Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Kfeghcilt Latobó '(álmán Vasárnap hajnalban hosszas szenvedés utáa. 68 éve? korában elhunyt Latabái Kál­Dr. Polinszky Károly nyilatkozata az egyetemi felvételekről, a társadalmi ösztöndíjakról vábbtanulók 71 százaié át adó gimnáziumokban Ibin - 68-ban 50,5 százalék volt a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya, addig az elmúlt tanévben ez 46,6 százaléki a esett vissza, s az idei tanév­ben 44,8 százalék, ami azt jelenti, hogy a jövő években is további nehézségek várha­tók jelentkezésükét illető­en, — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vezető­inek, párt- és KlSZ-szerve- zeteinek figyelmét a bukások és kimaradások gondos elem­zésére és arra, hogy a fizi­kai dolgozók gyermekeit fo­kozottan segítsék. A tények ismeretében meg kell állapí­tani, hogy még sokban nem tettek eleget kötelezettségük­nek. Sok helyütt túlságosam a képzés spontán hatásaira hagyatkoznak. Az utóbbi években erősödött az a ten­dencia is, hogy a fizikai dol­gozó családok inkább olyan pályára adják gyermekeiket, ahol gyorsabban válnak ke­resőképessé. — A fizikai dolgozók gyer­mekei tanulmányi előrehala­dásának kérdése szorosan kapcsolódik közoktatási rend­szerünk fejlődésének gene­rális problémájához, a mun­káskerületeik és falusi isko­lák tárgyi, személyi feltéte­leinek javításához, az osz­tálylétszámok csökkentésé­hez, a pedagógusok túlter­helésének enyhítéséhez, szak- képzettségük fejlesztéséhez. E problémák megoldásához nélkülözhetetlen a társadal­mi erők mozgósítása. A ta­nácsoknak, üzemeknek, vál­lalatoknak, termelőszövetke­zeteknek nagyobb részt kell vállalniuk az iskolaügy fej­lesztésében, a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbtanulá­sának, művelődésének tuda­tos támogatásában. Nem le­het szó nélkül hagyni, hogy az elmúlt időszakban’ jelen­tősen csökkentek a társadal­mi tanulmányi ösztöndíjak. — Kormányzatunk az egyetemi és főiskolai tovább­tanulás feltételeinek bizto­sítására eddig is nagy erő­feszítéseket tett. Jelenleg a hallgatók fele, a fizikai dol­gozók gyermekeinek pedig több mint kétharmada lakik kollégiumokban. Egyes ki­sebb területektől eltekintve, gyakorlatilag minden rászo­ruló vidéki gyereket el tu­dunk helyezni, sőt a nagy­városban, rossz körülmények között élő munkásgyerekek is elhelyezést nyerhetnek. Az 1969. szeptemberében beve­zetett új ösztöndíjrendszer alapvetően szintén a fizikai dolgozók gyermekeinek szo­ciális támogatását szolgálja. — A negyedik ötéves terv­ben mintegy 9000 általános iskolai körzeti kollégium és 12 000 középiskolai kollégi­umi helyet létesítettünk el­sősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számá­ra. Kívánatos lenne, ha a társadalmi összefogás növel­né a lehetőségeket. — Fokozottabb figyelmet kell fordítani meglevő álta­lános és középiskolai kollé­giumainkban, napközi ottho­nainkban és a szakköri moz­galomban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek ta­nulmányi munkájára, önkép­zésére és a továbbtanulásra való előkészítésére. Ebbe a munkába szervezetten be kell kapcsolni — számos ki­tűnő kezdeményezés példá­jára — a felsőfokú taninté­zeteket, KISZ-szervezeteket, kollégiumokat. Szükségesnek véljük a társadalmi ösztön­díj-rendszer kiterjesztését a fizikai dolgozók tehetséges, középiskolában tanuló gyér­nek eire. Továbbtanulásukat segítjük elő azzal is, ha szor­galmazzuk az intenzív kis­csoportos oktatási 1Y mák be­vezetését a felsőfokú intéz­ményekben, íMTH Előtérben a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése Elindult szeptemberben záció, adaptáció útján is — elsősorban a novellista, de a szociológus Darvas József szellemi kincsestárából i& Az azonban kétségtelennek tű­nik, hogy Darvas József egyedül volt és maradt a képernyőn. Nem volt társa — invenciózus riporter, író- társ, vagy bárki más — aki rákérdezett volna, aki „be­széltette” volna a szerzőt, hogy frissebb, pergőbb eleve­nebb és egyúttal kötetlenebb is legyen ez a szerzői est így, mintha a társadalom, a televízió nézőközönsége vallató székébe került volna az író, aki ahelyett hogy be­szélt volna, pontosabban őszintén csevegett volna éle­téről, emberközelbe hozva művei születésének körülmé­nyeit és saját portréját is, inkább precíz vallomást tett munkásságáról. Természete­sen ez sem kevés. De messze több lehetett volna egy át­gondoltabb és oldottabb ren­dezés keretei között (gyurkó) Vozári Edit. az MTI mun­katársa jelenti: A Minisztertanács legutób­bi ülésén megvitatta a Mű­velődésügyi Minisztérium be­számolóját az egyetemi, főis­kolai felvételek tapasztalatai­ról. Felsőoktatási intézmé­nyeinkben az 1969—70-es tanévben a nappali tagozaton 14 452, az estin 2385, a leve­lezőn 6060, összesen tehát 22 897 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. Ez lényegében megfelel a mege­lőző három év szintjének, ki­véve a levelező tagozatot; itt a tavalyi felvételi létszám­hoz képest mintegy másfél­ezres növekedés adódik, első­sorban a képesítés nélküli vi­déki tanítók és tanárak leve­lező képzésének kiterjeszté­séből. Növekedett a nappali tagozaton a nőhallgatók ará­nya (44,6 százalék), különö­sen a pedagógusképző intéz­ményekben (80—100 százalék) és a tudomány- és orvosegye­temeken (60 százalék). A nap­pali tagozatokra felvettek 71 százaléka gimnáziumból, 10,8 százaléka szakközépisko­lából, 17,8 százaléka közép­fokú technikumból került ki. A felvetteknek mintegy 40 százaléka a korábbi években érettségizett ★ Az adatokat elemezve dn Polinszky Károly miniszter- helyettes a következőket mondotta: — A nappali tagozatra je­lentkezettek száma tovább csökkent, az előző esztendő­höz képest mintegy 7 száza­lék a visszaesés. Azonban így is 2,4-szer annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudtunk venni. Ez az arány biztosítja a meg­felelő válogatási lehetősége­ket és egyben jelzi azit is, hogy egyre reálisabbá vál­nak a jelentkezések. A pályá­zók száma azonban initéz- mény típusonként, karonként és szakonként még mindig igen aránytalan volt: míg a bölcsészeti, jogi, általános orvosi, fogorvosi karokra, a tanárképző főiskolák egyes szakaira 4, illetve 4,5-szeres volt a jelentkezés, addig a műszaki és agráregyetemek­re alig kétszeres, az ipari és mezőgazdasági felfsőfokú technikumokban, pedig mind­össze 50-—60 százalékkal volt több a pályázók száma, mint a felvételi keret. Ez — saj­nos —, több fontos ágazat­ban jelentős minőségi kü­lönbségeket idézhet elő a szakemberek felkészültségét, rátermettségét illetően. — Felsőoktatási felvételi rendszerünk alapelveinek érintetlenül hagyása mellett a tapasztalatok hasznosításá­val folytatnunk kell a felvé­teli eljárások finomítását. A központilag irányított, egysé­ges írásbeli felvételi rend­szert, amelyet évek óta ered­ményesen alkalmazunk a mű­szaki egyetemeken és főis­kolákon, továbbá a közgaz­dasági egyetemen és a jogi karokon, célszerű — a szak­mai sajátosságok figyelembe­vételével — kiterjeszteni más intézményekre is. Számos területen, így például a pe­dagógusképző, vagy egyes műszaki felsőoktatási intéz­ményekben kísérletek foly­tak a felvételi tárgyak tudás­szintjének mérése mellett a pályaalkalmasság vizsgálatá­ra is. Figyelmeztető adat szá­munkra, hogy a nappali ta­gozatos elsőévesek között a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya az előző évi 41,3 százalékról 39,2 százalékra csökkent Több évre vissza­tekintve még szembetűnőbb a munkás—paraszt tanulók arányának csökkenése: 1964 —65-ben még 