Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

Famos és Időszerű kérdés A nők helyzete Ä megyei tanács szakszer­vezeti bizottsága felmérést végzett a tanácsi apparátus nődolgozóinaik élet- és mun­kakörülményeiről. A kérdés fontos és időszerű, amit az is Bizonyít, hogy .az MSZMP Központi Bizottsága is napi­rendre tűzte e téma megtár­gyalását legutóbbi ülésén. A megyei tanács appará­tusában 97, a tanácshoz szervezetileg tartozó szervek­nél pedig 99 nő dolgozik. A szakszervezeti bizottság va- iamennyiüket megkérdezte, s a 196 kérdőív adataiból ál­lította össze jelentését,- ame­lyet a megyei tanács párt- alapszervezetének csúcsveze­tősége is megtárgyalt A felmérés megállapítja: a tanácsi, apparátusban dolgo­zó nőit aránya jó, arányta­lanság csak egyes munkaköri kategóriákban és egyes osz­tályokén tapasztalható. A vezetők között csak 2, az ügyintézők között pedig 51 a nők. száma. A fizetés egy-egy munkaköri kategórián belül, a férfiakéhoz viszonyítva, nem mutat nagy eltérést. Kevés a nők között az egyetemet és főiskolát vég­zettek száma. A megyei ta­nácsnál 16, a tanácshoz tar­tozó szerveknél pedig csak 6 nő rendelkezik egyetemi, főiskolai diplomával. Vala­mennyi nőnek megvan a nyolc általánosa, s a közép­iskolát végzettek aránya is igen jó. Rosszabb a helyzet a nők politikai képzettsége terén, s itt kell majd pótolni a leg­több mulasztást. Kevés a felső, vagy középfokú politi­kai iskolát végzettek száma, de a párt- és szakszervezeti oktatásban résztvevők ará­nya is igen alacsony. A le­hetőség biztosított ugyan, hogy a nők részt vegyenek a politikai képzésben, ám in­dokolt annak vizsgálata is: nem lenne-e célszerűbb a nők részére külön munka­időkedvezménnyel politikai és szakmai képzés megszer­vezése. Indokolttá teszi a munkaidőkedvezményt az a tény elsősorban, hogy a csa­lád terhei nagyobb részben még mindig a nőkre hárul­nak, s ez teljes szabad ide­jüket leköti. Elemzi a felmérés a nők munkateljesítményét, s őszin­tén leszögezi: „A munkák értékelése során mindig el­ismerjük, hogy a nők meg­állják helyüket. A számada­tok pedig azt mutatják, hogy a nők között kevés a kitünte­tettek száma.” Kormány-, vagy miniszteri kitüntetés­ben csak 4, kiváló dolgozó kitüntetésben 16 nő része­sült eddig. A pénzjutalom­mal nem „fukarkodnak”, eb­ben csaknem valamennyi nő részesült, s az sem elhanya­golható adat, hogy pl. a me­gyei tanácsnál 25 nő élvez jutalom-szabadságot. Milyen a nők és férfiak munkatársi viszonya? A szakszervezeti bizottság sze­rint e területen nincsenek problémák, a férfiak a nők­kel szemben figyelmesek és udvariasak. Összegezve azt állapítja meg, hogy a nők élet- és munkakörülményei a megyei tanácsnál és a ta­nácsi szerveknél jó. A nők számára biztosított külön jo­gokat és kedvezményeket a hivatalvezetők biztosítják és a nők nincsenek a férfiakkal szemben hátrányos helyzet­ben. A nők körében végzett munka, a nők sajátos prob­lémáinak tanulmányozása és azok megoldása, a megoldás segítése állandó szakszerve­zeti munka — rögzíti fel­adatát jelentésében a szak- szervezeti bizottság. Végeze­tül annak okait elemzi: miért kevés még mindig egyes munkakörökben a nők száma? Az okok között leg­jelentősebbnek ítélik a csa­ládi gondoltat, önmagában ugyanis nem elegendő, hogy csak a hivatalban, csak a munkahelyen biztosítanak a nők részére a férfiakkal azonos jogokat; nem elegen­dő, hogy csak a hivatalban, a munkahelyen kapjanak külön kedvezményeket. Szükséges lenné a háztartás, a családnevelés terheit to­vább csökkenteni, elsősorban azzal, hogy a férfiak vállal­janak magukra többet a csa­ládi terhekből, s azzal is, hogy a hivatalban, a munka­helyen még további kedvez­ményeket biztosítnak szá­mukra. A családos anyák la­kásproblémáinak megoldásá­ban a szakszervezeti bizott­ság az eddigieknél még fo­kozottabb támogatást ígér. ÍP. d.) Országos növényvédelmi ankét A tavalyinál 150 millió forint értékkel több. A korszerű növényvéde­lemről kétnapos országos an­két kezdődött szerdán Kő­szegen. Az ankétpn Konkoly István, az AGROTRÖSZT igazgatója tartott tájékozta­tót az 1970. évi növényvédő- szer-ellátásról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben csak­nem egymilliárd forint ér­tékű növényvédőszert értéke­sítettek. Az ellátás áltálában kielégítő volt, , helyenként,« időszakonként azonban hiány mutatkozott egyes szerekből. 1970-ben a tavalyinál mint­egy 150 millió forint értékű növényvédőszerrel több áll ■majd a termelő üzemek ren­delkezésére. Több mint tíz- milliárd értékű szert hoznak be a tőkés országokból, s nö­velik a behozatalt a szocia- üsta országokból is. Lénye­gesen bővül a növényvédő­szerek választéka: 200 fölé emelkedik a hazánkban fel- használásra engedélyezett szerek száma. Ezenkívül több mint 300 új szerrel folytat­nak kísérleteket. Az idén el­ső ízben hoznak forgalomba korszerű angol gombaölő szereket, s bőséges lesz a vá­laszték a fontosabb gabona­félék gyomirtószereiből is. Vegyes műtrágyából az el­múlt évben 3 200 000 tonnát kapott a mezőgazdaság. Eb­ben az évben 3 600 000 tonna műtrágya értékesítését ter­vezték, de a Szovjetunióval folytatott eredményes tár­gyalások alapján még továb­bi 300 ezer tonna — főleg foszfor és kálium műtrágyát kapnak a termelő üzemeik. Hazánkban is egyre foko­zottabb mértékben térnek át a gyárilag kevert — nátrium, foszfor, kálium tartalmú — összetett műtrágya használa­tára. Az ilyen műtrágyából 30 ezer tonnát importálunk és 70 ezer tonnát hazai üze­mekben állítunk elő. Az összetett műtrágyát 5—10 ki­lós csomagokban, a kisüze­mek is vásárolhatják. Az idén először, egyes zöldség­féléknél és a burgonyánál mintegy 100—150 ezer liter folyékony műtrágyát is fel­használnak. A tájékoztató után több előadás hangzott el a nö­vényvédelemről, az üjabb ku­tatásokról, a növényvédő gé­pekről, a fejlesztés irányai­ról, a kemizálás egészség- ügyi problémáiról. Az ankétot ma folytatják. (MTI) Komputer állítja ki a postaszámlákat A Magyar Posta m angol Honeywell cég­től beszerezte az első nagyteljesítményű adatfeldolgozó berendezését. Először a kifizetett postautalványok „leszámolását” végzik a komputer segítségével, de a későbbi időkben a, rádió, a televízió és a telefonszámlákat is a Ferenc központban felépített számítógép ké­szíti majd el (MTI foto — Kovács Sándor felv.t Hol vannak a régi penziók? Beszélgetés a magánkereskedelem helyzetéről Lassan két éve lesz, hogy megjelent a 2009/1968. (IV. 6.) számú kormányrende­let, amely szabályozza a ma­gánszektor, ezen belül a ma­gánkereskedelem szerepét, tevékenységét. E rendelet — ezt a gyakorlat, az azóta el­telt idő bizonyítja — nem vált még mindig eléggé is­mertté, hiszen a kedvező le­hetőségek ellenére megyénk­ben sem növekedett számot­tevően a magánkereskedelem aránya. A jelenlegi helyzetről, a rendelet szabta lehetőségek­ről beszélgettünk Bágyi Im­rével, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezető­jével. Nézegetjük a városok, já­rások összesített statisztiká­ját a magánkereskedelem 1968. és 1969. évi alakulásá­ról: két év alatt az egész megyében mindössze 35 új iparengedélyt adtak ki a ke­reskedelmi hatóságok. Ezek zöme a hagyományos zöld­ség-gyümölcs „bódék”-ból, bazár és cukorka-árudács- kákból tevődik össze. Néhá- nyan kértek — és kaptak — pecsenyesütésre engedélyt, de nem nyílt egyetlen pen­zió, kifőzde, valamint vegyes- árubolt sem. — Mi ennek az oka? — A kérdéssel a rendelet megjelenése óta már mi is nagyon sokat foglalkoztunk XXXXX.XXaKXVVW.XfcXXXXXX-XXXXX.XXXVVXXXVXXXXXVXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXX' Az Ideiglenes Kormány iparügyi minisztere huszonöt évvel ezelőtt, 1945. február­jában adta ki a rendeletet, hogy az ötvennél több em­bert foglalkoztató üzemek­ben alakítsák meg az üzemi bizottságokat. Negyedszázad múltán Eger egyik legrégibb gyárában, a mai Könnyűipari Alkatrésze­ket Gyártó Vállalat gyáregy­ségében az egykori üzemi bizottság két alapító tagjá- yal — Kelemen Istvánnal és Tátrai Pállal beszélgettünk. Régi emlékekről, események­ről. Kelemen István — 12 éves korában — tanulóként került a gyárba. Itt lett szerszám- készítő szakmunkás. 1941-ben kaptam meg a szakmunkás-bizonyítványt. Akkoriban a gyárat Kiss Lászlóné részvényes vezette. — Mikor alakult meg a gyárban az üzemi bizottság? — 1947-ben. öten voltunk 4 vezetőség tagjai; Bajza László, Bodó Antal, Kele­, men István, Merczel János és Tátrai Pál. Az öttagú bizott­ságból ma már csak ketten dolgozunk itt a gyárban. A bizottság titkárává engem választottak. Volt egy kis irodánk, ahol összejöttünk és ilBegbeszéltük az eseménye­■s sei Öten kezdték... két, a feladatokat. — Mivel foglalkozott az üzemi bizottság? — Az üzemi bizottság a felszabadulás után az első forradalmi munkásszervezet volt a gyárban. Elhatároztuk, hogy erőnkhöz és lehetősége­inkhez mérten segítjük, véd­jük a munkások erdekeit. Az - összefogás különösen fontos volt, mert nagyon nehéz na­pokat éltünk át. Leállt a termelés! Kiss Lászlóné ugyanis bejelentette, hogy nincs pénze anyagra és mun­kabérre. Ügy látszott, hogy a munkások az utcára kerül­nek, mivel nem volt se mun­ka. se fizetés. Tátrai Pál kollégámmal, aki akkor a Vasas Szakszervezet elnöke volt és egyben az üzemi bi­zottság kulturális és sport­felelőse is, felszólítottuk Kiss Lászlónét, hogy a korábbi kijelentését írja jegyző­könyvbe, és mondjon le a gyár vezetéséről. Kissné ne­hezen ugyan, de aláírta a jegyzőkönyvet. — Mi következett ezután? — Jól emlékszem, Bajza Lászlóval, a bizottság gaz­dasági felelősével kérvényt írtunk — én gépeltem —, az iparügyi minisztériumnak, hogy nagy az elkeseredés a gyárban, 49 dolgozó van fi­zetés nélkül. Nincs munka, nincs anyag. Kértük a mi­nisztert, hogy ugyan száz főn aluli ez az üzem, de mégis államosítsák, mert különben a 49 ember az utcára kerül. Ezzel egy időben felkerestük' a kommunista párt egri bi­zottságának képviselőit, akik­nek szintén előadtuk kéré­sünket, és átadtuk Kissné le­mondó nyilatkozatát is. A párt illetékes képviselője, Mucsi Sándor és Grégász Jó­zsef elvtársak arra kértek, hogy menjünk vissza a gyár­ba és nyugtassuk meg a dol­gozókat, mert rövidesen in­tézkednek. — Mi történt ezután? — Viszonylag rövid idő alatt anyagot kaptunk a Bor- sodnádasdi Lemezgyártól. A Nemzeti Bank helyi igazga­tója pedig hitelt adott mun­kabérre. A termelés tehát, ha nehezen is, ismét megindult. Tátrai Pál volt az üzemi bizottság kulturális és sport- felelőse. — Hogyan szolgálta az üze­mi bizottság a dolgozók ér­dekeit? — A bizottság, ha nem is sokat, de mindig adott se­gélyt a munkásoknak. Bizony sok volt a rászoruló. A dol­gozók körében brigádokat szerveztünk és munkaver­senyt hirdettünk. Mosdókat, öltözőket rendeztünk be és csinosítottuk a gyárat. Pél­dául az egyik hulladéktároló raktárai kiürítettük, lepad­lóztuk, és kultúrteremnek rendeztük be. Zenekart, ének­kart és színjátszó csoportot alakítottunk. Meghívásokra, Andornaktályától Bükkszent- keresztig járták a községeket és kultúrműsorokkal szóra­koztatták a falvak lakóit. Labdarúgó- és kézilabdapá­lyát építettünk társadalmi munkában, ahol házi bajnok­ságokat rendeztünk. A dol­gozók minden hónapban ösz- szeadtak egy bizonyos össze­get a kulturális és sportren­dezvényekre. Az egész üzem egy nagy baráti kör volt. Minden probléma és öröm közös volt. — Az államosítások után újból kellet kezdeni az éle­tet, de mégis boldogok vol­tunk, mert amiért olyan so­kat harcoltunk, küzdöttünk, az valóra váU .. Menfüsy, Károly — mondotta Bágyi Imre. — Azonban mielőtt erre vála­szolnék. szeretném előrebo­csátani: közel sem vagyunk elégedettek az úgynevezétt hagyományos zöldség-gyü­mölcs árudák számával sem, amelyből pedig viszonylag jelenleg a legtöbb van. Ugyanis — a fogyasztói igé­nyek alapján — városaink peremkerületeiben, üdülőte­lepeken, kisebb falvakban, még többre lenne szük­ség. különösen ellátási ne­hézségek vannak a Felső- Mátra falvaiban, üdülőtele­pein, mivel ez a terület, alig terem — és túl későn — zöldséget és gyümölcsöt. Ami pedig a penziókat il­leti: szinte hihetetlen, hogy például a Gyöngyös melletti, mátrai üdülőhelyeken nem lenne erre lehetőség, amikor 20—25 évvel ezelőtt több mint száz penzió iS működött ezen a vidéken ... — Ma fokozottabban szük­ség lenne a penziókra, mi­vel mind a belföldi, mind a külföldi turistaforgalom je­lentősen megnőtt az utóbbi évtizedben, s a szállodai fé­rőhelyek száma nem növeke­dett hasonló mértékben. An­nak, hogy a kedvező feltéte­lek, az ösztönzések ellenére sem jelentkeznek az érdek­lődők iparengedélyért, mi a legfőbb . okát abban látjuk: sokan még mindig tartanak a magánszektorra vonatkozó rendelet „átmeneti” jellegé­től, a magas adóztatástól. Más szóval: úgy vélik, hogy a magánkereskedelmi tevé­kenység a mi viszonyaink között valami kétes értékű, nem szimpatikus valami. — Pedig az idézett kor­mányrendelet szelleme egé­szen másról tanúskodik.. . • — Igen, s ebből kell helyi tanácsainknak is kiindulniuk, s nem a korábbi gyakorlat­ból. Ugyanis a rendelet alap­vető célja a lakosság jobb áruellátásának élősegítése. Ebből a szempontból nézve tehát a magánkereskedelem megjelenése az úgynevezett kereskedelmi fehér foltokon — a rendeletben megszabott feltételek mellett — nagyon is kívánatos, hasznos nép- gazdasági tevékenységnek számát... — Ha jól értem: a helyi tanácsok sem ismerik jól a rendeletből adódó lehetősé­geket. Hallhatnánk ezekről? — Valóban: tanácsainknak jobban meg kell ismerniük a réndeletet ahhoz, hogy pro­pagálni tudják Egyáltalán: fel kell mérni perspektivi­kusan helyileg a fehér folto­kat, s kidolgozni a fejlesztési terveket. Ennek alapján konkrét formában is lehet ajánlatokat tenni a magán- kereskedelmi tevékenységre, < arra, hogy melyik területen és muyea egységetek szükség a fogyasztói igények szerint. — Ami pedig a lehetősége­ket illeti, azok tovább bővül­tek. Amíg például, tavak árukészletre, berendezésre csupán 24 hónapi részletre nyújtott hitelt az OTP, az idén már 15 ezer forint hiteh biztosít 30 havai részletre. Ugyanakkor üzletépítésre is lehet hitelt felvenni: maxi­málisan 40 ezer forintot, 4S havi részletre. (Utóbbi ta valy 30 ezer forint volt, 36 havi törlesztésre...!) • ■­— Vajon kifizetődné a be­fektetés egy-egy penzió ese ­tében? Nem azért kérnék legtöbben inkább egy pecse­nyesütő bódé működtetésére engedélyt, meri viszonylag kis befektetéssel, gyorsan, jelentősebb hasznot lehet el­érni? —. Bizonyára kevesebb & rizikó egy kisebb befektetést; igénylő áruda működtetésé­hez. A nagyobb haszon kér­dése már nem egészen így van. Ugyanis ha egy penzió, szállással és házi koszttal, jól beindul, lehetőség van ar­ra, hogy engedélyt adunk néhány italféle árusítására is. Egerben például, a Szép- asszony-völgyben .évek óta szeretnénk elérni, hogy a magánpincék egyik-másiká­ban — engedéllyel — szín­vonalasabb körülmények kö­zött, ne csak bort, hanem mondjuk szalonnát, zsíros kenyeret is árusítsanak. Vagy az üdülőhelyeken (Síkfőkút, Almár-völgy, Szil­vásvárad stb.), ahol mór szá­mos színvonalas magánví- kendház is épült, miért ne lehetne — amikor a tulajdo­nos letöltötte benne család­jával a szabadságát — pen­ziót létesíteni? Szerintem szervezés, talpraesettség kér dése az egész mert engedélyt örömmel adunk az ilyen vál­lalkozásokhoz. hiszen — amellett, hogy világviszony­latban a kis, családias üdü­lőhelyek, , víkendek irányá ba tolódott el az igény — az ilyen megoldások lényegesen tehermentesítenék á zsúfolt szállodai kapacitást is. Ugyanakkor a vállalkozók pedig nem lebecsülendő mel­lékjövedelemhez juthatná­nak.’ — E néhány kiragadott példa — mondotta végezetül Bágyi Imre — csak elenyé­sző részét képezi azoknak a lehetőségeknek, amelyeket az; említett kormányrendelet biztosít. Ezeknek már a meg­találásuk. felkutatásuk is öt­letesség vállalkozói bátorság kérdése ... ' Faludi Sándor esütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom