Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Mindenki felelős

i az oka a sok balesetnek?

Siroki statisztika: 98 baleset; a kiesett munkanapok

száma: 1.435

Államunk milliókat áldoz a biztonságos munkavégzésre. A balesetvédelmi szabályok ismerete, betartása valamennyi üzemnél, vállalatinál törvényesen előírt, alapvető követelmény. Széles körű társadalmi apparátus — .— munkavédelmi őrhálózat, szocialista brigádmozgalom — vigyáz a dolgozók épségére, egészségére.

Mindezek ellenére az üzemi balesetek száma nemhogy csökkenne, hanem — különösen az utóbbi hónapokban igencsak emelkedik. Jól példázza ezt a Mátravidéki Fémművek baleseti statisztikája is. Ugyanis 19fi8. első félévében 65, 1969. első hat hónapjában 98 baleset törtként a gyárban. A szomorú rekordot szeptember hónap tartja: 30 nap alatt 24 baleset!

Jogos tehát a kérdés: miért vári ennyi baleset? A választ Osztafin Bélától, a gyár szakszervezeti bizottságának titkárától és Lovász Sán- dornétól, a gyár biztonsági megbízottjától kértük és kaptuk.

Nem tartják, és nem tartatják be

— Gyárunk gazdaságvezetésnek az eddiginél lényegesen nagyobb gondot, figyelmet kell fordítaniuk a biztonságos munkára, mert nagyon hiányzanak a szigorú központi intézkedések. Az üzem- es a művezetők — tisztelet a kivételnek — jóformán csak akkor törődnek az emberek épségével, egészségével, amikor már megtörtént a baj. Ahol az üzemvezető, a művezető komolyan veszi

a dolgozók testi épségét, egészségvédelmét (10-es üzem), ott alig fordul elő baleset. Azok az üzemek a melegágyai a sérüléseknek (3-as, 5-ös), amelyekben a művezetők is megsértik a szabályokat, és megfeledkeznek beosztottjaik testi épségének védelméről.

— Hogyan működik a gyár balesetvédelmi őrhálózata?

— Az egyik üzemben jól, a másik üzemben formálisan. Az az igazság, hogy nem eléggé szigorúak a baleset- védelmi őrök. Rendszeresen végigjárják az üzemeket, de tapasztalataikat csak ritkán írják be az őrnaplóba. Az pedig már alig érdekli őket, hogy vajon a felelőtlen üzemvezető, művezető megkapta-e büntetéséi, vagy sem. Nagyobb szigorúságra és következetességre van tehát szükség. Egymás s önmaguk egészségéért, épségéért azonban a legtöbbet mégiscsak az emberek, ki-ki maga tehet a legtöbbet. Ha nincs fent a védőrács, - ne dolgozzanak a. gépen; ha elromlik egy berendezés, akkor áramtalanítsák, csali azután fogjanak hozzá a javításhoz. Komoly, felnőtt emberekről van szó, de a legtöbbjük lebecsüli a baleseti forrásokat, azt hiszik, mindenhez értenek, hajlanak a bravúroskodásra is. A túl nagy önbizalom, mint a statisztika is bizonyítja, szinte minden esetben1 megbosszulja magát.

Büntetnek és jutalmaznak

Drága ára van a felelőtlenségnek. De bizonyára csökkenteni lehetne a balesetek számát, ha a dolgozókat, a vezetőket anyagilag is érdekeltté tennék a munka biztonságában.

— A jutalmozás és a büntetés módszerét már be is vezettük. Vége a türelmi időnek. Ezután nem leszünk ebiézőek. Alii dicséretet érdemel, azt megdicsérjük megjutalmazzuk, a mulasz tókat, a felelőtleneket, pe dig megbünteti üli. Ettől a: elvtől soha többé nem té rürvk el, mindenkinek fele! nie kell tettéért...

Csak helyeselni tudjuk - előbb is bevezethették vo! na, és más üzemek is példaként vehetik — a szigorú rendelkezés életbe léptetését. Emberekről, az egészségről van szó. De az sem lehet közömbös, hogy a felelőtlenek miatt százakkal, vagy ezrekkel lehet csak mérni a kiesett munkanapok számát. És végső soron az egyre figyelemreméltóbban dolgozó gyár sem engedheti tovább, hogy néhány művezető, üzemvezető s könnyelmű beosztottjaik beárnyékolják a gyár itthon, s külföldön egyre jobban tisztelt, becsült hírnevét

K. J.

' ft

mind nagyobb forgalmat bonyolít le a Szovjetunió kereskedelmi flottája. A „Kurcsa- tov akadémikus” a szovjet flotta egyik büszkesége kifutásra készül az afrikai Dakar kikötőjéből.

(APN foto)

Lesz út

vagy nem lesz út?

Ha beállt az esős idő, a sártengertől alig lehetett megközelíteni az istállókat és a gépműhelyt, El is határozta a termelőszövetkezet vezetősége, hogy megépíti, illetve megépítteti a belső úthálózatot. Meg is kötöttek a szerződést az Egri Közúti Építő Vállalattal, amelynek december 31-ig kell átadnia az utat.

Álljunk meg egy pillanatra ennél a dátumnál, mert igen fontos szerepe van az ügy további menetében.

A költségvetés kis híján egymillió forint. Az állam 50 százalékos támogatást nyújt az építkezéshez, de ezt csak abban az esetben folyósítja, ha december végéig elkészül az úthálózat. A demjéniek aggódva figyelik az utat, illetve a helyét, mert eddig nem túlzottan •serény munka folyt az építkezés • helyszínén.

— Miért ez a késedelem? — kérdezzük Forgács Miklóstól, az Egri Közúti Építő Vállalat építésvezetőjétől.

— A látszólagos lemaradás azért van, mert vállalatunk leszerződött a felnémeti és a nagytályai termelőszövetkezettel, valamint a Recski Állami Gazdasággal. Ezeket a szerződéseket ezen a héten kötöttük meg. Jelenleg azt tűztük ki célnak, hogy az esős, idő beália előtt elvégezzük a földmunkákat as így mind a négy helyen be tudjuk fejezni az év vegéig a1 munkát.

— Az új szerződéseket tehát alig egy hete kötötték. Eddig miért nem folyt nagyobb Ütemű munka Dem- j én ben ?

— Mi az átadási határidőt rögzítjük. A kezdésre vonatkozóan szabadoti- dönt a vállalat úgy. ahogy jó:iak lát - ja. Kapacitásunkat eddig lekötötte a Tiszanánán, Dor- mándom, Szidalmon és Vétsen folyó. építkezés. A vállalt határidőket it is betartottuk. Az utakat átadtunk.

— Tehát aggodalomra sincs semmi ok?

hogy december 31-ig elkészül az út.

— S ha esetleg mégsem készülne el, ki fogja megfizetni az ötven százalékos, csaknem félmillió forintos, elveszett támogatást?

— Akkor jogi vitára kerülne sor...

Azt szeretnénk, ha erre nem kerülne sor.

Sz. A.

A tudósak szerint lélegzik a Föld: a felszíne ritmikusan emelkedik és süllyed.

Ráhajlok a Földre: „Kérem, mélyet lélegzetű!" S a Föld egy nagyot, egy keserveset sóhajt kiérem, még egyszer. Igen. Most jó!"

...és a Föld nagyokat, mélyeket lélegzik. Miközben már készítem is a diagnózist: több fertőző góc, a hilusok kissé árnyékoltak... A bet&gseg jelei kétségtelenek. Bízzunk azonban a geo-bialógia tudományában. A gyógyulás feltételei adottak.

Lélegzik a Föld, — a tudósok szerint.

Hogy ne legyen soha utolsó sóhaja, — ez már a „politikus-orvosok” dolga!

(—6)

A Honvédelmi Hiiii^tériiiin

( ít j é

a honvédelmi hozzájárulás úi szabályairól és a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről

A honvédelmi hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az ezzel kapcsolatos új kormány- rendeletről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől, akik az alábbiakban ismertették az intézkedések lényegét, a hadkötelesek érdekvédelmét szolgáló rendelkezéseket és a hatálybalépés idejét.

— E fontos határozatok meghozatalakor abból indultunk ki, hogy fegyveres szolgálatot teljesítő ifjúságunk példás fegyelmezettséggel és öntudatosan tesz eleget a haza védelmét biztosító állampolgári kötelezettségének. Dolgozó népünk előtt érthetően megnőtt a katonaviselt emberek becsülete, s az új intézkedések lényege éppen c társadalmi megbecsülés lefejezése, a szociális körülmények fokozottabb szem előtt tartásával. Ezzel párhuzamosan fontos cél az is, hogy megvalósuljon a honvédelemmel kapcsolatos terhek arányosabb elosztása. •

— A kormány lényegbe vágó feladatnak tekinti annak biztosítását, hogy a haza védelmében fegyveresen részt vevő sorköteles fiatalok miAmikor a nyár elején kint jártam a volt KAEV gyöngyösi üzemében, arról adhattam számot, hogy a munkások között elég nagy volt a bizonytalanság. Féltek a jövőtől mert nem tudták, meddig lesz munkájuk, mikorra készül el a nagycsarnok, leküldik-e a megígért gépeket Pestről és végre elérkeznek-e a hosszabb távra való tervezéshez.

Akkor júniusban már egy sor határozat megszületett, a központi irányító szervek intézkedéseket hoztak, amikre azonban azt mondták a munkások. hogy majd akkor nyugszanak meg, ha sorra, rendre megvalósulnak, kézzel fogható bizonyossággá válnak.

Mi történt azóta? Erre kértem választ.

A vezetők Pesten tanácskoztak. sőt: még Pólyák

György, műszaki vezető is úgy el volt foglalva, hogy a párttitkárra, Térjék Lajosra bízott

Előbb a nagycsarnokba, a

8-as üzembe mentünk. Itt csatlakozott hozzánk Petre Károly, ennek az üzemnek a vezetője. Tőle tudtam meg, hogy a megígért gépek megérkeztek, itt állnak egymás mellett, több sorban, közel ötveii darab összesen. De még az év végéig újabb gépek követik ezt a szállítmányt. Akkor már nem lesz foghíjas a hatalmas csarnok.

Érdemes itt körülnézni. A bejárat mellett „spanyolfa lak” állnak. Itt dolgoznak, a

Megnyugod va, jó kedvvel

iemezfalak mögött a hegesz- —» Biztosra . tudom igéméi, tők.. Nem -szégssenlps^emberek ők, nem azért bújtak el a falak mögé, hogy ne lássa őket senki, hanem hegesztőpisztolyuk éles fényét akarják eltakarni, nehogy ez a vakító fény zavarjon másokat a munkában.

Innen szinte belátni sem lehet az egész üzemrészt. Fut.ballpálya nagyságúnak tűnik a csarnok. A túlsó részén a gépek, mellettük férfiak és piros kendős nők.

Jobbra az irodák sora még csak félig kész állapotban látható. De ott is dolgoznak már.

*

— Mi van a brigáddal?

— Köszönjük, megvagyunk.

— Ki ment el maguk közül?

— Jóformán senki. Mondta is akkoriban a brigádvezetőnk, hogy ha már Egyetértés a brigád neve, akkor legyen is közöttünk egyetértés.

— Milyen most a munka cs a kereset?

— Egyikkel sincs baj. Munkánk van annyi, hogy nem kell izgulnunk, mi lesz velünk. Az én keresetem is megnőtt azóta, átlagban havi négyszázzal. Nincs már panasz, nincs már bizonytalanság, nem akar már elmenni közülünk sem senki.

Pilinyi Tiborral beszélgettünk. Ö is egyike volt azoknak akik a nyár eleién nagyon nézegették a gyárkaput. Az ígéretekkel meg úgy voltak, hogy inkább a tettekre szerették volna átváltani azokat minél előbb.

*

Januárban sokan felmentek Pestre, a nagy gyárba, hogy kitanulják a mesterséget. Akkor még KAEV-nek rövidítették a vállalatot. Most már KGV — Könnyűipari Gépgyártó Vállalat a hivatalos cégjelzése. De a KAEV még minden bizonnyal sokáig fog kísérteni, amíg az új három betűt meg nem szokják az emberek.

A januári munkások között volt Nagy Margit is. Júliusig tartott ez a kiküldetése. Most éppen orsóházíejet munkált, dolgozott meg.

— Mennyit keres?

— Nem sokat. Ezerszázhetven forintot.

— Mennyit szeretne?

— Legalább ezernégyszázat. Teljesítménybérben dolgozom. Jó volna egy kis órabéremelés.

Tamási Mihály brigádvezetőt kérdeztem meg, menynyi a brigád átlagbére. 1300 —1400 forint. Összesen tizenegyen vannak, közöttük csak két férfi, a többi nő. Illetve: inkább azt kellene

mondani, hogy mennyi a lány és mennyi a fiú, mert olyan fiatalok még. Betank

lőtt munkások.

Végső soron tehát nem is olyan rossz a brigád átlagkeresete, hiszen legtöbbjük itt lett üzemi munkássá, alig néhány hónappal ezelőtt Korábban semmi szakmájuk nem volt.

Nagy Margit is elégedett a munkahelyével, bár a keresetét nem bánná, ha több • lenne. Nincs szándéka elmenni máshová.

Pedig a fiatalok előtt az Egyesült Izzó eléggé csábitó lehetőség. Nem is a pénz miatt, hanem a félvezetőgyár fehér köpenyes, patika tisztaságú munkahelyei miatt.

A gyöngyösi üzem most már tulajdonképpen a pestinek egy kihelyezett egysége. Ennek olyan jó következménye is van, hogy állandó segítséget kapnak, akármiről legyen szó. Jönnek a különböző beosztású emberek, magyaráznak, megmutatnak mindent, itt is maradnak addig, amíg valami nem egészen világos.

Térjék Lajos párttitkár is felhívja erre a figyelmem. De ahhoz, amit láttunk, hallottunk. nem fűz magyarázatot, csak ennyit mond:

— Most már mindenki nyugodtan alszik éjszakánként,

És hogy önmagában az éjszakai nyugalom is milyen fokmérője a közérzetnek, azok tudják a legjobban, akik már szedtek Andaxint heteken át.

Egy fél év alatt nagyot fordult a világ itt az üzemben.

& Molnár Ferenc

nél nyugodtabb körülmények között tehessenek eleget hazafias, állampolgári kötelességüknek. Ehhez hozzátartozik, hogy államunk intézményesen kíván gondoskodni arról: a bevonulok családtagjainak — feleségüknek, szüleiknek stb. — ne legyenek különösebb anyagi gondjaik. Ez indította a kormányt a családi segély összegének emelésére.

— Nem. hagyhattuk figyelmen kívül azt sem, hogy a polgári életbe, a termelőmunkába való visszatérés bizonyos gondokat jelent a leszerel öltnek. Ezért államunk a jövőben a leszerelés időszakában is segíti a fiatalokat azzal, hogy nagy többségüket egyszeri pénzjuttatásban részesíti.

A juttatásnak és mértékének meghatározásakor azt veszik figyelembe, ki hogyan állt helyt, milyen eredményeket ért el a kiképzési feladatok teljesítésében, s milyenek otthoni szociális körülményei. Mindez az eddiginél nagyobb összegeket igenyél. Egyrészt ezek fedezésere, másrészt, hogy csökkenjen az anyagi helyzetbeli különbség a katonai szolgálatot teljesitő, illetve nem teljesítő fiatalok között, felemelték a honvédelmi hozzájárulás összegéit. Ami pedig a felhasználást illeti: a hozzájárulás emelt összegéből elsősorban a sorkatonák rászoruló hozzátartozóinak családi segélyét növeljük. A fennmaradó pénzt pedig a leszerelek nagyobb részének támogatására fordítjuk. A honvédelmi hozzájárulás felemeléséből befolyó összeget csak a fenti célokra lehet felhasználni.

— A honvédelmi hozzájárulás fizetésével kapcsolatban az új szabályozás szerint ak- jfor esedékes a fizetés amikor a hadköteles 22. életévét betölti, január 1-től. Egyidejűleg szélesítjük azoknak a körét, akik mentesülhetnék a hozzájárulás fizetése alól. Indokolt például, hogy mentesítést kapjanak, eleiket sorkatonai szolgálatból leszereltek, a katonakötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt, vagy akik legalább kétharmad részben csökkent műn kaképességűek.

Meggyőződésünk — mondották —, hogy az intézkedések az érdekelték nagy tömegeinek egyetértésével, találkoznak. Mint már bevezetőben hangsúlyoztuk, a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok eddig is becsülettel helytálltak alakulataiknál. Bizonyos, hogy az új intézkedések nyomán még eredményesebben, fokozottabb felelősségérzettel készülnek fel a haza fegyveres védelmére. (MTI)

1569* nevembe? 5., s*crds