Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

r N VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Negyvenötösök MIÓTA CSAK AZ ÜJ VILÁGOT építjük szabad ha­zánk földjén, mindig varázsa, jelentősége volt a szónak: negyvenötösök. Hiszen mindenki tudja, hogy ez a fo­galom azokat a bátor, erős hitű embereket jelenti, akik szabadságunk születésének esztendejében léptek be a pártba. Negyedszázad telt el azóta, s most. az évfordu­lóra készülődvén meghatottan érezzük, hogy a fogalom [ jelképpé nőtt. Egy történelmi tettekben, küzdelmekben gazdag negyedszázad gondjai, alkotásai sűrűsödtek benne. Hiszen ők voltak — a negyvenötösök —. akik an­nak idején a nagy munkát elsőként kezdték. Ök vol­tak — a régi, illegális harcosok nyomában — az új élet megteremtésének pionírjai, akik először ismerték fel a tennivalókat és elsőkként vállalták az új haza felépíté­sének terheit, kockázatát. ÉPÍTENI! Ez volt akkor az első számú teendő. Aro- ! mok helyén életet, munkát, biztonságot teremteni. Hi- ; szén fedél sem. volt az emberek sokasága feje fölött. i S nemcsak a Dunába roskadt hidak, az üszkös házfalak, a kiégett gyárak, lehelték a reménytelenséget, hanem az emberek tekintete is. Egy értelmetlen, vesztett háború után, a halottak százezreit gyászolva, Hitler utolsó csat­lósának bélyegével homlokán a magyar nép nem tud­ta, milyen sors vár rá, s még kevésbé azt, merre tart­son. Most negyedszázad múltán az akkori legbizakodób- bak is úgy emlékezne«, hogy ötven esztendővel kevesebb idő alatt el sem tudták képzelni a sebek gyógyulását S akkor álltak csatasorba ők, a negyvenötösök, hogyszem- beszálljanak a reménytelenséggel, hogy a kétségbeesés helyett munkára, a gyötrő önvádaskodás helyett helyes önismeretre, a jövőbe vetett bizalomra serkentsék né­püket. - Anélkül, hogy a közös felelősséget kisebbítették volna, iparkodtak megfőzni az embereket arról, hogy nem a nép volt a csatlós, hanem a Horthy-klikk. S hogy a mi népünknek sohasem volt semmi elszámolnivalója sem a nagy szovjet országgal, sem a haladás más erői­vel. S hogy ez a nép mindig tudta tennivalóit, ha helyes | utat, jó példát mutattak neki. S ők vállalkoztak a pél­damutatásra. Többségükben egyszerű emberek, munká­sok, parasztok, értelmiségiek. AKKOR A LELKESEDÉS LAZABAN talán nem is tudták pontosan, hogy milyen nagy tettre vállalkoztak. Csak azt tudták, hogy az élen kell járniuk. Hogy éhe­sen, rongyoskodva is fürgébben kell forgatniuk a romel­takarító csákányt és lapátot, mint a többieknek. S for­gatták becsülettel, amíg csak helyre nem állt a rend, meg nem indult az élet vérkeringése. S akkor jöttek a nehezebb tennivalók. Építeni az újat, megteremteni azt a világot, amely csak képzeletükben élt, de gyakorlatuk nem volt, nem is lehetett az építésben. Sokan közü­lük gyárak, hivatalok, kisebb-nagyobb közösségek élére kerültek, bonyolult tennivalók várták őket. Másoknak a munkapad mellett kellett képviselniük az új erkölcsű, új ritmusú társadalmi rendet. Tőlük kértek választ mun­katársaik a gyötrő kérdésekre. A külső és belső ellenség is őket támadta elsősorban, őket akarta kikezdeni és le­járatni. Politizálniuk, érvélniük kellett, ismerni a ma­gunk és ellenfeleink szándékait. S helytállni, mindig helytállni a legnehezebb helyzetekben is. 'EHHEZ a MUNKÁHOZ már nem volt elég a hit. a meggyőződés. Tudás, műveltség kellett. Olyan művelt, okos kommunisták sokaságára volt szükség, akik nem csupán a szívükben hordják az újat, hanem szakmailag, tudás dolgában is felkészülteik a tennivalókra. A harcos élgárda tehát fegyverei közé sorolta a könyvet is. Fel­nőtt emberek ősz hajú és fiatalabb negyvenötösök soka­sága kezdett tanulni. Ezt a megfeszített munkát nem mindnyájan bírták. Akadt közöttük olyan is, aki a rárótt feladatok terhe alatt tanulásra, diplomaszerzésre nemigen gondolha­I tott. Aki kettő-három helyett dolgozott, s a mindenna­pi tettek nagy iskolájában vizsgázott jelesre. Sokszor kellett vizsgázniuk, sok volt a buktató. A többség helyt­állt, becsülettel, mert a párt és a nép iránti hűség volt az iránytűje. Helytállt akkor is, amikor a lenini nor­mákkal keveset törődő vezetők megpróbáltak visszaélni hitével, meggyőződésével. S akkor is. amikor az ellen- forradalmi lázadás megkísérelte szétverni, eltemetni mindazt, amit a felszabadult nép alkotott. NEM VOLTAK KÜLÖNÖS EMBEREK, nem műveltek csodákat. Tévedtek és hibáztak is, mint mások. Egyva­lamiben mégis többek voltak az átlagosnál. Mindig, minden helyzetben volt tartalék hitük és erejük a meg­újulásra, a hibák felismerésére és kijavítására Nem mindnyájan bírták a lépést a súlyosbodó ten- í nivalókkal. Akadtak közöttük méltatlanok is. De a több- j ség becsülettel tette, amire képes volt. Dolgozott, har- | colt a jövőért, munkálta az új, a művelt, fiatalabb nem­zedék útját. Nevelte a fiatalokat, hogy méltón vehessék át a forradalmi stafétabotot. Oroszlánrészük van abban, amit a negyedszázad alatt megteremtettünk. S bár­milyen poszton, munka vagy pihenés közben érje is őket a huszonötödik évforduló, megbecsüléssel, tiszte­lettel hajtunk fejet tetteik előtt K. Gy. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 45. szám ARA- 1 FORINT 1970. február 22., vasárnap Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Áz egri Finoniszerelvéiiygyár megtakarítása: 10381000 forint Jelentősen túlteljesítették felajánlásaikat a brigádok, az üzemek Hazánk felszabadulásának 25., Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére szé­les körű munkaverseny bon­takozott ki az egri Finom- szerelvénygyárban, A gyár dolgozói jelentős értékű vál­lalásokkal az elsők között kapcsolódtak be a jubileu­mi munkaversenybe, és ér­tékes vállalások teljesítésé­vel készülnek megünnepelni Lenin születésének 100. év­fordulóját. Jubileumi versenyük első szakasza 1969. október 1-vel kezdődött és december 31-ig tartott. Bár a munkaver­seny értékelése még nem fejeződött be a gyárban, de az máris biztos, hogy a bri­gádok állták a szavukat, egyetlen ígéret teljesítéséről sem feledkeztek meg. A gyár 1969 éves munkaver­senyének megtakarítása nem kevesebb mint: 16 381 000 fo­rint. Az év elején tett fel­ajánlásaikat 4 400 000 forint­tal toldották meg a brigá­dok. Az eddiginél is gazda­ságosabban bántak az anyaggal, csökkentették a . szerszerszámok önköltségét, az inkurrens készleteket, je­lentős értékű anyagot újí­tottak fel, takarékoskodtak az energiával, csökkentették a szállítás költségeit. Közös volt a felajánlás, a teljesítés, s közös a siker i=. De néhány üzem, brigád különösen sokat tett a szép eredményekért. Nemes hagyományaihoz hí­ven a 35-ös üzem az elmúl* évben is kiemelkedő sikk­ért el. Feladatait 3,8 milli ’ forinttal teljesítette túl a: üzem lelkes, szakmáját ér­tő, szerető kollektívája. Ja­vították a minőséget, 0,€ százalékról 0,44 százalékrc csökkentették a selejtet, há­rom újítást készítettek, ja­vították a munkafegyelme*- Az üzem 19 szocialista bri­gádja egész évben egyenle­tesen, stabilan dolgozott. Se­gítették, támogatták egv- mást, mozgatták, pezsgetté’- az üzem. a vállalat életé*- Különösen a Petőfi Sártdo- négyszeres, a Zó.ia, az Eqr, csillagok háromszoros, Lenin és Haladás szocialista bri­gádok jártak az élen a mun­kában. De nemcsak a gazdasági munkában állt helyt az üzem lelkes kollektívája. Eleget téve a jubileum tisz­teletére tett felajánlásnak, feldolgozták Lenin munkás­ságát, közösen beszélték meg Lenin harcos életét, s az el­készített dokumentumokat, írásos anyagot a többi üzem­nek is eljuttatták. Bár még nem született meg a döntés, de az elmúlt évben Végzett munkájával jogosan pályá­zik. az újabb szocialista üzem címre a 35-ös üzem kollektívája. Dicséret, elismerés illeti a 37-es galvanizáló üzem Ga­garin szocialista brigádját is. A brigád a jubileum tiszte­letére felajánlotta, hogy a MECMAN-elemekhez szük­séges szerszámok egy részét elkészíti. Felajánlásának ele­get tett, s így nem kevesebb mint 100 ezer forintos meg­takarítással járult hozzá az üzem, a vállalat eredmé­nyeihez. A 17-es üzemiek, teljesít­ve felajánlásaikat, határidő­re megteremtétték a MEC- MAN-léghengerek gyártásá­nak feltételeit, a használt Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal a Miniszterta­nács elnökhelyettese szom­baton Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST vég­rehajtó bizottságának 45. ülésszakán. Búcsúztatására a Keleti­pályaudvaron megjelent Lá­zár György, munkaügyi mi­niszter, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. (MTI) anyagok felújításával, több ésszerű ötlet, elképzelés be­vezetésével közel 600 ezer forintos megtakarítást értek el. Az energiaosztály dolgozói is becsülettel helytálltak. Az elmúlt évben egyetlen ki­esés sem volt az energia­szolgáltatásban, a vállalt 370 ezer forintos energia­megtakarítást 530 950 forint­ra teljesítették. Kimagasló eredményeket értek el a tmk brigádjai is. A Koma­rov és a Dinamó szocialista brigádok egész évben példa­mutatóan dolgoztak. Nem véletlen, hogy a Komarov már hatszor, a Dinamó pe­dig négyszer nyerte el eddig a szocialista brigád címet. És lehetne még sorolni a számokat, az eredményeket, amelyek azt bizonyítják: a szocialista munkaverseny az elmúlt évben is betöltötte hivatását, küldetését a gyár­ban. Nem véletlen, hogy az elmúlt évben végzett mun­kája alapján 82 brigádot tüntettek ki a szocialista brigád címmel. A szocialista kollektívák már az 1970-es felajánlásai­kat készítik. ígérik, hogy a jubileumi verseny második szakasza is, amely április 4- én fejeződik be, méltó lesz a nagy ünnephez. A Termelőszövetkezetek Országos tanácsának elnök­sége szombaton ülést tartott a tsz-tagok munkaügyi és szociális helyzetéről szóló előterjesztést tárgyalták meg. Az ülésen részt vett Romány Pál, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője is. Az elnökség álláspontja szerint a TOT-nak szorgal­maznia kell, hogy a negyedik ötéves terv időszakában fo­Kismamák üzeme (3. oldalon) Az ember felfedezése (3. oldalon) Egy emberöltő — műszerek között (3. oldalon) Elsősorban a megelőzés (4. oldalon) Próbaüzem előtt (5. oldalon) Fáradhatatlan pereskedők (5. oldalon) A béke hadserege (6. oldalon) Vásárlókosár (7. oldalon) Nem jár már a végrehajtó (7. oldalon) Sírásók sztrájkja kozatosan megszűnjenek a tsz-tagok terhére, még meg­levő különbségek a nyugdíj- és más szociális ellátások terén. A megoldás lehetősé­geit korlátozza, hogy az öreg­ségi járadékok anyagi fede­zetét jelenleg a termelőszö­vetkezeti nyugdíjalapból biz­tosítják. Az elnökség dr. Nyíri Bé­lát, a Szolnok megyei Tanács volt vb-elnökhelyettesét ki­nevezte a TOT titkárává. Bővül a in a gyár-szovjet elektronikai árucsere (12. oldalon) A TOT elnökségének ülése Nemzetközi idettenforgalmi tapasztalatcsere Egerben A szocialista országok uta­zási irodáinak vezetői feb­ruár 16-án érkeztek Buda- pe hogy megtartsák az idei program-összegyeztető tanácskozásukat. Az idegen- forgalom külföldi vezetői, szakemberei ma Egerbe ér­keznek különvonattal. Dél­előtt tíz órakor Berecz Ist­ván. a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, a Mátra Nyu­gat-bükki Intéző Bizottság elnöke, fogadást ad a ven­dégek tiszteletére. A délelőtti programot vár­látogatás, városnézés követi. Külön programpontként sze­repel az egri gyógyfürdő és strand megtekintése. A vendégek az esti órák ban utaznak vissza Buda­pestre. Képtávírónkon érkezett: Péter János külügyminiszter szombaton hazaérkezett Bulgáriá­ból. Megérkezése után a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozik a televízió és a rádió munaktársainak. (KS-foto — Rozsán Endre (elvétele.) Renault személygépkocsik érkeznek Romániából Szombaton hazaérkezett az a delegáció, amely Asztalos Lajos, kohó. és gépipari mi­niszterhelyettes vezetésével a Szovjetunióban, majd Ro­mániában, a társminisztériu­mok vezetőivel, az együtt­működés bővítéséről tár­gyalt. Mostani első ülésen elha­tározták, hogy tovább bőví­tik a magyar—szovjet elekt­ronikai termékcserét. Romániában a már koráb­ban létrejött gépipari, illet­ve kohászati állandó munka­csoport ülésén vett részt a magyar delegáció., A többi között megállapodtak, hogy 1971 és 75 között az erede­tileg egyeztetett szinthez képest mintegy 30 százalék­kal növelik a gépi berende­zések kölcsönös szállítását. Megegyeztek abban is, hogy 1972-ben Románia megkezdi a Renault-licenc alapján gyártott személygépkocsik szállítását, 1975-ig 7500 ko­csi érkezik. (MTI) Hazaérkezett a magyar újságírú-delegáciö Aláírták a magyar—román újságíró-megállapodást A román fővárosban, Bukarestben írták alá a jegyző­könyvet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Ro- man Szocialista ^Köztársaság Újságíró Szövetsége 1970. évi együttmuködésérői és szerkesztőségközi cseréjéről. A jegy­zőkönyvet magyar részről Gedeon Pál, a MUOSZ elnökségi tagja,^ Gyurkó Géza, a MUOSZ alelnöke, a Népújság helyet­tes főszerkesztője és Oláh Eva, a MUOSZ munkatársa, ro­man részről pedig loan Stanculescu, a szövetség titkára és Mirecea Radulescu, a szövetség alelnöke írta alá. A magyar újságíró-küldöttség szombaton délután érfee^ zott haza Magyarországra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom