Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Í8!|¥áBff?!jálí a vüfan^ramo? Is H Mit viheífiak, mit hozhatunk ? ■ Csempészek, orgazdák — és esetek A borok palűu. . fásának «tudománya” A szakszerű borkezelés «SyUc legnagyobb problémá­ja a palackozott borok bioló­giai stabilitásának biztosítá­sa. Ezen belül pedig — az erjedetlea, cukrot tartalmazó •— édes borok utólagos erje «lésének a megakadályozása Éppen ezert merültek fel a legkülönbözőbb elgondolások a bor stabilitásának elérésé­re. Egyik megoldás a csírát- tanító szűrés beiktatása, az úgynevezett steril palackozás alkalmazása volt Hajlanak á borászok az egys ierű megoldások alkal­mazására is. Ezek a különbö­ző konzerváló szerek, ame­lyeknek bevezetése azonban tiltott és talán még inkább titkolt Igazi borosgazda, vagy borásza® szakember «erre azonban nem vetemed­het Idegen anyag bevitele érintheti a bor összetételét, ..állagát”. Marad tehát a több? megoldás, illetve új megoldások keresése Oj abban besugárzás«® el­járást is folytatnak, amely azonban még nem lépte túl a kísérletezés szakaszát A gyakprlatban tehát erre még nem számíthatunk. Így egyelőre meg kell eléged­nünk az eddig legjobban be­vált módszerrel: a hőkezelés­sel elért' csírátlanítással Rég­óta alkalmazzák a borászat­ban is a pasztőrözést Nem könnyű azonban a palacko­zott borok pasztőrözése, élég drága és gyakran „főtt” ízt ad a bornak. A rövid, hirte­len pasztőrözéssel kezelt és visszahűtött borok oedis ki vannak téve az utók - fer­tőzésnek. A legjobb megoldásnak a .íut-.tók nagy része a mele­gen palackozást tartja. A gyümölcslé- és söriparban •ná; általánosan bevezetett eljá ás ez. Német kutatók tts' -létéi igazolták az eljá­rás előnyeit. A borokat 5 C lók' s lépcsőnként 45—65 C 'okra felmelegítve töltötték paifi.ckokba, előtte pedig a pa1 ckokat széndioxidgázzal telhették. Egy-két hónap múlva kiderült, hogy a me­legen palackozott borok sem jamatukat, sem az illatukat vagy a szénsavtartalmukat és üdeségüket illetően nem ma­radtak el a hidegen, csírátla- nító szűréssel palackozott bo­roktól. ' Amikor leültünk beszélget­ni a tanári sarkában — ké­sőbb nem is bántam, - hogy egyoldalú volt ez a beszél­getés —, csupán sajnáltam, a hétköznapok felületes rész- vótnyilvánításával, egy ha­sonlóan felületes, kényelmet­len. gondolatban. Mert nem minden asszony születik olyannak, hogy a férfiak lép­ten-nyom on megforduljanak utána. S ez után az asszony után nem nagyon forogtak. Csak a szeme volt szép, amilyen csak egy gyermekét váró asszony szeme lehet, az­zal a soha meg nem fejthető, befelé tekintő pillantással, azzal a sokat megénekelt, különös csillogással. Felmondott Azóta már egy más megyében él, és tarnt, amíg meg nem születik a kisbaba. ★ — Ne kérdezzen, majd én elmondom, s maga azt jegyez Xe, amit akar. Nekem mind­egy. — A felmondás érdek­li: hogy miért mondott fel egy pedagógus? Biztosan be­szélt már az igazgatómmal. Bármit mondott, akár jót, akár rosszat, igaza van. De, hoigy végső soron miért is megyek el, az nem fér bele egy mondatba. — Ügy kezdődött, mint tu­catnyi regény, mint igen sok korombeli élete — harminc­éves vágyóik már —: bom­bázással. Akkor maradtam egyedül, csak engem tudtak kiásni öve a pincéből. Anyá­mat még aznap eltemették, apámat egy évvel korábban elvesztettem. Árvahíz, későn kezdett iskola, szürke inté­zeti ruha, a kintiektől ku­(F* ’ je»-—• '■’-H $#SS0 december 25„ csütörtök Egy korábbi kormányhatá­rozat értelmében kereken Öt éve, hogy hazánkban ösz- szevonták a pénzügyőrséget és a vámőrséget, s ettől kezd­ve a testület egységei mind­két munkát végzik Hevesben is. Mégis, ez utóbbiról ma is kevesen tudnak, s ha szóba kerül, kétkedve, csodálkozva fogadják. Miután a vámosok emlegetése itt az országhatá­roktól meglehetősen távol — kissé furcsán hangzik... Pedig — mint a megyei parancsnokságon Demeter Rudolf alezredestől, és Gidó Béla századostól a napokban meggyőződtünk: nincs ebben semmi különös! A vámosok­ra ugyanis ma már min­denütt szükség van. A foly­ton növekvő határforgalom miatt as „elöörsökT egyre in­kább igénylik a — hevesihez hasonló — „belső" segítséget is, különben a háromszínű sorompóknál nem győznék „szusszal” a feladatok teljesí­tését A jobb megértés végett, mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy manap­ság mi minden minősül vám­árunak. Nos, ezt a legegysze­rűbben így jegyezhetjük meg: a forgalomkörbe tartozik minden olyan külföldről be­hozott áru, amelyet a belföl­di forgalom számára még nem „vámkezeltek”. Talán furcsa, de annyi más mellett ide sorolható például az im­portált villamos energia, vagy éppenséggel a vezeté­ken érkező kőolaj is. S hadd fűzzük mindjárt hozzájuk azt is, hogy ezeket a legkönnyebb vámkezelni, a határokon a többi „tömegáruval" — szénnel, fával, érccel, gabo­nával stb. — együtt a legke­vesebb gondot okozzák. Köztudott azonban, hogy külföldről nemcsak ilyenféle tömegáru jön hazánkba, ha­nem a legkülönbözőbb cikkek importjáról beszélhetünk. Ezeket a csomagolt, ládázott árukat már korántsem lehet az előbbiekhez hasonló gyor­sasággal ellenőrizni — a kí­sérő okmányokkal egyeztetni, vámtarifa megfelelő osztá­lyába sorolni — és megvá­molni, így feltétlenül továb­bítják a rendeltetési hely szerint illetékes hivatal ha­táskörébe. Nyilvánvalóan a külkereskedelmi, az export­import jogú (mint például az egri Finomszerelvénygyár) vállalatok, nagyobb gazdasá­nyorált zsíros 'kenyér... Es hajcibálás rengeteg, mert kislánynak is nagyon csúnya voltam. Az intézetbeliekkel nem volt baj — a százötven gyerek tömény magánya ide- ig-óráig összekapcsolta a százötvenféleképpen érzőket. Egyedül voltunk. Tudja, mi­lyen rossz egyedül? ... — Aztán a könyvek, a tan­könyvek egyre érdekesebb­nek tűntek. Nem magoltam —egyszerűen nem tudtam nélkülük meglenni. Más in­tézetek, más állomások. Kí­vül kérgesed ik az ember, éreztem én is, bélül meg egy­re vékonyodnak az idegszá­lak. Tanultam rengeteget, s amikor a nyolcadik végén megkérdezték, mi akarok lenni, hová szeretnék jelent­kezni, gondolkodás nélkül a tanítóképzőt választottam; Maga most azt hiszi, hogy a szokásos megokolás miatt: volt egy tanárom, aki olyan nagyszerűen tanított, hogy kedvet kaptam a pedagógus pályára. Nekem nem volt nagyszerű tanárom. És ép­pen ezért lettem tanítónő. Nagyszerű pedagógus szeret­tem volna lenni. Ez a célom ma is, és tudom, hogy jói dolgozom. — Kérdeztem már ugye, hogy milyen rossz egyedül?... Még megkérdezem többször is. Pedig eleinte úgy érez­tem. megtaláltam magam a gyerekek között. Megszeret­tettem velük magam — na­gy oű-nagy an nehéz volt... — gi egységek adják a legtöbb munkát Nagyságára mi sem jellemzőbb jobban, mint az, hogy csupán megyei vállala­taink külkereskedelmi for­galma eddig mintegy 40 szá­zalékkal haladta meg a tava­lyi teljes vámbevételt! A pénzügyőrök természe­tesen nemcsak az érkező, ha­nem az induló küldemények­kel, az exporttal is foglal­koznak. S ugyanekkor — mint arról már sokan meg­győződhettünk — találko­zunk velük a személyforga­lomnál, egyéni vagy csopor­tos turistaúíjaink során a határon, vagy... éppen a határon jóval innen. Persze hangsúlyozni sem kell, hogy szerencsésebbek ezek a találkozások a három­színű sorompók közelében, s főleg: szabálysértés nélkül... Ehhez talán nem árt megje­gyezni, hogy kellemetlenség nélkül csakis úgy utazhatunk, ha minden esetben betartjuk az érvényes rendelkezéseket. Olyan pénzösszeget, akkora értékű használati tárgyat vi­szünk ki az országból és ho­zunk be, amilyent a rendele­tek megengednek. Mindezeket szemmel tar­és enyéimnek éreztem őket Egyszer aztán azon kaptam magam, hogy égető félté­kenységet érzek az anyák iránit, akik tanítás után meg­várták a kicsinyeimet, és ha­zavitték. .. elvitték tőlem. A másaik községiben — akkor még Hajdú megyében taní­tottam — majdnem fegyelmit kaptam. Bezártam egy gye­reket, azt szerettem a leg­jobban. Nem volt rossz, de és valamilyen ürüggyel még­is bezártam (gyönyörű, hul­lámos hajú, szöszke kislány volt), és a tanítás után még egy óra hosszat véle voltam. Eleinte sírt, aztán — ne ne­vessen ki, ez nagyon komoly dolog! — nagyot játszottunk. Alig akart hazamenni __Az­n ap éjjel rádöbbentem, hogy veszélyes, számomra roppant veszélyes lehet ez. talán az őrületbe is kergethet — s el­jöttem ide tanítani. Lassan tíz esztendeje már. Van ki­tüntetésem, kaptam sok ju­talmat. ,. de... — Albérletben lakom, egyedül. Nincs kiről gondos­kodnom. Azelőtt megfésültem a kócos hajat, kiküidtem az apróságot kezet mosni, de egyszerre minden megakadt Hol?... Nő vagyok, ugyan­úgy á természet gyermeke, mint más, csak velem mosto­hán bánt a természet. Érzem a férfiak méla undorát, ér­zem a kínzó egyedüllétet, ér­zem otthon, amikor csak ma­gamnak melegítem a vacso­rái, • érzem a tanári' kar tani, persze az egyszerűbb feladat Ám — mint erről né­hány megyei példán keresz­tül meggyőződhetünk — a vá­mosok a bonyolultabb ese­tekben is „eligazodnak”. E. I. — ismerősének taná­csára — eladott motorkerék­párjáért vásárolt Pesten haj­dani disszidens honfitársától, egy mostani svéd állampol­gártól, 30 ezer forintért egy Opel Rekordot. Hogy az ügy­let „simábban” menjen, közjegyzői közreműködéssel ajándékozási okiratot is „szerkesztettek”, s így már látszólag semmi akadálya sem volt annak, hogy „hiva­talos úton” futhasson a kocsi: El I. újonnan szerzett tulaj­dona átesett a vámkezelésen és megkapta a belföldi for­galmi rendszámot is. Aztán már csak a vámösszeg tör­lesztései következtek jó ideig. Mindaddig — amíg a Vám- és Pénzügyőrség feljelentése alapján végűi is kivették a slusszkulcsot az autóból és tulajdonosát a Központi Ke­rületi Bíróság szabadságvesz­téssel sújtotta... L. K. és H. T. kényelme­sebben próbált hasonlóan «zilveszteirű mulatságán- S ér­zem, mikor mások szé­pen öltöztetett, másokra ha­sonlító, kis nebulóit tanílga- tom. Pedig ők szeretnek, ők még nem tudják felfogni a külső, néha sorsdöntő je­lentőségét Az a kislány sem tudta, mit mond, amikor a szünetben odajött hozzám, megfogta a szoknyám szélét és bizalmasan ezt súgta: i,Anyuka azt mondta, hogy a tanítónéni csúnya...” — Helyettesítést kértem, és „hazá’-rohantam. — Már sokan kérdezték, de nincs válaszom rá: ki a gyer­mekem apja. Nem is fontos — az ő számára sem. Igaz. amikor szóbeszéd tárgya lett a faluban az állapotom, meg­keresett egyszer, de nem kel­lett a segítsége. Róla elég is ennyi. A terhes-tanácsadáson mindenki elhal’ • amikor belépek. Az i /•"utó ezt mondta: „Mete n én, tu­dod, de elvéle ’ ;d volna... Szeme előtt .gy minden­kinek, és... ledagógus. aki nem független a közízléstől... „Mit válaszoljak? Bementem a járáshoz, ahol az osztály­vezető (mindig nagyon jó volt hozzám) boldogan vállalko­zott, hogy keres számomra állást. Más megyében. — Tudja, milyen rossz volt egyedül?... De már csak két hónap! Ha nálunk beszélget­tünk volna — nem nálam, hanem nálunk! —, meg­mutatnám, milyen gyönyörű a kelengye. Négy pólyahuzat, két betét, ötven pelenka, in- gecsfcék, és gumibugyik, és két hónap múlva megszüle­tünk. Q először, én másod­szor. ★ Kevés ilyen szép asszonyt láttam életemben f : . Kiiai Gábor g levfl MÍItefll «ágoMozta* autóikkal az országban mind­addig, amíg egyszer csak szintén a pénzügyőrök ke­zére kerüllek. M. L.-né más „praktiká val” igyekezett könnyű ha­szonra szert tenni: bécsi uta­zása során itthoni ismerősei ­nek — fiatal házasoknak — nászajándékokat küldött, visszaérkezése után azonban a vámmentesen kapott, külde­ményeket magához vette. Természetesen erre is rájöt­tek, s az „ötletet” pénzbír­sággal és az „ajándékok” el­kobzásával viszonozták. A gyöngyösi Sz. L.-né is a kényelmet szerette, ezért ide­haza vásárolta össze a kül­földiektől a rejtve behozott és könnyen megkapható kü­lönböző ruházati cikkeket, hogy azokat később majd jó­kora nyereséggel eladja. Időközben így már akkora árukészletet halmozott fel, hogy egy kisebbfajta falusi boltnak is becsületére válha­tott volna Sajna, egy várat­lan akadály miatt nem ke­rülhetett sor az értékesítésre: Sz. L.-né ügye ugyanis a pénzügyőrök „jóvoltából” szintén a bíróságra került... Próbálnak csalni — kicsi­ben és nagyban. Szabályta­lankodnak a turisták és „élelmeskednek” olykor a vállalatok is, > A csempészek, orgazdák, mindennemű devizabűntett elkövetői ellen dolgoznak a pénzügyőrök. Szerteágazó, nagy felelősségű munkájuk jobb ismerete mellett — már könnyebben érthető, hogy miért van rájuk szükség „benn” az országban, Heves­ben is... Gyón) Gyula E hó 14-én Egerben a MABE­OSZ Észak-magyarországi Te­rületi Bizottsága a Megyei Mű­velődési Házban, a Heves me­gyei bélyeggyűjtő körök részé­re területi értekezletet tartott. Az értekezleten a megyében működő köröik képviseltették magukat. A szövetség képvisele­tében dr. Fövenyesi László gyűjtőtárs. a MABEOSZ orszá­gos vezetőségének tagja jelent meg és tartott beszámolót idő­szerű, a köröket, illetve a bé­lyeggyűjtőket érdeklő kérdések­ről. Az értekezletet Debreczeny László gyűjtőtárs, a területi bi­zottság tagja nyitotta meg. A beszámoló kitért a megye körei­nél^ fejlődésére. A bélyegkiadá­sok alakulásáról, a szövetség és a posta közötti kapcsolatokról, a kibocsátott bélyegek darabszá­mának és névéli ék ének megál­lapításáról. amelyet időközön­ként az események is alakíta­nak. Hasznos felvilágosítást adott a bélyerbemutatók és ki­állítások rendezésével kapcso­latban. A küldöttek éltek hozzá- szó’ási Jogukkal és a gyűjtőket érintő problémára kaktap kielé­gítő választ dr. Fövenyesi gyűj­tőtárstól. Megidentek a* érte­kezleten Rábay László, a területi bizottság vezetője, valamint Tó­ka János és Sárvári Kálmán gyűj tőtársak, a területi bizott­ság tagjai. * Az 1969-es bejvegkiadási prog­ram a budapesti nemzetközi ga­lambkiállítás megnyitása alkal­mából megjelent 1 forintos cm* lékbé.‘yegg°l feleződött be. — Az, év efeó negyedében „ügyeskedni"; ajándékozási • *-• ^*v"r^"^«r.*>wv,«t,v"^"w,vvvv"»r«nrfsrfvy»"vvvvvwvv,>^vy- - •■■ .-»’vwvwrwvwvwvvvwvvvvvvvw^ Egy asszony káiszer EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete hétköznapi V* 6 és 8 órakor, ünnepnapokon: 3, Vj 6 és 8 órakor 25-28-lg: Sex és a Pmjadom EGRI DRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete hétköznap* Va ö es V* 8 órakor, ünnepnapo- kon: Va 4, V* 6 és l/2 8 órakor 23—28-ig: Elza, a vadon szülötte EGRI BÉKE: 28-án: A kis katona és a fehér ló FELNEMET: 25—26-án: Szárnyas Fifi 28-án: Pokolrév GYÖNGYÖSI PUSKIN: 25—28-ig: A hét aranyembm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: 25—28-ig: Flórián kapitány 1—11. (Dupla help- árak) FÜZESABONY: 25—27-ig: A hallgatag emöet 28-án: Velem nem, asszonyom! HATVANI VÖRÖS CSILLAG: 25—27-ig: a 24—25-ös nem tét vissza 28-án: Diliinger halott HATVANI KOSSUTH: 25—26-án: Szemüvegesek 27— 28-án: Minden eladó HEVES: 25-én: Az én bolondos famíliám 28— 28-ig: Mezítláb a parkban PÉT ÉRV AS ARA: 25- én: Apa 26- án: Hamis pénz 27- 28-án: Estély habfürdővél Egerben, december 25-én, délután 3 órakor és este 7 órakor: VÖRÖS ÉS FEKETE (Bérletszünet) December 26-án, délután 3 óra­kor és este 7 órakor: JANOS VITÉZ (Bérletszünet) December 27-én, délután 3 óra­kor: A LEGJOBB APA (Bérletszünet) Este 7 órakor: A LEGJOBB APA (Katona-bérlet) December 28-án, este 7 órakor: JANOS VITÉZ (Bérletszünet) flSnUBt! ezer- • r Egerben: szerdán délután 14 órától vasárnap reggel 7 óráig, a Bajosy-Zsilinszky utcai rende­lőben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet: szer­dán 16 órától 17.30 óráig, csütör­tökön, pénteken és szombaton 8 órától 10 óráig, az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. Gyöngyösön: szerdán délután 14 órától vasárnap reggel 7 óráig a Sas utcai rendelőben. Gyermekorvosi ügyelet: a Pus­kin utcában 25-én, 26-án és 27- én 9 órától 11 óráig. Telefon: 16-36, 16-44. Hatvanban: szerdán 12 órától vasárnap reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. Telefon: 10-04, Rendelés gyermekek részére is­várható a december 2-án megje­lent VII. Festmény-sorhoz tar­tozó 10 forintos blokk, a ma­gyar bélyeg centenáriuma alkal­mából 1971-ben megrendezésre kerülő nemzetközi bélyegkiállí­tás három értékből álló nropa- gandasora. Egyes bélyegek ne­vezetes fővárosi épületeket áb­rázolnak. Megjelenik még egy nyolc bélyegből álló érdekes sorozat, amely az autó törté­netét fogja illusztrálni. * Különös katalógus jelent meg az Egyesült Államokban, amely színházi vonatkozású bélyegeket mutat be illusztrálva, mintegy száz oldal terjedelemben. ’ Ä könyv tizenöt fejezetben tár­gyalja az e témakörbe tartozó bélyegeket, és többek között ilyen csoportokat állít fel: szí­nészek. színpadi jelenetek, ope­rák. dalművek. tánc, színpadi szerzők, színház épületek, jel­mezek, álarcok. A katalógus külön fejezetet. szentel a Rhakespo^re-rel kapcsolatos bé­lyegeknek. * A Magyar Posta által meghir­detett felszabadulási bélyeg- terv-pályázatra 44 pályázótól 341 ra1z érkezett be. A művek ötle- tesséfjükben nem érték el a várt és Igényelt színvonalat. Ezért a 15 tagú zsűri az első díjat nem adta ki. a második és a har­madik d.fiat rtedíg megosztva, négy pályázó osztotta ki. * ttj dón ságok. — Decemberben már csők két alkalmi bél végzés lesz. December 25-én Salgótar­ján felszabadulásának 25. évfor­dulótára és a másik Orosháza SZÍV» ef és éneik 225. év^rtfi iiötát köszönti. — Az ENSZ úlabb művészsort adott ki. a két bé­lyeg részleteket ábrázol a^pél az ősi mozaikból, amelyet Tu­nisz ajándékozott o szervezet­nek. — a nemzetközi levélkéire tanán 56 yenf*: hétvégét adott ki. — Az amerikai morva»* r^Ö- Vf 1 SÓg T-Trulálv T'rt'VMr* ve» ge< 0>TT»<-i1nmko, _ B T,K~„1rr.A: a vtr**-pami Drimbk^^kus KÖ^* társaság ötértékű sora. Nfmetl TV 5jJ^ÍJggSjg^^K«««SSW»5w5*<iö5iúCC-W^V/WöC^w.w^.^....... .........................- — A f ySngyM Se. L.-né különös „Importja" -* leltár ntán •

Next

/
Oldalképek
Tartalom