45,7 százalék volt a fizikai dolgozók gyer­mekeinek részvétele az in­duló első évfolyamon. Az átlagon belül szélső­ségek is adódnak. Az ELTE bölcsészettudományi karán például 23,2 százalékos, a Budapesti Műszaki Egyetem építésmérnöki karán pedig mindössze 15,4 százalékos a munkás-paraszt tanulók ará­nya. Tovább csökkent a nap­pali tagozaton a mezőgazda- sági’ dolgozók "gyermekeinek számaránya. Ez az elmúlt tanévben az első évfolyamon 11,8 százalék volt. az idei tanévben pedig 10,3 száza­lék. — Mindez összefügg azzal, hogy a középiskolákban, s különösen a továbbtanulás szempontjából ma még első­sorban számba jövő gimnázi­umokban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya jelen­tősen csökkent Míg a to­vassa fel valamelyik címszót Andrea találomra felütöt­te a könyvet — Nemicare — mondta. — Ellenségesen nézni — vágta rá azonnal a kis ko­pasz. — Nemicansi, ellensé­gévé tesz, nemichevole, el­lenséges, kegyetlen, nemdco, ellenség. Helyes? A lány döbbenten bólin­tott — Nehogy azt higgye — folytatta a férfi —, hogy csak ilyen gépies ismeretrak­tározásra telik tőlem ilyen­kor. Univerzális zseni le­szek, nagyszerű ötletekkel, szellemes megoldásokkal, részletekbe menő és tökéle­tesen precíz ismeretekkel, műszaki és nem műszaki kérdésekben egyaránt. És olyan szókinccsel, olyan meggyőző erővel terjesztem elő elmeszüleményeimet, aminővel normális körülmé­nyek között egyáltalán nem rendelkezem. — Fantasztikus! — jelen­tette ki Andrea. — A tömény szesznek ilyen hatásáról még sohasem hallottam. Ez vala­mi egészen speciális, egyedi eset. De ha így van és most már el kell fogadnom, hogy valóban így van, akkor ez miért ok az öngyilkosságra? Hisz a maga esetében, szem­ben az általános gyakorlat­tal, az alkohol nem öl, butít. Hanem ellenkezőleg! Honda szomorkásán le­gyintett. né azt a sok pálinkát, ha nem inná el az eszét?! Pedig éppen fordítva igaz... Nos, nem untatom tovább az én szerencsétlen históriámmal. Csak annyit, hogy most. né­mileg szeszes állapotban, te­hát közepesen ragyogó kopo­nyaként is egy kérdésben ugyanazt vallom, mint a színjózan, tehát erősen át­lagos képességű Honda — tudniillik, hogy drasztikusan és végérvényesen kell megol­dani fezt a problémát. Nincs kiút. — A hídon valami fegyel­mi ügyet is említett... — Igen. Egy hete fel va­gyok függesztve, holnap len­ne a fegyelmi tárgyalásom. Egy közel százmilliós beru­házás helyszíni szemléjén vé­letlenül ráleheltem a mi­nisztériumi bizottság egyik tagjára. Majdnem elájult. Holnap magyarázzam meg nekik, hogy a közel hétmilli­ós megtakarítás, az újítá­sok és ésszerűsítések, az ütemtervet megelőző készült­ségi fok, mindez, éppen a rengeteg féldecinek köszön­hető? ... Kész, ezt a témát lezártuk. A játékszabályok szerint nekem most legalább fél tucat kérdésfeltevési le­hetőségem van. Kezdjük a legfontosabbal — árulja el végre: miben segíthetek ma­gának? Kocsis Andrea csak lassan tért magához abból a sokk­ból, amibe ennek a kopasz férfinak az elbeszélése hoz­ta. És most már abban sem volt egészen biztos, hogy megtalálta az emberét. Saj­nálat, kíváncsiság, szakmai érdeklődés keveredett benne, de végül is úgy döntött, hogy megmarad eredeti el­határozásánál, (Folytatjuk) mán Kossuth-díjas. kiváló művész. A Fővá­rosi Operettszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később történi! intézkedés. . Latabár Kálmán színész-dinasztiából szár­mazik. 1902-ben született Kecskeméten és Rákosi Sár’ szín észiskolájában tanult. Pá­lyáját 1921 o . a Várszínházban kezdte, mint táncoskomik js. Két év múlva leszerződtette a Fővárosi Operettszínház, majd onnan vi­cékre került. Hosszabb külföldi út után öcs- csével. Árpáddal 1934-ben tért haza. A 30-as években egyre népszerűbb lett, mint filmszí- nész és jelentősebb szerepei külföldön is is­mertté tették nevét. Művésá munkásságát többször ismerték el magas kitüntetésekkel. 1950-ben Kossuth-dí- jat kapott, 1953-ban a Népköztársaság kiváló művésze lett 60. születésnapja alkalmából Mur.ka Érdemrenddel, majd a múlt évben a Munka Érdemrend arany fokozatával tün­tették ki (MTI) £33*. január 13,, kedd Nem lehet az ember egyik napon hülye, a másik napon lángész. '%s . jFjső pr lus közölt j v ividebl’. mindinkább csín-. átmeneti lakkozik, azon töri magát, hogy leszoktass' milyen kár eg képességű ficky», na «2 elérni, ha nen, Ezzel a címmel nyújtotta át Darvas József szerzői est­jét a televízió a közönség­nek. Darvas Józsefet sem mint politikust, sem mint írót, de legkevésbé, mint po­litikus írót nem kell bemu­tatni a magyar közönségnek — eddigi életműve méltán hozott sikert, elismerést és pezsgő vitát is a számára. Az, hogy politikus író — nyilvánvaló. Nem a direkt, a napi politika testesül meg műveiben, mert ettől publi- ciszta és jó nevű lehetett volna még, de korokat, sor­sokat, társadalmi mozgáso­kat szintetizáló író, drámaíró már kevésbé. Darvas az „igazP politika, az ember és társadalom, a gondolkodás, s az osztályok viszonyában rejlő ellentétek feloldása po­litikájának az írója. A „szakadékot” próbálja áthidalni, s ha nem megy, minthogy korán rájött, hogy ez lehetetlen, hát megszün­tetni kívánja ezt A kutató orvos precizitásával, vagy pontosabban; a tudós szoeio lógus alaposságával keresi, kutatja azokat a gócokat a mai társadalom testében is, amelyeknek nyílt és könyör­telen őszinteségű feltárása adhat csak alapot további fejlődésünknek. Szerzői estjének fei-felvil­lanó néhány darabja — egy filmrészlet, amely ma is döb­benetes erővel hat realizmu­sával — és négy drámarész­let illusztrálja a kereken négy évtizedes alkotói tevé­kenységet Hogy ez kevés-e, vagy sok? Nehéz eldönteni, még így, visszagondolva a szerzői estre is. Darvas Jó­zsef szerint ez az öt alkotás mindenképpen csomópontja írói, drámaírói, s ha úgy tet­szik, politikus tevékenységé­nek. Ügy tűnik, ebben a kér­désben nehéz is, de felesle­ges is lenne az íróval és a rendező Banódy Lászlóval vitatkozni. Bár kétségtelen, hogy töb­bet és mélyebben is lehetett volna meríteni — akár az ez alkalomra készült diamati­1 m. — Százllét költségvetési té­telt?! — kérdezte félénken. Válasz helyett a látogató felállt, a szemközti falat bebo­rító könyvespolchoz lépett. Rövid szemlélődés után ki­húzta az 1940-es kiadású Koltay-féle olasz—magyar szótárt. Szótlanul letette az asztalra, a lány elé. — Van itt kéznél valami tömény szeszes ital? — Hogyne — felélte a hó- zikisasszony és a sarokban levő bárpultról egy üveg skót viszkit és két poharat hozott, töltött. — Egészségünkre! — emel­te fel a magáét. Honda keserves grimasz- szal nyúlt a másik pohár után. befogta az orrát, úgy hajtotta fel. Aztán ledobott még kettőt, gyors egymás­utánban. Behunyt szemmel várta, hogy hasson a szesz, aztán pár perc múltán meg­szólalt: — Ez a szótár véletlenül nekem is megvan otthon. Va­laha az öcsém tanult olaszul, én soha. Tőle maradt rám. Néhány héttel ezelőtt próba­képp egyszer végigolvastam, hangsúlyozom, egyszer ol­vastam * végig. És most ké­rem, nyissa fel bárhol és ol­— Ez, kedves hölgyem, ~gy tarthatatlan állapot. Nem le­het felváltva a szellemi ké­pességek két végletén élni. jellegű a normális állapot. Most már ott tartok, hogy napi nyolc-tíz féldecivel tu­dom csak elkerülni a tartós bambulás periódusait. És köz­ben változatlanul utálom, undorodom a szesztől. Ez a szituáció lelkileg megtöri, kétségbeejti az embert Pél­dául gondolja asak el, a munkahelyemen nem tartha­tom titokban, hogy mennyit iszom, Mindenki azzal fog­

Next

/
Oldalképek
Tartalom