Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
MŰSOROK Rjácífa KOSSUTH 1.2« Tánraene 8.50 Gyermakrádió 3.31 Operafelvételek 10.05 Beethovcn-müvek 11.00 Iskolarádio 11.35 Régi angol kórusmuzsika 11.48 Fúvószene 12.30 Melódiákoktól 14.03 A tábori kukta. Daljáték gyermekeknek 15.10 Rádióiskola 18.05 Rubinstein zongorázik 18.28 őrjárat... témánk: A gyermekruházat 18.48 Az éló népdal 17.20 Szimfonikus zene 18.00 Gazdasági Magazin 18.30 Könnyűzenei Híradó 19.25 A Szabó család 19.55 Zenés est négy tételben 21.03 Kulturális világblradó 22.15 Az arab keleti fronton 22.25 Vita a zenekritikáról 23.10 Verbunkosok 23.40 Operettrészletek 0.10 Romantikus kórusok PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.10 Népi zene 11.43 A vendég 12.00 Bizet operáiból 13.05 Törvénykönyv 13.20 Wcincr-szonáta 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Veszprém megye kutatói között 19.00 Népi zene 19.35 Zenekari hangverseny 21.35 Tánczene 22.00 Wagner-íelvételek 22.20 Gondolatok filmekről 22.40 Könnyűzene 23.10 A Bartók vonósnégyes játszik \UYAh 8.05 rrv 17 58 Hírek 18.05 Disputa 18.40 Nemzetközi ifjúsági kaleidoszkóp 19.15 Esti mese 19.25 Gondolatok a változó faluról 19.45 Nótaszó 20.00 Tv-híradó 20.20 Kockázat.., 9 A köztársaság nevében 21.15 Látványosság mindenütt 22.00 Tv-hiradó POZSONYI 9.30 Keserű csillag. (Cseh film) 17.45 Gyermekműsor 19.00 Tv-hiradó i;t.35 Velekviz-műsor 20.45 Zenés műsor 21.10 Cook kapitány nyomában 21.40 Tv-hiradó EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél ti és 8 órakor. Velem nem, asszonyom EGRI BRODY: (Telefon: U-ffl) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Stkerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat? GYÖNGYÖSI PUSKIN: A bűntény majdnem sikerült GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ha hallod a harangokat HATVANI KOSSUTH: Minden évben újra HEVES: Traianus oszlopa l—U. rész (Dupla hely árak!) FÜZESABONY: Imposztorok Egerben: 19 órától szerda reggel 1 óráig a Bajcsy-Zsitinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Wondelés gyermekek részére is. 1941 ŐSZEN hat hétig tartott a tanítás — ha ugyan tanításnak lehet nevezni. A Szálasi-puccs után a nyilas kultuszminiszter rendelettel bezáratta az iskolákat. Eger a november 30-ra virradó éjjel szabadult fel. Ki gondolt volna azokban az órákban tanításra? Volt, aki gondolt. A szovjet városparancsnokság. A december 1-én megjelent falragaszok a polgári teendők között említették az iskolák megnyitását is. Akkor még csak készültem a tanári pályára. Másodéves bölcsész voltam. De az iskolák kérdése hivatásommal állott kapcsolatban, s izgatottan figyeltem: mi lesz a nemes szándékból, s ha lesz valami, akkor menynyi idő múlva. A Sztójay- kormány március végén elrendelte a tanév befejezését, pedig akkor még épségben álltak az iskolaépületek, a pedagógusok közül pedig legalább a nők és az idősebb férfiak a helyükön voltak ... Csakhogy a fasizmust nem érdekelte a magyar művelődés sorsa. S ez volt a döntő tényező. Nem telt el két hét a németek kitakarodása után, s megjelentek a tanulókat iskolába szólító falragaszok. Részben december 13-án, észben december 14-én indult meg a munka a jogakadémián és a fiúközépiskolákban. Az időpont megválasztásában volt valamelyes szerepe a katonai helyzetnek is: az előző napokban szorították lei a város környékéről a németeket. — Az elemi iskolák több-kevesebb késéssel nyitottak kaput, mert az épületek jobban megsínylették a háborút, mint a gimnáziumok és a Líceum. Nehézségek akadályozták a leányok tanításának újrakezdését is; a december 12-i gyalázatos német légitámadás megrongálta a leányközépiskolák Káptalan (ma: Kossuth Lajos) utcai épülettömbjét. SZÁNDÉKOSÁN írtam így: megindult a munka. Tanításról az első napokban, sőt hetekben sem lehetett szó. A tanárok irányításával a diákok rendbe rakták a tantermeket, eltakarították a lehullott vakolatot, törmeléket, bútorroncsokat, a temérdek felgyülemlett szemetet, s ahol kellett, a romokat is. Ám karácsony táján már lehetett látni iskolásokat, akik könyvekkel, füzetekkel a hónuk alatt igyekeztek az iskolába. A tantermek egy részét még ezután sem lehetett használni. Igaz, hogy kevés dőlt romba, de volt más baj. Az az iskola például, amelybe én jártam — a mai Gárdonyi Géza Gimnázium — a tantermek java részét odaadta lakásul olyan családoknak, amelyeknek az otthona lakhatatlanná vált, amíg ők a pincében szorongtak. Tanítottak ahol lehetett, még magánlakásban is. Sokkal kevesebb volt a tanuló, mint amennyi lenni szokott ebben az iskola-metropolisban. Voltak, akiket a Nyugatra szaladó szülők magukkal vittek, voltak középiskolások, akiket mint leventéket elhurcoltak, a vidékiek pedig tavaszig nem jöhettek be. (1945 elejétől aztán lassan, de állandóan gyarapodott a létszám.) A pedagógusok az első hónapokban nem is gondolhattak komoly haladásra. Csak az volt a céljuk, hogy megmentsék tanítványaik tudását az elkallódás- tól. Nem volt karácsonyi szünidő, illetőleg a karácsony három és az újév két munkaszüneti napjára korlátozódott Különös látvány volt, amint a karácsony és újév közötti napokban a tanulók mentek az iskolába. Ilyen talán soha nem fordult elő a magyar közoktatás történetében. De hát lehetett vakációzni? Az előző tanév öt hónapig tartott, s a tanítás felszabadulás utáni újrakezdését csaknem kéthónapos teljes szünet előzte meg Szünidőre hazautazó diákok nem voltak. SAJNOS, CSAK szemlélője lehettem ezeknek az eseményeknek, tevékeny részese nem. Örömmel és csodálattal figyeltem a pedagógusok helytállását. Túl nem becsülhető érdemet szereztek azok, akik magukra vették ezt a nehéz kötelességet, akik nem futottak el: nekik köszönhetjük, hogy az iskola később vállalni tudta az új rend új feladatait. Dr. Bán Ervin A jogról mindenkinek KÉTEZER ÉVESNÉL IS régibb jogi tétel, hogy „az anya mindig biztos” (bár a modern családjog, ezen belül a magyar családjogi törvény is módot ad kivételes esetekben az anyaság megállapítására). Éppolyan régen folynak a viták — az apaság megállapításáról. A leggyakoribb és lényegében minden vitát kizáró eset: a születendő vagy megszületett gyermek szülei házasságban élnek. Az orvostudomány álláspontját alapul véve a törvény úgy rendelkezik, líogy akkor is az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni, ha az anya a gyermek születése előtti 300. és 182. napja között — e két határnap között lehetséges a fogantatás! idő — házasságban élt. Ha az anya csupán a gyermek születése előtt néhány nappal kötött házasságot, a férjet a gyermek apjának kell tekinteni. A szocialista jog nem ismer különbséget házasságból és házasságon kívül született gyermek között, abból kiindulva, hogy születéséről, származásáról senki sem tehet, s ebből joghátrány nem érheti. A természet szerint mindenkinek van apja — s a törvény ennek megfelelően gondoskodik arról, hogy jogilag is legyen apja minden gyermeknek. HA A GYERMEK NEM házasságból született, a törvény az apasági vélelemnek három esetét ismeri: először Ki az apa? említi azt az esetet, ha a férfi teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismeri el a gyermeket. Másodszor: bizonyos feltételek mellett azt a férfit ismeri el a gyermek apjának, aki az anyával a gyermek születése után házasságot kötött. Végül, de nem utolsósorban jöhet még a harmadik eset: amikor egy férfit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánít. Apaságot elismerő nyilatkozatot legkorábban a gyermek születése előtt 300 nappal lehet tenni, végső határidőt nem állapít meg. a törvény. Eszerint tehát akkor is ) elismerheti valaki házasságon kívül született gyermekét a sajátjának, ha az már nagykorú, vagy akár már házasságot is kötött. Megtörténik, hogy valaki azért ismeri el a születendő gyermeket magáénak, mert az anyát feleségül akarja venni. Ilyen esetben is érvényes az apaságot elismerő nyilatkozat, még akkor is, ha a gyermek nem a leendő férjtől származik, s az anya a vér szerinti apa ellen gyermektartási pert nem indíthat mindaddig, amíg a nyilatkozat érvényben van. Teljes értékű, apaságot elismerő nyilatkozatot nem lehet tenni akkor, ha a törvény szerint mást kell a gyermek apjának tekinteni, vagy ha a nyilatkozó és a gyermek között nincs 10 év korkülönbség. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a 16. életévét betöltötte, az ő hozzájárulása is. Utólagos házasságkötési alapján a férjet három esetben lehet külön eljárás nélkül a gyermek apjának le-j kinteni. Először, ha sem aa anya korábbi házassága, sem az említett nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapítható meg, hogy, ki az apa és más ellen nera indított az anya gyermektartási pert. Második feltétel itt is: a férj a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb! Harmadszor: a, férj a házas-, ságkötéskor a gyermekről tudott és az anyakönyweze- lő előtt mégsem jelentette ki, hogy az nem tőle származik. Ha viszont ilyen nyilatkozatot tesz, azt nem vonhatja vissza. Bírói ítélettel is megállapítható az apaság. A családjogi törvény szerint a gyermek apjának nyilváníthatja a bíróság azt a férfit, aki az anyával a fogantatási időn belül, életközösségre utaló körülmények között együtt élt, illetve huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy pedig az anyával a fogantatási időben nemileg érintkezett és alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik. ILYEN ESETEKBEN IS vannak azonban kizáró okok. Nem lehet megállapítani az FIZETÉS NAPJÄN apaságot, ha a vércsoportvizsgálatok azt kizárják, vagy ha a férfi az adott időpontban megtermékenyítésre volt. Az apaság megállapítása iránt indult perekben — amelyeket az apa, a gyermek, illetve képviselője indíthat — egyre nagyobb szerepük van az orvostudomány ilyen irányú kutatásainak és eredményeinek. Az apaság megállapítása, illetve elismerése a szocialista társadalomban nem csupán jogi aktus vagy anyagi kérdés: egyben azt is jelenti, hogy a gyermek tagja lesz az apa családjának, minden más gyermekkel egyen— Ez a mamáé, ez cipőre... (Zsoldos Sándor rajza.) lő jogokat élvez. V. E. "SSSSf*SSSSSSSSSfSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS//f//S/SSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSrSSSsS. 'Ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Az értekezlet megváltotta a világot, legalább is a jelenlevők a második órában még erre esküdtek. A hatodik órában azonban, amikor már az emberek szája keserű volt a sok bagótól és szemüket véresre marta a dohányfüst, és amikor mindenki csatlakozott az előtte szólóhoz, nos, a hatodik órában esküdni már senki sem mert. Legfeljebb arra, hogy egy kicsit hosszú ez már. Unták és a végén mégis szerencséjük volt. Rádöbbentek arra, hogy a világot megváltani nem olyan egyszerű, és ez a döbbenet jelen esetben együtt járt az azonnali cselekvéssel. Ott helyben ki-ki levonta a konzekvenciát saját nagyon is véges képességéről és közös megegyezéssel abbahagytak az értekezletet. Igaz. az igazság megóvandó. el kell még mondanunk: a napirendek is elfogytak. És még valamit: az értekezlet brigadérosa éppen délután négy órában egyezett meg a termelőszövetkezet vezetőivel, eey előreláthatóan tapasztalatokban gazdagnak ígérkező látogatást illetően. Es akkor délután fél négyet mutatott az óra. Mert nem lehet az ilyesmit ^kihagyni. Ilyen komoly értekezlet után kell egy kis lazítás. Márpedig a Sáfrányos a járás legjobb pincéje, vezető ember ott tud a legjobban lazítani ilyen értekezlet után. Rövid fél óra után, vagy nyolc Volga kerókgumija sírva fékezett a szövetkeze4 fehérre mázolt irodája élőt' Nagy port vernek föl az ilyen gumik, a sok bamba nép meg csak ott bámult, mint borjú az új kapura. Mintha sohasem láttáik volna meg ilyesmit. A főkönyvelő kéri Is azonnal a bocsánatot és magyarázza, hogy rusnyák ezek az egyszerű emberek, hiába na, nem tudnak viselkedni. Csak bámulnak, mindig csak bámulnak, ha a pincébe vendégek érkeznek. A kellő Hiedelem után a főkönyvelő harapnivalóért szalasztja az egyik gépíróleányt. aki miniszoknyáját még feljebb húzza, hogy ne akadályozza a futásban. Tíz méterre a csoportosulástól a fehér tüsarkút is lekapja, hogy kellően demonstrálja az ügybuzgóságát. A vendégek addig felmennek az irodára. A főkönyvelő izzad, liheg, ha megkérdeznék, nem tudná megmondani, miért. — Papramorgót, Jani bácsi — röffen egy idősebb parasztra, akit nemrég emeltek ki az irodára. Az öreg bütykös ujjaival kirakja szép sorjában a vékony snapszosoharakat. remegő kezével mindegyiket teleönti. aztán fejhangon invitál mindenkit, hogy: — Ezt igyák, kartársak, ez finom, ez finom, ez kisüst: szilva, a magja is benne van. — Ahogy mondókáját befejezte, kacsintott egyet és egy mozdulattal felhajtotta a méregerős pálinkát. Szeme azonnal könnybelábadt, a többiek viszont köhögtek, lcrákogtak. Akkor még az öreg megkockáztatott egy megjegyzést. — Jó apámtól azt tanultam, hogy az a pálinka, amit nerp lehet megköszönni... Már úgy értette az öreg. olyan erŐ6, hogy nem jön ki hang az ember torkán. Síenki sem nevetett, a főkönyvelő le is intette az öreget, hogy hagyja abba a szellemes kedést. — A kukorica hogy mondja — kérdezte a vendégek brigadérosa a főkönyvelőtől, amikor már a pálinkával megbirkózott. Az irodában tízen dolgoznak. Most mindenki sunyit, a munkája fölé hajol, a világért sem hall semmit <!_■ nem lát semmit. Pedig hal! is, lát is. De mine!:? A főkönyvelő, az persze válaszol. — A kukoricánk közepes — mondja és fél • zemmc' lesi a lányt, jön-e már? — Mert ő sem szereti az ilyen kérdéseket. Kínos az ilyesmi. Akkor is. ha tudja az ember fia, hogy a kérdés amolyan falazás lenne a járási emberek részéről. Mert tulajdonképpen a bort akarják álcázni egy kis látszatellen- nrzéssel. Szóval, hogy ne mondja senki, hogy idejárnak potyázni, ingyen inni, a Sáfrányt® pincéjébe. Becsülettel elvégzik ők a munkájukat. Persze, ha a szövetkezetiek megkínálják őket egy pofa borral, az más. Azt nem szabad, azt nem lehet visz- szautasítani. Az ilyen neveletlen meg nem áll egy bortermelő járásban. Mert a magyar ember már ilyen. Azon még a szocialista úristen sem változtathat. A másodévesnél tartanak, amikor jön a lány. Letesz az asztalra egy kosár száraz kolbászt és két frissen sült cipót. — Hát akkor talán menjünk le a pincéb^, ott folytatnánk, kartánsak — adja ki az ordrét a főkönyvelő. Velük megy a miniszoknyás is, hogy legyen, aki kínálgatja a kartársakat, Lent a pincében az történik. ami már ilyenkor, ilyen pincékben történni szokott. Érdekes, akár a délelőtti ismétlődne meg. szakasztott ugyanaz a helyzet. Csak itt papír helyett pohár van a kézben. De a világmegváltás most mintha jobban menne. Csodálatosan szép az élet, csak egy kicsit igazságtalan. Az ember hat óra hosszáig lué; csak-esak elértekezjjí. eádr 'iái. eldumáigat, de inni mar nem képes, legalább- is hat, óra hosszát egyfolytában, becsülettel, fenékig ürítve a poharakat, az mái’ nem megy, még az Ilyen komoly járási embereknek sem. Pedig emez a jobb, azt a bolond is tudja, csak az ember gyomra meg a hasa, az mar nein a régi. Abba is hagyják, irány a falu. Van ott egy jó földművesszövetkezett presz- szó, abban minden földi jó. Legfőképp erős fekete. Isszák a forró italt, az sem segít. A járási brigadéros gyomra cudarul csikar. Savas az istenadta, se a kolbász, se a bor nem tesz az ilyennek jót. Oda is súgja a főkönyvelő fülébe nagy bánatát. A főkönyvelő egy kicsit kapatos. Első hallásra nem is érti a bajt. Igaz. a beteg is finomkodik. Uradzik, ahelyett, hogy nevén nevezné a gyermeket, Amikor nagy nehezen megérti a dolgot, odainti a presszó bájos felszolgálónőjét: — Irénke. aranyos, hozzon egy fél deci phenolphlhale- int a járási kartársaknak — böfögi a lány kepébe a kérést. — Hát az mi a rossznya- vaja. Ferkó bátyám? — kérdi ártatlanul a lány. — Hát mi.volna, hashajtó, te' lány ... A lány pirulva elmegy a pult mögé, először azt hiszi, gúnyolják, de szót vált az idősebb pénztárosnövel és tíz perc múlva mindenki előtt ott a phenolphthalein. Igaz, nem fél deci. csak egy kis tabletta, de az is megteszi így, ősszel, faluhelyen. Suha Andor 1969. december 2., kedd Huszonöt éve történt... Megnyíltak az iskolák Egerben
