Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-16 / 291. szám
I . U:.:' vKOSSUTH 8.20 I^ozart-zongoramŰvek 8.50 Gyerinekrátlió 3.26 Verbunkosok 10.05 Zenekari muzsika 11.00 A nagy október 11.20 Operaáriák 32.30 Melódiakoktél 11.00 A klubélet papíron és a valóságban 13.24 Mesejáték 15. :0 Rádióiskola 16.05 Mai témák —* mai dalok 16.35 Operaáriák 17.05 Moszkvai beszélgetés 17.20 Beethoven: C-dúr zongora- verseny 18.00 Népdalok \ 18.14 Ferenczi György zongorázik 38.28 Könnyűzenei híradó 19.25 A Szabó család 39.35 Dzsesszhangverseny 20.58 Életem, emlékeim 22.15 a négy arcú Japán 22.25 Népi zene 22.55 Élni tudni kell 23.15 Zenekari muzsika 0.10 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Rátonyl Róbert műsora 9.05 Horváth Tivadar énekel 9.25 Barokk muzsika 12.00 Zenekari muzsika 13.05 Törvénykönyv 13.20 Kórusok 31.00 Kettőtől — hatig . .. 18.10 A tudományos közélet fóruma 18.42 szerelmi bájital. Vígopcraközvetítés 21.23 Esztrádzcne 21.45 Negyedszázad magyar zenéjéből 22.25 Iskolai óra az Állatkertiben 22.40 Haydn-vonósnégyes ■23.10 Nótacsokor MAGYAR 9.00 TTV 37.5« Hírek 18 05 Csak gyerekeknek 18.35 Bűvészbarátság. (Kisfilm) 18.55 Esti mese 50.10 Színházi jegyzet 19.15 Célfoto. Életrajzi kaland három felvonásban 22.00 Tv-,híradó 21.55 Tv-híradó POZSONYI 17.45 Victor Hugó életműve 19.00 Tv-híradó ’9.35 Dokumentumfilm 20.05 Telekvíz-műsor 11.20 Kis hitparádé 22.10 Tv-híradó I Fífn* I EGRI VÖRÖS CSILLAGi (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. A nagy korallzátony EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Vigyázat, hekus! GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mint a bagoly nappal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Tanár úrnak szeretettel FÜZESABONY: Az idő ablakai HATVANI KOSSUTH: Vadállatok a fedélzeten HEVES: Modern Monte Christo ugyiiet Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Szitazler 69/10 Nemzetközi Szilveszter kitűnő hangulat, színvonalas kiszolgálás a Park és Eger Szálló összes helyiségében. Szórakozzon ön is velünk! 1 Helyfoglalás az üzletveze- | üknél. I Béli ruhában a lev*%5 fkrohfttai Nemzetközi galambkiállítás Kőbányán íme a világ első gépjárműveinek egyike, amellyel 200 évvei ezelőtt Nik. Joseph Cugnot, a jármű gazdája és alkotója 4 km/óra rekordsebességgel utazott. A kőbányai vásárváros felett ismét zászlók lobogtak: a galambászok nemzetközi színe a kék és fehér zájszló- szárnyakba kap bele a decemberi szél. A kék és feh ét- zászlók közt pedig nyolc nemzetiszín lobogó: nyolc nemzet hozta el legszebb galambjait a budapesti nemzetközi galambkiállításra. A kőbányai megnyitón 5300 galamb „fogadta” a vendégeket. E szép sportnak sok- ezer szerelmese van, s még több a természet, a madárkedvelő, aki ugyan nem tenyésztő. de vendég, látogató. Külföldről társasutazásokat szerveztek a galambászok kiállítására, külön buszok, vonatok futottak be a" megnyitás napján az . NDK-ból. Csehszlovákiából, Romániából — és nem a kiállítók, a tenyésztők — hanem a látogatók. A galambsportnak nálunk majd 7000 hivatásos művelője van. Ki gondolná, hogy Budapest szívében, például a Szófia utcában „Fehér ke- ringők” kerengenék a Hunyadi tér felett? Lelkes galambászok jóvoltából nem egy pesti bérház padlásán galambok költenek. A hazai mezőny teljes: 94 fajtából közel 4200 magyar galambbal mutatják be a galambtenyésztés mai színvonalát. Milyen ez a színvonal — kérdezem a szövetség egyik vezetőjétől. — Vegyük például az idei röp-rekordokat, a „Budapesti magasszálló” (ez a fajta neve), egy-ogy falikúja 20— 24 darab egyszerre röppen fel és mint könnyű, puha felhő körbe-körbe, spirál alakban emelkednek a magasba, míg el nem tűnnek szem elől. A versenybizottság pedig stopperórával és távcsővel nézi a röptűket. Az idei rekord: 550 perc. Turbékolás, pergés, brugás fogadja a látogatót és a galambok „báli ruhája”. Azért is. rendezik télen a nemzetHamarosan elkészül a Volgán a nyolcadik vízierőmű, amely a Csuvas Autonóm Szocialista Köztársaság fővárosa, Csebokszári mellett épül. Ez a Volgán az első vízierórnű, amelynek építésénél a gátak és töltések összekötéséhez szükséges földet kizárólag víz alatti homokbányából termelik ki. Teljes egészében a folyómederben áll a vízi erőmű öblözete is, ezért nagy szerepet kapott közi versenyeket, mert a nyári vediés után őszre öltöznek át a galambok, s télre lesz legszebb, legfényesebb tollruhájuk. Ének, szerelmi vallomás nem hallatszott, majd csak tavasszal zendítenek rá. De tollruhá- zatuk már a tavaszi randevúkra készen áll. Láttunk az „Egri kék”-bol egy párt — ezekből az ezüstnyilakból —: kiveszőben levő fajta, kevesen tenyésztik, pedig a világ legsebesebb repülői. A galamb legnagyobb ellensége ugyanis a sólyom, s ezek az Egriek — közel a Bükit, sok a sólyom —, a légi kalózokkal is felveszik a versenyt repülésben. A Budapesti zöldnyakú keringek a magasság rekorderei. A pilóták már többször találkoztak velük hatezer méter magasságban is. Több szép „Keleti pergő”-t is láthattunk, ők a levegő akrobatái. Fölszállnak a magasba és peregve, bukfencezve, szédületes sebességgel peregnek alá. Igaz-e a mondás: „Úgy élnek, mint a galambok.,.” Nem szakmai kérdés ez — furcsállják is a kérdést e komoly kiállításon a vezetők, vde egyikük így válaszol: — Az úgy élnek, mint a galambok, csak legenda. A galamb szerelmes természetű madár, de nem hűséges. Nekem volt egy galamb-párom, kilenc 'évig csak együtt élitek, a tojó nem fogadta el más hím udvarlását A hím sem udvarolt másfelé. De ez az egyetlen eset, amit a galambok hűségéről tudok. Pedig 42 éve vagyok már galambász. Tavasszal a párosításnál vigyáznia kell a tenyésztőnek, hogy a hím ne tépje meg, szemét ne verje ki a tojónak. Ezért mielőtt összeköltöztetné őket, a kálit j alkat — garzonlakásaikat — egymás mellé kell tenni, hogy előbb rácson át nézegethessék, szokják meg egymást K. Gy. az építkezés során a hidro- mechanizálás. A tavaszi áradásokig még néhány millió köbméter földet szándékoznak megmozgatni a Volga bal partján, amelyet a későbbi gát létrehozásánál használnak majd fel. Nem véletlen, hogy itt található az ország egyik legtermelékenyebb földkitermelő vágata, amelynek termelékenysége ezer köbméter íöld óránként. (APN) I négykerekO Furcsa bálvány ez. Kiutalásra adják, várakozni kell rá, s fizetni érte. Valameny- nyi négy keréken gurul, döcög, suhan, száguld. Ahogy éppen mot-rja. típusának évjárata, tulajdonosának vezetési készsége, vagy felelőtlensége engedi, s hajtja. Valamennyi négy keréken fut., de mégsem egyformák. Fürge kicsik, méltóságteljes nagyok. s a kettő közötti átmérnetek követik, előzik egymást az ország betonból, vagy csupán zúzott kőből formált érhálózatán. A huszadik században gépkocsira ült, illetve ül a világ. Majd nyolc évtizede, 1392- ben nyolcezer gépkocsi pöfögött a világon, gyalogost. fiáikerest rcmisztve. lovat vadítva, 1907-ben „már” 125 ezer géperejű jármű futott a kontinenseken. 1921-ben 12.6 millió. A .gyors térhódítást még inkább igazolják a további adatok. 1939- ben 46. 1950- ben 63,2/ 1960-ban 117.7 millió gépkocsi gurult, vágtatott, tülekedett a világon. Számuk 1963-ban meghaladta a 220 milliót... Hazánkban 1900-ban jelent meg az első. a géperejű járművek közlekedését szabályozó rendelet, amely kimondta: a jármű vezetőjének menet közben állandóan tülkölnie kell. hogy idejében figyelmeztessen mindenkit a közeledő veszélyre. A következő esztendőben, 1901-ben már 38 kocsinak adtak ki rendszámtáblát, s még ennél is többen, n egyvenkílen cen szereztek hajtási bizonylatot, azaz jogosítványt... 1914ben ezer magánautót „vonultattak be”, a, fővárosi Vérmezőn volt a gyülekezőhely — a hadseregbe... 1969. jaI nuárja és szeptembere között 18 729 személygépkocsit hoztak be az országba . .. Múlt cs jelen. Múlt: moso- lyogtató. ködbe vesző emlék. Jelen: igényele, lehetőségek, adottságok csatája. 1950-ben összesen annyi személygépkocsi volt az országban, amennyit tizenöt esztendő múlva, 1965-ben, egyetlen év alatt importáltak. Mégis: Kevés !i kocsi. Ezért annyira áhított, már-már önálló „személyiséggé” avatott holmi. bálvány. 1950-ben összesen 13 054 személygépkocsi volt hazánkban. Közülük csupán néhány tucat — művészek, csodacsatárok. professzorok, magán- személyek kezében. 1960-ban 31 268-ra gyarapodott a személygépkocsik száma, s közülült már 18 499 viselt C, azaz „maszek” rendszámot. A növekvő behozatal eredményeként 1968-ban 163 636 személygépkocsi futott az országban, s míg a közületi gépkocsik száma alig, a magánosok tulajdonában levőké egyre gyorsabban nőtt, s 140 974-re gyarapodott. Az utakat megtöltő, benzinkutak előtt türelmetlenkedő, s sajnos, nemegyszer egymásnak rontó kocsdára- datbói a vidék mondhat magáénak többet: 106,5 ezer személygépkocsit, ebből 95,4 ezret C-vel kezdődő rendszámmal. A fővárosban 56 ezerből 45,5 ezer a magán- kocsi. Nem vigasz azoknak. akik csak 1970-ben, vágj 1971-ben várhatják áhítat' Trabantjukra a kiutalást, de ebből a típusból fut a leg' több: 34 ezer. Az országutal kissé lenézett, de közkedvel. vándorát a legelterjed tobt kocsitípusok sorrendjében í Moszkvics követi. 28 ezei van belőlük. /Őket a Skoda majd a Wartburg, de található néhány tucat ritkasá| is a kocsifolyamban, negyvenesztendős, fakarosszéri á* Mercedes — a műszaki vizsgán is simán átment —, háború előtti Austin, s a legújabb japán Toyota ... Ha egyik oldalró] nézzük: típusok, köbcentik, pénztárcák vetélkedője. A másik ol dalról: hasznosan szolgáié eszköz sokak munkájában, utazást, hazát és világot megismerni könnyítő négy kerék. Bálvány? Nem az, csak vannak, akik azzá avatják. Ma már eltűnőben a legújabb típusú, külföldi rendszámú „csatahajóit” csodáiéinak csoportja, s mind több mosolyt arat a kocsiját szénit áhítattal emlegető, azzal minduntalan büszkélkedő ember is. Mert ahogy egyre több lesz a négykerekű vándorból — márpedig egyre több lesz, hiszen éppen a közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a negyedig ötéves tervben 340 ÍJJ tlgiiasEa \íril erőmű a Cs ei va h ü öz f ű r sa sál gba ai Ez pedig a japán autóipar egyik 1970-re tervezett újdonsága, aDatsun 2000-res, amelynek utazósebessége alkalmas útviszonyok között elérheti az óránkénti 180 km-t is. Bementünk az irodába, ott egy jóképű, magas férfi hellyel kínált, leültünk. Kisvártatva a titkárnő hozta a pálinkát és a méregerős feketét. —■ Az igazgató elvtárs is szereti, ilyen erősen — mentege tőd- zött a titkárnő. — Jó gusztusa van az igazgatónak — mondtuk mi. Azután beszélgetni kezdtünk. Pártmunkás vagyok, de rossz természetem van, semmiféle diplomáciai érzék nincs bennem, néha még a tapintat is elszáll a telkemből. Azonnal javasoltam, hogy ne kerülgessük a forró kását, beszéljen csak az igazgató elvtárs nekünk arról, milyen az értelmiségi helyzete itt a vállalatnál. — Remélem, nem kétséges, hogy miért pont önöknél vizsgáljuk ezt a témát, hiszen — tudomásunk szerint — itt e Vállalatnál több mint. ezer értelmiségi dolgozik — fűztem még hozzá. Az igazgató azonnal kijavított: — Kérem ez nem vállalat, ez int-mén'i. És a másik: itt nem ezer, hanem kétezer Kwwinológia értelmiségi dolgozik. Kutatók, mérnökök, vegyészek, technikusok, nem sorolom, hiszen önök is tudják. Egyébként szívesen állok az elvtársak rendelkezésére. Nem bírom, ha kioktatnak. Azonnal rácsaptam. — Először talán a saját munkájáról, ha lenne szíves. Ez szervesen összefügg a mi vizsgálatunk témájával. Az igazgató okos, higgadt ember. Nyugodtan, megfontoltan, szabatosan és ízesen beszélt. Fél óra múlva megállapítottuk, hogy ez egy nagyszerű fickó. Érti a szakmáját, jó érzékkel vezet és lendületből, semmi erőlködés, semmi fals dolog. Szóval ezt tanítani kellene. Pedig autodidakta. segédmunkásként kezdte, itt. Amikor idáig jutottunk gondolatainkban egy meglevő és váratlan fordulat következeit. Hirtelen nem is értettük, mi történt, azután szótlanul, zavartan a cipőnk orrát bámultuk. A hiú ember akkor bukik meg, ha kimerészkedik az ismeretlenbe. Az ismeretlen csábít, meg azután senki se higgye, hogy ő valamihez nem ért. Váratlanul mégte- szi hát • szellemi űrföldre, de ha elkezdte, nem lehet befejezni. Az igazgató is, amikor végigszárnyalta köny- nyedén a munkáját, az intézmény eredményeit beszélgetésünk közepén izzadva, erőlködve talán maga sem tudta, hogyan, belekeveredett valami tőle idegen tudományos hínársétáját. És ez okozza a tragédiáját, mert ezt az űrsétát küldőkzst- nór nélkül végzi. Ott lebeg, kalimpál súlytalanul a semmiben. Az ember érzi, hogy már visszatérne a biztonságot nyújtó anyuba. A lélektanról. 7; emberismeretről tartott egy meglehetősen furcsa kis előadást. „Az emberek szeme... és ha sápadtak... szóval sok itt a gyanús elem, az értelmiségig kózött~£ Itt felnevetett és nagysándori gesztussal próbált kiverekedni az útvesztőből. „De hát az ujjunk sem egyforma, az emberek sem lehetnek egyformák. Egyébként is ez van, ezt kell szeretni”. Hát elég ízetlen dolog volt, de azért egyikünk sem reagált. Lementünk a laboratóriumba. Érdekes, a főmérnök nagyon hasonlított az igazgatóhoz. aki már nem jött velünk. — Hogyan jön ki az igazgatójával? Tudnak együtt dolgozni — ezt megint én kérdeztem, mert kíváncsi ember vagyok. Azonkívül mindenképpen választ kerestem erre a lélektani fals eszmére. — Nagyszerű ember az igazgató. Okos, nig- gadt, jó vezető, csak... — Csak? Mit akar ezelle mondani? — Igazgatónk most kriminológiával, illetve egész precízen bú- nözéslélektannal foglalkozik. Csak úgy .. Ez a hobbyja. így azután... tetszik érteni? Persze ériem. S. A, ezer kocsit importálnak —. úgy oszlik el a ritkaságával kiérdemelt misztikusságának köde is. A gépkoosipiac 1972—73-ra várható viszonylagos telítettsége leemeli majd a négykerekű bálványt végképp talapzatáról. Leteszi a — földre. Pontosabban: az utakra. S ez az, ami már a több gépkocsi után következik. Aa utak állapota, kiépítettsége, a töltőállomások, szervizek hálózata, a javítás, alkat- rószutánpótiá6 megszervezése, a parkolási, garazsírozá- si lehetőségekről már nem is beszélve. Nehéz, mert bonyolult, s nagy anyagi áldozatokat követelő gondok ezek. A Minisztertanács közelmúltban hozott — a szolgáltatások egészére vonatkozó — határozata kezdete lehet egy átfogó, s megnyugtató rendezésnek. a gyorsan gyarapodó gépkocsiállomány célszerű, zökkenőmentes üzemeltetésének. Mészáros Ottó 1969. december 16., kedd
