Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
V hlsbárányok karácsonyra fJZf2 D$£«m *2bárányt várnak karácsonyra. A korai elletés azért szükséges, mert húsvétra 30—40 legos súlyban, mint húsbárányt értékesítik. Képünkön: Bognár József juhász, egyik kedvencével. (MTI-foto — Feherváry Ferenc felv.) Bolondok hajója Amci ii*ai tiiItat Katherine Anne Porter regénye filmszalagra került. Stanley Kramer, a film 'világhírű rendezője mély bölcsességgel és a kritikus kor levegőjét sűrítve adja vissza képekben mindazt, amit az 1933-as évből, egy hajóira zsúfolt környezetben meg lehetett örökíteni. A film címe többfélekép. pen is találó. Szimbolikus abban az értelemben, hogy ezek a saját sorsukat élő és másra képtelen emberek minden mozdulatukban, minden mondatukban önmagukat adják. Miért is van az, hogy alig négyhetes összezártságban az első napok udvariassági és megértési formáit levetkőzve tűrhetetlen ■ás elviselhetetlen önmagukat játsszák az emberek? Van a pszichikai törvényeknek még kellően nem hangsúlyozott olyan fordulata, amely a lelki következést éppen akkorra teszi, amikor azt legkevésbé kényszerítenék ki a gondok, vágy a megszokott környezet. David, a festő keresi önmagát és nagy szerelmet érez .jenny iránt. Jenny is szereti es 6 is önmaga akar ma- radni, de a kettő így, kettejük között, nem megy: minderre ebben a látszólagos semmittevésben. egy utazás keretei között döbbennek rá. tilsa, a csúnya lány élni akarna, de szüleinek kispolgári feszessége, 'mackós ostobasága öltözékén és mozdulatain is tükröződik. A spanyolok sem tagadják meg magukat, Pepe zsarnoki módon és gőggel uralkodik a aeki dolgozó táncoslányok ‘felett. És mert német hajón vagyunk, pöffeszikedik a nagynémet birodalmi tudat, az a felfogás, hogy mindent az ideológiai elképzelések szerint kell átalakítani a világban. Ki kell irtani az emberiség jelentős részét, mert Siegfried Rieber és a hozzá hasonlóak a hatalmat és al rendet így és csak így szándékoznak berendezni a világban. Mennyire komikus és valóban mennyire bolond kis perspektíva ezen a hajón, hogy a kapitányi asztalhoz csak azok ülhetnek, akiit nem esnek a zsidószármazás gyanúja alá. A suttogások, az egymást leellenőrzések, a társasági hírek egymásutánja •felnyitják az embereket és vallanak magukról, még ma is rokon- vagy ellenszenvet keltve történelmi szerepük iránt. Löwen thal. a zsidó kereskedő országhatárokon át áru- tikként viszi a keresztényi és egyéb hitek vásári porté- Kait, s közben érzelgősebben és naivabban hisz a maga németségében, mint a valóban „árja” gőgösök. Glocken, a törpe, íe9ti esettségét feledtetve nő naggyá ezen a hajón, mert amit mond, az általános érvényű, s nem is törekszik arra, hogy mások elfogad iák kritikaként. ■069. ii hier 31.. vasárnap Valóban, lehet-e vagy érdemes-e ma úgy nézni ezt a filmet, mintha magyarázata lenne mindannak, ami 1933- ban és utána megesett Európában és az egész világon? Szabad-e azt állítanunk ma, hogy ezek a hősök a Bolondok 'hajóján, személy szerint is előkészítették azt, amit röviden második világháborúnak nevezünk. A néző elképed, hány rövidlátó ember élt akkor és hány nyilvánvaló tragédia felé sodródott azokban az éveikben. A történelemben vannak korsza. kok, amikor az emberiség általánosan rossz közérzete vezet robbanáshoz. S íme, ennek a hajónak a főhőse, a szívbajos orvos, az értelmetlenül íeltüzesedő szerelem fényénél érti meg. mennyire hibás volt az, amit ő a saját világnézetének, nevezett. Ma niár azért tűmnek ezek az emberek bolondoknak, mert a fülledt kor téves szemléletébe bezárva éltek célokért, amikről alig két évtized múltán kiderültek, hogy értelmetlenek. Bili Tenny példázza ezt a szemléleti csődöt a legtisztábban. Iszik és nők után fut, mert mint baseballjáté- kos nem tudta megtanulni, hogyan kell a gólvonalról a csavart labdát visszaütni. Minő tragédia, ha egy ember életében mindennek csak ez a kulcsa, ez a csavart labda ott, a gólvonalon. Mindennek ellentéteiként és a tragikus idők embertelen atmoszférájának feloldásaként utazik ezen a hajón a La Condesa is, áld nem bírta elviselni az emberi szenvedést és azt, hogy neki ezt közelről kellett látnia. Stanley Kramer a világsikert arató regényt úgy vitte filmre, hogy annak egész atmoszféráját átmentette a könyv lapjairól a celluloidszalagra. Az epikus hömpöily- gésű regény hőseit drámai pillanatokban ábrázolja. A huszonhat nap eseményei ismétlődő ritmusuk ellenére i;: viszik a teljes kitárulkozás felé azokat, akiket az írónő a kor jellemzésére és a maga sorsából megörökítésre méltónak tart. és ítél. A film sem véletlenül világsiker. A film élő nagyságai közül sokan vállaltak ebben a filmben szerepet. Simone Signorét, Vivien Leigh, Lee Marvin, Heinz. Rühmann, a magyar Beregi Oszkár, Jose Ferrer mellett a főhőst játszó Oscar Werner adja a játék értelmét és csúcsát, mert elhiteti velünk, hogy a hajóorvos belső, érzelmi tragédiája szükségszerű; feladta magát, men a társadalom megfojtotta benne a továbbélés lehetőségét A jeles operatőri munka Ernest László nevét jegyezteti fel velünk. (farkas) AfuddßAUuM U ŰJ1&SIÜ1ETÉSIG (Pécsi István dokumentumsorozata) 1. A főispán űr vadászik... Ki ne emiekezne egy kis nemzet agonizálására. Ki ne emlékezne a Donnál „hősi” halált halt 200 ezer fiatal élet mindig friss mementó- jára... Ki ne emlékezne azokra a „nemzetvezetökre'5, akik létük fenntartásáért egy tízmilliós nép sorsát dobták a „hagy rulettasztal ra”. Mindez már történelem, írtak, írnak, ■ írni fognak róla, emlékeztetnek anyák százezreinek keserűségbe fagyott könnyeire. Megírják, elmondják a statisztikai mutatókat ... Az újságíró, ha erről, ha egy nemzet haláltáncáról és szebb folytatást ígérő újjászületéséről ír, elsősorban az embert, sorsát idézi, az emberét, aki végső soron mégis formálja a történelmet, napjainknál is tisztábbá, szebbé... oooo 1944. oki * me? mányzó, a negyedszázadon át hivatalosan dicsőített ellentengernagy ijedten felad mindent, csak parányi sorsát mentse át az elkövetkező évtizedekre... Jönnek a zöldingesek, a Szálasi-„hu- szárok”... Csakhogy a történet nem itt kezdődött, a szálak mesz- szebbre nyúlnak vissza ... Egy tenyérnyi megye, Heves sorsa, története is érzékeltet minden mélységet jelző összetevőt... A szegedi „fasiszták megelőzték Hitiért, Horthy különítményeseinek rémtetteitől megborzadt az akkori Európa legpolgáribb, leg- mértéktartóbb antantpolitikusa is, ennek ellenére ez a hatalmi mánia negyedszázados renddé nőtt. Lettünk — persze csak hivatalosan — Európa legjobboldalibb politikai rendévé. Innen már érthető a folytatás, az első találkozások % berchtesgat Számok a család körül A KARÁCSONY az emberek milliói számára elsősorban családi ünnep — a születéssel és a halállal legközvetlenebbül egymáshoz kötött közösségek összetartozásának kifejezője. A társadalom alapsejtjeiről; a családokról közlünk néhány tényt ezúttal; némi túlzással talán azt is mondhatjuk, arról tudósítanak az adatok: hány magyar családban gyújtották meg karácsony estéjén a fenyőfa gyertyáit, s kik veszik körül az együvé tartozás érzésével az erdők gyantaillatú követeit. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy az ország családiháztartási viszonyairól átfogóan és viszonylag a legfrissebben a január 1-én esedékes népszámlálás tavalyi főpróbája: az úgynevezett mik- rocenzus adatai tudósítanak. Az adatgyűjtés során 200 000 személyt írtak össze, s ebből — a hibahatárok megjelölésével — országos tényekre is következtetni lehet. A Statisztikai Hivatal vizsgálatának jelképes pillanatában: 1968. január 1-én, 10 236 000 lakosa volt az országnak — ebből 9 392 000- ren éltek 2 953 000 családban — tehát hazánkban erős megközelítéssel, átlag 3 személyből áll egy-egy család — ezenkívül 88 000 személy élt részcsaládokban, 458 090 személy élt egyedül, és mint-r egy' háromszázezren különböző iiitézetekben éltek. Végeredményben a legutóbbi, 1963. évi mikrocenzus adataihoz képest a családok szá- ma 4 százalékkal, az egyedülállóké pedig 3 százalékkal emelkedett. Ezetc tehát űzök a számszerű körvonalak, amelyek az ország, mondhatnánk családi. állapotát mindenekelőtt jellemzik. A következő érdekes vizsgálódási ponthoz, amit jelképesen úgy határozhatunk meg, hogy átlag hányán állnak egy-egy karácsonyfa körül —, hogy tehát mekkorák a családok —, a választ némileg előbb kell kezdenünk. Közismert, hogy az évtized első felében a természetes szaporodás folyamatosan csökkent, s az 1965. évi 2,4 ezrelékes aránnyal a deni „megszállottal”, a Don- kanyar és a többi. Egy megye történetéből ennek érzékeltetésére a legjellemzőbb epizódokat ragadja ki a múltat nem véletlen idéző újságíró... Akik megszólalnak, akiknek emlékeit közvetítem, részesei voltak Haláltáncnak, Újjászületésnek egyaránt... OOOO Egy név után érleldődtem, ár. Hedry Lőrinc főispán egyénisége érdekelt, mert a Horthy-rendet ő fémjelezte Hevesben. Bárkitől informálódtam, senki sem elégedett meg a név idézésével, hanem néhány nem is olyan lényegtelen mozzanatot hozzáfűztek a bemutatáshoz... — Hedry Lőrinc? Ez a név így önmagában nem mond semmit. Hozzá kell még tenni a főispáni titulushoz. hogy: de gc.nere Aha. azaz, Aba nemzetségétől származó... És kirajzolódik egy „disz- tingvált” magyar úr, egysávos! dzsentriből hevesi főispánná lett törekvő „ember'’ képe. Nem rendelkezéseit idézték az emlékezek — a volt rend polgári származású hivatalnokai — ha nem egyéniségéről beszéltek. Kiragadtam a legjellemzőbb történetet: Volt egyszer, még a huszas évek végén egy vadászat — de mennyiszer is volt — «safe ez aa egy fcü» mélypontra jutott, azóta viszont az ismert, intézkedések, például a gyermekgondozási segély hatására is fokozatos emelkedés figyelhető meg, Végeredményben ezzel a demográfiai háttérrel is összefügg az a sajátos irányú változás, hogy a családok száma 1963 és 1968 között kétszer olyan arányban nőtt mint a családokéban élők szánta, következésképp: az átlagos családnagyság mindjobban csökkent. Érdekesen és szemléletesen, jelzi ezt az a tény. hogy — száz családra számítva — 1960-tól évenként átlag egy fővel csökkent a családnagyság. VILLANTSUK rá a demográfia reflektorfényét azokra is, akik talán egyedül vannak ezen az ünnepen — a teljes képhez ez i§ hozzátartozik. Miközben a házasságban élők száma öt esztendő alatt 4 százalékkal nőtt (és 1968. január 1-én pontosan 5 381 000-ren éltek házasságban). gyorsan emelkedett az elváltak száma is: öt év alatt 32 százalékkal, s ez 1968-ban 54 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. (Jegyezzük meg: csak arányokról van szó, végeredményben azonban az elváltak népességi aránya 2 százalékról mindössze 3 szá zalékra nőtt.) S ha az ünnepről szólva a magányról is említést tettünk, nem feledkezhetünk meg az öregekről sem. A vizsgált öt évben, 1963 és 1968 között, az átlagos életkor meghosszabbodása révén tovább tartott a társadalom öregedési folyamata: miközben a gyermekkorúak száma 8 százalékkal csökkent, az öregkorúaké (6o’ évesek vagy idősebbek) 12 százalékkal nőtt. Különösen gyorsan emelkedett — 22 százalékkal — a 70—74 évesek aránya. És erőteljesen (26 százalékkal) csökkent, az első világháború okozta születésmérséklődéssel összefüggésben, az 50—-54 évesek évjárata; A CSALADOK e hozzávetőleges népességi körvonalrajza után természetesen fontos vázolnunk a társadalmi változásokat, a foglalkozási átrögződés mozsgását is. Figyelmet érdemel mindenekelőtt, hogy a keresők családonkénti száma átflag 4 százalékkai emelkedett, s 1968-ban száz családra átlón ősén nevezetes, mert a főispán úr „véletlenül” halálra lőtte az árvaszéki elnököt. Martonffy Lajost, akiről az a fáma járta, hogy ellenlábasa. Mindez egy vadászaton történt, ahol jelen volt a megye elitjének, a vármegyei közigazgatás krémjének színe-java. Mindenki látott mindent, mégis megszületett az ítélet. Tévedés ne essék: nem a főispán űr, a de genere Aba. hanem a domosslói gazdasági ügyintéző ellen, aki éveket ült a börtönben teljesen ártatlanul... És ma is él erről a keserű sztoriról a fáma: gyűlöletből célzott a főispán... Sőt még több: a domoszlói ügy intéző engedett, nem véletlen, nem ingyen ... Ügy hangzik ez, akár előtétet a Haláltánchoz. De voltak más variánsok, más sorsjelzők is. Ezek közül ér demes idézni a legjellemzőbbet, ár. Nagy János, pápai prelátus. szentatagyai trónálló „különös” öngyilkosságáról szólót. A megye. reakciós, nyilas érzelmekkel szimpatizáló papságának szószólója volt dr. Subik Károly, aki ha sonló egyházi rangot élvezett, mint „kollégája”, aki viszont az egyszerű nép fiaiban kutatta a tehetséget, i nemzet sorsát előrevivő erőt. A jobbat akaró pap hiába emelte szavát, győzött az, aki as átányi Taby-kaslag 178 kereső jutott — 7-t*! több. mint 1963-ban (miközben a száz kereső családtagra jutó eltartottak száma 9<‘- ről 78-ra mérséklődött). Jelentősen módosult a családok társadalmi-gazdasági szerkezete is. Öt év alatt a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainak aránya számo - tévőén csökkent, a nem mezőgazdasági fizikai dolgozóké, a szellemi foglalkozásúaké. a nyugdíjasoké pe- aig gyorsan nőtt. Jellemző, hogy amíg 1960-ban az ország családfői közül mipr den harmadik a mezőgazdaságban dolgozott, 1968-ban már csak minden ötödik! a nyugdíjas családfők száma megkétszereződött, s részesedésük az ország családszamában 8-ról 18 százalékra emelkedett. Nem pillantottunk be ezúttal a számok kalauzolásával a családok belső életébe-, hiszen nyilvánvalóan külön téma a valasz arra a legfontosabb kérdésre: hogyan élnek a családok, miként változtak életviszonyaik az utóbbi esztendőkben, ti ha részletes képet nem rajzolunk is erről, csupán egyetlen nézőpontból villantjuk fel a változásokat, ezúttal is a bevezetőben említett mik- rocenzus adataira támaszkod va. Azt is áttekintették a vizsgálódás során: milyen mértékben terjedlek el a háztartásokban a különböző tartós fogyasztási cikkek, a mindennapi életet könnyítő, a korszerű életforma irányzatait erősítő gépek, berendezések. A szamok bizonysága szerint a háztartások több mim négyötödében van rádió, átlag 38 százalékában működik televízió, s minden 27. háztartásban van magnetofon. összesen ezer háztartásra 495 mosógép, 119 centrifuga, 223 porszívó éa 155 hűtőszekrény jut. Érdeme.' azt is hozzátenni, hogy 1968- ban ezer haztartasra átlag 40 gépkocsi jutott. SOK — KEVÉS? — ne vizsgáljuk ezúttal, hiszen a vaiasz attól függ, honnan nézzük: az igények oldalárai természetesen kevés, az évtized első esztendeinek ellátottsági színvonalához képest viszont nyilvánvaló a gyors fejlődés? T. A. tely urával, a szálasizmus kiötlőjével, s a körülötte tömörült ultrajobboldali Réteggel tartotta kapcsolatát. Nagy János ellen zuhogtak a vádak, s megindult a tudatosan felkeltett susmus. — Fiatal f iúkat gyűjt maga köré ... nem is véletlenül ... beteges hajlam liajt■ja.... Az eredmény: öngyilkosság, egy haladó szellemű ember halála... Eddig a tény, de az emlékezek több mint. három évtized távolából is másként beszélnek Okét idézem: — Elébe tették a fegyvert, utána dobálták az aljas, az alaptalan vádakat... Megmondták, nincs más választása .., Ekkor meghalt egy szabad gondolkodású lelkész, egy igaz emberbarát. Meg kellett halnia, meri Horthy emberei is Szálasi zöldinge- seinek „nótáját fújták”, csak valamivel disztingvál- tabban, kifinomultabban, a hatalom évtizedes rutinjának birtokában... Két történet még jóval a Haláltánc előtt. Két történet mely jelzi az elkövetkező idők egyetlen fő motívumát: a terrort., a Don-ka- nyart, a Hitler-barátságot... Két történet, melyről még ma is beszélnek a folyvást szebbülő korban élő emberek ... két történet, melyre nagyon is érdemes figyel* ni...
