Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Klans leköszönt BÉCS: Josef Klaus, osztrák kancellár, kedden bejelen­tette, hogy lemond az Oszt­rák Néppárt elnöki tisztsé­géről. A párt a március 1- én megtartott parlamenti választásokon elvesztette többségét. Jelenleg 79 man­dátummal rendelkezik, míg a szocialistáknak 81 mandá­tumuk van. ‘ Az Osztrák Néppárt el­nökségi ülésén Hermann Withalm főtitkárt kérték fel a pártelnöki funkciók ideig­lenes ellátására. Az új elnö­köt — aki minden bizony­nyal ugyancsak Withalm lesz — a párt május 22-én megnyíló kongresszusán vá­lasztják meg hivatalosan. (MTI) lapi külpolitikai kommentárunk A laoszi probléma és az erfurti találkozó a világ érdeklődésének középpontjában Az elmúlt huszonnégy órá­ban sem enyhült a helyzet Laoszban. Az amerikai be­avatkozásnak magában az Egyesült Államokban is mind inkább erősödő ellenzéke van. Kedden például a wa­shingtoni politikai élet egyik legismertebb alakja, Mike Mansfield, a demokrata párt szenátusi csoportjának veze­tője mondott beszédet Laosz ügyében. Mansfield szenátor hang­súlyozta: az USA szenátusa az Egyesült Államok jövőjére nézve létfontosságúnak tart­ja, hogy Laoszban ne ismét­lődjék meg az, ami Vietnam­ban történt Mansfield kijelentette, Washington laoszi had­műveletei a vietnami há­ború jól ismert mintájá­ra folynak. Képtávírónkon érkezett: a LBMP KB és a lengyel kormány meghívására bolgár párt­és kormányküldöttség tartózkodik Varsóban. A képen: a küldöttségek a tárgyalóasztal­nál. A bolgár küldöttséget Todor Zsivkov, a lengyel küldöttséget Wladislaw Gomulka vezeti. (Telefoto — CAF—MTI—KS) BUDAPEST: Az ország bét textil-nagy- íreskedclmi vállalatának izös elhatározását jelentei­be keddi sajtótájékoztató- n Kolek József, a BÉTEX ■zérigazgatója. A _ textil- igykereskedelmi vállalatok azgatói tanácsának dönté- : alapján ugyanis április_l- 1 nyolcféle olcsó közszük- gleti cikk — műszálas ta- irók, függönyanyag, női ka­it- és kosztümszövet — igykereskedelmi árát, füg- ;tlenül a termelői áraktól, lagosan 5 százalékkal mér- :kelik. (MTI) ■ PRÁGA: Gromikót tegnap a CSKP ékházában fogadta Bilak ; Kempny, a pártelnókseg gjai. Az őszinte szívélyes­ig légkörében megtartott ta- Ikozó után a szovjet kül- jyminiszter a késő délutáni ■ákban különrepülőgépen ozsonyba utazott. (MTI) BONN: Barzel, a nyugatnémet undestag CDU—CSU frak- ójának elnöke elutasította randt kancellárnak azt a ivaslatát, hogy az erfurti ta- dkozó után rendezendő ka- metülésen vegyen részt. (UPI) BERLIN: Az UPI hírügynökség az DN-re hivatkozva jelenti, ogy kinevezték a Brandt— toph-találkozón részt vevő DK küldöttség tagjait. Ezek zerint az NDK küldöttségé- en Stoph kormányfő mellett iszt vesz Otto Winzer kül- gyminiszter, Michael Kohl llamtitkár, Günter Kohrt ülügyminisztériumi állam- .tkár, a minisztertanács hi- atalának helyettes vezetője, er hard Schüssler és Voss ülügyminisztériumi osztály­vezető. (UPI) BERLIN: Manfred Eward, az NDK sport- és tornaszövetségének elnöke válaszolt Willi Dau- menak a nyugatnémet sport­szövetség elnökének február 10-i tárgyalási ajánlatára és javasolta, hogy a két sport- szövetség elnökségének kül­döttei május 8-án (a fasiz­mustól való felszabadulás év­fordulóján) találkozzanak Berlinben, az NDK főváro­sában. (MTI) BELGRAD: Mirko Tepavac. jugoszláv külügyminiszter kedden Belgrádból repülőgépen hi­vatalos látogatásra indult öt ázsiai országba: i Burmába, Kambodzsába, Sihgaporeba. Indonéziába és Indiába. A jugoszláv delegáció tagja — Radivoj Uvaldcs külügymi- mszter-helyebtes is. (MTI) A szenátor igazán nem vá­dolható kommunista-barát­ságai, épp azért figyelemre­méltó, szavai mennyire ösz- szecsengenek Koszigin szovjet miniszterelnök Nixon elnök­höz intézett levelével, amely­nek ugyancsak az a fő gon­dolata, hogy az Egyesült Ál­lamoknak abba kell hagyni vietnami mintájú beavatko­zását, a háború eszkalációjá­ra irányuló törekvését Laosz­ban. Ahogy közeledik a csütör­töki nap, úgy növekszik az érdeklődés világszerte az er­furti találkozó iránt. Figyel­met érdemel Egon Franke, az NSZK belnémet kapcsola­tok miniszterének új cikke, amelyben hangsúlyozza, hogy a je­lenlegi nyugatnémet kor­mány ésszerűen együtt akar működni az NDK- vaL Az NDK sajtója is nagy terjedelmet szentel a témá­nak. A lapok hangsúlyozzák: választ várnak Erfurtban Willy Brand ttól az NDK szerződéstervezetére, amelyet immár pontosan negyed év­vel ezelőtt terjesztett elő a berlini kormány. Vajon mi­ért nem volt elegendő a Brandt—Scheel kormány számára 90 nap ahhoz, hogy állást foglaljon az NDK ja­vaslatait illetően — teszi fel a kérdést az NSZEP központ lapja, a Neues Deutschland — és miért nem vitatták meg a szerződéstervezetet a nyugatnémet nyilvános­sággal? Nemcsak mindkét német állam, de a világ úgyszólván minden országának sajtója foglalkozik a csütörtökön sorra kerülő Stoph—Brandt megbeszélés kérdéseivel. A prágai Rudé Právo például rámutat: a Brandt kormány még csak az egyik felismeré­séig jutott el, addig, hogy a szocialista országokkal foly­tatandó tárgyalásokból nem lehet kizárni az NDK-t. Ötvenéves a mongol néphadsereg MA ÜNNEPLI fennállásának fél évszázados jubileu­mát a mongol néphadsereg. A mongol nép legendás hő­sének, Szuhe Bátornak vezetése alatt álakuit hadsereg a világ második népi hadserege volt, amely ténylegesen a nép fiaiból, az internacionalizmus jegyében született. EZ A NÉPI FEGYVERES ALAKULAT űzte el az egykori feudális urakat, s veiük együtt a cári fehérgár- disa csapatokat Mongóliából, és nyitotta meg az utat az új szocialista állam megalakulása felé. Szuhe Bator hős katonái értékes segítséget nyújtottak a fiatal szovjet ha­talomnak is az ellenforradalmi csoportok szétverésében, az első szovjet állam védelmezésében. A MONGOL NÉPHADSEREG fél évszázados' fenn­állása alatt modem hadsereggé vált, amely korszerű fegyverekkel, haditechnikai eszközökkel rendelkezik, tisztjei és katonái pedig ideológiailag edzett és a hadi- technikában jártas harcosok. A mongol néphadsereg sze­mélyi állományának és fegyverzetének fejlődése a szo­cialista Mongólia által megtett haladás, a középkori álla­potokból a szocialista társadalomba emelkedés eredmé­nye. SZÜLETÉSÉNEK 50. évfordulóján üdvözöljük a szo­cialista országok hadseregével fegyverbarátságban lévő mongol néphadsereget és sikereket kívánunk a szocialista rend és a béke védelméhez. Törés a „karibi falon" WASHINGTON sorozatban kapja a politikai pofonokat Latin-Amerikában. Ha csak az utóbbi esztendő esemé­nyeit vesszük szemügyre, ak­kor is nyilvánvaló, hogy új szelek fújnak a Rio Grandá­tól délre. A perui és a bolí­viai fordulat, Rockefeller amerikai elnöki megbízott kudarekörútja, majd a Nixon által meghirdetett „áramvo­nalasabb” latin-amerikai po­litika hűvös fogadtatása, a „déli szomszédod:” már-már lázadó . összefogása az északi óriás gazdasági nyomása el­len — nem is akármilyen „porszemeket” sodort Wa­shington szemébe ez a fuval­lat. S most, talán minden' eddiginél fájdalmasabb rá­adásként, egyik latin-ameri­kai ország a másik után mér jólirányzott csapásokat a wa­shingtoni politika egyik alap­pillérére: a „karibi falra”, Kuba teljes — politikai és gazdasági — bojkottjának doktrínájára. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez a „faltö­rés” az Egyesült Államok la­tin-amerikai politikájának többszörös kudarcát jelzi. Nem csupán abból a formá­lis okból, hogy Washington volt az, amely — 1962-ben — kizáratta Kubát az Amerikai Megérkezett a frankfurti re­pülőtérre Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, aki gazdasági tárgyalások foly­tatására utazott a Német Szövetségi Köztársaságba. (Telefoto — AP—MTI—KS) BUDAPEST: A hétfőn kijelölt új labda­rúgó-válogatott keret ked­den megtartotta első közös foglalkozását. Délelőtt, meg­beszélést tartottak, délután pedig a Népstadion szobrai közötti térségen Kapocsi Sándor, a válogatott edzője 120 perces edzést vezetett le. Ma délelőtt — ugyancsak a Népstadionban — egyórás edzést tartanak, majd a Sző- nyi úti pólyán 15 órától az NB I. B osztályú BVSC el­len játszik előkészületi mér­kőzést a lccvet Bővülnek kapcsolataink Afrikában Hazánk külpolitikájának alapvető törekvései közétar­tozik kapcsolataink kiépíté­se a fejlődő országokkal gazdasági és politikai füg­getlenségük megszilárdítása érdekében. E törekvések je­gyében vettük fel most dip­lomáciai kapcsolatainkat há­rom közép-afrikai ország­gal: a Közép-afrikai Köz­társasággal, Egyenlítői Gui­neával és a brazzaville-i Kongóval. Az említett orszá­gok közül a Közép-afrikai Köztársaság (területe 622 ezer 984 km2, lakossága 1,48 millió fő) és a brazzaville-i Kongó (Kongói Népi Köz­társaság, területe 342 000 km2, lakossága 870 ezer fő), 1960-ban nyerte el függet­lenségét Franciaországtól, míg az egyenlítői Guinea (területe 28 051 km2, lakos­sága 281 ezer fő), a koráb­ban autonómiával rendelke­ző spanyol tengerentúli te­rület 1968-ban vált önállóvá. Mindhárom fejlődő, me­zőgazdasági ország a trópu­si őserdők övezetében fek­szik, csupán a Közép-afri­kai Köztársaság északi ré­szére húzódnak be szavan­nák. Ennek következtében az érintett országoknak csak ki­sebb részén folytatnak mo­nokulturális jellegű mező- gazdasági termelést. A Kö­zép-afrikai Köztársaság pél­dául Franciaország egyik legnagyobb gyapotszállítója, az egyenlítői Guineá legfon­tosabb terméke a Fernanda Póo szigetén termelt kakaó és kávé, míg a brazzaville-i Kongóban földimogyoró, ká­vé, kakaó termelése folyik a külkereskedelem számára. Mindhárom ország exportjá­ban jelentős helyet foglal el a trópusi őserdőkből nyert nemesfa. Jelentősebb iparral csak brazzaville-i Kongó rendelkezik, ahol az ipari termelés a nemzeti összter­mék mintegy 10 százalékát szolgáltatja. Gyémánt, szi- nesfém-ércek, kőolaj, fosz- a feldolgozóipar, fát kitermelésén túl fejlődik Külkereskedelmi forgal­muk elsősorban volt gyar­mattartóik felé irányul, de az utóbbi időben megélén­kültek kereskedelmi kapcso­lataik a világ más országai­val Is. A Kongói Népi Köz­társaság és a Közép-afrikai Köztársaság az Európai Gazdasági Közösség társult tagja. E két országgal ha­zánk is tart fenn kereske­delmi kapcsolatot: 1969-ben a Kongói Népi Köztársaság­ba irányuló kivitelünk 287 400 devizaforint volt, be­hozatalunk viszont megha­ladta a 792 000 devizaforin­tot. A Közép-afrikai Köztár­saságnak 45 000 dFt értékű árut adtunk el 1969-ben. Államok Szervezetéből, s hogy az USA kormányának nyomására szakította meg ezt követően minden latin-ame- izág- a diplomáciai kapcsolatot a forradalmi sZi- .get-köztársa sággal, az egy Mexikót kivéve. Ha most, nyolc esztendő múltán Latin- Amerikában egy ellenkező előjelű nyomás érvényesül, ha most az Amerikai Álla­mok Szervezetének • tagjai akarják keresztül vinni az akaratukat és Kubát vissza­fogadni az AÁSZ keblébe, az Egyesült Államok kénytelen „lenyelni a békát” _ ez azt m utatja, hogy Latin-Ameri- kában a 70-es évek kezdeté­re több minden alapvetően megváltozott. MEGVÁLTOZOTT elsősor­ban Kuba értékelése. Az a tény, hogy a forradalmat nem sikerült „megfojtani”, hogy a szigetköztársaság — a bojkott ellenére — meg­birkózott nehézségeivel és eredményesen látott a társa­dalomátalakítás és a gazda­sági építés hatalmas munká­jához, nem csekély szerepet játszott a szemlélet megvál­tozásában. Ezzel párhuzamo­san magán a latin-amerikai földrészen is történt egy és más. Nyilvánvaló lett — egyebek között — a Szövet­ség a haladásért program csődje; az érdekelt'államok­nak a washingtoni segélypo­litika szeszélye helyett bizto­sabb alapot kellett keresniök saját fejlődésük biztosításá­hoz. Volt, ahol ezt a külföldi — amerikai — érdekeltségek államosításában találták meg, mint Peruban és Bolí­viában. Volt, ahol, mint Chilében, a külföldi érdekelt­ségek részvény többségének megszerzésében. Ez is, az is azonban az ellenállás egy válfaja volt: ha nem is for­radalom, de nem is az a faj­ta reform, amelyet Washing­ton a Szövetség a haladásért program keretében szorgal­mazott volna. Ilyen körülmé­nyek között szinte törvény­szérű volt, hogy szinte ami­lyen mértékben nőtt a fe­szültség a latin-amerikai or­szágok és Washington között, olyan mértékben oldódott ezekben az államokban a Kuba iránti — s éppen az USA által táplált — bizal­matlanság. A NAPOKBAN aztán a „karibi falba” becsapott az első bomba Chile, amely pe­dig Latin-Amerikának fon­tolva haladó, reformpárti és nem forradalmi országa, be­jelentette, hogy összesen 11 millió dollár értékű kereske­delmi megállapodást kötött Kubával. Ezzel a gyakorlati tettek síkjára, helyeződött át az a vita, amely röviddel a chilei közlés előtt az AÁSZ gazdasági tanácskozásán ki­alakult, s amelynek legfigye- lemre mélt >ob, Kubára vo­natkozó mondata a tanács­kozást vendégül látó vene­zuelai elnök szájából hang­zott el: ,,őszintén hiányoljuk Kuba távollétét a nemzetek e családjából”. Peru javasol­ta, hogy azy AÁSZ testületi­leg vonja vissza Kuba ellen* bojkottját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom