Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Célunk: a lakosság igényelnek kielégítése VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI 'TANACS NAPILAPJA XXL évfolyam, 72. szám ARA 80 FILLER 1970, március 26., csütörtök Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke beszámolóját tartja. MI A „LÉNYEG”? (3. oldalon) Sä „FEHÉR FOLTOK’* HEVES MEGYE TÉRKÉPÉN (1. oldalon) U „MOZGÓ” ÜNNEPÜNK (5. oldalon) ü TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (5. oldalon! A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek VII. küldöttgyűl&íai-^ Zsúfolásig megtelt Egerben, a Szakszervezeti Székház tanácsterme szerdán délelőtt, amikor Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke megnyitotta a, Fogyasztási Szövetkezetek Heves megyei Szövetsége VII. küldöttgyűlésének plenáris ülését, A jelentős tanácskozáson megjelent Oláh György, az MSZMP SB tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Kazareczky Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi .miniszterhelyettes, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyéttese, Szalay István, a Heves megyei tanács vb-elnökhelyettese. A MÉSZÖV választmányának beszámolója rövid, ma .már történelemnek tekinthető áttekintést nyújtott a szövetkezeti mozgalom 25 esztendejéről. Megyénkben az első földművesszövetkezet Pusztahídvégen alakult meg 1945-ben, 126 taggal. Ma a fogyasztási, takarék-, és lakásszövetkezetbe tömörült tagok létszáma meghaladja a száznegyvenezret. A MÉSZÖV elnöke hangsúlyozta, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hálózatának fejlesztését céltudatosan a lakosság igényeinek figyelembe vételével fejlesztették. Az elmúlt három év alatt százmillió forintot fordítottak új egységek létrehozására, a színvonal emelésére. Ebben' az időszakban épült a hevesi, a gyöngyösi áruház, Egerben kettő, és Gyöngyösön egy ABC-áru* ház, valamint a verpeléti, az egri kisvendéglő és a fel- sőtárkányi szálloda. Emellett, nagy gondot fordítottak az alapvető ellátást szolgáló hálózat fejlesztésére. Megyénkben a takarékszövetkezeti hálózat 94 községre terjed ki és a betétállomány megközelíti a 290 millió forintot. A lakásszövetkezeti tevékenység a közelmúltban kezdte meg lendületesebb fejlődését, s mivel a lakáskérdés az érdeklődés középpontjában áll, erőteljes fejlődés szükséges ezen a téren is. A választmányi beszámoló a szövetkezetek fő feladataként a szövetkezeti tagok és a lakosság igényeinek maximális kielégítését jelölte meg. Ezután, az alapszabály- tervezetről szólva a MÉSZÖV elnöke megemlítette, hogy azt a Megyei Főügyészség törvényességi szempontból megvizsgálta és ellene nem emelt kifogást. Végezetül a MÉK helyzetét vette vizsgálat alá a beszámoló. A MÉSZÖV választmányának beszámolóját értékes és élénk vita követte, iilmelyben felszólalt ér. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Elmondotta, hogy a fejlesztési alap felosztását sokkal ésszerűbb a megyékre bízni, mint azt központilag elosztani. Sür- gétte a szövetkezetek integrációs tevékenységét. Említést tett arról, hogy a szövetkezetek üzletpolitikája jelenleg még .mindig nem a legmegfelelőbb. A lakosság jobb áruellátását meg kell oldani, a tényleges fogyasztási igényeknek megfelelően. Az áruhiány és az ellátás- 'ban mutatkozó zavar egyes helyeken néha a túlzottan óvatos megrendeléseknek köszönhető,. amely nem a valóságos igényeket veszi figyelembe. hanem az üzleti biztonságot szolgálja. Rámutatott, hogy némely szövetkezeti boltban nyugtalanítóan magas a leltártöbblet. Kérte, hogy a helyi felügyelő bizottságok jobban éljenek jogaikkal. Oláh György az MSZMP Heves megyei bizottágának első titkára párhuzamot vont a küldöttközgyűlés és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója között, hangsúlyozva, hogy a szövetkezeti számvetésnek, amely 25 év történelmét is érinti, szigorúnak és pontosnak kell lenni. „Az elmúlt 25 év alatt — mondotta — sok mindent alkottunk, ha nem is úgy oldottunk meg mindent, ahogy szerettünk volna”. Talán mindennél nagyobb sikernek könyvelhetjük el az emberek gondolkodásában végbement változást. többek között az emberek és a szövetkezetek viszonyát. A mai ember számára elfogadott és kedvelt forma a szövetkezet, és a szövetkezet aktív megvalósítója a párt politilcájának. Ezért az élet minden területén támaszkodik a párt a szövetkezetekre. Nagy érdeme a szövetkezeti mozgalomnak, hogy a falu közelebb került a városhoz, és nincs meg az a szakadék amely elválasztotta a két életformát egymástól. A jobb árutermelés megvalósításával politikailag is helyes irányban befolyásolták a szövetkezetek a lakosságot. Jelentősnek ítélte a szövetkezetek kulturális tevékenységét is. Örömmel szólt arról, hogy megyénkben a szövetkezetek az új törekvések iránt mindig nagyfokú érdeklődést tanúsítottak. Dr. Ruttkay Vilmos a toronyház lakásszövetkezet elnöke a lakásszövetkezeti törvényeket, jogszabályokat kifogásolta, amelyek annyira szerteágazóak, s különböze jogforrásokból származnak, hogy még a szakember is alig ismeri ki magát bennük. A hozzászólások után a küldöttgyűlés a választm árr~ beszámolóját elfogadta és jóváhagyta a megyei szövetség alapszabályát. A küldöttgyűlés ma délelőtt folytatja , munkáját. (sz. a.) Elutazott a magyar békemozgalom küldöttsége Stockholmba A stockholmi Vletnam-konferenciára dr. Réczei László professzor, az Országos Béketanács alelnöke vezetésével a magyar békemozgalom 8 tagú delegációja utazott. Képünkön: Le Hun Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideig- «enes ügyvivője búcsúzik dr. Réczei Lászlótól a Ferihegyi repülőtéren. (MTI lob — Pálfai Gábor felv.) Külügyminiszterünk tegnap Foí§daniba látogatott BERLIN: Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a Cecilienhof i emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi jelentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új lwrszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista országok a „Német Demokratikus Köztársasággal együtt”. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. (MTI) Napirenden: az ifjúsággal foglalkozó párthatározat Ülést tartott a KISZ központi bizottsága A küldöttgyűlés résztvevőinek egy - csoportja. 'Foto: K> Szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — két téma került napirendre: megvitatták az ifjúsággal foglalkozó párthatározatból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójáról. Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február 18—19. ülésén behatóan elemezte az ifjúság világnézeti, politikai, erkölcsi fejlődését, a fiatalok megváltozott élet- körülményeit, értékelte a KISZ tevékenységét s meghatározta a jövő feladatait. Ebből következően az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb teendője, hogy kritikus vizsgálat tárgyává tegye eszmei-politikai nevelőmunkájának hatékonyságát, s arra törekedjék, hogy tevékenységével mind jobban szolgálja tagjainak kommunista nevelés«*. I i A központi bizottság első titkára részletesen elemezte a KISZ-en belüli demokratizmus helyzetét, vizsgálva,. hogy valóban megvannak-e azok a vitafórumok, ahol az ifjúság tömegei szót kérhetnek s véleményükkel formálhatják a különböző döntéseket. Foglalkozott a KISZ-ne- velőtevókenységével, s rámutatott: a KISZ ifjúsági szervezet, s ennek tükröződnie kell munkastílusában, hangvételében, módszereiben. A KISZ kb első titkára kitért a párthatározatnak arra a részére is, amely feladatául jelöli meg az egységes ifjúsági szövetségen belüli dif- fereciáltabb tevékenység megteremtését. Jobban figyelembe kell venni az ifjúság különféle korosztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit. Méhes Lajos végezetül kifejtette: a párt Központi Bizottságának határozata hosz- szabb távra szól, útmutatásainak megvalósítása nem je- lenthet kampánymunkát.
