Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Rtktiií KOSSUTH SJM Fúvós»*» s.23 Verdi: Ernám. Opera 11.00 Iskolarádió ll.M Rubinstein zooKoráEik 12.30 Tánezane 13.15 N épdal csokor 14-30 K erein * hegytető» 14.00 Gyermekrádió 14.25 Iskolarádió 15.1« A munkásoké a jövó^»4 15.30 Mozart-müvek 10.05 Falusi délután 17.20 temessek közt válogat­va. 17.50 Mikrofórum 18.08 Ml is voltunk fiatalok 19.35 Beothoven-zongora­verseny 21.SS Nóták 22.20 Bach: Magnificat 23.00 Operettréezletek 0.10 Kórusmüvek PETŐFI 4.0b Népi neue 9.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Irodalomtörténeti fügétek 12.00 Zenekari muzsik* 13.03 Scarlatti-szonáták 13.25 A Margaréta-terv. Össze­állítás 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig 17.00 Ötórai tea 18.10 Operaiéi vételek 18.25 Beruházáspolitike 4« gazdaságosság 18.50 Közvetítés a József Attifs Színházból: Egérút 21.27 Egy szovjet rakétatervező élete 21.57 Népi zene 22.28 Ritmusturmix 23.15 Schubert-vonósnégyes MAGYAR 8.25 TTV 17.58 Híreik: 18.05 Pedagógusok fóruma 18.35 Rlportfilm 13.55 Esti mese 19.05 Dénes Margit műveiből 19.25 Vendégasztal... 20.00 Tv-liiradó 30.20 Halló!. . . 21.21 Az utolsó ítélet. (Tv- film) 22.25 Tv-hiradő POZSONYI 17.30 A Sí VB-ről 18.00 Katonák magazinja 15.00 Tv-hiradó 13.50 Muza Pavlova (Egy- íedvonásos tv-váltoaat) 20.30 Dalműsor 21.10 öten egy pohár, mellett 22.00 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Bűbájosok 'EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor„ Ködös éjszaka GYÖNGYÖSI PUSKIN: Bűbájosok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Minden eladó HATVANI KOSSUTH: Az elrabolt eappresszvonal HEVES: Maga tetszik nekem FÜZESABONY2 Kötéltánc PETERVASARA? Történetek Leninről (Évfordulói filmhetek) FELNEMET: Ismeri a szandi-mandit? £ÍÍHHfíz Egerben, este 7. órakor: AMERIKAI EI.EKTItA (Shakespeare-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. 1; ; Évente hatszázezer férfikalap A Budapesti Kalapgyár Gi­zella úti telepén korszerű olasz és nyugatnémet gépekkel világszínvonalra emelték a nyúlszőr tomp és a divatos készáru gyártását. Az idén először a férfikalapok mellett női divatkalapok is készülnek az üzemiben. A nyúlszőr tomp-gyártmányok mintegy 30 százaléka exportra kerül. Képün­kön: a kalapkarima formázása. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele.) A huszonévesek a mezőgazdaságban Bizonytalanul — Host érzi magát a munkahelyén? Ipacs Istvánná megvonja a vállát. — Talán jóL — Miért mondja, hogy ta­lán?-v Sok mindent kellene ehhez elmondanom. Gépíró­nő vagyok, reggel hétre be­jövök a tsz-irodára, mecha­nikus munkát végzek este ötig. Hazamegyek ötkor, mit tudok már csinálni? ötkor a faluban már este van. Au­gusztusban férjhez mentem, ha hazamegyek, megcsiná­lom a Vacsorát, horgolok, te­levíziót nézünk. — Velünk egykorú házas­pár nincs. Régebben néha még eljártam a klubba, de nem jól éreztem magara. — Miért? — Senkivel nem tudtam beszélgetni. Hiányzott a be­széd. — Barátaik nincsenek? — Egy régi ismerősömmel találkoztam a múltkor. Azt kérte tőlem, szerezzek neki állást a termelőszövetkezet­ben, de olyat, ahol nem kell sokat dolgozni és jól lehet keresni. Nincsenek baráta­ink. — A férje is a tsz-ben dolgozik? — Itt dolgozott. Aztán el­ment. Bányaipari technikus végzettsége van, adminisztrá­torként dolgozott a tsz-ben, most Visontán van. — Jobban keres? — Igen, de nem hiszem, hogy csak ezért ment volna el. i — Magának mi volt az el­képzelése az életpályáról? — Kereskedelmi szakkö­zépiskolába szerettem volna járni és utána külker szakon tovább tanulni. Nem sike­rült. — Szóval, nem szereti a szakmáját? — Azt nem mondtam. — A faluját szereti? — Itt születtem, itt is élek. A szüleimnél lakunk. Kér­tünk ugyan lakást, de nem kaptunk. Jobban szeretnék lakásban, mint házban lakni. Persze, itt mindenki épít ma­gának, ez a szokás. — Mi az, ami ki tudná tölteni az életét, úgy erezné, hogy elégedett? — Talán, ha városban lak­hatnánk. — Ott sem lenne lényege­sen több szabad ideje. — Nem, de jobban kihasz­nálhatnám az időmet. Jár­nék moziba, színházba. Igaz, itt is volt a Déryné Színház a múlt hónapban. Nekem csalódás volt. Láttam őket Pesten, aztán itt. Nagy kü­lönbség volt a két előadás között — Mindegy, hogy hol gép­írónő, tsz-ben, vagy máshol? — Mindegy; Igyekszem pontosan elvégezni a mun­kám. — Olvasni szeret? — Igen, Passuth László a kedvenc íróm. — OS' érzi, hogy nagyobb at belső igénye, mint a kö­rülmények adta lehetőség? — Úgy érzem. Azt hiszem, a férjem is ezért ment el. Tudja, már az esküvőnk se ment simán. Mi étterembe akartunk menni az anya­könyvvezető után, de a szü­lők ragaszkodtak a temp­lomhoz és az otthoni lagzi- hoz. — Milyen volt az otthoni lagzi? — Sokan voltak és volt menyasszony-tánc. — Mennyit hozott a meny­asszony-tánc? — Huszonnyolcezret. — Nem fáradt el a sok táncban? —Ugyan. Akkor reggelig eltáncoltam volna. Szigethy András Vlök a repülőgépen. Magasság 9600 méter, óránkénti sebesség 650 kilométer. Es majd ki­tör a frász. Nem va­gyok gyáva nyúl, kü­lönben is tudom, hogy a levegőben legfeljebb szétrobbannak azok a gépek, de a komoly zűrök a le» és felszál­lásnál szoktak előfor­dulni. Es a felszálláson már túl vagyunk. Már csak az út van hátra, meg a leszállás. Nem voltam és nem vagyok soha gyáva, de az ember annyit és oly részletességgel ol­vas repülő szerencsét­lenségekről, repülőgép- eltérítésekről, géprob­banásokról és miegye­bekről, hogy; Igen, ott az a férfi. Már akkor gyanús volt nekem, amikor felszálltunk. Ügy tett, mintha alud­na. Felszállás közben aludni! Es most fész­kelődig Mit fészkelő- dik, miért fészkelődik, csak nem akarja itt el­téríteni a gépet?! Este nyolckor tévéhíradó és utána Angyal, nekem otthon kell akkorra lennem, s nem mond­juk Bejrútban. Most feláll! Torkom elszo­rul, kiáltani, szólni kellene... Undoritóak az ilyen fráterek. Ügy tudnak No smoking Pékek és molnárok iskolája ÉLELMEZÉSI iparunkban jó ideje meglehetősen nagy gondot jelent a pék és mol­nár szakmunkások biztosítá­sa. A szükséges utánpótlás elé — több más mellett —, például az vetett gátat, hogy az iparitanuló-intézeteket ko­rábban centralizálták. A le­endő pékek Sátoraljaújhe­lyen, illetve Budapesten, a molnárok pedig egyedül Székesfehérvárott szerezhet­ték meg a szükséges képesí­tést. Ha csak Heves megyét tekintjük is, a pékek és. a molnárok szakiskolája is eléggé messzi esett az érdeklő­dők lakóhelyétől. A fiatalok szülei nem szívesen enged­tek gyermekeik kedvének, kérésének, a távolság miatt aggódtak, féltek. Ügy tartot­ták, hogy a sok kilométerrel elválasztott idegenben szá­mos rossz is történhet a csa­ládi otthonból kirepült ti­zenévesekkel, • másrészt a pénzbeli kiadások is ugyan­csak érezhetők. Azóta egy kormányhatáro­zat szerencsére feloldotta a régi szokásokat, kötöttsége­ket, lehetővé tette a de­centralizált — helyi —szak­munkásképzést is a sütőipar­ban. Megyénkben első­ként az egri vállalat kezdte a „beiskolázást”: ta­valy ősztől már a városban, a mezőgazdasági szakmun­kásképző intézetben tanulnak a jövendő pékek. Jóllehet, még csak az első év felén vannak túl — ám a tapasztalatok már így is ked­vezőek, hiszen, ahogyan az olvasók éppen a Népújság­ból tájékozódhattak: újabban a másik megyei cég, a Mát- ravidéki Sütőipari Vállalat szervez hasonló oktatást. Si­keres toborzás, kellő számú jelentkező esetén az idei ősz­től, az 1970—71-es tanévben már mindkét sütőipari vál­lalatunk az eddiginél jóval kényelmesebb, kedvezőbb körülmények között, a „sa­ját kebelén belül” foglalkoz­hat szakmunkás-utánpótlásá­val. EZ AZ ÜJABB — még in­dítás előtt álló — iskola ve­tette fel a talán szélesebb körben is figyelmet érdemlő ötletet: a gyöngyösi oktatást már akár együtt is kezdhet­nék a két iparág iránt ér­deklődő fiatalok, a leendő pékek és molnárok. Aligha okozna különösebb gondot a kétféle' szakma — nagyrészt — közös oktatása, hiszen az úgynevezett alapvető, vagy altalános tantárgyakat eddig is mindkét helyütt ismertet­ték. Nos, ezután együtt pró­bálnák elsajáttítatni a fiata­lokkal, s legfeljebb a speci­ális ismereteket tanitanák megosztva. Az általános tan­tárgyakhoz minden bizony­nyal biztosítanák a tanáro­kat, oktatókat a helyi inté­zetek, a szaktantárgyakat pedig nyugodtan rábízhatnák a vállalatok kellő végzettsé­gű, gyakorlatú szakemberei­re, technikusaira, mérnökei­re is. Gyöngyös helyzete mondhatni — ideális, hiszen a városban korszerű sütő­üzem van, s itt található a megye második legnagyobb, legjobban felszerelt malma is, ennélfogva a gyakorlati képzésre is remek lehetőség nyílna. Egyrészt az említett lehető­ségek szólnak a közös kép­zés mellett, másrészt pedig az, hogy — az ötlet esetle­ges megvalósításával — az országban először kerülné­nek egymás mellé már az is­kolapadokban a lenndő pé­kek és molnárok, alak így idejekorán megismerhetnék egymás munkáját, mindenna­pi gondjait, problémáit, az összefüggő, kölcsönös felada­tokat. a témáról folytatott megyei beszélgetésekből az tükröződött, hogy elvileg nincs különösebb akadálya a közös szakmunkásképzésnek, s bizony végre a malomipar­ban is elképzelhető a helyi nevelés, mivel — állítólag — a székesfehérvári intézet iránt érdeklődők száma egy­re csökken, ugyanekkor az őrlőüzemek sem maradhat­nak képzett molnárok nél­kül. S annál is inkább szük­ség lenne a helyi molnárkép­zésre, mivel így esetleg az idősebbek is jobban kedvet kaphatnának a nagyobb tu­dást, több keresetet jelentő szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez. Ha pedig elvileg nincs akadály, akkor érdemes len­ne megteremteni a gyakor­lati lehetőségeket is, megéri ha foglalkoznak az ötlet meg­valósításával. Őszig még elég sok idő van! (gyóni) A „tigriscsíkos^ óceánfenék valL.. bevonulni egy repülő­gépen is a mellékhe­lyiségbe, mintha parti-' zánakcióra indulnának. A gép zúg tovább, senki sem vette észre, hogy én észrevettem, hogy igenis, mégis egy géprabló volt, aki az imént zavarában, hogy én figyelem, egy mel­lékes ország helyett egy mellékes helyiség­be vonult. Istenem, ha nem vagyok ilyen éber! A gép jobb szárnya megemelkedik. Nyil­ván fordulunk. Egy repülőgép csak úgy tud fordulni, hogy amelyik oldalára for­dul, az azzal ellenté­tes szárnya megemel­kedik, illetőleg amer­re fordul, az a szárnya lesüllyed. Ez világos. Ezt ma már az általá­nosban is tudják. Most olvastam éppen, a felszállás után, itt az újságban, hogy egy ugandai utasszállító gép a levegőben, tíz­ezer méteren, a jobb oldala felé fordult, aztán nem tudott ki­jönni a dugóhúzóból és lezuhant. Tudom, hogy ez Ugandában történt, egymillió eset közül egyszer, ha előfordul, de lehet, hogy kétszer. Szeretem a dugóhúzót a palack nyakában, de nem a levegőben. Es tessék, a jobb szárny még mindig a fejem felett, míg bal oldalt egészen lefelé nézek és a fülem is zúg és a gyomrom is émelyeg. Borzasztó! Az embe­rek csak ülnek, s stewardess ott fecseg egy utassal, a pilóta sem veszi észre, hogy húzzuk a dugót, és miért nem utaztam én vonattal, mégha oly sok is a vonatszeren­csétlenség. Ott mégis van remény, de itt... A szárny visszalíb- ben. Természetesen. Hiszen, mint mondot­tam, azt ma már az általánosban is tudják, hogy egy repülőgép úgy fordul, hogy amer­re fordul, arra nézve néző szárnya lefelé bilién. És különben is egymillió eset közül egyszer, ha előfordul, hogy egy dugóhúzó miatt.,. Kigyulladnak a lám­pák... „No smoking...” Nem, tudom, miért fon­tos azt mindig kiírni hogy sza­a repülőgépen, leszálláskor nem bad szmokingban len­ni, Még senkit sem láttam átöltözni direkt azért, hogy emiatt báj ne legyen. Es azt sem értem, hogy a szmo­king az miért ártana a leszállásnak? Utóvégre , ma már ezek a leszál­lások... ugyebár..., gyermekded játékok a pilóták számára. Elöl. egy kis radar, egy kis lámpasor a leszállópá­lyán és huss, szmo­kingban, vagy szmo­king nélkül, a gép máris a földön van. Na persze, persze, olvastam, az imért ol­vastam éppen, hogy valahol Kaliforniában egy gép leszálláskor a földnek ütődött, aztán felrobbant és az uta­sok no szmoking... De hát ez Kalifor­niában volt, s külön­ben is egymillió eset közül egyszer, ha elő­fordul az- ilyesmi, meg az olyasmi is, hogy nem jön ki a futómű és ak­kor hasra, vagy mire száll a gép. Vagy si­kerül, vagy nem! De hát ez az eset is oly ritka, hogy.„ Ér­Kúlönös mintájával, szinte szabályszerű „ügriscsflcozásával” újabb bizonyítékát szolgáltatja az Egyed-féle földtágulási el­méletnek az óceánok fenekéről készített, legújabb paleomágnes- ségi térkép. Ennek a magyar el­méletnek a lényege az, hogy a gravitációs erő fokozatos gyen­gülésével összefüggésben Föl­dünk, sőt feltehetően az egész világegyetem térfogata is foko­zatosan növekszik.. Ez a folya­dékéi, megyünk lefe­lé és nem látom a ke­rekeket. El tudom képzelni azt is persze, hogy semmi baj nincs a futóművel, csak a pi­lóta feledékeny. Aztán majd egy pillanattal a robbanás előtt csap a homlokára... a fene egye meg, hát nem a futóművet felejtettem el... Na persze, a piló­tában bízni kell. Érti a szakmáját. Meg ő is ezen a gépen utazik. De hol a futómű? Nem kellene mégis szólnom a stewardessnek, hogy ő szóljon a pilótának, miszerint a futómű ugye... A döccenés azt jelzi, hogy földet értünk. Ügy látszik, nem fi­gyeltem meg jól, hogy a repülőgép mely ré­szén kell lennie a fu­tóműnek. Mindeneset­re megérkeztünk. — Milyen volt az utazás? Nem féltél egy kicsit? — kérdi a feleségem. Csak a. nők tudnak ilyen ostobák lenni. — Ugyan már, Szi­vem... én? Félni? Mi­től? Manapság egy re­pülőgép biztosabb, mint a fürdőkád — mondom és kicsit re­megő térdekkel meg­indulok a kijárat felé. (egri) mat természetesen rendkívül las­sú.- például a föld átmérőjének növekedése nem haladja meg évenként az 1 millimétert. A térkép és az elmélet kap­csolata pedig a következő: a repülőgépekre szerelt műszerek­kel az óceánok medencéjének alját alkotó kőzetek paleomág- nességét — ősi mágnesezettaegé- nek irányát — vizsgálják. A fölp mélyéből valamilyen katak­lizma során folyékony halmaz­állapotban a felszínre érkező anyagok belseje ugyanis lehűlé­sük, tehát megszilárdulásuk köz­ben a földmágnesség akkori irá­nyában rendeződik, s ez az irány úgy belefagy, hogy hosszú-hosz- szú évmilliók után is pontosan felismerhető. Az ősi mágn es­ség „kőbe fagyott” nyomainak kutatása ezután bebizonyította, hogy a földmágnesség iránya időnként, nagyjából minden év­millióban egyszer, az ellenkező­jére fordult: tehát az, hogy je­lenleg a föld mágneses terének pozitív pólusa a Déli-, a nega­tív pedig az Eszaki-sark közelé­ben található, csupán átmeneti állapot. A „repülő műszerek” mérései feltárták azt is, hogy az óce­ánok fenekén az ellenkező irá­nyú mágnességet őrző kőzetek hosszú csíkjai szigorú párhuza­mosságban sorakoznak egymás mellett, valóban úgy, mint a tig­ris bőrén a sötét és világos csíkok. A térképeken ezeket az ellentétes irányú paleomágneses kőzetcsokokat különböző színek­kel tüntették fel. Ez a „csíkozottság” nyilvánva­lóan csak úgy jöhetett létre, ha a legkorábban felszínre, illetve a tengerfenékre felérkezett és ott megszilárdult kőzetet a kő­vetkező anyagtömeg —, amely szintén folyékony állapotban In­dult meg felfelé — óriási nyo­másával kettészakította, s köz­beékelődve rögzítette magában az addigra már meg is változott mágneses irányt. A föld mé-. lyének következő ..küldeménye” azután ezt is kettétépte, és így folytatódott tovább ez a folya­mat, amig kialakult a jelenlegi kép. Az egykor összetartozó, egységet alkotoó. majd később kettészakított kőzetei; pedig csak akkor távolodhattak el egymás­tól ilyen mértékben, ha közben a föld felszíne állandóan nőtt. ami viszont csupán a föld fo­lyamatos tágulásának lehet a orrn 1970. március 13„ péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom