0.10 Kórusmüvek PETŐFI 4.0b Népi neue 9.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Irodalomtörténeti fügétek 12.00 Zenekari muzsik* 13.03 Scarlatti-szonáták 13.25 A Margaréta-terv. Összeállítás 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig 17.00 Ötórai tea 18.10 Operaiéi vételek 18.25 Beruházáspolitike 4« gazdaságosság 18.50 Közvetítés a József Attifs Színházból: Egérút 21.27 Egy szovjet rakétatervező élete 21.57 Népi zene 22.28 Ritmusturmix 23.15 Schubert-vonósnégyes MAGYAR 8.25 TTV 17.58 Híreik: 18.05 Pedagógusok fóruma 18.35 Rlportfilm 13.55 Esti mese 19.05 Dénes Margit műveiből 19.25 Vendégasztal... 20.00 Tv-liiradó 30.20 Halló!. . . 21.21 Az utolsó ítélet. (Tv- film) 22.25 Tv-hiradő POZSONYI 17.30 A Sí VB-ről 18.00 Katonák magazinja 15.00 Tv-hiradó 13.50 Muza Pavlova (Egy- íedvonásos tv-váltoaat) 20.30 Dalműsor 21.10 öten egy pohár, mellett 22.00 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Bűbájosok 'EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor„ Ködös éjszaka GYÖNGYÖSI PUSKIN: Bűbájosok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Minden eladó HATVANI KOSSUTH: Az elrabolt eappresszvonal HEVES: Maga tetszik nekem FÜZESABONY2 Kötéltánc PETERVASARA? Történetek Leninről (Évfordulói filmhetek) FELNEMET: Ismeri a szandi-mandit? £ÍÍHHfíz Egerben, este 7. órakor: AMERIKAI EI.EKTItA (Shakespeare-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. 1; ; Évente hatszázezer férfikalap A Budapesti Kalapgyár Gizella úti telepén korszerű olasz és nyugatnémet gépekkel világszínvonalra emelték a nyúlszőr tomp és a divatos készáru gyártását. Az idén először a férfikalapok mellett női divatkalapok is készülnek az üzemiben. A nyúlszőr tomp-gyártmányok mintegy 30 százaléka exportra kerül. Képünkön: a kalapkarima formázása. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele.) A huszonévesek a mezőgazdaságban Bizonytalanul — Host érzi magát a munkahelyén? Ipacs Istvánná megvonja a vállát. — Talán jóL — Miért mondja, hogy talán?-v Sok mindent kellene ehhez elmondanom. Gépírónő vagyok, reggel hétre bejövök a tsz-irodára, mechanikus munkát végzek este ötig. Hazamegyek ötkor, mit tudok már csinálni? ötkor a faluban már este van. Augusztusban férjhez mentem, ha hazamegyek, megcsinálom a Vacsorát, horgolok, televíziót nézünk. — Velünk egykorú házaspár nincs. Régebben néha még eljártam a klubba, de nem jól éreztem magara. — Miért? — Senkivel nem tudtam beszélgetni. Hiányzott a beszéd. — Barátaik nincsenek? — Egy régi ismerősömmel találkoztam a múltkor. Azt kérte tőlem, szerezzek neki állást a termelőszövetkezetben, de olyat, ahol nem kell sokat dolgozni és jól lehet keresni. Nincsenek barátaink. — A férje is a tsz-ben dolgozik? — Itt dolgozott. Aztán elment. Bányaipari technikus végzettsége van, adminisztrátorként dolgozott a tsz-ben, most Visontán van. — Jobban keres? — Igen, de nem hiszem, hogy csak ezért ment volna el. i — Magának mi volt az elképzelése az életpályáról? — Kereskedelmi szakközépiskolába szerettem volna járni és utána külker szakon tovább tanulni. Nem sikerült. — Szóval, nem szereti a szakmáját? — Azt nem mondtam. — A faluját szereti? — Itt születtem, itt is élek. A szüleimnél lakunk. Kértünk ugyan lakást, de nem kaptunk. Jobban szeretnék lakásban, mint házban lakni. Persze, itt mindenki épít magának, ez a szokás. — Mi az, ami ki tudná tölteni az életét, úgy erezné, hogy elégedett? — Talán, ha városban lakhatnánk. — Ott sem lenne lényegesen több szabad ideje. — Nem, de jobban kihasználhatnám az időmet. Járnék moziba, színházba. Igaz, itt is volt a Déryné Színház a múlt hónapban. Nekem csalódás volt. Láttam őket Pesten, aztán itt. Nagy különbség volt a két előadás között — Mindegy, hogy hol gépírónő, tsz-ben, vagy máshol? — Mindegy; Igyekszem pontosan elvégezni a munkám. — Olvasni szeret? — Igen, Passuth László a kedvenc íróm. — OS' érzi, hogy nagyobb at belső igénye, mint a körülmények adta lehetőség? — Úgy érzem. Azt hiszem, a férjem is ezért ment el. Tudja, már az esküvőnk se ment simán. Mi étterembe akartunk menni az anyakönyvvezető után, de a szülők ragaszkodtak a templomhoz és az otthoni lagzi- hoz. — Milyen volt az otthoni lagzi? — Sokan voltak és volt menyasszony-tánc. — Mennyit hozott a menyasszony-tánc? — Huszonnyolcezret. — Nem fáradt el a sok táncban? —Ugyan. Akkor reggelig eltáncoltam volna. Szigethy András Vlök a repülőgépen. Magasság 9600 méter, óránkénti sebesség 650 kilométer. Es majd kitör a frász. Nem vagyok gyáva nyúl, különben is tudom, hogy a levegőben legfeljebb szétrobbannak azok a gépek, de a komoly zűrök a le» és felszállásnál szoktak előfordulni. Es a felszálláson már túl vagyunk. Már csak az út van hátra, meg a leszállás. Nem voltam és nem vagyok soha gyáva, de az ember annyit és oly részletességgel olvas repülő szerencsétlenségekről, repülőgép- eltérítésekről, géprobbanásokról és miegyebekről, hogy; Igen, ott az a férfi. Már akkor gyanús volt nekem, amikor felszálltunk. Ügy tett, mintha aludna. Felszállás közben aludni! Es most fészkelődig Mit fészkelő- dik, miért fészkelődik, csak nem akarja itt eltéríteni a gépet?! Este nyolckor tévéhíradó és utána Angyal, nekem otthon kell akkorra lennem, s nem mondjuk Bejrútban. Most feláll! Torkom elszorul, kiáltani, szólni kellene... Undoritóak az ilyen fráterek. Ügy tudnak No smoking Pékek és molnárok iskolája ÉLELMEZÉSI iparunkban jó ideje meglehetősen nagy gondot jelent a pék és molnár szakmunkások biztosítása. A szükséges utánpótlás elé — több más mellett —, például az vetett gátat, hogy az iparitanuló-intézeteket korábban centralizálták. A leendő pékek Sátoraljaújhelyen, illetve Budapesten, a molnárok pedig egyedül Székesfehérvárott szerezhették meg a szükséges képesítést. Ha csak Heves megyét tekintjük is, a pékek és. a molnárok szakiskolája is eléggé messzi esett az érdeklődők lakóhelyétől. A fiatalok szülei nem szívesen engedtek gyermekeik kedvének, kérésének, a távolság miatt aggódtak, féltek. Ügy tartották, hogy a sok kilométerrel elválasztott idegenben számos rossz is történhet a családi otthonból kirepült tizenévesekkel, • másrészt a pénzbeli kiadások is ugyancsak érezhetők. Azóta egy kormányhatározat szerencsére feloldotta a régi szokásokat, kötöttségeket, lehetővé tette a decentralizált — helyi —szakmunkásképzést is a sütőiparban. Megyénkben elsőként az egri vállalat kezdte a „beiskolázást”: tavaly ősztől már a városban, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben tanulnak a jövendő pékek. Jóllehet, még csak az első év felén vannak túl — ám a tapasztalatok már így is kedvezőek, hiszen, ahogyan az olvasók éppen a Népújságból tájékozódhattak: újabban a másik megyei cég, a Mát- ravidéki Sütőipari Vállalat szervez hasonló oktatást. Sikeres toborzás, kellő számú jelentkező esetén az idei ősztől, az 1970—71-es tanévben már mindkét sütőipari vállalatunk az eddiginél jóval kényelmesebb, kedvezőbb körülmények között, a „saját kebelén belül” foglalkozhat szakmunkás-utánpótlásával. EZ AZ ÜJABB — még indítás előtt álló — iskola vetette fel a talán szélesebb körben is figyelmet érdemlő ötletet: a gyöngyösi oktatást már akár együtt is kezdhetnék a két iparág iránt érdeklődő fiatalok, a leendő pékek és molnárok. Aligha okozna különösebb gondot a kétféle' szakma — nagyrészt — közös oktatása, hiszen az úgynevezett alapvető, vagy altalános tantárgyakat eddig is mindkét helyütt ismertették. Nos, ezután együtt próbálnák elsajáttítatni a fiatalokkal, s legfeljebb a speciális ismereteket tanitanák megosztva. Az általános tantárgyakhoz minden bizonynyal biztosítanák a tanárokat, oktatókat a helyi intézetek, a szaktantárgyakat pedig nyugodtan rábízhatnák a vállalatok kellő végzettségű, gyakorlatú szakembereire, technikusaira, mérnökeire is. Gyöngyös helyzete mondhatni — ideális, hiszen a városban korszerű sütőüzem van, s itt található a megye második legnagyobb, legjobban felszerelt malma is, ennélfogva a gyakorlati képzésre is remek lehetőség nyílna. Egyrészt az említett lehetőségek szólnak a közös képzés mellett, másrészt pedig az, hogy — az ötlet esetleges megvalósításával — az országban először kerülnének egymás mellé már az iskolapadokban a lenndő pékek és molnárok, alak így idejekorán megismerhetnék egymás munkáját, mindennapi gondjait, problémáit, az összefüggő, kölcsönös feladatokat. a témáról folytatott megyei beszélgetésekből az tükröződött, hogy elvileg nincs különösebb akadálya a közös szakmunkásképzésnek, s bizony végre a malomiparban is elképzelhető a helyi nevelés, mivel — állítólag — a székesfehérvári intézet iránt érdeklődők száma egyre csökken, ugyanekkor az őrlőüzemek sem maradhatnak képzett molnárok nélkül. S annál is inkább szükség lenne a helyi molnárképzésre, mivel így esetleg az idősebbek is jobban kedvet kaphatnának a nagyobb tudást, több keresetet jelentő szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez. Ha pedig elvileg nincs akadály, akkor érdemes lenne megteremteni a gyakorlati lehetőségeket is, megéri ha foglalkoznak az ötlet megvalósításával. Őszig még elég sok idő van! (gyóni) A „tigriscsíkos^ óceánfenék valL.. bevonulni egy repülőgépen is a mellékhelyiségbe, mintha parti-' zánakcióra indulnának. A gép zúg tovább, senki sem vette észre, hogy én észrevettem, hogy igenis, mégis egy géprabló volt, aki az imént zavarában, hogy én figyelem, egy mellékes ország helyett egy mellékes helyiségbe vonult. Istenem, ha nem vagyok ilyen éber! A gép jobb szárnya megemelkedik. Nyilván fordulunk. Egy repülőgép csak úgy tud fordulni, hogy amelyik oldalára fordul, az azzal ellentétes szárnya megemelkedik, illetőleg amerre fordul, az a szárnya lesüllyed. Ez világos. Ezt ma már az általánosban is tudják. Most olvastam éppen, a felszállás után, itt az újságban, hogy egy ugandai utasszállító gép a levegőben, tízezer méteren, a jobb oldala felé fordult, aztán nem tudott kijönni a dugóhúzóból és lezuhant. Tudom, hogy ez Ugandában történt, egymillió eset közül egyszer, ha előfordul, de lehet, hogy kétszer. Szeretem a dugóhúzót a palack nyakában, de nem a levegőben. Es tessék, a jobb szárny még mindig a fejem felett, míg bal oldalt egészen lefelé nézek és a fülem is zúg és a gyomrom is émelyeg. Borzasztó! Az emberek csak ülnek, s stewardess ott fecseg egy utassal, a pilóta sem veszi észre, hogy húzzuk a dugót, és miért nem utaztam én vonattal, mégha oly sok is a vonatszerencsétlenség. Ott mégis van remény, de itt... A szárny visszalíb- ben. Természetesen. Hiszen, mint mondottam, azt ma már az általánosban is tudják, hogy egy repülőgép úgy fordul, hogy amerre fordul, arra nézve néző szárnya lefelé bilién. És különben is egymillió eset közül egyszer, ha előfordul, hogy egy dugóhúzó miatt.,. Kigyulladnak a lámpák... „No smoking...” Nem, tudom, miért fontos azt mindig kiírni hogy szaa repülőgépen, leszálláskor nem bad szmokingban lenni, Még senkit sem láttam átöltözni direkt azért, hogy emiatt báj ne legyen. Es azt sem értem, hogy a szmoking az miért ártana a leszállásnak? Utóvégre , ma már ezek a leszállások... ugyebár..., gyermekded játékok a pilóták számára. Elöl. egy kis radar, egy kis lámpasor a leszállópályán és huss, szmokingban, vagy szmoking nélkül, a gép máris a földön van. Na persze, persze, olvastam, az imért olvastam éppen, hogy valahol Kaliforniában egy gép leszálláskor a földnek ütődött, aztán felrobbant és az utasok no szmoking... De hát ez Kaliforniában volt, s különben is egymillió eset közül egyszer, ha előfordul az- ilyesmi, meg az olyasmi is, hogy nem jön ki a futómű és akkor hasra, vagy mire száll a gép. Vagy sikerül, vagy nem! De hát ez az eset is oly ritka, hogy.„ ÉrKúlönös mintájával, szinte szabályszerű „ügriscsflcozásával” újabb bizonyítékát szolgáltatja az Egyed-féle földtágulási elméletnek az óceánok fenekéről készített, legújabb paleomágnes- ségi térkép. Ennek a magyar elméletnek a lényege az, hogy a gravitációs erő fokozatos gyengülésével összefüggésben Földünk, sőt feltehetően az egész világegyetem térfogata is fokozatosan növekszik.. Ez a folyadékéi, megyünk lefelé és nem látom a kerekeket. El tudom képzelni azt is persze, hogy semmi baj nincs a futóművel, csak a pilóta feledékeny. Aztán majd egy pillanattal a robbanás előtt csap a homlokára... a fene egye meg, hát nem a futóművet felejtettem el... Na persze, a pilótában bízni kell. Érti a szakmáját. Meg ő is ezen a gépen utazik. De hol a futómű? Nem kellene mégis szólnom a stewardessnek, hogy ő szóljon a pilótának, miszerint a futómű ugye... A döccenés azt jelzi, hogy földet értünk. Ügy látszik, nem figyeltem meg jól, hogy a repülőgép mely részén kell lennie a futóműnek. Mindenesetre megérkeztünk. — Milyen volt az utazás? Nem féltél egy kicsit? — kérdi a feleségem. Csak a. nők tudnak ilyen ostobák lenni. — Ugyan már, Szivem... én? Félni? Mitől? Manapság egy repülőgép biztosabb, mint a fürdőkád — mondom és kicsit remegő térdekkel megindulok a kijárat felé. (egri) mat természetesen rendkívül lassú.- például a föld átmérőjének növekedése nem haladja meg évenként az 1 millimétert. A térkép és az elmélet kapcsolata pedig a következő: a repülőgépekre szerelt műszerekkel az óceánok medencéjének alját alkotó kőzetek paleomág- nességét — ősi mágnesezettaegé- nek irányát — vizsgálják. A fölp mélyéből valamilyen kataklizma során folyékony halmazállapotban a felszínre érkező anyagok belseje ugyanis lehűlésük, tehát megszilárdulásuk közben a földmágnesség akkori irányában rendeződik, s ez az irány úgy belefagy, hogy hosszú-hosz- szú évmilliók után is pontosan felismerhető. Az ősi mágn esség „kőbe fagyott” nyomainak kutatása ezután bebizonyította, hogy a földmágnesség iránya időnként, nagyjából minden évmillióban egyszer, az ellenkezőjére fordult: tehát az, hogy jelenleg a föld mágneses terének pozitív pólusa a Déli-, a negatív pedig az Eszaki-sark közelében található, csupán átmeneti állapot. A „repülő műszerek” mérései feltárták azt is, hogy az óceánok fenekén az ellenkező irányú mágnességet őrző kőzetek hosszú csíkjai szigorú párhuzamosságban sorakoznak egymás mellett, valóban úgy, mint a tigris bőrén a sötét és világos csíkok. A térképeken ezeket az ellentétes irányú paleomágneses kőzetcsokokat különböző színekkel tüntették fel. Ez a „csíkozottság” nyilvánvalóan csak úgy jöhetett létre, ha a legkorábban felszínre, illetve a tengerfenékre felérkezett és ott megszilárdult kőzetet a kővetkező anyagtömeg —, amely szintén folyékony állapotban Indult meg felfelé — óriási nyomásával kettészakította, s közbeékelődve rögzítette magában az addigra már meg is változott mágneses irányt. A föld mé-. lyének következő ..küldeménye” azután ezt is kettétépte, és így folytatódott tovább ez a folyamat, amig kialakult a jelenlegi kép. Az egykor összetartozó, egységet alkotoó. majd később kettészakított kőzetei; pedig csak akkor távolodhattak el egymástól ilyen mértékben, ha közben a föld felszíne állandóan nőtt. ami viszont csupán a föld folyamatos tágulásának lehet a orrn 1970. március 13„ péntek
