Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

Az Egri Dózsa teljesítménye a számok tükrében Az Egri Dózsa labdarugó­csapata a bajnokság har­minc mérkőzésén összesen huszonegy játékost szerepel­tetett Valamennyi találko­zón csak a középhátvéd Kiss János kapott helyet a csapatban, mögötte a továb­bi sorrend: Rajna 28, Wink­ler 27, Kárpáti 27, Lakinger 27, tMndi 26, Berán 23, Tát­rai 22, Tóth M. 22, Szűcs 22, Bánkúti 20, Kovács F. 18, Faliszek. 18, Sálcza 15, Ko­vács Gy. 12, Czeczeli 11, Bu­lyovszky 5, Mészáros 4, Szász Czeglédi 3, Fodor 1. Az egész' évi teljesítmé­nyeket figyelembe véve — házi osztályozókönyvünk alapján — a következő rang­sor alakult ki a játékosok között: 1. Landi 7,45, 2. Berán 7, 3, Bánkúti 6ß, 4. Tátrai 6,86, 5. Lakinger 6,80, 6. Kárpáti 6,77, 7. Winkler 6,74, 8. Kiss 6,70, 9. Szűcs 6,4, 10. Czecze­li 6,4, 11. Bulyovszky 6,3, 12. Szász 6,3, 13. Tóth M. 6£, 14. Mészáros 6,2, 15. Kovács F. 6,1, 16. Rajna 6,1, 17. Fa­liszek 6, 18. Salcza 6, 19 Kovács Gy. 6. A legmagasabb osztályza­tot, kilencest, hat esetben, érdemeltek ki egri játéko­sok, éspedig Landi három­szor, Kiss, Tóth M. ée L«- langer egyszer-egyszer. A listavezető Landi négy mérkőzésen nyújtott gyenge teljesítményt, a többieken viszont biztos kezű őre volt kapujának, nem egy esetben — így a legutóbbi két mér­kőzésen — a bravúros vé­dések egész sorát mutatta be, Berán teljesítménye eléggé hullámzó volt, több esetben érdemelt hatos osztályzatot,- tíőt, ötösei is akadtak. Az utolsó öt találkozón viszont kifejezetten jól játszott. Ál­talában megfelelően érvé­nyesült technikai képzettsé­ge, ő az, aki „lát is a pá­lyán”, Magabiztos szerelé­sek után igyekezett rögtön indítani, leadásai azonban nem mindig sikerültek és e gyorsasága, fordulékonysága sem volt kielégítő. Bánkúti a tavaszi idény előtt megsérült, s a hosszú kényszerpihenő meg is lát­szott játékán. Később azon­ban kitűnő formába lendült* jól cselezett, a középpályán sokszor uralta a mezőnyt, s bár nem igazi karmester sok jó labdát adott társai­nak, sok jó akciót indított jeü. A jövő évadra még több erőt kell majd gyűjtenie! Tátrai ugyancsak súlyos sérüléssel kezdte a bajnok­ságot. Felgyógyulása után aiehezen melegedett játékba, de aztán egyik legmegbízha­tóbb játékosa lett a csapata mák. Egyenletes teljesítmé­nyére jellemző, hogy a le­játszott 22 mérkőzésből 15 esetben kapott hetes osztály^ zatot. Kemény szerelő, har­cos szellemű középpályás, hibája viszont, hogy hajla­mos a könnyelműsködéspe. Lakinger jelentetette a legtöbb veszélyt az elleniéi kapujára, ő szerezte a leg­több gólt is. Gyors, lendü­A népújság tippjei AZ SÍ. HÉTBE I. Bari—Cagliari x X. Bologna—Torino x 1 3. Juventus—Lazio' 4. Lanerossi—Brescia I a 3. Milan—Florentina ' Í x 3. Napoli—Inter. 1 X 7. Konja—Palermo 1 a. Verona—Sampaotig 2 3. Atalanta—Perugia ' I 10. Cesena—Catania I 3 II. Como—Keggiana x 12. Livorno—Mantova 2 13. Tern ana—Monza 1 x Pőtmérkőzések: x» 1, X. W1, december S&esŰűi Autósoknak f Útkeresés Az Egri Dózsa csapata az 1989. évi bajnokságban. Álló sor, balról jobbra: Szusza Fe- rene edző, Tátrai, Bulyovszky, Kárpáti, Kiss, Berán, Landi, Winkler, Sándor gyúró. Also sor: Tóth M., Faliszek, Kovács Gy., Bánkúti, Lakinger, Rajna. Szűes. , (Pilisy felvetele.) letes csatár, de az ideihez hasonló felfogással aligha viheti sokra. Le kell szok­nia a fölösleges labdacipe- lésről, a,» fölösleges reklamá­lásokról,'* vitatkozásokról. A bajnokság során két ízben is kiállították. Kárpáti — bár mindösz- sze kétszer kapott nyolcas osztályzatot — megtette a magáét. Nagy erénye, hogy gyors, jól rúg és van szíve küzdeni — időnként azonban ő is könnyelműsködésével borzolta fel a nézők ide­geit Winkler becsülettel végig­harcolta mindkét idényt, rá mindig leheteti számítani. Nem riadt vissza a kemény összecsapásoktól, általában jól tartottam szélsőit, igyeke­zett őket megelőzni a labda átvételében. Gyorsaság te­kintetében azonban ő is gyakran alulmaradt ellenfe­leivel szemben. Kiss ragyogóan kezdte a tavaszi idényt, az első hat mérkőzésein öt nyolcas és egy kilences az osztályzata! Ilyen sorozattal bizony ke­vés NB X-es játékos dicse­kedhet. Utána azonban fo­kozatosan bizonytalanná vált a védelem tengelyében, s már csak néhány alkalom­mal tudta megismételni a rajtnál mutatott jó játékát. A ranglistán elért helyezést döntően befolyásolta a vi­szonylag sok hatos osztály­zat. Szües kevésszer tudta ér­vényesíteni képességeit, el­sősorban nagy gyorsaságát. Néhány mérkőzésen — ami­kor nagyon akart , remek játékot produkált, máskor viszont nem nagyon erőlkö­dött, s közepes, vagy még annál is gyengébb teljesít­ményt nyújtott. A fiatal Czec^eti tizenegy alkalommal öltötte magára az E. Dózsa mezét. Nem keltett csalódást, sőt, Sorok- sár-ott az Egyetértés. Egerben pedig a Vasas ellen, kife­jezetten jól játszott. Szor­galmától, „hozzáállásától” függ, hogy valóban jó lab­darúgó válik-e belőle. Tóth M. elég sokat bajló­dott sérüléssel, így ő sem tudta azt produkálni, ami­re válójában képes. Küzdő­képessége példaszerű, s gyor­sasága is átlagon felüli. Tőle, további fejlődés várható. Faliszek az idén nem tudott igazán belelendülni. Ez egy­részt hosszas sérülésének, másrészt annak volt köszön­hető, hogy több esetben cse­rejátékosként szerepelt, & psak az utolsó negyedórában tépett páb&Bfe. __ K ovács F.-től lényegesen többet vártunk, mint amit nyújtott. Legtöbbször „vé­gigkocogta” a mérkőzéseket, kedvetlenül mozgott. Pedig jó futballista, kitűnően lő kapura és jól is fejel. Rajna teljesítménye ugyancsak csalódást okozott, mindösz- sze kétszer emelkedett az átlag fölé, annál több volt nála a hatos osztályzat, sőt, nem egyszer ötösre kellett értékelni játékát. Kovács Gy. technikailag jól képzett csatár, sokan benne látják a „karmester” Zilahi utódját. Éppen ezért érthetetlennek tűnik gyen­ge teljesítménye, sokszor szív nélküli játéka. Salcza biztató ígéretként indult, az­tán csúnyán visszaélt a biza­lommal úgyannyira, hogy so­rozatos fegyelmezetlenségé­ért él kellett küldeni a sportkörből. A többiek — Bulyovszky, Mészáros, Szász, Czeglédi, Fodor — ritkábban kaptak helyet a csapatban, több­kevesebb sikerrel igyekez­tek megállni a helyüket. A Dózsa 23 gólián az alábbiak osztoztak: Lakinger 5, Kovács F. 4, Rajna 3, Tóth 3, Bánkúti 2, Szűcs 2, Kovács Gy., Faliszek, Cze czeli, Kiss. Az egri mérkőzéseknek 124 ezer nézője volt, ide­genben pedig 90 800-an vol­tak kíváncsiak a csapatra. A játékvezetők közül Vadas Gy., Vízhányó, Soós G., Bi- róczky, Emsberger, Müncz és Teuschler bíráskodott a leg­jobban, Bana, Wottava, Pet­ri, Somlai, de főleg Vincze dr., Pusztai és Borzási mű­ködése viszont sok kívánni valót hagyott maga után. (Legközelebb a Dózsánál bekövetkezett személyi vál tozásotoról, a jövő terveiről számolunk be olvasóinknak, s közöljük az új főtitkár nyilatkozatát is.) Somody József a rugó-birodalomban A rugózás alapvető fel­adata idők során alig módo­sult, de a sebesség növelé­sével mind fontosabbá vált a szerepe. A vele szemben támasztott követelményeket lényegében a korszerű - utak sem csökkentették. Régebben a rugózás szer- kezelti elemei többnyire azo­nosai! voltak, a különböző autók futómű-megoldásai jobbára • csak méretükben tértek el egymástól. 1925— 30-ig jóformán a laprugó volt az egyetlen rugózási elem. Igaz. sokféle formá­ban, sokféle elhelyezéssel hasznosították a keréktenge­lyek és ‘ a vázelemek között. A gépkocsi rugózását nem iehet elkülöníteni a teljes futóműegyiségtől. A gumiabroncs, a keréktárcsa, a tengely vagy tengelycsonk, a fékszerkezet, a lengéscsil­lapító és természetesen a fel_ függesztőikarok rendszere a stabilizátorokkal ugyan szo­rosan a futóműhöz tartozik, de mindennek szerepe van a rugózásban is. Éppen ezért a futóművek tökéletesítése jelentősen hozzájárulhat a gyors autók menetbiztonságá­nak növeléséhez, viszont gyakran a rugózási rendszer fogyatékossága gátolja a se­besség motorikusán könnyen elérhető fokozását. A gyorsan haladó keréknek jól kell követnie az út egye­netlenségeit is. a rugózás, a kerékfelfüggesztés egyik fel­adata pedig annak biztosí­tása. hogy a jármű váza, fel­építménye lehetőleg csak mi­nimális mértékben mozdul­jon el az útra merőleges ten­gelyétől. A húszas évek végé. tői e cél érdekében kerültek előtérbe a két első kerék egymástól független mozgá­Az E. Gárdonyi Gimnázium kosárlabdázóinak bravúrja a Dohó István emlékversenyen A hét végén szombaton és vasárnap rendezték meg Egerben a Szilágyi Gimná­zium tornatermében a Dobó István kosárlabda-emlékver­seny küzdelmeit. A nőknél négy, a férfiaknál pedig két csapat küzdött az első helyért. Az emlékversenyt a nők csoportjában az Egri Tanárképző NB I-es gárdája nyerte meg, második lett a BEAC, harmadik a KSI, ne­gyedik pedig az Egri Gárdo­nyi Gimnázium. A fiúknál nagy meglepetésre az Egri Gárdonyi Gimnázium dia­dalmaskodott: Az NB II. kö­zépmezőnyéhez tartozó Gö­döllői BEAC-ot fektette két vállra! Eredmények. Nők: Egri Tanárképző—BEAC 65:59 (33:30). Kosárdobók: Nyíri 31, Prokop 12, Szarvas 8, Majoros M. 7, Mile 6, Fodor i, illetve Mihályfiné 20, De- zsiné 15. Egri Tanárképző— KSI 57:54 (28:22). Kosárdo- bcik: Nyíri 23, Szarvas 12, Prokop 11, Mile 7, Majoros M. 4, illetve Sző­ke 19 és Szuchy 13. Egri Tanárképző—Gárdonyi Gimn. 90:33 (40:17). Kosárdobók: Nyíri 26, Prokop 18, Majoros M. 14, Mile 12, Szarvas 10, Kövecses 6, Kecskés 4, illet­ve Lukács 12, Kovács 9, Bodnár 6, Begai 4, Trezse- nyik 2. BEAC—KSI 68:6*4 (27:31). Ld.: Mihályfiné 24, illetve Székely 24. BEAC— Gárdonyi Gimn. 54:27 (29:9). Ld : Mihályfiné, Dézsmé 18—18, illetve Kov-áes 15, Bodnár 7. KSI—Egri Gárdo­nyi Gimn. 74:35 (36:17). Ld.: Szuchy 24, Székely 16, il­letve Begai 14, Bodnár 10, Trezsenyrk 6. Férfiak: Egri Gárdonyi Gimn.—Gödöllői EAC 73:72 (30:32). Eger: Káló 15, Nagy II. 6, Nagy I. 18, Galambos 20, Kormos 8, csere: Faze­kas 6, Karasszon, Kovács, Fekete Tarcsányi. Botond, Dénes, fy. torna legjobb jérékosa­Az E. Tanárképző tornagyőztes csapatának Halai játékosa, MMt U, a palánk aU&. sát biztosító felfüggesztő ele­mek, s az újszerű rugók. Megjelentek a torziós rudat* el teredtek a csavarrugók,,-, néhány tervező már akkori­ban eredményesen , kísérle­tezett a gumibetétes rugózás­sal. A tervezők leleményessé­géről tanúskodik azóta is a különféle rugók és lengőka­rok számos kombinációja. -A hagyományostól eltérő fel­függesztési módokkal csak­nem minden esetben csök­kentették a futómű rugó- zatlan tömegét is. Mérséklőd­tek a rugózási lökések, te­hát kevésbé. rongálódtak a jármű szerkezetei. Az egymástól függetlenített kerekekkel elejét vettek an­nak is. hogy a rugózási len­gések káros hatásai átkerül­jenek az egyik oldalról av másikra. De az új futómű­vek megkönnyítették a váz­keret süllyesztését is. tehát kedvezőbb, a régieknél ala­csonyabb súlypont kialakí­tását tették lehetővé. A füg­getlen kerékfelfüggesztés, amely ma már teljesen fel­váltotta az évtizedekig ural­kodó merev tengelyes megol­dást, többnyire csavarrugó­val párosul. A csavarrugó súlya álta­lában kisebb, mint a lemez­rugóé. Minthogy azonban a legőkarok, illetve a hajtó- és fékező erők átvitelére szol­gáló vezetőbetétek nélkül nem töltheti be szerepét, még a legújabb kocsikon is visszatérnek a korszerűen ki­alakított (egyre „soványabb”) lemezrugókhoz. A legújabb kocsikon nem ritkaság a légrugózás, a hidropneumatikus vagy hid- rolastic néven ismert rend­szer. Tíz-tizenöt évvel ez­előtt még a szenzáció erejé­vel hatottak:’'"“'Kétségtelen, hogy sok korábbi rendszer­rel szemben számos előnyük van, s a jövőben bizonyá­ra egyre szélesedik alkalma­zási területük. A lengőkaros légrugóelemekkel még gö­röngyös talajon is egyenes­ben tartható a felépítmény, és a nívószabályozás azonos padlószintet tart akkor is. ha csak egy ember, s akkor is, ha több utas és poggyász súlya terheli a kocsit. Rá­adásul a legtöbb esetbefi ál­lítható karral menet közben megváltoztatható maga a padlószint is. Így sima felü­letű. jó útón alacsony padló­szinttel haladhat a kocsi, de ha rossz, göröngyös úton vagy éppen nehéz terepen kell továbbjutnia. akkor mintegy tíz centiméterrel megemelhető a teljes felépít­mény. E legújabb rugózási rend­szerek magukban foglalják a lengéscsillapító szé&ezetet is. és kiküszöbö­lik aZ autózás egyik nagyon kellemetlen jelenségét, a bó­lintó lengéseket. Előnyük még, hogy viszonylag kis he­lyet foglalnak el, súlyuk sem túlzott, működésük teljesen zajtalan, s jóformán nem igényelnek karbantartást. Jó és rossz utakon egyaránt lágy ragozást biztosítanak — függetlenül a kocsi terhelésé­től. Olyan lágy rugózást, amely nagy sebességet elérve sem rontja a nyomtartó ha­ladást, a nyugodt, útbiztos fekvést és a kanyarstabili­tást. Az ősidőkben kizárólag a kényelmet szolgálta a rago­zás. Ma mái- a rugóknak és a kerékfelíúggesztési rend­szereknek döntő szerepül: van a járművek sebességé­ben és az autózás biztonsá­gában is. A kényelem, sebes­ség és biztonság ellentmondó követelményéit „ pedig egyál­talán nem könnyű egymás­sal összhangban Kielégíteni: Ez a magyarázata a sokféle rugózási rendszernek, a kü­lönböző változatoknak; az ál* land'ó útkeresésnek. Lfeser Gyfcg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom