Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

V " Színváltó anyag — szélrózsa;:: szélrózsa;.; szélrózsa;:; szélrózsa:.; szélrózsa::; szév I8<0. február 31., szombat Lehet, hogy ez lesz a divat'. Mi a síboh ? Az első pillantásra úgy néz ki, mint egy gyermek­roller és egy kerékpár ke­resztezése. A síbob viszont egyiket sem akarja pótolni — legfeljebb a szánkókat. Több külföldi üdülőhelyen már komoly teret hódított meg magának. Maguk a síelők is megkedvelték a havas tájak könnyen kezel­hető lesikló alkalmatossá­gát. A nyereg alatt elhelye­zett parányi sílécen kívül a kormány alá került még egy síléc és egy-egy pedig — a sebesség szabályozása végett —, a lesikló személy lábai alá. A síbobbal nagy­szerűen lehet leszánkázni a hegytetőkről. Házassági ajánlat — patackpostán A Finchbeck West nevű angol városkában élő Brian Cole összesen 1282 palackot vetett a tengerbe. Mind­egyik palackba beletette a névjegyét, és ráírta: Akar a feleségem lenni? Cole 381 „igent” kapott a palackpos­tákra, Finnországból, Svéd­országból, Dániából, Hol­landiából és Nyugat-Né- metországból. Most készüi Svédországba, hogy egyik partnerével megismerked­jék. „A házasságot nem fo­gom elsietni — mondja —, ha nem illünk össze, még min­dig van 380 lehetősé­gem .. Hanglenyomat A japán rendőrség új módszert vezetett be a bűnö­zők kilétének megállapítására. Ujjlenyomat helyett „hanglenyomatot” vizsgálnak. Az (Ujjlenyomathoz hason­lóan a hang is nagyon egyéni s ezért a nyomozásnál tár­gyi bizonyítékul szolgálhat. Matsumi Sudzuki, az országos kriminalisztikai intézet munkatársa már 1983 óta foglal­kozik e kérdéssel, s módszerének hatásossága nemegy­szer a gyakorlatban is bebizonyosodott. A „hanglenyomat” elemzésében a legtöbb nehézséget a telefonbeszélgetések során történő különféle elváltozások okozzák, pedig a rendőrség a leggyakrabban telefonon keresztül hallja a tettes hangját. Bár az említett módszer kétségtelenül eredményes, sok kérdés még megoldatlan. A kutatások feltételezik hangmérnökök, nyelvészek, pszichológusok együttműkö­dését. Masao Onisi doktor, a fonetikai társaság elnöke javasolja, hogy rögzítsék szalagra az ország valamennyi lakosának 'hangját, mert ez megkönnyítheti a bűnügyi rendőrség munkáját. A nemzetközi nyelvtudományi ku­tatóintézet már készíti „Japán nyelvatlaszát”, melyet egyes tájnyelvek elterjedtségének térképeivel látnak el. Az ujjlenyomatokkal szemben a „hanglenyomatnak” egy nagy előnye van: egyszerűbb a lefordítása az elektroni­kus számítógépek nyelvére, s könnyebb tárolásuk a gép „emlékezetében”. Az „ajaklenyomatoknak” is egyéni jellegzetességük van. Megállapították, hogy az emberi ajak körvonalainak kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés, viszont az egyéni tulajdonságok az idő múlásától függetlenül megőrződnek. A tudósok 18 ikerpár ajaklenyomatát ha­sonlították össze. Csak látszatra voltak azonosak. Tüzetes ^rrtegfigyelés során lényeges különbségeket fedeztek fel köztük. Ismeretlen Goetfae-íevelek Szinte hihetetlen, hogy 137 évvel Goethe halála után még mindig ismeretlen kézirataira lehet találni. Az egyik német kulturális intézetnek különösen nagy szerencséje van ezen a téren. Nemcsak, hogy fel tudja őket kutatni, de meg is szerzi őket. így jutott nemrégiben birtokába Johann Wolfgang von Goethe három eddig ismeretlen levele is, ami közül egyik Theodor Körner német költő apjának, Christian Gottfried Körnernek szólt 1813-ból. A frankfurti Goethe-ház könyvtára szinte minden évben értékes, ismeretlen Goethe-riikaságokkal — levelekkel és rövid költeményekkel — bővül. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA ■r. N O X w ■se N ß < ’S) S. O V.-j H H as — Sajnálom, önök nem a kívánt szellemet idézték. Szíveskedjenek összpontosítani és újból hívni... * Két jó barát az át­öröklésről vitatkozik. — Hülyeség! —mond­ja az egyik. — Bocsánat! — tilta­kozik a másik —, én azt állítom... — Szó sem lehet az átöröklésről! Ismered a feleségemet? — Igen, na és? — Az édesanyja néma volt! í s 3 SS J ~J NI !» •S s e ß PS o X-i a N n < as pí C X 3 « N as Csendes őrült sétál a kórház kertjében. — Mondja csak, — kérdezi az orvos, — tudja ön, hogy miért ke­rült ide? — Sejtelmem nincs. Nagy ünnepségen vet­tem részt a tengerpar­ton. Csodaszép volt, mindenki virágokat do­bált a tengerbe. Aztán jött a feleségem, Ró­zsa... * A nagy lendülettel tán­coló, de igen ügyetlen ifjú titán, miután már vagy tucatszor rálépett a táncosnője lábára, kér­kedve mondja: — Nekem a véremben van a tánc! Minthogy tovább bot­ladozik, rosszmájú „ál­dozata” megjegyzi: Ja­vaslom, vizsgáltassa meg a vérkeringését! * — Drágám, meghív­tam egy kollégámat va­csorára —, kiabál be a konyhába a hivatalból hazatérő ifjú férj. — Megőrültél? Éppen ma? Tudod, hogy csü­törtökön nagymosás van és ilyenkor nem hozom rendbe a lakást. Pistike most jött haza, tiszta sár az egész gyerek. Zsuzsika beteg és ál­landóan sír. Amellett anyu is mindjárt itt lesz. — Így van jól, drá­gám. A barátom nősül­ni akar; gondoltam, kü­lönböző tanácsok helyett jobb, ha szembenéz a va­lósággal! <1 so N o se J •S3 N iß < ß N O X-a se NI­« N ß Egy jő tanács a félté­keny asszonyok számá­ra: Nem érdemes a férj zsebében intim telefon- számok után vadászni. Azt az egy számot a csirkefogó amúgy is kí­vülről tudja. * A nagyságosasszony új cselédet vesz fel és így figyelmezteti: — Paula, jobb ha most mindjárt megmon­dom magának: a szere­tőket pedig nem tűröm! — Ezt igazán megér­tem, nagyságosasszony. Az ön korában ... * A szomszéd dühösen kiabálja a szomszédasz- szony felé; — A két kölyke me­gint felmászott az al­mafára! — Nahát! És a harma­dik nem tudja, hol van? * Kovácsot a könyves­bolt vezetője rábeszéli, vásároljon könyvsorsje­gyet. — És mit nyerhetek vele? — A főnyeremény egy , autó. | — De én nem akarok j autót... — Nem baj, úgysem j nyer minden sorsjegy. 1 Űrhajósok - mérték után? Végre megszületett az a ruhaanyag, amiről annyi divathölgy álmodott! A Ja­pánban előállított anyag a polimérek családjába tar­tozik, és rendkívüli tulaj­donságokkal rendelkezik: az anyag különböző felté­telek között változtatja a színét. A szálak érzékenyen rea­gálnak a levegő nyirkossá­gára, a nap melegére stb. A hófehér fürdőköpeny például, ha viz éri kék szí­nűvé változik, majd — szá­radás közben —, narancs­színbe és vörösbe megy át a színe. Tanulás komputer segítségével Hamburg egyik gimnázi­umában eredménnyel vet­ték fel az oktatási prog­ramba a komputer-tant. A felsősök egynegyed része önkéntes alapon vesz részt a szabad délutánokon meg­tartott órákon. A Siemens­gyár egy új elektronikus számolóberendezést szer­kesztett, aminek segítségé­vel a diákok első alkalom­mal tudják „gépelve”, sza­badon formulázni az ellen­őrző kérdésekre adott fele­leteket. A tanulóknak eddig csak a# állt módjukban, hogy különböző feleletek­ből kiválaszthatták a he­lyes választ. A XXI. század űrhajósait „olyan méret szerint kell előállítani”, hogy teljesen alkalmazkodni tudjanak majd egyrészt a hosszú — esetleg több évtizedes — repülésekhez, másrészt azok­hoz a feltételekhez, amelyek közé a távoli égitesteken, bolygókon kerülhetnek. Olyan tudósok szájából hallhatjuk ezt a megállapí­tást, akik azon fáradoznak, hogy megteremtsék a világ­mindenségben utazó ember, a „világutazó” modelljét. Dr. Haldane angol tudós legújabb kutatásairól nemré­giben az alábbiakban nyilat­kozott: „Szeretnénk megte-. remteni az úgynevezett aszeptikus embert, aki min­den baktériummal szemben ellenálló. Ennek az ember­nek nem lennének pórusai és speciális szűrők segítsé­gével lélegezne.” A továb­biakban a következőket mondotta: „Minthogy az el­következő évszázadban a Holdon és a Venuson kívül más, távolibb "Bolygók fel­keresésére is sor kerül, már most „meg kell tervezni” a jövő „speciális űrhajósát”. Az angol tudós szerint pél­dául a Jupiter bolygóra, ahol a gravitáció rendkívü’ erős, olyan embert kell majd küldeni, akinek a ma­gassága 120 centiméter, va­lamennyi végtagjaival tud kanaszkodni, könnyű súlyú, erős izomzatú és. magas in­telligenciájú. E sajátos vízióval dr. Haldene nem áll egyedül. Dr. Olaf Stapleton, számos fantasztikus mű tudós szer­zője például azt állítja, hogy a Jupiter bolygót csak egy olyan speciális emberfajta tudja elfoglalni, amelynek két felső és négy alsó vég­Repülő autó tagja van, továbbá a szemét előre tudja tolni a szemgö­dörből és így nem kell ma­gát. fejforgatással fáraszta­nia: a fizikai erőkifejtésnek ugyanis a Jupiteren uralko­dó viszonyok nem kedvez­nek. A XXI. századdal foglal­kozó tudósok műhelyeiből egyelőre csak szórványos in­formációk érkeznek. A brit tudósokon kívül azonban az effajta kutatások iránt nagy érdeklődés mutatkozik ame­rikai, francia és olasz tudó­sok részéről is, pedig nem is olyan régen még ezeket a kutatásokat a túltengő fan­tázia termékének tartották. A vaduzi kiállításon nagy érdeklődést keltett a repülő autó, amely a modern gép­kocsi és a helikopter ke­resztezése. A repülő autó műúton eléri az átlagos 90 km/óra sebességet, a leve­gőben a 160 kilométert. Mo­torja 260 lóerős, teherbírása a levegőben 500 kilogramm. Sorozatgyártását hamaro­san elkezdik. SZÉLRÓZSA.SZÉLRÓZSA..„ SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.,, SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA .. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.,. SZÉLRÓZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom