Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

Napirenden a tudományos kutatás: Tií (terheltség, koriul- és i%akenil»ei*liiáii) Atíekintés a kórházi és főiskolai kutatómunkáról Közismert tétel, hogy bár a tudományos kutatómunka látszólag az élettől távol eső „műhelyekben’’ folyik, ered­ményeink jó része társadal­munk, s ezáltal mindany- nyiun'k forintjait gyarapítja, a nemzeti jövedelem prospe­ritását szüli. Noha ez a tétel alapjában véve helytálló, mégsem mindegy, hogy mennyi időd belül és hány- szoros értékben hoz termést az elvetett magból fakadó hajtás, nem mindegy, hogy mennyi az üresjárat nem közömbös, hogy mekkora a választott témák gyakorlati Itatásfokai Ésszerű tervezés, életközelségböl fakodó gya­korlati „terméshozam”, a mostohának tekintett vidék szellemi adottságainak ki­használása: ezek a centrális elképzelések vezették az MSZMP Központi Bizottsá­gát, hogy a nyár folyamán nyilvánosságra hozott tudo­mánypolitikai irányelveit ki­dolgozza. Az ezekben megfo­galmazott törekvések alapo­zása már korábban megkez­dődött. A tapasztalatokról, az ed­dig elért megyei eredmé­nyekről s nem utolsósorban a megoldatlan gondokról ér­deklődtünk a megyei kórház és a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tudományos tevé­kenységét összefogó szakern- kerektől. Növekvő kutatási kedv Az egészséges tudomány- politikai irányelvek előkészí­tő időszaka mindkét intéz­ménynél éreztette kedvtermő, prosperitást, szülő hatását. Erről tanúskodnak a statisz­tikai adatok is, A kórház alkalmazásában pillanatnyi­lag 136 orvos dolgozik. A közülük ambiciózusabbak* kutatómunkára érettek az el­múlt évben 22 tanulmányt publikáltak magyar és külföl­di szaklapokban. Emellett különböző kongresszusokon 68 olyan előadást tartottak, amelyek jó része bizonyos idő múltán szintén sajtófó­rumhoz jut. Ez a statiszti­kai mutató a korábbi évek eredményeihez viszonyítva mindenképpen prosperitást, mennyiségi és minőségi emelkedést jelez. Hasonló a helyzet a Ho S Minh Tanárképző Főiskolán is. Itt a nem lényegtelen mennyiségi növekedésnél sokkalta rangosabb a minő­ségivé formálódás, ami első­sorban a főiskolai tudomá­nyos munka közel másfél év előtt bevezetett irányítási, ellenőrzési és szervezési re­formjának köszönhető. ftletkSzelség — gyakorlati eredmények Századunkban, de különö­sen új rendünkben a túl elméleties úgynevezett íróasz­taltudománynak bealkonyult. Kiállítás a Megyei Művelődési Központban A nyár folyamán több na­pot töltöttek a lengyelországi Űlsztynban és környékén a Megyei Művelődési Központ fiatal alkotó körének tagjai, rajzszakos főiskolai hallgatók és a fényképezés avatott ked_ velői. Élményeikből alkotások születtek, melyeket most egy kiállításon mutatnak be az érdeklődőknek. A kiállítást — melyet Eger­ben, a művelődési központ kamaratermében rendeztek Barátaink között címmel — Dienes Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályánál: csoportvezetője nyitotta meg csütörtökön este. CiMmsw i mm. december JÄ, péntek Életközelséget, a mindennapi munka hatékonyságát fokozó tudományos eredményeket vár a társadalom a tudomá­nyos munka művelőitől. E té­len is jeleskedett mindkét intézmény. A megyei kórház tudományos kutató tevé­kenységgel is foglalkozó munkatársai főként két te­rületen búvárkodtak új ered­mények után: egyrészt új gyógyszerek klinikai kipró­bálásában serénykedtek; másrészt a ritkább kazuiszti- kai eseteket (nem rendsze­resen előforduló betegségek) boncolgatták. Mindkét szféra olyan terület, ahol az elért eredmények közvetlen a' na­pi munkában hasznosíthatók. A kutató tevékenység ered­ményeként országhatárokon túl is elismerést szerző eljá­rások születtek. (Ilyen töb­bek között az az érdekes kutatómunka, amelyet a szemészet egyik munkatársa az amerikai Hopkins-egye- tem egyik 'szakemberével együttműködve végzett, nem­zetközi méltatást produkál­va.) A főiskolai kutatómunká­nak évek során át kártünete volt a szakjellegű búvárko­dás, a kifejezetten pedagó­giai, tan tárgymódszer tani kutatás — noha ennek ered­ményei állnak legközelebb a gyakorlati pedagógusmunká­hoz, s éppen emiatt ezek ka­matoztathatók leginkább és legnagyobb hatásfokkal — meglehetősem mostohagyer­meknek számított. Évekkel ezelőtt a szakjellegű tudo­mányos kutatás százalékos részaránya több mint kétsze­rese volt a tantárgymódszer­tani búvárkodó munkáénak. Az elmúlt tanév végén már 55 százalékos részaránnyal vezettek az utóbbi kutatások. S a mennyiségi mutatók mö­gött itt is minőségi emelke­dés rejlik. Elkészült az orosz nyelv oktatására frappáns ötleteket adó tankönyv, va­lamint a felsőfokú földrajz­oktatás didaktikai szakkömy- ve, amely nívódíjban is ré­szesült. Az ilyen jellegű eredmények szerves részei a társadalmi tudat hatékony formálásának, az új ember­típus kiművelésének. Növelte az ilyen irányú kutatómun­ka hatékonyságát a más fő­iskolák szakembereivel tör­8. Budapest körül karácsony napján zárult be az ostrom- gyűrű. Ezután néhány ködös nap következett, a légi tevé­kenység szünetelt és a gya­logság sem tevékenykedett. De ünnepek után kiderült, s a városra vészes, vihar előt­ti csend borult. A főváros­ban körülzárt náci és nyilas erők nem voltak jelentékte­lenek. Hitler nyíltan meg­mondta, hogy Budapesten Bécset védi, s ezért Berlin­ben kiadták a parancsot a végső ellenállásra. A szovjet hadseregnek azonban nem­csak saját katonái, de a vá­ros lakóinak élete sem volt közömbös, s így azt csele­kedte, amit minden más be­csületes és felesleges véron­tást kerülni akaró ellenfél is cselekedett volna. A december 28-ról 29-re virradó éjszaka a körülzárt város főútvonalainál megszó­laltak a szovjet állások mö­gött felállított hatalmas me- gafonok és bejelentettélv. hogy másnap, december 29- én reggel parlamenterek vi­szik át a vonalakon a szov­jet parancsnokság ultimátu­mát. mely a kilátástalan helyzetre való tekintettel a náci és magyar csapatokat kapitulációra szólítja fel, sztességes megadási felté­telekkel A közleményt Hé­tén« együttműködés, ugyanis a választott téma egyes rész­kérdéseit más-más főiskolai, vagy egyetem kutatói elem­zik, s részeredményeik szin­téziséből formálódik az új eredményrendszer. Visszahúzó erő a túlterhelés, a forinthiány Eredmények mellett — mindkét intézménynél — jócskán akadnak még gon­dok is. Közülük legjelenté­kenyebb a forinthiány. Emiatt nem kap megfelelő műszereket a megyei kór­ház, amely egy ágyra jutó fenntartási költség viszony­latában — és ez frappánsan jellemző adat — utolsó he­lyen áll országos szinten. Ha­sonló nehézségek előfordul­nak a főiskolán is, mert fo­rint híján több szakfolyóirat — arhely tájékoztatna a szaktárgyi publikációkról — nem jut el a kutatókhoz És forintkérősei kapcsolatos a megyei kórházban tapasztal­ható orvos- és főleg tudo­mányos munkatárshiány. A laboratóriumban tevékeny­kedő orvosok ugyanis anya­gilag jócskán hátrányban vannak praktizáló, vagy kór­házi betegápolást végző munkatársaikkal szemben. Csökkenti a kutatókedvet ; a túlterheltség is. Nem minden j kárháziorvos vállalkozik ar­ra, hogy nyolcórai munka után speciális kutatásokat végezzien, hogy szakfolyóira­tokat böngésszen. A főisko­lai oktató heti 11 óra. köte­lező óraszáma (csak lát­szatra tűnik viszonylag ke­vésnek, mert a felkészülési idő ennek többszöröse) mel­lett részt vesz a levelező ok­tatásban, társadalmi kötele­zettségeinek is eleget keil tennie, emellett igényli mun­káját a pedagógustovábbkép­zés is. Túlterheltség, szétfor­gácsolt munkaidő, egyformán akadályozó, kedvölő ténye­zők. Jóllehet ezek jő részét nem lehet máról holnapra kiik­tatni, de minél hamarabb megérné, mert a tudományos kutatásra szánt áldozat bu­sásan megtérül. olvasták, a parlamenterek menetirányát és az indulás idejét pontosan megjelölték. Eiat a közlést a hangszórók egész éjjel, még reggel is szüntelenül ismételték. Azo­kon az arcvonalszakaszo- kon, ahol a parlamenterek­nek el kellett haladniuk, megszűnt minden harci te­vékenység. Reggel ll-kar Kispest kül­városában megjelent egy sze­mélygépkocsi nagy fehér zászlóval. Az autóban a par­lamenter tiszt, Steinmetz ka­pitány és a tolmács ü-llt. A kocsi áthaladt a szovjet vo­nalakon és a német állások felé közeledett. Szovjet ol­dalról száz és száz szempár kísérte őket aggódó figye­lemmel. A német oldalon is néma csend honolt, sehol egy embert nem lehetett látni. Csupán az autó motorjánál: berregése törte meg a feszült csendet. Ahol a németek vé- dőállásainak vonala kezdő­dött, hatalmas épület emel­kedett, kapuját és ablakait téglákkal rakták be. A szov­jet parlamenterek autója ki­kerülte az úttesten tátongó gránáttöicséreket és lassan közeledett ehhez az épület­hez. Már majdnem odaért, amikor lángosóva tört elő az épület egyik téglás lőrédé­ből. A láng és a füst pil­lanatok alatt elborította a met és magjai ayaivm ttt? BfafwwBit és x. ágyúlóvéa Pécsi István WESSELÉNYI MlKtTds^ fordu ff s*v„ |T| a _ - f*|nl lí#S«iyÍll Örkény István Voronyess című írásából tv-Já- " J ** ^ ■ tékfilmet forgatnak a tv-stúdiójában. Rendező: Adám Ottó. A film szereplői: Sztankay István, Juhász Jácint. (MTI Foto: — Benkő Imre felv.) „Nyugdíjas előfizető" jel­igére: A NEB (a Népi Ellenőrzési Bizottság) felmérést végez, amelynek alapján vizsgálja az idős, nyugdíjas, tsz-jára­dékos öregek helyzetét. A felmérés során kérdőíveket küldtek ki különböző terü­leten élő járadékos, nyug­díjas emberek részére, azon­ban nem mindenkihez, így történt, hogy kedves olva­sónk sem kapott belőle. Az 1500 kérdőívre kapott vá­laszból már le lehet vonni bizonyos következtetéseket arra, hogyan lehet segíteni a nehéz sorban élő öregeken. Mint cikkünkben is irtuk, a vizsgálat még nem fejező­dött be, de reméljük, hogy befejezése után Hatvanban is, másutt is, megpróbálják a tapasztalatok alapján a csekély nyugdíjú emberek problémáit rendezni. Erről tárgyal különben az ország- gyűlés is. Kiss István, Eger: Panaszát továbbítottuk az illetékesekhez. Kérjük a ki­vizsgálás befejezéséig szíves türelmét Koczka Gábor, Bogács: Panaszukat továbbítottuk az illetékesekhez, a 4. sz. AKÖV vezetőihez. Válaszu­kat közöljük lapunkban, kérjük addig szíves türel­müket Striteczki Ferenc, Recsk: Panaszukra az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat közölte, utasították a recski kirendeltséget, hogy a fenntartási munkák kere­tében cseréljék ki a transz­formátor-állomásnál a fel­szálló vezetéket, és végez­zék el a csatlakozók átcso­portosítását. A kirendeltség a munkát elvégezte, remél­jük, azóta ismét haisználha- tók az esti órákban a ház­tartási készülékek a tiszti lakótelepen és környékén is. Kozma István, Eger: Sajnos, a megjelenés idő­pontjának megjelölése nél­kül nem tudjuk visszakeres­ni a szóban forgó cikket. Három hónapra visszamenő­leg átlapoztuk az újságot, de a cikket nem találtuk. Mivel az anyag a Központi Sajtószolgálaton keresztül jött, elképzelhető, hogy va­lami kimaradt belőle. Saj­nos, utólag már nem áll mó­dunkban ennyi idő után kor­rigálni a tévedést. robaja egybeolvadt a löve­dék robbanásának dörejével. Az álcázott német ágyú te­hát közvetlen közelről tüzelt a fehér zászlós szovjet gép­kocsira. Nyomban utána egy tucatnyi újabb robbanás hal­latszott és minden irányból megszólaltak a géppuskák is. Annikor a füst szertefosz­lott az utca közepén ott he­veritek a gépkocsi roncsai, a megfeketedett holttestek és a vérrel átitatott fehér zászló. Pillanatnyi dermedt csend támadt, amíg a szovjet ol­dalon megértették, hogy a nácik meggyilkolták a szov­jet parlamentereket. Az ostrom elkezdődött, bár a szovjet hadvezetőség még ezek után is kímélte Budapes­tet. Nem használt nehéz tü­zérséget, mert bevetése a földdel tette volna egyenlő­vé a fővárost. A háború után született nemzedék ter­mészetesen már nem em­lékszik az ostromra, a pi­szoknak, szennynek, éhezés­nek. fázásnak és halálféle­lemnek arra a szűnni nem akaró sorozatára, mely ha­talmába kerítette a főváros lakosságát. A pesti oldal há­romheti, majdnem szakadat­lan bombázások és utcai harcok után szabadult fed ja­nuár 19-én, ekkor értéli ed a szovjet csapatok a Duna vo­nalát. Budán azonban, ahol végül is a Várhegyre és köz­vetlen környékére zsugoro­dott a németek által tartott terület, február 12-ig folyta­tódott a teljesen esztelen el­lenállás. Végül is a nácik ki­töréssel próbálkoztak, ami­nek logikusan az lett a kö­vetkezménye. hogy a kitörni készülő sereg háromnegyed része elveszett. A többi, ha tadott, elmenekült, vagy íóSságba esett, A parancs­nokot, Pfieffer-Wildenbruch tábornokot egy csatornából húzták elő a szovjet kato­nák. A nácik feláldozták Bu­dapestet. Legfeljebb csak megközelí­tőleg lehet felbecsülni, hogy az ostrom alatt mennyien vesztették életüket. Valószí­nűleg nem járunk messze az igazságtól, ha a polgári la­kosság veszteségét százezer főre becsüljük, de ez a szám még nem tartalmazza a get­tóban legyilkoltakat Meg hónapokkal a félszabadulás után is egy hűvösvölgyi tö­megsírban hétezer ember földi maradványait találták. Budapest városképe borzal­mas volt. Az utcákon vad összevisszaságában hevertek a szétlőtt tankok, emberi holttestek és döglött lovak. A kiéhezett lakosság az el­hullt állatok húsával táplál­kozott. A Dohány utcai zsi­dótemplom élőkértjében mint a fahasábok, egymásra fek­tetve feküdtek a gettóban le­gyilkolt szerencsétlenek meg­fagyott meztelen hullái. Az utcákon éhségtől elgyötört, lázban égő emberek támo­lyogtak. legtöbbjük kis ko­csit vagy szánkót húzott ma­ga után, rajta szegényes hol­mijával. Többnyire eltűnt hozzátartozóikat keresték. Az élet lassan újra megin­dult. Budapest népe termé­szetesen sóvárogva várta ezt a pillanatot. Alig ért véget egy kerület, vagy házcsoport megtisztítása, alig ült el a harci zaj, az óvóhelyeken szorongó polgári lakosság el­hagyta a pincéket. Nem veit élelmiszer, a pincékben sok volt a beteg és sebesült pol­gári lakos. Ebben a nehéz hc1yzetben az első segítsé­get a Vörös Hadsereg nyúj­totta. A betegeket es sebe­sülteket elsősegélyben része­sítették, rögtönzött kórháza­kat rendeztek be és az éhe­ző budapestiek részére a szovjet parancsnokság tábo­ri konyhát állított fed, a vá­ros több pontján. Megkezd­ték működésüket és segély­akciójukat a nemzeti kor­mány és a demokratikus pártok megbízottjai is. Ezek­nek az akcióiknak központja a január 18-án alakult Ma­gyar Kommunista Párt Ti­sza Kálmán téri (ma Köz­társaság tér), székháza volt. Innen irányították Budapest élelmiszer-ellátását. Zsedónyi Béla, az ideiglenes nemzet- gyűlés elnöke február ele­jén. amikor Budán még dö­rögitek az ágyúk (ő maga alig tudott a szovjet parancs­nokság által rendelkezésére bocsátott gépkocsin keresz­tülvergődni az égő Kálvin téren), felkereste Debrecen­ből a fővárost. A kormány már ekkor a Budapestre történő visszatérés gondola, tával foglalkozott, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a központi igazgatás csak in­nen, az ország szívéből le­hetséges. De ékkor ez még korai volt. Az ország szíve csak alig-aldg dobogott és lé­nyeges segítséget Debrecen­ből sem tudtak adni. A bu­dapestieknek egyelőre a szovjet hadsereg segítségé­véi. maguknak kéllett; ke­zükbe vénái sorsuk irányí­tását; És lassan-lassan úrrá is lettek a nehézségeken. Amikor a tavasz első suga­rai előcsalták az agyonbom­bázott földből az első félénk virágokat, a romokon már élet folyt és ha még döcögve ás akadozva is. de Budapes­ten megindult egy új és szebb világ felépítése. (Folytatjuk,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom