Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

MŰSOROK Rjácífa KOSSUTH 1.2« Tánraene 8.50 Gyermakrádió 3.31 Operafelvételek 10.05 Beethovcn-müvek 11.00 Iskolarádio 11.35 Régi angol kórusmuzsika 11.48 Fúvószene 12.30 Melódiákoktól 14.03 A tábori kukta. Daljáték gyermekeknek 15.10 Rádióiskola 18.05 Rubinstein zongorázik 18.28 őrjárat... témánk: A gyermekruházat 18.48 Az éló népdal 17.20 Szimfonikus zene 18.00 Gazdasági Magazin 18.30 Könnyűzenei Híradó 19.25 A Szabó család 19.55 Zenés est négy tételben 21.03 Kulturális világblradó 22.15 Az arab keleti fronton 22.25 Vita a zenekritikáról 23.10 Verbunkosok 23.40 Operettrészletek 0.10 Romantikus kórusok PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.10 Népi zene 11.43 A vendég 12.00 Bizet operáiból 13.05 Törvénykönyv 13.20 Wcincr-szonáta 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Veszprém megye kutatói között 19.00 Népi zene 19.35 Zenekari hangverseny 21.35 Tánczene 22.00 Wagner-íelvételek 22.20 Gondolatok filmekről 22.40 Könnyűzene 23.10 A Bartók vonósnégyes játszik \UYAh 8.05 rrv 17 58 Hírek 18.05 Disputa 18.40 Nemzetközi ifjúsági kaleidoszkóp 19.15 Esti mese 19.25 Gondolatok a változó faluról 19.45 Nótaszó 20.00 Tv-híradó 20.20 Kockázat.., 9 A köz­társaság nevében 21.15 Látványosság mindenütt 22.00 Tv-hiradó POZSONYI 9.30 Keserű csillag. (Cseh film) 17.45 Gyermekműsor 19.00 Tv-hiradó i;t.35 Velekviz-műsor 20.45 Zenés műsor 21.10 Cook kapitány nyomá­ban 21.40 Tv-hiradó EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél ti és 8 órakor. Velem nem, asszonyom EGRI BRODY: (Telefon: U-ffl) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Stkerül-e hőseinknek meg­találniuk Afrikában titok­zatosan eltűnt barátjukat? GYÖNGYÖSI PUSKIN: A bűntény majdnem sikerült GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ha hallod a harangokat HATVANI KOSSUTH: Minden évben újra HEVES: Traianus oszlopa l—U. rész (Dupla hely árak!) FÜZESABONY: Imposztorok Egerben: 19 órától szerda reg­gel 1 óráig a Bajcsy-Zsitinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Wondelés gyermekek részére is. 1941 ŐSZEN hat hétig tar­tott a tanítás — ha ugyan tanításnak lehet nevezni. A Szálasi-puccs után a nyilas kultuszminiszter rendelettel bezáratta az iskolákat. Eger a november 30-ra virradó éjjel szabadult fel. Ki gondolt volna azokban az órákban tanításra? Volt, aki gondolt. A szovjet vá­rosparancsnokság. A decem­ber 1-én megjelent falraga­szok a polgári teendők között említették az iskolák meg­nyitását is. Akkor még csak készül­tem a tanári pályára. Má­sodéves bölcsész voltam. De az iskolák kérdése hivatá­sommal állott kapcsolatban, s izgatottan figyeltem: mi lesz a nemes szándékból, s ha lesz valami, akkor meny­nyi idő múlva. A Sztójay- kormány március végén el­rendelte a tanév befejezését, pedig akkor még épségben álltak az iskolaépületek, a pedagógusok közül pedig legalább a nők és az idősebb férfiak a helyükön voltak ... Csakhogy a fasizmust nem érdekelte a magyar művelő­dés sorsa. S ez volt a döntő tényező. Nem telt el két hét a né­metek kitakarodása után, s megjelentek a tanulókat is­kolába szólító falragaszok. Részben december 13-án, észben december 14-én in­dult meg a munka a jogaka­démián és a fiúközépiskolák­ban. Az időpont megválasz­tásában