Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
év a mérlegen Mi valósult meg a Dé!-Keves megyei tsz-szövetség terveiből ? A küldöttgyűlés elnöksége, (balról, jobbra) Havellant Ferenc MESZÖV-elnök, dr. Kovács Sándor a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Lesko József a szövetkezet párttitkára, Micsonai József szövetkezeti elnök beszámolóját tartja, Nánási László az Elnöki Tanács tagja a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke. Urbán Imrével, a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával beszélgetünk. A beszélgetés rendkívül sokrétű és sokirányú, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az elmúlt év során milyen terveik, elképzeléseik voltak, s ezek mennyiben valósultak meg. — Munkánk középpontjában az elmúlt esztendőben is az érdekvédelmi tevékenység állt. Nehéz lenne most ennek minden részletkérdését felsorolni, inkább csak néhány főbb témát emelek ki. — Melyek ezek? — Elsősorban talán azt említeném, hogy nagy munkát jelentett nekünk a termékforgalmazásánál a szerződéses feltételek kidolgozása, egyeztetése. Ezt a munkát nem egyedül végeztük, hanem tíz tsz-szövetséggel — köztük az Eger—Gyöngyös vidéki tsz-szövetséggel karöltve. Minden szövetség egy - egy részt dolgozott ki s ezt előbb egymással, majd az illető vállalatokkal megbeszéltük, egyeztettük. Ez rendkívül hasznosnak bizonyult, hiszen a vállalatok már ennek alapján mentek ki az egyes termelőszövetkezetekhez szerződést kötni. — Mit jelentett ez anyagilag a szövetkezeteknek? — Pontosan nem tudom, de az értéket csak milliókban lehet lemérni. Hiszen előterjesztett ajánlatok mintegy 25 százaléka módosult — a közös gazdaságok javára. — Milyen főbb feladatuk •volt még? — A termékforgalmazásnál maradva, azt a célt tűztük ki, hogy minél több termékátadásnál legyünk jelen, hiszen elég sok volt a minőségi probléma. Munkatársaink mintegy ezer esetben voltak jelen az áruátadásnál, s ez feltétlenül hasznosnak bizonyult. Például minden esetben részt vettünk a gyapjú, az állatok átadásánál és sok esetben közreműködtünk a zöldség, tej átvételénél is. így nagyon sok vitát sikerült elkerülni, s örömmel mondhatom, hogy az egyes vállalatok a felmerült problémákat gyorsan és határozottan orvosolták. Ezenkívül feladatunk volt még a partne— Hogy ismerem-e? Nincs olyan ember ezen a tájon, aki ne emelné meg a kalapját az öreg Vass Gyuri bátyánk előtt. Micsoda szív, erő. akarat van ebben a csepp emberben. Higgye el, uram, nagyszerű ember az öreg. Képzelje: harmincnyolc év alatt százak, ezrek fordultak meg már ebben a gyárban, de az öreget még senki sem tudta legyőzni... A fiatal, sihederképű fiú ekképp igazított el a mátra- derecskei téglagyár kapujában, s mire átjutottunk a sártengerré vált udvaron, már a fél gyár kiabálta: nem láttad az öreget? Ha találkozol Gyuri bácsival, mondjad neki, hogy keresik... Félig sem égett el a cigaretta, amikor az igazgatói iroda nyitott ajtaja előtt megállt egy alacsony termetű, barázdás képű ember. Leemelte sapkáját, végigsimította a haját, téglapor marta pufajkáját, aztán belépett és kezet nyújtott... — 'Alig találtam meg ezt az irodát — harmonikázott a mosoly arcának barázdáival —, de hát. ez nem is csoda. Még csak 38 éve tartozom ehhez a gyárhoz. És hát nekem nem az irodák számon tartása a munkám ... — Hogy érzi magát, Gyuri bácsi? Nem unja még az öreg motor a téglaport? — Magam is csodálkozom rajta: szívemmel semmi baj. Még ma is olyan szépén, komótosan kattog, mint húsz évvel ezelőtt. Nem úgy a lábam. Most már egyre többször rámkiált: nyugi, öreg... — Talán a sok pedálozásiöl ... se sokszor kinevettek rek összehozása, üzletek közvetítése. Körülbelül harmincmillió forintra tehető az az üzletkötés, 'melyben szövetségünk közreműködött. — Volt-e fejlődés a termelőszövetkezetek jogvédelménél? — A termékforgalmazás után talán a másik legfontosabb feladatunk volt, hogy segítséget nyújtsunk a termelőszövetkezetek belső és külső jogvédelmének erősítésébe. 1968-ban ez a kérdés eléggé tisztázatlan és megoldatlan volt. Ugyanakkor szövetségünk területén mintegy 28 millióra tehető a peres ügyek anyagi kihatása, s nem mindegy, hogy ez az összeg kihez vándorol. Éppen ezért a járási párt- és tanácsi szervekkel összhangban igyekeztünk megoldani ezt a problémát. Arra az álláspontra jutottunk, hogy a peres ügyek csökkenését elsősorban a belső jogvédelem erősítésével lehet elérni, ehhez viszont új jogi szervezetre volt szükség. Ezért a füzesabonyi járásban megszűnt az úgynevezett jogvédő iroda, s helyette jogvédelmi körzetek alakultak ki. Ez azt jelenti, hogy néhánv termelőszövetkezet főálásban alkalmaz égy jogtanácsost, aki nagy segítséget nyújt nemcsak a külső peres ügyekben, de a termelőszövetkezet belső jogi ügyekben is. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, s az idén szeretnénk, ha a szövetség egész területén kiépül a szervezet. Azért is előnyös ez, .mert lehetőség van az egységes továbbképzésre, az egységes elvek és gyakorlat kialakítására. Meggyőződésünk. hogy ez a munka nagyban erősíti a termelőszövetkezeti demokráciát, a törvényességet, s természetesen a jogvédelmet —■ Mostanában sok sző esik az anyagi erők koncentrálásáról, a szövetkezeti közös vállalkozásokról. Mit tett a szövetség ennek érdekében? — Munkánk egyik központi kérdése a termelésfejlesztés, az anyagi erők koncentrációjának segítése. Éppen ezért például tagszövetkezeteink hibridkukorica-kísérletet folytattak, melynek eredményét minden gazdaságnak elküldjük, tapasztamár érte. Mit csináljak, szeretem a biciklit. — Valóban igaz, hogy 38 éven át mindennap biciklivel jár Recskről Mátrade- recskére ? — Így igaz. Fogalmam sincs, hány biciklit temettem el a 38 év alatt, örök szerelem ez. Járhatnék busszal is, de az más. Ügy vigyázok rá, mint az egészségemre. Mint a madár a szárnyaira. — Hány beosztása, munkahelye volt már a gyárban az eltelt 38 év alatt? — A fene se tudja. Arra azért még emlékszem, hogy 12 éves fejjel engedett be a tekintetes a gyárba, Es azt mondta, hogy fogjak meg egy talicskát, rakjam tele téglával és meg se álljak estig. Azt hittem beleszakadok. De hát muszáj volt. Szegények voltunk, semmjnk ■ sem volt. A gyomor meg követelődzött. Istenem, hogy tudtam örülni egy szelet kenyérnek. Egyetlen szelet kenyérnek. Ez ma már olyan mint a mese. Hol volt, hol nem volt. Pedig igaz volt. Az embert a szegénység is megrokkantot- ta. Beteg, korhadt világ volt. Annyit sem értünk, mint a tekintetes kutyája. Mint egy állat... — Most milyen poszton dolgozik? — Égető vagyok. Cserép-, rpeg téglaégető. Naponta 10— 12 ezer téglát ma is „kisütöd” a ksraaacéoen. Az égslatcseréket szervezünk, an- kétokat tartottunk. Eredményes volt ez a tevékenység, mert ha nem is nagy számban, de a korszerű dolgok követőkre találtak. Például éppen a tapasztalatcserék hatására hat tagszövetkezetünk épít forrólevegős takarmányszárítót és lisztüzemet. Elmondhatom azt is, hogy szövetségünk területén az idén 12 nagy beruházás építése kezdődik meg, hét szakosított sertés-, valamint öt szakosított szarvasmarhatelep kezdi meg működését. A beruházásokhoz 137 millió forint ártámogatási kedvezményt kantunk. A hét sertéstelep 45—47 ezer darabos hízóátbocsátó képességgel rendelkezik. Ehhez talán nem is szükséges külön kommentárt fűzni. S külön örülünk annak, hogy két szakosított telep szövetkezeti közös társulásban épül. — Mit nem sikerült megvalósítani a tervekből? — Sajnos, nem sikerült megvalósítani a szövetkezetek belső ellenőrzéséhez nyújtandó segítséget. Pedig ez minden gazdaságban égető probléma, hiszen a belső ellenőrzés szil te sehol nincs megnyugtató módon megr szervezve. Ezenkívül nem jött létre szövetségünkön beiül az úgynevezett számviteli csoport, mely a tsz -ellenőrző bizottságokat segítette volna. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása a jövő feladata, s azt is elmondhatom, hogy részünkről nagyobb szervezettségre és lel kesedésre lesz szükség. — Mivel lehetne összefoglalni az elmúlt évi munkát? — Annak ellenére, hogy néhány feladatot nem tudtunk végrehajtani, úgy érezzük, hogy nem kis és köny- nyű munkát végeztünk. , A tervek nagy részét valóra váltottuk, s itt meg kell említenem. hogy ehhez rendkívül nagy segítséget kaptunk a járási, a megyei, de az országos szervektől is. S talán még azt említeném meg, hogy ha munkánk nem mindig látványos és feltűnő is, de sok hasznot hoz a szövetkezeteknek. S reméljük, hogy az idén még tovább tudunk lépni. Főképpen azért, mert terveinket, munkánkat egyre inkább a tasszövetkeze- tek igényeihez közelítjük. Kaposi Levente tősors ma sem könnyű. Negyven-ötven fokos meleg a kemence körül, patakzik az emberről a verejték, a téglapor pedig kegyetlenül szúr, mar, harap. Sokat kell dolgozni azért a havi háromezerért. De ha meg a másik oldalát nézem: hogy egy iskola nélküli, egyszerű kétkezi ember, mint én, háromezer forintnál is többet keres, akkor meg azt mondom: sok a munka, de a látszatja is sok. Bárcsak fiatalabb lennék 20 esztendővel. A világot is a hátamra venném. Mert aki most tud és szeret dolgozni, fiam, az halad is. Gyorsabban mint az én kerékpárom. Repülhet... Azt mondja, mindössze két nagyobb esemény történt az életében. Az egyik 1944-ben. Ekkor az élet majdnem elgázolta ... — Szálasi bandája Recsken is bemutatkozott. Engem is elhajtottak. Éhesen, rongyosan, fatalpú bakancsban két hétig meneteltünk. Már arra gondoltam, hogy megölöm magam. Mert hát mit vétettem én? Ki vagyok én. Csak azért, hogy szegény voltam? Elhatároztam: bármi történjék is, megszököm. Az egyik este levetettem a fatalpú bakancsokat és nekivágtam. Szerencsém volt. A golyók nem találtak. És mire elmúlt a félelmem, mire ismét örültem a biciklinek, mire ismét éreztem a levegő * Csütörtökön délelőtt a MESZÖV-székház kultúrtermében tartotta meg év végi mérlegfelosztó küldöttgyűlését az egri fogyasztási szövetkezet. Részt vett a tanácskozáson dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Havellant Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke, Bernáth -Ferenc, az MNB igazgatója, valamint a járás és a város társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. Több mint száz küldött és meghívott vendég előtt Micsonai József szövetkezeti , elnök tartott beszámolót az . egri fogyasztási szövetkezet múlt évi munkájáról, elért , eredményekről és az 1970. évi célkitűzésekről. A Felügyelő bizottság jelentéséi. Nagy Béla elnök ismertette. Az egri körzeti szövetkezet működési területe 17 községre terjed ki és a múlt évben kereskedelmi forgalma meghaladta a 93 millió forintot, mely 16 millióval több az előző évinél. Jelentős fejlődést értek el a vendéglátóipari és a felvásárlás forgalmának területén is. Segítették a lakosság jobb áruellátását és fejlesztették a kereskedelmi bolthálózatot. A kenyér ízét, a téglagyáron már vörös lobogót lengetett a szél. Azon a reggelen úgy hajtottam a pedált, mint még soha. Nem láttam az utat, az útszéli fákat, csak repültem a gyár felé ... Dicsekszik: a fia is itt dolgozik a gyárban. Lakatos. Mesterember. És már áll Recsken az új, szép, háromszobás lakás is. Bazaltkő az alapja, vöröstégla a fala. Kettőszázhúszezer forintot fizetett ki érte... — Tudja, fiam — nyújtja búcsúzóra a kezét —, olyan egyszerű, jelentéktelen embert, mint én vagyok, százezret is talál ezen a vidéken, ebben az országban. Mert hát mit csináltam én? Semmi különöset. Csak dolgoztam. Végigszenvedtem a fiatalságomat, s mire észrevettem, hogy élek, mire megéltem, hogy nevemen szólítanak, mire elszoktam a .tekintetes uraktól, megöregedtem. De hát mit csináljon az ember? A nyugdíj előtt, beteg lábbal ? Azzal szoktam vigasztalni magam, hogy az erdőben sem nő mindegyik fa magasra, és hát a jó hadvezér is csak akkor tudja győzelemre vezetni seregét, ha jó katonái vannak. Arra azért kicsit büszke is vagyok, hogy a harmincnyolc év alatt Szálasi miatt, és a szabadságokon kívül még sohasem hiányoztam ebből a gyárból. Kitartottam mellette. De az is igaz, hogy a gyár is hűséges hozzám. A kenyér amit ad, sokkal ízletesebb, mint valaha is volt. Majd ? fiú. Majd a gyerek. Ö majc. csak messzebbre ér, mint én... i » Koós József beruházásokra 1 millió 700 ezer forintot fordítottak, melyhez a tagok 42 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A beszámolót- követő vitában felszólaló tagok elismeréssel szóltak a szövetkezet múlt évi munkájáról és elmondották azokat a hiányosságokat, amelyek az áruellátásban voltak tapasztalhatók. Felszólalt a vitában többek között dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is és a szövetkezeti tagok fokozottabb bevonására, a különböző szövetkezeti és községi szervekkel való jobb kapcsolat kialakítására hívta fél a figyelmet. Hangsúlyozta a helyi leheA. Központi Statisztikai Hivatal érdekes összeállítást készített, amelyben hazánk fejlődését összehasonlítja a világ más országaiban elért eredményekkel. , A fejlődés egyik legfőbb mutatója, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti jövedelem, illetve bruttó nemzeti termék 1950. és 1967 között 160 százalékkal emelkedett, vagyis, a növekedés üteme gyorsabb volt, mint a fejlett tőkés országok többségében. (A tőkés országokban a létrehozott új értékhez hozzászámítják a szolgáltatások és egyéb szektorok értékét is, ez együttvéve a bruttó nemzeti termék.) 1950 és 1967 között az egy lakosra számított bruttó nemzeti termék értéke Ausztriában 115. Belgiumban 59, Franciaországban 84, az NSZK-ban 128, Olaszországban 117, az USA-ban 46 százalékkal nőtt. 1950-ben Ausztriában még egy lakosra 109, Olaszországban 86 százalékkal több nemzeti termék jutott, mint nálunk, ez a különbség azóta 73, illetve 55 százalékra csökkent. A nemzeti jövedelem közismerten az Egyesült Államokban a legmagasabb; egy főre számítva 1967-ben 3680 dollár volt. Ez a mienknek körülbelül ötszöröse, — 1950-ben azonban még több mint kilencszeres volt az arány. A foglalkoztatottság szempontjából hazánk a nemzetközi ranglista élvonalába tartozik. Nálunk a lakosság 47.6 százalékának ' van* kereső foglalkozása. Megközelítően ilyen az arány Lengyelországban, valamivel alacsonyabb az NDK-ban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában viszont magasabb Bulgáriában, a Szovjetunióban és Romániában. A tőkés országok közül Ausztriában és Angliában a mienkhez hasonló a foglalkoztatottság, jóval alacsonyabb viszont Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és néhánv államban. Aa Egyesült tőségek és háztáji termeiéi, fokozásának segítését a termelés és értékesítés terén. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke a szövetkezet és a szövetségek megváltozott viszonyáról, a vezetés megjavításáról és a társszövetkezeti szervekkel való együttműködésről beszélt. A küldöttek és a tagok segítségét kérte a munkához és javaslatokat tett az ellátás javítására Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bízott, ságának elnöke. A vita után egyhangú határozattal elfogadták a mérleg eredmény- felosztását, majd megválasztották a megyei küldöttgyűlés küldötteit. Szabó hajós Allamokban és Franciaországban például a lakosság 40—41 százaléka a kereső. A lakásépítkezésekben Magyarország az ipari államok középmezőnyébe sorolható 1968-ban nálunk ezer lakosra számítva 6,25, Ausztriában 6,9, Belgiumban 5. Olaszországban 5,3, Angliában 7,8 lakás épült. A Szovjetunióban minden ezer lakosra 9,7, az USA-ban 7,7. Japánban 11,9 új lakás jutott. A háztartások egy főre jutó villamosenergia-fo- gyasztásában Magyarország az ipari országok mezőnyének második felében helyezkedik el. Az élelmiszer-fogyasztás hazánkban közismerten gyors ütemben növekedett és újabban megközelítettük az élvonalat. Húsból évente körülbelül 54 kiló jut egy_ egy lakosra, s az utóbbi években a tojásfogyasztás is szinte ugrásszerűen nőtt. A fogyasztás összetétele azonban még mindig nem kielégítő. Egy főre jutó évi 26 kilogrammos zsírfogyasztásunkkal az NDK és az NSZK kivételével valamennyi jelentősebb országot megelőzzük. Lisztből, burgonyából és kenyérből is túl sokat fogyasztunk, ugyanakkor viszonylag kevés tej és tejtermék kerül a háztartások asztalára. y Az orvosi ellátás hazánkban a felszabadulás óta igen lényegesen javult. 1938- ban 11,6, 1968-ban már 21,3 orvos .jyiott tízezer lakosra. Az orvosok száma a lakossághoz viszonyítva alig néhány fejlett tőkés országban éri el a mienket. Ausztriában 17,9. Franciaországban 15,6, Japánban 14.4, Olaszországban 17,5, Spanyolországban 13.8 orvos jutott az utóbbi 'vekben tízezer lakosra. (MTI) 1970, február 30.» jiéntefe Arcok, sorsok 4 biciklis ember Magyarország helye a nemzetközi ranglistán A műit évben tovább gyarapodott az egri fogyasztási szövetkezet
