Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

TCDBMANY m «BtHftitKA . WIM>MAN« 1»-TECHNIKA..* fllBuMAM tó- TUDOMÁNY U TECHNIKA... TUDOMÁNY Éh TECHNmA*., ITfDOMANT Rs TECHNIKA,, r ■TUDOMÁNY Rá s S HJ©OMÁNT ÉS technika;.: tudomány és technika... tüdőm any és h Vízszintes csapadék A földnek oly szükséges nedvességet a ciklonok ál­tal hajtott felhőkből kap­juk. De van a csapadékok­nak egy másik fajtája is, amelyik a csapadékban bő ködből rakódik le azokon a tárgyakon, amelyek a széláramra merőlegesen he­lyezkednek el. Ez az úgyne­vezett vízszintes csapadék: dér, jégkéreg, amelynek mennyiségét jóval nehezebb mérni, mint a havat vagy az esőt. Nagyon fontos sze­repe lehet azonban, különö­sen a hegyvidéken, ahol néha a légköri csapadék összmennyiségének egyhar- madát teszi ki. A tudósok megállapították, hogy a jégképződés idején a fém­huzalok minden méterét nemegyszer több, mint két' kg súlyú jég terheli. Egyetlen tél alatt a mindössze két és fél méter magas fenyőn körülbelül hatvan kg zúzmara rakódik le. Ha ezt a számot átla­gosnak vesszük és kiter­jesztjük egy hektár terüle­ten levő fenyőcsemetére, akkor a tél folyamán a zú. mirából származó csa­padékkiegészítés hatszáz tonnára rúg. A bükkerdő- ben a csapadék évi meny- nyisége kétszáz milliméter­re — tehát húsz százalék­kal — emelkedik. Város — kerekeken Amerikában 1968-ban 1,2 millió családi házat építet­tek s ebből 480 ezer volt a lakókocsi, illetve: a mozgó lakás, Az angolban kétféle szó van erre: az a lakóko­csi, amelyet az autó visz üdülés céljából például kempingekbe, az a „train­ier”. Az pedig, amelynek vannak ugyan kerekei, de ezek . leszerelheíők s csak szükség esetén kerülnek használatra: „mobiietbo­me”, vagyis mozgó ház. Ezek a családi házak ab­ban különböznek a hagyo­mányostól, hogy nem a helyszínen húzzák fel őket téglából, kőből, hanem gyá­ri futószalagokon acélból, alumíniumból és műanyag­ból gyártott részekből sze­relik össze. Szükség esetén kerekekre szerelik és egy nagy teljesítményű traktor el tudja szállítani a házat. A 480 ezer lakókocsiból 318 volt az ilyen gördülő otthon, amelynek népsze­rűsége rohamosan növek­szik s ezt az ipar ki is használja. S kihasználják a telektulajdonosok is, kü­lönösen a kedvező klímájú államokban, Kaliforinában, Arizonában, Floridában. Ezekben az államokban már egész városok jöttek létre ilyen mozgó házak­ból, aminek fő oka, hogy egy ilyen ház még a felébe sem kerül egy hasonló tí­pusú „állandó” ' háznak. Nem mintha e házak lakói kóbor vándomépek lenné­nek: ellenkezőleg, kéthar­maduk nyugdíjas, de talál­ható közöttük minden tár­sadalmi rétegből. Űj aranymezei Tádzsikisztánban Üj aranymezőre bukkan­tak a Tadzsik Köztársaság északi részében a gyors fo­lyású Zarafsan folyó vidé­kén. A köztársaság bánya­iparában ma már vezető helyet foglal el az arany- bányászat. A feltárásra ke­rülő aranymezők még a hí­res szibériai aranymezők­nél is gazdagabbak. A medvefóka és az elektronika Partra telepített vevőkészülék. Az elektronika a technika „hagyományos” csodái mellett újabb területeken is hasznosul. Kitűnő szolgála­tot tesz pl. az állatok mozgásának, pontosabban helyvál­toztatásának a kutatásában. A szakirodalomban már kö­zöltek adatokat, melyek szerint rádióbeméréssel követték a szarvasok útját, más. adatok szerittt a szürke varártu- szok életét tanulmányozták a rádióhullámok segítségével. A kísérletek során könnyű, herméítkusan zárt rádióadót alakítottak ki, amely az ultrarövid .hullámtartományban dolgozik. Antennája másfél méter hosszú szilárd acél­rudacska, melyet felerősítenek az állat hátára. Legújabban arról érkezett hír, hogy a medvefókák vándorlását mérik be a rádióhullámok segítségével. A medvefókák vonulását már szovjet, amerikai és ■ japán tudósok is megkísérelték nyomon követni — sikertele­nül, pedig fontos gazdasági érdek fűződik hozzá, bundá-. juk ugyanis komoly értéket képvisel. A parton foglyul ejtett állatokra megfelelő szerke­zettel felerősítették a rádióadót, amelyet az állatok a vártnál rövidebb idő alatt megszoktak. Szabadon' bocsá­tásuk után a „rádiósok” társaikkal együtt élték a medve­fókák mindennapos életét. A rádiójelzések csak akkor haltak el, ha túlságosan mélyre merültek a tengerbe. A parton, illetve a hajókon működő vevőkészülékek a fó­kák minden „hadműveletéről” értesülést szereznek. A tervek szerint a jövőben repülőgépeket,• mesterséges hol­dakat, automata regisztrálókat is alkalmaznak a rádió­jelzések vételére és az így nyert adatokat elektronikus számítógépekkel dolgozzák fel. A medvefókák után a del­finek, bálnák vándorlásának a felderítését is tervbe vet­ték. Uj kutató- intézet Távol- ' Keleten Vlagyivosztokban űj kutató­intézetet létesítettek, amely­nek az a célja, hogy a Távol- Kelet titokzatos növényeit, kü­lönösen az ún. zsenysent és az eleuterococcust tanulmányozza. Ki akarják vonni belőle azt a hatóanyagot, amely miatt ős­idők óta népi gyógyszerként használják e növényeket. A ter­mészetes vegyületek kémiája foglalkozik az ezekhez hason­ló kérdésekkel. A fáradozáso­kat máris siker koronázta, ki­választották a zsenysen-gyökér hatóanyagát és most már szin­tetikus úton történő előállítá­sával kísérleteznek. A növény testét felépítő egyes vegyüle- tek összetétele csaknem azo­nos a tengerifű összetételével. Ezért a vegyészek egyre na­gyobb figyelmet szentelnek a tajgai növény- és állatvilág vizgsálata mellett a tengeri flóra és fauna vizsgálatára is. A kutatóintézethez egy tengeri kutatóállomás is tartozik. Képünkön: aktív biológiai anyagok vizsgálata a szerves mikroanalízis laboratóriumá- . ban. t Sírj ! — megmondom mi bajod Finn kutatók háromszáz csecsemőnek és kisgyer meknek magnetofonná i rögzítették a síró hangját, majd hangspektrográfiai vizsgálatnak, kiértékelésnek vetették alá. A felvételekei olyankor készítették, ami­kor kétségtelenül tudták. hogy mi az oka a sírásnak fájdalom, nedves pelenka éhség, bélbántalmak stb. A: egyes állapotoknak megfe­lelő sírástípusok spektrog ramjai minden csecseimmé. annyira jellemzőnek bízó nyúltak, hogy a jövőben — megfelelő technikai beren­dezés birtokában — kétség telenül meg lehet majd „ér­teni”, hogy mi a sírást ki­váltó ok. Az édesanyák él a tapasztalt csecsemögon dozónők a gyermeksírá jellegéből gyakran követ keztetni tudnak ugyan a sí­rás okára, ám ők téved­hetnek, de a műszer nem. Fém helyett műanyag Ma már vitathatatlan tény, hogy a régi nyomdai bcíűfémötvözet kénytelen átadni a helyét a műanyag­nak. A műanyag betű egy­részt könnyebb a fémnél, másrészt négyszer annyi le- nyomatot lehet vele készí­teni. A leningrádi betűöntődé­ben már üzembe helyezték az első három nagy telje­sí. meny ű gépet, melyek az alumíniumporral kevert szemcsés műanyagból nyom­dai belüket és töltőanyago­kat készítenek. A betűön­tődé már ebben az évben 30 tonna műanyag betűt gyárt. „Látó ceruza" Három angol mternök rendkívül elmés, főleg a vak emberek által igen sokoldalúan használható „látó ceru­zát” szerkesztett. A ceruza formájú alumínium tubusban egy kis elemmel táplált impulzusadó foglal helyet, mely a közegsűrűség változásait különböző hangmagasságú bugással jelzi. Ennek segítségével a vak ember megtud­hatja, hogy milyen magasságig van töltva a palack, a pohár vagy egy edény, megállapíthatja az orvosságos- üvegben levő gyógyszer mennyiségét, leforrázás veszélye nélkül tötheti meg a csészéjét, stb. A kis készülék állí­tólag arra is alkalmas, hogy különbséget tegyen az érett és a zöld gyümölcs között, A „látó ceruza” olyan változatban is készül, amely különböző hangmagasságokkal a hőmérsékleti értékekről ad tájékoztatást, s egyben — a beépített iránytű segítsé­gével — az égtájak megállapítására, illetve jelzésére is alkalmas. A „látó ceruza” egy másik, azonos méretű „testvére” a fényhatások ingadozását jelzi, például azt, ha egy autó közeledik a sötétben a vak ember felé. Az elektronikus tolmács Az elektronikus számító­gépek az elmúlt két évtized során szédületes karriert fu­tottak be. Sokirányú alkal­mazhatóságukat már ideje­korán felismerték, s ennek sok látványos, hasznos ered­ményt köszönhetünk. Többek között arra is gondoltak, hogy esetleg fel lehetne hasz­nálni e rendszereket a for­dítás, a tolmácsolás „gépesí­tése” szolgálatában is. E té­mában a kezdeti próbálko­zások nem sok eredményt hoztak, így a kutatók egy időre elkedvetlenedtek. Egye­dül a japánok nem adták fel a reményt, s szívós munká­juk nem is volt eredmény­telen. Mintegy hat évvel ezelőtt a Kyoto Egyetem kutatóla­boratóriumában kezdték meg azokat a kísérleteket, ame­lyek az elektronikus számí­tógépek fordítási feladatok elvégzésére történő átalakí­tására irányultak. Egy pro­fesszor vezetésével folynak a kutatások, amelyek eredmé­nyeként négy év alatt sike­rült. olyan típust kialakítani, ami az írott angol szöveget — a betáplált programozás értelmében — japánra tudta fordítani. A gép memória- egységébe több mint 10 000 angol szót és az ennek meg­felelő japán jelentést prog­ramozták be, s „megtanítot­ták” a legfontosabb nyelvta­ni kapcsolatokat és szabá­lyokat is. A gép egyes pél­dányait kifejezetten egy-egy műs.zaki szakterület szaksza­vaival programozták be, s így az hasznos segítséget nyújtott a műszaki-tudomá­nyos információcsere sor.án. Magát a fordítógépet elekt­ronikus számítógépből és ún. olvásórendszerből építették fel. Az olvasórendszer a lyukszalagra vett angol szö­veget a gép számára „érthe­tőbb” jelekké alakítja át. majd betáplálja a számitó­gépbe. Ennek memóriaegysé­gei, kb. 10 000 angol szót, 400 igen gyakran előforduló mondatot és mintegy 1000 ki­fejezést tartalmaznak. Ezek felhasználásával .— Összeha­sonlításos alapon — letapo­gatással elemzi a számító­gép a lyukszalagról vett je­leket, kikeresi az angol sza­vak megfelelőit, majd az így kapott japán szavakat a rendelkezésére álló mondat­szerkesztési elvek figyelem- bevételével mondatokba ren­dezi, s a fordítást lyukszala­gon rögzíti. A külön erre a célra szerkesztett olvasó­rendszer a lyukszalagon rög­zített anyagot hanggá alakít­ja át, de ezzel egy időben — vagy mindettől függetlenül — megtörténhet a fordított szöveg kinyomatása is. A fordítógép egy húszsza­vas angol mondatot 3o má­sodperc alatt fordít le ja­pán nyelvre. Ma már több tökéletesítéssel elérték azt is, hogy a gép mintegy 900 fon­tosabb, angol nyelvben hasz­nálatos nyelvtani szabályt is­mer és alkalmaz. Ugyancsak mintegy 500 japán nyelvtani szabályt programozva be, megkísérelték a visszafelé, azaz japánról angolra törté­nő fordítást is. Ezzel egy ún. szinkron tolmácsot akartak kialakítani, amely egyenletes 'nztonsággal végzi feladatát, nem „fárad el”, s kívánság­ra fordítás közben jegyzi mindazt, amit hall, s amit fordít. Ez a kombináció még csak most, halad a tökélete­sedés, felé. Az ilyen rendszer végle­ges kialakítása forradalma­sítaná a nemzetközi tudo­mányos érintkezést. A gép a ' ülönböző szavakat, hango­kat egy előre betáplált mag- yclofon szalag megfelelő ele­mének ki- álasztásával. vagy az époen aktuális szó, kife­jezés. mondat megkeresésé­vel közli. N. P. > 3 wj £ a n sá s % > a c £ 2 «1 » * H 1 a 2 s tV O 0 g 's* 2 rt ö o c g > 2 X » « H R r 8 2 5 > d c © S ►> 2 X I09S, március 14« TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA tudomány és technika fis technika,, TU DOM A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom