Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS NAPILAPJA XXI. é\ folyam, 56. szám ARA HO FILLER 1970. március 7., szombat, A Parlamentből jelentjük • • Befejezte műnk ltját az országgyűlés idei első ülésszaka Az országgyűlési márciusi ülésszakának harmadik nap­ján dr. Szénási Géza legfőbb ügyész és dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóját vitattak meg a kéDviselak. »z ügyészi munka, vala­mint a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének legutóbbi két évéről elhangzott beszá­molók igazolták: hazánkban a közbiztonság szilárd, a Ma­gyar Népköztársaság állam­polgárai általában törvény­tisztelők, becsületben élő és dolgozó emberek, a bűnözés országos statisztikája évről évre javulást jelez. 1965 óta fokozatosan csökken az is­t>r. Szénást Géza, a Népköz- társaság legfőbb ügyésze a Parlament pénteki ülésén beszámolóját tartja. mértté vált bűncselekmé­nyek száma. A múlt esztendőben az összes bűntettek száma 6,5 százalékkal volt ala­csonyabb, mint 1968-ban. A 10 ezer büntethető korú lakosra jutó büntetések szá­ma 1965-ben átlagban 145, tavaly pedig klb. 135 volt. Némileg emélkedett viszont a bűnt elkövetők száma. En­nek főként az a magyaráza­ta; hogy néhány esztendeje — főleg a fiatalkorúak bű­nözésében — szaporodott a csoportos bűnelkövetés. A nem nagy számú, de a társa­dalmi tulajdont súlyosan ká­rosító bűntetteknél is a bűn- szövetségben való elkövetési mód az uralkodó. Az ismertté vált bűntettek! nek mintegy 70 százalékát a vagyon elleni és a közleke­déssel kapcsolatos bűncselek­mények tették ki a múlt év­ben. A vagyon elleni bűntet­tek kisebb jelentőségét mu­tatja az, hogy az esetek csaknem 60 százalékában az okozott kár nem haladja meg az ezer forintot. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint több felszólaló is külön is iáhúzta: sok bűn- cselekményre az ellenőrzés példátlan lazasága miatt nem derül kellő időben fény. Dr. Szénási Géza mondta el, hogy a Hatvani Cukorgyár­ban például egy bűnbanda Őt és fél vagon cukrot lopott el, sokáig háborítatlanul fosz­togatták a társadalmi tulaj­dont, sőt, leleplezésük után a gyár azt közölte a nyomo­zó hatósággal, hogy nincs hiány. Az ilyen nemlétező, vagy csupán formális ellenőr­zés felbátorítja a tolva­jokat, a sikkasztó kát, s az emberek jórészét kö­zönyössé teszi a nép­tulajdon védelmévé} szemben. Elmondotta a legfőbb ügyész: az emberek jó része közö­nyös olykor a szeme előtt lejátszódó, nemegyszer sú­lyos bűncselekményekkel szemben. Az erőszakoskodók. a garázdák ellen az esetek többségében csak a helyszí­nen megjelenő rendőrök lép­nek fel. Amennyire szüksé­ges, hogy az erőszakos, ga­rázda bűnelkövetőikkel szem­ben mindenki fellépjen, any- nyira indokolt, hogy a bűnüldöző és igazság­ügyi szervek megfelelő védőimben részesítsék az erőszakoskodőkfcal, ga­rázdákkal szemben fel­lépőket. A két beszámoló feletti közös vitában többször szó­ba került az ifjúság. Az elő­adók es a felszólalók egyön­tetűen állapították meg: if­júságunk egv csekély töre­dékétől eltekintve, becsüle­tes, törvénytisztelő fiatalok serege. Ezt Igazolja az a tény is, hogy az ország 14—18 éves lakosságának mindössze 1.1 százalékát teszik ki a fia­talkorú bűnelkövetők. 1969- ben az erőszakos szexuális bűntettek elkövetőinek 25,2 százaléka volt fiatalkorú. A garázdaságnál ez az arány 13,2 százalék. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 42 százalékát, a sze­mélyi tulajdont károsító be­töréseknek pedig 33,6 szá­zalékát követték el fiatalko­rúak. Az ilyen bűnök jórésze a galerik tevékenységét kí­séri. Az a körülmény, hogy ezek a galerik felszámolásu­kat követően újraszerveződ­nek, fokozottabb megelőző tevékenységre, nagyobb szi­gorra inti a társadalmi és a bűnüldöző szerveket 'Mint dr. Szénási Géza és dr. Szakács Ödön beszámoló­jából kitűnt, fokozott védelmet nyúj­tanak a társadalomnak az élet- és a testi épség elleni bűntettekkel szem­ben, a korábbinál szi­gorúbban sújtják az erő­szakos nemi cselekmé­nyeket is. Több alkalommal is szóba- kerültek tegnap a Parla­mentben a közlekedéssel kapcsolatos bűntettek. Ezek az összes bűncselekmények 16,8 százalékát teszik ki, s számuk minden erőfeszítés ellenére rendszeresen, s egy­re erőteljesebb ütemben nö­vekszik. Ezek többsége az ittasság miatt fordul elő. Az alkohol egyébként sok más bűncselekménynél is első helyen áll a kiváltó okol: között. A közvádas bűntettek több mint 30 százalékát követték el alkoholos ál­lapotban. Az emberölésnél, a testi sér­tésnél és a nemi erőszaknál az arányszám megközeb'td az 50 százalékot, a garázdaság­nál és a hivatalos személy elleni erőszaknál pedig a 70 százalékot is meghaladja. Mint a képviselők megje­gyezték: ez a tény sok tenni­valót ró nemcsak a bűnüldö­ző, hanem a társadalmi szer­vekre is. Mint dr. Szakács Ödön be számolójából kitűnt, a Leg­felsőbb Bíróság fontos fel adatának tartja, az állam­polgárok panaszaival való Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke be­számolóját tartja. foglalkozást. Az utóbbi 2 év alatt csaknem 10 ezer polgá­ri és ‘több mint háromezer büntetőügyben érkezett tör­vényességi óvás iránti kére­lem panasz, vagv kezdeméT nyezés a Legfelsőbb Bíró­sághoz. Az elmúlt 2 évben a Legfelsőbb Bíróság csaknem 700 olyan polgári ügyet bí­rált el, amelyben a legfőbb ügyész, és csaknem 1200 olyan ügyet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelt törvényességi óvást. A büntetőügyek közül ezer olyan pert tárgyaltak, amely­ben á legfőbb ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökr törvényességi óvást emelt. Azt mutatja ez, hogy bírósági- és ügyészségi szerveink éberen őrköd­nek a törvényesség felett. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolójában, vala­mint dr. Korom Mihály igazságügyminiszter felszóla­lásában is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági reform elveinek törvényes védelmé­vel kapcsolatos feladatok. Szóvátették: a vállalatok na­gyobb nyereségre való törek­vésének vannak bizonyos árnyoldalai is. Nem lehet szemet hunyni olyan negatív jelenségek felett, hogy egyes személyek és gazdálkodó szervek néha a saját hasz­nukra, vagy egy szűkebb kol­lektíva hasznára spekulációs ízű ügyleieket bonyolítanak le Az ilyen tevékenység nemegyszer a fogyasztói: megkárosítását, az indokolat­lan árfelhajtást segíti elő, a csoportérdeket a népgazda­ság érdekei fölé helyezi, az „ügyeskedők” egyéni érdé keit szolgálja. Az ügyészi é? bírói szervek határozott tö rekvése, hogy a törvény tel­jes szigorával lépjenek fel az ilyen negatív jelenségekkel szemben, s mind hatéko­nyabban segítsék elő gazda­ságpolitikai * célkitűzéseink, torzítások nélküli megvalósí­tását. Mint a beszámolókból ki­derült, az igakságszol gáltató (Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetések a Parlamentben a nemzetközi nőnap alka'mából A nemzetközi nőnap al­kalmából pénteken a Parla­ment kupolacsarnokában, a nómozgalomban kifejtett eredményes munkássága el­ismeréséül, 100 nődolgozót tüntettek ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében, köszöntötte a magvar nőmozgalom legjobbjait. Be­szédében kiemel te: — Az idén hatvanadszor emlékezik meg a haladó vi­lág a nemzetközi nőnapról. Az ünnepre készülve igaz megbecsüléssel és őszinte szeretettel üdvözlöm nömoz- galmunk itt megjelent ki­emelkedő m.unkásait. Egyben pedig igen értékes és vonzó személyükön keresztül hadd köszöntsem a magyar nőket, nélkülözhetetlen és nagysze­rű társainkat az építő mun­kában, a politikai vezetésben és a családi életben. — A felszabadulás óta el­telt negyedszázad küzdelmei és történelmi eredményei azt a lenini igazságot bizonyít­ják, hofjy ,,a proletariátus nem vívhatja ki a teljes sza­badságot, ha nem vívja ki a nők teljes szabadságát — Gyakorlati tapasztalattá lett ennek a megállapításnak a másik oldala is. Az, hogy a nők kizárólag csak a szo­cialista társadalomban érhe­tik el a teljes egyenjogúsá­got: a Magyar Népköztársa­ságban a keresők 40 száza­léka, a diplomások 30 száza­léka nő. Szavuk, állásfogla­lásuk döntő tényező a mun­kahelyeken és a közéletben. De van még tennivaló. El kell érnünk, hogy a nők munkához való jogát, a mun­kában teljes anyagi és erköl­csi jogegyenlőséggel, a veze­tésben való nagyobb aránj/ú részvétellel párosuljon min­denütt. Le kell küzdeni azt az előítéletet is, amelynek következtében a családi fel­adatok zöme még mindig az anyákra és feleségekre há­rul. — Kormányunk sokféle szociális intézkedéssel, gyer­mekgondozási segéllyel, az anya- és ■ csecsemővédelem kiterjesztésével évről évre fokozottabban javítja a nők helyzetét. Erőteljesen érvény­re kell juttatnunk azt a po­litikai törekvésünket, hogy az egész társadalom tiszte­lettel, megbecsüléssel és gyengédséggel vegye körül a dolgozó nőt, az édesanyát, a hitvestársat. — önök különböző mun­katerületeken végeztek ma­radandó szolgálatokat — folytatta Losonczi Pál —, de egy dologban mégis hasonló a munkájuk: forrón és áldo­zatosan szeretik a mi épülő társadalmunkat, felemelkedő népünket, a békét és a szo- cializmust. Ezzel példát adtak nőtár­saiknak és mindannyiunk­nak. Az önök munkájának is az eredménye az a fejlő­dés és létjogosultság, ami ha­zánk, a családok és egyének sorsát jellemzi. Losonczi Pál ezután át­nyújtotta a kitüntetéseket. Tízen kapták a Munka Ér­demrend arany-, 55-en az ezüst. 35-en pedig a Munka Érdemrend bronzfokozatát Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a ki­tüntetettek és a vendégék tiszteletére. Ünnepi ülésen emlékeztek meg Egerben a 60. nemzetközi nőnapról Tegnap délelőtt a Szakszer­vezeti Székház tanácstermé­ben tartotta meg ünnepi ülé­sét a Heves megyei Nőtanács. Az ülésen, melyen a nőmoz­galom megyei aktívái mel­lett a nőmozgalom veterán­jait is köszöntötték, képvi­seltették magukat a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és a , tömegszervezetek vezetői is. Az ünnepi nőgyű­lés részvevőit úttörők kö­szöntötték, egy-egy szál vi­rággal. Az ünnepi beszédet Papp Sándornénak, a nőtanács megyei elnökének megnyitó­ja után Lévay Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta. Mél­tatva a 60. nemzetközi nőnap jelentőségét, a felszabadulás óta eltelt 25 esztendő ered­ményeiről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy ezeknek az ered­ményeknek elérésében tete­mes részük van a magyar dolgozó nőknek, hiszen szám szerint mintegy kétmillió asszony és lány vesz részt a termelőmunkában. Beszédé­ben foglalkozott a nemzet- köri nőmozgalom eredmé­nyeivel is. Az ünnepi köszöntő után a megyei pártbizottság nevében ajándékokat adott át a pő- tanác* függetlenített megyei funkcionáriusainak. Sípos Lászióné. a nőtanács megyei titkára emléklapot adott át a megyei nőtanács nevében Olga Danyilovának, aki a Heves megyében élő szovjet asszonyok képvisele­tében vett részt az gyűlésen. Ezek után a megye 130 régi, nőmozgalmi aktí­vájának adtak emléklapot. A Megyei Irodalmi Szín­pad tagjai színvonalas mű­sorral köszöntötték a rész­vevőket. Az ünnepi nőtanács­ülés az aktívák közös ünnepi ebédjével zárult ★ Eger város nőtanácsa este a városi tanács tanácstermé­ben tartotta ünnepi ülését, amelyen Hazai Béla elvtárs, a megvet pártbizottság tit­kára méltatta a nőnap jelen­tőségét. Az ünnepi beszéd után a városi nőtanács foga­dást adott a város nőmoz­galmi veteránjainak tiszte­letére. ünnepi nőtanácsülésen emlékeztek meg Egerben a 60. nemzetközi nőnapról. Az üléseit részt vettek a nőmozgalom veteránjai is, akik 25 esztendővel szervezték az első nőtanácso-* kát. Képünkön az elnökség taglal. A felelősségvállalás új niecfaanízmnsa (3. oldalon) Huszonévesek a mezőgazdaságban (3. oldalon) Lapszemle negyedszázad után (5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom