Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

C öntött a Legfelsőbb Bíróság

Kát találmányi .és egv szerzői jogdíjperben hangzott el fontos állásfoglalás a Le... elsőbb Bíróságon'.

Háromnegyed millió lomt tért

Az egyik fővárosi gyár külföldi megrendelésre négy egységből álló enkephalogra- phot kívánt gyártani, azonban az egyik alkatrész: a 8 csatornás analizátor nem bi - zonyult megfelelőnek. A vállalat elektronikus laboratóriuma vezető mérnökének azonban sikerült a problémát megoldania és eljárása az Országos Találmányi Hivataltól szabadalmi oltalmat is kapott. A sikeres feltalálói munika eredményéként a gyár 198 készüléket készített és azokat a megrendelők teljes megelégedésere, leszállította. Közben a gyár beolvadt egy másik üzembe, a találmányi díj összegében azonban a jogutód vállalat és a mérnök nem tudott megegyezni. Perre került a sor, amelyben a vállalat arra hivatkozott, hogy a szóban forgó analizátor nem új termék, műszaki színvonala az átlagot nem haladja meg, és díjazása legfeljebb eszmei alapon állapítható meg Ezzel szembén a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripar». igazgatósága, valamint a miniszterhelyettes úgy nyilatkozott, hogy az analizátor új cikknek tekintendő. A műszaki szakértő kijelentette: a találmány színvonala az átlagosat meghaladja és az enkephalograph gyárt- hatóságát megbízható módon megoldotta. A kidolgozás jó műszaki félkészültséget, kellő gyakorlati tudást, nagy szaldsmeretet igényelt. Tekintve. hogy a készüléket exportra gyártották, jelentősége'külkereskedelmi szempontból ’ is számottevő. Or- vossaalkértőt is meghallgattak. Szerinte a berendezés kutatási és állatkísérleti célokra jól használható.

Fizet a városi tanács

A ^Fővárosi Bíróság a mérnök részére 582 ezer forint találmányi díjat állapított meg. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az összeget 727 544 forintrá emelte. ítélete indokolása szerint a kérdés az: milyen alapon és milyen százalékos kulcs szerint kell megállapítani a feltalálói díj összegét? A vonatkozó rendelet kimondja: az illetékes miniszter megállapíthatja, mit kell új cikknek tekinteni. Ez ebben az esetben megtörtént. Üj cikk gyártását eredményező találmány esetén a feltalálói díj a termelt mennyiség önköltségének legfeljebb öt százaléka lehet, de a százalékos kulcs megállapításánál — az összes tényezők mérlegelésével — általában a középértékből kell kiindulni. A 198 analizátor 58 milliós önköltségi árának ezúttal a díjkulcs meghatározásánál mérsékelő hatása van. Mindezeket figyelembe véve, a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a mérnököt az öt éven belüli termelés önköltsége után, 1,25 százalékos kulcs alkalmazásával 727 544 íorint feltalálói díj illeti meg, egyben a gyárat 30 000 forint perköltség fizetésére is kötelezte.

Négy mérnök eljárást dolgozott ki rossz vízzárásé vízvezető csövek és csatornák javítására, ami lehetővé teszi, hogy a csatornák és csövek kibontása és kicserélése nélkül, föld alatti hi- 'bákat. csatornahálózatokat kijavítsanak, vízzáróvá tegyenek.

Egyik nagy városunkban még 1950-ben a csatornahálózatot lösztalajon, technológiai előírások mellőzésével, szakszerűtlenül fektették le. Ennék következtében mind a városban, mind az egyik ottani vasmű telepén a szennyvízcsatorna-hálózatban keletkezett törésék és helytelen összeillesztések miatt olyan nagy mérvű szennyvíz szivárgott fél, hogy a talajvíz szintje veszélyesen megemelkedett A rossz talajon partszakadásök és csúszások keletkeztek. Egy helyen pedig a csatorna hibája miatt a szennyvíz a vízművek tápterületét is veszélyeztette. A partfalomlás okainak kivizsgálására, valamint a szükséges intézkedések megtétélé- re, kormánybizottság alakult A feladat a hibás csatornahálózat megjavítása volt. A kormánybizottság úgy döntött, hogy a négy mérnök találmányát kell felhasználni. A kísérletek eredményesnek bizonyultak és kétévi munkával a városiban több mint 12 ezer folyóméter csatornát javítottak meg, 9 millió forint költséggel. A vasmű telepén pedig 7500 folyóméter csatornát hóztak rendbe.

Ilyen előzmények után a mérnökök a vasmű ellen találmányi díj megfizetéséért pert indítottak és a bíróság a vállalatot 200 ezier forint fizetésére kötelezte. De pert indítottak a városi tanács ellen is, amelytől 1200 000 forint találmányi díjat kértek.

A Pesö Központi Kerületi

Bíróság ezt az összeget meg is ítélte, mert az igazságügyi szakértő véleménye szerint hagyományos eljárással a munka körülbelül 23 millió forintba került volna, tehát majdnem 14 millió forint

megtakarítást értek éL Ezenkívül a találmány szerint javított csatorna élettartama nagyobb a hagyományos eljárással készített, illetve javított csatornáénál. Fellebbezésre a Fővárosi Bíróság az összeget 700 ezer forintra csökkentette. Törvényességi óvásra az ügy a, Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Á szakértői vélemények alapján a Legfelsőbb ijíróság is elismerte a találmány népgazdasági jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy alkalmazásával a csatomajavítás költségei a hagyományos módon történőnél lényegesen kisebb, a munka gyorsabban volt elvégezhető, sőt a javítás folyamata alatt a csatornahálózat üzemeltetését és a közlekedést nem zavarta. Azonban rámutatott arra, hogy a korábbi szakszerűtlen munka okozta kényszer- helyzetben kellett a találmányt nagyobb mérvben alkalmazni, ez pedig a feltalálói tevékenységen kívüleső körülmény, sőt, a dij nagyságának meghatározásánál csökkentő tényező. Mindezek figyelembevételével, a Legfelsőbb Bíróság — a csatornahálózat egyes szakaszainak javításáért különböző kulcsot számítva — a városi tanácsot 342 340 forint fizetésére kötelezte.

Anyaggyűjtésnél szerzői jogdíj nem jár

Egyik kulturális intézményünk kiadványának szerkesztésénél egy tanár bibliográfiai cédula-anyagát is felhasználták. Az anyagot a szerződésben meghatározott összegért megvásárolták, a tanár a pénzt megkapta. A könyvben a nevét is feltüntették azok kö2ött, akik az anyaggyűjtésben közreműködtek. Később a tanár szerzői jogdíj fizetéséért az intézmény ellen pert indított, A Fővárosi Bíróság részben helyt adott a keresetnek, de fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a tanár igényét elutasította.

Az ítélet indokolása rámutat arra, hogy annak elbírálásánál, vajon a tanár szerzőnek tekintendő-e, a vonatkozó rendelet irányadó. Eszerint pedig írói műveknél a szerző: az író, a szerkesztő és a fordító. A tanár azonban a szobán forgó műnél nem volt szerző, nem írta, nem szerkesztette, a szerzők között a nevét sem tüntették fel. Csak anyaggyűjtést végzett, amelynek eredményét eladta és ezzel a kulturális intézmény ennek az anyagnak a felhasználására jogot szerzett. Tehát a felvett ősz szegen túlmenően szerzői jog- dn'ra nem tarthat igényt.

Hajdú Endre

Express-tervek

Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda kedden

Balatonföldváron sajtótájékoztatót tartott a Szovjetunió, Bulgária, Románia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Csehszlovákia' és Jugoszlávia hazánkban tartózkodó tudósítói és rádióriporterei részére. Völgyi István. az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda igazgatója ismertette a 13 évvel ezelőtt megalakult magyar ifjúsági utazási iroda tevékenységét: elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben ötvenezer külföldi fiatalt fogadtak és 25 ezer magyar fiatalt utaztattak külföldre. Nagy súlyt fektetnek az ifjúsági turisztika bővítésére. Az idén harmincezer magyar fiatal számára teszik lehetővé a külföldi utazást, ugyanakkor gazdag, változatos programmal 60 ezer külföldi fiatal turistát fogadnak hazánkban.

Az idei — jubileumi — esztendőben nyolc különvo- natot indítanak a Szovjetunióba, s ugyanennyi jön Magyarországra is.

„Hűséges feleséged leszek”.

(MTI foto — Király Krisztina felv.j

Egy boldog nagy család

EGYSZER. AMIKOR á

Színház- és Filmművészeti Főiskolán a dramaturgia professzora bejegyezte a kitűnő osztályzatot a fiatalasszony indexébe, e szavakkal nyújtotta át a bizonyítványt: „Ez a sok kitűnő jegy arra enged következtetni, hogy maga híres ember lesz...” Most, csaknem húsz évvel az elhangzott mondat után keresem fel Varga Domokos - nét. Az egykori jóslat beteljesedett, nevét, hírét rádióriport ismertette meg az or— East a „hírnevet” azonban mégsem a dramaturgiai működésem vívta ki, hanem a népes családom. Az emberek különösnek tartják, hogy hét gyermeket szültem. Pedig számomra ez a természetes, így érzem kiegyensúlyozottnak az életemet

— Boldog?

Nehéz kérdés. Hiszen ha belegondolok, annyi ellentmondás rejlik az adandó válasz mögött. Nagyon boldoggá tesz a családom. Szeretjük egymást, Ugyanakkor elégedetlen is vágyók magammal, mert úgy érzem .keveset tettem le az asztalra”, kevés hasznos munkát végzek. Amikor a főiskolára jártam — képletesen szólva egyik gyerek a hónom alatt, másik a kezemben — még úgy éreztem, a növekvő családi gondok ellenére tudok

’GEPENCSE'k A4tK/OS *

s:

— Te itt maradsz a sofőr- — parancsolt Faragónak.

Őrmester, felkészülni, mmi zaj. Azt akarom hin- hogy mezítláb járnak a tonák. Mozgás.

Schultz őrmester egyszer- pattant ki a kocsiból Szé- sival. mindketten nyitva gyták maguk mögött az tót.

Mintha teljesen egyedül tt volna a sofőr, 'közömbös ccal becsukta az ajtókat. >lga végeztével újra szo- ,rrá dermedt, Faragó nézete tovább a frissen nyírt rkót. Teljesen valószínűt- n volt fél nappal ezelőtti imaga, a fölényes vallató, d az erő, az idő, a helyzet •aként latolgatja, melyik dozatát kötöztesse a szóköz kihallgatás előtt. Bizo- yosra vette, soha többé nem sz módja belefáradni a ki- allgatottak pofozásába. Ki- thatatlanul emésztette a

w WHO. március 1*

rettegés a szörnyű gyanútól; hogy a Gestapo tudomást szerzett titkáról...

— Milyen falu ez? — próbálta beszélgetésre bírni a sofőrt

Nagy sokára és kelletlenül válaszolt a fiatal katona.

— Csak térképről ismerem. A nevét elfelejtettem.

— Kiszállok egy kicsit levegőzni.

— Itt is jó a levegő.

Faragó ebből megértette,

hogy Tanácsosabb hallgatnia.

Odakint fojtott zajok ku- szálódtak a sűrű sötétbe, óvatos berregéssel indult be a teherautó motorja. Széná- si épp olyan titokzatos zordsággal ült vissza helyére, mint ahogy húsz perccel korábban eltűnt. Schultz őrmester géppisztolyát az ölébe fektetve fészkelte magát a sofőr melletti ülésre.

— Irány a Rábca-part — hangzott feszes kiejtésű parancsa.

Sokáig tartott, amíg lassan, tompa búgással keresztülhaladt a két gépkocsi a hosszú falu kacskaringéé utcáink

Faragó azt hitte, a táj eM borultsága növeli riadalmát, s nem jutott eszébe, hogy éppen előlük bújik a föld alá a maradék vigasz. Beléje sugárzott félénken a nagyon távoli emlék, amikor ott állt a szegedi vásártéren és a kalandvágy ellenállhatatlan rohamában felikéredzkedett a német gépkocsioszlopra. Autózni. autózni! Szívni a részegítő benzinfüstöt, repülni soha nem látott tájakon át, idegen országok felé rohanni és ha ez teljesül, nem sajnálja az árát. legyen bármekkora. Csak az utazás élvezetére gondolt, soha nem hitte, hogy a gkrulás. a motor monoton dlruzsolása őrjítővé képes fokozni a halálfélelmet.

— A híd előtt megállni — parancsolta szokott feszességével az őrmester.

Faragó várta, mikor szólnak rá az általa is annyiszor mondott rémületes egykedvűséggel: kiszállni. De a Gestapő összekötője nem szólt hozzá. Gyorsan kipattant a kocsibői Schultz őrEkkor már lábdobogás, kiabálás örvénylett a teherautó körül. Ütések zuhantak, nyögések visszhangja szakadt fel nyomukban és a zajokból eló-előharsant Schultz őrmester káromkodása. Ez mind ismerős volt Faragónak, idegszálaiból kiolvadt a fagy, megint élni kezdett.

Minden úgy történt, ahogy benne élt az éjszakai kivégzések emléke. Faragó Béla, a volt önkéntes SS-'ka torna • pontról pontra követni tudta a kivégzést, eközben semmivé párolgott az előbb még zsigerai.be markoló halálfélelem. Visszazökkenve megszokott természetébe. gyakorlottan számlálta a lövéseket és megállapította, hogy körülbelül tíz személlyel végeznek.

Neszezés következett, s a szakasznyi SS-katana körvonala is előrajzolóöott.

Szénási az út kövéhez döngette csizmája sáros tal- ■pát, csak ezután ült vissza a kocsiba. Hanyag pillantást vetett karórája foszforeszká- ló számlapjára.

— Négy-negyvenöt. Minden rendben történt Rá lehet gyújtani. Indulás.

Faragót is, az őrmestert is megkínálta cigarettával. Épp akkor lobbant az őri. gyújtó lángja, amikor átgu- rultak a Rábca hídján.

— Még most sem vagv álmos? — kérdezte Faragótól a szívélyes Gestapo-összekötő.

valamit alkotni, valamit adni magamból, olyan produktumokkal jelentkezni, ami hasznos mindenki számára. Aztán fel kellett hagynom pályámmal. Elvégeztem a könyvtáros szakot s a hétköznapi munka megcsendesedett körülöttem. Azt hiszem, ez a csend tesz elégedetlenné.

AZ ÖRÄJÄRA NÉZ, kimegy és megeteti a héthónapos Jucikát. Amikor befejezi a kedves műveletet, palacsintatésztát kever ki, és zsírt tesz egy serpenyőbe. Ebédet készít Magdinak, aki nemsokára indul iskolába. El sem merem képzelni, menny i munkát jelent egy ilyen nagy család.

— Ne haragudjon a kérdésért, ha élőiről kezdené házasságát, ismét vállalna eny- nyi gyereket?

— Nézze, beszéljünk őszintén, Sokan azt hiszik, a népes család valami „istencsapása”, szánakoznak azokon, akik hat, nyolc, tíz gyereket nevelnék. Én sok olyan házaspárt ismerek, ahol kényelmi vagy más okokból nincsen gyerek, és több, úgynevezett „nagy családdal” tartjuk a kapcsolatot. Állítom, hogy a gyerek szerzi az igazi boldogságot. Ahol többen vannak, az anyagi nehézségek ellenére sokkal több öröm fűszerezi az életet. De folytatom tovább. A népes családban a gyerekek egymást segítik, nevelik. Egymástól lesik el a szorgalmat, s jobban is tanulnak. Az én csemetéim például

(FoTgfrttiilrJ

mindannyian kitűnő bizonyítványt hoznak haza.

MAGDI ÄTYESZI a teendőket a konyhában, pergetett tojáslevest főz, mi pedig bemegyünk a kisszobába a legifjabb jövevényhez. Az édesanyja Ölbe veszi és azt mondja:

— Húsz év van a legidősebb fiam és Jucika között. András nemrég szerelt le, egyetemre jár, matematikus lesz. Péter 19 éves, most szolgál a honvédségnél, őt is felvették az egyetemre. Domokos 18, Gergely 16 éves. A fiúk után lányok érkeztek; Anna 15, Magdi 13 évvel ezelőtt

Az asszony halkan mondja, szinte szégyelli, hogy ő olyan boldog. De kérlel, ezt ne írjam le, mert attól tart, valami rózsaszínű, szirupos portré születik róla.

— Pedig hát az élet egyszerűbb, hétköznapibb — fűzi hozzá. — Nabköben ugyanúgy dolgozom munkahelyemen, mint más asszonyok. Igaz, nekem kevesebb idő jut szórakozáisra, tanulásra, s csak nagyon kevéssé izgatnak a divat változásai. De azon sem töröm soha a fejem, hogy vajon egyenrangú- e a nő a férfivel. Ez nálunk nem téma. nem probléma, a válasz magától értetődő, az élet maga adja.

— Végezetül még egy kérdést: Szeretne még gyereket?

_ Azt hiszem, igen, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő — mondja mosolyogva.

Esztergomi László

Jubileumi hangverseny az egri zeneiskolában

A felszabadulás 25 esztendős jubileumára az egri zeneiskolában növendékhangversenyt rendeztek hétfőn este, a Bartók-teremben.

Az ilyen diákhangversenynek sajátos miliője van. A legaprobbak is ünneplőben nyüzsögnek, akár a hallgatóság soraiban foglalnak helyet, akár a pódiumra kerülnek. Az izgalom nemcsak az önfeledt zsibongóiban csapódik ki, hanem a hangszerek ideges fel-felcsattanásá- ban is. Néhány szülő és zenebarát vegyül el ebben a diákos zsongásban, hogy aztán kezdetét vegye az előadás. Így kerülnek sorra minden válogatás, vagy különösebb műsorszerkesztés nélkül a számok, mert itt nem az összhatás a fontos, hanem azt a készséget is meg kell mutatni, vizsgáztatni. amely az előadóban van. Ránki és Sosztakovics, Beethoven és Majkapar jól megférnek egymás mellett, mint ahogy a grúz dal sem zavarja Vitali menüettjeit vagy Schumann Gyermek- szonátáját.

▲ kisebbek közöl megemlítenénk a két Holló testvért — mindketten zongorán •— a hegedűs" Kugler Zsuzsát, a klarinétos Kassa Istvánt, a fuvolázó Kiss Katalint, akik mintáját adják annak a türelmes és áldozatos zenepedagógiai munkának, ami a zeneiskolában'folyik.

A képzettebb szólisták közül zeneértésben és a technikai megoldások biztonságában kitűntek társaik közül oboán Dienes Gábor, hegedűn Kecsmár László és Gólya Erzsébet, klarinéton Bánhegyi Géza. Ezek közül, a jók közül is kiemelkedik Kelemen Éva, akinek zongorajátékát lelkesen megtapsolta a. közönség. Hozzá hasonló sikert aratott énekével Kovács Ilona. A rézfúvós kvartett, a vonósnégyes, a 16 tagú hegedű-kórus és a Vivaldit játszó tíztagú vonósegyüttes azt bizonyítják, hogy az együttzenélés örömeit is megismertetik a tanárok a fiatalokkal. Ezek a kisegyüttesek már jelzik azt a szándékot, hogy a szimfonikus zenélés irányában is építkeznek a zeneiskolában«