Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

PA I AK V DEZSŐ Kilenc napot töltöttem a Szovjetunióban: 61 útitárssal. He­ves megye üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek gazdasági és politikai vezetőivel. Utunk két fő állomása: Moszkva és Csebokszári. Moszkvában turisták voltunk, csuvas föld főváro­sában pedig delegációként fogadtak bennünket. Évek múlnak el .. . de ezek a napok ott élnek majd feled­hetetlenül szivünk mélyén. Ezek a napok úgy élnek majd em­lékezetünkben, mint életünk legszebb napjai... I. Hasonlat Moszkváról Budapest gagyogó, tavaszi- as fénnyel búcsúztatott, s Moszkvában, a seremetyevói repülőtéren már esti fények, igazi orosz tél fogadott — fél lábszárig érő hóval, met­sző, hideg széllel. Megérkez­tünk előtt nem sokkal, vad hóvihar tombolt erre, emiatt három órát késett gépünk, s eéak jó órányi autóút után jutottunk szállásunkra, az „Ural” hotelba. Az „Ural” — moszkvai mérték szerint — olcsó kis szálloda: csak hatemeletes, 450 szobával. Vacsorára a belvárosi „Bu­dapest” étterem különtermé­be vái'tak, itt étkeztünk moszkvai tartózkodásunk so­rán.' Időnk nagy része városné­zéssel telt. Kísérőink min­den nevezetességet, híressé­get bemutattak, amit a 6 és fél milliós világvárosból egy turistának ismernie, látnia illik. Még soha nem jártam eb­ben a városban, de már az első pillanatokban meghódí­tott. Ödöngtem régi utcáin, kőcsipkés tornyok, és arany- kupolák alatt. A világ valamennyi nagy­városának megvan a maga sajátos;’ öszetéveszthetetlen arcülatá. Azonban csak itt értheti meg az ember iga­zán, miért van, hogy a szte­reotípia hívei, atkk New Yorkot fagyos éjben csillogó gyémánthoz, Londot belülről megvilágított gyöngyhöz, Pá­rizst felvillanó, női mosoly­hoz. hasonlítják, a mai napig nem találtaik jó hasonlatot Moszkvára. Ennek — azt hi­szem — az az oka, hogy e hatalmas metropolis minden nap új, meg új vonósokkal gazdagodik, új, meg új alak­zatokat formál; Itt a jövő. a jelen s a múlt oly szorosan összefonó­dik, hdgy nem is elegendő két szemmel figyelni a ki­bontakozást: legalább három­ra van szükség. Moszkvát 0-gyetlen más városhoz sem lehet hasonlítani, mert más­ként viselkedik, mint a világ bármelyik más . városa. Sajá­tos röppályát követve ível föl, s ezt a pályát útközben tervezi tovább — csak azt látni pontosan: milyen volt, milyen nem akar lenni soha többé. S milyen most... ? Talán egy mindennap újra feldör­dülő, hatálmas robbanáshoz hasonlítanám. Folyton válto­zó és sohasem végleges. Találkoztam egy öreg moszkvaival. Hálásan mo­solygott, amikor megvallot­tam: Moszkva egyszerre meg­hódított. „Ugye, szép?” Cso­dálatos. „Ugye, szeretedre méltók az emberek?’ Nagyon. Megkérdezte, mit láttam ed­dig Moszkvából. Minden ut­cáról, térről, házról tudott valami érdekes történetet. _ Ugye, minden követ is­mer Moszkvában? — kérdez­tem. F ejét rázta: — Sajnos, nem ismerem. De minden kövét szeretem... A borodinói győzelem emlé­kére épített hídnál különös épület nézegeti magát a folyó tükrében. Erről az épület­ről is van történet... Annak idején az építészek sokat tör­ték a felüket, hogy valami különlegeset alkossanak. Es felépítettek egy kör alakú épületet. Mikör a lakók be .akartaik költözni, kiderült, r így nem tudnak boldogul­ni szögletes bútoraikkal. Er­re a moszkvai városi tanács új£y határozott, hogy költöz­zenek a kör alakú épületbe az építészek, élvezzék csak ők azt, amit megalkottak. A Kreml templomai;.. Szent Anna, Szent Barbara, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Vaszilij Blazsennij, az Ar- hangelszki székesegyház.;. Az ember szinte beledermed szépségükbe. A gótikus csúcsíveket hatalmas pilór­kötegek tartják. A pillérek csokorként fogják össze és vezetik le a kőpadlóig az ív- bordákat. A magasba törő, karcsú tagozatok oly szilár - - dán és mégis légiesen állnak, mintha semmiféle földi ter­het nem hordoznának. Nem lehet teljes egy moszkvai kirándulás, ha nem láttad- a Lomonoszov Egye­tem impozáns épülettömb­jét, .a Népgazdasági Kiállí­tást, a panoráma-mozi szédí­tő. színes képzuhatagát, az űrhajósok égbeszökő emlék­művét, az osztankinói „He­tedik Mennyországot”. S itt nyugszik Lenin. Min­dennél leírhatatlanabb, ma­radandóbb emlék — látni öt. A világ minden részéből, a földabrosz népeinek ezrei és ezrei áradnak ide. hogy meg­hajtsák fejüket üvegkoporsó­ja előtt. Kilométereken át kígyózik az embersor a vö­rös gránitból és fekete lab- radorból emelt mauzóleum felé. Meghatódva lépünk szentélyébe. A márványlép­csőkön, vastag bronzajtókon áthaladva lélegzetét is visz- szatartja az ember. Mintha élne. Mintha csak előbb húnyta . volna le a szemét, hogy a fáradtságát kipihen­je. Milliók vigyázzák csönd­je áhítatát... ^ (Következik: Színházi este — a Kongresszusi Palotában) A Vörös téren, a Vaszilij Blazsennij székesegyház előtt. Barátsága és cgyfiítmfibiMlés HÚSZ ÉVVEL, EZELŐTT, 1949. november 24-én alakult meg a magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműködési bizottság. Ek­koriban a magyar népgazdaság éppen hogy kiheverte a háború súlyos pusztításait, s az ipar termelése elérte az 1938. évi szintet. A hatalomért folyó harc ekkor már eldőlt, szo­cialista államiságunk kialakult, így orszá­gunk a nagyarányú iparosítás és gazdaság- fejlesztés küszöbén állt. A nyugati világ vi-, szőni még a normális árukapcsolatok fejlesz­tésétől is elzárkózott, s a gazdasági zsarolás eszközével, a. hírhedt embargós politikával akarta a szocialista országokat térdre kény­szeríteni, Nálunk mégis új üzemek, gyárak, iparágak, városok létesüllek a Szovjetunió önzetlen segítségével. A fejlődés, bár sok lemondást, áldoza­tot kívánt és nem is volt mindig ellentmon­dásoktól mentes, végül is erédményes volt, elvezetett gazdaságunk, műszaki-tudományos együttműködésünk mai állapotához. Az el­vetett mag jó talajba került, kapcsolataink immár kölcsönössé váltak, mi is adunk és segíthetünk. Az elmúlt két évtizedben Ma­gyarország 3500 műszaki dokumentációt ka­pott a Szovjetuniótól és viszonzásképpen 2500-at adott át. Hatezer magyar és 1600 szovjet szakember járt tanulmányúton a part­nerországban. AZ UTÓBBI IDŐBEN a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés meg­élénkült, új formákat is öltött. A műszaki dokumentációk ingyenes cseréjen kívül lehe­tőség nyílt például az új eljárások, megoldá­sok, Ueencek vásárlására. Így az anyagi ösz­tönzés eszközeivel serkentik a tapasztalatot, dokumentációt átadó yállalatot a nemzetkö­zi kapcsolatok fejlesztésére, az együttműkö­dés hatékonyságának növelésére. S a két or­szág minisztériumainak, országos hatóságai­nak együttműködését mindinkább kiegészítik a vállalatok, intézetek közvetlen kapcsolatai. Jelenleg mintegy 300 magyar és szovjet vál­lalat cseréli kd közvetlenül műszaki-tudomá­nyos tapasztalatait, s hangolja össze fejlesz­tő- és kutatómunkáját. ORSZÁGAINK internacionalista együtt­működése mind mélyebb műszaki -gazdasági tartalommal telítődik. Valamikor úgy gondol­tuk, hogy a szocialista országok gazdasági integrációja politikai-hatalmi síkon, a nem­zetközi méretű központi tervezéssel valósul meg. Ma már nyilvánvaló, hogy a nemzeti gazdaságok irányításában végrehajtott re­formok, az áru- és pénzkapcsolatok fejlesz­tése. a vállalati önállóság növelése a szocia­lista nemzetközi gazdasági kapcsolatokban u-> új megoldásokat kíván. Számtalanszor elmondtuk már ünnepi és köznapi alkalmakkor, hogy mit köszönhetünk a Szovjetunióval való együttműködésünknek. És mindannyiszor joggal, mert a magyar népgazdaság elemi létfeltételei közé tartoz­nak a Szovjetunió nagyarányú nyersanyag­éi energiaszállításai, valamint gép- és kész­termék-vásárlásai. Ám az előnyök és a ha­szon egyoldalú túlhangsúlyozása a kölcsö­nös érdekektől független internacionalista kapcsolatok látszatát keltve, különböző fél­reértésekre vezet. Mindenekelőtt csökkenti közvéleményünk és az illetékes vezetők fe­lelősségérzetét. Korlátozza egyebek közölt a Szovjetunió nagy belső piacának megnyeré­sére, világszínvonalú tudományos és tech­nikai tapasztalatainak átvételére irányuló erőfeszítéseket és kezdeményezéseket. NEM VARHATJUK például nemzetközi szintű döntésektől vagy a KGST szakosítási ajánlásaitól termékeink kelendőségét a Szov­jetunióban. Vállalataink nemzetközi méretű kezdeményezéseire, kockázatvállalására van szükség. Ahogy a Magyar Optikai Művek vi­lágszínvonalon kifejlesztette a szovjet számí­tóközpontokhoz. vezérlő- es adatfeldolgozó kibernetikai rendszerekhez kapcsolódó úgy­nevezett perifériákat, amelyek adatokat táp­lálnak a memóriaegységbe: illetve az ered­ményeket leolvassák, a gépi jeleket lefordít­ják, s ezzel megvetette a negyedik ötéves terv egyik nagyszabású fejlesztési program­jának alapját. Hazánk hasonló kezdeménye­zések révén 10 millió lakosával, szerény ku- tató-fejiesztő apparátusával bekapcsolódhat más, nagy horderejű, nemzetközi összefogást igénylő műszaki-tudományos vállalkozásba. ERRE AZÉRT VAN LEHETŐSÉG, mert a Szovjetunió, mint gazdasági és műszaki-tu­dományos világ'hatalom, egyery-angú partne­rének tekinti kis országunkat. S a proletár internacionalizmus, nemzeti önbecsülésünk azt követeb, hogy ismerjük fel az egyenjo­gúságra, az érdekközösségre alapított kap­csolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, tartalékokat. Merítsünk tehát bátrabban a világ első szocialista hatalmának gazdag kincsestárából. A magyar—szovjet műszaki tudományos kapcsolatok elmélyítése, orszá­gaink kutató-fejlesztő tevékenységének ösz- szehangolása, szellemi erőinek tervszerű munkamegosztása mindkét ország érdekeit szolgálja. Kovács József Keudelet a s%ciii£lyi i&azol vaui vökről A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent a személyi igazolványról, valamint a lakcím Bejelen­téséről és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet, és ezzel kapcsolatban a belügy­miniszter végrehajtási utasí­tása. A rendelet értelmében az ország területén állandó jel­leggel tartózkodó, minden 14. életévét betöltött ma­gyar állampolgár személyi igazolványt kap. Aki az iga­zolvány kiállítása alkalmá­val ' személyi adatait nem tudja az előírt, vagy más Heti 42 órában Hol „jön be" a szabadnap? Vezető gazdaságpolitiku­sok, közgazdászok, gazdaság­vezetők vizsgálják: a munka­idő csökkentése hogyan ha­tott a termelésre, a termelé­kenységre? A felmérés ' még javában tart. de az máris biztos: több iparágban nem éppen jól alakult a termelékenység. S ehhez nemcsak a termelés jelenlegi üteme, nemcsak a munkaerő-gazdálkodós járult hozzá, hanem a munkaidő csökkentése is. Mert a mér­leg nyelve elbillent: a mun­kaidő csökkentésével sajnos a legtöbb üzemben, vállalat­nál az elvégzett munka, de főleg a termelékenység is csökkent, illetve elmaradt a tervezettől. Van azonban kivétel is. Mint például a Mátravidéki Fémművek tubusüzeme. Az üzemben már évek óta 42 órából áll a heti munkaidő. Ennek ellenére... de ne vág­junk a közepébe. Kezdjük in­kább az elején: hiányzik-e a termelésből a kiesett munka­nap? Ha igen: mi az oka? Ha nem: hogyan csinálják? A kérdésekre Krisztián Ist­vántól. az üzem vezetőjétől kértünk választ... — Azt nem merem mon­dani. hogy üzemünk a maxi­mumot adja. hogy a terme­lésben nyoma sincs a sza­badnapoknak, de azt igen, hogy a termelés, a termelé­kenység nem érzi különös­képpen a csökkentett munka­időt. Bizonyítja ezt az is. hogy öt évvel ezelőtt gz üzemnek 150—160 milliós terve volt, ma pedig már 210 milliónál tartunk. S a dol­gozók hetente csak 42 órát töltenek az üzemben... — ön szerint mivel, s ho­gyan lehet a szabadnapokat pótolni? — Négy alapvető feltéte­le van: műszaki fejlesztés, a munkafegyelem javítása, a minőség továbbfejlesztése, és a munkaintenzitás növelése. — S mindez hogyan je­lentkezik, valósul meg a tubusüzemben? — Legyünk őszinték: gyá­runk legkorszerűbb üzeme a tubusüzem. Gépesítése világ- színvonalon áll. Ami pedig a munkafegyelmet, a minő­séget, s a munkaintenzitás növelését illeti: következete­sen kitartunk elveink mel­lett. Akit büntetni kell, azt megbüntetjük. Aki jól dol­gozik, az jutalmat, dicsére­tet kap. A hangulat, az is­meretség. a barátság, a kol- lagialitás, a renden, a fegyel­men soha, semmilyen körül­mények között nem ejthet­nék csorbát. Igaz, sokat fej­lődött a minőség is, de egy pillanatra se feledjük el: ami tegnap jó volt, ami ma meg­felel, az holnap, holnapután már rossz, kevés. A munka- intenzitás növelésére pilla­natnyilag még csak terveink vannak. De az biztos; vál­toztatni kell, .előbbre keli lépnünk. Különösebb problé­máink nincsenek, korszerű gépeink vannak, egyenletes a termelés emelkedése, s a kollektíva hangulata is jó. De mégsem vagyunk mara­déktalanul elégedettek. Ez az üzem többet is tud, több­re is képes. És bízom benne, hogy jövőre vagy azután többet is ér, és többet is ad majd... Választásunk nem véletle­nül esett a tubusüzemre. Mert hiányosságai ellenére is egy olyan ritka üzemről van szó, ahol heti 42 órában dolgoznak ugyan, de a ki­érett munkanapokat gyakor­latilag nem vagy csak alig érzi az egyre nagyobb érté­kű termelés, termelékenység. A hogyanra választ kap­tunk: műszaki fejlesztés, kor­szerű, modern gépek, a mun­kafegyelem javítása, jobb minőség, a munka ütemének gyorsítása pótolja a megér­demelt szabadnapokat Sajnos még kevés Ilyen üzem van megyénkben: mert a legtöbb helyen a műszaki fejlesztés gyakorlatilag alig mérhető, a kiesett munkana­pokat a munka ütemének gyorsítása helyett a munka­erő mennyiségi szaporításá­val pótolják. A termelékeny­ség ezért marad el a terve­zettől, s ezért hiányzanak a szabadnapok is a termelés értekéből. . __, __ j. Sl J« h itelt érdemlő okirattal iga­zolni, továbbá akinek a sze­mélyi igazolványa elveszett, vagy megsemmisült, ideigle­nes személyi igazolványt kap. A 14 éven aluli fiatal ada­tait — tekintet nélkül ál­lampolgárságára és arra, hogy van-e személyi iga- . zolvár.ya — a törvényes kép­viselő (mindkét szülő, illető­leg a gyám) személyi igazol­ványába bejegyzik. Az örök- befogadott gyermek adatait a szülő igazolványából tör­lik és az örökbefogadó szü­lő személyi igazolványába írják be. A személyi igazolvány ér­vényességi idejét illetően a rendelkezés szerint a 18 éven aluliaknál az érvényes­ségi idő négy, 18 'és 25 év között hét, 25 és 50 év kö­zött tíz esztendő, az 55 éven felüli személyeknél az érvé­nyesség határidő nélküli. Az ideiglenesen kiállított sze­mélyi igazolvány érvényessé­gi ideje legfeljebb egy év. A személyi igazolvány ki­állítása, kicserélése és érvé­nyességi idejének meghosz- szabbítása az illetékes rend­őrkapitányság feladatkörébe tartozik. A 14 éves fiatalok első személyi igazolványát az iskola helye szerint ille­tékes rendőrkapitányság ál­lítja ki és az iskola adja át. Az ideiglenes személyi iga­zolványt az ideiglenes lakó­hely szerinti rendőrkapi­tányság is kiállíthatja — annak a részére;'ákinek sze­mélyigazolványa elveszett, vagy megsemmisült. A személyi igazolványnak mindenkor a tényleges ada­tokat kell tartalmaznia. Ezért az időközben - bekövet­kező mindennemű változást köteles az igazolvány tulaj­donosa a bejegyzésre jogo­sult hatóságnál, szervnél — az igazoló• okiratok bemu­tatásával egyidejűleg —: be­jegyeztetni. A változásokat köteles az illető három na­pon belül a lakónyilvántar­tóban is átvezettetni. Kizá­rólag a rendőrkapitányság jegyzi be a ha-társávoa tör­ténő letelepedés engedélye­zését továbbá- a rendőrható­sági felügyeletet és kitiltást, a bírósági kitiltást és szabad­ságvesztés büntetésből tör­ténő feltételes szábadságra- bocsátást. Az állandó és az ideiglenes lakcím változását a rendőrkapitányság, ennek székhelyén kívüli helységben a tanács végrehajtó bizott­ságának igazgatási osztálya, községekben a tanács vég­rehajtó biVottságának szak- igazgatási szerve jegyzi be. A személyi igazolványt be kell szolgáltatni, illetve azt bevonják, ha tulajdonosa ka­tonai szolgálatra vonult be, ha szabadságvesztésre ítél­ték, illetve előzetes letartóz­tatásba került, ha cselekvő- képességét kizáró gondnok­ság, vagy zárt elmegyógy- intézeti kezelés alá került, ha végleg külföldre távozik, ha magyar állampolgársága elbocsátás folytán megszűnt, vagy ha az illető meghalt. A személyi igazolványt tu­lajdonosa köteles sértetlenül megőrizni, magánál tartani és hivatalos személyek fel­szólítására azt felmutatni. Akinek személyi igazolvá­nya elveszett vagy megsem­misült, köteles azt az állan­dó, vagy az ideiglenes lak­helye szerinti rendőrkapi­tányságon azonnal bejelente­ni. A személyi igazolványt másra átruházni, vagy bizlo- sítékül átadni, illetve átven­ni tilos. A lakcím bejelentési kö­telezettséggel kapcsolatban a rendelet egyebek között kimondja, hogy a lakcímet, illetve annak megváltozását a be- vagy kiköltözéskor, de legfeljebb az azt követő 48 órán belül be kell jelenteni. A végrehajtási utasítás részletesen közli a lakcím- változás bejelentésének módját, a szállásadó köte­lességeit és a helyi lakónyil­vántartó kötelezettségeit. Az utasítás kimondja, hogy a munkásszálláson és építke­zési felvonulási lakóépületbe, továbbá a mozgószálláson külön helyi nyilvántartóba kell bevezetni az ott lakó személyeket. (MTI) 1969, nmemhez: g3„ vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom