Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
ntUOMÁNT fis TP.r.nVIKXTUDOMANTS ts TECHNIKA t.J tudomány és technika.,, tudomány es technika.., tudomány es TECHNIKA - ,T TUDOMÁNY tft TECHNIKA tudót 0 t udomány es technika..; tudomány és technika... tudomány és tec Arany a tengerben A geológusokat és a geofizikusokat már régen foglalkoztatja az a feltevés, hogy a tengerek alatt éppoly gazdag ásványlelőhelyek vannak, mint sok helyen a föld mélyében. A Csendes-óceán és az Észa- ki-jegestenger vizében már találtak is különböző ásványokat, Most egy szovjet csendesóceáni geofizikai expedíció dolgozik a Sza halin-szigetek partján, ahol mint az eddigi pról'ák mutatják, arany található. t sz'chcüóaia ás . o a. munka hu/rsanizáciáia N apjainkban egyre több szó esik világszerte a munka humanizá- ciójáról. Nyugaton a probléma Marx ifjúkori munkáinak újrafelfedezése és az elidegenedés újraértékelése nyomán merült fel, ill. azoknak a kutatásoknak a nyomában, amelyek az utóbbi évek gyors technikai fejlődésének szociális hatásait vizsgálják a polgári társadalomban. A szocialista társadalomban a munka humanizációja az új társadalom építése szerves részeként jelentkezik, olyan feladatként, amelynek megoldásában a technikai, a gazdasági, a társadalmi és a tudományos haladás eredményei egyaránt szerepet kapnak. Enne' lényege az ember és munka viszonyának új alapokra helyezése, amelynek során a munka a létfenntartás kényszerű eszközéből, kényszertevékenységből, az emberi alkotóerők sokoldalú kibontakoztatásának terévé, az egyén hajlamainak és érdeklődésének leginkább megfelelő, kedvvel és örömmel végzett tevékenységgé válhat E fejlődésnek természetesen számos előfeltétele van, pl. a tőkés termelési viszonyok felszámolása, a termelési eszközök tulajdonba vétele, a szocialista társadalmi viszonyok kibontakoztatása. De a munka humanizációja éppen úgy magában foglalja a termelő munka irányításának új formáit, és a tárgyi jellegű munkafeltételek átlakulását. Ebből következik, hogy a munka humani- zációjának nélkülözhetetlen feltétele a társadalom termelőerőinek szakadatlan fejlődése, magasabb szintre emelése is. A termelőerők fejlődésében mind nagyobb súlyt kapnak a szaktudományok, de egyre jobban bekapcsolódik a munka-, és üzemszociológia és a pszichológia is. S mivel a munka humanizációjának a végcélja az ember, ez utóbbira különösen fontos szerep hárul. Az ötvenes évek folyamán — az automatizáció perspektívájának kitárolásával — világossá vált az a felismerés, hogy az ember és a technika viszonyát már nem lehet úgy elképzelni, hogy az embert igyekszünk idomítani a gépekhez. Ellenkezőleg: a gépi rendszereket, azok irányításának és ellenőrzésének műszaki elveit igazítjuk az emberhez. E felismerést elmélyítette a kibernetika, az információ- elmélet, s egy sor egyéb tudományág behatolása az iparba. Az ember-gép rendszerek emberközpontú javításának az igényével indult fejlődésnek világszerte a műszaki lélektan, amely ma már a munkalélektan legfontosabb területe. A munkapszichológia a munka humanizációjának a folyamatát kettős szemléletből vizsgálja. Egyrészt úgy, hogy a munka, mint tárgyi tevékenység mennyire biztosítja az ember számára érdeklődésének kielégítését, képességeinek sokoldalú kibontakozását. Másrészt pedig ;y, hogy a munka, • mint társadalmi tevékenység, mennyire biztosítja az i__yén számára, hogy érdeklődésének leginkább megfelelő helyet foglalhasson el a munkamegosztás rendszerében. Mit értünk valójában a munka humanizációján ? A folyamat lényege és célja, hogy egyre sokoldalúbban fejlett emberi személyiség alakuljon ki. Egy folyamatról, változásról van tehát szó, és ezek a változások nem maradnak a személyiség belső értékei, hanem szükségszerűen kifejeződnek az egyének magatartásában. E kapcsolatok ösz- szességükben tartalmazzák a dolgozók munkához való viszonyát, amelynek gazdagodása nyomon követi a humanizáció folyamatának előrehaladását. Felmerülhet a kérdés: a munka pszichológiai struktúrájának a gazdagítása hogyan függ össze a munka humanizációjának végső céljával, a személyiség sokoldalú fejlődésével, alkotó erőinek kibontakoztatásával? A munka pszichológiai struktúrájának gazdagítása közrehat a munkával való azonosulás kialakulásában azzal, hogy növeli a dolgozók érdekeltségét a munkában, elősegíti a munka átélését, és tudatosítását. Az így vonzóbbá, az egyén számára érdekessé váló munkatevékenység kifejleszti az egyénben a személyiségnek leginkább megfelelő munkafeladatok keresésének az igényét, és képességeinek a számára megfelelő tevékenységformák keretében történő fejlesztésére irányuló törekvését. A munka hujnanizáció- ja a személyiség fejlesztésében magában foglalja a képességek idejében történő fejlesztését, az iskolai és szakmai oktatás és nevelés során, a megfelelő pályaválasztás lehetőségének biztosítását, azt a lehetőséget, hogy egy-egy ember több munkaterületen is kiképezhesse magát. De magában foglal olyan tényezőket is, mint az alkotó- jellegű tevékenységformák kibontakoztatását és elterjedését a szabadidő-kihasználás keretében. Borostyánkő a tundrán Szovjet geológusok borostyánkőre bukkantak hatszáz kilométerre a tengertől, a Hatangi folyó bal partján elterülő tundrán. Világszerte kedvelik a borostyántárgya- Icat. A gyűjtök különösen a bogártetemeket vagy növényi részeket magukban rejtő darabokat keresik. Ezenkívül a borostyánkő a jó minőségű, ipari lakkok nélkülözhetetlen nyersanyaga is. A világ legnagyobb borostyánkő-lelőhelye a Szovjetunióban található a Balti-tenger partján, a kalinyingárdi területen. Külön kombinátot építettek itt a borostyánkő kitermelésére és feldolgozására. A kalinyingrádi iparrdü- vészelz borostyánékszereit magasan értékelik szerte a világon. A kalinyingrádi lelőhelyen kívül különálló borostyánkő-telepek taláhatók mindenütt a Balti-tenger partvidékén. Eiaivás elleni riasztókészülék gépkocsivezetők számára A volán mellett, tehát gépkocsivezetés közben történő elalvás mindig réme volt a vezetőknek. Francia mérnökök most olyan elektronikai riasztóberendezést szerkesztettek, amelynek működése az elektromos ellenállás változásán alapul. A berendezés a vezető izomzatúnak elernyedésére reagál. A volánra kisméretű detektort szerelnek. Ehhez két vezeték tartozik, az egyik a gépkocsi alvázra van letes- telve, a másik a műszerfal fölé épített riasztókészülékhez vezet. Amikor a vezető normál módon fogja a volánt, a két vezeték és a volán szorítása következtében gyenge áramkör alakul ki a két vezeték közbeiktatásával. Amikor a vezető elálmosodik és a volán szorítása csökken a kéz elernyedése következtében, a vezetékeken kevesebb áram folyik át. A készülék fényjeleket ad le abban az esetben. Amennyiben a vezető erre nem reagál, hangjel következik, de ezzel egy időben kikapcsolja a gyújtást a riasztókészülék. Az első műszeres szput- nyik még 1957-ben indult útjára. Alig telt bele három és fél esztendő és Jurij Gagarin, az első űrhajós megkockáztatta az akkor még csodaszámba menő űrrepülést 1969-ben már a Holdról tért vissza az első expedíció, majd a második. Az amerikai űrhajósok feladatuk elvégzése után szerencsésen földet értek. Az emberek nehezen szokták meg a gondolatot, hogy társaik a Holdon jártak. A távolabbi bolygók? 1967-ben a Venus 4. már méréseket végzett a bolygó légkörében. Huszonnégy órával később a Mariner 5. röppályáról szondázta a Ve- nust. 1968-ban a Szonda 5. és a Szonda 6. közvetlenül mérte a Venus légkörét. A Mariner 6. és a Mariner 7. újabb képsorozatokat továbbított a Földre a Marsról, míg a Szonda 7. színes képeket készített a bolygóról. Mi lesz a következő eseAutók „kínzók;»mrá Ja” EsSlp*fp‘ megbízhatóságáról — a sorozatgyártás megkezdése előtt — csak úgy lehet hű képet kapni, ha a kocsi prototípusát minden elképzelhető időjárási hatásnak kitéve vizsgálják. Az egyenlítőtől a sarkvidékig teendő próbaútak rendkívül költségesek és sok időt vesznek igénybe. Éppen ezért a nagyobb autógyárak ma már olyan szélcsatornával kombinált klímakamrákat építenek, amelyekben a legszélsőségesebb hatások is elöállíthatók. A Volkswagen-gyár központi kísérleti állomásán létesített klímakamrában a vizsgálatnak alávetett, forgókorongon álló gépkocsi négy kereke egy-egy végtelenített szalagon nyugszik. A klímaberendezéssel minus/, 40 és plusz 50 C fok között bármilyen hőmérséklet előállítható, a szélcsatorna turboventillátorával pedig akar orkán erejű légmoz gás is előidézhető. A szélsőséges hőmérsékleti és aerodinamikai viszonyok közt a működő motor, a futómű, az erőátviteli és fékberendezés viselkedését épjfúgy műszerek vizsgálják és regisztrálják, mint a kerekekre és a karosszériára ható erőket. Ezalatt egy elektromos számítógép nyomban fel is dolgozza az adathalmazt, a mérési eredményeket. Képűn ön: a szélcsatorna „szíve”. Utak a világűrben mény a kutatás „emberi” útján? Mindenekelőtt a láncolat nyilvánvalóan kettészakad. Az egyik ág — mind nagyobb és bonyolultabb feladatok elvégzésére képes bolygóközi állomások létesítése, amelyeken emberek dolgoznak. A kezdetet itt az első kísérleti bolygóközi állomás jelentette, amely 1969. januárjában jött létre a Szojuz 4. és a Szojuz 5. űrhajók összekapcsolása révén. Ezt követte az újabb szovjet kísérlet: hegesztés a világűrben, amely az űrállomások gyakorlati létrehozásához szolgáltatott megfelelő tapasztalatokat. A másik ág a Holdra és a bolygókra való repülés. A jövő expedíciói az eddigi két amerikai Hold-sétával ellentétben nem órákat vagy napokat. hanem heteket és hónapokat töltenek majd a Holdon. Különleges terepjáróik és helikoptereik segítségével a Hold egész területét becserkészhetik. Asztronómiai állomások is épülhetnek majd a Holdon, hiszen a légkör hiánya miatt ideális viszonyok vannak az asztronómiai megfigyelésekre A harmadig, legizgalmasabb rész — az ember repülése távoli ismeretlen bolygók felé. Itt elsősorban a Mars jöhet számításba. A Venus közelebb van ugyan, de ott mások a feltételek. A Merouron sem valószínű az elet, s ha így van. akkor jobb ha automata készülékekkel vizsgálják..Végül vegyük a naprendszer legtávolabbi bolygóit: a Jupitert, a Saturnust, az Uranust. Ezek rendkívül messze vannak, nagyon sokáig tartana az út oda s az is lehetséges, hogy ezeken a bolygókon egyálA „HIDR0- KOZMOSZ” MEGHÓDÍTÁSA A Szovjetunióban — két éve —- sikeresen befejezte munkáját a „Csernomor— 68” mély- vízi laboratórium. Ez a víz alatti ház, amely tizennégy méter mélységben működött a Fekete-tengerben, a „hidrokoz- mosz” meghódítóinak ötfőnyi személyzete számára szolgált menedékhelyül. A személyzet két hónap alatt váltotta egymást. A múlt nyáron egy másik laboratórium, a „Csernomor— 69” működött harminc méter mélységben. A személyzet a tenger fenekén geo’ógiai, biológiai és hidrooptíkai állomást létesített, úgyszintén egy hidrofizikai obszervatóriumot is, amelynek tornya kimagaslott a vízből. Minden víz alatti kutató meghatározott program szerint végezte munkáját kéthetes tenger alatti tartózkodása alatt.' Ez idő alatt a berendezés teljesen független vol a szárazföldéi, a kutatóknak megfelelő mennyiségű ivóvíz, élelem és villamos energia állt rendelkezésére. — A kék kontinens kutatási programja — mondotta a Szovjetunió Oceánológial Intézetének igazgatója. — a legközelebbi években előirányozza a szovjet víz alatt, kutatók kb. kétszáz méter mélyre való lebocsátását. Képünkön: a „Csernomor— 69”, in er ülés előtt. e e c TTTDOr talán nincs olyan felszín, ahová le lehetne szállni.-Fel- tételezések szerint- ezek a bolygók holdjaira szállnának le, amelyeknek, szilárd felületük van. Ez még a távoli jövő kérdésé Nem a huszadik, de lehet, hogy még a huszonegyedik századé sem. Az automata készülékekkel folytatott kutatás a huszadik századé. A hetvenes évek vége felé olyan kedvező feltételek lesznek, hogy a repülőtest viszonylag rövid idő alatt (30 esztendő helyett 9 év alatt) elérheti a Neptunt, miután útközben elrepül a Jupiter, a Satur- nus és az Uránus mellett. Amikor az útbaeső bolygók mellett repül, azok vonzóerejét proturbációs manőverre használhatja fel, amivel megrövidithetik a repülés időtartamát. Ha a hetvenes évek végéi! kínálkozó alkalmat nem használják fel, akkor a következő alkalom csak a 2150-es években lesz. Elképzelhető, hogy még a huszadik században az ember eljut a Marsra. Ha az előre küldött műszeres készülékek valamilyen életet jeleznek a Marsról, célszerű lehet expedíció kiküldése. Ez az expedíció bonyolultabb lesz, mint a Holdexpedíció volt. Hét hónaptól egy évig tart az út (a Föld és a Mars viszonylagos el- helyeskedésétől függően), ugyanannyi idő kell a visz- szajövetelre és a bolygón is időznie kell az expedíció tagjainak. Egy Mars-expedíciónak még a gondolata is annyira bonyolult, hogy nehéz lenne most megmondani, mi a célszerűbb: embert, vagy automatát küldeni oda. Lehetséges, hogy nem a tudományos és a gazdasági célszerűség, hanem az emberi kíváncsiság és tudásszomj kerekedik felül. Arra a kérdésre pedig hogy a Mars első kozmonautái milyen népet, nemzetiséget fognak képviselni, korai lengne választ . adni. Egy bizonyos. hogy mindenképpen az pmberiséeet fogiák képviselni, akik odajutnak. I Jurij Marinvin, az APN tudományos kommentátora tudomány és TECHNIKA..; tudomá H e c Q v d a o £ * > o © g 52 » O) H Pl O X 2 > X 5 s a a h H
