Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

V hlsbárányok karácsonyra fJZf2 D$£«m *2­bárányt várnak karácsonyra. A korai elletés azért szükséges, mert húsvétra 30—40 leg­os súlyban, mint húsbárányt értékesítik. Képünkön: Bognár József juhász, egyik kedvencével. (MTI-foto — Feherváry Ferenc felv.) Bolondok hajója Amci ii*ai tiiItat Katherine Anne Porter re­génye filmszalagra került. Stanley Kramer, a film 'vi­lághírű rendezője mély böl­csességgel és a kritikus kor levegőjét sűrítve adja vissza képekben mindazt, amit az 1933-as évből, egy hajóira zsúfolt környezetben meg le­hetett örökíteni. A film címe többfélekép. pen is találó. Szimbolikus abban az értelemben, hogy ezek a saját sorsukat élő és másra képtelen emberek minden mozdulatukban, min­den mondatukban önmagu­kat adják. Miért is van az, hogy alig négyhetes össze­zártságban az első napok ud­variassági és megértési for­máit levetkőzve tűrhetetlen ■ás elviselhetetlen önmagukat játsszák az emberek? Van a pszichikai törvényeknek még kellően nem hangsúlyozott olyan fordulata, amely a lel­ki következést éppen akkorra teszi, amikor azt legkevésbé kényszerítenék ki a gondok, vágy a megszokott környe­zet. David, a festő keresi ön­magát és nagy szerelmet érez .jenny iránt. Jenny is szereti es 6 is önmaga akar ma- radni, de a kettő így, kette­jük között, nem megy: mind­erre ebben a látszólagos sem­mittevésben. egy utazás ke­retei között döbbennek rá. tilsa, a csúnya lány élni akarna, de szüleinek kispol­gári feszessége, 'mackós osto­basága öltözékén és mozdu­latain is tükröződik. A spa­nyolok sem tagadják meg magukat, Pepe zsarnoki mó­don és gőggel uralkodik a aeki dolgozó táncoslányok ‘felett. És mert német hajón va­gyunk, pöffeszikedik a nagy­német birodalmi tudat, az a felfogás, hogy mindent az ideológiai elképzelések sze­rint kell átalakítani a világ­ban. Ki kell irtani az embe­riség jelentős részét, mert Siegfried Rieber és a hoz­zá hasonlóak a hatalmat és al rendet így és csak így szándékoznak berendezni a világban. Mennyire komikus és valóban mennyire bolond kis perspektíva ezen a hajón, hogy a kapitányi asztalhoz csak azok ülhetnek, akiit nem esnek a zsidószármazás gyanúja alá. A suttogások, az egymást leellenőrzések, a társasági hírek egymásutánja •felnyitják az embereket és vallanak magukról, még ma is rokon- vagy ellenszenvet keltve történelmi szerepük iránt. Löwen thal. a zsidó keres­kedő országhatárokon át áru- tikként viszi a keresztényi és egyéb hitek vásári porté- Kait, s közben érzelgősebben és naivabban hisz a maga németségében, mint a való­ban „árja” gőgösök. Glocken, a törpe, íe9ti esettségét fe­ledtetve nő naggyá ezen a hajón, mert amit mond, az általános érvényű, s nem is törekszik arra, hogy mások elfogad iák kritikaként. ■069. ii hier 31.. vasárnap Valóban, lehet-e vagy ér­demes-e ma úgy nézni ezt a filmet, mintha magyarázata lenne mindannak, ami 1933- ban és utána megesett Euró­pában és az egész világon? Szabad-e azt állítanunk ma, hogy ezek a hősök a Bolon­dok 'hajóján, személy szerint is előkészítették azt, amit rö­viden második világháború­nak nevezünk. A néző elké­ped, hány rövidlátó ember élt akkor és hány nyilvánva­ló tragédia felé sodródott azokban az éveikben. A tör­ténelemben vannak korsza. kok, amikor az emberiség ál­talánosan rossz közérzete ve­zet robbanáshoz. S íme, en­nek a hajónak a főhőse, a szívbajos orvos, az értelmet­lenül íeltüzesedő szerelem fényénél érti meg. mennyire hibás volt az, amit ő a saját világnézetének, nevezett. Ma niár azért tűmnek ezek az emberek bolondoknak, mert a fülledt kor téves szemléle­tébe bezárva éltek célokért, amikről alig két évtized múltán kiderültek, hogy ér­telmetlenek. Bili Tenny példázza ezt a szemléleti csődöt a legtisz­tábban. Iszik és nők után fut, mert mint baseballjáté- kos nem tudta megtanulni, hogyan kell a gólvonalról a csavart labdát visszaütni. Mi­nő tragédia, ha egy ember életében mindennek csak ez a kulcsa, ez a csavart labda ott, a gólvonalon. Mindennek ellentéteiként és a tragikus idők embertelen atmoszférájának feloldása­ként utazik ezen a hajón a La Condesa is, áld nem bír­ta elviselni az emberi szen­vedést és azt, hogy neki ezt közelről kellett látnia. Stanley Kramer a világsi­kert arató regényt úgy vitte filmre, hogy annak egész at­moszféráját átmentette a könyv lapjairól a celluloid­szalagra. Az epikus hömpöily- gésű regény hőseit drámai pillanatokban ábrázolja. A huszonhat nap eseményei is­métlődő ritmusuk ellenére i;: viszik a teljes kitárulkozás felé azokat, akiket az írónő a kor jellemzésére és a ma­ga sorsából megörökítésre méltónak tart. és ítél. A film sem véletlenül világsiker. A film élő nagyságai közül so­kan vállaltak ebben a film­ben szerepet. Simone Signo­rét, Vivien Leigh, Lee Mar­vin, Heinz. Rühmann, a ma­gyar Beregi Oszkár, Jose Ferrer mellett a főhőst ját­szó Oscar Werner adja a já­ték értelmét és csúcsát, mert elhiteti velünk, hogy a hajó­orvos belső, érzelmi tragédi­ája szükségszerű; feladta ma­gát, men a társadalom meg­fojtotta benne a továbbélés lehetőségét A jeles operatőri munka Ernest László nevét jegyez­teti fel velünk. (farkas) AfuddßAUuM U ŰJ1&SIÜ1ETÉSIG (Pécsi István dokumentumsorozata) 1. A főispán űr vadászik... Ki ne emiekezne egy kis nemzet agonizálására. Ki ne emlékezne a Donnál „hősi” halált halt 200 ezer fiatal élet mindig friss mementó- jára... Ki ne emlékezne azokra a „nemzetvezetökre'5, akik létük fenntartásáért egy tízmilliós nép sorsát dobták a „hagy rulettasz­tal ra”. Mindez már történelem, írtak, írnak, ■ írni fognak ró­la, emlékeztetnek anyák százezreinek keserűségbe fa­gyott könnyeire. Megírják, elmondják a statisztikai mu­tatókat ... Az újságíró, ha erről, ha egy nemzet haláltáncáról és szebb folytatást ígérő újjá­születéséről ír, elsősorban az embert, sorsát idézi, az em­berét, aki végső soron még­is formálja a történelmet, napjainknál is tisztábbá, szebbé... oooo 1944. oki * me? mányzó, a negyedszázadon át hivatalosan dicsőített el­lentengernagy ijedten felad mindent, csak parányi sor­sát mentse át az elkövetke­ző évtizedekre... Jönnek a zöldingesek, a Szálasi-„hu- szárok”... Csakhogy a történet nem itt kezdődött, a szálak mesz- szebbre nyúlnak vissza ... Egy tenyérnyi megye, He­ves sorsa, története is érzé­keltet minden mélységet jel­ző összetevőt... A szegedi „fasiszták megelőzték Hitiért, Horthy különítményeseinek rémtet­teitől megborzadt az akkori Európa legpolgáribb, leg- mértéktartóbb antantpoliti­kusa is, ennek ellenére ez a hatalmi mánia negyedszá­zados renddé nőtt. Lettünk — persze csak hivatalosan — Európa legjobboldalibb politikai rendévé. Innen már érthető a folytatás, az első találkozások % berchtesgat Számok a család körül A KARÁCSONY az embe­rek milliói számára elsősor­ban családi ünnep — a szü­letéssel és a halállal legköz­vetlenebbül egymáshoz kö­tött közösségek összetartozá­sának kifejezője. A társadalom alapsejtjei­ről; a családokról közlünk néhány tényt ezúttal; némi túlzással talán azt is mond­hatjuk, arról tudósítanak az adatok: hány magyar csa­ládban gyújtották meg kará­csony estéjén a fenyőfa gyer­tyáit, s kik veszik körül az együvé tartozás érzésével az erdők gyantaillatú követeit. Közbevetőleg megjegyez­zük, hogy az ország családi­háztartási viszonyairól átfo­góan és viszonylag a legfris­sebben a január 1-én esedé­kes népszámlálás tavalyi fő­próbája: az úgynevezett mik- rocenzus adatai tudósítanak. Az adatgyűjtés során 200 000 személyt írtak össze, s eb­ből — a hibahatárok megje­lölésével — országos tények­re is következtetni lehet. A Statisztikai Hivatal vizs­gálatának jelképes pillana­tában: 1968. január 1-én, 10 236 000 lakosa volt az or­szágnak — ebből 9 392 000- ren éltek 2 953 000 család­ban — tehát hazánkban erős megközelítéssel, átlag 3 sze­mélyből áll egy-egy család — ezenkívül 88 000 személy élt részcsaládokban, 458 090 személy élt egyedül, és mint-r egy' háromszázezren különbö­ző iiitézetekben éltek. Vég­eredményben a legutóbbi, 1963. évi mikrocenzus ada­taihoz képest a családok szá- ma 4 százalékkal, az egye­dülállóké pedig 3 százalék­kal emelkedett. Ezetc tehát űzök a szám­szerű körvonalak, amelyek az ország, mondhatnánk csa­ládi. állapotát mindenekelőtt jellemzik. A következő ér­dekes vizsgálódási ponthoz, amit jelképesen úgy hatá­rozhatunk meg, hogy átlag hányán állnak egy-egy ka­rácsonyfa körül —, hogy te­hát mekkorák a családok —, a választ némileg előbb kell kezdenünk. Közismert, hogy az évtized első felében a ter­mészetes szaporodás folya­matosan csökkent, s az 1965. évi 2,4 ezrelékes aránnyal a deni „megszállottal”, a Don- kanyar és a többi. Egy me­gye történetéből ennek ér­zékeltetésére a legjellem­zőbb epizódokat ragadja ki a múltat nem véletlen idéző újságíró... Akik megszólalnak, akik­nek emlékeit közvetítem, ré­szesei voltak Haláltáncnak, Újjászületésnek egyaránt... OOOO Egy név után érleldődtem, ár. Hedry Lőrinc főispán egyénisége érdekelt, mert a Horthy-rendet ő fémjelezte Hevesben. Bárkitől informá­lódtam, senki sem elégedett meg a név idézésével, ha­nem néhány nem is olyan lényegtelen mozzanatot hoz­záfűztek a bemutatáshoz... — Hedry Lőrinc? Ez a név így önmagában nem mond semmit. Hozzá kell még tenni a főispáni titu­lushoz. hogy: de gc.nere Aha. azaz, Aba nemzetségé­től származó... És kirajzolódik egy „disz- tingvált” magyar úr, egysá­vos! dzsentriből hevesi fő­ispánná lett törekvő „em­ber'’ képe. Nem rendelke­zéseit idézték az emlékezek — a volt rend polgári szár­mazású hivatalnokai — ha nem egyéniségéről beszél­tek. Kiragadtam a legjel­lemzőbb történetet: Volt egyszer, még a hu­szas évek végén egy vadá­szat — de mennyiszer is volt — «safe ez aa egy fcü» mélypontra jutott, azóta vi­szont az ismert, intézkedések, például a gyermekgondozási segély hatására is fokozatos emelkedés figyelhető meg, Végeredményben ezzel a de­mográfiai háttérrel is össze­függ az a sajátos irányú vál­tozás, hogy a családok szá­ma 1963 és 1968 között két­szer olyan arányban nőtt mint a családokéban élők szánta, következésképp: az átlagos családnagyság mind­jobban csökkent. Érdekesen és szemléletesen, jelzi ezt az a tény. hogy — száz család­ra számítva — 1960-tól éven­ként átlag egy fővel csök­kent a családnagyság. VILLANTSUK rá a de­mográfia reflektorfényét azokra is, akik talán egyedül vannak ezen az ünnepen — a teljes képhez ez i§ hozzá­tartozik. Miközben a házas­ságban élők száma öt esz­tendő alatt 4 százalékkal nőtt (és 1968. január 1-én pon­tosan 5 381 000-ren éltek há­zasságban). gyorsan emelke­dett az elváltak száma is: öt év alatt 32 százalékkal, s ez 1968-ban 54 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. (Jegyezzük meg: csak arányokról van szó, végeredményben azonban az elváltak népességi aránya 2 százalékról mindössze 3 szá ­zalékra nőtt.) S ha az ünnepről szólva a magányról is említést tet­tünk, nem feledkezhetünk meg az öregekről sem. A vizsgált öt évben, 1963 és 1968 között, az átlagos élet­kor meghosszabbodása révén tovább tartott a társadalom öregedési folyamata: miköz­ben a gyermekkorúak szá­ma 8 százalékkal csökkent, az öregkorúaké (6o’ évesek vagy idősebbek) 12 száza­lékkal nőtt. Különösen gyor­san emelkedett — 22 szá­zalékkal — a 70—74 évesek aránya. És erőteljesen (26 százalékkal) csökkent, az el­ső világháború okozta szü­letésmérséklődéssel összefüg­gésben, az 50—-54 évesek évjárata; A CSALADOK e hozzáve­tőleges népességi körvonal­rajza után természetesen fontos vázolnunk a társadal­mi változásokat, a foglalko­zási átrögződés mozsgását is. Figyelmet érdemel minde­nekelőtt, hogy a keresők csa­ládonkénti száma átflag 4 százalékkai emelkedett, s 1968-ban száz családra át­lón ősén nevezetes, mert a főispán úr „véletlenül” ha­lálra lőtte az árvaszéki el­nököt. Martonffy Lajost, akiről az a fáma járta, hogy ellenlábasa. Mindez egy va­dászaton történt, ahol jelen volt a megye elitjének, a vármegyei közigazgatás krémjének színe-java. Min­denki látott mindent, mégis megszületett az ítélet. Té­vedés ne essék: nem a főis­pán űr, a de genere Aba. hanem a domosslói gazda­sági ügyintéző ellen, aki éveket ült a börtönben tel­jesen ártatlanul... És ma is él erről a keserű sztoriról a fáma: gyűlölet­ből célzott a főispán... Sőt még több: a domoszlói ügy ­intéző engedett, nem vélet­len, nem ingyen ... Ügy hangzik ez, akár elő­tétet a Haláltánchoz. De vol­tak más variánsok, más sorsjelzők is. Ezek közül ér demes idézni a legjellem­zőbbet, ár. Nagy János, pá­pai prelátus. szentatagyai trónálló „különös” öngyil­kosságáról szólót. A megye. reakciós, nyilas érzelmekkel szimpatizáló papságának szószólója volt dr. Subik Károly, aki ha sonló egyházi rangot élve­zett, mint „kollégája”, aki viszont az egyszerű nép fiai­ban kutatta a tehetséget, i nemzet sorsát előrevivő erőt. A jobbat akaró pap hiába emelte szavát, győzött az, aki as átányi Taby-kas­lag 178 kereső jutott — 7-t*! több. mint 1963-ban (miköz­ben a száz kereső családtag­ra jutó eltartottak száma 9<‘- ről 78-ra mérséklődött). Je­lentősen módosult a családok társadalmi-gazdasági szerke­zete is. Öt év alatt a mező­gazdasági fizikai dolgozók családjainak aránya számo - tévőén csökkent, a nem me­zőgazdasági fizikai dolgo­zóké, a szellemi foglalkozá­súaké. a nyugdíjasoké pe- aig gyorsan nőtt. Jellemző, hogy amíg 1960-ban az or­szág családfői közül mipr den harmadik a mezőgazda­ságban dolgozott, 1968-ban már csak minden ötödik! a nyugdíjas családfők száma megkétszereződött, s részese­désük az ország családsza­mában 8-ról 18 százalékra emelkedett. Nem pillantottunk be ez­úttal a számok kalauzolásá­val a családok belső életébe-, hiszen nyilvánvalóan külön téma a valasz arra a leg­fontosabb kérdésre: hogyan élnek a családok, miként változtak életviszonyaik az utóbbi esztendőkben, ti ha részletes képet nem rajzo­lunk is erről, csupán egyet­len nézőpontból villantjuk fel a változásokat, ezúttal is a bevezetőben említett mik- rocenzus adataira támaszkod va. Azt is áttekintették a vizsgálódás során: milyen mértékben terjedlek el a háztartásokban a különböző tartós fogyasztási cikkek, a mindennapi életet könnyítő, a korszerű életforma irány­zatait erősítő gépek, beren­dezések. A szamok bizonysága sze­rint a háztartások több mim négyötödében van rádió, át­lag 38 százalékában műkö­dik televízió, s minden 27. háztartásban van magneto­fon. összesen ezer háztartás­ra 495 mosógép, 119 cent­rifuga, 223 porszívó éa 155 hűtőszekrény jut. Érdeme.' azt is hozzátenni, hogy 1968- ban ezer haztartasra átlag 40 gépkocsi jutott. SOK — KEVÉS? — ne vizsgáljuk ezúttal, hiszen a vaiasz attól függ, honnan nézzük: az igények oldalárai természetesen kevés, az évti­zed első esztendeinek ellá­tottsági színvonalához képest viszont nyilvánvaló a gyors fejlődés? T. A. tely urával, a szálasizmus kiötlőjével, s a körülötte tö­mörült ultrajobboldali Réteg­gel tartotta kapcsolatát. Nagy János ellen zuhogtak a vádak, s megindult a tu­datosan felkeltett susmus. — Fiatal f iúkat gyűjt ma­ga köré ... nem is véletle­nül ... beteges hajlam liajt­■ja.... Az eredmény: öngyilkos­ság, egy haladó szellemű ember halála... Eddig a tény, de az emlékezek több mint. három évtized távolá­ból is másként beszélnek Okét idézem: — Elébe tették a fegyvert, utána dobálták az aljas, az alaptalan vádakat... Meg­mondták, nincs más válasz­tása .., Ekkor meghalt egy sza­bad gondolkodású lelkész, egy igaz emberbarát. Meg kellett halnia, meri Horthy emberei is Szálasi zöldinge- seinek „nótáját fújták”, csak valamivel disztingvál- tabban, kifinomultabban, a hatalom évtizedes rutin­jának birtokában... Két történet még jóval a Haláltánc előtt. Két törté­net mely jelzi az elkövet­kező idők egyetlen fő motí­vumát: a terrort., a Don-ka- nyart, a Hitler-barátságot... Két történet, melyről még ma is beszélnek a folyvást szebbülő korban élő embe­rek ... két történet, melyre nagyon is érdemes figyel* ni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom