Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Küzdelem a zaj ellen á föjUcíut' KOSSUTH £.26 Hándei-müvek. ».00 Meghosszabbítható-e M emberi életkor? 9.10 Régi melódiák. 10.05 23 év novelláiból. 10.25 Liszt-művek. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Iskolarádió. 11.35 Édes anyanyelvűnk. 11.40 Áriák. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánezene. 13.15 Népi zene. 13.45 A in. évezred felé. 14.00 Szomszédolás. 11.25 Iskolarádió. 15.10 Fúvósötösök. 13.21 Spirituálék. 15.40 A munkáskőrusokfól. 16.05 Falusi délután. 17.05 Genf 50 éve. 17.25 Szabó Ferenc: Emlékeztető. 13-05 Mikrofórum. 18.20 Táncdalok. 18.30 A szürke autó utasai. 19.25 Könnyűzene. 30.28 Weriel: A Musza Dag negyven napja. Rádió» változat. 21.25 Népi zene. 22-20 Ady és a zene. 23.15 Könnyűzene. 0.10 Áriak. PETŐFI 8.05 Dallal, tánccal a világ körül. 8.45 Svédország és Vietnam, 9.00 Ezeregy délelőtt, 11.45 Versek. 12.00 Az élő népdal. 12.20 Hang játék Sólein Aleeíiem írásaiból. 12.36 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére — kettőtől — hatig .. • 18.10 Utak, terek, emberek *-«*£ .18.48 Rossini: Teli Vilmos. Négyfelv. opera. 22.40 Láttuk, hallottuk. 23.15 Vir ág ének ek. 23.22 VV. Wiikomirska hegedül. MAGYAR 8.25 Iskola-tv. 17.55 Hírek. 18.05 Irodalmi műsor« 13.55 Esti mese. 10.05 A Tv politikai lanfölyama. 19.35 Nótaszó. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Fórum. 21.50 Tv-híradó. 22.00 Sí-VB. POZSONYI 9.18» SÍ-VB. 7S.15 Si-VB. Vl.20 Zenei szalon. 19.0« és 22.15 Tv-hiradé. 19.30 Szovjet dok.-i'ilm. 20.00 Filmösszefogláló a Si-VB- röi. 20.40 Éjszakai tarifa. (Francia bűnügyi tv-film.) \Fiin* I EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-3 i) Az előadáson kezdete; fél 6' és 5 órakor. A fehér apácák titka EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdetei fél 6 és fél 8 órakor, Tizedes meg a többiek \ (Évforduló filmhetek) FELNÉMET: Diliinger halott GYÖNGYÖSI PUSKIN: Krebsz az isten GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egymillió karátos ötlet HATVANI KOSSUTH: A titokzatos szerzetes HEVES: A csendőr nősül FÜZESABONY: Talpalatnyi föld (Évforduló filmhetek) PETERVÁSÁRA: Szeressétek Odor jfpmiliát Egerben, este 7 órakor: AMERIKAI ELEKTRA (Bérielszünet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Elnöki fogadónap Ma délelőtt 9 órától 12 óráig dr. Pápay Gyula, a Heves megyei Tanács vb- titliára tart hivatali helyisé­gében elnöki fogadónapot. A ZAJÁRTALOM száza­dunk civilizációs betegsége. A technika fejlődése, a fo­kozott iparosodás, a közleke­dési eszközök számbeli nö­vekedése, a sugárhajtású re­pülőgépek elterjedése stb. mind hozzájárul a zaj kelet­kezéséhez. Egy ideig még or­vosi körökben is az a nézet alakult ki, hogy a zajokat egyszerűen meg kell szokni. Napjainkban azonban már egységesen elismerik azokat a következményeket, ame­lyekkel az emberi szervezet­nek a zaj Íratására szembe kell néznie. a szív Által kilökött vérmennyiség a lárma hatá­sára rendszerint csökken. Vérünk és az élethez szük­séges egyéb nedvek körfor­gása zaj esetén további aka­dályokba ütközik, a bőrnek a vérellátása sülyed. A zajos üzemekben, gyárakban az orvosok a perifériális körfor­gási tünetek nagy százalé­kát állapították meg. A zaj hatására magasabb lesz a vérnyomás, ingerlékenyebb lesz az ember, orvosi szem­pontból a lárma negatív ha­tása ma már bebizonyított tény. A zajártalom természe­tesen nemcsak az etnbqr egészségét érinti károsan, de csökkenti munkateljesítmé­nyét is. A szakkörök az or­vosok intésére ma már felis­merték annak szükségét, hogy a jövőben az üzemek­ben és az utcákon halkabb legyen az élet. Ehhez azon­ban hosszú időre van még szükség. Ki kell szorítani a robbanómotorokat a közle- désből, vagy legalábbis meg­felelő hangtompító szerke­zetről gondoskodni, repülőte­reket kell áttelepíteni, illet­ve megoldani a sugárhajtású gépek hangtompítását. Nap­jainkban a küzdelem két fő fronton folyik a zaj ellen. Részben az építészetben ku­tatnak olyan, tompító anya­gok után, amelyeket önként Amikor Charles Lane fel­ügyelő a helyszínre érkezett. Rosttá Manso már készen állt utolsó útjára — a halottas­kamrába. A felügyelő bocsá­natot kért az ügyeletes rend­őrtől, akit alaposan megvá­rakoztatott: — Nagy volt a forgalom, alig tudtam elvergődni. Biz­tos vagyok benne, hogy ön már talált egy biztos nyo­mot, amelyen elindulhatunk. A rendőr bólintott, de to­vábbra is gondterhelt maradt az arca. Nem tetszett neki a mandulaszemű lány halála. — Rosita Manso spanyol volt — mondta. — Nevéből ítélve sejtet­tem. Azt hiszem, foglalkozá­sát tekintve sem lehetnek kétségeink. — Sajnos nem, felügyelő úr. — Csodálom, hogy egy ilyen isten háta mögötti ház­ba ismeretlen férfiakat mert hívni. Vigyázatlanság volt részéről. — Nem itt lakott, hanem New Yorkban. Csak azért bé­relte ki ezt a villát, hogy egy kicsit pihenjen. — Ki tudja, mennyi barát­ja lehetett. Ez mindenesetre megnehezíti a nyomozást. — Egy nyom azért mégis­csak akadt. Rositát tegnap este tizenegy óra tájban foj­tották meg. Az illető, aki ve­le volt, a villa mögött hagy­ta gépkocsiját. Egy erre járó vadász meglátta az autót, s mivel gyanús volt neki, felír­ta a számát. Egy acélkék Ca­dillac volt. — Nagyszerül Feltétele­zem, hogy utánanézett, kié a kocsi. — Igen. Georges Hadley a tulajdonos. — A multimilliomos? Ér­dekes eset. — Hillviewben lakik, né­hány kilométerre innen. — Elment már hozzá, ’ egy kis beszélgetésre? — Nem, meg akartam vár­ni önt. Az a vadász mondott még valamit. Ennek a Had- leynek a sofőrje szintén spa­nyol. Jose Rodrigueznak hív­ják. Mivel a meggyilkolt lány is spanyol volt, esetleg lehet rezgő anyagokban hordanak fel, hogy ily t módon meg­akadályozzák a lárma kisu­gárzását. A porózus anyagok jelen­tősen csökkentik a légzörejt. A parafa és az üveggyapot szintén tompítja a zajt, ép- penúgy mint a könnyübeton és a farostlemez. Az építé­szetben ezeken kívül külön­féle lemezeket, gyékényt le­het a vakolat mellett zaj- szigetelésre felhasználni. MIT LEHET TENNI or­vosi, tehát gyógyászati té­ren a zajártalom ellen? Egy svájci orvos két éverr keresztül kísérletezett Á- vitaminnal a zajártalom gyógyítására. Pacienseinek naponta 100 000 egység Á- vitamint adott. A svájci or­vos azt tapasztalta, hogy az Á-vitamin kúra a zajokkal szemben a páciensek hallá­sát ellenállóéba tette, egy­ben csökkentette a kóros fá­radtságot, bár a normális fül hallási küszöbét az Á-vita­min nem változtatja meg. AZ ORVOS SZERINT napi 100 Ö00 egység Á-vitamin fo­gyasztása után az emberi fül gyorsabban alkalmazkodik a kisebb hangerejű tónusokhoz és a kritikus intenzitású za­jok okozta normális elfára­dásból hamarabb tér magá­hoz. Az volt a tapasztalata, hogy az Á-vitamin az em­lített dózisban a kritikus zaj- szintet 1015 decibell-lel nö­velte meg. A feltételezés sze­rint az Á-vitamin kúra a fülben olyan anyag képzé­sét idézi elő, amely a hallás alkalmazkodását javítja és egyben védelmet nyújt a kritikus szintű zajok ellen. Szakmai szempontról ér­dekes a svájci orvos kísérle­te, bár a megoldás ezen a téren inkább a zajok csök­kentésére kell, hogy kiter­jedjen, nem pedig az embe­rek orvosi kezelésére a zaj­ártalom ellen. E. I. valami összefüggés közöttük. — Ü9V gondolja, hogy a sofőr idejött gazdája kocsi­ján. Hm, nem lehetetlen. Azt hiszem, nem marad más hát­ra, el kell látogatnunk a mil­liomoshoz. Hadley magas, sovány, őszülő férfi volt. — Bocsásson meg, hogy za­varjuk — kopogtatott be hozzá a felügyelő.' — Nem tesz semmit. Mit parancsolnak? — Rosttá Manso halálának ügyében nyomozunk. •A milliomos arca komoly volt. — Igen, hallottam a rádió­ban, hogy megölték. Ismer­tem a lányt... látásból. Se­gíthetek valamit? — Mondja meg, hogyan le­hetséges, hogy Cadillacje a gyilkosság időpontjában a lány villája mögött volt? — Az én autóm? Az lehe­tetlen. — Sajnos, nem fér hozzá kétség. Egy szefntanú felje­gyezte a számát. Hadley ökölbe szorította a kezét: — Valaki ártani akar nekem. — Például ki? — Nem tudom, talán a ma­guk úgynevezett tanúja. — Kizárt dolog. Egy va­dász volt, aki véletlenül járt arrafelé. — Bárhogy is van, én teg­nap nem ültem a kocsiban. — Itthon volt? Igen. Egész este olvas­tam, és hanglemezeket hall­gattam. — A sofőrjét Jósa llodri­A nyelvtudósok bizonyára kutatgatták, hogy egy-egy szó tájízű kiejtésének mifé­le okai lehetnek. S mert nem volt még elegendő időm elég alaposan áttanulmá­nyozni a könyvtári szakiro­dalmat, nem tudom, felfe­dezték-e a kacérságot, a kedves kényeskedést, mint kiejtésmódosító tényézőt. S tudják-e, hogy vannak ezen a tájon tájízű szavak, ame­lyek kizárólag női ágon szállnak anyáról leányra, s fiúk sohasem beszélnek ez- zel a kiejtéssel. Abban az időben, amikor gyönyörűség volt a parázs szemű egri menyecskéket még csak megszólítani is, meg­szólítottam egyet közülük. Ügy állt, mint egy bazsali­kom illatú bálvány, homlo­kán kétfelé fénylett a vá­lasztott fekete haja a tarka tok alatt, azon felül selyem - kendő, aranyos, nyakában kaláris, melle körül duzzadó derék, alább lágyan rán­colt selyemszoknya, fekete cipellők. Ma már csak a múzeum őrzi ezt a viseletét. — De szépen felöltöztél. gueznek hívják? — Igen. — Önnel volt tegnap? — Nem. Szabad napja volt. — Elvihette úgy az autót, hogy ön ne vegye észre? Hadley egy percig tétová­zott, aztán bólintott. — Igen, de nem értem mi­ért... — A megölt lány spanyol volt. Lehet, hogy ismerték egymást. Pia itthon van, ta­lán beszélhetnénk is vele. Jose Rodriguez éppen as autót fényesítette, amikor a felügyelő és Hadley beléptek. Kíváncsian nézett rájuk. — Rodriguez — mondta a felügyelő —, jöjjön ide egy pillanatra! Amíg a sofőr megkerülte az autót, a felügyelő megfi­gyelte, hogy a göndör, fekete hajú fiú jóval alacsonyabb az átlagosnál. — Az urak — mondta Hadley — szeretnének vala­mit kérdezni tőled. Kérlek, válaszolj őszintén. — Elvitte tegnap a gazdá­ja Cadillacjét? — kérdezte barátságosan a felügyelő. — A gazda engedélye nél­kül? — nézett rá megrökö­nyödve Jose. — Önök tréfál­nak. — Egészen biztos benne? — Természetesen, uram. 1— Felügyelő úr — szólt közbe Hadley, félrevonta a nyomozót. — Azt hiszem, hiábavalóan fecsérli az ide­jét. Ismerem Jósét, megbíz­ható, becsületes ember. A felügyelő nem felelt. Visszatért az autóhoz, min­den oldalról megvizsgáltaa Így, fassangba... Szidike, Szidike kicsit felvonta a vállát, fejét lágyan vissza­hajtotta, hogy valami gróf­nő se tehette volna külön­ben egy bálterem kellős kö­zepén. — így szoktuk, így fas­sangba ... Nem farsangot mondott. Az r hang eltűnt vakító fog­sora között és kényesen, fé­nyesen suhant elő az ajkán a kettőzött s, így: íassang- ba. Azóta megtanultam a föld közelében dolgozó láhyoktól, asszonyoktól, hogy van bis- salma. el kell vetni a bossót és jajistenem, hova lett a kis kossóm. Nincs is több. Farsang^ birsalma, borsó, meg a korsó. Soha nem mondta ki így férfiember, legény, de a lányok, me­nyecskék, asszonyok, min­dig csak ezen a tájízű-báj- ízű nyelven. Ezek nőiiemű tájszólások Egerben. még az ajtaját is kinyitotta, aztán ismét Josehoz fordult. — Mondja, Jose, fia teg­nap este nem hajtotta a gép­kocsit ... akkor mikor ült benne utoljára? — Tegnap reggel, uram. A gazdát vittem a városba, dél körül értünk vissza. — Ez igaz — szólt közbe a milliomos. — Használta később valaki a gépkocsit? — Ha jól tudom, senki — jelentette ki Hadley. — Ha, természetesen, Jose nem au­. tózott vele tegnap este. Haj­tottad az autót, Jose, vagy sem — fordult szigorúan a sofőrhöz. A spanyol hevesen fölki­áltott: — Nem, Hadley űr, nem bántottam. Ezt bizonyítani is tudom, nézzenek ide! A felügyelő egy kézmozdu­lattal félbeszakította. — Hagyja csak, fiam, majd én... —, s a milliomoshoz fordulva folytatta: — Hadley úr, ön tegnap ■ült ebben a Cadillacben! Ez nem az első látogatása volt Rositánál. Senki sem vette ugyan észre, mert az út az erdőn keresztül vezet. Teg­nap azonban egészen vélet­lenül arra járt egy vadász. Ne tagadjon. Miért ölte meg a lányt? Zsarolta önt? Nem kell vallania, majd megteszi később. — Lane felügyelő a milliomosra nézett, akinek arca hamuszürke lett, azután kinyitotta a gépkocsi ajtaját. — Nézze csak! Rodriguez legalább húsz centivel ala­csonyabb Önnél. Ha tegnap este cl is vitte volna az au­tót a lába el sem érte volna a gázpedált. A milliomos állhatatosan hallgatott. — Ön — folytatta a fel­ügyelő —, azt állította, hogy tegnap dél óta senki sem nyúlt a gépkocsihoz. Nyil­vánvaló, hogy hazudott. Csak ön állíthatta ilyen távolság­ra az ülést. Érthető, hogy a gyilkosság után izgatott volt, s nem jutott eszébe, hogy visszabillentse. A legjobb lesz, ha velünk jön. Ma már ritkábban halla­ni őket. Az egri lányok már nem a föld közelében dol­goznak, hanem az iparban, kereskedelemben, irodákban: az egri földeket a szomszéd községek asszonyai művelik. De valahányszor hallom még ezeket a menyecskekacérsá- gú, selyemszoknya-suhogású szavakat, mindig kisüt egy régi-régi napsugár a februá­ri felhők közül s megtelik 8 fanyar-édes levegő a bazsa­likom illatával. Dr. Kapor Elemér Gyermekfényképezés Nagyon sok alkalma van egy szülőnek arra, hogy gyermeké­ről őszinte, igaz fényképet ké­szítsen. Ami azonban nem azt, jelenti, hogy idegen gyer­mekről nem lehet megkapóaxt szép és kedves, sőt, művészi ké­pet készíteni. Lehet, csak néhány elemi szabályt kell betartanunk. Az igazi gyermekképek nem lehetnek beállítottak. Csak pil­lanatfelvétellel iparkodjunk célt érni. Nagyon sok esetben eről­tetett a gyermek mosolya, neve­tése, mert beállítással kísérle­teztünk. Nincs ennek semmi ér­telme. Még felnőtteknél is sok nehézséggel jár a beállítás, hát még gyermeknél. A gyermek nem kicsinyített lein (Itt, hanem korához képest teljesen kifejlett egyéniség. így fényképezzük! — így, vagyis- életkori sajátosságainak megfele­lően. Minden gyerek szeret játszani, ugrálni. Hol nevet, hol sir. örül valaminek, vagy szomorkás, bá­natos — éli a maga életét. Ezi a gyermeki életet iparkodjunk jó zsánerkép formájában meg­örökíteni. Fényképezzük tehát sajátos életének legkedvesebb, legvonzóbb pillanatait. Minél jobban sikerül ez, annál inkább lesz fényképünk nemc-ak ked­ves családi emlék, hanem mű­vészi szempontból is értékes al­kotás. Jó felkészültség, nagyon nagy türelem és gyermekszere­tet kell ehhez, az igaz, de meg« éri a fáradságot. Gyermeket nem Tehet tehát úgy fényképezni, hogy gyere, kisfiam, most fényképet készít rólad apuka, vagy a bácsi, né­ni! — Állj így, vagy úgy! Most nevess, örülj stb.! Az sem meg­oldás, hogy játékot adunk ke­zébe és játszásra buzdítjuk, ser­kentjük. Leghelyesebb, ha mi magunk, vagy megbízottunk ját­szik a gyerekkel. Mindaddig játszunk vele, amíg mindenről megfeledkezik és átadja magát teljesen a játék örömének, iz­galmának. Mikor már kellő han­gulatban van, mutathatunk neki hirtelen valami érdekeset a gép felöl és önfeledt kacagását, mo­solyát, figyelemmel teli arcát nyugodtan fényképezhettük. De adhatunk kezébe kiscícát, kis­kutyát stb. Mindezeket is csak akkor, amikor már teljesen meg­barátkozott velünk és nem gon­dol a. fényképezésre. Szabadban gyorsabban érünk el eredményt, mint zárt terem­ben. ítészben mert rövidebb időt exponálhatunk, tehát elkapha­tunk egy-egy átsuhanó arckife- fezést. részben, mert a rövid ex­ponálási idő ellenére is jelentő­sen rekeszelhetünk, s így min­den figyelmünket a gyermekre osszoontosíthatiuk. Nem kell minden elmozdulása után éles­séget állítanunk. A gyermek ruházatával, haj­színével ellentétes tónusú, egy ért - letes háttérről semmiképpen sem feledkezzünk meg! Körmendi Károly 1910. február 30., péntek Finnország legszebb lányai. Középen Miss Finnország: Ursula Rainio.

Next

/
Oldalképek
Tartalom