Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

Tvüehelangeló azt mondta, a szobor benne van a kőben, cs.ik a felesleget kell eltávo- ! mi róla. A Képzőművésze­ti Kivitelező és Iparvállalat J:-“szobrász üzemében ponto­san ezt teszik. A művész gipszbe alkotott szobrát „te­szik át” kőbe, márványba. Az itt dolgozók amolyan in­terpretálok, akik a szobrász utasítása, 'orrekciója sze­rint raegv ásítják a művészi elképzelést Hasonlóan, a végső megvaio.űtás a felada­ta a bronzszobor-öntődének — új öntödéjüket nemrég vették birtokukba. A díszí­tőszobrászat, épületdíszítő szobrokat készít, most éppen a Pénzügyminisztérium épü­letén dolgoznak és a Föld­művelésügyi Minisztérium belső díszítőszobrász munkáját készítik. A faszobrász részleg nemrég fejezte be a sárospa­taki templom műemlék oltá­rának restaurálását. Dolgoz­nak a sátoraljaújhelyi temp­lom oltárán és a fertődi kas­télyban. A vállalat gondoz­za, javítja a fővárosi műem­lékeket és emlékműveket, a budapesti és vidéki köztere­ken, parkokban álló szobro­kat. Most sok a dolguk — az évfordulóra valamennyi fel- szabadulási emlékművet meg­tisztítanak, felújítanak. A modellező üzem az ipa­ri- és külkereskedelmi vál­lalatok részére épület-, gép* és gépsor-modelleket készít. Külföldi, vagy hazai kiállí­táson súlyos, nehezen szállít­ható termékeik helyett így annak pontos, működő, kicsi­nyített másával szerepelhet­nek a kiállításon. Alig 50 kiló a súlya az öttonnás ívkemen­ce modelljének, Ids ládába belefér a 17 tonnás úszódaru, vagy a széles lábú daru. Itt láttam Budapest-belváros makettjét. Fából, cserélhető részekkel. — Ezt a makettet a Duna Intercontinental Szállóban áprilisban kiállít­ják —, s ahogy a rendezési tervnek megfelelően például a kettes villamos az Irányi utcától, a Lánchídig alagút­ba kerül, vagy felépül aDu- na-parti szállodasor — cseré­lik a maketten is az épülete­ket, városrészeket. A felszabadulás jubileu­mának jegyében folyik a munka a kőszobrász üzem­ben. Itt faragják a debreceni Marton László jászberényi felszabadulási emlékművének fő alakját faragják. műve készül Baktalórándhá- zára, Szabó Iván ülő, teljes alakú Lenin-szobrát Hódme- zőváráhelyen állítják fel. Marton László háromalakos kompozíciója Jászberénybe kerül. A kőszobrászok nagy gya­korlatú szakemberei az egye­di szoboralkotások nemes anyagba való kivitelezésének. Nehéz fizikai munkájukat a szoborfaragás szépsége ellen­súlyozza. — Hogy lesz valakiből kő- szobrász? — Érettségizett kőfargó szakmunkásokból. Háromévi kőszobrász üzemi gyakorlat után tehetnek vizsgát. A vállalatnál az utóbbi évek legnagyobb munkáiról érdeklődöm. — Nehéz lesz felsorolni! Csak tavaly 130 szobrot ké­szítettünk. A Dózsa György téri Tanácsköztársasági Em­lékművel, és a Lenin-szobor­csics, Szamuelly, Derkovits, Kodály, Katona, Medgyánsz- ky, Münnich, Mező Imre, Kun Béla szobra. Szentesen és Kiskőrösön Lenin-szobro- kat állítottak fel. S megtalálhatók a vállalat szobrai külföldön is. Beszter­cebányára tavaly készítették el a szlovák nemzeti felkelés emlékművét, szlovák művész munkája alapján. Dolgoznak francia, kanadai és belga megrendelőknek. Kastélyok restaurálása, építészeti mo­dellek készítése iránt Angliá­ból, Svájcból és Nyugat-Né- metországból érdeklődnek. A vállalat fennállása óta, 1954-től több mint 2000 kő- és bronzszobrot készített, sok reliefet. emlékművet, kis­plasztikát. Évente 20 tonna bronzot és alumíniumot, és 200 köbméter (600 tonna) kö­vet használnak fel. • . I l (K. M.) Schiller: Teli Vilmos Jól járt a hallgató, ha va­sárnap este, ellenállva a té­vé csábításának, két órát szentelt a Schiller-dráma rá­dióváltozatának. Ügy érez­zük, nemcsak irodalomtörté­neti nagyságot és nevezetes­séget szólaltatott meg a rá­dió, amikor Schillernek ezt a patétikusan fogalmazott, nagyszerű drámai versezetét műsorára tűzte. Teli jámbor és népszerű vadász, aki segít a bajbaju­tottakon, még akkor is, ha a szerencsétlent a hatalom ül­dözi. Testi ügyességével és lelki nemességével még csak kiemelkedik az átlagból, hí­re van, s ha segíteni kell, őt hívják és kéznél van. A mindennapok fölé és a sa- nyargatottak közössége fölé akkor emelkedik, amidőn, a hatalom elviselhetetlenül szemtelen módon, dölyfösen őt .magát hívja ki. A helytar­tó megsérti őt érzületeiben, mint apát. Teli tudja, hogy mindaz jogtalan, amit a zsarnok követel, de amikor a gőgös parancs életveszélyt; jelent fia számára, betelik a mérték. Az igazságérzet és a megtorlás vágya olyan ma­gasra csap, hogy ezren tud­nak hallgatni róla; Schwiz, Unterwalden szabad és nem szabad polgárai összefognak, hogy a kalaptiszteltető zsar­nokságot megdöntsék. Sza­badságvágy ez? Az. Vitatha­tó az igazsága? Örök. Schiller méltóságos drapé­riákban omló-bomló verse remekbe szabott jellemzést ad a zsarnokról. Sima nyelv­vel indokol, okfejt, Abból in­dul ki, hogy a büntetés jog­szerű, s hogy kegyesnek tes­sék, a büntetés helyett pró­bát ajánl Telinek. És mert Teli a próbát állja és, mert Teli népszerűségét le kell tömi, szavát szegi a zsarnok. Teheti, hiszen úgy érzi, senki nem ellenőrizheti az ő tet­teit, senki nincs, aki felelős­ségre vonhatná. Benne meg­szűnik minden emberi mér­ték, a jog és az erkölcs az ő lába előtt heverő fogalmak, mert várait, városait, lánd­zsahordóit a pusztakezű em­ber nem képes megvívni. S minő tévedése a hatalmi dölyfnek, hogy nem számol az igazság leleményességé­vel. Teli nyila döntő pilla­natban fontos embert terít le. s csúcsát jelenti annak a népakaratnak, amely elker­gette a szolgatarlókat. A történelem tanítása és a nemes pátosz egyesül Schiller drámájában. Ezt az alkotást láttuk már filmen, színpadon, olvastuk, de ez az előadás sajátságos rádiós esz­közeivel hozzátett valamit eddigi élményeinkhez: a Vas István által fordított verses dráma szövege, a feicsattanó párbeszédek tömőre» hatot­tak, mert a színpadi vagy filmlátvány nem zavarta, nem vonta el a figye net a nemes beszédtől. A szárnyaló versdráma pedig pontos le­írását adja a zsarnoki bűn­nek. a zsarnoki léleknek, a mindenkibe belegázoló fékte­len akaratnak és annak a történésnek, ahogv’n az alattvalók türelmük.. vesz­tik, ahogyan a vér az agy­ban felszökik, majd meghig­gadva és megfontolva végső leszámolásra kerget. Schiller egpsz lázadó-lázongó lelkivi­lága bennlobog ebben a drá­mában. Gáti József rendezése jő helyekre rakta a hangsúlyt, szándékát néhol megtoldva azzal, hogy az eredetihez ké­pest egy-két részletet más helyre tett. A kitűnő szerep­lőgárdában — úgy éreztük — egyesek saját stílusuk kö­rén belül deklamáltak, pl. Bessenyei Ferenc, néhol a veszélyt jelző kifakadások harsányaknak tűntek, példá­ul az asszonyok esetében, de Sinkovits Imre, Egry István, Kállai Ferenc és Mécs Ká­roly jól jellemezték az álta­luk megszólaltatott hősöket. Tamássy Zdenkónak a té­mához simuló zenéjét fel kell jegyeznünk. (farkas) Népművelők klubja Hatvanban Hatvanban, a városi tanács művelődésügyi osztálya szer­vezésében megalakult a népművelők klubja. Az első klub- foglalkozásra ma kerül sor. A téma — természetesen — a népművelés: Bodnár István, a Népművelési Intézet munka­társa tart előadást a leendő népművelési konferencia vita­anyagáról, amelyet — az előadást követő beszélgetésben — ki-ki a saját tapasztalataival is kiegészít. A klub tagjai hivatásos népművelők, könyvtárosok, KISZ-kultúrfelelősök. A havonta egyszer megrendezett klubestek egyébként egyben módszertani jellegűek is lesz­nek, hogy a klub tagjai a gyakorlatban is alaposan elsajátít­hassák a klubvezetést. Ké|icsariiok-kf állítás E ser csehi ben örömmel hallunk — s egyre gyakrabban — tudó­sításokat Egercsehiből, a bá­nyatelepi általános iskolá­ból, mely szerepet kért és kapott a képzőművészeti kultúra helyi terjesztéséből. Nemrégiben egy nagysikerű szobrászati kiállítást rendez­tek itt, péntektől pedig — három napig — a Képcsar­nok Vállalat rendez kiállí­tást az általános iskolában, ahol a múltszázadi és a mai kor magyar realista festői­nek mutatják be több, is­mertebb alkotásait. páncéloscsata emlékére a Pátzay Pál Kossuth-díjas ki­váló művész alkotta emlék­művet, haraszti mészkőből. A kőszobrászok vésője nyo­mán formálódik a páncélos kereke, oldala. — Azt mond­ják, Pátzay plasztikusan egy­értelműen mintáz, öt köny- nyü követni. Gyakran itt van a műhelyben, irányít, korri­gál. Az emlékművet Debrecen­ben állítják fel. A monumen­tális alkotás téglaformájú lesz — két oldalát 24—24 négyzetméteren díszíti a pán­célos reliefszerűen, 3 méter magasan, 8 méter hosszúság­ban. A két oldalára a felira­tot most vésik, — Mennyit dolgoznak ezen az emlékművön a kőszobrá- szók? — Ügy ötezer órát! A másik teremben Búza Barna felszabadulási emlék­ral kezdhetnénk. A miskol­ci, a szentesi Tanácsköztár­sasági Emlékművek — ame­lyek bronzból készültek. A kőbe faragott művek közül az Operaház és a Nemzeti Galéria homlokzatának szob­rai is emlékezetes munkák. A Budavári Palota belső ud­varának 12 allegorikus kő­szobra nemrég került a he­lyére. Most készül a 4 méte­res Marx—Engels emlékmű, mauthauseni szürke gránit­ból. Augusztusban avatták Tiszadobon Vásárhelyi Pál­nak, a Tisza első szabályo­zójának magas dombormű- vét. — Sok kultúrház, üdülő kertjébe került szobor. Szalkszentmártonba, a Petőfi Emlékházhoz Marton László készített szobrot a költőről. Az utóbbi években került a közönség elé egy sor portré — Radnóti, Madách, Tán­Jelentkezés a SZOT feisöfokíi munkavédelmi tanlolyamára A SZOT pályázatot hirdet a felsőfokú munkavédelmi tanfolyam 1970—71-es tan­évére szakmérnöki és szak- technikusi tagozatokra. Ta­nulmányi idő — vidéki hall­gatók részére — 2 és fél év. Az oktatás az egyetemek le­velező rendszere szerint fo­lyik (havonként előadások, konzultációk. szemináriu­mok). A hallgatók a főisko­lai levelező oktatás előírt ItóVO. február 11., szerda tanulmányi kedvezményei­ben részesülnek. A tanfolyam elvégzése — amelyet elsősorban bizton­sági megbízottak és szak- szervezeti, társadalmi, mun­kavédelmi felügyelők számá­ra ajánl a SZOT — szak­technikusi, illetve szakmér­nöki képesítést ad. Jelentkezni lehet me­gyénkben, Egerben, az SZMT munkavédelmi bizottságán (Szálloda u. 5.), ahol egyben az érdeklődők bővebb felvi­lágosítást is kapnak. Jelent­kezési határidő; ^970. ápri­lis 13. . HARMAT ENDRE; 6. Ez a rész — hangsúlyoz­zak ennek az állás­pontnak a hívei — orvosi­lag is kitűnő tanács volt. Alekszej ágya körül ugyanis négy orvos nyüzsgött. Szün­telenül nézték a lábát, az ágyékát — pedig a gyerek­nek nagy szüksége lett vol­na nyugalomra. Az alvadás ráadásul foko­zatos és az először kialaku­ló réteg nagyon is törékeny. A gyakori vizsgálatok köny- nyen gátolhatták az élet­mentő folyamatot. Mikor — vagy azért, mert a doktorok amúgy is feladták a küzdel­met, vagy azért, mert a Raszputyin-távirat nyomán a cárné utasította őket erre — a nagybeteg ágya körül mind a szó fizikai, mind pszichikai értelmében tisz­tább lett a levegő, - kisebb a nyüszgés, kevesebb az aggó­dó arc — nos, ez csak áldá­sos lehetett. És van valami, ami ennél is fontosabb: már régen gyanították, hogy az érzelmi tényezőknek is szerepük le­het a vérzés kimenetelében és az utóbbi időben ez a hi­potézis mind valószínűbbnek tűnik. Vérzés és stress 1957-ben — írja Massie — a philadelphiai Jefferson- kórház orvosa, dr. Paul 3. Poinsard, egy nemzetközi hemophilia szimpozion ele t kinyilvánította azt a meg­győződését, hogy „a vérzé­keny beteg jobban vérzik érzelmi stress hatása alatt.” „Érzelmi nyugalom esetén a vérzés kevésbé intenzív és gyakori, mint érzelmileg zi­lált állapotban levő beteg esetében” — tette hozzá a professzor. Raszputyin távirata teljes pánikban találta az egyetlen embert, akivel a félig öntu­datlan Alekszej erős érzel­mi kapcsolatban állt: az anyját. A gyereknek meg kellett éreznie ezt a rette­gést és — a dr. Poinsard ál­tal leírt módon — ez álla­potát rosszul befolyásolta. Anyja hangulatváltozása vi­szont jól. Egyedül talán a távirat nyomában beálló stress- csökkenés nem lett volna elég. De az így keletkezett alacsonyabb vérnyomás kö­vetkeztében csökkenő vér- veszteséggel és a —részben a szüntelen zaklatások el­maradása nyomán — meg­indult alvadással együtt igen. Még az is lehet, hogy ilyen értelemben — kizáró­lag ilyen értelemben —iga­za volt Alekszandrának, aki élete végéig hitt abban, hogy fia életét ismét a sztarec mentette meg. Alekszandra aggodalma Alekszandra tudta,' hogy népszerűtlen, hogy nem fo­gadták be ebben az ország­ban és ez csak fokozta az amúgy is félszeg, idegileg kiegyensúlyozatlan és ideges természetű szívpanaszokkal bajlódó asszony ingerültsé­gét. Mikor egymás után négy lányt szült, nemcsak a fér­je miatt esett kétségbe — hanem amiatt is, hogy okot adott ellenségei kárörömére. Amikor megszületett a vár­va várt fiú, öröme nemcsak az anyáé, a feleségé és a di­nasztia érdekeit szívén vise­lő cárnéé, hanem az ellen­feleken felülkerekedő hisz- térikáé is volt. És amikor már nyilvánvalóvá vált a cárevies vérzékenysége, az újra legyőzött asszony min­dent megtett, hogy eltitkol­ja vereségét. De jött egy paraszt Pok- rovszkojeból, aki erős volt, magabiztos, reinkarnációja azoknak a régieknek, akik­ről Alekszandra egy XIV. századbeli kódexben egyszer azt olvasta, hogy közvetíte­nek az ég és a föld fejedel­mei között. Ez az ember azt ígérte neki. hogy életben tartja egyetlen diadalát, a fiát és többször be is bizo­nyította, hogy megtartja ígé­retét. Raszputyinnak volt ter­mészetes esze. Bámulatosan hamar megtalálta azoknak a gyenge pontjait, akiktől akart valamit. Azonnal fel­ismerte, hogy Oroszország cárnéját neki teremtette az Isten, aki különben is szá­mos tanú jelét adta jóindu­latának. Sokan azt mondják, a szibériainak Janus-arca volt. Fülöp-Miller enn^k érzékeltetésére adta a róla szóló könyvnek ..A szent ör­dög” címet. Azt hiszem, a Janus-jelzö is kevés: a szta- recnek, mint a legtöbb te­hetséges embernek, nem két, hanem sok arca volt. De Carszkoje Szeloban min­dig csak egyet mutatott — az Űr Emberéét. Tudta, hogy ez hatalma fő forrása és az egész életében botla­dozó itt sohasem botlott meg. A válasz kulcsa Ez egyben a valószínű vá­lasz is arra, az évtizedek óta divatos kérdésre: vajon Alekszandra Fjodorovna, Oroszország cárnéja, szere­tője volt- e Grigorij atyá­nak, a muzsiknak. Amikor Rodzjanko, a Duma elnöke és a sztarec egyik legna­gyobb ellensége megkérdez­te Goremikin miniszterelnö­köt, mi a véleménye Alek­szandra és Raszputyin kap­csolatának jellegéről, a kü­lönben jelentéktelen öregúr alighanem élete legszelleme­sebb válaszával tapintott rá a lényegre: — C’est une question oli- nique (klinikai kérdés). Nemcsak olyan szempont­ból volt igaza, mert a kulcs a cárevies betegsége, sőt, nem is csak azért, mert ma­ga a cárné sem volt egész­séges. Hanem azért is, mert ez az ember sehol másutt nem csinálhatott volna ilyen karriert, mint az akkori Oroszországban — Alek­szandra és a sztarec viszo­nya politikai értelemben is klinikai tünet volt. Az Igaz Oroszok felhördülnek Az Igaz Oroszok Szövet­sége elé?erWtpn fi "T«. ari nak a férfiúnak a feltöré­sét, akit ők juttattak be a palotába. ,Ä,__ (Folytatjuk) 'Xétezer szobor ­bronzból kőből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom