Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
Forgo János elnök: a hegyvidéken nem könnyű gazdálkodni. ' Látszatra nem is olyan kevés a földterület, hiszen a matraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezetnek mintegy háromezer holdja van. Ha viszont alaposabban megnézi valaki, akkor nem kell sok idő ahhoz, hogy rájöjjön — nem sok ez a föld. kevés. Sőt, kétszáz holddal a kevésnél Is kevesebb. — Mintegy 1600 hold a szántónk — mondja Forgó Janos szövetkezeti elnök. A szántó 60 százaléka azonban annyira meredek, lejtős terület, hogy gazdaságosan nem művelhető. A ráfordítás közel sincs arányban a bevétellel. Aztán van kétszáz hold legelőnk, aminek egyelőre altg-alig vesszük használ. Tele van gyomnövénnyel, s hiába hajtjuk ki rá a szarvasmarhát, nem legelnek. Éppen ezért az amúgy is kis szántóterület rovasara kell túlzott arányban takarmányt termesztenünk. — S az erdő? — 760 hold erdőnk van, s évente mindössze 370 ezer forint bruttó bevételt jelent a szövetkezetnek. A kitermelt , fa többsége ugyanis csak tűzifának alkalmas. A faanyag másik- részét szériának adjuk el, de ennek is csak, kisebb része értékesíthető gazdaságosan. — A kép, amit rajzolt, nem nevezhető optimistának. Van-e egyáltalán értelme a gazdálkodásnak? , — Van, de még inkább lesz. — Miért? — Most készül egy úgynevezett meliorációs terv, amelynek megvalósítása erősen átalakítja id ..’illegi gazdálkodásunkat. ■ terv lényege ugyanis az. hogy a túlzottan meredek 1 e i; ó ■ ■ >. megszünEgetö György szövetkezeti RÍSZ-titkár: szeretnénk, ha jól éreznék magukat a fiatalok. tétjük a szántóföldi termelést. A felszabaduló területet erdősítjük, legelősitjük. Úgy számoljuk, hogy 1974- re a szántóterületünk mintegy 800 hold lesz, de erről a területről betakarítjuk azt a termésmennyiséget, amit most a duplájáról. Érthető ez, hiszen éppen azért, mert a minőségi földek maiadnak szántónak, emelkedik majd a terméshozam, könnyebb lesz a gépesítés, s egyébkent is nagyobb erőt tudunk koncentrálni a jobb művelésre. Ezenkívül az említett 200 holdas legelőt megjavítjuk, így a növekvő állatállomány takarmányszükségletét biztosítani tudjuk. — A jövőben az állattenyésztés javára billen a mérleg? Matraderecskei beszélgetés Ahol a föld a kevésnél is kevesebb A jó hírt szívesen halijaik, talán nyomtatásban is örömmel olvassák az emberek: eltörölték a részesedési alap kategóriák szerinti felosztását. A kormány elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatát, illetve a munkaügyi miniszter előterjesztését, többé nem központilag határozzák meg a nyereség arányait, hanem a részesedési alap elosztásának es felhasználásának módját a vállalatokra bízzák. Mennyi vitát, észrevételt es helyenként megütközést váltott ki, hogy nem a tényleges munka, hanem a beosztás szerint már előre kategóriákba sorolták az embereket és ezzel gyakorlatilag azt is központilag, határozták meg, hogy u részesedési alapból ki. milyen arányban jussal. Még inkább íelcsigázódtak a kedélyek, amikor nyilvánvaló lett. hogy a vállalatok többsége a tervezett nyereségnél jóval többet ért el es ennek következtében a kategóriák miatti aránytalanságok fokozódtak. Egymást érték a panaszok és észrevételek. A párt-, a társadalmi és a gazdasági szervek az első év' részesedés' kifizetése után alapos vizsgálathoz kezdtek. Bizalmat és türelmet kértek a munkásoktól és intézkedést ígértek, ha a vizsgálatok eredménye ezt szükségessé teszi. A kormány most pontot tett a sokat vitatott kérdésre. Vitőszavon ták a korábbi rendelkezést, mert az élet nem igazolt," •az elképzelések helyességét. A Minisztertanács levonta :> következtetest ás korábbi intézkedését módosította. Hogyan fogják felosztani az idei részesedési alapot? Az általános elveket az év végéig rendelet határozza meg. Azí azonban már tudjuk: a vállalat dönt abban, hogy a közös munka eredményéből kinek mennyi jusson. Mi más lehetne a mérce, mint a tényleges munta es annak eredménye. Hol lehet ezt a leginkább elbírálni? Ott, ahol az emberek élnek és dolgoznak, vagyis a munkahelyen. A döntést ezért bízták a vállalatokra. A közleményből az is világos, hogy a vállalat vezetői a ..közös kasszából" nem vehetnek ki annyit, amennyit akarnak. A vezetők részesedését a felügyeleti szerv állapítja meg, mert az igazgató, a főmérnök és a főikönyvelő munkáját a felettesük ismeri és'értékelheti. A kormány most újabb jogokat és újabb kötelezettségeket ruházott a vállalatokra. Sehol, egyetlen vállalatnál sem szabad a könnyebb megoldást, az egyenlősdit választani, mert- ez nagyobb baj lenne, mint az eddigi túlzott aránytalanság. Arra van szükség, hogy mindenki érdekelt legyen a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában, a nyereség növelésében. Ezért a részesedési alap felosztásánál továbbra is figyelembe kell venni a végzett munka hatékonyságát, fontosságát, az átlagosnál nagyobb erőfeszítést és a több év alatt szerzett nagyobb tapasztalatot. Tehát nem az egyenlősdi, hanem a megfontolt differenciálás teszi igazságossá a részesedés elosztását. Mindez most mái- a vállalatok párt-, társadalmi és gazdasági vezetőin múlik. Ismét a fűtési Kevés a meleg víz, hidegek a muukásszállók Visiontan — Adottságaink megkövetelik az állattenyésztés, ezen .belül főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. Jelenleg Is mintegy 120 —140 hízómarhdt adunk el évente, s ez jelenti egyik fő bevételi forrásunkat. Terveink szerint mire kialakulnak a nagyüzemi táblák, s megjavítjuk a legelőt, addigra ez a szám kétszázra emelkedik. Ezenkívül. továbbra is foglalkozunk a malacneveléssel, mert jók az értékesítési lehetőségek. — Említette, hogy növekedni fog az erdőterület is. Viszont, most is nehézségekbe ütközik a íaanyag eladása. — A felszabaduló, meredek lejtőkön részben erdősítünk. Külön erdésztechnikusunk van, akinek irányításával már az elmúlt évben is 17 hektárnyi területen ültettünk fákat, s most folyik 19 hektáron a talaj- előkészítés. Az ú.j telepítéseknél nyilvánvaló az a cél, hogy olyan faanyagunk legyen a későbbiekben,, amelyet könnyen el lehet adni. Másrészt pedig az Eger— Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezeti Területi Szövetség egy faforgácslap-gyárat szeretne létrehozni. Az előkészítési munkák már megkezdődtek, s nagyon bízunk abban, hogy a gyár viszonylag rövid időn belül megkezdi működését. Megmondom őszintén, nekünk ez rendkívül sokat jelentene, hiszen a most majdnem értéktelen faanyag feldolgozva már jelentős hasznot hozna. — Miként próbálkoznak enyhíteni a munkaerőgondokon ? —- Nagy elszívó hatást fejt ki itt, a faluban, a helyi téglagyár. Egyrészt azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezet biztosítsa azokat a kereseti lehetőségeket, melyeket a gyár. Az elmúlt évben" á szövetkezetben 68 forint jutott egy tízórás munkanapra, az idén ez 72 forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy elérjük, sőt valamivel túl is haladjuk a gyári szintet. Másrészt fokozott erőfeszítéseket teszünk a gépesítésért. A gépek részben pótolják a kieső munkaerőt, egyébként pedig vonzzák a fiatalokat. Most alakult meg a napokban szövetkezetünk KISZ-szervezete is. gondolom, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a gazdaságban. — A meliorációs terv kidolgozása, megvalósítása még elóg hosszú időt vesz igénybe. Addig miként próHorváth József állattenyésztő: becsületes munka után becsületes fizetés jár nálunk. (Foto: Kiss Béla) bálnak a nehézségeken enyhíteni? — Feltétlenül meg kell említenem, hogy mivel gyenge adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet vagyunk, árkiegészítés® dotációt kapunk. Ezenkívül segítséget kapunk terveink megvalósításához is, anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt. Mindezek mellett természetesen igyekszünk a belső lehetőségeket is jobban kihasználni, jobban megszervezni a murikat, észszerűbben gazdálkodni. Az idén is kiesésünk lesz a növénytermesztésből, az állat- tenyésztésből, de más üzemágaink behozzák ezt a kiesest. Bevételi tervünket így teljesíteni fogjuk, s a tervezett munkaegységet kifizetjük. S ha nehézségeink vannak is, mégis elmondhatjuk. hogy szövetkezetünknek van perspektívája. Ennél pedig mi lehet fontosabb? ■ Kaposi Levente Az egészségügyi beruita«AaS0lf helyzetét vizsgálátk Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, a Parlament Gobelin-termében tartott pénteki ülésén az egészségügyi beruházások helyzetéről tájékozódott. A dr. Pesta László elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett dr. Beresztoczyi Miklós, az országgyűlés al- elnöke, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Madarast Attila pénzügyminiszter-helyettes, dr. Darabos Pál, az Orvos-egészsegü- gyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, és dr. Bános István a SZOT társadalom- biztosítási főigazgatóságának vezetője. A képviselők kézhez kapták az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos minisztériumi, tanácsi és vállalati szervek tájékoztatóiból ösz- szeállított munkaanyagot, amelyhez Reszegi Ferenc képviselő fűzött kiegészítéseket. Az egészségügyi építkezések helyzetét elemző vizsgálat igencsak elmarasztalja az építőipart. Az el nem vállalt munkák értéke az állami építőiparban csupán ebben az esztendőben mintegy négy és félroilllard forint. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai hangsúlyozták: ésszerű intézkedésekkel, a lehetőségek kiaknázásával lehet gyorsítani az egészség- ügyi beruházások ütemét. (MTI) Naponta 10—12 órát a szabadban dolgozni — hidegben, szélben, lágyban talicskát tolni) árkot -ásni, vascsövet fektetni, turbinát, kazánt szerelni — már magában véve is kemény kitartást, erős próbatételt követel. Este, a műszak végén különösen jólesik, tehát a meleg, a nyugalom, a kényelem Visonta építőinek. Illetve csak jólesne. Csak szeretnék a kényelmet, a csendet, a meleget, de egyelőre — akár tavaly, tavalyelőtt, s azelőtt is — nincs részük benne. Különösen azoknak, akik a lakótelep hátsó épületeiben laknak. A munka végén hiaba vágynak „haza” az emberek: aki nem bír rohanni, tolakodni, annak nem jut meleg víz, a „szerencsésebbek” pedig akkor bánják, hogy roegfüröd- tek, amikor kinyitják a hálószobák ajtaját, s a remélt meleg helyett akárcsak a fogadtatás, a szobák is hidegek. És ez már az ünnepélyes kapavágástól ismétlődik: eddig még egyetlen olyan tél, fűtési szezon sem volt Vi- sontán, hogy ne lett volna baj a fűtéssel, hogy mindenkinek jutott volna meleg víz, hogy valamennyi munkásszállóba jutóit volna kényelem, meleg. Egyszer a vezetékkel, másszor a nyomással volt baj. Most pedig a kazánok kapacitására hivatkoznak a magyarázkodók: hogy csak négy kazán van, hogy a „kazántelepítés” óta készült irodáknak is kell a meleg, s ki gondolt volna arra, hogy a mai napig sem lesz üzemképes az erőmű első blokkja (terv szerinti átadása ez év február 28-a volt), s így ahelyett hogy önmagának- és a hozzátartozó létesítményeknek is biztosítaná a meleget, még az első blokk és létesítményei is a négy kazántól várja, s kapja a gőzt. A tények igazak — a négy kazán fűtési kapacitását már a munkásszállók is majdnem meghaladták. És időközben a Gagarin Hőerőmű, a Thorez Bánya irodáinak radiátorait is rákapcsoltak, plusz még az erőmű első blokkjának fűtése — de az érvelések, a magyarázkodások mögött nyoma sincs az emberségnek, a humanitásnak, a felelősségnek. Mert mindezt a gazdának, az Erőmű Beruházási Vállalat vi- sontaí kirendeltségének már előre tudnia kellett, már nyáron, az ősz elején intézkedhettek volna. De nem tettek érte semmit. Talán abban reménykedtek, hogy az idén nem lesz tél? Vagy a négy kazánt valaki időközben megáldja és megszaporodnak? Ne találgassunk, mert ettől még nem lesz meleg a visontai munkásszállókon. De attól már igen, ha az ERBE vezetői a magyarázkodás. a kézmosás helyett azonnal intézkednek, és legalább a minimumot: a meleg vizet, a meleg szobákat biztosítják a munkában elfáradt embereknek. Mert az mégiscsak felháborító, hogy az ország legnagyobb építkezésén, a harmadik ötéves tervünk legnagyobb beruházásán dolgozó munkásembereknek nem jut meleg' víz, és amire már tavaly és tavalyelőtt is volt példa: a . hideg szobákban, pufaikában alszanak az emberek. — koós — IMS. un« ember ÍK., *üambn: Játék a határidővel Egy meghiúsult műszaki átadás ürügyén A bizottság összejött, mert az építő cég készre jelentette a létesítményt. Kitűzték tehát a műszaki átadás megkezdésének időpontját. Aztán nem lett belőle semmi. Percek alatt eldőlt: a volt Xll-es aknánál épülő parkettaüzemet nem lehetett átvenni műszakilag, mert készültségi foka nagyon alacsony. Rövid tárgyalás után megírták a jegyzőkönyvet. Ebben az. újabb átadás időpontjának december 2-át. jelölték meg. A határidő elcsúszásának okaként megemlítették az országosan is meglevő cementhiányt. Persze amikor az építők a készrejelentést elküldték, akkor is tudták, hogy van és volt cementhiány, emiatt kiesés is, utólag tehát ismét a cementdologgal előhozakodni — még magya- rázgatásnak is gyenge érv. Az egyedi példa önmagában néhány mondatot érne meg csupán, amiben lehetne hivatkozni . többek között a felelősségre is. a szavahihetőségre, de most nem csupán egyedi jelenségről van szó. Attól többről, ha a többi példát is figyelembe vesszük: általános érvényű gyakorlatról. Alig fordul elő. hogy a műszaki átadás megkezdésekor a létesítmény csakugyan készen volna. Megszokták már hogy az átadás során összeírják a hiányokat, ezekről jegyzéket állítanak fel, megegyeznek a hiánypótlások időpontjában is. Esetleg tételesen, valahogy úgy, hogy a festésre mondjuk két hét, a tereprendezésre hat hónap haladókat kap a kivitelező cég. A műszaki átadás tehát megtörtént, igaz, egy sor hiányosságot tapasztaltak az érdekeltek, de sebaj, majd pótolják azt a következő időkben. Az ügy tehát lezárva, mindenki tarthatja a markát. A kivitelező benyújthatja a számlát, felveheti a pénzt, az építésvezető a prémiumot esetleg, kötbérről szó sem lehet — csupán az épületet nem lehet még rendeltetésére használni. Ha az lakóház, akkor egyszerűen nem lehet. beköltözni, majd csak a hiánypótlás után — két hónappal később a műszaki átadás lezártával. Átadták és még sem adták át. Ktsz a beruházás ős még sincs készen. Nevetséges helyzet ez. Mi készteti a vállalatot az ilyen — enyhén szólva — irreális cselekedetre, a valóság semmibe vevésére? Anyagi érdek. Mindenekelőtt anyagi érdek. Ha nincs részszámlázási lehetősége eredetileg is, akkor az építő csupán 4* munka befejeztével, a műszaki átadással juthat hozzá a vállalási összeghez. Tehát számára az időpont nagyon fontos. A presztízs sem mellékes szempont. Ha már egyszer itt a vállalt határidő, ne mondhassa senki, hogy ez a cég nem tudta a kötelességét teljesíteni. A felsőbb hatóságok sem, a minisztériumi főosztály sem. ahol mégis csak számon tartják, hogy az egyes vállalatok hogyan dolgoznak. De a közvélemény se fanyaloghasson, ha a határidő csúszásáról hall. A késés még egy sor egyéb költséget is okoz, ami mind hátrányosan érinti a vállalat gazdálkodásának egészét. Miután pénzügyi következményekkel jár a határidő eltolódása, ezt az érdekeltek szeretnék elkerülni. Ha a késedelem a beruházónak, illetve az üzemeltetőnek nem okoz bevételkiesést jelentősebb mértékben, akikor belemegy a „játékba” — rááll a műszaki átadás elkezdésére. Főként olyankor, ha a ^hiányosságok nem komoly mértékűek. Tehát szemet huny mindenki. Én nem bántalak leged. te ne bánts engem. És még azért is, mert az építő vállalatra szüksége lesz még később is. Ha most elkezd „kukacoskodni”, tehát nem kpzel nagyvonalúan bizonyos tényétet, akkor kitehet’ megát annak, hogy két év múlva egyszerűen nem vállalja el a megrendelését az építő cég. Utóvégre vannak nála megért óbb partnerek is. A kereslet pedig olyan nagy, nyugodtan válogathat. Megint ott tartunk, hogy a monopolisztikus helyzet megbosszulja magát. Ha az ilyen vállalkozói forint nem „államé” lenne, amely így mégis csak megfoghatatlan „intézmény”, akkor mindenki jobban odafigyelne a forint sorsára. De így — az állam kibírja. Fia viszont eltolódik a határidő, akkor az én zsebem bánja. Az én zsebem pedig nagyon is érzékelhető tény, ezzel már nem lehet nagyvonalúan bánni. Hol van tehát a megoldás? Őszintén megmondom, nem tudok okos lenni. A műszaki ellenőr is érdekelt a határidő megtartásában, hiszen anyagilag akkor jár jobban, ha az ellenőrzés területén minden rendben van. Ez a biztonsági szelep sem tölti be hát a feladatát. Az emberek öntudatára hagyatkozni csupán, csak akkor lenne biztonságos, ha az emberek központilag beprogramozhatok lennének. Szerencsére nem azok. Az érdekéifeóg összeegyeztetésen) ott kell megoldást találni tehát ahol az érdekek egybeesését jobban át lehet látni. Mi csali jelezni tudunk hatékonyabb módszert sürgetV«. ft, Molnár Perese l Hogyan osztják el a részesedési alapot?