volt valamelyes sze­repe a katonai helyzetnek is: az előző napokban szorítot­ták lei a város környékéről a németeket. — Az elemi isko­lák több-kevesebb késéssel nyitottak kaput, mert az épületek jobban megsínylet­ték a háborút, mint a gim­náziumok és a Líceum. Ne­hézségek akadályozták a leányok tanításának újrakez­dését is; a december 12-i gyalázatos német légitáma­dás megrongálta a leánykö­zépiskolák Káptalan (ma: Kossuth Lajos) utcai épület­tömbjét. SZÁNDÉKOSÁN írtam így: megindult a munka. Tanítás­ról az első napokban, sőt he­tekben sem lehetett szó. A tanárok irányításával a diá­kok rendbe rakták a tanter­meket, eltakarították a le­hullott vakolatot, törmeléket, bútorroncsokat, a temérdek felgyülemlett szemetet, s ahol kellett, a romokat is. Ám karácsony táján már le­hetett látni iskolásokat, akik könyvekkel, füzetekkel a hónuk alatt igyekeztek az iskolába. A tantermek egy részét még ezután sem lehetett használni. Igaz, hogy kevés dőlt romba, de volt más baj. Az az iskola például, amely­be én jártam — a mai Gár­donyi Géza Gimnázium — a tantermek java részét oda­adta lakásul olyan családok­nak, amelyeknek az otthona lakhatatlanná vált, amíg ők a pincében szorongtak. Ta­nítottak ahol lehetett, még magánlakásban is. Sokkal kevesebb volt a tanuló, mint amennyi lenni szokott ebben az iskola-metropolisban. Vol­tak, akiket a Nyugatra sza­ladó szülők magukkal vit­tek, voltak középiskolások, akiket mint leventéket el­hurcoltak, a vidékiek pedig tavaszig nem jöhettek be. (1945 elejétől aztán lassan, de állandóan gyarapodott a létszám.) A pedagógusok az első hónapokban nem is gon­dolhattak komoly haladás­ra. Csak az volt a céljuk, hogy megmentsék tanítvá­nyaik tudását az elkallódás- tól. Nem volt karácsonyi szün­idő, illetőleg a karácsony három és az újév két mun­kaszüneti napjára korlátozó­dott Különös látvány volt, amint a karácsony és újév közötti napokban a tanulók mentek az iskolába. Ilyen talán soha nem fordult elő a magyar közoktatás törté­netében. De hát lehetett va­kációzni? Az előző tanév öt hónapig tartott, s a tanítás felszabadulás utáni újrakez­dését csaknem kéthónapos teljes szünet előzte meg Szünidőre hazautazó diákok nem voltak. SAJNOS, CSAK szemlélő­je lehettem ezeknek az ese­ményeknek, tevékeny része­se nem. Örömmel és csodá­lattal figyeltem a pedagó­gusok helytállását. Túl nem becsülhető érdemet szerez­tek azok, akik magukra vet­ték ezt a nehéz kötelességet, akik nem futottak el: nekik köszönhetjük, hogy az iskola később vállalni tudta az új rend új feladatait. Dr. Bán Ervin A jogról mindenkinek KÉTEZER ÉVESNÉL IS régibb jogi tétel, hogy „az anya mindig biztos” (bár a modern családjog, ezen be­lül a magyar családjogi tör­vény is módot ad kivételes esetekben az anyaság megál­lapítására). Éppolyan régen folynak a viták — az apaság megállapításáról. A leggya­koribb és lényegében min­den vitát kizáró eset: a szü­letendő vagy megszületett gyermek szülei házasságban élnek. Az orvostudomány ál­láspontját alapul véve a tör­vény úgy rendelkezik, líogy akkor is az anya férjét kell a gyermek apjának tekinte­ni, ha az anya a gyermek születése előtti 300. és 182. napja között — e két határ­nap között lehetséges a fo­gantatás! idő — házasságban élt. Ha az anya csupán a gyermek születése előtt né­hány nappal kötött házassá­got, a férjet a gyermek ap­jának kell tekinteni. A szocialista jog nem is­mer különbséget házasságból és házasságon kívül szüle­tett gyermek között, abból kiindulva, hogy születéséről, származásáról senki sem te­het, s ebből joghátrány nem érheti. A természet szerint mindenkinek van apja — s a törvény ennek megfelelő­en gondoskodik arról, hogy jogilag is legyen apja min­den gyermeknek. HA A GYERMEK NEM házasságból született, a tör­vény az apasági vélelemnek három esetét ismeri: először Ki az apa? említi azt az esetet, ha a fér­fi teljes hatályú nyilatkozat­tal magáénak ismeri el a gyermeket. Másodszor: bizo­nyos feltételek mellett azt a férfit ismeri el a gyermek apjának, aki az anyával a gyermek születése után há­zasságot kötött. Végül, de nem utolsósorban jöhet még a harmadik eset: amikor egy férfit a bíróság jogerős íté­lettel a gyermek apjának nyilvánít. Apaságot elismerő nyilat­kozatot legkorábban a gyer­mek születése előtt 300 nap­pal lehet tenni, végső határ­időt nem állapít meg. a tör­vény. Eszerint tehát akkor is ) elismerheti valaki házassá­gon kívül született gyerme­két a sajátjának, ha az már nagykorú, vagy akár már házasságot is kötött. Meg­történik, hogy valaki azért ismeri el a születendő gyer­meket magáénak, mert az anyát feleségül akarja ven­ni. Ilyen esetben is érvényes az apaságot elismerő nyilat­kozat, még akkor is, ha a gyermek nem a leendő férj­től származik, s az anya a vér szerinti apa ellen gyer­mektartási pert nem indít­hat mindaddig, amíg a nyi­latkozat érvényben van. Tel­jes értékű, apaságot elisme­rő nyilatkozatot nem lehet tenni akkor, ha a törvény szerint mást kell a gyermek apjának tekinteni, vagy ha a nyilatkozó és a gyermek kö­zött nincs 10 év korkülönb­ség. A nyilatkozat teljes ha­tályához szükséges az anyá­nak, a kiskorú gyermek tör­vényes képviselőjének, és ha a gyermek a 16. életévét be­töltötte, az ő hozzájárulása is. Utólagos házasságkötési alapján a férjet három eset­ben lehet külön eljárás nél­kül a gyermek apjának le-j kinteni. Először, ha sem aa anya korábbi házassága, sem az említett nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapítható meg, hogy, ki az apa és más ellen nera indított az anya gyermektar­tási pert. Második feltétel itt is: a férj a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb! Harmadszor: a, férj a házas-, ságkötéskor a gyermekről tudott és az anyakönyweze- lő előtt mégsem jelentette ki, hogy az nem tőle származik. Ha viszont ilyen nyilatkoza­tot tesz, azt nem vonhatja vissza. Bírói ítélettel is megálla­pítható az apaság. A család­jogi törvény szerint a gyer­mek apjának nyilváníthatja a bíróság azt a férfit, aki az anyával a fogantatási időn belül, életközösségre utaló körülmények között együtt élt, illetve huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy pedig az anyával a fo­gantatási időben nemileg érintkezett és alaposan kö­vetkeztethető, hogy a gyer­mek ebből a kapcsolatból származik. ILYEN ESETEKBEN IS vannak azonban kizáró okok. Nem lehet megállapítani az FIZETÉS NAPJÄN apaságot, ha a vércsoport­vizsgálatok azt kizárják, vagy ha a férfi az adott idő­pontban megtermékenyítésre volt. Az apaság megállapítása iránt indult perekben — amelyeket az apa, a gyermek, illetve kép­viselője indíthat — egyre na­gyobb szerepük van az or­vostudomány ilyen irányú kutatásainak és eredményei­nek. Az apaság megállapítá­sa, illetve elismerése a szo­cialista társadalomban nem csupán jogi aktus vagy anya­gi kérdés: egyben azt is je­lenti, hogy a gyermek tagja lesz az apa családjának, min­den más gyermekkel egyen­— Ez a mamáé, ez cipőre... (Zsoldos Sándor rajza.) lő jogokat élvez. V. E. "SSSSf*SSSSSSSSSfSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS//f//S/SSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSrSSSsS. 'Ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Az értekezlet megváltotta a világot, legalább is a jelen­levők a második órában még erre esküdtek. A hatodik órá­ban azonban, amikor már az emberek szája keserű volt a sok bagótól és szemüket vé­resre marta a dohányfüst, és amikor mindenki csatlako­zott az előtte szólóhoz, nos, a hatodik órában esküdni már senki sem mert. Legfeljebb arra, hogy egy kicsit hosszú ez már. Unták és a végén mégis szerencséjük volt. Rá­döbbentek arra, hogy a vilá­got megváltani nem olyan egyszerű, és ez a döbbenet jelen esetben együtt járt az azonnali cselekvéssel. Ott helyben ki-ki levonta a kon­zekvenciát saját nagyon is véges képességéről és közös megegyezéssel abbahagytak az értekezletet. Igaz. az igazság megóvan­dó. el kell még mondanunk: a napirendek is elfogytak. És még valamit: az értekezlet brigadérosa éppen délután négy órában egyezett meg a termelőszövetkezet vezetői­vel, eey előreláthatóan ta­pasztalatokban gazdagnak ígérkező látogatást illetően. Es akkor délután fél négyet mutatott az óra. Mert nem lehet az ilyesmit ^kihagyni. Ilyen komoly értekezlet után kell egy kis lazítás. Márpe­dig a Sáfrányos a járás leg­jobb pincéje, vezető ember ott tud a legjobban lazítani ilyen értekezlet után. Rövid fél óra után, vagy nyolc Volga kerókgumija sír­va fékezett a szövetkeze4 fehérre mázolt irodája élőt' Nagy port vernek föl az ilyen gumik, a sok bamba nép meg csak ott bámult, mint borjú az új kapura. Mintha soha­sem láttáik volna meg ilyes­mit. A főkönyvelő kéri Is azonnal a bocsánatot és ma­gyarázza, hogy rusnyák ezek az egyszerű emberek, hiába na, nem tudnak viselkedni. Csak bámulnak, mindig csak bámulnak, ha a pincébe ven­dégek érkeznek. A kellő Hiedelem után a főkönyvelő harapnivalóért szalasztja az egyik gépíró­leányt. aki miniszoknyáját még feljebb húzza, hogy ne akadályozza a futásban. Tíz méterre a csoportosulástól a fehér tüsarkút is lekapja, hogy kellően demonstrálja az ügybuzgóságát. A vendégek addig felmennek az irodára. A főkönyvelő izzad, liheg, ha megkérdeznék, nem tudná megmondani, miért. — Papramorgót, Jani bácsi — röffen egy idősebb pa­rasztra, akit nemrég emeltek ki az irodára. Az öreg büty­kös ujjaival kirakja szép sorjában a vékony snapszos­oharakat. remegő kezével mindegyiket teleönti. aztán fejhangon invitál mindenkit, hogy: — Ezt igyák, kartársak, ez finom, ez finom, ez kisüst: szilva, a magja is benne van. — Ahogy mondókáját befe­jezte, kacsintott egyet és egy mozdulattal felhajtotta a mé­regerős pálinkát. Szeme azon­nal könnybelábadt, a többiek viszont köhögtek, lcrákogtak. Akkor még az öreg megkoc­káztatott egy megjegyzést. — Jó apámtól azt tanul­tam, hogy az a pálinka, amit nerp lehet megköszönni... Már úgy értette az öreg. olyan erŐ6, hogy nem jön ki hang az ember torkán. Síenki sem nevetett, a fő­könyvelő le is intette az öre­get, hogy hagyja abba a szel­lemes kedést. — A kukorica hogy mond­ja — kérdezte a vendégek brigadérosa a főkönyvelőtől, amikor már a pálinkával megbirkózott. Az irodában tízen dolgoz­nak. Most mindenki sunyit, a munkája fölé hajol, a vi­lágért sem hall semmit <!_■ nem lát semmit. Pedig hal! is, lát is. De mine!:? A fő­könyvelő, az persze válaszol. — A kukoricánk közepes — mondja és fél • zemmc' lesi a lányt, jön-e már? — Mert ő sem szereti az ilyen kérdéseket. Kínos az ilyesmi. Akkor is. ha tudja az em­ber fia, hogy a kérdés amo­lyan falazás lenne a járási emberek részéről. Mert tu­lajdonképpen a bort akarják álcázni egy kis látszatellen- nrzéssel. Szóval, hogy ne mondja senki, hogy idejár­nak potyázni, ingyen inni, a Sáfrányt® pincéjébe. Becsü­lettel elvégzik ők a munká­jukat. Persze, ha a szövetke­zetiek megkínálják őket egy pofa borral, az más. Azt nem szabad, azt nem lehet visz- szautasítani. Az ilyen neve­letlen meg nem áll egy bor­termelő járásban. Mert a ma­gyar ember már ilyen. Azon még a szocialista úristen sem változtathat. A másodévesnél tartanak, amikor jön a lány. Letesz az asztalra egy kosár száraz kol­bászt és két frissen sült ci­pót. — Hát akkor talán men­jünk le a pincéb^, ott foly­tatnánk, kartánsak — adja ki az ordrét a főkönyvelő. Ve­lük megy a miniszoknyás is, hogy legyen, aki kínálgatja a kartársakat, Lent a pincében az törté­nik. ami már ilyenkor, ilyen pincékben történni szokott. Érdekes, akár a délelőtti is­métlődne meg. szakasztott ugyanaz a helyzet. Csak itt papír helyett pohár van a kézben. De a világmegváltás most mintha jobban menne. Csodálatosan szép az élet, csak egy kicsit igazságtalan. Az ember hat óra hosszáig lué; csak-esak elértekezjjí. eádr 'iái. eldumáigat, de in­ni mar nem képes, legalább- is hat, óra hosszát egyfolytá­ban, becsülettel, fenékig ürít­ve a poharakat, az mái’ nem megy, még az Ilyen komoly járási embereknek sem. Pe­dig emez a jobb, azt a bo­lond is tudja, csak az ember gyomra meg a hasa, az mar nein a régi. Abba is hagyják, irány a falu. Van ott egy jó földművesszövetkezett presz- szó, abban minden földi jó. Legfőképp erős fekete. Isszák a forró italt, az sem segít. A járási brigadéros gyomra cudarul csikar. Savas az istenadta, se a kolbász, se a bor nem tesz az ilyennek jót. Oda is súgja a főköny­velő fülébe nagy bánatát. A főkönyvelő egy kicsit kapa­tos. Első hallásra nem is ér­ti a bajt. Igaz. a beteg is fi­nomkodik. Uradzik, ahelyett, hogy nevén nevezné a gyer­meket, Amikor nagy nehezen megérti a dolgot, odainti a presszó bájos felszolgálónő­jét: — Irénke. aranyos, hozzon egy fél deci phenolphlhale- int a járási kartársaknak — böfögi a lány kepébe a ké­rést. — Hát az mi a rossznya- vaja. Ferkó bátyám? — kérdi ártatlanul a lány. — Hát mi.volna, hashajtó, te' lány ... A lány pirulva elmegy a pult mögé, először azt hiszi, gúnyolják, de szót vált az idő­sebb pénztárosnövel és tíz perc múlva mindenki előtt ott a phenolphthalein. Igaz, nem fél deci. csak egy kis tablet­ta, de az is megteszi így, ősszel, faluhelyen. Suha Andor 1969. december 2., kedd Huszonöt éve történt... Megnyíltak az iskolák Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom