Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
Famos és Időszerű kérdés A nők helyzete Ä megyei tanács szakszervezeti bizottsága felmérést végzett a tanácsi apparátus nődolgozóinaik élet- és munkakörülményeiről. A kérdés fontos és időszerű, amit az is Bizonyít, hogy .az MSZMP Központi Bizottsága is napirendre tűzte e téma megtárgyalását legutóbbi ülésén. A megyei tanács apparátusában 97, a tanácshoz szervezetileg tartozó szerveknél pedig 99 nő dolgozik. A szakszervezeti bizottság va- iamennyiüket megkérdezte, s a 196 kérdőív adataiból állította össze jelentését,- amelyet a megyei tanács párt- alapszervezetének csúcsvezetősége is megtárgyalt A felmérés megállapítja: a tanácsi, apparátusban dolgozó nőit aránya jó, aránytalanság csak egyes munkaköri kategóriákban és egyes osztályokén tapasztalható. A vezetők között csak 2, az ügyintézők között pedig 51 a nők. száma. A fizetés egy-egy munkaköri kategórián belül, a férfiakéhoz viszonyítva, nem mutat nagy eltérést. Kevés a nők között az egyetemet és főiskolát végzettek száma. A megyei tanácsnál 16, a tanácshoz tartozó szerveknél pedig csak 6 nő rendelkezik egyetemi, főiskolai diplomával. Valamennyi nőnek megvan a nyolc általánosa, s a középiskolát végzettek aránya is igen jó. Rosszabb a helyzet a nők politikai képzettsége terén, s itt kell majd pótolni a legtöbb mulasztást. Kevés a felső, vagy középfokú politikai iskolát végzettek száma, de a párt- és szakszervezeti oktatásban résztvevők aránya is igen alacsony. A lehetőség biztosított ugyan, hogy a nők részt vegyenek a politikai képzésben, ám indokolt annak vizsgálata is: nem lenne-e célszerűbb a nők részére külön munkaidőkedvezménnyel politikai és szakmai képzés megszervezése. Indokolttá teszi a munkaidőkedvezményt az a tény elsősorban, hogy a család terhei nagyobb részben még mindig a nőkre hárulnak, s ez teljes szabad idejüket leköti. Elemzi a felmérés a nők munkateljesítményét, s őszintén leszögezi: „A munkák értékelése során mindig elismerjük, hogy a nők megállják helyüket. A számadatok pedig azt mutatják, hogy a nők között kevés a kitüntetettek száma.” Kormány-, vagy miniszteri kitüntetésben csak 4, kiváló dolgozó kitüntetésben 16 nő részesült eddig. A pénzjutalommal nem „fukarkodnak”, ebben csaknem valamennyi nő részesült, s az sem elhanyagolható adat, hogy pl. a megyei tanácsnál 25 nő élvez jutalom-szabadságot. Milyen a nők és férfiak munkatársi viszonya? A szakszervezeti bizottság szerint e területen nincsenek problémák, a férfiak a nőkkel szemben figyelmesek és udvariasak. Összegezve azt állapítja meg, hogy a nők élet- és munkakörülményei a megyei tanácsnál és a tanácsi szerveknél jó. A nők számára biztosított külön jogokat és kedvezményeket a hivatalvezetők biztosítják és a nők nincsenek a férfiakkal szemben hátrányos helyzetben. A nők körében végzett munka, a nők sajátos problémáinak tanulmányozása és azok megoldása, a megoldás segítése állandó szakszervezeti munka — rögzíti feladatát jelentésében a szak- szervezeti bizottság. Végezetül annak okait elemzi: miért kevés még mindig egyes munkakörökben a nők száma? Az okok között legjelentősebbnek ítélik a családi gondoltat, önmagában ugyanis nem elegendő, hogy csak a hivatalban, csak a munkahelyen biztosítanak a nők részére a férfiakkal azonos jogokat; nem elegendő, hogy csak a hivatalban, a munkahelyen kapjanak külön kedvezményeket. Szükséges lenné a háztartás, a családnevelés terheit tovább csökkenteni, elsősorban azzal, hogy a férfiak vállaljanak magukra többet a családi terhekből, s azzal is, hogy a hivatalban, a munkahelyen még további kedvezményeket biztosítnak számukra. A családos anyák lakásproblémáinak megoldásában a szakszervezeti bizottság az eddigieknél még fokozottabb támogatást ígér. ÍP. d.) Országos növényvédelmi ankét A tavalyinál 150 millió forint értékkel több. A korszerű növényvédelemről kétnapos országos ankét kezdődött szerdán Kőszegen. Az ankétpn Konkoly István, az AGROTRÖSZT igazgatója tartott tájékoztatót az 1970. évi növényvédő- szer-ellátásról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben csaknem egymilliárd forint értékű növényvédőszert értékesítettek. Az ellátás áltálában kielégítő volt, , helyenként,« időszakonként azonban hiány mutatkozott egyes szerekből. 1970-ben a tavalyinál mintegy 150 millió forint értékű növényvédőszerrel több áll ■majd a termelő üzemek rendelkezésére. Több mint tíz- milliárd értékű szert hoznak be a tőkés országokból, s növelik a behozatalt a szocia- üsta országokból is. Lényegesen bővül a növényvédőszerek választéka: 200 fölé emelkedik a hazánkban fel- használásra engedélyezett szerek száma. Ezenkívül több mint 300 új szerrel folytatnak kísérleteket. Az idén első ízben hoznak forgalomba korszerű angol gombaölő szereket, s bőséges lesz a választék a fontosabb gabonafélék gyomirtószereiből is. Vegyes műtrágyából az elmúlt évben 3 200 000 tonnát kapott a mezőgazdaság. Ebben az évben 3 600 000 tonna műtrágya értékesítését tervezték, de a Szovjetunióval folytatott eredményes tárgyalások alapján még további 300 ezer tonna — főleg foszfor és kálium műtrágyát kapnak a termelő üzemeik. Hazánkban is egyre fokozottabb mértékben térnek át a gyárilag kevert — nátrium, foszfor, kálium tartalmú — összetett műtrágya használatára. Az ilyen műtrágyából 30 ezer tonnát importálunk és 70 ezer tonnát hazai üzemekben állítunk elő. Az összetett műtrágyát 5—10 kilós csomagokban, a kisüzemek is vásárolhatják. Az idén először, egyes zöldségféléknél és a burgonyánál mintegy 100—150 ezer liter folyékony műtrágyát is felhasználnak. A tájékoztató után több előadás hangzott el a növényvédelemről, az üjabb kutatásokról, a növényvédő gépekről, a fejlesztés irányairól, a kemizálás egészség- ügyi problémáiról. Az ankétot ma folytatják. (MTI) Komputer állítja ki a postaszámlákat A Magyar Posta m angol Honeywell cégtől beszerezte az első nagyteljesítményű adatfeldolgozó berendezését. Először a kifizetett postautalványok „leszámolását” végzik a komputer segítségével, de a későbbi időkben a, rádió, a televízió és a telefonszámlákat is a Ferenc központban felépített számítógép készíti majd el (MTI foto — Kovács Sándor felv.t Hol vannak a régi penziók? Beszélgetés a magánkereskedelem helyzetéről Lassan két éve lesz, hogy megjelent a 2009/1968. (IV. 6.) számú kormányrendelet, amely szabályozza a magánszektor, ezen belül a magánkereskedelem szerepét, tevékenységét. E rendelet — ezt a gyakorlat, az azóta eltelt idő bizonyítja — nem vált még mindig eléggé ismertté, hiszen a kedvező lehetőségek ellenére megyénkben sem növekedett számottevően a magánkereskedelem aránya. A jelenlegi helyzetről, a rendelet szabta lehetőségekről beszélgettünk Bágyi Imrével, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. Nézegetjük a városok, járások összesített statisztikáját a magánkereskedelem 1968. és 1969. évi alakulásáról: két év alatt az egész megyében mindössze 35 új iparengedélyt adtak ki a kereskedelmi hatóságok. Ezek zöme a hagyományos zöldség-gyümölcs „bódék”-ból, bazár és cukorka-árudács- kákból tevődik össze. Néhá- nyan kértek — és kaptak — pecsenyesütésre engedélyt, de nem nyílt egyetlen penzió, kifőzde, valamint vegyes- árubolt sem. — Mi ennek az oka? — A kérdéssel a rendelet megjelenése óta már mi is nagyon sokat foglalkoztunk XXXXX.XXaKXVVW.XfcXXXXXX-XXXXX.XXXVVXXXVXXXXXVXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXX' Az Ideiglenes Kormány iparügyi minisztere huszonöt évvel ezelőtt, 1945. februárjában adta ki a rendeletet, hogy az ötvennél több embert foglalkoztató üzemekben alakítsák meg az üzemi bizottságokat. Negyedszázad múltán Eger egyik legrégibb gyárában, a mai Könnyűipari Alkatrészeket Gyártó Vállalat gyáregységében az egykori üzemi bizottság két alapító tagjá- yal — Kelemen Istvánnal és Tátrai Pállal beszélgettünk. Régi emlékekről, eseményekről. Kelemen István — 12 éves korában — tanulóként került a gyárba. Itt lett szerszám- készítő szakmunkás. 1941-ben kaptam meg a szakmunkás-bizonyítványt. Akkoriban a gyárat Kiss Lászlóné részvényes vezette. — Mikor alakult meg a gyárban az üzemi bizottság? — 1947-ben. öten voltunk 4 vezetőség tagjai; Bajza László, Bodó Antal, Kele, men István, Merczel János és Tátrai Pál. Az öttagú bizottságból ma már csak ketten dolgozunk itt a gyárban. A bizottság titkárává engem választottak. Volt egy kis irodánk, ahol összejöttünk és ilBegbeszéltük az eseménye■s sei Öten kezdték... két, a feladatokat. — Mivel foglalkozott az üzemi bizottság? — Az üzemi bizottság a felszabadulás után az első forradalmi munkásszervezet volt a gyárban. Elhatároztuk, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten segítjük, védjük a munkások erdekeit. Az - összefogás különösen fontos volt, mert nagyon nehéz napokat éltünk át. Leállt a termelés! Kiss Lászlóné ugyanis bejelentette, hogy nincs pénze anyagra és munkabérre. Ügy látszott, hogy a munkások az utcára kerülnek, mivel nem volt se munka. se fizetés. Tátrai Pál kollégámmal, aki akkor a Vasas Szakszervezet elnöke volt és egyben az üzemi bizottság kulturális és sportfelelőse is, felszólítottuk Kiss Lászlónét, hogy a korábbi kijelentését írja jegyzőkönyvbe, és mondjon le a gyár vezetéséről. Kissné nehezen ugyan, de aláírta a jegyzőkönyvet. — Mi következett ezután? — Jól emlékszem, Bajza Lászlóval, a bizottság gazdasági felelősével kérvényt írtunk — én gépeltem —, az iparügyi minisztériumnak, hogy nagy az elkeseredés a gyárban, 49 dolgozó van fizetés nélkül. Nincs munka, nincs anyag. Kértük a minisztert, hogy ugyan száz főn aluli ez az üzem, de mégis államosítsák, mert különben a 49 ember az utcára kerül. Ezzel egy időben felkerestük' a kommunista párt egri bizottságának képviselőit, akiknek szintén előadtuk kérésünket, és átadtuk Kissné lemondó nyilatkozatát is. A párt illetékes képviselője, Mucsi Sándor és Grégász József elvtársak arra kértek, hogy menjünk vissza a gyárba és nyugtassuk meg a dolgozókat, mert rövidesen intézkednek. — Mi történt ezután? — Viszonylag rövid idő alatt anyagot kaptunk a Bor- sodnádasdi Lemezgyártól. A Nemzeti Bank helyi igazgatója pedig hitelt adott munkabérre. A termelés tehát, ha nehezen is, ismét megindult. Tátrai Pál volt az üzemi bizottság kulturális és sport- felelőse. — Hogyan szolgálta az üzemi bizottság a dolgozók érdekeit? — A bizottság, ha nem is sokat, de mindig adott segélyt a munkásoknak. Bizony sok volt a rászoruló. A dolgozók körében brigádokat szerveztünk és munkaversenyt hirdettünk. Mosdókat, öltözőket rendeztünk be és csinosítottuk a gyárat. Például az egyik hulladéktároló raktárai kiürítettük, lepadlóztuk, és kultúrteremnek rendeztük be. Zenekart, énekkart és színjátszó csoportot alakítottunk. Meghívásokra, Andornaktályától Bükkszent- keresztig járták a községeket és kultúrműsorokkal szórakoztatták a falvak lakóit. Labdarúgó- és kézilabdapályát építettünk társadalmi munkában, ahol házi bajnokságokat rendeztünk. A dolgozók minden hónapban ösz- szeadtak egy bizonyos összeget a kulturális és sportrendezvényekre. Az egész üzem egy nagy baráti kör volt. Minden probléma és öröm közös volt. — Az államosítások után újból kellet kezdeni az életet, de mégis boldogok voltunk, mert amiért olyan sokat harcoltunk, küzdöttünk, az valóra váU .. Menfüsy, Károly — mondotta Bágyi Imre. — Azonban mielőtt erre válaszolnék. szeretném előrebocsátani: közel sem vagyunk elégedettek az úgynevezétt hagyományos zöldség-gyümölcs árudák számával sem, amelyből pedig viszonylag jelenleg a legtöbb van. Ugyanis — a fogyasztói igények alapján — városaink peremkerületeiben, üdülőtelepeken, kisebb falvakban, még többre lenne szükség. különösen ellátási nehézségek vannak a Felső- Mátra falvaiban, üdülőtelepein, mivel ez a terület, alig terem — és túl későn — zöldséget és gyümölcsöt. Ami pedig a penziókat illeti: szinte hihetetlen, hogy például a Gyöngyös melletti, mátrai üdülőhelyeken nem lenne erre lehetőség, amikor 20—25 évvel ezelőtt több mint száz penzió iS működött ezen a vidéken ... — Ma fokozottabban szükség lenne a penziókra, mivel mind a belföldi, mind a külföldi turistaforgalom jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedben, s a szállodai férőhelyek száma nem növekedett hasonló mértékben. Annak, hogy a kedvező feltételek, az ösztönzések ellenére sem jelentkeznek az érdeklődők iparengedélyért, mi a legfőbb . okát abban látjuk: sokan még mindig tartanak a magánszektorra vonatkozó rendelet „átmeneti” jellegétől, a magas adóztatástól. Más szóval: úgy vélik, hogy a magánkereskedelmi tevékenység a mi viszonyaink között valami kétes értékű, nem szimpatikus valami. — Pedig az idézett kormányrendelet szelleme egészen másról tanúskodik.. . • — Igen, s ebből kell helyi tanácsainknak is kiindulniuk, s nem a korábbi gyakorlatból. Ugyanis a rendelet alapvető célja a lakosság jobb áruellátásának élősegítése. Ebből a szempontból nézve tehát a magánkereskedelem megjelenése az úgynevezett kereskedelmi fehér foltokon — a rendeletben megszabott feltételek mellett — nagyon is kívánatos, hasznos nép- gazdasági tevékenységnek számát... — Ha jól értem: a helyi tanácsok sem ismerik jól a rendeletből adódó lehetőségeket. Hallhatnánk ezekről? — Valóban: tanácsainknak jobban meg kell ismerniük a réndeletet ahhoz, hogy propagálni tudják Egyáltalán: fel kell mérni perspektivikusan helyileg a fehér foltokat, s kidolgozni a fejlesztési terveket. Ennek alapján konkrét formában is lehet ajánlatokat tenni a magán- kereskedelmi tevékenységre, < arra, hogy melyik területen és muyea egységetek szükség a fogyasztói igények szerint. — Ami pedig a lehetőségeket illeti, azok tovább bővültek. Amíg például, tavak árukészletre, berendezésre csupán 24 hónapi részletre nyújtott hitelt az OTP, az idén már 15 ezer forint hiteh biztosít 30 havai részletre. Ugyanakkor üzletépítésre is lehet hitelt felvenni: maximálisan 40 ezer forintot, 4S havi részletre. (Utóbbi ta valy 30 ezer forint volt, 36 havi törlesztésre...!) • ■— Vajon kifizetődné a befektetés egy-egy penzió ese tében? Nem azért kérnék legtöbben inkább egy pecsenyesütő bódé működtetésére engedélyt, meri viszonylag kis befektetéssel, gyorsan, jelentősebb hasznot lehet elérni? —. Bizonyára kevesebb & rizikó egy kisebb befektetést; igénylő áruda működtetéséhez. A nagyobb haszon kérdése már nem egészen így van. Ugyanis ha egy penzió, szállással és házi koszttal, jól beindul, lehetőség van arra, hogy engedélyt adunk néhány italféle árusítására is. Egerben például, a Szép- asszony-völgyben .évek óta szeretnénk elérni, hogy a magánpincék egyik-másikában — engedéllyel — színvonalasabb körülmények között, ne csak bort, hanem mondjuk szalonnát, zsíros kenyeret is árusítsanak. Vagy az üdülőhelyeken (Síkfőkút, Almár-völgy, Szilvásvárad stb.), ahol mór számos színvonalas magánví- kendház is épült, miért ne lehetne — amikor a tulajdonos letöltötte benne családjával a szabadságát — penziót létesíteni? Szerintem szervezés, talpraesettség kér dése az egész mert engedélyt örömmel adunk az ilyen vállalkozásokhoz. hiszen — amellett, hogy világviszonylatban a kis, családias üdülőhelyek, , víkendek irányá ba tolódott el az igény — az ilyen megoldások lényegesen tehermentesítenék á zsúfolt szállodai kapacitást is. Ugyanakkor a vállalkozók pedig nem lebecsülendő mellékjövedelemhez juthatnának.’ — E néhány kiragadott példa — mondotta végezetül Bágyi Imre — csak elenyésző részét képezi azoknak a lehetőségeknek, amelyeket az; említett kormányrendelet biztosít. Ezeknek már a megtalálásuk. felkutatásuk is ötletesség vállalkozói bátorság kérdése ... ' Faludi Sándor esütörtök
