Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Rádüs­KOSSUTH 8.20 Kedvelt régi melódiák 9 (H) Arcok, munka közben 9.15 Ilaydn-müvek 10.05 Gorkij műveiből 10.35 Operarészletek 11.30 A Szabó család 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 válaszolunk hallgatóinknak 14.00 Mai témák, mai dalok 14.09 Schumann: Concerto 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Telemann: Kis fantázia 15.15 Világ színház: Dráma­történet. I. rész 10.05 Kovács Dénes hegedül 10.23 Dalok, mesék mosolya 16.43 A korszaknyitó Október 17.20 Operaáriák 17.50 Könyvismertetés 18.00 Csárdások 18.10 Közvetítés a Magyarország— Írország VB-selejtezőről 20.25 Szimfonikus zene 21.13 Versek 21.50 Könnyűzene 22.20 Slágerstaféta 22.50 Alkotóműhelyben 23.05 Beethoven-művek o.io Mandolin-együttes játszik PETŐFI 8.05 Hubay: Két csárdajelenet 8.20 Házy Erzsébet énekel 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Katonadalok 12.14 Ny. Anoszov felvételeiből 13.05 Falurádió 13.25 Kodály-kórusok 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután 18.05 A tudományos közélet fóruma 18.35 Fiatal szovjet zeneszer­zők: A. Snyitke 19.10 Brahms-müvek 20.00 Kalevala 21.01 Népi zene 21.40 világgazdasági figyelő 22.00 Sanzonok 22.20 Prokofjev: VI. szimfónia 23.10 Daljátékrészletek MAGYAR f, . 9.00 Egy este Simkovits Imré­nél ‘ 10.36 Kalauz ■ -- - * • 10.50 Teliéi mpex 11.20 Csurka István: Á ló is ember. fTv-játék) 17.58 Hírek 18.10 Telesport: A Magyaror­szág—Írország VB-selejle- zőmérkqzés közvetítése a Népstadionból 18.55 Esti mese 20.00 Tv-hiradó 20.20 Fekete, fehér — igen, nem? 22.00 Tv-híradó POZSONY! 18.10 Magyarország—Írország VB-selejt.ező közvetítése .20.30 Szlovákia és 1917. októbere 21.00 Iván Bunyin. (Tv-film) 21.55 Háborús napló EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Az idő ablakai EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A bűntény majdnem sikerült GYÖNGYÖSI PUSKIN: Imposztorok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hamu és gyémánt HATVANI KOSSUTH: Szarajevói merénylet UBYilET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Az Oscar-díj története E heti postánkban sok pa­naszos levelet találtunk, fő­képpen egriektől. Panaszai­kat az egriek elsősorban a Városgondozási Vállalatnak címezték, — a tisztaság hiá­nya miatt. Az egri Galagonyás utca időszakonként helyet ad a vásárnak. Sajnos az ottla- kóknak nagy bosszúságot okoz, hogy a vásárok után egy-két hónappal is ott van még a szemét, a hulladék, panaszolja a lakosok nevé­ben Dombóvári Rozália. Me­legebb időben nem ajánlatos az ablakokat nyitva tartant, a bűz miatt. Régen és min­den fokon kérték már, hogy fordítsanak nagyobb gondot a vásárok után a Szénatér, illetve a Galagonyás utca rendbe hozására, de sajnos kérésük mindannyiszor „sü­ket fülekre” talált. Panasz­kodnak az út rossz minősé­ge, poros volta miatt is, de megértik, hogy a városi ta­nács pénzügyi kerete korlá­tozott, azt azonban már ne­hezebb megérteni, hogy a Városgondozási Vállalat nem tud munkaerőt biztosítani a vásári szemét eltakarítására. Az Egészségház utcai lakó­telepiek is panaszkodnak. Az erdőgazdaság irodaházára né­ző lakásokban a földszinten nem tudnak ablakot nyitni, mert a törmelék majdnem az ablakig ér, így tájékoztatott bennünket. Czicza László. Elszállításáról senki sem gondoskodott, sem az építő, sem az építtető. Sőt az építkezés befeje­zése óta csak nőtt a szemét­halmaz, mert az erdőgazda­ságiak a fűtési idény meg­kezdése óta odahordják a sa­lakot is. A lakók már több ízben kérték az erdőgazda­ságot, intézkedjék a tűrhe­tetlen állapot megszünteté­sére, azonban kérésük nem talált meghallgatásra. Igazuk van a panaszosok­nak, valóban tűrhetetlen ál­lapot, hogy a város köze­pén ilyen helyzet alakuljon id. Reménykednek, hogy a városi tanács végül is kö­telezi majd az „illetékest'' a hulladék elhordására. Persze, a szemét nem csak a város közepén lakókat za­varja, hanem a kissé távo­labb lakókat is — írja Szabó Endréné. Az Arany János utca lakói a 18-as számú ház előtti szemét elszállítását sürgetik, és kérésük valóban jogos. Ezt is a Városgondo­zási Vállalat figyelmébe ajánljuk. Érkezett panasz az épí­tőkre is, — ezt Körmendi Károly tolmácsolta. A Fog­lár utcában épülő társasház tulajdonosai panaszkodnak. Ügy készülnek a leendő csa­ládi otthonok, mint a „Luca széke”. Noha az épületek átadási határideje a szerző­Valamikor, a buszonszáza- dok egyikében, fellőtték az űrbe K. Polgár Pált, a kor legnagyobb hivatala auto­mata-adminisztrációjának részlegvezetőjét. A kikülde­tés nemcsak hivatalos, de tudományos rangú volt: kí­sérletezze ki, hogyan lehet a súlytalanság állapotában lebonyolítani egy óriási hi­vatal teljes adminisztráció­ját. K. Polgár, amikor elérte a súlytalanságot, beindítot­ta a számológépeket, az au­tomata ügyviteli berendezé­seket és magukra hagyta a gépeket, azzal a meggyőző­déssel: ha a Földön bírták a strapát, nem mondhatnak csődöt most, amikar min­den könnyű. Súlytalansag. Minden könnyű — érezte K. Polgár. A karjai, a lábai külön éle­tet éltek, s a nyelve lebe­gett a szájában. Csak nem szólni akarok? — rettent meg, aztán gátlását legyőz­te a mámoros könnyűség. Repülő karjaival véletlenig lebillentette a kétoldalú rá­diókészülék zárókallanlyú- ját. dés szerint 1968. december 31. volt, az A épület alapo­zását csak 1968 tavaszán, a B épületét 1968 nyarán kezd­ték meg. A közbejött „objek­tív” akadályok miatt az át­adási határidőt 1969. május 31-re módosították, — de ez sem lett betartva. A rend­kívüli téli időjárás miatt nem tudták a betonozási munkálatokat végezni, s az eredmény újabb határidő- módosítás, 1969. július 31-re. Abban reménykedtünk, ír­ják a leendő tulajdonosok, el­készül valóban a ház, és re­mekül kiszáradt falak közé költözhetünk. Am a harma­dik terminus is elmúlt. Az­után kitűzték a negyedik ha­táridőt: szeptember 30. Idő­közben az OTP összehívta a leendő lakástulajdonosokat, rendezni kellett az idősze­rű kérdéseket. Megjelent a megbeszélésen az építkezés vezetője is, s határozott ígé­retet tett a negyedik határ­idő betartására. A fűtési sze- zen kezdetéig mindenki be­költözhet, nyugtatta meg a kétkedőket. Természetesen az új ha­táridőből sem lett semmi. Azaz közben- mégis történt valami. Október 22-i kelte­zéssel levelet kaptak a „B” épület tulajdonosai, hogy je­lenjenek meg a lakások mű­szaki átvételére. A lakók megjelentek, azonban az át­vételből nem lett semmi. A műszaki ellenőr már az első átvizsgálási napon nemleges jegyzőkönyvet volt kényte­len felvenni, mert semmi nem volt olyan állapotban, hogy átvehető lett volna. Lépcsők helyett csak létrán lehetett felmászni a harmadik eme­letre. A második szint la­kói másnap már hiába men­tek az átvételre, senki sem várta őket. Mindenesetre szerencséjükre a helyszínen tartózkodó építésvezetők en­gedélyezték a lakások meg­tekintését. Az építkezésen dolgozók, barátságosan fo- godták a jövendő tulajdono­sokat, megnyugtattak min­denkit, hogy a lakásokban nem lesz semmi hiba. Dol­goztak is serényen, minden szobában, minden folyosóré­szen tevékenykedett valaki. Most már reménykedni kezdtek a lakók, noha az ötödik határidő is elmúlt. Úgy látszik, az eredeti tervből annyi mégis maradt, hogy a téli költözés mégis­csak téli költözés marad. Mindenesetre a lakások tu­lajdonosai az utolsó határ­időben már bízni kezdtek. Az OTP-nek pedig külön is hálások, hogy a megszabott törlesztés kezdő időpontja nem 1968. június 1., hanem többszöri módosítással 1970. január 1. lesz. — Tisztán látom, embe­rek, hol rontjátok el a dol­gokat. Először is gondolko­zásotok anakron, meg para­dox. Hogy le­het úgy gon­dolkodnotok, mint a husza­dik század­ban? Csak személyes ér­vényesülés, karrier, nye­részkedés hajt benneteket. — Nem vagy különb te se, nagyfőnök. Először is os­toba vagy, os­tobább, mint az óvodás számológép. Persze, ha én programoználak, még te is kimutathatnál valami kis eredményt. De hát a zsenialitást elnyomják, mió­ta küszködik a tehetség eb­ben a cipőben. — No és a politikai hoz- uiállásotok? A szivárvány hozzátok képest áttetsző, egyszínű fény. Nem is tud­tok lelkesedni, mert képte­A KÖZELJÖVŐBEN bemu­tatásra kerülő Bolondok ha­jója című amerikai film két magyar származású alkotója kimagasló munkájáért 1965- ben Oscar-díjat kapott. Nyolc Oscar-díjjal tüntették ki a budapesti Corvin moziban 24 hétig nagy sikerrel ját­szott .My Fair Lady c. filmet és alkotógárdáját. Tizenegy Oscar-díjat nyert 1960-ban a Ben Húr című amerikai film ... Hollywood, de talán az egész nyugati filmvilág leg­nagyobb filmdíja az Oscar. 1927-ben a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia alapítottta és 1928-ban adták ki első ízben. 1927-ben történt! Az Aka­démia megalapításakor Ced­ric Gibbons, a Metro-cég egyik igazgatója azt javasol­ta, hogy az Akadémia által minden évben kiosztandó di­jat egy olyan művészi értékű szobrocska jelképezze, amely tulajdonosának szépségénél fogva örömet szerez, ugyan­akkor az elismerés tárgyává válik mások szemében. A ja­vaslatot elfogadták. Elké­szült a 28 centiméter magas aranyozott szobrocska, amely egy pallosra támaszkodó fér­fit ábrázok Nevet azonban 1931-ig nem kapott, csak úgy emlegették, mint az „Akadé­mia szobrocskáját”. EZ A KIS SZOBOR — George Stanley alkotása. A hivatalos propaganda szerint Bette Davis híres filmszí­nésznő keresztelte el Osear- nak. ' valójában nem így törtéi.í. Abban az időben új munkatárs érkezett az Aka­démia könj v, arába — Mar­garet Herrick személyében, aki meglátva a szobrot, meg­lepetten felkiáltott: — Elragadó! Rendkívül ha­sonlít az én Oscar nagybá­tyámra! A szomszédos asztalnál ülő riporter meghallotta a meg­jegyzést és másnap lapjában már vastaabatűs cím hirdet­te: „AZ AKADÉMIA VE­ZETŐI A HÍRES SZOBROT EZUTÁN OSCARNAK (FOG­JÁK NEVEZNI!” A hír felröppent, a név- elég jól hangzott Az Akadé­mia vezetői — mit tehettek egyebet — jó arcot vágtak a dologhoz. így lett Margaret asszony nagybátyjának nevé­ből a filmművészet halhatat- , lan figurájának neve. 1931-től tehát Oscar-dijjal jutalmazzák az év legkitű­nőbb filmjét, színészét, szí­nésznőiét, a legjobb epizód­szereplőt, rendezői munkát, forgatókönyvírót, zeneszer­zőt stb. Néhány évvel ezelőtt kiterjesztették a díjazást az esztendő legkimagaslóbb kül­földi filmjére, s annak eaves alkotóira is. Az Oscar-díjat minden év áprilisában ki fin; keretek közölt. Ez év tavaszán örömmel olvashattuk a hírt, hogy a lenek vagytok a nemes cél megértésére. En meg bólo­gatok? Dehogy bólogatok többé! Mindenkinek a ké­pébe vágom. mit ér. — Ugyanígy elmondom a fajankóknak, hogy fajankók, a konformistáknak, hogy összkomfortisták, nejem­nek, hogy beleragadt a „min­den jól megy” hangulatba, fiamnak, hogy lehet ellent­mondani és beosztottam­nak, hogy elégedetlen va­gyok munkájával. K. Polgár Pál megköny- nyebbült a súlytalanság­ban. Aztán fényjelekkel leszál­lási parancsot Icapott. El­zárta a szárnUögépekct, %r szovjet Bondaresuk Háború es beke, a csehszlovák For­mán Tűz van, babám!, a francia Truffaut Lopott sze­relem és az olasz Momcelli Lány a pisztollyal e. filmje mellett Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk c. filmjét is Oscar- dijra javasolták. Az amerikai Filmakadémia tagjai szavazassál döntik el, hogy a felsorolt öt külföldi film közül melyik kapja meg a filmvilág egyik legjelentő­sebb kitüntetését, az Oscar- díjat. Nos, a nyilatkozat után, rövidesen mindenki értesül­hetett arról, hogy az idei Os- car-clijas külföldi film Bon­daresuk monumentális alko­tása, a Háború és béke lett. AZ AKADÉMIA 2800 tag­jának titkos szavazata dönti el, ki legyen az év legjobb színésze, melyik legyen az Oscar-dijas film Vajon ka­pott-e már ez alatt a negy­ven év alatt magyar filmmű­vész Oscar-díjat? Hiszen olyan nagy művész, mint Chaplin, még egyszer sem ré­szesült e kitüntetésben, sőt a jelöltlistára is csak egyszer, 1940-ben került mint színész, a Diktátor c. filmjében nyúj­tott alakításáért. Az „isteni” Garbót háromszor is java­solták, de egyszer sem kap­ta meg a szobrocskát. Már az alapítás évében — 1927—28-ban — jelöltlistára került Bíró Bajos írónk ne­ve. A hontalan hős c. filmjét, mint az év egyik legerede­tibb sztoriját ajánlották Os- car-díjra. Másvalaki kapta! A következő években több ma­gyar rendezőt, írót, operatőrt és zeneszerzőt jelöltek Oscar- díjra, míg végül 1940-ben át­vehette az első magyar a nagydíjat. Székely János író, aki a fehérterror elől Berlin­be, majd Hitler uralomra ju­tása miatt Hollywoodba me­nekült, a II. világháború ele­jén írt antifasiszta filmjét jutalmazták Oscarral. Ná­lunk ezt a filmet 1945-ben mutatták be Vágyak a vi­harban címmel. Egy másik, a Kísértés c. — hazánkban is nagy sikert aratott — regé­nye 1947-ben jelent meg New Yorkban. Székelyt sike­rei ellenére — vagy talán ép­pen ezért — feketelistára he­lyezték. Ezentúl álnéven (John Penn, John S. Toldy) írt. Hazatérőben, 1958-ban halt meg Nyugat-Berlinben. Felesége Bársony Erzsi szí­nésznő, lányuk ismert NDK- beli színésznő: Székely Kati! AZ 1943-AS EZTENDÖ há­rom Oscar-t is hozott a ma­gyarok számára. Lukács Pál — 1928 óta Amerikában élő színészünk — az őrség a Rajnán c. antifasiszta ame­rikai film főszerepéért kap­ta a kitüntetést. Ma s’em is­meretlen a mozilátogatók kö­rében — az 1962-ben elhunyt — Michel Curtiz — Kertész Mihály neve. Casablanca c. ügyviteli berendezéseket — amennyit végeztek, annyit végeztek: az ö bajuk — és bekapcsolta a fékezőrakétá­kat. Minden nehéz. — érezte K. Polgár. A karja, a lába, belesüppedt a pilótaülésbe, a nyelve beleragadt a száj­padlásába. Csak nem né- mulok meg? — rettent meg, aztán elbódult a szörnyű súlyosságban. Földet ért. Lába, karja, lassan megmozdult. nyelve nem. Üjra súlya van a sza­vaknak — villant át raj­ta. Kilépett a kabinból. Megigazította szkafanderjén a könyökvédőt és katonás­sá, szögletessé igpzította lép­téit. Megindult a fogadó két kompjuter, és a pályáját nála kezdő mérnök felé. Néhány perc múlva monda­nom kell valamit — villant át az agyán és erősen meg­szorította a háta mögött kí­gyózó, adattal teli papír­szalagot. — Köszönöm, hogy részt vehettem e fontos, rangos tudományos úton — műkö­dik a nyelvem! — Sok min­dent hasznosíthatunk majd a tapasztalatokból a közös ügyünkért. Fóti Péter gára másodszor is műsorai» tűzte a televízió. Kertész Mi­hály, a sok népszerű ameri­kai film (Robin Hood, Arany­város, A hét tenger ördöge slb.) alkotója, ezzel a művé­szi és politikailag időszerű iilmjévei lett — háromszori jelöltség utun — Oscar-dijas. (1939-ben a Szabadság fiai c. rövidfilmjéért már kapotl) egy Oscar-díjat!) A ceglédi születésű Pál György amerikai producer és rendező 1940-ben költö­zött az USA-ba. Régóta ked­velte a mesét, a fantasztiku­mok világát, foglalkoztattak a trükkök, eredeti technikai megoldások. (Hazánkban nagy sikert aratott Hüvelyk Matyi c. filmjével!) 1943-ban különleges technikai dijat kapott. Ezt kóvetőleg még öt­ször részesült Oscar-díjban, legutóbb 1961-ben — H. G. Wells regényéből készült — Az időgép c. filmjéért. Rózsa Miklós zeneszerző — Korda Sándor munkatársa — neve sem ismeretlen ha­zánkban. ö szerezte a Julius Caesar, A Nap szerelmese, régebben pedig a Bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve stb. c. filmek zenéjét. 1945, 1947 és 1959-ben Oscar-díjat kapott Az elbűvölt, az Othel­lo és a Ben Húr kísérőzené­jéért 1965. ÁPRILISÁBAN a magyar származású Cukor György rendező My Fair La­dy c. nagy sikerű filmmusi- calért nyert Oscar-díjat. Cu­kor György már előzőleg öt alkalommal szerepelt a je­löltek listáján. Rómeó és Júlia, valamint a Gázláng c. filmjeit a tv is játszotta az elmúlt években. 1966. ismét aranybetűs év a „magyarok” számára. Az 1965-ös év legjobb filmjei­nek, alkotóinak kitüntetését — a szokásnak megfelelően — Santa Monicaban tartot­ták. Ebben a Hollywoodtól 15 mérföldnyire eső tengerparti kisvárosban a szavazás két és fél óráig tartott. A legjobb külföldi film díját az Üzlet a korzón c. csehszlovák film nyerte el. Az Oscar-t a bu­dapesti születésű Jan Kádár — az ismert színésztől, Gre­gory Pecktől — vette át. An­gol nyelvű beszédében azt az örömét fejezte ki, hogy El­mar Klos-szal közösen alko­tott filmje az első szocialista országbeli produkció, ame­lyik elnyerte az Oscar-díjat. Az évtizedek óta Holly­woodban működő Ernest László a Bolondok hajója c. film operatőri munkájáért kapta a kitüntetést. A film­nagyságok között ott áll Jo­seph Kish is, aki a legjobb művészeti igazgatásért része­sült Oscar-dijban, Kish azo­nos a zombori születésű Kiss Józseffel, aki még 1920-ban vándorolt ki Amerikába. A sors véletlenül hozta össze Korda Sándorral, a világhí­rű rendezővel. Az ő támoga­tásával és segítségével kez­dett el dolgozni Hollywood­ban. Érdekes véletlen, hogy az a Korda, akinek felfede­zettéi, munkatársai közül többen kaptak Oscar-dijat, ő maga sohasem részesült eb­ben a kitüntetésben. Eleinte az Oscar-díjak oda­ítéléséről titkos szavazással döntöttek. A szavazáson min­denki részt vehetett, aki bár­milyen kicsiny beosztásban Hollywoodban dolgozott. Ké­sőbb, csakis az Akadémia tag­jai kaptak szavazati jogot, a legsikeresebb színészek, ren­dezők, írók, producerek, technikusok szűk társasága. EZ AZ AKADÉMIAI díja témája az amerikaiak 1965- ben készült Oscar c. filmjé­nek is. A film egy színész történetét tárja a nézők elé, aki minden eszközzel arra törekszik, hogy elnyerje az Oscar-t, Tárgyilagosan rávi­lágít arra is, hogy az Akadé­mián miképpen szeretnék megvédeni a filmvilágban egyre üzletiesebbé váló díj hírnevét. A produkciót győ­zelemre vivő szereplőgárda eddigi egyéni teljesítményei­ért összesen — húsz Oscar- díjat kapott! Murai János ! wufsmber 5., merd* filmjét a közönség kívánsü­rsSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSyS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSS/SSSSSSS/SSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS* FINTOR 'Sfúlytalansáq

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom