Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
Ne szóljatok bele Zenés bemutató a Gárdonyi Géza Színhá7ban ly íair s? A merkai film A film világsiker, nyolc. Qscar-díjat kapott. Már a musical is világsiker volt. s amit ehhez a megfilmesítés hozzátehetett, azt hozzátette. ízléssel és teljes pazarlással. És mégis a jó öreg Bemard Shaw jut .az eszünk be először is, meg utoljára is. Bemard Shaw, a viktóriánus Anglia legszókimondöbb fenegyereke hadban állt kora társadalmával és alig hanem mindenkivel. Ilyen /olt az írói és emberi természete. Ebben a Pygma Honban azonban költővé emelkedett. Megírta azt r.egisroételhetei.len és révei csaknem hihetelleiv tto.rr az a bizonyos ••'■••nr; Higgins. 3 gazdag ag.e . •:• nye’vidomár felszed az utcáról egy virágáruálánvt <: legyűrve annak minden mű- vei otlons t? fit* t, megrögzött kültelki szokását, hat hónapon belül hercegnővé neveli. Ez a hihetetlen és képtelen írói mondanivaló táplálkozik az anyanyelv ' iránti szere tétből, abból a remek író: tapasztalatból, amely Shaw 1 mindig is szarkazmus!'.; Konecsni György ezt halasszuk el. Honda legyintett. — Ugyan, füllentettem. V an még egy fél üveg pálinkám otthon, azt akartam szólóban elszopogatni, az volt az eredeti programom, de az. megvár. IX. Mozaikok egy mozgalmas éjszaka eseményeiből — Halló, főnök úr?.. Igen, Mucur beszél... A Kőrútról, egy nyilvános telefonfülkéből a Madách Színháztól nem messze. Ol- tári sztorim van... Igen, Bálintról. Bálintról és arról a kopasz mukiról. A főnök úrnak tökéletesen igaza volt, amikor ráállított Bálintra, ez a jankó tényleg a saját zsebére akar dolgozni! Szerinte a főnök úr egy vén hülye... Igen mondom már. Bent ülnek a Pálma presz- szóban én két asztallá’ odébb ültem... nem, nem szerepét, a fiút alakító Varga Gyula megszokott módszereivel jól szórakoztatott, míg a Böbét alakító Kopetty Lia sokoldalúságának vidám árnyalatát csillogtatta. Kétszeresen örülünk Csapó János alakításának. Először azért, mert végre jelentősebb szerephez jutott, másodszor azért, mert jól kihasználta e szerep lehetőségeit. Az ő Táncos bácsija iróniával és bölcsességgel megformált, tehetséges alakítás, örömmel dicsérhetjük Olguay Magdát is. aki az egykori primadonna szerepét alakította, kissé groteszk felfogásban felvillantva a régi idők színpadi világát. Egerváry Klára színvonalas alakítása ebben a szerepkörben meglepetést keltett. Az intrikus, úgy látszik. még egy vígjátékból sem hiányozhat, Kendeffy Gyula ígéretes színészi eszközökkel. mértéktartó önfegyelemmel formálta meg a bajkeverő tanársegédet. A rendező Hegedűs László ez alkalommal mint dí szlet- tervező is bemutatkozott: jól kombinálható színpadképei és a hangulatos előfüggöny elismerést érdemelnek. Sikeres volt a bemutató másik újítása is: a darab ruháinak tervezésére vendégül hívták egy ruhaipari ktsz divattervezőjét. Letanovszky Klára modern, a szereplőkhöz és a hangulathoz jól alkalmazkodó, stílusosan elegáns ruhákat tervézelt. A táncok koreográfiája Bartha Judit munkája A házibulit záró táncszáma megérdemelte az ismétlést. Majláth JúEa mindig szívesen. fogadott érzelem- és >dallamdús zenéjét Kalmár Péter vezénylésével a játékhoz, a színpadhoz jól alkalmazkodva szólaltatta meg a zenekar. Minden csak elismerés, semmi kifogásolni való? — kérdezheti joggal az olvasó. Felkészülve mentünk az előadásra, tudtuk mire számíthatunk. És amit •vártunk, azt megkaptuk. Mégpedig ízléses. tehetséges tálalásban. És farsang is van... Márkusz László Diplonuiüi kertészek 20 — Ez visz lum nem okoz problem,. . . milyen zár. Együtt csíj. ..Amúgy sem venném a lelkemre. hogy egyedül végezze a munka nehezét. Kint a kocsim, indulhatunk máris. Hajtsa le ezt a kis Hubertust, én csak dekorációnak rendeltem, vezetek, nem ihatok. Jé, maga úgy iszik, mintha szenvedne! Tessék, itt a szemüvege is... Halló, kisasszony, fizetünk! — Hátra óhajt ülni? —• érdeklődött udvariasan az utcán Bálint, miközben megkerülte, kinyitotta a sárga Opel Record ajtaját. — Nem, nem — tiltakozott a másik — előre ülök maga mellé. Elhelyezkedtek, n fiatalember járatta a motort, hogy felmelegedjék, aztán kapcsolt, de hirtelen meggondolta magát, nem indí- .olt — Mo°.t Jutott eszembe — dúlt á ti társához —, ma • nak rr • ija van ki- . .-enckui. Ha fontos, inkább Szombaton dipiomakiosztó és doktoravató ünnepséget rendeztek a Kertészeti Egyetemen. Dr. Kozma Pál, rektor, az MTA levelező tagja 128 végzős hallgatónak adta át a diplomát. Hét szakembert a kertészeti tudományok doktorává avattak. A végzett hallgatók közül hsrmincketten részesültek társadalmi ösztöndíjban. Valamennyi fiatal szakember könnyen elhelyezkedhet majd, miután a gyakornokot igénylő vállalatok, intézmények száma háromszorosa a végzett hallgatóknak. Közülük 46-an termelőszövetkezetben, 19-en állami gazdaságban: az oktatás és a kutatás területén pedig tizenkettőn vállalnál; állást. A 62 éves korában elhunyt kétszeres Kossuth-díjas Konecsni György távozásával nagy festőművésszel, értékes emberrel lettünk szegényebbek. Éleiében, munkáival annak idején a háború elleni tiltakozást éppen olyan meggyőző erővel hirdette, mint ahogyan az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán a fiatalokat oktatta a szépre, vagy éppen társadalmunk hitét növelte boldogabb jövőnk iránt. Szüntelenül azon fáradozott, hogy napjainkat olyan műalkotások között töltsük, amelyek rohant'}, idegtépő világunkban egy kis felüdülést jelenthetnek. Chikán Bálint ví-Eél siker, ha a közönség ÍKsm csalódik, ha azt kapja I«színháztól, amit vár. Es ha gb előadás még jó is, hangulatos is. nos, akkor teljes a siker. Ezt bizonyította az **ari Gárdonyi Géza Színház új, bemutatója, a Ne ,szo^f‘ tóJc bele című zenés vígjáték. A premier közönsége kony- -ived humort és jó zenet Majláth Júlia ismert szamait _ várt, s mert a szerzőit nem lépték túl műfajig keljeit a rendező is otthono áan mozgott a humor berkeiben a színészek meg latha- áásíi jól érezték magukat Szerepeikben, mindenki elégedetten távozott a színházból: a közönség, a színészéit, a premieren megjelent szer- vök — Majláth Juha, 4-bai pád és ifj. Kalmár Tibor — és hadd tegyem hozza, e so- mir írója is. A Ezek után érthető, ha Elmentve érzem magam áttol a megszokott kötelesség^ , hogy komoly eszmei monoia- ntvalót kutatva boncoljam ezt a vidám történetet, bonyolult. összetett jellemeket keressek ott, ahol legfeljebb humorra hangolt helyzete* S Ezek a helyzetek azonban ötletesek es Sietek Ä-ni, maiak. Napjaink aktuális gondjai, probléma, körül csattannak a poénok, erről szól a vers és a zene úT Éppen ez a maisa? e vígatok legnagyobb erdeme. A fiatalokról mindig volt es van mondanivalója a szm padnak. Itt most mely bölcsesség és didaktikus célzat helyett humorban tálalva kapjuk a jól ismert (Jemma- dós témát, a szülök es a fiatalok kapcsolatai, az önállóság igényét. A tortenet «ey mondatban is összefoglal',;ató: az egycteirti professzor fia titokban feleségül veszi apja altisztjének lányát. Ezzel kezdődik abo- öyóclalom. ami aztan a ma. -öriik rész végére termeszej'^uayai »»%£% Ät Sok zene, nch ny ötletes tánc és mai témára aett szellemes kiszolasok, poénok, sok nevetés, jó szórakozás. Valljuk be őszintén, ez nem kevés. Sőt, meg_ jól Is jön, különösen ilyenkor, hangú»* ÉÜfedás Hegedűs László_ ren- Afeagirutínját és ötleteit di- . Humora, játékos yil dims ága átszőtte^ az C-F.;.? ‘ «őadást, kerek egésszé varu- a helyenként széf®0 .eket, jeleneteket. jítést érdemel az első rész Jhózgalmas házibuli jelenete. ' Dicsérni kell a szereposztást is A színésziek szinte ki- Pétel nélkül jól éreztek ma gukat ebben a vígjátékban s Igyekeztek tehetségűk, dámságuk iavát nyuj-am. Pákozdy János hönnyed mee Ifeággal viselte a professzió ismerhettek fel, paróka van rajtam, korszakán, bele temetkeztem a Népsportba. . Igen, u puskamikrofonnal. . Bálint mindent kipakolt Hondának, társultak, nemsoká elügettek a bigyókéri és a flepnikért, mert most senki nincs a villában... Aztán olajra lépnek Franciába, vagy Angolba... Igen... Igen... itt parkol... Ügy lesz, rohanok. Vissza sem akasztotta a kagylót a horogra, kiugrott a fülkéből, az ajtót sem csukta be maga után, pedig az a legelemibb. De hát Mucur és az illem ... * Még az előszobába sem engedte be őket, úgy tárgyaltak, azok ketten a folyosón, ő az előszoba ajtajában. — Dehát értse meg asszonyom, mi csak azért keressük, hogy e’ vigyük vacsorázni — magyarázta türelmes» a Ambrózy. — Lent áll a kocsi — tette hozzá Andrea. — Kilencre besaéltük meg a találkozót a Béke Szállóban, negyedórát vártunk rá, nem jött. Hát most hol keressük? Kovalcsikné vállat vont. — Bánom is én, keressék, ahol akarják. A pokolba, oda való. Nekem kéthavi lakbéremmel tartozik az a huligán. Es a rántásom is oda égett miatta. Már csapta is volna be a látogatók orra előtt az ajtót de Ambrózy a nyílásba tette a lábát — Jó, hogy említi, kedves asszonyom, nekem egészen kiment a fejemből. Honda úr megbízott, hogy egyenlítsem ki a tartozását. Menynyiről is van szó? Az ajtó szempillantás alatt tágra nyílt. — Két hónap — mondta Kovalcsikné. — Ezernyolcszáz forint. A professzor nyúlta pénztárcája után. — Ezernyolcszáz és négy forint — helyesbített gyorsan a főbérlőnő. — Négy forint a rántásért, kérem szépen. A látogatók összenéztek aztán a professzor Kovalcsikné- tenyerébe leszámolta a azízasokat a tárcájából az aprót a zsebéből kotorta hozzá. (Folytatjuk) §930. .v ,*oá nap sugallta ég a romantikából, amelv még ebből a vitriolo- san dó nepboldogítóból sem hiányzott. A téma képtelen és hihetetlen volta ellenére is hódit. a filmet is óriás; t*'*deK- ! ért Az egyszeri, i ntóio1 n* "Átlón ugyuTYis inv.Ciiü iv-'.íiiij;! a művészé' k«;-t ujr. i\.‘jt . t i.lésre, arra, zóbbá. George Cukor, a mostani több eras film rendezője, k-rt Idíűno jeliemszínéfsszel valósította meg művészi elképzeléseit. Audrey Hepburn csupa ideg alkat, uüi az érzelmek igen szeles skáláján játszik. Ki fejező-nagy sze- meivel úgy tükrözi az ői ért hatásokat, mint a legs’mább velencei tükör. Pózíaiau, mindig érzi és érezteti, hogy ő másokért van. a világon és úgy romlatlan ebben a szerepében, mintha valami nagyon előkelő leáiiynevelő intézetből hozták volna, steril társadalmi csomagolásban. És ezzel a légiességgel most is leveszi a lábáról a közönséget, akárcsak korábbi filmjeiben. Túl a csám- pás nyelvleckén, hangja finom és árnyalt, amikor énekel, és akkor is, amikor lcis- lányosan rövid mondatokat pörget partnere orra alá. Rex Harcison, a másik sztár ugyancsak egyedülálló stílusban és abban, ahogyan ezt a nyelvészpl'ofosszorj mutatványt teljes fölénnyel végigcsinálja. Elképedünk ugyan attól, hogy egy musicalben olyan színész a főszereplő. akinek nem állnak a fogai és a nyelve az énekhangra, hiszen minden dalbetétjét monoton hangon‘ eldarálja, de elnézzük neki, mert Higgins ő tetőtől talpig. aki nekimegy a fogadásnak makacs angol módra, hogy aztán beleszeressen saját kreációjába. George Cukor a musical keretei között is említésre méltó hűséggel ragaszkodott Bernard Shaw históriájához és nyelvelő szövegéhez. Lehet. hogy a beidegződés teszi ezt, de úgy éreztük hogy ennek, a filmnek is azok a legjobb részei, ahol a szín pad gúnyolódó kisebb-nagyobb csetepatéi zajlanak le A többi mind másodlagos az eredeti történethez képest. Díszlet minden, de ráadásul kapjuk, néha szinte már túladagolva. A nyelvészprofesszor lakása múzeumnak és műgyűjteménynek hat, annyira minden együtt van. ami Higgins szellemi nagyságát bizonyítja. Bizonyos, hogy a színdarabhoz képest nem hagy Itatta kihasználatlanul ti rendező azokat a lehetőségeket, amelyek az aseoti lóversenyben és a bál jelenetben fej- lenék. A derby közönségének bemutatása koreográfiái remekles. plasztikus bemuta tása egy karnak, amely Anglia ingyenélő világbirodalmi helyzetével együtt rég el süllyedt. A ruhák, a stilizált mozgás mintha Fellini filmjeinek árnyait idéznék. A bál mozgalmassága és Eliza csendes diadala jó értelemben véve harsogó és lendületes képsor. A biztos kezű rendező kihasználta azokat a lehetőségeket. amelyek az öreg Doolitle, a csélcsap apa személyében rejlenek. A londoni kocsmák, kültelki szórakozóintézmények és az ut ca jellegzetes figuráival megérte, hogy néhány dallamot többször is végighallgassunk, mint valami megcukrozott haláltáncballadáí. Ahogyan George Cukor koreográfiái pontossággal és pantomimszerűen összeszer, késztette az utcai jeleneteket. valóban megérdemelte érte az Qscar-díjat. Frederick Loewe zenéje nem kopott meg, bécsies könnyedsége most is érvényesül, s érzelmi hatását csak fokozza a sok romantikus színhely, ahol a játék folyik. Ebben az amerikai szuperfilmben is Bemard Shaw az igazán sztár, az író, aki ilyen képtelen szépséget mert álmodni és költő módra megírni. De a film dicsérete: érdemes végigülni a Irt-on' órát a remekül ze -v '-v.tetl látványsor és a két főszereplő miatt. (farkas)
