Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-17 / 292. szám
Elég gyakran és hangsúlyozottan kap helyet a különböző fórumokon mostanában a népművelés. Nézetek csapnak össze körülötte, mert keresik tartalmi meghatározását, megelevenitésé- nek formáit Érvek és ellenérvek feszülnek szemben egymással, ami nemcsak azt bizonyítja, hogy egy sor tisztázásra váró dolgot kell mielőbb rendeznünk, hanem azt is, hogy a népművelés fontossága már mindenki által elfogadott. Ezért kíséri érdeklődés például az olyan tervezetet, ami egy egész város egész évi népművelési feladatait sorolja egymás mellé. így van ez a mostani, gyöngyösi munkatervnél is. Abból indul lei a program, hogy 1970. a harmadik ötéves terv záró éve, tehát illik ilyenkor összevetni eredményeinket azokkal az elképzelésekkel, amiket öt évvel korábban állítottunk magunk elé. Ha csak a nevelési feladatokat emeljük ki az egészből, akkor azt kell megállapítanunk, hogy 1970- re sem változtak meg a korábbi célok. És itt olyan dolgokra is ügyelni kell, mint az emberek társadalmi aktivitásának fokozása, közéleti tevékenységük növelése, a szocialista demokrácia maradéktalan érvényesítése. Igaz, hogy a lakosság általános, szakmai és kulturális színvonala egyre magasabb lesz. ezzel együtt tovább fokozódnak az igények is. amik a minőségnek adnak előnyt. De ugyanakkor igaz az Is, hogy bizonyos rétegek, főként a segédmunkások, viszonylag elmaradottabbak, igénytelenebbek, ezért nehezebb a népművelés eszközeivel elérni őket. Ha ezeket az általános élveket. fel akarjuk váltani a mindennapok gyakorlatára, akkor mindenek előtt a lehetőségeket, az eszközöket és a módszereket kell felmérni. A tárgyi eszközökkel nem dicsekedhet a város. Van ugyan, egy könyvtára, egy művelődési háza, beszélhetünk különböző klubokról, de nevezzük itt meg még a zeneiskolát is. A művelődési ház már elavult. túlzsúfolt, ugyanakkor szegényes felszerelésű. A könyvtár nagyon kiesik a város centrumától, és nagyon távol van az új városrésztől. A zeneiskola öreg épülete pedig csak jóindulattal mondható alkalmasnak tömegek népművelésére. A klubok élete nagyon szegényes. Mmísm Aranyvasárnap iecember 21-én, reggel 9-íől délután 3 óráig nyitva tartunk ! CENTRUM ÁRUHÁZ, EGER Ezek a tények behatárolják a tennivalók területét is. Egyben viszont megmutatják a szükséges fejlesztés alapvető feladatait is. A mindennapok munkájában azonban nincs megállás a nehézségek ellenére sem. így központi helyre kerülnek a hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumát hangsúlyozó ünnepségek. A város 1970. április 4-re megjelenteti Gyöngyös történetét könyv formájában. A Gyöngyösi képesalbum viszont a mai várost és a Mátrát mutatná be az idegeneknek, de talán a helybelieknek is. A fiatalok részére üzemlátogatásokat szerveznek, hiszen közülük nagyon sokan nem is tudják, hogy milyen munka és termelés folyik a gyárfalakon belül. A különböző szakkörök a hagyományok összeggyűjtésével, feldolgozásával törekednének a szocialista haza- fiság eszméjének elmélyítésére. Maga a színvonalasabb ismeretterjesztés is arra ösztönzi a városi hatóságot, hogy nagyobb összeggel segítse a TIT munkáját. Ebben a sorban említsük meg, hogy jövőre elkészítik az új városi művelődési központ tervrajzát, az építkezésihez pedig 1971-ben fognak hozzá. összetettebb és nehezebben megvalósítható cél az ízlésnevelés. Ebben a városi művészeti csoportok is komoly szerepet kapnak. Tagjaik utánpótlásáról azonban eredményesebben kell gondoskodni, mint eddig. Az utánpótlást nehezíti az a felületes vélemény is, amely olykor elhangzik az üzemben, ha a csoport valahol műsort adott. A hagyományos rendezvények közül jövőre is a programban szerepel az ifjúsági dalostalálkozó, a kulturális szemle, a gyöngyösi zenei hetek, a mátrai nyár, de már megkezdik az 1971. évi gyöngyösi szüreti napok előkészítését. A szakkörök a munkásságukról külön kiállításon számolnak majd be. Ezeknek a kiállításoknak a témája a 25 éves évforduló lesz — természetesen. Ahhoz, hogy ezt a nagy vonalakban vázolt, jelentős népművelési programot a lehető legteljesebb mértékben meg lehessen valósítani, ahhoz, hogy a különböző politikai, társadalmi szervek összehangolt együttes tevékenység- elengedhetetlen. A k< i rdinálást a népművelési tanács és a művelődésügyi állandó bizottság biztosítja, irányítja. A rendezvényeket pedig az egész évi programot felölelő műsornaptár tartalmazza. Az alapos felkészülés biztosíték a jó munkához, amit azonban csak utólag, a feladatok elvégzése után lehet majd megítélni. (g. mól.) Í9ti9. december 17., saerd* Hogy igenis van női egyenjogúság nyugaton, mondjuk. Angliában, és hogy ez az egyen_ jogúság nem üres fikció, álljon erre tanúbizonyságul az alábbi hír, amelyet most már minden további kommentár nélkül közlök: „Bezáratta, a hideg idő beálltáwl a londoni Islington városrész elöljárósága, a hölgyek szükségleteit szolgáló nyilvános illemhelyei. Az intézkedés megtörténte utáni napon mintegy száz nőből álló deputáció gyűlt össze az elöljáróság folyosóin és viharosan tiltakozott a határozat ellen. A tüntetők küldöttsége levelet adott át az elöljárónak, amelyben a nők tiltakoznak a férfiakkal szembeni hátrányos és megkülönböztető intézkedés ellen. Az elöljáróság megvitatta a levelet és helyt adott a nők tiltakozásának: bezáratta a nyilvános férfi illemhelyei is.” (—ó) MM Édes hazám" Zenés irodalmi est a Gárdonyi Színházban Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Megyei Színpad együttesen adott műsort hétfőn este, a Gárdonyi Géza Színházban — Édes hazám címmel. A felszabadulás huszonöt éves évfordulója alkalmat adott a két öntevékeny egri művészegyüttesnek, hogy irodalmi és zenei megfogalmazásban valljon a hazáról, arról a hazafiságról, amely különösen Eger falai között fényes történelmi példák nyomán nemcsak érzelem, hangulat, hanem tudatosan vállalt nemes kötelezettség A történelem viharaiban, itt a Duna—Tisza táján sohasem volt frázis a hazáért való önfeláldozás, a sanyargató idők és a külső-belső ellenség elleni hadakozás: évszázadok sodrásában pagy egyéniségek és apró emberek buktak itt el, azért a jövőért,^ amelynek a horizontját Petőfi forradalmi lelke, Kossuth képzelete és államférfim szándékai festették be talán a legszebben. E hazafiság, az érzelmek, hangulatok, az eszmei tartalom, és a nemzeti tudat szólalt meg az ünnepi műsorban. Vörösmarty Mihály Szózatának méltóságteljes hangvétele ugyanúgy a szeretett haza tragikus sorsán való tépelődés, mintahogy Illyés Gyula Bartók című Versében is a meggondolkodtató mélységek tolulnak fel, srámonikérve lelkiisemere- tünktől mindazt, amit nyelv, táj,_ föld, múlt, jelen és a jövő erkölcsi kötései egységgé foglalhatnak bennünk. József Attila Ars poeticája más ritmusban, idegesen feszülő követeléseket állít fel miagával és mindenkivel szemben, amikor magyarságát tárja fel. Megint másképp jelenik meg a haza, ez a boldog és édesen keserves kötöttség a Mélység és magasságban Sós Zoltán versében, Pátosz és illúzió nélkül szemléli közvetlen világát, amely akarva-akanatlan fel- tomyosítja gondolatait És Ruffy Péter írása is más ízekkel szól a hazáról, a derűbe oltott álmodozás és elvágyódás kontrasztjával. A zeneszámok ugyancsak nagy ívet zárnak le Erkeltől Far... ; Férencig. Erkel Ünnepi Nyitánya méltóság- teljesen és a romantikus haza érzés hangvételével emel fel, Liszt Les préludes-je már csak lazább értelmezéssel fogható fel a hazafisá- got közvetlenül tápláló alkotásnak, hiszen a nagy romantikus az emberi küzdelem diadalát rajzolja fel himnlkus ragyogású muzsikájában. Kodály Zoltán Háry Jánosának Intermezzója a néplélek ősi forrásáig vezet míg Farkas Ferenc Mátrai táncai és az Egri Szimfonikusoknak írt Egri Ünnepi Nyitánya már az érzelmi jelen. Érdemes megemlíteni a műsorban felhangzó számok érzelmi és stílusbeli különbségeit, jelezvén a körváltókat és azt az igazságot, hogy a művészek mennyire és milyen őszintén vallották meg korukat és önmagukat. Ez Egri Szimfcmikuso- it Farkas István vezényel . Örömünkre szolgál, hogy */. alkalommal is elmélyült nélést nyújtottak és bár a jubileumi ünnepségsoro;- - ban hasonló előadások é r mést érik, a közönség c •- deklődése most sem hiányzott: az együttes és hallgatósága egymásra találtak. A műsort Szívós Józs’f rendezte. Az általa összeállított műsor szemelvényszs- rűen érzékeltette a körváltókat, azt, ahogyan a haza fogalmát költők, írók és zenészek megélik. Egy-két drámarészlet vagy monológ azért nem ártott volna. Virágú Tibor mellett felfigyeltünk Saárossy Kinga érett prózai előadására. Nagy Edit, Jónás Zoltán, Krajcsik Ilona — Illyés Bartók-versét mondta el hatásosan — é- Molnár Klára osztoznak az irodalmi rész sikerében. (farkas) Külföldi vásárokra..., ... kiállításokra készül a Budapest Kötőipari Szövetkezet. A szövetkezet különleges kollekcióját 1970-ben Líbiában, Kanadában és a Lipcsei Vásáron is bemutatjuk. Képünkön: fehér kötött ruha magyaros hímzésű fekete és piros mintás rojtos stólával. (MTI-foto: Balassa Ferenc j felvétele.) : l m U ^„„SSS/SS/Sf/S/SS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSySSSSSSSSSSSSSSS/S/SSS/S/SSSSSSSSSSSSr U. A háborús Kairó Ez tehát a hatmilliós világváros, mely már nagyon régen kinőtte saját kereteit, s jutott a többi világváros nem könnyű, nem egy esetben áldatlan sorsára. A házak zöme magas, nem egy közülük, nyolc-tíz emeletes, s állandóan építkeznek. De nem épült az utolsó évtizedekben ház garázs nélkül. Szinte szokatlan volt, ha egy-égy ház földszintjén vagy pincéjében nem láttam garázst. Kairóban rengeteg autó van. De természetes jelenség. hogy a modern autócsodák mellett a legforgalmasabb főútvonalon is ott megy a kerékpáros fellah, fején esetleg hatalmas csomaggal. Bámulatos bűvészkedéssel, tenyérnyi helyen ..lopja” át magát az autók között. S ugyanígy megszokott, természetes kép bárhol a szamár vontatta kordé. S ne feledjük a tarka mintákkal feltűnővé festett földi- mogyorós kocsit, amit gala- bijába vagy pizsamába öltözött arab tói mafia alőtt, hangos szóval kínálva portékáját, ami itt nemzeti csemege. E tekintetben sincs semmi átmenet az éjszaka és a nappal között Kairóban. Különbség számomra talán csak annyi, hogy egész éjjel jól hallható volt az ezeréves várostól mindössze kilencven kilométerre dúló háború zaja. jól látható volt néha az ágyúk torkolattüze, az egyébként ötvenszázalékos elsötétítésbe burkolózó városban. Az egyiptomi embert az ország sok évezredes múltja, a Korán, s megszámlálhatatlan hagyomány kényszeríti arra, hogy valahogy másképpen éljen, mintha mondjuk Európában élne. A napkeltekor és napnyugtakor keletre forduló és földre boruló Imádkozó arabszá-- mára ma már természetes, hogy esténként a televíziót nézi, a rádiót hallgatja. Ez utóbbit nemcsak este, hanem egész nap. S ez már önmagában mutatja, hogy ■madia* amivel itt találkozik llBlffc' a látogató, valami rendkívül bonyolult, összetett jelenség. Súlyos könnyelműség lenne tehát, ha megpróbálná egy-két mondatban megfogalmazni tapasztalatait. A felületes szemlélő ebben a teljes demokráciát láthatná. Az aggódó szem azonban valami egészen mást. Egyiptom, és egyáltalán az arabok háborúja különleges háború, amely nemcsak a csatorna mentén, nemcsak a Jordán partjainál, vagy Libanon határainál folyik, hanem bent az országon, s az egész arab világon belül is. A háború naponta szedi áldozatait, és ezzel együtt még mindig nem érte el az embereket. Érzik, de nem tudják a háborút. Olvassák, hallgatják a híreket, de az ezekben rejtező drámaiságot még nem ismerik teljesen. S az ellenség ezt használja ki. Ügy végzi aknamunkáját, hogy az emberek a háború • lényegi igazságát, valóságát soha se — vagy legalábbis minél később — ism rjé'c fel- Érthető ez a taktika, hisz ez ü nÁbüa'U éa és a béke jegyében folyik. S ez az igazság és béke nem a csatorna keleti partján van. Ezt a háborút nem ezen az oldalon kezdeményezték. A háború tehát a lelkekben és a lelkekért is folyik. Ugyanígy minden fűszálért, fáért, amit a sivatag szélére telepítettek, hogy egy-egy négyzetméterrel kevesebb legyen a pusztító homok. Ugyanígy folyik a háború, hogy megtanuljon írni. aki nem tud; olvasni, akinek idegen a betű. hogy könnyebb legyen eligazodni a világ dolgaiban, hogy a legegyszerűbb embernek is legyen szeme látni. S mindez nem könnyű. Szöllősy Tibor Következik: Mint a piramisok A front csak 9U kilométerre Gyöngyös Népművelési tervek 1970-re