Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
■Ör. Tamás László s Megyénk élelmiszergazdaságának fejlődése a III. ötéves terv idején A harmadik ótéves terv szocialista hazánk fejlődésének jelentős állomása, fontos szakasza. Jelentőségét növeli, hogy a IX. pártkongresszus által meghatározott gazdaságpolitikát hivatott megvalósítani az új gazdasági mechanizmus által biztosított eszközökkel. Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés erre az időszakra esik. amely új helyzetet teremtett a népgazdaság minden szférájában. Áttekintve a harmadik ötéves terv eddig, eltelt négy esztendejét, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy megyénk szorgalmas dolgozói eredményesen munkálkodtak a partértekezlet által megszabott gazdaságpolitikai stb. célkitűzések végrehajtásán. Az elmúlt négy évben ugyan jelentős mérvű fejlődés volt tapasztalható megyénk gazdaságában. Eat igazolja az a tény, hogy a munkafeltételek, a technikai felkészültség (iparban, mező- gazdaságban, 'kereskedeleni1i erők koncentrálódtak 1965. évhez viszonyítva bizonyos fokú centralizáció és koncentráció ment végbe megyénk élelmiszergazdaságában. Ez a tendencia az ágazati irányítás helyett inkább az üzemi végtermék- termelés irányába hatott. Ezt igazolják a következők; Figyelembe véve az általános tendenciákat, az elmúlt négy esztendőben végbe ment egyesülések eredményéként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 24-gyel csökkent, 1969-ben 112 tsz működött megyénkben, az átlagos üzemnagyság 2553 katasztrális holdról 3223 katasztrális holdra növekedett. További, mérsékeli, ütemű üzemi egyesülésekkel kell számolni a következő években is. Az üzemi egyesülések. irányába hat a kisüzemeknek igen korlátozott ■mértékben rendelkezésre álló fejlesztési alap, a sürgetően jelentkező korszerűsítési igény (mely drága eszközök beruházását követeli meg), és az, hogy a korszerű berendezések. és mondám célgépek. valamint a szellemi kapacitás (speciális szakemberek beállítása) alkalmazása hatékonyabb, gazdaságosabb, jövedelmezőbb, mint a korábbi, kisebb méretű gazdaságokban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyesülések csak ott célszerűek, ahol megfelelő előkészítő (alapos, megfontolt, a tagság akaratával egyező) munka alapján mentek végbe és ahol a szükséges feltételeket biztosítani tudták. Az üzemi egyesüléseken, kívül más útja is van az előbb felsorolt nagyüzemi előnyök kihasználásának, üzemek közötti kooperációs tevékenység. Eddig a mező- gazdasági termelőszövetkezetek között a termelési, fel- dolgozási és értékesítési' társulások terjedtek jobban. De találhatunk példákat a tsz- ék, és a'llami gazdasagok, tsz-ek és -feldolgozó vállalatik, isz-ek és kereskedelmi vállalatok közötti társulásra is megyénkben. Céljuk a mezőgazdasági alaptevékenység segítése. kiegészítése, vagy annak folytatása, közös erőforrásokkal. A nemzetközi és hazai tapasztalatok, és megyénk üzemeinek ezirá- nyú gyakorlatai is azt igazolják, hogy igen nagy perspektívának néz elébe az üze- pű vegtermékszemléletű kooperációs tevékenység. Az üzemek közötti társulások jelentősége egyre jobban növekszik. A megyénkben létre jött nyolc társulás tapasztalatai azt igazoljak, hogy érdemes jobban ösztönözni ezt a tevékenységet minden területen. Ugyanez a tendencia jelentkezik a megyében működő állami esj az erdőgazdaságnál is. é> mezőgazdasági temtótéű korszerűsége, anyagi-műszaki megalapozottsága nőtt. 1969. év végén az állami gazdaságok vagyoni eszközértéké meghaladta a félmil- liárd forintot, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteké ■pedig közel 3 milliárd forintot tett ki. Beruházásra a mezőgazdasági nagyüzemeit, az elmúlt négy év alatt közel 1,7 milliárd forintot fordítottak, többet, mint a IX. ötéves terv időszakában. A korábbi évekhez képest az eszközellátottság és a gazdálkodás színvonalának tekintetében gyorsabbá vált a termelőszövetkezetek felzárkózása, azonban még mindig nem érte el az állami gazdaságok szintjét. A területegységre vetített halmozott termelési érték 18—20 százalékkal, az árbevétel 25 —28 százalékkal, ugyanakkor az állami gazdaságok termelési eszközérteke körülbelül 70 százalékkal nagyobb a termelőszövetkezetekénél. A " mezőgazdasági nagyüzemek beruházási tevékenysége a III. ötéves terv eltelt időszaka alatt körülbelül 48—50 százalékkal emelkedett. Ezen bélül a mező- gazdasági termelőszövetkezetek beruházásai között az épület-beruházás 96—98 szálúkkal, a gépi beruházás 56 —58 százalékkal, az egyéb beruházás 26 százalékkal emelkedett. A beruházási arányok ilyen alakulását a gazdasági ösztönzők hatása jelentősen befolyásolta. Az állami gazdaságok beruházási üteme lassúbb, ugyanakkor koncentráltabb a termelőszövetkezetekénél. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásait a Hl. ötéves terv során eddig a perspektivikus célszerűség, a korszerűség és. a tőkeberuházás koncentráltsága jellemezte. Üzembe helyeztek például több mini 130 szarvasmai'hh-istállót, körülbelül 11 500 férőhellyel, 42 sertésfiaztatót és hizlaldát, körülbelül 7000 férőhellyel. Az új építkezések révén az állati férőhelyek korszerűbbek lettek, az elavult, egészségtelen férőhelyük jelentős részér felszámolták. Az új beruházásokkal sikerült elérni, hogy egy helyen közel száz darabbal több szarvas- marha és körülbelül 250 darabbal több sertest gondoznak, mint 1965-ben. Ugyajiez a koncentrációs és centralizációs irányzat vonatkozik a többi élelmiszergazdasági terület. illetve ágazat beruházására is, kedvezve az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson keresztül a termékforgalmazásig. A saoiő-gyü- mölcstermesztésben a tőke- koncentraciós folyamat gyerben stb) alapvetően minden területen célszerűen változtak,- gazdaságunk szerkezete korszerűbbé vált, teljesítő- képessége növekedett, és végül magasabb színvonalra emelkedett a gazdálkodás hatékonysága. Megyénk mezőgazdaságára, helyesebben élelmiszergazdaságára is az egyenletes fejlődés a jellemző. Sikerült megvalósítani a IX. kongresszus azon határozatát —, hogy „az élelmiszergazdaság fejlődési ütemének el kell érnie. vagy legalább meg kell közelítenie a népgazdaság egyéb ágazatainak fejlődési ütemét” — Heves megyében is, bár e téren egy sor, előre nem látható nehézségekkel kellett megküzdenie, szorgalmas parasztságunknak, a feldolgozásban, valamint a felvásárlásban és értékesítésben szorgoskodó dolgozóknak. Érdemes a mező- gazdaság fontosabb területeit értékelni az elmúlt négy esztendő tükrében. sabb mérvű az általános helyzettől. Ugyanakkor a kapcsolódó beruházások még mindig nem tartottak sok .helyen lépést az alapberuházással. A versenyeztetett beruházási politika segítette az előbbi elvek érvényesülését, általában beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Problémaként jelentkezett, hogy elsősorban a gazdasági'ag megerősödött mezőgazdasági üzemeket segítette. A beruházási kedv élénkülése tapasztalható az élelmiszergazdaság üzemeiben és vállalatainál. A beruházási elv érvényesülésiét igazolja többek között az a tény is. hogy 1966-ban még a beruházások 56 százalékát, 1968—69-ben már csak IS— 20 százalékát valósították meg hitelből a közös gazdaságok. Például a termelő- szövetkezetek vagyonának 1965-ben körülbelül 50 százalékát, 1968—69-ben. 16—18 százalékát terhelte hitel. (Ebben szerepet játszik a félmilliárdos állami hitel engedés is.) A beruházások hatékonyságának növelése érdekében a szükséges koncentrációs, illette korszerűségi élvek mellett a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a célszerű használ hatósági ’ehetőségek jobb kihasználására. A kapcsolódó beruházásokra célszerű nagyobb figyelmet szentelni. Példa erre az alapanyag (növénytermelés, állattenyésztés) gépesítettség! helyzete. Az elmúlt négy esztendőben több mint 800 traktort, közel 300 kombájnt és több mint 500 darab egyéb (vetőgépek, műtrágyaszórók) gépet vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemeit 1965- höz viszonyítva a gépesítés színvonala mintegy 20 százalékkal emelkedett. Jelenleg a traktorok száma 21 százalékkal, a tehergépkocsiké 69 százalékkal, a kombájnoké 49 százalékkal több, mint négy évvel korábban. (Folytatjuk) 2890 á j mesterember 1500 nem íelelt meg A KIOSZ összesítése szerint a különböző kisipari szakmákban tavaly összesen 2890-en tettek sikeres mester- vizsgát. A jelentkező jóval több volt, körülbelül lD00-an azonban nem feleltek meg a növekvő követelményeknek, így -a mesterlevelet sem kaphatták meg. Az országban tavaly 270 mestervizsga- bizottság működött, szamuk az idén néhány- nyal nő, mert a filmnyomó, a kendőfestő és -készítő, a mű- anyagkészítő- és feldolgozó, valamint a vegyicikk-készítő szakmákat is képesítéshez kötötték, így az önálló kisipari tevékenységhez a mestervizsga itt is kötelező. A leendő mesterek felkészülését a KIOSZ valameny- myi szakmában előkészítő tanfolyamokkal segíti. Enyhén szólva is furcsa esetről adtak hírt egyes újságok, amely szerint Koppenhágában egy asszony a halottas házban felismerte férjét. Azután hazament és rövid idő múlva hazament az imént felismeri halott férj is. Tudniillik nem a férj volt a halott, hanem (i halott hasonlított éleiében a férjéhez. Hátborzongató eset, különösen ha tudjuk, hogy a halotti bizonyítványt is kiállították már a számára. Mármint az élő' fér j számára. Nerrl. tfagyok kaján, de azon tűnődöm, vajon nálunk ennek az élő megholtnak, vagy megholt elünek. akinek bizonyítványa volt arról, hogy meghalt, meddig kellene bizonygatnia. hogy ő el? Amiről nincs papírja! Ajaj! (~ó) Kői a Ilin ti mills itizesatio 111 í járasban Megyénk községeinek arculata évről évre változik. Ma már szinte mindenütt van járda, vízvezeték és kultúr- ház. Az 1970. évi további változásokról.* ezúttal a füzesabonyi járásban kértünk információt Lukács Sándortól, a járási tanács vb-elnökhelyettesétől. Megtudtuk, hogy a harmadik ötéves terv végére, amelv ezzel az évvel zárul, szeretnék. ha a járás minden községében befejeződne a tervezett közművesítés. A harmadik ötéves tervben egyébként 30 millió forintot, fordítanak községfejlesztésre. Mintegy 3 millió forintot terveztek társadalmi munkára, éz a"szám azonban már eddig 5 millióra nőtt. A községek lakossága tehát aktívan (kiveszi részét a fejlesztésből. 1970 végéig a közmúvesűési programban szerepel a Tárná menti falvak vízhálózatának megépítése. Kál, Kápolna és Kompolt községek összevonása. Ez utóbbbi közgazdaságilag is indokolt, mivel sokan települtek oda és ez a három község szinte már összeépült. Ebben, az évben □ Kompoitou — törjje vízmű □ Tófalu és Aldebrő között általános iskolát építenek □ Gazdagodik Füzesabony, Szili alom, Mezőtárkány és Egerfarmos először a járás területén Kompokon. víztársulássa} építik fel a falu törpe vízmű- rendszerét. Érdekességé ennek a társulásnak, hogy a bank hitel útján ad pénzt az építésre, a lakosság pedig közös összefogással meghatározott idő alatt visszafizeti az összeget. Ugy ancsak vízmű- építés kezdődik Poroszlón is. Tófalu és Aldebrő között általános iskolát, orvosi rendelőt és szolgálati lakást építenek. mivel a két községet a jövőben, ugyancsak összevonják. Az üj iskolával megoldódik a korzetesítési probléma is. Miután az Elnöki Tanács Füzesabonyt nagyközséggé nyilvánította, az idén.. hozzáfognak a teljes közművesítéshez. a vízhálózat teljes rekonstrukciójához. A Füzesabony és Környéke Általános Fogyasztási Szövetkezet - nagyközségben vendéglátó- ipari kombinátot épít, amelynek az emeletén szállodát rendeznek be. Nagy jelentőségű lakásépítési akció is, kezdődik. Az állami gazdaság és a járási KISZ-bizottság ötven lakásból álló épülettömböt építtet. A lakások átadása azonban már áthúzódik a negyedik ötéves terv első évére. A kulturális beruházások keretében ugyancsak Füzesabonyban építik fel a Munkaügyi Minisztérium támogatásával az új iparitanuló-inté-. /.étét, a két helyi általános iskolát pedig négy-négy tanteremmel bővítik. Űj kultárházakat adnak át ebben ar. évben Szihalmon, Mezőtár- kánytaan és Egerfarmoson. (m. k.) Lenin ügyet folytatva 1 Q7f! — a ^nin'cerk^' / U. némán esztendeje. Világszerte tisztelegnek Vlagyimir Iljics előtt, akinek nevéhez és tevékenységéhez az emberiség életének egész forradalmi korszaka kapcsolódik; A szocializmus, amelyet Lenin új következtetésekkel és felfedezésekkel gazdagított, ma világtörténelmi tény. A szocialista világrendszer korunk alapvető forradalmi ereje. Éppen ezért a Lenin-évfor- duló nemcsak a múlt felelevenítésére teremt alkalmat, hanem a jelen tudományos vizsgálatára és a jövő ten-' nivalóinak osztályharcos meghatározására. A centenárium megünneplésének ez a jellege domborodik ki azokból a tézisekből, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja adott ki. „Lenin születésének 100. évfordulójára emlékezve... minden forradalmár harcos szemlét tart erői fölött, meghatározza tevékenységének további távlatait és feladatait, erősíti harci egységét a béliéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó küzdelemben” —- olvashatjuk a tézisekben. Az SZKP Központi Bizottságának elgondolásai tükrözik, hogy a lenini örökség olyan érétk, amely a forradalmi erők mai harcában nélkülözhetetlen, fizt mindenekelőtt a munkásosztály új típusú pártjáról szóló lenini tanításokkal bizonyítják, amelyek mind a mai napig, s a jövőben is a kommunista mozgalom alapkérdése. Kétségbe vouható-c például Lenin azon véleményének időszerűsége és fontossága, miszerint — a téziseket idézve —, ,.egy marxista párt sikeres tevékenységének, a munkásmozgalom fejlődésének és győzelmeinek elengedhetetlen feltétele a kétfrontos harc: harc az opportunizmus és a revizionizmus jobboldali é.~: ..balos” vállfája ellen?” Nyilvánvalóan nem. A pártok törekednek az új történelmi viszonyoknak megfelelő forradalmi stratégia és taktika kidolgozására, az elmélet és a gyakorlat összehangolására, az ideológiai harc fokozására —mindmegannyi Lenin által megfogalmazott feladat végrehajtására. A lenini eszme konkrét segítséget nyújt a kommunisták mai nemzedékének abban, hogy pártjukat a nemzetközi munkásmozgalom még erősebb harci osztagává tegyék. A 'legméltóbb tisztelgés Lenin előtt: a leni- nizmus eszméinek megtestesítése. Ezek .az eszmék pedig a szocializmusban öltöttek testet. Érthető tehát, hogy a tézisek emlékezetünkbe idézik a lenini elméletet a szocialista társadalom építéséről. Az elmélet egy emberöltővel ezelőtt született, mégis úgy érezzük, mintha napjaink gyakorlatából születtek volna a következtetések. A közelmúlt történései újult erővel hívták fel a kommunisták figyelmét arra a lenini megállapításra, miszerint az új társadalom építésének fő eszköze a proletárdiktatúra, amelynek legkisebb gyengülése is utat nyithat az osztályelienség- nek. Az is rendkívül tanul- • sagos, ahogy Lenin a politikai szabadságjogokat értelmezte. Mindig osztályálláspontból indult ki. Ügy vélte, hogy ezek a jogok a dolgozóik szocialista összefogásának, a szocialista ideológia terjesztésének feltételét is magukban foglalják, amelyek kizárják a szocialistaellenes propaganda „szabadságát”, az ellenforradalmi erők szervezkedésének , .szabadságát’ ’. A tézisek azzal is nagy szolgálatot tesznek Lenin követőinek, hogy segítik összevetni a szocialista építés nemzeti sajátosságait a Lenin által feltárt általános törvény- szerűségekkel. Márpedig ez az összevetés, a nemzeti sajátosságok és az általános törvényszerűségek összhangja a szocializmus építésének fontos feltétele. 2 leninizmus a XX. szá- '**■ zad osztálycsatáinak Igen széles színterére vetít fényt. Nagyon találóan mondják ki az SZKP tézisei, hogy „csak a lenini tanítást követve idhet megérteni a világban végbemenő forradalmi változások .lényegét és jellegét, helyesen értékelni az ezekben részt vevő erők szerepét, helyesen kitűzni a szocialista világforradalom kibontakozásának távlatait”. Éppen ezért a lenini eszméli felvázolása egyben a marxista—-leninista világkép felrajzolását is jelenti. Ennek kulcspontja pedig az a tény. hogy a szocializmus v történelmi oífenzívában van. Ennek feltartóztatására szövetkeznek az imperializmus erői. amelyeknek stratégiáját éppen Lenin eszmei örökségét felhasználva látja tisztán a kommunista mozggaiom. De a lenini hagyaték ahhoz is segítséget nyújt, hogy ez a mozgalom politikailag éretten, ideológiailag felvértezve szálljon szembe ellenségeivel.. Főleg arra figyelmeztet, hogy 4 harc sikere soraink egységétől, s korunk különböző forradalmi áramlatainak ösz- szeíogásától is függ. A leninizmus hatékony fegyver a burzsoá ideológia eiieni küzdelemben. Olyan fegyver, amelyet kérlelhetetlenül, kompromisszumok nélkül kell forgatni. A marxis- ék—leninisták elutasítják az ideológiai területén való békés egymás mellett élés op-‘ uortunista tételét. A mai világban is osztályok harca folyik, nincs és nem is lehet semmiféle osztályon kívül; vagy osztályok feletti ideológia. Mintha ma hangzanának tehát X-enin szavai arról, hogy „a szocialista ideológiának mindennemű lekicsinylése, az ettől az ideológiától való mindennemű eltávolodás valójában a burzsoá ideológia erősítését jelenti”. A lenmi úton. a legmagasabbra eddig a Szovjetunió ért: a kommonizrousf építi. A tézisek szembetűnően bizonyítják, miként válnak valóra Lenin hazájában a -világ első szocialista ailama megalapítójának elgondolásai, előrelátásai: „Lenin ügyét folytatva a szovjet nép kemény munkával gyarapítja a társadalmi javakat, fejleszti a szocialista demokráciát, a tudományt és a kultúrát, lankadatlanul gondot fordít a szocialista haza védelmi erejének növelésére, építi az emberhez méltó életet”. Pálos Tamás 1936. január 14
