Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

Ax A pci 'Vasas működésébe* biztosították ax erkölcsi és az anyagi feltételeket Áz apci Vasas SC alap­szabályában világosan áll a feladat: „Széles körű és szín­vonalas sportolási, testedzé­si, felüdülési és szórakozási lehtőség biztosítása a válla­lati dolgozók és Apc község lakosai számára.” A sportkör miként tett ele­get e feladatoknak, hogyan valósította meg a célkitűzé­rábízott feladatokat mara­dék nélkül végrehajtja. Nos, az elmúlt két év alatt nem volt baj a munkafegyelem­mel, sem a sportban, sem pedig a munkában nem for­dult elő egyetlen komolyabb vétség sem. At. apei sportolók túlnyo­mórészt KISZ-fiatalok. En­nek ellenére nem a legjobb aeket — erről szólt az a be­számoló, amely a közelmúlt­ban lezajlott vezetőségvá­lasztó közgyűlésen hangzott el az elmúlt két esztendő munkájáról. Lemormliidott a vezetőcég A beszámoló elsőként a sportkör vezetőségének te­vékenységét bírálta. Kide­rült, hogy az 1967 őszén megválasztott elnökség, számvizsgáló bizottság, szak­osztályi vezetőség mintegy 15 tagja közül mindössze 5 —6 fő végezte el munkáját rendszeresen — a többiek különböző indokokat han- J kapcsolat alakult ki a sport­köri elnökség és a KISZ- szervezet vezetői között, s ebben mindkét fél hibás! Az új elnökségnek e kapcsola­tok elmélyítésére kell töre­kednie. Ugyancsak szüksé­ges az üzem vezetőivel való kapcsolatok szorosabbra vo­nása is. Kiegyensúlyozott gazdáiltwdás) Az elmúlt nyáron Apcon jártak a megyei sportszö­vetség ellenőrei és megálla­pították, hogy a sportegye­sület az elő’'-*'oknak meg­felelően gr- ..c.dott, bevé­telei és kiadásai egyensúly­ban állnak. A legjelentő­sebb anyagi támogatást a bázisszerv, a Qualitál Köny- nyűfém Feldolgozó Vállalat adja, de jelentős összeg fo­lyik be a tagdíjakból, emel­kedett a rendezvénybevétel összege — a helyi tanács pe­dig tízezer, a vállalati szak- szervezeti bizottság négy­ezer, a helyi termelőszövet­kezet kétezer, az apci FMSZ 500 forinttal segített, s az állami támogatás összege 5000 forintot tett ki. Az Apci Vasas jó talajú, labdarúgó-pályával rendel­kezik, amelyet 400 méteres futópálya övez. Most van folyamatban a sporttelep körülkerítése, a víz beveze­tése, mellékhelyiségek építé­se, s tervbe vették egy új lőtér építését is. Labdarúgók és sportlövők az élen A szakosztályok közül a labdarúgó-szakosztály vég­zett kiemelkedő munkát 1969-ben. A megyei 1. osz­tályban szereplő csapat Ta­kács László edző irányításá­val az értékes 3. helyet sze­rezte meg, s az ifjúságiak szintén bronzéremmel ör­vendeztették meg az apci sportbarátokat. A sportlövő szakosztály hasonlóan eredményes évet zárt. Légpuskásai az ország legjobbjainak sorába tartoz­nak, nem egyszer nyertek országos bajnokságot. Elsők lettek a dr. Münnich Ferenc emlékverseny mindkét csa­pa tszámában, s Juhász Éva, valamint Butyka Béla, az egyéni versenyen is diadal­maskodott. A tömegsporteredmények­kel kevésbé lehetnek elége­dettek a sportkör vezetői. A vállalati kispályás labdarú­gó-bajnokságra ugyan sike­rült 50 dolgozót mozgósítani — ez azonban kevés. Mi­előbb meg kell szervezni a sakk- és az asztalitenisz há­zibajnokságokat s megtalál­ni a módot a tömegsport egyéb formáinak bevezeté­sére is. Itt említjük meg. hogy az üzemben dolgozó fiatal lányok szeretnének ké­zilabdázni — a jelentkező igények egyik fontos feladat az újonnan megválasztott vezetőség számára! aomody Józse? goztatva, fokozatosan el-el- maradoztak, sőt később már meg sem indokolták távol- maradásukat. így aztán ért­Szí n % «nt a I as 1< iiztlolmok az egri városi kézilabda hető, hogy a vezetés színvo­nala sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Fáczán Pál, Simon Sándor, Hódi Gyula, Miklós György és Molnár 11. István hiába tettek meg min­dent — a létszám lemorzso­lódása miatt elsősorban szak­osztályi problémákkal voltak kénytelenek foglalkozni, ke­vesebbet törődtek a tagszer­vezéssel, a létesítményfej­lesztéssel, a tömegsporttal s az új szakosztályok megala­kításával. Ezek alapvető okai voltak annak, ho-'- az egyesület két évi munkája — a kedvező erkölcsi és anyagi f dtételek ellenére — r: ve ' teljes mértékben ' ' bár nind a ki i tar.- s vb. mind a ped-g a kösz : 1 párt- szervezet végső soron pozi­tívan értékelte az A.pci Va­sas tevékenységét. Persze, a hibákra, azok kijavításának módjaira is fölhívták a fi­gyelmet. ftende/lék a sportolók aurait Az elnökség első tevé­kenysége az volt, hogy ren­dezte sportolóinak sorait. Velük és a munkahelyi ve­zetőkkel közösen megtár­gyalták a sport és a munka viszonyából adódó feladato­kat, a személyi problémá­kat, tisztázták: a sportkör ■támogatására csak az a sportoló számíthat, aki a üli Ili« Willi ff »J lm jaaaár iS,* c=ütöric% teiombülnolisáüoii Az MTS Egri Városi Ta­nácsa mellett működő váro­si kézilabda szövetség az idén öt férfi- és négy női csapat részvételével bonyolí­totta le a város kézilabda terembajnokságát. A Szilá­gyi Gimnázium tornatermé­ben lezajlott torna színvo­nalas küzdelmeket hozott, főleg az E. Helyiipar és az E. Tanárképző férfiegyütte- seinek összecsapása jelen­tett élményt a nézők szá­mára, de a többi csapatok is kitettek magukért. Végül A magyar labdarúgó-baj­nokságban az 1970—1971-es idénytől ismét visszatérnek az őszi—tavaszi kiírásra. Az intézkedést rengeteg vita előzte meg, végül is az az érv döntött, hogy a magyar futball ezzel a rendszerrel jobban tud .igazodni az eu­rópai sportélethez. Ez való­ban így is van, hiszen az Európai Labdarúgó Szövet­ség (UEFA) 33 tagállama kö­zül mindössze csak néhány­ban van „éves” bajnokság, elsősorban azokban az or­szágokban amelyekben ko­rán kezdődik a tél, így a játéikra a késői hónapokban már aligha van lehetőség, így van ez általában a skan­dináv államokban és a Szovj etumióban. Mi is volt a helyzet eb­ben a kérdésben közel 70 év alatt? Magyarországon as első > öajaoM mérkőzési: 1901. Sefeh is a férfiaknál az E. Helyi­ipar, a nőknél pedig az E. Lendület végzett az élen. A torna végeredménye: Férfiak: 1. E. Helyiip. 4 4 ------- 119 : 73 8 2. E. Tanárk. 4 3 — 1 111: 98 G 3. Dobó SE 4 2 — 2 103:117 4 4. E. 1TSK 4 1 — 3 95:124 2 5. E. H.-ip. n. 4 ------- 4 77:103 — N ők: 1. E. Lend. 3 3 -------- 52:19 6 2. E. Kin. I. 3 2 — 1 41:23 4 3. E. Kin. H. 3 1-216:35 2 4. Ottörőház 3 — — 3 10:52 — már 17-én játszotta le a BTC csapata a Budapesti SC-vel. Ezzel a mérkőzéssel kezdődött meg az első ma­gyar bajnokság, tavaszi—őszi lebonyolításban. 1903-ban a MAC már javasolta az őszi —tavaszi rendszert, de ebből csak 1906-ban lett határozat. 1906 tavaszán „áthidaló” megoldásként Brüll Alfréd serlegéért játszottak a csa­patok, maid ősztől került sor az 1906 évi bajnokságra. Csaknem tíz év múlva az első világháború szólt közbe, s bontotta meg a magyar bajnokság folyamatosságát. Különböző kupákért, hadi­bajnokságban játszottak a csapatok, s csak 1916-tól tért vissza minden a régi meder­be. Ezután 35 évig csend volt, ser ki sem akart a jól bevált bajnoki meneten vál­toztatni. Az 1949—50-es fdénv beie- ieaéaévei, - mpnA«aairMi»ltngá«ft Conolly a néger atlétákról és a profess*!® onaiiznitasrél Az atlétika különböző ágainak képviselőiből Ha­rold Conolly, a melbourne-i kalapcsvető olimpiai bajnok vezetésével különleges bi­zottság alakult az Amerikai Atlétikai Szövetségben. Első ülésükön az amerikai atlé­ták kérését összefoglaló Conolly-javaslatot tárgyal­ták meg. miszerint részt kí­vánnak venni a sportág ve­zetésében és képviseltetni akarják magukat a váloga­tó bizottságokban és a nem­zetközi versenyeket előkészí­tő tárgyalásokon. Az atlé­ták képviselőiket első ízben a Bakersfieldben (Kalifor­nia) megrendezésre kerülő amerikai atlétikai bajnokság alkalmával választják meg. A színes bőrű Stan Wright, az AAU elnöke biztosította az ülés részvevőit, hogy ké­résüket a lehető leggyorsab­ban igyekeznek elintézni. A színes bőrű Wright, az amerikai atléták egykori ve­zetőedzője a gyűlés alkalmá­val nyilatkozott a néger atlé­ták helyzetéről is. Kijelen­tette többek között: •— A színes bőrűek hely­zete az 1968-as olimpiai esz­tendő mozgalmas eseményei után jelentősen javult, és a további kibontakozás útján halad. Conolly szerint a négerek problémája égető kérdés és a megoldás nem késhet to­vább. A profi atlétika lehe­tőségéről a következőket mondotta: — Nem látom értelmét semmiféle ilyen irányú in­tézkedésnek, mert a profesz- szionalizmussal megszűnne az egészséges versenyszel­lem, az amatőrökre jellemző lelkesedés. De — tete hozzá — az amatőrök státuszkérdé- sénak felülvizsgálása halaszt­hatatlan. (MTI) Az 1969-es év a világ súly- emelőaportja számára az újí­tások éve volt. A varsói VB-n először zajlottak a küz­delmek kilenc súlycsoport­ban, mert a legkönnyebb és a legnehezebb versenyzők számára bevezették a két új súlykategóriát, a lepke- és az ólomsúlyt. Elmondhatjuk, hogy az újítás bevált! Azok a kisebb testsúlyú versenyzők, akik . mindeddig nem szólhattak bele a legne­hezebbek küzdelmébe, tehet­ségük revén méltó helyükre, a világ élvonalába kerülhet­tek. Ami a lepkesúlyt illeti, sokan úgy vélték: ez a súly­csoport elsősorban a kister­metű ázsiai versenyzőik szá­mára lesz kedvező. Nem így történt! A VB-n az első hat helyre európai versenyzők kerültek, köztük két magyar: Holczreiter és Nagy Róbert! A fogásnemenkénti díjazás az idei VB másik újítása, el­sősorban az érmek számát növelte, mert a fogásnemen­kénti győzelem csak arany­éremmel járt. bajnoki cím­mel azonban nem, s ezért a pontversenyben seim játszott szerepet. Itthon sem nélkülöztük a változásokat. Ezek közül a legjelentősebb talán a csapat­következett : ősszel félidé- nyes bajnokság zajlott le. majd az „évesszezon” soro­zata következett. Ez 1957-ig tartott. Ekkor félidényes, tavaszi bajnoksá­got választottak „átmenetül”, s 1957—58-as indulással foly­tatódott, most már megint az őszi—tavaszi sorozat. Amikor voltak eredményei a magyar labdarúgásnak, ak­kor jó volt minden, ha visz- szaesés következett be. a bajnoki rend változtatásában látták a szakvezetők a kiutat, így lett 1963 őszén ismét egyfordulós a kiírás, a Győr lett a bajnok. Ezt követően egészen az 1969-es idény be­fejezéséig „éves” bajnoksá­got tartottak nyilván. 1970. tavaszán egyfordulós kiegészítő programot láthat­nak majd. a nézők, 1970—71- től megint csak éves baj­nokságot. Ki tudja ffiied- .... . Hatalmas küzdelem Jenában az EVK-mérkőzésen CARL ZEISS JENA— ÚJPESTI DÖZSA 1:0 (0:0) Jena, Ernst Abbe-stadi- cun. 20 000 néző. Vezette: Boolsten (hol­land). Góllövő: Werner. Carl Zeiss Jena: Bloeh­nitz — Stein, Rock, Werner, Krauss — Strempel, Irms- eher, Schlutter — P. Ducke, Schleitem, R. Ducke. Újpesti Dózsa: Borbély — Káposzta, Solymosi. Noskó, — Dunai III., Zámbó — Faze­kas, Göröes, Bene, Dunai II., Nagy L. A 3. percben R. Ducke nagy lövését szépen védte az újpesti tartalékkapus. Fel­tűnő volt, hogy a magyar együttesből többnyire csak Bene, s időnkint Fazekas tartózkodott elől, Nagy L. is inkább védő feladatot látott el. Egyre nagyobb fölénybe került a Carl Zeiss Jena, s mintegy negyedórán át a li­la-fehérek nem tudtak át­menni a félvonalon. Rock 30 méteres szabadrúgása szállt a kapu fölé, majd Schleifer bombázott kapu mellé. Az örökmozgó R. Ducke szervez­te a német csapat támadá­sait, de a csúszós talajon az ő átadásaiba is sok hiba csúszott. A 36. percben R. Ducke 17 méteres, lapos bombája csak centiméterekkel csúszott a jobb kapufa mellé. A 42. percben Rock távolról ívelt labdáját öklözte ki Borbély. A második félidőt is a láb­szárukat teljesen betakaró harisnyanadrágban játszó jénaiak kezdték jobban, de aztán kiegyensúlyozottabb lett a játék. A 89. percben Stein futott fel a jobb szélen, a védők nem támadták meg, a hát­véd beadását a bal szélem üresen álló Werner lekezel­te, s a vetődő Borbély fölött 14 méterről a jobb felső sa - rokba vágta. 1:0 a Jéna ja­vára. A játékvezető egy per­cet hosszabbított. A rendkívül csúszós tala­jon a mérkőzés nagy részé­ben heves iramú, de ala­csony színvonalú játék folyt. A jénai csapat lényegesen többet támadott, de a lila­fehérek védekezésre rendez­kedtek be, s az elől tartóz­kodó Bemét csak ritkán le­hetett megtalálni a labdával. A test-test elleni játékban a magyar játékosok többnyire alul maradtak. Lényegesen többet támadtak a hazaiak, a helyzetek alapján rászol­gáltak a győzelemre. A Carl Zeiss Jénában, a védelemben Rock, Stein és Werner nyújtott kiemelkedőt, R. Ducke a csapat legjobbjá­nak bizonyult, elől Schleifer es Schlutter jelentette a leg­több veszélyt a magyar ka­pura. A Dózsában Borbély sok bravúrral, hibátlanul védett. A védelemben Káposzta nyújtott egyenletesen jó tel­jesítményt. Solymosi is meg­felel, Zámbó a második fél időre jött fel. Göröes na­gyon sokat segített a véde­lemnek. Dunai III. rengete­get volt játékban, ő volt a legjobb középpályás a Dó­zsában. A csatársorban csak Fazekas és Nagy L. néhány megmozdulása dicsérhető. Gyakori beszédtéma a sportolók munkája. Akadnak vélemények, amelyek szerint bajnoki küzdelmek új, test- súlylevonúsos rendszere volt. — A testsúlylevonásos rendszer — mondta Orvos András, a válogatott keret edzője, a régi szegődi ver­senyző — nagyszerűen bevált. A taktikázás lehetősége a mi­nimálisra csökkent, s ez ör­vendetes, mert a taktikázás­ból nem sok jó származik. Az új rendszerben született ered­mények a csapatok reális tel­jesítőképességét jelzik, ame­lyet a pontversenyben nem lehet lemérni. A tavalyelőtti CSB első három helyezettjé­nek összteljesítménye 6645 kg volt. Tavaly 7990. a kü­lönbség tehát 1345 kg! Ha ezt elosztjuk a három csapat tag­jainak számával, 21-gyel, ak­kor kiderül, hogy minden egyes versenyző átlagesan 61 kg-mal ért el jobbat tavalyi tel j es í tményénél. A magyar súlyemelők kö­zül az 1989. évi teljesítmé­nyek alapján Földi Imre lég­súlyban az első helyen áll, minden idők ranglistáját fi­gyelembe véve. a magas szintű versenyzés mellett nem juthat idő a munkára, a munkahelyeken kijelölt feladatok elvégzésé­re. Ez a téves nézet sajnos nálunk is sok helyütt gyökeret vert, s szívesen elnézik a sportolók hiányzásait, azt, hogy jobbá­ra csak a fizetésükért men­nek be a munkahelyükre. Pedig a sportorvosok és a különböző kutatók is kimu­tatták, hogy a sport és a munka nemcsak jól megfér egymás mellett, hanem egyik a másikat kiegészíti. A sportolók munkájával kapcsolatban külföldön szi­gorúbbak, mint nálunk. Ami­kor 1969. szeptember 24-én este a stockholmi Rasunda- stadionban lezajlott a Svéd­ország—Magyarország válo­gatott labdarúgó-mérkőzés. 23 órakor bankettre gyűltek össze a csapatok tagjai. Az összejövetelről hiányzott a svéd együttes két játékosa, s hogy miért, arra a vezetők adtak választ: — Mindketten malmőiek, még az éjszakai vonattal ha­zautaztak, hogy reggel mun­kahelyükön jelentkezzenek — mondták. A mi játékosa­ink soha nem felejtik el, hogy az első a hivatás és csak azután jöhet a sport. Szervezik az egri nagypályás labdarúgó tanúságét Egerben s^ép hagyományai vannak a nagypályás labda­rúgó bajnokságnak. A negy­venes évek végén és az öt­venes évek elején magas színvonalú küzdelmek foly­tak a népkerti pályán — nem egy csapat a mai megyei I. osztályú bajnokság mércé­jét is megütötte! Aztán jött a „kispályás hullám”, ami véget vetett a nagypályás bajnokságnak. Az új játékforma is rendkívül népszerűvé vált, a régit azon­ban nem tudta pótolni, nem válhatott alapjává, bázisává a megye labdarúgó sportjá­nak. A napokban örvendetes esemény színhelye volt az MTS egri városi tanácsának helyisége: 16 sportember gyülekezett össze, hogy meg­kísérelje életre kelteni a régi nagypályás labdarúgó baj­nokságot, s egyben leszögez­te: a kispályás bajnokság tu­lajdonképpen tömegsport te­vékenység, amelyben a nagy­pályás játékból kiöregedett abdarügékaak;, áiMában olyan sportot szerető embe­reknek kell elsősorban részt- venniök, akik koruknál, egészségi állapotuknál, képes­ségüknél fogva nagypályás bajnokságra alkalmatlanok. Már megalakult a szerve­ző bizottság, amely a baj­nokság lebonyolítási rendjé­re a január 20-án sorra ke­rülő elnökségi ülésen tesz majd javaslatot, addig igyek­szik felkutatni: hol, milyen munkahelyeken nyílik lehe­tőség nagypályás csapatok- létrehozására? Tíz-tizenöt együttes részvételére számí­tanak, amelyek a népkerti salakos pályán, az Egri Spartacus pályáján, a Bervai Vasas felnémeti sporttelepén, a Dobó SE új pályáján vív­ják majd mérkőzéseiket. A kiírás szerint a városi baj­nokság azonos értékű a já­rási bajnokságokkal, az első helyen végzett együttes fel­kerül a megyei II. osztályba. A legfrisebb hírek szeriiit maris több csapat jelenteti# be réssvéMési _ Sport és munka Az újítások éve — súlyemelésben Légpuskás apcl gyerekek. sím.­Tavasz — ősz? — Ősz — tavasz?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom