Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK,. Mi az oka a sok nőieseinek? (3. oldalon) A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója (3. oldalon) A reklám titkai (4. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP/A XX. évfolyam, 257. szám ARA 80 FILLER 1969. november 5., szerdai n legutóbbi szoujei ürkíserlet az orbitális űrállomás megteremtésének a célját szolgálja í rliuj«« sajtóértekezlet Moszkvában MOSZKVA: Nagy érdeklődéssel várt „kozmikus sajtó- értekezlet” színhelye volt kedden a Lenin-he_ gyi Moszkvai Állami Egyetem aulája. A kétezer embert: befogadó impozáns ter­mét zsúfolásig megtöltötték a hazai és külföldi újságírók. A rendezvény reprezentatív jellegét külön kiemelte, hogy részt vettek rajta a szovjet főváros diplomáciái testületének tag­jai, valamint a szovjet tudományos élet kivá­lóságai. Moszkvai idő szerint pontosan lsét órakor y taps jelezte a sajtóértekezlet elnökségé­nek bevonulását. A három Szojuz űrhajósai­val, Sonyitmal, Kubászowal, Filipcsenkúval. Volkovval, Gorbatkóval, Satalowal és Jelisze- jűwel együtt foglalt helyet az elnökségben Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, Kamanyin vezérezredes, az űrhajósok parancsnoka, Borisz Petrov akadé­mikus és más tudósok. Szolgálja a világűr az ember gyakorlati szükségleteit A sajtóértekezletet Keldis akadémikus nyitotta meg. Hangsúlyozta: a legutóbbi szovjet úrkísérlet a nem távo­li jövőben létrehozandó or­bitális űrállomás megterem­tésének célját szolgálja. Az űrkísérlet folytatása a szov­jet programnak, amely a Föld körüli kozmikus térség •Szojuz-űrhajókkal való ta­nulmányozását tűzi ki célul. Keldis akadémikus nagyra értékelte a Szojuz—6 űrha­jón végrehajtott kísérleti he­gesztést. Arra is rámutatott, hogy a repülés során végre­hajtották a tudományos kutatások sokrétű prog­ramját. A szovjet űrprogammal kap­csolatban kiemelte, hogy á világűr nehezen megközelít­hető és kevéssé ismert terse- - Mt automatikus állomások- V.il tanulmányozhatják és : ogják tanulmányozni. Ezek hatékonyságát kiválóan meg­mutatják a Venus-repülések. \ Föld. az égitestek, vala­mint a világűrben lejátszó­dó fizikai folyamatok részle- ís és,sokoldalú tanulmányo- ívsára nagyméretű automa- : :us űrállomásokat és em~ . • vezette űrhajókat fognak ... catmazni. A szovjet űr­programban szerepel a tar­tós orbitális állomások létre­hozásának feladata Is — mondotta Keldis. — Ezek az állomások lehetővé fogják tenni, hogy megoldjuk a fi­zika, a geofizika és az asztro­fizika alapvető kérdéseit, s felhasználjuk a világűrt az ember gyakorlati szükségle­teire. Az orbitális állomások segítenek abban is. hogy a í öld kincseit ésszerűbben aknázzuk majd ki. Ezután megkezdődött a hét űrhajós tömör beszámolója. Elsőnek Vlagyimir __ Satalov ezredes a Szojuz-űrhajóraj parancsnoka lépett a mikro­fonhoz. Elmondotta hogy a egíelelőssegteljesebb fel­adat a kötelékrepüles mód­szerének es a kölcsönös ma­nőverezéseknek kimunkálá­sa volt. Ennek során a há­rom űrhajó személyzetének együtt kellett működnie, to­vábbá a földi és a tengeri megfigyelő állomásokkal is tartani kellett a kapcsolatot. \z űrhajók a pályán több mint harminc ma­nőverezést hajtottak vég­re. Ellentétben a korábbi repü­lésekkel — húzta alá Sata­lov —. az űrhajósok ezúttal tág lehetőséget kaptak a ké­zi vezérlésre. Georgij Sonyin ezredes, a Szojuz—6 parancsnoka ar­ról a benyomásáról számolt be, hogy a túlnyomás a pá­lyára irányítás során, továb- ) bá az átmenet a súlytalan­ság állapotába, nem idézett , gjő kellemetlen érzést. So­nyin közölte, hogy a pályáról történt letérésnél és a le­szállásnál kézi vezérlést al­kalmaztak. Ezután érdekes adatot közölt: míg a Vosztofc-tipnsu űr­hajókon a túlnyomás ki- ' lencszeres volt addig a Szojuzokon ez nem ha­ladta meg a három- négy egységet. Valerij Kubászov, az „úr- hegesztő” elmondotta, hogy a kozmikus hegesztési progra­mot a Paton intézet állította össze. Rendkívüli érdeklő­dést keltett Kuuaszovnak az a bejelentése, hogy az automatikus hegesz­tés után imitálta a kézi hegesztési műveleteket. Mint mondotta, ez szükséges ahhoz, hogy meghatározzák a ■ kézi hegesztési műveletek legesszerűbb eljárásait a súlytalanság viszonyai kö­zött. Kubászov azt is kö­zölte, hogy a kozmikus kí­sérlet bebizonyította: elvileg lehetséges a fémek ötvöze­tekkel való hegesztése a súly­talanság és a légüres tér vi­szonyai között. Anatolij Filipcsenko ezre­des, a Szojuz—7 parancsno­ka arról beszélt, hogy az űr­hajó vezérlése négy különbö­ző hajtómű segítségévei tör­tént. Beszámolt arról is, hogy a közelítő és korrekciót vég­ző hajtómű, amely egyúttal ereszkedésnél fékezésre is szolgál, egyszerű gombnyo­másra kapcsolt be, illetve ki. Vlagyiszlav Volkov, a Szo­juz—7 hajózó mérnöke el­mondotta, a két Űrhajó na­vigációs feladatainak egyidejű megoldása lehetővé tette, hogy egyetlen korrekciós im­pulzussal a szóban forgó két űrhajét több tucat ki­lométerről, több száz mé­terig közelítsék egymás­hoz, Viktor Gorbatko ezredes, kutatómérnök azt hangsú- hozta, hogy a Szojuz fedél­zetén a normális munka ősz- szes feltételei biztosítottak Program szerint egy napra nyolc órai alvást irányoztak elő, mindamellett az űrhajó­sok csupán hat-hét órát aludtak, közölte azt is, hogy a kísérletek során érté­kes adatokat kaptak az olyan pszichofiziológiai funkciókról, mint az em­lékezet, a figyelem, il­letve a figyelem kikap­csolódása. Ezután az űrhajósok több mint egy órán át válaszoltak az újságírók kérdéseire. Sa­talov elmondotta, hogy a mostani kísérlet során sok­kal nyugodtabbnak, maga- biztosabbnak érezte magát, s ennek megfelelően úgy érzi. jobban dolgozott. Az idén januárban, három kozmosz­beli napja során — mint •megjegyezte — négy kilót fogyott. Most, legutóbb öt napot töltött a világűrben, es súlyvesztesége mindösz- sze 2,3 kilogramm. „Legkö­zelebb — fűzte .hozzá nagy derültség közepette — azt hiszem, hízni fogok”. Satalov határozottan kije­lentette, hogy orbitális űr­állomás létrehozását a kö­telékrepülés nem irányozta elő. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az űrhajok személyzete több kísérletet tudott elvégezni, mint ameny- nyit a program megsza­bott. Számos újságíró érdeklő­dött aziránt, hogy mikor utazhatnak nem kozmunau- ták űrhajón. Satalov megje­gyezte, bizonyos időnek még el kell telnie ahhoz, hogy a nagyközönség számá­ra hozzáférhetővé váljék a világűr. Satalov a Szojuz-űrhajók pontosságára jellemző adat­ként említette, hogy a három űrhajó 35 kilo­méter átmérőjű körön belül ért földet. Sók kérdést, tettek fel az újságírók a kozmikus he­gesztés részleteivel kapcso­latban. Volkov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kozmikus hegesztésnek nagy jövője van. Anatolij Filipcsenko egy kérdésre válaszolva közölte, hogy egy űrhajóson sem volt szkafander. Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között mi tör­tént volna, ha például egy meteorit megsérti valame­lyik űrhajó burkolatát — Filipcsenko a védekezés több lehetőségét említette. Elmondotta, hogy ilyen eset­ben át lehet költözni az úgynevezett leszállófül köbe: speciális szívótérnyomást (repülésnél ismeretes eljá­rást) alkalmazhatnak, illetve mentő űrhajót hívhatnak se­gítségül. Mindamellett hoz­záfűzte : elenyészően csekély a lehetősége annak, hogy meteoritek átüssék az űrha­jó burkolatát. A szocialista országok vi- lágűrkutatási együttműkö­désére vonatkozó kérdések­re Borisz Petrov akadémikus válaszolt. Hangsúlyozta, hogy az Interkozmosz 1. szputnyik felbocsátása teljes mértékben igazolta a várako­zásokat. Elmondotta azt is, hogy a „barátság szputnyik- ja” az első fecske, amelyet mind átfogóbb közös munka követ majd. Aláhúzta, hogy a szocialista országok közös űrkutatása nem csupán tudományos je­lentőséget, hanem nagy gyakorlati értéket is képvisel. Végezetül Keldis akadé­mikus válaszolt a szovjet űr­kutatás távlataira vonatko­zó néhány kérdésre. A hosz- szú ideig működő orbitális állomások létrehozása a kö­zeli években várható. Úgy vélem — fűzte hoz­zá —, hogy kevesebb, mint öt évre van szük­ség. Megkérdezték a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnökét, hogy szerinte melyek a leg­főbb akadályok az orbitális urai iomások létrehozásának útján. Keldis akadémikus ebből a szempontból a leg­főbb kérdésnek az ember hu­zamos úrtar tózKodasának problémáját nevezte. Egyelőre — jegyezte meg — sem a szovjet, sem az amerikai orvosok és biológu­sok nem adták egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy tölthet-e az ember hónapo­kat, fél évet, vagy akár égy esztendőt is a súlytalanság állapotában, . komoly követ­kezmények nélkül. Nagy figyelmet keltett Keldis akadémikusnak az a megjegyzése, hogy lehetsé­ges olyan orbitális űrállo­mást létrehozni, amely sa­ját mesterséges nehezkedési erővel rendelkezik. Ez pél­dául megoldhatná a huzamos súlytalanság problémáját. Főként amerikai tudósítók esetleges szovjet Hold-expe­díciók iránt érdeklődtek. A szovjet Hold-programról szólva Keldis akadémikus kijelentette: a következő hónapokban a Szovjetunióban nem tervezik ember Hold­utazását. Igenlően vála­szolt viszont arra a kér­désre, vajon a Szovjet­unió szándékszik-e a jö­vőben repüléseket végre­hajtani a Holdra és a Nap-rendszer bolygóira, Keldis a szovjet űrprogra­mot vázolva elmondotta, hogy 1970-ben a szovjet tu­dósok tovább folytatják a bolygóik, a föld körüli tér­ség tanulmányozását, s to­vább mun icálkodnak az or­bitális űrállomás megterem­tésén is A szovjet és az amerikai űrprogrammal kapcsolatban rávilágított arra, hogy több a közös vonás bennük, mint az egymástól eltérő. Megjegyezte: az utóbbi években az Egyesült Államok a Hold-expedícióra. össz­pontosította erőfeszíté­seit. Mi — jelentette ki — szélesebb fronton ha­ladunk előre. Keldis akadémikus kife­jezte azt a meggyőződését, hogy az űrkutatás területén a nemzetközi együttműkö­désnek fejlődnie kell. Rá­mutatott arra, hogy a szov­jet tudósok szocialista orszá­gok és Franciaország tudó­saival folytatna!: gyümöl­csöző együttműködést. Befejezésül a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy az űr­kutatás máris sokat adott az emberiségnek, így például a rádiózás és a meteorológia területén. (MTI) Iskola ajándéka — az iskolának Hassó László első osztályos tanuló így köszöni meg az ajándékot. Ismerkedés a televízióval (Foto: Kiss Béla) mar hozzak! Itt van! Kíváncsi szemek fürkészték a barna papírdobozt, amely­nek mélyén egy Sztár televízó-készülék rejtőzött. Az Egri Tanárképző Főiskola hallgatói tizenötezer óra társadalmi munkát végeztek és ennek értékéből ajándékoz­ták a televíziót az egercsehi általános iskolának. Kiss Sándor, a KISZ főiskolai bizottságának titkára, adta át a készüléket a hallgatók nevében, és a jövendőbeli peda­gógusok helyett szólt mikor azt mondta: ez az ajándékozás csak kezdetét jelenti a két iskola — a tanárképző és az álta­lános iskola — kapcsolatának. A jövendőbeli pedagógusok szívesen segítenek, ha szükség van rájuk — mondta Kiss Sándor. Az iskola vezetője Nádas Károly megköszönte a hallgatók önzetlen segítségét, amely jelentősen megkönnyíti az oktatást egy olyan iskolában, ahol négy alsótagozatos osztály tanul összevonva. Ezután került sor a televízió átadására. Mikor a doboz­ból az asztalra került a televízió az egercsehi kisdiákok taps­sal köszöntötték az új „tanítót”. * Fodor Károly az Egri Járási Tanács művelődési osztály­vezetője megköszönte a tanárképző főiskola hallgatóinak ajándékát. Mint mondotta ez a tizenhetedik telcvízló-készü- | lék, amelyet általános iskoláknak ajándékoztak a járásban, de (valamennyi közül ez a legkedvesebb, mert a jövő pedagógusa? ajándékozták leendő tanítványaiknak. is»)

Next

/
Oldalképek
Tartalom