Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

!. I H 8.2D Opera részi. 9.04 Kozmosz 9.29 Könnyűzenei híradó 10.83 Rádióegyetem 10.30 Zenekari muzsika 12.2D Ki nyer ma? I. '.30 Melódiakoktél 13.40 Riport a szolgáltatásról 14.DU Az élő népdal 14.10 Operakórusok 14.39 Devecseri legkedveltebb verset lö.lo Brahms: B-dúr zongora- verseny 19.05 Mai témák, mai dalok 16.13 Filmklub Ifi..13 Népi zene 17.15 Holnap közvetítjük 17.35 Beszélgetés a tanácsok gazdálkodásáról 18.00 Vivaldi: d-moll concerto grosso 18.12 Made in Hungary 19.25 Bács-Kiskun és Szolnok megye vetélkedője 51.40 Könnyűzene 22.20 Bach-müvek 23.20 Könyvismertetés 23.40 Népdalok PETŐFI 8.03 Dalok, táncok 9.04 Zenésjáték-részl. 9.30 Gazdasági magazin II. 30 Magánvélemény, közügyekben 12.00 Kamarazene 13.05 Pécsi stúdió 13.20 Kórusok, hangszerszólók Kettői—hatig . . . 18.10 Rádióegyetem 18.38 R. Strauss: A ró-zsalovag. Háromfelv. opera. 22.40 Népi zene 23.10 Könnyűzene 23.30 Bartók: Concerto UiVAh 8.10 lskola-tv 17.38 Hírek 18.05 Közv. a mohácsi Farost- lemezgyárból 18.35 Miről ir a világsajtó? 18.50 Esti mese 19.00 Uj lakótelep — régi életfor­ma (riportműsor) 19.30 Engelbert Humperdinck 20.00 Tv-hiradó 20.20 A déli sarkvidéken jártunk 20.30 Kcckázat. . . 6. A duplanelson 21.45 Családtervezés 22.33 Tv-hiradó POZSONYI 9.35 Oldrich és Bozsena (színházi közv.) 17.25 A Slovan Batislava—Sparta Praha I. o. jégkorongmér­kőzés közvetítése. 19.45 és 21.45 Tv-híradó / 20.45 Vidám néprajzi műsor Egerben este 7 órakor: Charley nenje (Bemutató-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. öle] meg, csak csókolj EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és 'fél 8 órakor. A hallgatag ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: Élő holttest GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Luxustutajon HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Háború és béke IV. rész. FÜZESABONY: A gyilkos és a lány Egerben! 19 órától péntek reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky tilsai rendelőben. (Telefon: Il­lőig Rendelésgyermekek részé­BlUJ-lJTlIlA KÖVETKEZŐT... A fogászati hónapról Új magyar gyógyszer laboratóriumaiban isméi új gyógyszer született, egy nagy ha­tású Penicillin-fajta, a Pirazolicin, amelynek feltalálói: dr. Fehér Ödön kandidátus, dr. Koczka István tudományos osz­tályvezető és dr. Vargha László akadémikus. A Fleming állal 40 évvel ezelőtt felfedezett G-penicillin a kórokozók egyes csoportjaira ma már hatástalan. Lnnék kö­vetkeztében a rezisztens Staphylococcus sereus törzsnek el­szaporodása, különösen kórházi környezetben, komoly ve­szélyt jelent. 1959-ben angol kutatóknak sikerült a G—penicillinmole­kula magjának, a 6—amino-penicillinsavnak ipari előállítása, 3 ez alapot adott az új penicillinkészitmények kutatására. Több évi szívós munka eredményeképpen dr. Fehér Ödön olyan pirazolszármaz ékokai kapcsolt a 6—ammo-penicillin­savhoz, amelyeket mások még nem állítottak elő. E vegyüle- tek közül a Plrazocillin — dr. Koczka István vizsgálatul sze rint — igen hatásosan gátolja a G-penicillinnel szemben re­zisztens kórokozók szaporodását. Nagy előnye, hogy szájon át szedhető, ugyanis a gyomorsavak nem képesek elborítani. Az új penicillint 1965-ben a legtöbb gyógyszeriparilag fejlett országban szabadalmaztatták, majd a kutatási eredményeket 1969-ben a tokiói VI. nemzetközi chemoterápiás világkong­resszuson ismertették. (MTI Foto: — Baru István felv.) Névrangsor — Budapesten és vidéken A következő beteg az ép­pen mostanában 6 éves Jós­ka gyerek volt. Pityeregve lé nett be a fogorvos rendelő­je ue, görcsösen szorongatva anyja kezét és remegve ült be a fogászati székbe. A gye­rek még sohasem volt ilyen rendelőben, az új és különös környezet, a fehér köpenyes orvos, a fúrómotor, az erős fény, érthetően megijesztet­te. A kisfiú nem járt óvodá­ba, csak most lett iskolakö­teles, szülei otthon nevelik. A fogorvos kérdéseire az anya azt válaszolta, hogy ők „egyszerű1' emberek, nem na gvon ismerik a gyerekek fog­ápolásának módjait, néha ugyan már fájt a gyerek fo­ga, de aztán elmúlt, nem vit­ték orvoshoz, de pár nap óta éjjel-nappal sír, nyafog, fáj­dalmában, így hát most el­hozta. A fogorvos hozzáfogott a beteg fogak és foghús kezelé­séhez, ismételten megnyug­tatva a kisfiút, hogy ne fél­jen, nem fog .nagyon fájni. Közben megállapította, hogy ez az eset is szinte iskolapél­dája az egészségügyi kultu- rálatlanságnak! A fogorvos nagyon jól tud­ta, hogy nálunk a fogszuva­sodás sajnos, szinte „népbe­tegségének számít. Hazánk lakosságának igen nagy szá­zaléka még manapság is szu­vas fogú. Ennek fő oka a fogkezelésekkel szembeni in­dokolatlan félelem, a fog- és szájápolás elhanyagolása és sok esetben a helytelen táp­lálkozás. A felnőtt lakosság­nál nagy különbség van a városok és. falvak között. A városi lakosság fogászati igé­nye ma már jelentősen emel­kedik, viszont a falvaké saj­nos, még nem áll a megkí­vánt kulturális színvonalon. Érthető tehát, hogy a na­gyon elterjedt fogbetegségek csökkentése és az ez irányú ulturáltsúg fokozása érde- ében mindent el kell követ­nünk. Ez valóban országos probléma. A legfontosabb teendő tehát a széles kord felvilágosítás és a szervezett megelőzés! Azonban ezt a munkát már a gyermekeknél kell elkezdeni, felnőtt kor­ban már késő, mert ered­ménytelen. A fogromlást okozó káro­sító tényezők között első he­lyen a helytelen táplálko­zást kell megemlíteni. Ugyan­is a lisztnem űek, a cukrok és általában a kevés rágást igénylő pépes ételek elősegí­tik a fogak szuvasodását, A friss kenyér tehát káros le­het, mert a nyállal csiriz- szerű péppé formálódva rá­tapad a fognyakakra, majd a felrakódott lepedőkben erje­dés indul, ami a fogszuvaso­dás melegágya. Éppen ezért egészségesebb a szikkadt kenyér fogyasztá­sa, annál is inkább, mert a már kissé szárazabb kenyér apró morzsái szinte lesúrol­ják rágáskor a foghoz tapadt ételmaradékokat. Emellett még tudni kell azt is, hogy általában minden erősebb rá­gás! folyamat elősegíti ön­tisztulását. Cukrok, csokolá­dé fogyasztása után pedig mossuk meg fogainkat, vagy együnk valami mást is, pél­dául gyümölcsöt, főleg almát, körtét, mert ezek letisztítják a fogakra tapadt édességeket, a szuvasodások előmozdítóit. A legkárosabb — főleg gye­rekeknél — az el alvás előtti cukorka, csokoládé szopoga- tása! A fogak megóvásának és karbantartásának • legfonto­sabb tényezője a fogmosás, fogtisztítás, vagyis a korszerű fogápolás. A kulturált fog- és száj­ápolás megköveteli a min­den étkezés utáni, fogkefével történő fogmosást, mégpedig fogporral, vagy pasztával. A Az idén eléggé sok baj volt az amerikai fehér szövő­lepkével — ezzel a veszedel­mes növényi kártevővel — és más élősködőkkel, amelyek a gyümölcsösökben gyakran komoly károkat okoznak. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat rendszeresen adja a termelőknek a kártevők vár­ható mennyiségére vonatko­zó előre jelzéseket. Vajon ho­gyan állapítják meg a rova­rok számát? A kártevők egy részét az úgynevezett fénycsapdákkal történt vizsgálatok nyomán jelzik előre. Ezekkel a ki- sebb-nagyobb megfigyelő be­rendezésekkel az ország min­den részén tevékenykedő nö­vényvédelmi állomások vég­zik munkájukat. Hazánkban jelenleg 125 fénycsapdát használnak, ezek a berende­zések éjjel erős fényt sugá­roznak, a helyszínre csalogat­ják, majd rabul ejtik a ro­varokat. Néhány csapdát kü­lönleges megfigyelések céljá­fogak rágó, valamint külső és belső felületeit egyaránt le kell kefélni, a nyaki része­ket is, sőt nagyon hasznos a fogakat környező foghúst is óvatosan megdörzsölni. Ter­mészetesen a fogkefe helyes alkalmazását már a gyermek­korban meg kell tanulni. Mint minden betegségnél általában, így a fog- és száj­bajoknál is, a hangsúly a megelőzésen van, és a pre­venciónak már a kisgyermek- korban meg kell kezdődnie. Ezért az óvodások fogszakor­vosi ellenőrzése is fontos, és a megelőző tevékenységnek folytatódnia kell az iskolás­korban is. A fogorvos a kis páciens kezelése közben megmagya­rázta édesanyjának a meg­előzés, az időben alkalmazott fogkezelés szükségességét, és nagyon ügyelt arra, hogy en­nél az első ismerkedésnél a gyermek ne távozzon nagyon kellemetlen emlékekkel, ha­nem fokozatosan megszokja a fogászati rendelő légkörét, a szükséges beavatkozás el­tűrését, sőt lassan majd ma­ga is tudatosan igényelje fo­gainak gondozását, ápolását, Dr. E. I. ra állítottak fel, ilyen feladat például a rovarok repülési magasságának tisztázása, vagy a gyors konzervipari vizsgálatokhoz szükséges mé­rési eredmények összegezése. A gyümölcs., valamint a szántóföldi kértevők rajzásá­nak, valamint a rajzáskez­det időpontjának meghatáro­zására úgynevezett szexuál- attraktáns csapdákat is al­kalmaznak. Ezek az ivarérett rovaroknak „csavarják el a fejét”, s „behálózásuk” után a szakemberek könnyen meg­számolhatják, hogyan alakul majd a rajzáson belül a ne­mek aránya. Az illatcsapdák ugyanakkor kívánatos sza­gukkal csábítják a helyszín­re a megszámolandó kárte­vőket. Kétezer ilyen megfi­gyelő eszközt használnak az állomások. Az almafa- és a körtefa-varasodás előre jel­zésére országosan 31, Zis- lawsky-féle berendezést hasz­nálnak. Változatlanul tartja veze­tő pozícióját az utónevek né-' pes családjában a László, de esztendőről esztendőre elő­kelőbb helyezést ért el a Zsolt, a Csaba, az Attila és a Tibor is. Ez derül ki abból a statisztikából, amit az elmúlt esztendőkben bejegyzett fér-' vészek. Érdekes, hogy a fővá­rosban a férfinevek között az élen a Zoltán áll, ézt kö­veti — sorrendben — a László, az Attila, a Gábor, az István, a Zsolt, a Péter, a Já- hos és a Ferenc. A vidéki szülők körében azonban meg­lehetős fölénnyel vezet, illet­ve tartja első helyét a László. A több megyére kiterjedt fel­mérés szerint az élcsoportba, azaz a legnépszerűbb utóne­vek közé tartozik a József, a Zoltán, az Attila, az István, a Tibor, a Ferenc, a Sándor és a Csaba. A női nevek között a sta­tisztikák tanúsága szerint „örökzöld” az Éva, amely.— ha csak hajszállal is — meg­előzi a népszerűségi ranglis­tán a Máriát. Az Ildikó fo­kozatosan „tört fel”, s ma már a harmadik leggyakrab­ban előforduló leánynév. A további sorrend: Katalin, Erika, Zsuzsanna, Erzsébet, Andrea, Judit, Ágnes. Érde­mes megemlíteni, hogy a hu­szonöt leggyakrabban előfor­duló női név között szerepel a Tünde (méghozzá a meg­lehetősen előkelő tizenötödik helyen), a Csilla (tizenkilen­cedik helyen) és a Marianna (a huszadik helyen). A budapesti lista a leány­neveknél is meglehetősen el­tér az országos rangsortól. A fővárosban nagy fölénnyel áll az első helyen az And­rea, utána következik az Il­dikó, a Krisztina, a Katalin, s az országos éllovas, az Éva csupán az ötödik. Az első huszonöt között több újonnan divatba jött név szerepel, így például a Mónika (tizenket­tedik helyen), a Csilla (a ti­zenötödik helyen), a Szilvia (a huszonkettedik helyen) és a Beáta (a huszonnegyedik helyen). I 1969. no ve mim- Tn„ csütürt#*' linevekrol készítettek a nyel­,„ss,„s,ss,ssss/sssssssssssss/fSMrssfsssssssws**ssrsrs/sssf//s/nv/fsssfsssfSfffSSSssssfSfffsMssfssrrfmfsssf/f/ss/rsff/fsss/sss/sssssssrss/'ssssr/ssssss///ss//sssj'ssssss, — Egy perc, öregem, az egész... — De én nagyon sie­tek — mondtam, mert valóban nagyon siet­tem. — Ugyan már, mi egy perc? Semmi. En it nagyon sietek. Elöntött a méreg. Mi az, hogy egy perc az semmi. Egy perc, az én életem egy per­ce az neki semmi, az én hatvan másodper­cem az semmi, sőt semmi az én három­százhatvan másodper­cem is, tudom, mert ilyeneknek még egy óra is semmi, '' ha a más életéből veszik el... — Ide figyelj. Azt mondod, hogy egy perc semmi? Hát éppen eb­ben a percben csalja meg Szentgálíné a fér­jét. Éppen ebben a percben, ami minden bizonnyal kitudódik majd, válás Lesz be­lőle, hetekig, hónapo­kig tartó huzavona. Éppen ebben a perc­ben vágta szájon Pc- metei a fiát, mert olyan fotót talált a kölyöknél, ami egye­nesen felháborító és még ráadásul a gyerek pimaszul kikérte ma­gának, hogy a holmi­jai között kotorásszon az apja ét két napig ne adja vissza az ő pompás aktfotóját. A pofont és a vitát meg­hallva, még ebben a percben jött be Peme- teiné és meghallotta, hogy férjénél volt két napig az az izé és irtóztató botrányt csa­pott, mert biztos Pe- metei nőjét ábrázolja és nem az apa vette el a fiától, hanem csak visszavette attól az át­kozott kölyöktől, aki pontosan az apjára üt... Ebben a percben ment be Kovács az igazgatóhoz, hogy el­mondja, mit mondott az igazgató ttartársról a Galagonya, oft? egg stupidal­kat, s munkaidőben fúrja a mindenki ál­tal oly hón szeretett igazgató kartársat... — ...bocsáss meg, de tényleg csak egy per­cem lett volna és... — szólt közbe, de meg­fogtam a karját, ne­hogy el tudjon mene­külni... — ...semmi „és” öre­gem. egyszer végre meg kell tudnod, hogy mi minden történhet egy perc alatt. Szó­val Galagonyánál hagytam abba, ugye? Na kérlek, éppen eb­ben a percben bukott le a revízió előtt az egyik vállalat főköny­velője, éppen ebben a percben határozta el Malvinka, hogy mégis férjhez megy Lajos­hoz és könnyes szem­mel búcsúzott el Bé­lától, aki kedves, ara­nyos fickó, de mégis­csak két gyereke van és legkésőbb este ki­lencre otthon szeret lenni a családjánál... ...nem beszélve, öre­gem, azokról a bel- és külpolitikai, gazdasági és kulturális kérdések­ről, amelyekről éppen ebben a pillanatban született a döntés, avagy azokról a kérdé­sekről, amelyekről eb­ben a percben szüléiéi' meg az a döntés, hogy most nem döntenek ezekben a kérdések­be» — Könyörgöm, hagyj elmenni! — tér­delt le előttem az ut­ca porába és megkín­zott arcán felfény lett a mártírok szenvedé­se... — Azonnal — foly­tattam —, csak talán még azt szeretném el­mondani neked e perc­ről, erről a percről szólva, hogy éppen ebben a percben tér­deltél le előttem pél­dául, hogy éppen eb­ben a percben röhög rajtad az egész utca... Hogy egy perccel ez­előtt azt mondtad ne­kem, hogy semmi egy perc és büszke, öntelt, fecsegő fráter voltál, s lám, egy perccel ké­sőbb már megtörtén térdelsz és könyörögsz kegyelemért előttem, a világ nyilvánossága előtt... Tehát: semmi' az egy perc? — Ne. Az egy perc az egy rettenetesen hosszú idő — sírta el magát, és hogy elen­gedtem a karját, mint valami örült, úgy ro­hant el. Ügy kellett neki. Igaz, hogy egy óráig dumáltam, a vo­natot lekéstem, emiatt egy fontos értekezlet­ről elmaradtam, de se­baj, egyszer már meg ellett érteirem ezzt a tökfejjel, hogy meg kell becsülni a percei (egri) Fények az éjszakáiban — a rovarok vesztére

Next

/
Oldalképek
Tartalom