Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Az angoloknak megvan az a készségük, hogy felis­merjék a mindennapi élet uprobb-nagvobb buktatóit és nem hiányzik az a nyíltsá­guk, hogy be is vallják azo­kat. Itt van például ez az ér­zelmes végű film, amely az adott körülmények között a megvadult és sok emberi szabályból elrugaszkodott teenager-világban meri és akarja hirdetni az emberi méltóságot, a megértést, azt az ideált, amelyért élni ér­demes. S nem elvontan te­szi ezt, pedig a katedra és az iskolapad a tanár és a diák ellentétpárja erre a megoldásra csábít. Huszon-egyuéhány gyógype­dagógiai eset közé kerül egy fiatal néger tanár, áld hisz abban, amit csinál. Ez az, ami szokatlan. Ez a hit. Az a lelkesedés, ahogyan nem a veszödséget veszi számba, hanem a célt látja, amit el altar érni. Nem akarja, nem tudja észrevenni, hogy a bőr színe, a felnőttek gyengesé­ge, olykor hitványsága, a politikai és ezzel együtt a faji előítéletek végleg el­vadítják a nemes érzések­től ezt a koraérett és ön­magát kereső generációt. Hisz abban, hogy mindez át­meneti állapot és csak jó­akarat kérdése, hogy a ke­zébe került vadócok normá­lis fel nőitekké váljanak. Ahányszor ez a fiatal ta­nár találkozik osztályával, Felszabadulási dísztorna Egerben C7 A felszabadulás 3S. év- tor d utó ír tiszteletére Eger­ben megrendezett ünnepség xorán nagy sikert aratott az egri Alpári Közgazdasá­gi Szakközépiskola tornász­csapatának JFétey a sötét­ben” című gyakorlata. Ké­pünk:: a gyakorlat befeje­ző mozzanatát ábrázolja. (IVIoiktar L felvétele) < Az idő — boltjai Az idő és a tér. Albert Einsteint, a sci-fi irodalom nagy­jait, a közelmúltban bemutatott új magyar film alkotóit, és min­den gondolkodó em­bert foglalkoztat az idő misztériuma. Az egri vásárlókat is. A tejbolt ablakán tábla hirdeti: nyitva 20 óráig. Ami any- nyit jelent, hogy es­te nyolcig az üzlet a tejféleségekre éhe­zők rendelkezésére áll — részben. És jó kis részben. A helyi­ségben ugyanis már háromnegyedkor ösz- szeborigatott asztalok várják a kedves ven­dégeket. és így egy­mást lökdösve, össze­zsúfolva kortyolják a féllitereket. Néhány kiválasztott, aki' ko­rábban érkezett, bol­dogan vacsorázik az asztaloknál. Fűszer és csemege. Záróra fel kilenckor- Az ember nézi az óráját, rohan, hogy időben odaérjen. Elé­gedett sóhajjal meg­állapítja, hogy kerek hat perce van meg záróráig, aztán her­vadt mosollyal veszi tudomásul, hogy már feltették a rácsot az ajtóra. Rövid, drámai tö­mörségű dialógus a vasrácson keresztül: — Szóval, nem ad? — Nem. — Miért? — Zárva vagyunk. — Még nincs zár­óra. — Látja, hogy be vagyunk zárva. Sorolhatnám to­vább a példákat, mert nem egyedi esetről van szó, de nem te­szem, mert még azt találják mondanj, hogy nagyüzemi szinten végzem a szórszálhasogatást. Pedig nem. Nem, il­letve nemcsak az öt­hat percről van itt szó, hanem a szem­léletről, amely hibás, s ha ilyen úton ha­lad tovább, lehet, hogy még megérjük azt a sci-fi-filmet, amelyben a vevők hajnali fél hat és hat között hosszú tömött sorban menetelnek a delejes fényben csil­logó BOLT felé és közben kórusban sza­valják: Mindent a kedves eladóért! Sz. A. WESSELÉNYI flAIKCÓS'* 9. Térjünk vissza Debrecen­be, hiszen az 1945-ös eszten­dő első három hónapjában még ez volt az ország köz­pontja. legalábbis formáli­san. Gyakorlatilag nem egé­szen, mert a dunántúli ré­szeken még a főváros felsza­badulása után is tovább dúlt a háború. Budapest pedig bi­zonyos szempontból önálló életet élt. Ez nem is lehetett másként, hiszen a főváros például a közellátás szem­pontjából is külön problé­mát jelentett. A debreceni helyzet az volt, hogy a kormánynak csak miniszterei voltak, mi­nisztériumok néüiküL A mi­niszterek az Aranybika szo­báiban laktak és eleinte ott volt a hivataluk is. Csak las-. san-lassan helyezték el őket a különböző szabadon ma­radt épületekben. Ezzel meg is indult az ország kormány­zása, persze egyelőre még döcögve. Egy érdekes példa erre a stílusra: a spekulá­ció természetesen azonnal hozzálátott az árak és első­sorban az élelmiszerárak fel- veréséhez. Debrecenben a kormány tiszteletre méltó eréllyel igyekezett a spekulá­ciót letörni és a veszélyes i#69. december 19., szombat üzéreiket lecsukatta. Ez rend­jén is volt így. Budapest speciális helyzete azonban kirívó eseteket is produkált, amit egy megtörtént eset il­lusztrál a legjobban. Néhány nappal a felszabadulás után, amikor a budapesti utcákon még rongyos és éhségtől el­gyötört emberek támolyog­tak, elfogtak egy embert. Egyenesen Vas Zoltán elé ve­zették. aki igyekezett Buda­pest ellátását megszervezni. A kísérők elmondták Vas­nak, hogy az illetőt rajtakap­ták, amint az utcán lángost és valami magasütötte ke­nyérfélét árult aranyért. Azt követelték Vastól, hogy ezt az embert elrettentő példa­ként azonnal akasszák fel. az első lámpavasra. Vas elko­morult, majd azt mondta: ..Adja még olcsóbban is, eresszék szabadon”. Neki is igaza volt. Pesten az volt a probléma, hogy a lakosság akárhogyan is, de élelemhez jusson. A kormány első feladatá­nak tekintette, hogy felszá­molja a múltat.. Ennek első lépése a január 20-án Moszk­vában megkötött fegyverszü­net, majd a hadüzenet a náci Németországnak. Ezután következett, hogy a zsidótör­vényektől a legkülönbözőbb adózási jogszabályokig, hatá­lyon kívül kellett helyeznie a letűnt korszak rendeleté­it. Hozzá kellett látni a köz- igazgatás m & közlekedés hálózat megszervezéséhez, a pénzügyi rekonstrukcióhoz, a jogszolgáltatás, a sajtó meg­szervezéséhez. Az adott kö­rülmények között ezek szin­te megoldhatatlan felada­toknak tűntek. A pénzügyi helyzet két szempontból is súlyos volt. Egyrészt a fe­nyegető infláció ellen kellett küzdeni, másrészt a kor­mánynak pénzre volt szük­sége. Mint Vásáry pénzügy- miniszter később elmondta, az ideiglenes nemzeti kor­mány államkasszájában az első napokban egy lyukas filler sem volt, egy-két hét múlva azonban már 6000 pengő felett rendelkeztek. Ez természetesen csaknem a semmivel volt egyenlő. A múlhatatlan kiadásokra szük­séges összeget Debrecen vá­ros házi pénztára adta köl­csön. Eleinte ebből az elő­legből történtek a kifizeté­sek, később ide folytak a bevételek is. A normális ál­lapot. amikor az állam ré­szére a pénzforgalmat a pos­tatakarékpénztár bonyolítot­ta le, csak áprilisban, a kor­mány Budapestre költözése után kezdődött meg. A kor­mány első komolyabb jöve­delmi forrása a Debreceni Dohánygyár volt, mely arány­lag sértetlenül és elég je­lentős készletekkel vészelte át a háborút. Január 2-án ez a gyár már napi 20 tonna ci- - garettadohányt termelt és a szovjet hadseregtől is kapott megrendelést. A készletek feldoLgogzásából több mint egymillió pengő folyt be. Az utolsó háborús években az állam havi szükséglete mint­egy egymilllárd pengőre te­hető. Most a kormány be­vétele négy hónap alatt nem egészen négyszázmillió, erő­sen inflációs pengő volt. Január 30-án Vásáry pénz- tigymifüőztáf. Kovács állam­titkárit Babanyec dohánygyá­ri igazgatóval a fővárosba küldte, hogy szerezzenek pénzt. A Nemzeti Bankosak nemrég felszabadult és ro­mos épületében akadtak rá a Budapesti Nemzeti Bizottság által megbízott bankelnökre. Oltványi Imrére, aki megfe­lelő igazolás után átadta ne­kik az Országos Földhitelin­tézet pénztárában talált har- mincnégymilLió pengőt, ezt ládákba csomagolták és a szovjet parancscnokságtól kölcsönkért fegyveres kísé­rettel Debrecenbe vitték. Ez volt a kormány első, komoly pénzügyi alapja. Az ideiglenes nemzeti kor­mány valamennyi tevékeny­sége közül az úgynevezett 600-as számú kormányrende­let volt a legfontosabb, mely a nagybirtokrendszer meg­szüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról 6zólt. A rendelet kibocsátása nem ment símán, amit az is bi­zonyít, hogy viszonylag ké­sőn, a kormány megalakulá­sa után csak mintegy 3 hó­napra került rá sor. A föld­reform mértékéről már meg­lehetősen eltértek a vélemé­nyek. A későbbiekben éle­sebben kirajzolódó ellenté­tek a jobb- és baloldal kö­zött a koalíción belül, ekkor már előre vetették árnyéku­kat. Különösen a kisgazda­párt jobbszárnya és a Pol­gári Demokrata Párt képvise­lői igyekeztek megakadályoz­ni a valóban radikális föld­reformot. Az idő szavával azonban most nem lehetett szembeszállni, A március 17-én tartott minisztertanács megtárgyalta és végleges for­májában elfogadta a főidre- form-törvényt. Nyomban el­rendelték annak végrehajtá­sát, s ennek sorúk hétszáz­ezer nincstelen magyar jn* töldhöf. A !?iU8äteaw V> mindig kap valami sértést, a rosszindulat nyilvánvaló jelét. Azt is tudja, hogy egy ilyen közösségben sem lehet egyöntetűen negatív maga­tartás, ha nincs a közösség­nek feje, szellemi és aka­rati irányítója. így polarizá­lódik az ellentét az ökölví­vásig, ahol — látszólag — végleg csatát nyer a pedagó­gus. De ez csak a látvány, a látványosság, ami hat a fiatalok. Az erjedés bent, a szív.' ken már korábban elindult és ez a tanári győ­zelem csak gyorsítja a vég­kifejletet. A film tényként kezeli a háború utáni társadalmat, azokat a fiatalokat, akik a szerelemről, az élet kérdése­iről nem fehér lányszobák mélyén, vagy gólyamesés ár­tatlanságban álmodoznak. Amikor ezeknek a filmbeli fiataloknak a lázadását, hosszú haját és kihívó nyeg­leségét figyeljük, eszünkbe jut a tavalyi nagy francia egyetemistalázadás a re­formokért vagy iníkáább va­lami másért, mint amit a jelen ad nekik. Koraérett ez a generáció az egész világon, ezért kell őt mélyebben megértenünk. Mert a meg­é.-ves meghozza a közelítés módszerét, okosságát és az elengedhetetlen szerétetet is. Mert minden ellentétes hí­resztelés ellenére a mai tea- nagerek is emberi méltóság­ra • vágynak, vagány közös­ségükben érlelődve is fel­nőtté kívánnak lenni, olya­nokká, akiket nem különcsé­geik, de belső értékeik mi­att kell komolyan venni. James Clawell, a rendező novellából írta ezt a filmet és nem takargatta vélemé­nyét, felfogását a fiatalokról. Nem tanmesét szerkesztett, annál jóval többet, állapotot rögzített, amely fény- és árnyoldalaival együtt elgon­dolkoztató. Sidney Poiter mellett Lu­lu, Suzy Kendall, Judy Geeson és Christian Roberts érdemelnek említést, mert a film hőseit teljes nyíltság­gal és következetességgel formálták meg. A filmet a mai teenagerek- nek, a holnapi felnőtteknek és a tanároknak egyaránt ajánljuk megtekinteni, mert ez a film mozzanataival, a lélektani feszítőerők érzé­keltetésével tanulságos. (farkas) A belépőnek azonnal fel­tűnik a megszokottnál na­gyobb forgalom. Van, aki válogat, s akadnak — nem is kevesen —, akik könyv­sorsjegy után érdeklődnek. A böngészőkhöz csatlako­zom, kalauzul kérve Borbas Lászlómét, a könyvesbolt vezetőjét. — Felkészültünk a kará­csonyi „invázióra”, közel 500 ezer forinttal nagyobb raktárkészlettel Tárjak a könyv barátait. A téli könyvvásárra meg­jelent újdonságok közt tal­lózom. A verskedvelőknek: érdekes élményt ígér Ga­rat Gábor új kötete, az írás a falon. Szilvást Lajos regénye, a Született június­ban, minden bizonnyal gya­rapítja olvasói táborát Sa­szonyok miatt azonban még a rendedet kinyomtatása is nehézségekbe ütközött, mert nem volt papír. Végül is Budapestről sikerült papírt szerezni. így a hivatalos lap. a Magyar Közlöny csak már­cius 29-i számában közölhet­te a rendeletet. Me^lakftot- ták az Országos Földbirtok- rendező Tanácsot, melynek elnöke Veres Péter lett. Az Országos Földigénylő Bizott­ságok is gyorsan megalakul­tak, sok helyen meg sem várták a rendelet megjelené­sét, hanem hozzákezdtek a földosztáshoz. Az eJeő hivatalos földosz­tás a második világháború irtán, Magyarországon, Szá­ljaién megyében volt; Tisza- ragyfahm. 1945. március 27- éru Délután fél kettőkor vet­te kezdetéi a történelmi je­lentőségű esemény, melyre az igénylőkön és a hivatalos személyeken kívül a község apraja-nagyja kivonult. Az első nagyobb, már a törvény kihirdetése után történt földosztást ünnepé­lyes keretek között Puszta­szeren tartották, a volt Pal- lavicini-féle uradalom terü­letén. A Viharsarok népe vette tulajdonába azt. ami a magyar parasztság évezredes álma volt. A földosztás meg­valósításával. illetve beindí­tásával (hiszen a telj« vég­rehajtás még sokáig eltar­tott), az ideiglenes nemzeti kormány, a demokratikus Magyarország egyik alapvető és legfontosabb problémáját oldotta meg. Közben az egész ország felszabadult. A felsza­badult országot azonban már technikai saempoittbói sem lehetett Debrecenből kormá­nyozni. így felmerült a Bu­dapestre költözés sürgős szükségessege. <A tés* fcüveMíeajfci játos élményt ígér Bem ing- wag magyar fordításban először megjelent könyve, a Halál délután is. A Pas- suth-kedvelők új kiadásban kapják kézhez a Bíborban született című regényt. Is­mét megjelent a közked­velt Fiúk — Lángok Év­könyve. Van. miből válogatni, de vajon mekkora az érdeklő­dés? — Erre csak egy példát. Mikulás előtti napon 34 ezer forint értékű könyv talált gazdára. Ezekben a napokban közel százszáza­lékos a forgalomnövekedés. Csak könyvsorsjegyből kö­zel 30 ezer forint értékűt, adtunk el eddig, s még len­ne érdeklődés, ám már csak néhány darabbal szol­gálhatunk. * A tői könyvvásár sláger­könyvei hránt érdeklődve kiderül, hogy a Passuth-, Szüvási-, Hemingway- és Moravia-kiaúások vonzzák leginkább a könyvbaráto­kat. Átlagosnál nagyobb az érdeklődés a Fiúk — Lá­nyok Évkönyve és az Úti­könyvek sorozatban megje­lent Ausztria című kiad­vány iránt. — Nem gond az utánren- delés? — Számítottunk az érdek­lődésre, időben gondoskod­tunk a legkeresettebb ki­adványok pótlásáról, így nem távozik csalódottan egy kócyybarát sem. Üjabb vásáriók jönnek. Is­métlődő mondatuk: Kapható még könyv­sorsjegy? Könyvek tatáinak „gaz­dára”, az eladóknak alig akad pihenő percük..... Közeledik a téli könyv­vásár finise,».. Gyöngyös 80-as lakótelepe* tévő földszinti egy szoba- összkomfortos, modem la­kásomat egri hasonlóra, vagy nagyobbra. Ajánlatot kérem levélben: Moostnka Bander, Gyöngyös, Vörös­hadsereg u. 42. m. lépeső- háa, hat. 1. számra kai- . deal. ■■■■■»"■ .......... » T éli könyvvásár '69 Finis elült az egri Gárdonyi Géza Könyvesboltban Tanár úrnak, szeretettel Angol film

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom