Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Kairói vélemény Koszigin üzenetéről McGovern DNFF-kormányt javasol A varsói tárgyalások előtt Méglehét, kulcs eseménye lesz a Közel-Keletnek az az üzenet, amelyet a másik há­rom nagyhatalom állam-, il­letve kormányfőihez intézett Koszi gin a Szovjetunió mi­niszterelnöke. Jóllehet tartal­mát nem hozták nyilvános­ságra, a szöveget Vinogradov kairói nagykövet az EAK el­nökének is átnyújtotta. Ilyenformán alapja van Nassaer bizalmasa, Helkal lapja, az A1 Áhfam megál­lapításának, amely szerint ez az üzenet a legfontosabb fejlemény a közel-keleti konfliktusban tanúsított szovjet magatartásban, 1967 óta. Magát az üzenetet az Al Ahram nem ismerteti. megállapítja azonban, hogy Koszigin ebben egyértelműen leszögezte * a szovjet álláspontot a közel-keleti kérdésben. Szükségessé, a kairói lap szerint, azért vált,' éppen most ez az állásfoglalás, mert Izrael az utóbbi időben fo­kozta támadaásait elsősorban Egyiptom ellen.1 Továbbá azért, mert Nixon egyfelől újabb közvetlen arab-izra­eli tárgyalásokat követelt, másfelől újabb harci repü­lőgépek Izraelbe szállítását helyezte kilátásba. S végül azért is, mert már több mint két esztendő eltelt a Bizton­sági Tanács határozata óta (1967. november 22.) és an­Meghalt Manninger Rezső akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és az Állatorvostudo­mányi Egyetem mély meg­rendüléssel tudatja hogy Manninger Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi ta­nár szerdán rövid betegség után, életének 80. évében meghalt, Az elhunytat a Magyar Tudományos Aka­démia a Mezőgazdasági és Élelemzésügyi Minisztérium és az Állatorvostudományi Egyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Magyar-angol kereskedelmi tárgyalások kezdődnek Antal Péter Tibornak, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tesének Vezetésével ma ma­gyar kereskedelmi küldött­ség utazik Londonba az an­gol fővárosban február 9-én kezdődő kereskedelmi ve­gyesbizottsági tárgyalásokra. ★ A vegyesbizottság az 1968. feb­ruárjában aláírt magyar—angol hosszúlejáratú, öt évre szóló kereskedelmi szerződés alapján állapítja meg az 1910-ben cseré­lendő áruk kontingenseit. Az 1912. december 31-ig érvényes hosszúlejáratú megállapodás kontingenslistákst is tartalmaz, mégis évente összeül a vegyes­bizottság, hogy megvizsgálja a kereskedelemfejlesztés újabb le­hetőségeit, s a módosítások ál­talában a kontingensek emelé­sét eredményezik. Áz Egészségügyi Minisztérium tájékoztatóba Áz Egészségügyi Minisz­térium a Német Szövetségi Köztársaságban előfordult himlömegbetegedésekkel kapcsolatban felhívja az NSZK-ba utazni szándéko­zók figyelmét, hogy az .ér­vényes egészségügyi előírá­soknak megfelelően — __ ki­utazásuk előtt kellő időben himlő elleni kötelező védő­oltásra jelentkezzenek. Az oltás nem kötelező azök szá­mára akiknek három _ évnél nem régebbi keltezésű nem­zetközi oltási bizonyítvá­nyuk van. A védőoltást Budapesten, a Madách téri rendelőinté­zetben, vidéken pedig az ol­tandó lakóhelye szerint ille­tékes Megyei Közegészség­ügyi-Járványügyi Állomá­son adják. (MTI) BECS: Az Ausztriában rendezett ifjúsági síugró Európa-baj- nokságot 14 ország 34 ver­senyzője közül Eckstein — NDK — nyerte, 219,8 pont­tal, 75,5 és 77 méteres ug­rásokkal. A magyar Molnár Gyula az előkelő hatodik helyet szerezte meg, 199,7 ponttal, két 72 méteres ug­rással. 1958-tól 1969-ig számottevően bővült a magyar-angol keres­kedelem: a magyar export több mint a háromszorosára, az im­port négyszeresére emelkedett, az utóbbi két évben azonban nem váltózott lényegében. Nagy- Britannia Magyarország nyugat­európai kereskedelmi partnerei­nek sorában a negyedik helyet foglalja el. Anglia volt az első nyugatr európai ország, amely a szocia­lista országoknak 1964-ben rész­leges liberalizációt nyújtott, vagyis eltörölte több árucikk bevitelének mennyiségi korláto­zását. Az Angliába irányuló ma­gyar kivitel egyharmadrésze könnyűipari termék, textília, cipő, bőráru. A kivitel másik nagy csoportját, mintegy felét a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek képezik, ezek közül enpitésre méltó a sonka, a húskonzerv, a friss és kon­zervált gyümölcs és főzelékféle. A gépek és berendezések cse­kély mértékben részesednek az Angliába irányuló magyar kivi­telben. Az Angliából származó behozatalban már tekintélyes helyet kapnak a gépipari be­rendezések. az utóbbi években főként akkor képviselnek na­gyobb összeget, amikor egy-egy komplett gyárberendezést vá­sárolt a magyar ipar. (MTI) nak végrehajtása még min­dig késik. Ami az USA külpolitikáját illeti, most Afrikában pró­bál aktivizálódni: Rogers külügyminiszter 16 napos afrikai körútra készül. Egy­idejűleg folyik a szenátus­ban a külügyi bizottság vi­tája. Itt McGovern szenátor egy DNFF irányítása alatt álló saigoni kormány megalakítása mellet fog­lalt állást, ha ezzel, mint mondta .lehetséges len­ne a távol-keleti helyzet stabilizálás. Hasonlóképpen figyelemre­méltó Fulbright szenátor fel­szólalása, aki azért bírálta Nixont, mert az elnök költ­ségvetési üzenete titokban tartja, mennyit szándékszik a vietnami háborúra fordíta­ni. Fontos esemény kezdődik csütörtökön Varsóban: len­gyel-nyugatnémet tárgyalá­sok. Duckwitz államtitkár vezetésével mér meg is ér­kezett a lengyel fővárosba az NSZK küldöttsége, a lengyel delegációt Windewitz külügy­miniszter-helyettes vezeti. Érdekes, hogy mind Varsó­ban, mind Bonnban' óvnak a derűlátástól. Nyilvánvaló, hogy a lengyel tárgyaló fél számára a legfontosabb kérdés az Odera—Neisse határ elismertetése az NSZK által. Az is vilá­gos, hogy Bonn ezt sze­retné megkerülni, mert ha gyakorlatilag es de facto elismeri is ezt a béke­határt, a de iure elismerés­től — éppúgy, mint az NDK esetében — még mindig tar­tózkodni kíván. Aiders, a bonni kormány szóvivője is hangoztatta: Duckwitz igen nehéz feladat előtt áll s a tárgyalások eredménye bizonytalan. Pe­dig az ellenzéki CDU—CSU már eleve támadja a tárgya­lások tényét is. A közvéle­mény-kutatások legújabb ereményei — amelyek a Brandt—Scheel kormány nagyfokú támogatáséról ad­nak számot — tulajdonkép­pen arra kellene ösztönözzék a bonni kormányt, hogy ép­pen ne a klerikális reakciós ellenzéknek tegyen engedmé­nyeket, hanem a lakosság jó­része támogatásával, a reali­tások irányában haladjon bátran tovább. A jövő meg­mutatja majd — egyebek között Varsóban is — képes lesz-e a Brandt—Scheel kor­mány erre? Megnyílt az FKP tizenkilencedik kongresszusa PÁRIZS Lehel Miklós, az MTI tu­dósítója jelenti: Szerda délelőtt a Párizs melletti Nanterre, Maurice Thorezról elnevezett sport- csarnokában megnyílt a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusa.. A kong­resszust Raymond Barbet nemzetgyűlési képviselő nyi­totta meg. Barbet 35 éve pol­gármestere Nanterre-nek. Jacques Duclos, a Politikai Bizottság tagja rövid beveze­tőjében mindenekelőtt mély­séges sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Waldeck Rochet, a párt főtitkára betegsége mi­att nem vehet részt a kong­resszus munkájában. A kongresszus nevében gyors és teljes gyógyulást kívánt Wal- deck Rochetnak, aki tavaly néhány hónap leforgása alatt két súlyos műtéten esett keresztül és állapota hosszú beható gyógykezelést igényel. Duclos üdvözölte a kong­resszuson résztvevő mintegy ezer küldöttet, a meghívotta­kat, a 65 testvérpártnak a kongresszusra érkezett kül­dötteit, közöttük elsőnek a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország képviselőit. A jelenlevők különösen viharos tapssal fogadták, amikor Duclos a két vietnami kül­döttséget üdvözölte, az FKP ■XIX. kongresszusán a Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Sándor József, a KB tagja képviseli. Jacques Duclos végül hang­súlyozta, hogy a kongresz- szus mákáját két nagy év­forduló megünneplése jegyé­ben tartja meg: Lenin szüle­tésének 100. évfordulóját és az FKP megalapítását jelen­tő toursi kongresszus 50. év­fordulóját ünnepük. A kongresszus első napi­rendi pontjáról Georges Marchais, a KB titkára, a Politikai Bizottság tag ja tar­tott beszámolót. A beszámo­ló címe: „Harc a monopóliu­mok hatalma ellen, a mun­kás é§ demokratikus érők összefogása a haladó demok­ráciáért és a szocializmusért.” Amerikai „hősök" WASHINGTON A My Lai-i tömegmészár­lásban részt vett amerikai gyalogos zászlóalj „c” szaka­szának tagjai a világszerte felháborodást keltett bűntet- teken kívül más gaztettekben is vétkesek— írja a Los An­geles Times. A William Peers altábor­nagy vezette katonai bíróság esküvel alátámasztott tájé­koztatót kapott arról, hogy a „C” szakasz tagjai a My Lai-i vérengzés előtt két hónappal Dél-Vietnamban megerősza­koltak egy asszonyt és utána kisgyermekével együtt meg­gyilkolták. Jerry Friedheim, a hadügy­minisztérium egyik szóvivő­je nem volt hajlandó nyilat­kozni arról, hogy a hadsereg az ügyben vizsgálatot indí- tott-e. Közben olyan hírek terjed­tek el, hogy a 4. gyalogos zászlóalj „B” szakasza tevé­kenységének kivizsgálására szintén vizsgálat indult. (AP) Bertrand Kuliéi üzenete az Interparlamentáris értekezlethez KAIRO: Lord Bertrand Russel ha­lála. előtt (haláláról tegnapi lapunkban adtunk hírt) az alábbi szövegű üzenetet intéz­te a kairói Interparlamentá­ris értekezlet részvevőihez: „A Közel-Kelet hadüzenet nélküli háborújának leg­utóbbi szakasza egy nagy mértekben téves számításon alapul. Az Egyiptom terüle­tének belseje ellen irányu­ló bombatámadások nem fogják megadásra bírni a polgári lakosságot, hanem meg fogják erősíteni elszánt­ságát, hogy ellenáll. Ez a ta­nulsága minden légitámadás­nak. A vietnamiak, akik éve­ken keresztül tűrték az ame­rikai nchézbombázók tüzét, nem megadással válaszoltak, hanem azzal, hogy több el­lenséges repülőgépet lőttek le. 1940-ben az én honfitár­saim példa nélküli egység­ben és ' elszántsággal álltak ' ellen Hitler bombatámadá- sainak. Éppen ezért nem fog­ják elérni a mostani izraeli légitámadások lényegi célju­kat. Mindazonáltal ezeket a támadásokat élesen el kell ítélni világszerte. A közel-keletf válság fej­leményei veszedelmesek és tanulságosak.1 Izrael ' több mint húsz év óta a fegyve­rek erejével terjeszkedett. Expanziójának minden sza­kasza után a „józan észre” hivatkozott és „tárgyalás©-, kát” javasolt. Ebben az im­perialista Hatalom hagyo­mányos szerepe nyilvánul meg, mert a legkisebb erő­feszítéssel akarja megszi­lárdítani azt, amit már erő­szakkal elvett. Minden új hódítás új alapot szolgáltat az erő pozíciójából való tár­gyalásra. Az erő helyzete semmissé teszi a korábbi agresszió igazságtalanságát. Izrael ag­resszióját nem csak azért' kell elítélni, mert egyetlen államnak sincs joga arra, hogy1 idegen területeket ke­belezzen be, hanem azért is, mert minden terjeszkedés próbája annak: vajon meny­ül). február S.» csütörtök Amint közeledünk a győ­zelem napja, május 9-e felé, úgy szaporodnak itthon is, a világban is a negyedszáza­dos évfordulók. Huszonöt év múltán szinte ismét nyomon követjük a második vi­lágháború gyorsan pergő ese­ményeit. 1945. február 4-e és 12-e között Jaltában, a krími fél­szigeten zajlott le a nagy háború egyik legfontosabb diplomáciai eseménye. Az antifasiszta koalíció vezető személyisége: Sztálin, Roose­velt és Churchill találkoztak egymással. Míg az előző, 1943. november 28-i teheráni találkozójuk elsősorban a fegyveres harc további ki­bontakoztatásával foglalko­zott, Jaltában már a háború utáni rendezés problémái vetődtek fel. A krónikaírók megállapítása szerint ez a változás a vitákban is tük­röződött. Teheránban az el­lentétek főként a szovjet és brit nézetek között mutat­koztak meg, Jaltában min­denekelőtt a szovjet és az amerikai kormányfő vitatko­zott Nyilvánvalóan meg­mutatkoztak már azok a konfliktusok, amelyek a há­ború befejezése után nem sokkal, a hidegháború kez­detével nyíltan is kirobban­tak. Milyen határozatokat hoz­tak Jaltában? A tanácsko­zni jegyzőkönyve Negyedszázada Jaltában fejezetet tartalmaz. Kimond­ta egy világszervezet, vagyis az Egyesült Nemzetek Szer­vezete létrehozásának szük­ségességét, amelyet 1945. április 25-én San Francis­cóban meg is alapítottak. Külön hangsúlyozták a nagyhatalmak egyetértésének elvét, sírni később a Bizton­sági Tanács kereteiben rea­lizálódott Ezt a fontos poli­tikai kategóriát különben 1944 végén, a Washington egyik elővárosában, Dum­barton Oaks ban megtartott értekezlet határozta el. s Jaltában csak megerősítést nyert. Nyilatkozatot fogadták el Jaltában a felszabadított Európáról, amely kimondta, hogy a nagyhatalmak együt­tes politikát folytatnak, a nácizmus következményeinek felszámolása érdekében. Ál­talános megegyezésre jutot­tak Németország megszállá­sa, s katonai övezetekre va­ló felosztása tekintetében, de ezzel kapcsolatban a részle­tes megállapodás csak ké­sőbb, a potsdami csúcstalál­kozón született meg. Bentos mameaüiim foil Jaltának, hogy a Szovjetunió' kötelezettséget vállalt: há­rom hónappal az európai győzelem után bekapcsolódik a fasiszta Japán elleni harc­ba. Ennek a Szovjetunió ele­get is tett, mint ismeretes, 1945. augusztus 9-én hadat üzent Tokiónak. S mivel a kulisszatitkokat ma már nagyjából-egészéből ismer­jük, ez a közelgő dátum sar­kallta az amerikai imperia­lizmust arra, hogy a Japán- ellenes háborút végleg el­ődöntő szovjet belépésnek szin­te az előestéjén sietve fel­használja atombombáit. Jóllehet, a dolgok termé­szeténél fogva Jaltában szá­mos kompromisszum szüle­tett. nyugati történetírók ma gyakran úgy tekintenek visz- sza a huszonöt évvel ezelőtti eseményre, mint a Szovjet­unió győzelmére. A szovjet történetírók ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy Jaltá­val kapcsolatban hiba lenre „győztesekről” és „legyő­zőitekről” beszélni. Kétség­telen azonban, hogy abban a légkörben még az Egye­sült Államok és Anglia szí­vükben másként érző poli­tikusai ££*)> tudlak, kitérni a világos állásfoglalás, a meg­felelő kötelezettségvállalás elől. Megint más kérdés, hogy a papírra rögzített jegyzőkönyvből mi valósul­hatott meg. Ebből a szem­pontból. Jaltában a*i anti­fasiszta ügy aratott sikert és ennek fő részese a szovjet politika volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a náci Németország ve­zetői milyen nagy reménye­ket fűztek az 'antifasiszta koalíción belüli -egyenetlen­ségek kirobbanásához' a nyu­gatiak „kiugrásához'.'. Ja­nuár végén a Hitler főhadi­szállásén tartott értekezleten, a várható háromhatalmi ta­lálkozót kommentálva. Go­ring így zárta le a vitát: „Ha továbbra is így haladnak a dolgok, nemsokára táviratot kapunk Nyugatról’'. (A táv­iratban pedig, Berlin vára­kozása szerint, az Egyesült Államok és Nagv-Britannia különbcke-hajlandóságát kö­zölte volna.) A távirat természetesen nem érkezett meg. A jaltai megállapodás szétoszlatta az utolsó náci reményeket is. Kísé-őzenéüi pedig a felerő­södő ágyúdörgés szolgált: január végén a szovjet csa­patok új offenzívába lendül­tek. Három hónap múlva pe­dig már a Harmadik Biroda­lom fővárosában folytak az utcai harcok . .. Réti Ervin nyi agressziót tűr el még a világ. * A menekülteket, akik száz­ezres tömegekben - veszik kö­rül Palesztinát, nemrég úgy jellemezte I. F. Stone wa­shingtoni újságíró, mint. „er­kölcsi béklyót Izrael: nya­kán”. A menekültek közül - sokan mar bizonytalan létük harmadik évtizedét éiik le ideiglenes településeken. Pa­lesztina népének tragédiája az, hogy országukat egy ide­gen hatalom „odaadta” egy másik népnek egy új állam megalapítására. Az eredmény az lett, hogy sok százezer , ártatlan ember állandó hon­talanságra kényszerült. A menekülték száma minden új konfliktus után növeke­dett. Vajon meddig hajlan­dó a világ tűrni a zabolát­lan kegyetlenségnek ezt a látványos megnyilatkozását? Elvitathatatlan* hogy a" me­nekülteknek megvan minden .toga hazájukhoz, ahonnan el­űzték őket, és ennek a jog­nak a tagadása a folytatódó konfliktusok lényege. Egyet­len nép sincs a világólt amely eltűrné, hogy töme­gestől űzzék ki országából; hogyan követelheti akkor bárki is. hogy- Palesztina né pe olyan büntetést szenved­jen el. amit senki más nem tűrne. A menekültek igazsá*—. gos letelepítése hazájukban lényeges tartozéka - minden­fajta valódi megoldásnak a Közel-Keleten. Gyakorta mőndogáttuk. hogy rokonszenveznünk keli Izraellel ama szenvedések miatt, amelyeket a nácik mértek áz európai zsidó­ságra. Nem látok ebben serii- mi okot a szenvedés örö­kössé tételére. Amit Izrael manapság tesz, az nem bo- " csáthatp meg: a múlt .szen­vedéseit felidézni a jeléh rettenetes eseményeinek iga­zolására, nem egyéb, mint nagyfokú szemforgatás. Iz­rael nemcsak nyomorúságra ítélt, sok menekültet, nem­csak arról van szó, hogy a megszállt területeken élő arabok katonai igazgatás alá kényszerülnek, hanem még Izrael arra is ítéli az arab nemzeteket, amelyek csak a közelmúltban emelkedtek ki a gyarmati sorból, hogy a ka­tonai szükségletek fokozódó kielégítését a nemzeti fejlő­déssel szemben, elsőbbségben részesítse. Mindenki, alti azt akarja, hogy véget érjen a vérontás a Közel-Keleten, gondoskod­ni köteles arról, hogy egyet­len megegyezés se hintse el egy jövendő konfliktus mag­vait. Az igazság azt követe­li, hogy az első lépés a meg­oldás felé az izraeli kivonu­lás legyen, minden 1967. jú­niuséban elfoglalt területről. Világméretű kampányra van szükség annak érdekében, hogy a Közel-Kelet régóta szenvedő népeinek részük legyen az igazságban. Bertrand Russel, 1970. január 31. • An«oI tudósítók Csehszlovákiában PRÁGA: A Rudé Právo közli: a Csehszlovák Külügyminisz­térium nem akadályozza meg angol tudósítók akkre­ditálását, ha azok tárgyila­gosan ismertetik a csehszlo­vákiai eseményeket. Viszont nem fogják akkreditálni azokat az újságírókat, aki­ket nemrégiben kiutasítot­tak CsehszlovákiáboL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom