Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
!. I H 8.2D Opera részi. 9.04 Kozmosz 9.29 Könnyűzenei híradó 10.83 Rádióegyetem 10.30 Zenekari muzsika 12.2D Ki nyer ma? I. '.30 Melódiakoktél 13.40 Riport a szolgáltatásról 14.DU Az élő népdal 14.10 Operakórusok 14.39 Devecseri legkedveltebb verset lö.lo Brahms: B-dúr zongora- verseny 19.05 Mai témák, mai dalok 16.13 Filmklub Ifi..13 Népi zene 17.15 Holnap közvetítjük 17.35 Beszélgetés a tanácsok gazdálkodásáról 18.00 Vivaldi: d-moll concerto grosso 18.12 Made in Hungary 19.25 Bács-Kiskun és Szolnok megye vetélkedője 51.40 Könnyűzene 22.20 Bach-müvek 23.20 Könyvismertetés 23.40 Népdalok PETŐFI 8.03 Dalok, táncok 9.04 Zenésjáték-részl. 9.30 Gazdasági magazin II. 30 Magánvélemény, közügyekben 12.00 Kamarazene 13.05 Pécsi stúdió 13.20 Kórusok, hangszerszólók Kettői—hatig . . . 18.10 Rádióegyetem 18.38 R. Strauss: A ró-zsalovag. Háromfelv. opera. 22.40 Népi zene 23.10 Könnyűzene 23.30 Bartók: Concerto UiVAh 8.10 lskola-tv 17.38 Hírek 18.05 Közv. a mohácsi Farost- lemezgyárból 18.35 Miről ir a világsajtó? 18.50 Esti mese 19.00 Uj lakótelep — régi életforma (riportműsor) 19.30 Engelbert Humperdinck 20.00 Tv-hiradó 20.20 A déli sarkvidéken jártunk 20.30 Kcckázat. . . 6. A duplanelson 21.45 Családtervezés 22.33 Tv-hiradó POZSONYI 9.35 Oldrich és Bozsena (színházi közv.) 17.25 A Slovan Batislava—Sparta Praha I. o. jégkorongmérkőzés közvetítése. 19.45 és 21.45 Tv-híradó / 20.45 Vidám néprajzi műsor Egerben este 7 órakor: Charley nenje (Bemutató-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. öle] meg, csak csókolj EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és 'fél 8 órakor. A hallgatag ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: Élő holttest GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Luxustutajon HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Háború és béke IV. rész. FÜZESABONY: A gyilkos és a lány Egerben! 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky tilsai rendelőben. (Telefon: Illőig Rendelésgyermekek részéBlUJ-lJTlIlA KÖVETKEZŐT... A fogászati hónapról Új magyar gyógyszer laboratóriumaiban isméi új gyógyszer született, egy nagy hatású Penicillin-fajta, a Pirazolicin, amelynek feltalálói: dr. Fehér Ödön kandidátus, dr. Koczka István tudományos osztályvezető és dr. Vargha László akadémikus. A Fleming állal 40 évvel ezelőtt felfedezett G-penicillin a kórokozók egyes csoportjaira ma már hatástalan. Lnnék következtében a rezisztens Staphylococcus sereus törzsnek elszaporodása, különösen kórházi környezetben, komoly veszélyt jelent. 1959-ben angol kutatóknak sikerült a G—penicillinmolekula magjának, a 6—amino-penicillinsavnak ipari előállítása, 3 ez alapot adott az új penicillinkészitmények kutatására. Több évi szívós munka eredményeképpen dr. Fehér Ödön olyan pirazolszármaz ékokai kapcsolt a 6—ammo-penicillinsavhoz, amelyeket mások még nem állítottak elő. E vegyüle- tek közül a Plrazocillin — dr. Koczka István vizsgálatul sze rint — igen hatásosan gátolja a G-penicillinnel szemben rezisztens kórokozók szaporodását. Nagy előnye, hogy szájon át szedhető, ugyanis a gyomorsavak nem képesek elborítani. Az új penicillint 1965-ben a legtöbb gyógyszeriparilag fejlett országban szabadalmaztatták, majd a kutatási eredményeket 1969-ben a tokiói VI. nemzetközi chemoterápiás világkongresszuson ismertették. (MTI Foto: — Baru István felv.) Névrangsor — Budapesten és vidéken A következő beteg az éppen mostanában 6 éves Jóska gyerek volt. Pityeregve lé nett be a fogorvos rendelője ue, görcsösen szorongatva anyja kezét és remegve ült be a fogászati székbe. A gyerek még sohasem volt ilyen rendelőben, az új és különös környezet, a fehér köpenyes orvos, a fúrómotor, az erős fény, érthetően megijesztette. A kisfiú nem járt óvodába, csak most lett iskolaköteles, szülei otthon nevelik. A fogorvos kérdéseire az anya azt válaszolta, hogy ők „egyszerű1' emberek, nem na gvon ismerik a gyerekek fogápolásának módjait, néha ugyan már fájt a gyerek foga, de aztán elmúlt, nem vitték orvoshoz, de pár nap óta éjjel-nappal sír, nyafog, fájdalmában, így hát most elhozta. A fogorvos hozzáfogott a beteg fogak és foghús kezeléséhez, ismételten megnyugtatva a kisfiút, hogy ne féljen, nem fog .nagyon fájni. Közben megállapította, hogy ez az eset is szinte iskolapéldája az egészségügyi kultu- rálatlanságnak! A fogorvos nagyon jól tudta, hogy nálunk a fogszuvasodás sajnos, szinte „népbetegségének számít. Hazánk lakosságának igen nagy százaléka még manapság is szuvas fogú. Ennek fő oka a fogkezelésekkel szembeni indokolatlan félelem, a fog- és szájápolás elhanyagolása és sok esetben a helytelen táplálkozás. A felnőtt lakosságnál nagy különbség van a városok és. falvak között. A városi lakosság fogászati igénye ma már jelentősen emelkedik, viszont a falvaké sajnos, még nem áll a megkívánt kulturális színvonalon. Érthető tehát, hogy a nagyon elterjedt fogbetegségek csökkentése és az ez irányú ulturáltsúg fokozása érde- ében mindent el kell követnünk. Ez valóban országos probléma. A legfontosabb teendő tehát a széles kord felvilágosítás és a szervezett megelőzés! Azonban ezt a munkát már a gyermekeknél kell elkezdeni, felnőtt korban már késő, mert eredménytelen. A fogromlást okozó károsító tényezők között első helyen a helytelen táplálkozást kell megemlíteni. Ugyanis a lisztnem űek, a cukrok és általában a kevés rágást igénylő pépes ételek elősegítik a fogak szuvasodását, A friss kenyér tehát káros lehet, mert a nyállal csiriz- szerű péppé formálódva rátapad a fognyakakra, majd a felrakódott lepedőkben erjedés indul, ami a fogszuvasodás melegágya. Éppen ezért egészségesebb a szikkadt kenyér fogyasztása, annál is inkább, mert a már kissé szárazabb kenyér apró morzsái szinte lesúrolják rágáskor a foghoz tapadt ételmaradékokat. Emellett még tudni kell azt is, hogy általában minden erősebb rágás! folyamat elősegíti öntisztulását. Cukrok, csokoládé fogyasztása után pedig mossuk meg fogainkat, vagy együnk valami mást is, például gyümölcsöt, főleg almát, körtét, mert ezek letisztítják a fogakra tapadt édességeket, a szuvasodások előmozdítóit. A legkárosabb — főleg gyerekeknél — az el alvás előtti cukorka, csokoládé szopoga- tása! A fogak megóvásának és karbantartásának • legfontosabb tényezője a fogmosás, fogtisztítás, vagyis a korszerű fogápolás. A kulturált fog- és szájápolás megköveteli a minden étkezés utáni, fogkefével történő fogmosást, mégpedig fogporral, vagy pasztával. A Az idén eléggé sok baj volt az amerikai fehér szövőlepkével — ezzel a veszedelmes növényi kártevővel — és más élősködőkkel, amelyek a gyümölcsösökben gyakran komoly károkat okoznak. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat rendszeresen adja a termelőknek a kártevők várható mennyiségére vonatkozó előre jelzéseket. Vajon hogyan állapítják meg a rovarok számát? A kártevők egy részét az úgynevezett fénycsapdákkal történt vizsgálatok nyomán jelzik előre. Ezekkel a ki- sebb-nagyobb megfigyelő berendezésekkel az ország minden részén tevékenykedő növényvédelmi állomások végzik munkájukat. Hazánkban jelenleg 125 fénycsapdát használnak, ezek a berendezések éjjel erős fényt sugároznak, a helyszínre csalogatják, majd rabul ejtik a rovarokat. Néhány csapdát különleges megfigyelések céljáfogak rágó, valamint külső és belső felületeit egyaránt le kell kefélni, a nyaki részeket is, sőt nagyon hasznos a fogakat környező foghúst is óvatosan megdörzsölni. Természetesen a fogkefe helyes alkalmazását már a gyermekkorban meg kell tanulni. Mint minden betegségnél általában, így a fog- és szájbajoknál is, a hangsúly a megelőzésen van, és a prevenciónak már a kisgyermek- korban meg kell kezdődnie. Ezért az óvodások fogszakorvosi ellenőrzése is fontos, és a megelőző tevékenységnek folytatódnia kell az iskoláskorban is. A fogorvos a kis páciens kezelése közben megmagyarázta édesanyjának a megelőzés, az időben alkalmazott fogkezelés szükségességét, és nagyon ügyelt arra, hogy ennél az első ismerkedésnél a gyermek ne távozzon nagyon kellemetlen emlékekkel, hanem fokozatosan megszokja a fogászati rendelő légkörét, a szükséges beavatkozás eltűrését, sőt lassan majd maga is tudatosan igényelje fogainak gondozását, ápolását, Dr. E. I. ra állítottak fel, ilyen feladat például a rovarok repülési magasságának tisztázása, vagy a gyors konzervipari vizsgálatokhoz szükséges mérési eredmények összegezése. A gyümölcs., valamint a szántóföldi kértevők rajzásának, valamint a rajzáskezdet időpontjának meghatározására úgynevezett szexuál- attraktáns csapdákat is alkalmaznak. Ezek az ivarérett rovaroknak „csavarják el a fejét”, s „behálózásuk” után a szakemberek könnyen megszámolhatják, hogyan alakul majd a rajzáson belül a nemek aránya. Az illatcsapdák ugyanakkor kívánatos szagukkal csábítják a helyszínre a megszámolandó kártevőket. Kétezer ilyen megfigyelő eszközt használnak az állomások. Az almafa- és a körtefa-varasodás előre jelzésére országosan 31, Zis- lawsky-féle berendezést használnak. Változatlanul tartja vezető pozícióját az utónevek né-' pes családjában a László, de esztendőről esztendőre előkelőbb helyezést ért el a Zsolt, a Csaba, az Attila és a Tibor is. Ez derül ki abból a statisztikából, amit az elmúlt esztendőkben bejegyzett fér-' vészek. Érdekes, hogy a fővárosban a férfinevek között az élen a Zoltán áll, ézt követi — sorrendben — a László, az Attila, a Gábor, az István, a Zsolt, a Péter, a Já- hos és a Ferenc. A vidéki szülők körében azonban meglehetős fölénnyel vezet, illetve tartja első helyét a László. A több megyére kiterjedt felmérés szerint az élcsoportba, azaz a legnépszerűbb utónevek közé tartozik a József, a Zoltán, az Attila, az István, a Tibor, a Ferenc, a Sándor és a Csaba. A női nevek között a statisztikák tanúsága szerint „örökzöld” az Éva, amely.— ha csak hajszállal is — megelőzi a népszerűségi ranglistán a Máriát. Az Ildikó fokozatosan „tört fel”, s ma már a harmadik leggyakrabban előforduló leánynév. A további sorrend: Katalin, Erika, Zsuzsanna, Erzsébet, Andrea, Judit, Ágnes. Érdemes megemlíteni, hogy a huszonöt leggyakrabban előforduló női név között szerepel a Tünde (méghozzá a meglehetősen előkelő tizenötödik helyen), a Csilla (tizenkilencedik helyen) és a Marianna (a huszadik helyen). A budapesti lista a leányneveknél is meglehetősen eltér az országos rangsortól. A fővárosban nagy fölénnyel áll az első helyen az Andrea, utána következik az Ildikó, a Krisztina, a Katalin, s az országos éllovas, az Éva csupán az ötödik. Az első huszonöt között több újonnan divatba jött név szerepel, így például a Mónika (tizenkettedik helyen), a Csilla (a tizenötödik helyen), a Szilvia (a huszonkettedik helyen) és a Beáta (a huszonnegyedik helyen). I 1969. no ve mim- Tn„ csütürt#*' linevekrol készítettek a nyel,„ss,„s,ss,ssss/sssssssssssss/fSMrssfsssssssws**ssrsrs/sssf//s/nv/fsssfsssfSfffSSSssssfSfffsMssfssrrfmfsssf/f/ss/rsff/fsss/sss/sssssssrss/'ssssr/ssssss///ss//sssj'ssssss, — Egy perc, öregem, az egész... — De én nagyon sietek — mondtam, mert valóban nagyon siettem. — Ugyan már, mi egy perc? Semmi. En it nagyon sietek. Elöntött a méreg. Mi az, hogy egy perc az semmi. Egy perc, az én életem egy perce az neki semmi, az én hatvan másodpercem az semmi, sőt semmi az én háromszázhatvan másodpercem is, tudom, mert ilyeneknek még egy óra is semmi, '' ha a más életéből veszik el... — Ide figyelj. Azt mondod, hogy egy perc semmi? Hát éppen ebben a percben csalja meg Szentgálíné a férjét. Éppen ebben a percben, ami minden bizonnyal kitudódik majd, válás Lesz belőle, hetekig, hónapokig tartó huzavona. Éppen ebben a percben vágta szájon Pc- metei a fiát, mert olyan fotót talált a kölyöknél, ami egyenesen felháborító és még ráadásul a gyerek pimaszul kikérte magának, hogy a holmijai között kotorásszon az apja ét két napig ne adja vissza az ő pompás aktfotóját. A pofont és a vitát meghallva, még ebben a percben jött be Peme- teiné és meghallotta, hogy férjénél volt két napig az az izé és irtóztató botrányt csapott, mert biztos Pe- metei nőjét ábrázolja és nem az apa vette el a fiától, hanem csak visszavette attól az átkozott kölyöktől, aki pontosan az apjára üt... Ebben a percben ment be Kovács az igazgatóhoz, hogy elmondja, mit mondott az igazgató ttartársról a Galagonya, oft? egg stupidalkat, s munkaidőben fúrja a mindenki által oly hón szeretett igazgató kartársat... — ...bocsáss meg, de tényleg csak egy percem lett volna és... — szólt közbe, de megfogtam a karját, nehogy el tudjon menekülni... — ...semmi „és” öregem. egyszer végre meg kell tudnod, hogy mi minden történhet egy perc alatt. Szóval Galagonyánál hagytam abba, ugye? Na kérlek, éppen ebben a percben bukott le a revízió előtt az egyik vállalat főkönyvelője, éppen ebben a percben határozta el Malvinka, hogy mégis férjhez megy Lajoshoz és könnyes szemmel búcsúzott el Bélától, aki kedves, aranyos fickó, de mégiscsak két gyereke van és legkésőbb este kilencre otthon szeret lenni a családjánál... ...nem beszélve, öregem, azokról a bel- és külpolitikai, gazdasági és kulturális kérdésekről, amelyekről éppen ebben a pillanatban született a döntés, avagy azokról a kérdésekről, amelyekről ebben a percben szüléiéi' meg az a döntés, hogy most nem döntenek ezekben a kérdésekbe» — Könyörgöm, hagyj elmenni! — térdelt le előttem az utca porába és megkínzott arcán felfény lett a mártírok szenvedése... — Azonnal — folytattam —, csak talán még azt szeretném elmondani neked e percről, erről a percről szólva, hogy éppen ebben a percben térdeltél le előttem például, hogy éppen ebben a percben röhög rajtad az egész utca... Hogy egy perccel ezelőtt azt mondtad nekem, hogy semmi egy perc és büszke, öntelt, fecsegő fráter voltál, s lám, egy perccel később már megtörtén térdelsz és könyörögsz kegyelemért előttem, a világ nyilvánossága előtt... Tehát: semmi' az egy perc? — Ne. Az egy perc az egy rettenetesen hosszú idő — sírta el magát, és hogy elengedtem a karját, mint valami örült, úgy rohant el. Ügy kellett neki. Igaz, hogy egy óráig dumáltam, a vonatot lekéstem, emiatt egy fontos értekezletről elmaradtam, de sebaj, egyszer már meg ellett érteirem ezzt a tökfejjel, hogy meg kell becsülni a percei (egri) Fények az éjszakáiban — a rovarok vesztére