Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
i ßcid& KOSSUTH ».2d Fúvóazene 8.27 Puccini: Mason lescut. NíRvfclv. opera. 10.51 Ráúluegyetem .11.21 Két szimfónia 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.40 A fogadóórán..? 14.00 Zenés képeskönyv 14.25 szokolay: Duhajkodó — szvit 14.34 Ember a vízben 13.10 Kóruspódium 13.20 Beethoven: Hármasverseny 16.05 Operettrészi. 16.20 Filmklub 16.40 Népi zene 17.15 Papp Lajos: Meditációik Füst Milan emlékére 17.29 Közben volt egy háború ... 18.24 Pege Aladár hangversenye 10.25 Kritikusok fóruma 19.35 Krimlkedvelöknek • 21.03 Egy rádiós naplójából 21.49 Sárai: Októberi magyar hangok 22.20 Népdalok 22.33 A paróka 22.48 Brahms: Német requiem 0.10 Filmzene. PETŐFI 8.03 Nóták 9.00 Könnyűzenei híradó 9.30 Belvízvédelem — árvízvédelem 11.30 Magánvélemény — közügyekben 12.00 Barokk kamarazene 13.03 Pécsi stúdió 13.20 Thomas operáiból Kettőtől — hatig . , . 18.10 Rádióhangversenyekről 18.40 Rádióegyetem 19.10 Népdalok 19.33 Lemezgyüjtők húsz perce 20.28 Tardos: Keserű esztendők 20.53 Ritmusturmix 21.40 Ady élete és költészete 22.00 Operarészl. 22.20 Nagy magyar orvosok 22.30 Ilangversenynaptár 22.45 Operettrészl. 23.15 Népi zene 8.10 17.58 18.05 18.25 18.30 18.55 19.05 19.20 20.00 20.20 21.15 22.25 MAGYAR IT'/*'- Hírek Kuckó ... Műszaki feladvány Miről ír a világsajtó? Esti mese Nótaszó Család és társadalom % Tv-hiradó Balzac: Elveszett illúziók (Magyarul beszélő francia tv-£lim I. r.) Műkorcsolyázó EB közv.-e. Tv-híradó POZSONYI 9.45 A Hanussen-esel II. r. 10.35 Népzene 17.15 Fagyocska (Szovjet film.) 19.00 és 23.15 Tv-híradó 19.30 1970. Si VB tudósítás ■ 19.35 Az újságíró (Szovjet filmdráma I. r.) 21.05 Dalok 21.15 Műkorcsolyázó EB [í!m EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33) Az előadás kezdete: 6 órakor. My Fair Lady (Dupla hely árral!) EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Talpalatnyi föld GYÖNGYÖSI ’‘PUSKIN: Ha . . . GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Magányos vadász a szív FÜZESABONY: Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) Egerben, este 7 órakor: NE SZÓLJATOK BELE (Moliére-b érlel) IÖ0M bayniET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajesy-ZsUinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-ja.) Bemlelés gyermekek részére is. A híres Fazoláíctól — a nagy nyomdáig A XVIII. század Eger városfejlődésének egyik igen eredményes korszaka. Egymás után keletkeznek a szebbnél szebb barokk középületek, igényes polgári lakóházak, újjáalakul a török időkben, a háborúk alatt szinte teljesen elpusztult középkori település. A" sok értékes épület — érthetően — tehetséges mesterek, művészek közreműködését is igényelte. Eleinte ezek mint „vendégek” jöttek és mentek, gyökértelen emberek voltak. így merült fel a gondolát az 1700-as évek elején, hogy Egerben egy magyar művészeti metropolist kellene szervezni. A művésztelep helyéül a mai Heves megyei Nyomda környéke, a mostani Bródy Sándor utca vidéke látszott legalkalmasabbnak, ahol meg is kezdődött a házhelyek kimérése. Így kerültek ide, és laktak itt Kracker János Lukács, a század leghíresebb egri festője, Halblechner Vencel szobrász, Zách József és Zir- kler János „piktorok” — valamint Fazola Henrik és Lé- nárd nevezetes kovácsművészek! Fazola Henrik 1730 táján született Würzburgban, a barokk művészet délnémet központjában. Itt a híres Johann Georg Oegg kovácsmesternek volt a tanítványa. Huszonnyolc éves korában vasműves tudományának, művészi képességeinek híre eljutott Egerbe is, ahol ebben az időben éppen a megyeháza munkálatai folytak. Barkóezy püspök-főispán az ide tervezett kovácsoltvas kapuk készítéséhez hívta meg Fazola Henriket, aki a hívásnak eleget téve, 1758-bari Egerbe költözött. Fazola hozzánk érkezve, először a mai Hi bay Károly utcánál, a most felépült új turistaszálló helyén vett magának telket, itt rendezte be műhelyét és valószínűen itt is lakott. Néhány év múlva azonban, 1767-ben félig kész állapotban megvette a mostani Bródy Sándor utca 4. számú emeletes házat, az előbb már említett Károlyvárosbeli művésztelep szélén, és az építkezés befejezése után oda is költözött. Az új lakóházban Fazola nagy pincéhez jutott, szőlőt szerzett, bort termesztett... Az épület pincéjében még ma is megvan az a szép barokk .kőkeretes kandalló, amely előtt a szomszédos „piktorok” a házigazdával együtt bizonyára iszogatták az egri hegyek aranyló levét, és nyilván vitatkoztak a művészet akkor is esedékes kérdéseiről! Fazola Henrik érdeklődése azonban később más irányt vett. Elhatározta, hogy a közeli érclelőhelyek felhasználásával vasgyárat fog létesíteni. Ez meg is történt, 1770- ben — tehát éppen most kétszáz éve! — megindult az ómassai vaskohó feláltítása és mesterünk csakhamar Diósgyőrben talált végleges otthonra. Fazola Henrik egri művésztelepi lakását akkor öcs- cse, az 1768-ban ugyancsak hozzánk került Fazola Lé- nárd vette át. A ház ebben az időben a mainál kisebb alapterületű volt, még csak a déli épületszárny állott, de Fazola Lénárd tovább folytathatta a bővítési, szépítési munkákat, amint erről ott két helyen is a kovácsoltvasrácsok „F. L.” monogramja tanúskodik. Az épület további sorsáról elég keveset tudunk. Az ősz- szeírások szerint Fazola Lénárd 1795-ig szerepel a házban, utána azonban a kimutatások Eősz János volt püspöki prefektust említik, mint tulajdonost. Az 1800. augusztus 23-án kitört óriási tűzvész, amely Eger jóformán egész belvárosát elpusztította. házunk iránt sem volt kímélettel. Leégett az egész tetőszerkezet, amelyet később csak lassan tudtak helyreállítani. Az új korszakot az épületnél az ide költöző nyomda jelentette. Az „Egri Nyomda Rt.” 1893-ban a Széchenyi utca 4. szám alatt kezdte meg működését. A hely azonban szűknek bizonyulhatott, mert a XX. század első évtizedének végén elhatározták, hogy a ..Kacsapartra'’, az egykori Fazola-házba mennek át.j 1910-ben Wind Géza, Eger akkori neves építésze készítette el a bővítési terveket, amelyek alapján az egész nagyméretű, észak felé nyúló toldalék felépült. Az Egri Nyomda Rt. nyomdája és elárusító üzlete azután itt működött, A nyomda jelenleg is itt dolgozik, lényegesen átszervezve. Heves megyei Nyomda Vállalat néven, mint az ország egyik különösen nagy tradíciókkal rendelkező jegynyomdája. Itt nyomják a helyi lapot, a Népújságot is. Hevesy Sándor TT-T !<• * rT'í*15 Itr/« ■<<>»afi Az északi ncpek nélkülözhetetlen Háziállatai a rénszarvas st VtHItßn soiC' eze\- az igénytelen, hideget, fagyot, havat jól tűrő állatok. Szánt húznttk, de lejükkel, húsukkal is szolgálják az embert. A Szovjetunió északi területein is kedvelt állatok. Természetesen csak kisebb részük háziasított, nagyobb részük ma is vadon él. ' Jellegzetes díszük az ágas-bogas agancs. A vadon élő anyaallat jó hasznát veszi: ha a szoptatástól és az éhségtől kimerültén patáival lyukat ás a keményre fagyott hóban, hogy elérje egyetlen táplálékát, a hó alatt megbúvó zuzmót, fejét a kiásott gödörbe nyújtva evéshez lát; szerteágazó szarvai jó védelmet nyújtanak a nála erősebb szomszédai ellen. Az északi rénszarvasok legveszélyesebb/ ellensége a nagy termetű sarki farkas: a borjak 30—40 százaléka pusztul el a ragadozók harapásától. Téten a sok szénhidrátot, de kevés vitamint és ásványi sót tartalmazó zuzmó alkotja a rénszarvas táplálékát. A vadászok is nagy becsben tartják a rénszarvast. Mélyedésekben kúszva vagy egy szelíd rénszarvas mögött lopakodva közelink meg a nyájat. A szovjet vadászok évente kb. 30 ezer rénszarvast lőnek ki, de helikopterekről, repülőgépekről pusztítják természetes ellenségeiket, a farkasokat is. Aldebrői n$tá§as8zonyok... A napokban tartotta zárszámadási közgyűlését az aldebrői Új Elet Termelőszövetkezet. A közös gazdaság eredményekben gazdag évet zárt, s így érthetően a zárszámadás tiszteletére rendezett esti szórakoztató műsorra jókedvű emberek gyülekeztek. A művelődési - otthon zsúfolásig megtelt. Mindenki érdeklődéssel várta a műsort — s nemhiába. ’A helyi nőtanács által rendezett dalosest minden várakozást felülmúlt: a termelő- szövetkezet asszonybrigádjai léptek a színpadra. Csoportos és szóló errekük, táncuk pezsditő. hangulatot teremtett, amihez jelentősen hozzájárult Váradi Antal népi zenekarának zenei aláfestése is. A meghívott vendégek közül valaki meg is jegyezte: „Kár, hogy ezek az asszonyok nem kerültek kamera elé a Repülj pávában ....” Valóban kár, de ami késik, az nem múlik: reméljük, hogy ez a színpadra termett énekes asszonycsoport a jövőben is hallat még magáról, s bebizonyítja, hogy az aldebrői asszonyok és lányok nemcsak a földeken, hanem a színpadon is megállják a helyüket... Szigetváry József Füzesabony Újra a kollektív szerződésről A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál^ is módosítják az 1969—70-es évre szóló kollektív szerződés egyes pontjait. E jelentős feladat megvalósítására a vállalati szak- szervezeti bizottság és az igazgatóság egy bizottságot alakított, ajnely már el is készítette a módosítást, illetve a kiegészítés tervezetét. Eszerint ebben az évben mintegy 22 százalékkal növelik a termelést, ugyanakkor a béreket is közel két százalékkal fogják emelni. A módosításban szerepel a felmondási idő, a jutalomszabadság szabályozása, továbbá a vállalati alapok felosztásának és felhasználásának módja, szabálya is. Petymeg, gorilla és a többi Akármi legyek, ha ez nem a Petymeg Tihamér. Kicsit elhízott, kicsit megöregedett, kicsit megkopaszodott, de akkor is Petymeg ö a javából, negyedszázad után is me’gismefem egykori osztálytársam. Jaj, énédeste jóistenkém, bizony több mint negyedszázada annak, hogy Petymeg kifejtette nekem, miért fedezi fel Afrika még meglévő fehér foltjait. Birkózni akar. Nem a fehér foltokkal, hanem a szerinte már csak ott élő igazi gorillákkal. Amelyek valóban hatalmasak, erősek, félelmetesek, de amelyeket sorba, rendbe kívánja fektetni majd a dzsungel liánjai alá. Aztán ő, mármint Petymeg Tihamér megdöngeti, mint Tarzan, domború mellkasát, hogy még a mosz- kítók is elhallgatnak rémületükben a dzsungel rejtekén is. Ezért akart fehér foltokat felfedezni. Aztán néhány nap múlva fölényes kézlegyintéssel intézte el a fehér foltokat, a gorillákat, a domború mellkast és sztatoszf éra-repülő akart tenni, mint Piccard j rofesszor. Lerajzolta, meg-' tervezte azt a léggöm-höt. a-rhely negyven kilóméi*. • magasba emeli majd őt, s amely egyedülálló lesz a világon, tudományos szenzáció, Petymeg Tihamér pedig őrökre beírja nevét a tudományok könyvébe. Verték, rugdosták otthon, de tánto- rithatatlanul lopta tovább a lepedőt, fuszeklit, szerinte régi ruhákat, s varrta, gyárgyerekes ostobaságára azzal a léggömb-marhasággal, meg a sztratoszférával, — mélytengeri búvárnak készült. Szerinte már jelentős előrehaladást tett a víz alatti tartózkodást illetően, természetesen mindenféle védőruha és légzőkészülék nélkül. Lavórba nyomta az arcát, hosszú percekig, sőt, ahogy ő mondta volt, hosszú órákig is volt már a feje a víz tóttá a léggömböt, amelyből már pofonok nélkül is, fényes nappal is megláthatja a csillagokat. Néhány iút múlva kissé iniviúmiw (/on;l olt vi&szu alatt a lavórban, mert megtanult vízen át lélegzeni. A következő lépés, de ehhez már nagyobb mélységek és tenger kelle.t volna, hogy lassan, önmagát szoktatva merüljön tiz, ötven, majd ötszáz és végül egyelőre csak ezer méter mélyre. Szájtátva hallgattam és csodáltam Petymeget: olyan ötletei voltak, hogy lenyűgöztek pofonegyszerüségük- kel és olyan bátor feladatokat tervezett maga elé, hogy a mondabeli hősök egész csapata mert volna csak együttesen vállalkozni belőlük a leghitványabbra is. Aztán elsodort egymás mellől bennünket az élet és most itt jön az én Petymeg Tihamér barátom, a hős, a bátor, a gorillalegyőzö, a sztratoszféra-utazó, a mélytengeri búvár, a ... ...— és most mit csinálsz, öregem? — kérdeztem végül is a kölcsönös nagy lelkende- zés után az én jó és hős Petymeg barátomat. — ... Hogy mit? Ö, nagyon izgi helyem van. Telekkönyvi hivatalban dolgozom, kérlek, segédiktatói beosztásban ... Nagyon érdekes munka, mert... — mesélte tovább csillogó szemmel, de én, lelkemben egy egész világot összedöntve, nem is figyeltem rá. Hát lehet, mondjuk, csak ötven méterre is a mélytenger mélyen * telek- könyvet ikUUmtl (egri) Ezek között például a részesedési alapot üzerftek szerint javasolják módosítani. A tervedet felsorolja azokat a munkaköröket is, ahol a dolgozók nyereségprémiumban részesülhetnek, s több más módosítást is tartalmaz, amelyek végleges elbírálására az üzemektől beérkezett javaslatok összegyűjtése után kerül sor a vállalati szakszervezeti tanács ülésén. Tóth Lajos Gyöngyös Műszaki konferencia a dohánygyárban Az Egri Dohánygyárban a napokban tartották meg az elmúlt év eredményeit értékelő műszaki konferenciát. A gyárigazgató referátumában elmondotta, hogy a múlt évben közel négy és fél milliárd cigarettái gyártottak, amelynek több mint 70 százaléka filteres cigaretta. A tervezettnél mintegy 200 millió darab cigarettával állítanak elő többet. A szép eredmények az átlagbérek növekedésében is tükröződnek:, mintegy 2,8 százalékkal kerestek többet a dohánygyár dolgozói mint az előző esztendőben. A termelés növekedésével együtt járt a műszaki fejlesztés is: 1969-ben közel 50 millió forintos beruházás valósult meg a dohánygyárban. Így új nagyteljesítményű filteres cigaretta gyártó és csomagoló gépeket szereltek fel. Az elmúlt év* eredményeinek értékelése mellett megvitatták az 1970. évi célkitűzéseket, termelési feladatokat is: hat százalékkal kívánják növelni a termelékenységet, s mintegy nyolckilencmillió forinttal az üzemi tiszta nyereséget, Az ez évi tervek, célkitűzések megvitatása közben többen foglalkoztak a minőség további javításának szükségességével. Ezért rövidesen közel 22 millió forintos beruházással világszínvonalon álló cigarettaelőkészítő gépet állítanak be, s további mintegy 15 millió forintot fordítanak majd a gyártáscsomagolás fejlesztésére. A tervekben szerepel a raktártér bővítése, s az átlagbérek mintegy három százalékos növelése is. Iványi Illés Eger 1970. február 5,- csütörtök
